montenegrói ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK MONTENEGRÓ ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI JÚNIUS

Átírás

1 Montenegró JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Montenegró Államforma köztársaság Főváros Podgurica Terület km 2 Népesség fő (2018) Egy főre jutó GDP USD (2018) Hivatalos nyelv montenegrói Hivatalos pénznem (kód) euró (EUR) Magyarország export rangsorában való helyezése 75. (209 országból) MONTENEGRÓ ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 5 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 7 (0-7) S&P Szuverén minősítése B+ STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése B1 STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Montenegró országkockázati besorolása 5-ös kategória stabil kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK A politikai és biztonságpolitikai kockázatokat mérsékeltnek értékeljük. A 2016-ban tartott parlamenti választásokon a korábban is kormányzó Szocialista Demokratikus Pártnak sikerült győzedelmeskednie és 36 széket megszereznie a 81 fős parlamentben, azonban a többségi kormányzáshoz koalícióra kellett lépnie. Bár az ellenzéki pártok erősödni tudtak a legutóbbi választásokkor, de rendkívül megosztottak. A fenti tényezők miatt a belpolitikai stabilitás területén lefelé mutató kockázatokat azonosítunk. A kormány várhatóan továbbra is az EU tagság előkészületeit tekinti prioritásnak. Az etnikai konfliktusok kockázata alacsony, mivel az országban élő etnikumok területileg jól elhatároltan helyezkednek el. Az ország biztonságpolitikai kockázatai alacsonyak. A legnagyobb problémát az országban tevékenykedő szervezett bűnözői csoportok jelentik, melyek gyakran csapnak össze kiemelt turisztikai körzetek közelében is. A szomszédos országokkal hagyományosan jó viszonyt ápol. Az ország 2017 júniusa óta a NATO teljes jogú tagja lett. Az ország EU-hoz való csatlakozásáról folyamatos tárgyalások zajlanak, melynek eredményeképpen 2010-óta tagjelölt státuszt rendelkezik, azonban a teljes tagság elnyerése várhatóan 2024-ig is elhúzódhat a magas korrupciós és szervezett bűnözés okozta kockázatok miatt. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Montenegró gazdasági kockázatait közepesnek értékeljük középtávon a korábbi hullámzó gazdasági teljesítménye, a magas munkanélküliség (17% körüli), az alacsony egy főre jutó GDP (2018: USD) és a gazdaság diverzifikálatlansága miatt. Az alacsony munkaerő-hatékonyság, az aktivitási ráta szintje, és a nagy arányú szürkegazdaság korlátozza a gazdasági növekedést. Éves szinten 3-3,5%-os GDP bővüléssel számolunk középtávon, valamint a növekedés motorját továbbra is az építőipar, a turizmus és a még állami kézben lévő vállalatok privatizációja adhatja. Jelenleg a gazdasági teljesítmény közel 80%-át a szolgáltató szektor adja, amely egyúttal azt is jelenti, hogy Montenegró gazdasága kevésbé diverzifikált és a szolgáltató szektor azon belül is az idegenforgalom, valamint a kapcsolódó ágazatok - túlsúlya jellemzi. A gazdaság mérete kicsi és a külső tényezőkkel szemben sérülékeny - ezzel összefüggésben az országot erősen ingadozó

3 gazdasági teljesítmény jellemzi, amely mellett gazdasági szerkezetváltás, vagy érdemi diverzifikáció a közeljövőben nem valószínűsíthető. Régiós összevetésben az üzleti és befektetési környezet jelentős mértékben átpolitizált, az intézményrendszer hatékonysága pedig alacsony, mely miatt közepes kockázatok azonosíthatóak. A jogérvényesítés intézményeinek megkérdőjelezhető a függetlensége, a döntések és a szerződések végrehajtása/kikényszeríthetősége időigényes. A legfőbb kockázatot a régóta fennálló korrupció jelenti, amelyet fokoz, hogy az egyes bűnszervezeteknek gyakran vannak állami kapcsolódásai is. Ezen felül a jogbiztonság és az intézményi korrupció visszaszorítása érdekében is számos EU jogszabályokkal harmonizáló reformot indított útjára a kormány, ugyanakkor ezek hatása is csak kis mértékben érzékelhető. Mindemellett a fizetési tapasztalataink jelentős kockázatot mutatnak. Az országban alacsony a társasági adó (9%), míg az ÁFA kulcsa 2018-tól 21%. A monetáris politika kockázatai közepesek. Az euró, mint hivatalos fizetőeszköz egyoldalú bevezetése nyomán a transzferkockázatok alacsonyak, ugyanakkor Montenegrónak nincs önálló árfolyam-politikája, így ezzel összefüggésben a monetáris politika rugalmassága és hatékonysága korlátozott. Ezen felül mivel az országnak nincs független devizája a montenegrói jegybank nem képes ellátni a végső hitelezői funkcióját. Az infláció szintje alacsony, középtávon 2-3% között alakul. A közpénzügyek kockázata jelentős, a korábban erőteljesen deficites államháztartás (2016: -6,2%; 2017: -7,0%; 2018e: -2,9%) és a magas és folyamatosan növekvő államadósság (2016: 73,9%; 2017: 74,6%; 2018e: 80,1%; 2019e: 78,2%) miatt. Az állami kiadásokat nagymértékben befolyásolják az infrastrukturális projektek, azon belül a Bar-Boljare autópálya építési költségei. Az államadósság kockázatait növeli az állami vállalatok potenciális forrásigénye is, jóllehet a kormányzat a reformintézkedések keretében e vállalatok mielőbbi privatizációjára törekszik. A kormány elindította a fiskális konszolidációs programját, mely keretében már 2018-ban jelentősen javulhat a költségvetési hiány, és elindulhat a GDP arányos államadósság csökkentése. Mindemellett az államadósság struktúrájából következően az országnak jelentős refinanszírozásra lesz szüksége időszakban, amely további szuverén fizetési kockázatot jelent. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázatát jelenleg magasnak értékeljük. A fizetési mérleg GDP arányos hiánya rendkívül magas (2017: -87%; 2018e: -7,7%), mely strukturális eredetű és jelentősen összefügg az országban zajló nagy infrastrukturális és beruházási projektekkel. Ennek oka az ország folyó fizetési mérlegének nagymértékű hiánya (2017: -18,9%; 2018e: -18,8%), melyet némileg csökkent a GDP arányos nettó tőkebeáramlás (2017: 11,2%; 2018e: 11,3%). Az infrastrukturális projektekbe és a turizmusba áramló közvetlen külföldi tőkebefektetések GDParányos nagysága korábban magas volt (2015: 16,9%), azonban fokozatosan csökkent az orosz

4 befektetések elmaradozásával, melyek az Oroszország ellen hozott nemzetközi szankciókkal függenek össze. A devizatartalékok importfedezettsége kielégítő (2017: 4,1; 2018e: 3,8), mely a 3 havi konszenzusos szint felett van, ugyanakkor a kockázatokat fokozza, hogy az ország nem rendelkezik saját fizetőeszközzel, így mindennemű finanszírozási szükséglethez eurót kell felhasználnia, amely a sztenderd ökölszabályoknál magasabb minimális tartalékszintet indokol. További kockázatokat jelenthet, hogy az államadósság nagy aránya külföldi devizában denominált (a teljes adósságállományon belüli részarány 2017-ben: 84,2%, mely alapvetően dollár alapú). A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatait magasnak értékeljük. A bankok a pénzügyi eszközök 90%-át fedik le az országban, ezáltal dominálják a teljesen euró alapú pénzügyi rendszert. A bankszektor átlagosan stabilnak és likvidnek tekinthető, az utóbbi időszakban javult az általános eszközminőség, valamint elégséges a tőkeellátottsága is. Mindemellett az ország méretéhez képest nagyszámú bank (12) verseng a piacon, ezáltal a bankszektor jövedelmezősége alacsony. A montenegrói bankok tartósan nagy mennyiségű nemteljesítő hitelállománnyal rendelkeznek, amely bár az utóbbi időszakban csökkenő tendenciát mutatnak a teljes szektor esetében 2017-ben 9,5%-ot tett ki. Mindemellett a pénzügyi rendszer az eszközállományában szereplő kincstárjegyekkel magas kitettségekkel rendelkezik állam felé, valamint komoly problémát jelent a bankrendszer egészének prudens felügyelete és ellenőrzése, valamint a szabályozás területén tapasztalható hiányosságok, továbbá gyenge a bankok gyakorlata a hitelkockázatok kezelését illetően is. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF MONTENEGRO 25% 20% 15% 10% 5% 0% 19,2% Crnogorsko Komercijalna Banka 15,3% 14,9% 14,2% 13,6% Hipotekarna Banka Societe Generale Banka EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT: NLB Banka Prva Banka Crne Gore Eximmel kapcsolatban álló bankok listája: Erste Bank AD Podgorica.

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2019E Reál GDP növekedés (%) 3,4 2,9 4,4 3,6 3,5 Éves átlagos infláció (%) 1,5-0,3 2,4 3,0 2,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -7,8-6,2-7,0-2,9-2,1 Bruttó államadósság (GDP %)* 76,2 73,9 74,6 80,1 78,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -13,2-18,1-18,9-18,8-17,6 Nettó FDI (GDP %) 16,9 9,4 11,2 11,3 11,3 Importfedezeti mutató (hónap) 3,6 3,7 4,1 3,8 3,9 Forrás: IMF, E: előrejelzés, *állami garanciavállalásokkal együtt SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Rendkívül jó turisztikai adottságokkal rendelkezik az ország; Alacsony adók, ide értve az egykulcsos 9%-os társasági adót is; Vízenergia kapacitása elősegíti az ország energia exportját; A jogrendszer üzletbarát, amely 100%-os külföldi tulajdonlást is lehetővé tesz; A megkezdett reformfolyamatok felgyorsulása növelheti az FDI beáramlását; Európai Uniós csatlakozási folyamat további gazdasági potenciált hordoz magában; Biztonságpolitikai kockázatokat csökkenti az ország NATO tagsága. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Az alacsony lélekszám és az ország kis mérete miatt korlátozottak a piaci lehetőségek; Az ország külső sokkokkal szemben sérülékeny, valamint a gazdaság nem kellően diverzifikált; Az infrastruktúra hiányosságai, a magas korrupció és szervezett bűnözés jelentette kockázatok rontják az üzleti környezet hatékonyságát; A tartósan deficites államháztartás és magas államadósság növelik a közpénzügyi kockázatokat; Magas a strukturális munkanélküliség, a feketegazdaság mérete (39%) és az inaktívak aránya.

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE MONTENEGRÓ VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-MONTENEGRÓI ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 70,9 66,3 47,3 39,2 45,0 52,7 Import 4,9 0,9 3,1 42,8 36,9 44,4 Összes forgalom 75,8 67,2 50,5 82,0 81,9 97,1 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu