Argentína ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ARGENTÍNA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI JÚNIUS

Átírás

1 Argentína JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Argentin Köztársaság Államforma elnöki köztársaság Főváros Buenos Aires Terület km 2 Népesség fő (2018) Egy főre jutó GDP USD (2018) Hivatalos nyelv spanyol Hivatalos pénznem (kód) argentin peso (ARS) Magyarország export rangsorában való helyezése 52. (209 országból) ARGENTÍNA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 6 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 6 (0-7) S&P Szuverén minősítése B+, STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B2, STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése B, STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Argentína országkockázati besorolása 6-os kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció eseti jelleggel finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Az ország politikai kockázatai közepesek. Mauricio Macri elnök november 25-i megválasztását követően nekifogott Argentína politikai és gazdasági reformjának, melynek keretében kezdeményezte a tőkeellenőrzés megszüntetését, a peso lebegő árfolyampolitikáját, és egyes áruk exportellenőrzésének megszüntetését, valamint az elektromos áram erőteljes szubvenciójának visszavágását, az ország gazdaságának liberalizálását. Mindezek mellett ígéretet tett az ország hivatalos statisztikáinak megreformálására is. Argentína 2016 áprilisában kezdett tárgyalásokba az ország államadósságának hitelezőivel, melyet követően visszatért a nemzetközi tőkepiacokra. A nemzetközi elszigeteltségben töltött évek után Argentína 2017-ben számos nemzetközi vezetői szerepet vállalt, beleértve a Világgazdasági Fórum és a Kereskedelmi Világszervezet miniszteri konferenciájának megszervezését, amelyen felül 2018-ra felvállalta a G20 találkozó elnöklését is. A kormányzó Cambiemos koalíció jól teljesített az októberi időközi választásokon is, így az ország legnagyobb politikai erejévé vált. Mindemellett a devizapiaci instabilitások miatt 2018 júniusában kötött IMF megállapodások a kormányzó párt népszerűségcsökkenéséhez vezettek, amely jelentősen aláássa a 2019-es választásokon való sikeres szereplés valószínűségét, ezáltal a Macri-féle gazdasági reformok tartósságát is. A biztonságpolitikai kockázatok szintje mérsékeltek. Argentína fenntartja a Falkland-szigetekre vonatkozó területi követeléseit, ugyanakkor a szigetcsoport továbbra is brit fennhatóság alá tartozik. Utoljára 1982-ben volt katonai konfliktus a szigetcsoport fennhatóságának megszerzéséért, de egy újabb fegyveres összecsapásnak alacsony a valószínűsége a két ország hadereje közötti jelentős különbségek miatt, továbbá többszöri népszavazás is megerősítette a szigetcsoport britekhez való tartozását. Az országban a terrorizmus anyagi károkkal járó kockázatai alacsonyak, amely kis mértékben növekedhet a 2018-ban tartandó G20-as csúcstalálkozó idején. A kockázatok között szerepelnek esetlegesen kisebb anarchista csoportok, amelyek bankok, vagy nagykövetségek elleni támadásokat hajthatnak végre. Argentínában két nagyobb terroristacselekmény történt: 1992-ben és 1994-ben a Hezbollah Izrael Konzulátusát, valamint egy zsidó központot támadott meg Buenos Airesben, amelyek összesen száznál több halálos áldozattal jártak. Az 1994-es esemény óta nem volt hasonló jellegű támadás Argentínában, ugyanakkor a város a zsidók magas jelenléte miatt továbbra is célpont lehet.

3 Az elnök tervezett gazdasági reformjai miatt sztrájkok, tüntetések várhatóak országszerte, továbbá a hosszú ideje tartó magas infláció, valamint a bűnözés magasabb szintű észlelése általános társadalmi elégedetlenséget válthat ki. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Argentína bővelkedik a természeti erőforrásokban, ipari bázisa diverzifikált, a mezőgazdasága export-orientált. Egy évszázada a világ egyik legvagyonosabb országa volt, ugyanakkor a 20. században egymást követték a gazdasági válságok. Az országot visszatérő hiperinfláció, hatalmas külső adósság, és az országból való tőkekimenekítés sújtotta. Mindezek odáig vezettek, hogy a Világbank 2016-ban magas jövedelműről felső közepes jövedelmű országnak minősítette vissza. Az ország között súlyos gazdasági és pénzügyi válságot szenvedett el, melynek politikai és gazdasági hatásai máig érezhetőek (pl. erőteljes protekcionizmus). A válságot követően a Kirchnerek vették át az ország vezetését (Nestor Kirchner, majd felesége Cristina Fernandez de Kirchner), amely az adósságátstrukturálás, masszív szociális támogatások és az árfolyamok erőteljes kontrolljának időszaka volt. Ennek eredménye a 2014-ben bekövetkezett az előzőnél jóval kisebb volumenű de facto államcsőd, valamint a peso leértékelődése, amely magas (25% feletti) inflációt eredményezett. A több mint 10 éves időszakban gyakoriak voltak az árszabályozások, valamint az elszálló inflációs adatokat szándékosan alulbecsülték. A 2015-ig tartó rossz minőségű gazdaságpolitika öröksége zuhant az új vezetésre, amely miatt a gazdasági növekedés kockázatai továbbra is jelentősek. A kockázatok középtávon mérséklődhetnek, amennyiben az új vezetés képes az infláció visszaszorítására, és a gazdaság liberalizációjára. Az argentin kormány az IMF-től 2018 júniusában egy 50 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet kapott, amely segítséget nyújthat a gazdaság négy problémájának megoldásához: a magas költségvetési hiány, az elszálló infláció, a kiszolgáltatott társadalmi rétegek szubvenciójának finanszírozási igénye, és a külkereskedelmi mérleghiány kezeléséhez. Argentína gazdasága a 2016-os 2,2%-os gazdasági visszaesés után 2017-ben 2,8%-kal bővült, amelyet a magánszektor fogyasztása, a beruházások és bár kisebb mértékben az exportszektor hajt. A 2018-as évben a növekedés megtorpanhat, így előrejelzéseink szerint 1,4%-ot tehet majd ki az éves bővülés. A monetáris politika kockázatai rendkívül magasak, amelyet elsősorban a kétszámjegyű infláció és annak következményei határoznak meg. Argentínában a központi bank inflációs célkövetés rendszerét alkalmazza, amely szerint rövidtávon bizonyosan szigorú monetáris politikát fog folytatni (jelenleg 40%-os az irányadó kamatláb), amíg az inflációs nyomás kezelhetően alacsony célszintre nem ér. Jelenleg az infláció mérséklődését várjuk: a becslések szerint 2017-ben 25,4%-ot tett ki,

4 2018-ban 25,2%-ot, 2019-ben pedig 14,1%-ot tesz majd ki, amely mellett a rövidtávú instrumentumok kamatlábainak csökkenésére számítunk 2018 második felére. Az argentin központi bank 2018-ra 15%-os, 2019-re 10%-os, 2020-ra 5%-os inflációs célt tűzött ki. Az ország irányított lebegő árfolyamrendszert tart fenn, 2015 decemberében az új vezetés elengedte az erősen szabályozott árfolyamrendszert (amelyet akkor, és 2017 év végén nagymértékű leértékelődés követett), így újonnan jóval nagyobb szerepet kapnak a piac által vezérelt változások, mint a korlátozott mértékű, de esetlegesen előforduló jegybanki beavatkozások. Ezen felül június közepén újabb leértékelődés kezdődött meg, amely megoldásához az argentin kormány az IMF-hez fordult. Mindemellett további kockázatot jelent az árfolyam leértékelődésének és az inflációnak az egymást körkörösen erősítő hatása. Az üzleti környezet kockázatai továbbra is jelentősek, ugyanakkor az új vezetés alatt pozitív irányba mozdulhat rövid- és középtávon. A Macri-féle kormány igyekszik a külföldi befektetések (főként a nagyméretű infrastrukturális beruházások) számára vonzóvá tenni Argentínát, ezért a kormányzat szerződéskötéseinek transzparenciáját növelte az elmúlt időszakban. Mindazonáltal továbbra is kérdéseket vet fel, hogy a vállalkozások közötti szerződéses vitákat milyen keretek között lehet rendezni. A szellemi tulajdonjogok és a hitelezők jogai az országban szintén problémás területek, valamint a szabadalmi oltalom és a pénzügyi végrehajtási mechanizmusok még mindig nem megfelelőek. A relatíve jó korrupcióellenes szabályozás ellenére a végrehajtás egyenlőtlen, a korrupció továbbra is rendkívül elterjedt maradt a közintézményekben, beleértve a közbeszerzéseket és az állami beruházásokat is. A befektetéseknek így továbbra is jelentős akadálya a korrupció és a bürokrácia magas szintje, ugyanakkor 2018-ban várhatóan jóváhagyásra kerül egy büntető törvénykönyv, amely a korrupcióval érintett köztisztviselők büntetését szigorítaná. A jelenlegi elnök feloldotta az elődje által bevezetett tőke-, deviza- és importkorlátozásokat, és Argentínát újra feltette a nemzetközi tőke térképére. Az új kormány elkötelezte magát a létfontosságú infrastruktúrákba való beruházásokra (Plan Belgrano), amely fókuszában Argentína északi tartományainak közlekedése és építési tevékenysége, valamint a megújuló energiaforrások és a bányászati ágazatok megnyitása áll. Mindemellett nem valószínű, hogy széleskörű privatizációba kezdene az új kormány. Az országban jelenleg az ÁFA sztenderd értéke 21%, míg a társasági adókulcs 35%-os. A közpénzügyi kockázatok magasak, az ország többször jelentett államcsődöt (2014-ben volt az utolsó). Argentína kormánya magas államháztartási hiánnyal vette át a vezetést (államháztartási egyenleg 2016: -5,8%; 2017: -6,0%; 2018e: -5,1%), azonban a reformok fő irányvonala eddig nem az állami kiadások lefaragására összpontosult, amelyben a 2018-as IMF megállapodás fordulópontot jelenthet.

5 Az új kormány enyhítette az exportot sújtó adókat, és a korábbi adóelkerülők számára életbe léptetett egy ún. fiskális amnesztiát, hogy visszacsalogassa a tőkét a fehérgazdaságba. Számos tartományban a fiskális deficit növeli az új adók bevezetésének, vagy a korábbiak megemelésének kockázatát, ugyanakkor a központi költségvetésnek megvannak a potenciális eszközei a tartományi adósságok átvállalására vagy átütemezésére. A kormány 2017 év végén elfogadta a vállalati adókulcsok csökkentését, mellyel a külföldi befektetéseket igyekeznek az országba vonzani. Mindemellett az államadóssággal járó kockázatokat növeli a devizában denominált államadósság jelentős aránya, melyet az argentin peso korábban említett instabilitása nagy mértékben fokoz. Az IMF megállapodásban foglalt hiány csökkentése, valamint az államadósság fenntarthatósága emiatt kérdésessé válhat. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata közepes. Az ország devizatartaléka január-május időszakban 56,7 milliárd dollárról 44,7 milliárd dollárra csökkent, amely bár a sztenderd 3 havi importfedezetnél magasabb (kb. 6-7 havi), ugyanakkor jelentős csökkenésen ment keresztül az utóbbi időszakban. Az ország folyó fizetési mérlege a múltban és várhatóan középtávon is negatív marad, így Argentína devizatartalékainak állományát IMF hitellel, valamint kötvénykibocsátással növeli. Az argentin peso leértékelődése csökkenti a végtermékek importját, amely mellett a devizaárfolyam-ingadozás nem nyújt elegendő ösztönzést az export rövid távú növelésére a régiós szinten továbbra is magasnak számító munkaerőköltségek miatt. Az ország főbb exporttermékei a szójabab és származékai, kőolaj és gáz, járművek, kukorica, és a búza, míg gépeket, gépjárműveket, kőolajat és földgázt, szerves vegyszereket, és műanyagokat importál. A főbb exportpartnerei Brazília, USA, Kína, és Vietnam, mialatt az ország importjának nagy része Brazíliából, Kínából, az USA-ból és Németországból érkezik. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai jelentősek. Argentína relatíve kis méretű pénzügyi rendszerrel rendelkezik, a magánszektornak nyújtott banki hitelek csupán a GDP 13%-át teszik ki. Az elmúlt évben javulás tapasztalható a szektorban, a szuverén áprilisi csődállapotból való kilábalásának utóhatásaként megvalósuló tartalékképzés és a külső finanszírozási feltételek enyhítése javított a szektor állapotán. A javuló tendencia mellett egyelőre a gyenge makrogazdasági teljesítmény és a továbbra is magas nominális kamatlábak határozzák meg a bankok működési kereteit. Mindemellett a nemteljesítő hitelek aránya alacsony (2017: 1,7%), ugyanakkor a magánhitelezés gyorsulása miatt ez az arány várhatóan növekedni fog, valamint további kockázatokat hordoz a korlátozások megszüntetése óta tartó devizahitelezés felfutása is. A bankok tőkepufferei és a rossz minőségű

6 hitelek aránya megfelelő, valamint a bankszektor alapvetően nyereséges. A külső adósság alacsony, amelynek a felét az állam birtokolja, mialatt a bankszektornak csupán kismértékű külföldi devizatartozásai vannak, így ellenálló egy potenciális nominális árfolyam-leértékelődéssel szemben. Az új kormány által elindított gazdasági kiigazítás folyamata rövidtávon olyan gazdasági lassulást idézett elő, amely kockázatot jelent a banki jövedelmezőségre és az eszközök minőségére, amely középtávon a beruházások felgyorsulásával várhatóan pozitívra fordul. Argentínában a bankokba vetett bizalom rendkívül gyenge, így egy piaci volatilitást okozó sokk és az általános bizalmatlanság együttesen megnövelik egy esetleges bankroham kockázatát (a betétek tömeges felvétele, amely során bankválság is kialakulhat). AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF ARGENTINA 25% 20% 20,0% 15% 10% 5% 9,4% 9,4% 9,3% 6,3% 0% Banco de la Nacion Argentina Banco de la Provincia de Buenos Aires Banco de Galicia Banco Santander y Buenos Aires Rio BBVA Banco Frances EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: Eximmel kapcsolatban álló további bankok listája: Banco de Inversion Y Comercio Exterior

7 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%)* -1,8 2,8 1,4 2,0 2,5 Éves átlagos infláció (%) 37,5 25,4 25,2 14,1 10,1 Államháztartás egyenlege (GDP %) -5,8-6,0-5,1-3,6-3,0 Bruttó államadósság (GDP %) 52,0 52,9 49,2 45,7 45,5 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -2,7-4,3-4,4-4,4-4,5 Nettó FDI (GDP %) 0,3 1,7 2,1 1,8 1,5 Importfedezeti mutató (hónap) 5,8 7,2 6,5 5,5 4,5 Forrás: IMF, E: előrejelzés; *A es évek előrejelzése a 2018 májusi IMF beavatkozásokat követő argentin becslés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Nagy mennyiségű erőforrás, mint potenciális beruházási célpontok: mezőgazdaság, szénhidrogének, illetve egyéb ásványok; A régióhoz képest jó infrastruktúra, magasan képzett munkaerő, és alacsony bűnözés; Az államadósság körüli bizonytalanságok rendeződése, és a könnyebb piacra jutás sokkal kiszámíthatóbb piaci környezetet vetít előre a jelenlegi kormány alatt. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Nagymértékű a peso devizapiaci volatilitása, miközben az infláció, a költségvetési hiány, és a külkereskedelmi hiány továbbra is magas; A Macri-kormány tervezett gazdaságpolitikája és az állami szektorbeli létszámleépítések miatt sztrájkok, tüntetések, illetve egyéb vállalati nyomásgyakorlási akciók várhatóak; A tartományi költségvetések eladósodottsága.

8 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE ARGENTÍNA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-ARGENTÍN ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 54,9 25,4 47,1 57,8 119,2 57,4 Import 18,0 14,5 13,9 15,0 17,6 18,0 Összes forgalom 72,8 39,9 61,0 72,8 136,8 75,4 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu