Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP

Átírás

1 Indonézia JÚNIUS ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Hivatalos megnevezés Indonéz Köztársaság Államforma köztársaság Főváros Jakarta Terület km 2 Népesség fő (2017) Egy főre jutó GDP USD Hivatalos nyelv Indonéz Hivatalos pénznem (kód) indonéz rúpia (IDR) Magyarország export rangsorában való helyezése 76. (209 országból) INDONÉZIA ORSZÁG-, ÉS SZUVERÉN KOCKÁZATI MINŐSÍTÉSEI MINŐSÍTÉSEK KOCKÁZATI BESOROLÁS Exim Országkockázati besorolás 4 (1-7) OECD Országkockázati besorolás 3 (0-7) S&P Szuverén minősítése BBB- STABIL kilátás Moody s Szuverén minősítése Baa2 STABIL kilátás Fitch Szuverén minősítése BBB STABIL kilátás

2 A RELÁCIÓ EXIM BESOROLÁSA Indonézia országkockázati besorolása 4-es kategória pozitív kilátássokkal, mely alapján a reláció finanszírozható és biztosítható. ORSZÁGKOCKÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ POLITIKAI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI KOCKÁZATOK Indonézia 1945-ben kiáltotta ki függetlenségét a holland gyarmatbirodalomtól, azonban további négy évre volt szükség, hogy ténylegesen függetlenedni tudjon, mivel Hollandia katonai erővel próbálta visszaszerezni volt gyarmata felett az uralmat, amivel azonban az ENSZ nyomására felhagyott és ben elismerte az ország függetlenségét. Ma Indonézia a világ legnépesebb muszlim-többségű országa, és az egyik leggyorsabban fejlődő ország a távol-keleti térségben. A politikai és biztonságpolitikai kockázatok szintje közepes. A belpolitikai környezet alapvetően stabil, melynek köszönhetően békés és demokratikus módon zajlottak le a legutóbb 2014-ben tartott elnök-, és parlamenti választások, mely az ellenzéki pártok győzelmét (PDI-P) és az általuk támogatott Joko Widodo elnök megválasztását eredményezték. Az elnök széles parlamenti támogatást élvez, melyet tovább erősített, hogy 2016-ben a második legerősebb párt (Golkart) is csatlakozott formálisan a kormányzó párthoz. A jelenlegi kormányzat legfőbb feladata, hogy tovább fejlessze a demokratikus folyamatokat és javítsa a gazdasági-intézményi reformok, a piaci környezet és az igazságszolgáltatás hatékonyságát. A kormányzat számos reformfolyamatot indított az infrastruktúra bővítése, és a bürokrácia csökkentése érdekében, hogy ez által is tovább ösztönözze a külföldi befektetéseket. A 2019-ben esedékes választásokig nem valószínűsíthető drasztikus változás a kormányzás tekintetében. Indonézia külkapcsolataiban jelentős feszültségek nem mutatkoznak, szerepe a nemzetközi közösségben (főként a G20-ak körében) fokozatosan erősödik, aktív kapcsolata van a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A felvevőpiacok tekintetében egyoldalú függőség nem mutatkozik, a legfontosabb exportpiacok részesedése kiegyenlített. Mivel az ország etnikailag és vallásilag is tagolt, ezért továbbra is magas a vallási és etnikai feszültségek kiújulásának kockázata, valamint az iszlám fundamentalizmus és a szeparatista mozgalmak erősödése, amely a befektetői bizalom tekintetében negatívan hathat. A terrorcselekmények kockázata továbbra is jelentős az országban. GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS ÜZLETI KÖRNYEZET KOCKÁZATAI Kína és India után Indonézia tekinthető a harmadik leggyorsabban növekvő gazdaságnak Ázsiában az éves szinten 5% feletti GDP növekedésével. Az ország ásványkincsekben gazdag, legfőbb exportcikke a kőolaj, melyet a további ásványkincsek, ón, réz és a mezőgazdasági termékek követnek. Az ország gazdaságában a szolgáltató szektor részaránya a legnagyobb (GDP-hez mérten 46%), amit az ipar követ (40,3%-ban), majd a mezőgazdaság (GDP-hez mérten 13,9%).

3 Indonézia gazdasági növekedésének kockázatai mérsékeltek, mivel stabil növekedési környezet jellemzi (2017-ben éves szinten 5,1%-os GDP bővülés, míg 2018-ra szintén 5,1%-os növekedés prognosztizálható), melynek legfőbb motorja a kormányzat infrastrukturális beruházásai és a belföldi kereslet folyamatos bővülése a 260 milliós országban. A bőséges természeti erőforrásoknak köszönhetően kedvező növekedési kilátások azonosíthatóak középtávon (éves szinten 5% körüli bővülés), azonban a gazdaság stabilitására nézve a világgazdasági környezet romlása esetén jelentkező kockázatkerülő befektetői magatartás fokozott kockázatot jelenthet (jelenleg is csökkenő közvetlen külföldi befektetések). További kockázatokat rejt az alacsony egy főre jutó GDP (2018e: 4033 USD), amely jövedelmi szint mellett a költségvetés rugalmassága korlátozott, külső tényezőkkel szembeni sérülékenység magasabb. A monetáris politika területén közepes kockázatok azonosíthatóak. Az árstabilitás biztosítása érdekében a jegybank az inflációs célkövetés rendszerét alkalmazza. A 2017 évben regisztrált mérsékelt 3,8%-os átlagos infláció, várhatóan 2018-ban is megmarad a kormányzat által központilag szabályozott üzemanyag és villamos energia árak mellett. A közpénzügyek kockázata mérsékelt. Az államadóság szintje alacsony, (2017-ben 29%-ot tett ki GDP arányosan), azonban a várakozások szerint középtávon minimálisan növekedni fog (2018e: 29,5%, 2019e: 29,9%). Mérsékelten deficites államháztartás jellemzi (2017: -2,5%; 2018e: -2,5%), mely véleményünk szerint középtávon sem nőhet jelentősen a prudens (törvényileg rögzített 3%-os plafon) költségvetési politika miatt. Az üzleti környezet kockázatai közepesek, mely a gyenge infrastruktúrára, a korrupció viszonylag magas szintjére, az alacsony hatékonyságú intézményrendszerre, a megbízhatatlan jogi környezetre, a döntések és a szerződések időigényes végrehajtására vezethetőek vissza. A kormányzat ugyanakkor elkötelezett az üzleti környezet javítása mellett, melynek bizonyítékaként számos infrastrukturális beruházást indított és bürokráciacsökkentő intézkedéseket hozott. A társasági adókulcs 25%, míg az ÁFA mértéke pedig általánosan 10%. A fizetési kockázatok terén jelentős kockázatok azonosíthatóak. KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK KOCKÁZATAI A külgazdasági és külső finanszírozási pozíciók kockázata mérsékelt. A jegybanki tartalékok szintje folyamatosan növekszik (2017 júliusában 122,9 Mrd USD-t tettek ki). A magas tartalékoknak köszönhetően az ország 7,5 havi importfedezettel rendelkezik. Az ország folyó fizetési mérlege az elmúlt 5 évben folyamatosan deficites volt, mely várakozásaink szerint a következő évek távlatában is fennmarad (éves szinten 2-3% között alakulhat a deficit.) A gyenge külgazdasági pozíciók hátterében a gyenge külső kereslet miatt csökkenő export, az importigény folyamatos és gyors ütemű bővülése, valamint az egyre nagyobb hiányt jelző jövedelmi egyenleg és a szolgáltatások rendszerint negatív egyenlege áll.

4 Indonézia főbb exportcikkei a kőolaj, mezőgazdasági termékek, elektromos felszerelések, gumi származékok, valamint gépeket és alkatrészek, míg üzemanyagot, gépeket és alkatrészeket, elektronikai berendezéseket, vasat, acélt és feldolgozott élelmiszereket importál. Az ország főbb exportpartnerei: Kína, Japán, Egyesült Államok, India, Szingapúr, Malajzia, Dél-Korea. Importpartnerei: Kína, Szingapúr, Japán, Malajzia, Thaiföld, Egyesült Államok, Malajzia Dél-Korea. Az ország jó bilaterális és gazdasági kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, Kínával, Ausztrálival és Japánnal is. A PÉNZÜGYI RENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS KOCKÁZATAI A bankszektor kockázatai terén közepes kockázatok azonosíthatóak, részben a hiányzó felügyeleti háttér következtében, részben pedig a folyamatosan növekvő nemteljesítő hitelek miatt. Az egyik legjelentősebb veszélyforrást a hitelbővülés gyors a betétállomány gyarapodását meghaladó üteme jelenti, amely 2017-ben elérte 23,2%-ot, bár az új kihelyezések mintegy 70%-a beruházási hitel formájában jelentkezik, amely a várható makrogazdasági hatásokat tekintve pozitívumként értékelendő. A bankszektor 40%-a külföldi tulajdonban van, így azok az anyaintézmények támogatásával jobban ellen tudnak állni egy esetleges gazdasági sokknak. Az országban jelenleg 4 állami bank és mintegy 98 üzleti bank működik, melyek közül 13 bank jogosult teljes körűen iszlám jogon alapuló finanszírozásra. Az 5 legnagyobb bank a szektor teljes eszközállományának 50%-át birtokolja. AZ ORSZÁG 5 LEGNAGYOBB KERESKEDELMI BANKJA (ESZKÖZÁLLOMÁNY ALAPJÁN) 20% PIACI RÉSZESEDÉSÜK FORRÁS: CENTRAL BANK OF INDONESIA 15% 14,6% 14,6% 10% 9,7% 9,2% 5% 3,5% 0% Bank Rakyat Indonesia Bank Mandiri PT Bank Central Asia Pt Bank Negara Indonesia PT Bank CIMB Niaga EXIMMEL FENNÁLLÓ KAPCSOLAT:

5 FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK FŐBB MAKROGAZDASÁGI MUTATÓK E 2019E 2020E Reál GDP növekedés (%) 5,0 5,1 5,1 5,2 5,3 Éves átlagos infláció (%) 3,5 3,8 3,7 4,0 4,5 Államháztartás egyenlege (GDP %) -2,8-2,5-2,5-2,5-2,5 Bruttó államadósság (GDP %) 28,3 29,0 29,5 29,9 30,2 Folyó fizetési mérleg (GDP %) -1,8-1,5-2,2-2,7-2,4 Nettó FDI (GDP %) 1,7 2,0 2,3 2,2 2,0 Importfedezeti mutató (hónap) 8,6 8,6 7,4 7,3 7,3 Forrás: IMF, E: előrejelzés SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK/LEHETŐSÉGEK Politikailag stabil demokratikus ország; Stabil gazdasági növekedés; Természeti erőforrásokban gazdag ország; Alacsony munkaerőköltségek, fiatal lakosság; Stabil és erős belföldi piac; Erősödő bankszektor. GYENGESÉGEK/VESZÉLYEK Növekvő etnikai feszültségek; Túlbürokratizált közigazgatás, magas korrupció; Gyenge infrastruktúra; Alacsony beruházási ráta; Növekvő fizetési kockázatok; Áruexport egyre inkább függ a kínai kereslettől.

6 ORSZÁGKOCKÁZATI FAKTOROK GRAFIKUS ÉRTÉKELÉSE INDONÉZIA VISZONYLATÁBAN POLITIKA ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA ÜZLETI KÖRNYEZET GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS STRUKTÚRA KÖZPÉNZÜGYEK KÜLGAZDASÁGI ÉS KÜLSŐ FINANSZÍROZÁSI POZÍCIÓK MONETÁRIS- ÉS ÁRFOLYAMPOLITIKA BANKSZEKTOR FIZETÉSI TAPASZTALATOK ELHANYAGOLHATÓ KOCKÁZAT > EXTRÉM KOCKÁZAT A MAGYAR-INDONÉZ ÁRUFORGALOM ALAKULÁSA KÖZÖTT MILLIÓ USD E Export 39,0 36,9 49,1 51,0 43,2 50,1 Import 95,9 122,0 142,0 115,7 142,7 125,4 Összes forgalom 134,9 158,9 191,1 166,6 185,9 175,5 Forrás: KSH; E: részleges adatok alapján készült saját előrejelzés MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZRT. MAGYAR EXPORTHITEL BIZTOSÍTÓ ZRT Budapest, Nagymező u Tel.: , Fax: , Web: exim.hu exim@exim.hu