Észak-Macedónia ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ÉSZAK-MACEDÓNIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI JÚLIUS. parlamentáris köztársaság

Átírás

1 Észak-Macedónia JÚLIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Észak-Macedón Köztársaság Államforma parlamentáris köztársaság Főváros Szkopje Terület km 2 Népesség fő (2018) Egy főre jutó GDP USD (2018) Hivatalos nyelv macedón Hivatalos pénznem (kód) macedón dénár (MKD) Magyarország export rangsorában való helyezése 34. (207 országból) ÉSZAK-MACEDÓNIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 5 (0-7) S&P Szuverén minősítése BB- STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BB+ STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Észak-Macedónia országkockázati besorolása 4-es kategória stabil kilátásokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ Észak-Macedónia (előző nevén Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság) egy 2 millió lélekszámú állam, amely Jugoszlávia felbomlásával alakult 1991-ben. Az ország etnikai és vallás tekintetében is megosztott. A teljes lakosság közel kétharmada macedón, negyede albán, és csekély török, román és szerb népességgel rendelkezik. A lakosság macedón része ortodox keresztény, míg az albánok szunnita iszlám hitet követik, amely miatt az etnikain túl, vallási feszültségek is jelen vannak az államban. Mindez 2001-ben egy fegyveres összetűzésben tetőzött, amelyet a NATO beavatkozásával sikerült lezárni. Megoldásként a kormány hozzájárult, hogy nagyobb politikai erőt és kulturális elismerést kapjon az albán kisebbség, amelyért cserébe az albán fél felhagyott a szeparatista követeléseivel, és teljes mértékben elismerte az észak-macedón intézményeket. POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Észak-Macedónia politikai és biztonságpolitikai kockázatai összességében mérsékeltek. A 10 éve regnáló, autoriter jellegű rendszert kiépítő jobboldali miniszterelnök, Nikola Gruevski-t 2015-ben megvádolták közel tisztségviselő és polgár lehallgatásával. Ezt követően tüntetések kezdődtek, mely csak a júniusi előrehozott választás ígéretével enyhült. Ugyanakkor a jobboldali kormány folyamatosan halogatta ezen ígéretét egészen 2016 decemberéig (mindeközben Nikola Gruevski lemondott). A választásokat követően a baloldali-kisebbségi pártok koalícióját még 6 hónapig nem hagyták kormányt alakítani, egészen addig, míg részben külföldi nyomásra 2017 májusában a szocialista Zoran Zaev vezetésével megalakult az albán kisebbségi pártokkal kötött kormánykoalíció, mely a parlamenti mandátumok 57%-ával rendelkezik. Ezt követően 2017 októberében a helyi választásokon a területek túlnyomó többségén és 2019 tavaszi köztársasági elnökválasztáson is győzött a koalíció, így újabb megerősítést kapott a nyugat-barát, reformpárti politika. A Zaev vezette kormánynak továbbra is fő célja az EU és a NATO tagság, amelynek egyik hátráltató tényezője a Görögország és Észak-Macedónia közötti névhasználati vita volt. Görögország attól tartott, hogy Észak-Macedónia korábbi nevén Macedónia idővel területi követelésekkel állhat elő a görög Makedónia országrészt illetően. A két ország vezetői 2018 nyarán megkezdett tárgyalások során 2019 februárjára megegyezett az ország új elnevezéséről, ezáltal lehetőség nyílt az említett intézményekbe való belépésre.

3 GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI A gazdaság növekedési kockázatai közepesek. Fejlődő európai gazdaságként egyelőre elmarad a régiós fejlődési ütemtől a gazdasági világválságot követően az átlagos 2,4%-ával, amivel divergál a fejlettebb országokhoz viszonyítva. A konvergenciához legalább 4,5%-os éves bővülés lenne szükséges a Világbank szerint, ugyanakkor rövidtávon csak 3-3,5%-os GDP növekedés prognosztizálható. Az országban magas, ám folyamatosan csökken a munkanélküliség, mely jelenleg 18%, de a fiatalok körében még mindig extrém magas (jelenleg 35%). A monetáris politika kockázatai mérsékeltek. Az infláció alacsony, a válságot követően átlagosan 1,5% volt, ugyanakkor a következő években emelkedhet. Az Észak-Macedón Nemzeti Bank a 2018 év elejétől folyamatosan csökkentette irányadó kamatlábat a jelenlegi 2,25%-ra, ugyanakkor továbbra is elkötelezettek a rögzített árfolyamrendszer fenntartása mellett, a 61,5 dénár/euró devizaárfolyamot célozva. A központi bank figyelemmel kíséri a külső likviditást, a jelenlegi devizatartalékok elégségesnek tűnnek a rögzített árfolyamrendszer középtávú fenntartására, ugyanakkor a rögzített árfolyamrendszer melletti elköteleződés miatt nem nyílik lehetőség az észak-macedón fizetési eszköz exporttámogatás céljából történő leértékelésére. Az üzleti környezet kockázatai közepesek, enyhén pozitív kilátásokkal. Az országban alacsonyak az adók (a társasági adó 10%, a sztenderd ÁFA kulcsa 18%), melyek a regionális versenytársaiknál kedvezőbbek, és mindehhez egyértelmű üzleti szabályozás társul. Ugyanakkor magas a korrupció, a bíróságok nem hatékonyak és nem függetlenek. A gyakorlatban a politika évekig beleszólt a bírósági döntésekbe és a bírók kinevezésébe is. Az új kormány hozhat némi pozitív változást, így például korrupcióellenes, és a bíróságok javítását célzó törvények és intézkedések várhatóak, de mély reformok nem valószínűsíthetők. A közpénzügyeket tekintve a kockázatok jelentősek. Az ország stabilan 3% közeli deficittel és 40% körüli, stagnáló GDP arányos bruttó államadóssággal rendelkezik, melynek közel háromnegyede külföldi devizában van denominálva. Az adórendszer hatékonyan működik, amely mellett a kormány törekszik az adócsalások ellen folyamatosan fellépni.

4 KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI Észak-Macedónia külgazdasági és külső finanszírozási pozícióinak kockázatait közepesnek értékeljük. Az ország Európai Uniótól való függése magas. A 2017-es évet tekintve exportjának 80%- át, importját tekintve pedig 65%-át az EU-val folytatta, így az észak-macedón gazdaságra a régió esetleges lassulás számottevő hatást gyakorolhat. Az ország devizatartaléka jelenleg 4,2 hónapnyi importfedezetet nyújt, amely kis mértékben a konszenzus szerint elvárt 3 hónapos szint felett van. A kockázatokat fokozza rögzített árfolyamrendszer, amely mellett az ország folyó fizetési mérlegpozíciója enyhén negatív. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai közepesek. Az észak-macedón bankszektor alapjaiban véve egészséges, és jövedelmező, a görög válságból származó fertőzési veszély kockázatai már nem tartogatnak számottevő kockázatokat. A javuló helyzet mellett könnyebbé válhat a hitelfelvétel, ugyanakkor továbbra is erősen reagálhat a szektor a politikai bizonytalanságokra, amely miatt akár intenzív betétkiáramlás is bekövetkezhet. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: NATIONAL BANK OF THE REPUBLIC OF NORTH MACEDONIA 30% 25% 20% 15% 24,5% 19,4% 17,1% 10% 9,5% 8,5% 5% 0% Komercijalna Banka Stopanska Banka Nlb Banka Halk Banka Ohridska Banka

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2020E 2021E Reál GDP növekedés (%) 0,2 2,5 3,5 3,0 3,0 Éves átlagos infláció (%) 2,1 2,3 2,0 2,0 1,9 Államháztartás egyenlege (GDP %) -2,8-1,8-2,7-2,6-2,5 Bruttó államadósság (GDP %) 39,5 40,5 36,7 37,5 38,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -0,8-0,4 0,1-0,1-0,2 Nettó FDI (GDP %) 1,8 5,8 5,8 5,8 5,6 Importfedezeti mutató (hónap) 3,9 3,9 4,2 4,2 4,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK A regionális versenytársakhoz képest egyszerűsített szabályozási rendszer; A hatóságok befektetőbarát politikát folytatnak; Alacsony társasági adózás, különösképpen a külföldi befektetők részére; Kedvező kereskedelmi feltételek (EU stabilizációs és társulási megállapodás); Az új kormány közeledése az EU-hoz és a NATO-hoz; Az új kormány potenciálisan átláthatóbb, és korrupcióellenes intézkedéseket hoz. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Gyenge intézményrendszer, és nem hatékony igazságszolgáltatás, amelyben jelen van a korrupció; A közigazgatásban az erős bürokrácia és a korrupció akadályozza a tisztességes piaci alapú versenyt; A közutak és a vasúthálózat továbbra is fejletlen; Tüntetések a kormány mellett/ellen, időnként etnikai feszültségek (főként északnyugaton).

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE ÉSZAK-MACEDÓNIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-ÉSZAK-MACEDÓN ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA MILLIÓ USD E Export 181,6 173,7 231,1 320,2 401,4 385,3 Import 15,8 18,9 48,7 92,9 146,9 180,0 Összes forgalom 197,4 192,6 279,8 413,1 548,2 565,3 Forrás: KSH, E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu