DR. KOCSIS ILDIKÓ. Színlelt szerződések a munka világában avagy hogyan NE próbálkozzunk az adóelkerüléssel

Átírás

1

2 DR. KOCSIS ILDIKÓ Színlelt szerződések a munka világában avagy hogyan NE próbálkozzunk az adóelkerüléssel Tudni jobb, mint nem tudni. Mindig. (Cassandra Clare) 2

3 ÉRTHETŐ JOG sorozat 2013 A kézirat lezárva: április 8. A Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda kiadása Felelős kiadó: Dr. Kocsis Ildikó Internet: info@kocsis-iroda.hu ISBN: A kiadó és a szerző számára minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített illetve rövidített változata kiadásának jogát is. Jelen e-könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, bármely formában vagy eszközzel elektronikus, fényképészeti úton vagy bármely más módon a kiadó és a szerző engedélye nélkül közölni. 3

4 MIRŐL OLVASHAT? LEHET ÉRTHETŐ A JOG?... 6 HOGYAN HASZNÁLJA EZT A KIADVÁNYT... 9 ÉPÍTKEZNI IS ALULRÓL KEZDÜNK SZÍNLELT MUNKAVISZONY? Mi is a megbízási szerződés? Megbízás vagy meghatalmazás? Miről szól a megbízás? Miért jár a pénz? Hogyan szűnik meg a megbízás? Mit érdemes tudni a vállalkozási szerződésről? Miről is szól a vállalkozási szerződés? Miért jár a pénz? Hogyan különböztethető meg a munkaszerződés a színlelt munkaszerződéstől? Munkaviszony? Megbízás? Vállalkozás? Mit vizsgál a hatóság? Elsődleges minősítő jegyek Másodlagos minősítő jegyek Amihez biztos, hogy szakember kell

5 HONNAN KELLENE ISMERNI A TÖRVÉNYEKET ÉS AZOK VÁLTOZÁSAIT? Mi minősül jogszabálynak? Hogyan születik a törvény? Mikor válik a törvény valóban törvénnyé? Mikortól kell követni egy törvényt? Honnan tájékozódhatunk az új előírásokról?

6 Ha az ember tudja, hogyan csináljon valamit igazán jól, máris örömét leli benne. (Pearl Sydenstricker Buck) LEHET ÉRTHETŐ A JOG? Ügyvédként igen közelről, mondhatni bennfentesként látom, hogy hogyan alakul a jogi környezet, milyen nehézségeket okoz a mindennapokban. Eddig talán azt mondtam volna, hogy a nehézségeket a nem jogász végzettségűek számára jelenti, ma már azonban látva a jogszabályok, módosítások egyre duzzadó áradatát, be kell ismerni, hogy a nehézség immár mindenkit elért. Ezzel a kiadvánnyal azonban Önnek szeretnék segítséget nyújtani a jogi előírások megértésében. Miért fontos ez nekem kérdezhetné - hiszen ügyvédként az jelent számomra munkát, hogy az emberek nem ismerik és nem értik a jogszabályokat. Igen, akár így is gondolhatnánk. Létezik azonban egy másik, jóllehet manapság nem biztos, hogy széles körben elterjedt nézőpont is: egy tájékozott, az alapszabályokat ismerő személynek segíteni is könnyebb. 6

7 A segítség életünk fontos, ha nem a legfontosabb része. Mindegy milyen területen is dolgozik Ön, biztos, hogy munkájával többeknek is segít. Gondoljon csak bele, hogy mikor érezte igazán jól magát! Netán mikor munkahelyén segített egy problémát megoldani, vagy kisegítette legjobb barátját a bajban, segített gyermekének megoldani a leckét, vagy mikor kis kezét fogva segített neki megtenni első bizonytalan kis lépéseit? A világot a segítség, a hasznosság érzése mozgatja előre. Nincs annál rosszabb, mint amikor valakinek nincs feladata, nincs kivel törődnie, nincs kinek segítenie. Az én célom is az, hogy minél többeknek nyújtsak segítséget abban, hogy megértsék, megérthessék a jogszabályi előírásokat. Célom, hogy a jogot érthetővé tegyem az Ön számára is. Mi is az, hogy érthető jog? Elolvasva a bevezetőt, lapozzon tovább a könyvben és lépésről-lépésre navigálni fogom Önt! Így Ön saját maga fogja felfedezni, hogy a jogi előírások már nem olyan idegenül vicsorognak vissza Önre. Körülnézve a jogi területek könyvtárában és képzésein, a kínálat általában leszűkül a jogot ismerők részére készített szakkönyvekre, egy-egy jogszabály jogi magyarázattal történő 7

8 ismertetésére. Ezek azonban túl bonyolultak, szárazak és érthetetlenek. Hol van hát a megoldás, hiszen a jog nem ismerete senkit sem mentesít a következmények alól! Hogyan találhat ki Ön a jog dzsungeléből? Van megoldás az ezzel kapcsolatos problémára! Nem kell Önnek is hosszú évek alatt jogásszá képződnie ahhoz, hogy tudja, megértse, mire kell feltétlenül figyelnie. Varázspálcát nem ígérhetek, de azt igen, hogy egy-egy jogi terület, téma fontos kulcsadatait adom át Önnek bonyolult körmondatok és idegen szavak nélkül érthető formában. 8

9 HOGYAN HASZNÁLJA EZT A KIADVÁNYT Alapvető célom, hogy Ön nagyobb tudást szerezzen a jogról és az itt olvasott adatokat hatékonyan tudja használni. Éppen ezért azt javasolom, hogy e kiadvány olvasása során ne menjen tovább egy olyan szó után, amit nem teljesen ért. Pontosan azért tűnik érthetetlennek és bonyolultnak a jogi terület, mert sok olyan szót használnak benne, melyek a mindennapokban nem használatosak. De előfordulhat az is, hogy egy hétköznapi szónak is éppen egy másik jelentését ismerjük és ezt használva abban a szövegkörnyezetben nem tűnik értelmesnek az olvasnivaló. Az első oldalakon találhat egy kis szójegyzéket, melyben néhány fontos kifejezés magyarázatát adom meg. Ezek megértését példamondatok is segítik. Ha esetleg mégis olyan szóval találkozik, melynek jelentését nem, vagy nem pontosan ismeri, nem szégyen megnézni azt egy szótárban. 9

10 Egy gödör ásását leszámítva kevés dolog van, amit rögtön legfelül lehet kezdeni. (Harry Lorayne) ÉPÍTKEZNI IS ALULRÓL KEZDÜNK Ha valamit jól fel akarunk építeni, sikeressé és eredményessé tenni, az építkezést mindig alulról kell kezdenünk. Ez természetes is egy ház építésénél, egy cég, új tevékenység elkezdésénél. Vajon igaz ez a jogra is? Azt ígértem, hogy az itt leírt szabályokat, információkat mindenki megértheti. Próbált már Ön jogszabályt végig olvasni, és megtudni belőle az Önt érdeklő válaszokat? Ha igen, engedje meg, hogy megkérdezzem csak így négyszemközt Hogy ment? Esetleg közben ideges, vagy netán álmos lett? Vagy egy idő után az egésztől elment a kedve? Hadd nyugtassam meg! A hiba nem az Ön készülékében van. Az ok egyszerűen az, hogy az Ön feladata nem volt és a jövőben sem az lesz, hogy kitanulja egy szakma nyelvezetét. Ügyvédként én sem értem, amikor a programozók egy-egy kérdést vitatnak meg, vagy amikor a villamosmérnökök szakmai társalgást folytatnak, de még azt sem, amikor az 10

11 orvosok komoly arccal eszmét cserélnek egy beteg felett. Soha nem tanultam meg az ő szakmájukat, így nem is várják el, hogy értsem őket. De akkor Önnek miért kellene érteni a jogot és a törvényeket? Mert az Ön életéhez is hozzátartozik. Ezt azonban sehol nem tanították Önnek, így hát nem az Ön hibája, ha nem tudja, amit Öntől várnak. Mert a jog nem ismerete senkit sem mentesít a jogi előírások megsértésének következményei alól. Hogy ez nem igazságos?! Igen, igaza van, valóban nem az. Ezért próbálok segíteni Önnek is. Nézzük hát azokat a bizonyos alapfogalmakat! (Ígérem, nem lesz bonyolult, hiszen a célom nem az, hogy Ön ideges, fáradt, vagy álmos legyen, arra megteszi a jogszabály is.) Jog: az állam által alkotott, kötelező magatartási szabályok összessége, rendszere. Például: A jogot mindig túlbonyolítják, így nem értem meg pontosan a munkajogra vonatkozó szabályokat. 11

12 Jogviszony: a jog szabályai szerint létrejött társadalmi viszony egyes személyek, szervezetek között. Például: Bélával az előírásoknak megfelelő szerződést kötöttünk, így létrejött közöttünk egy jogviszony. Jogszabály: az állam és különböző szervei által létrehozott általános és kötelező magatartási szabály, mely egy területet foglal magában. Például: A munkajog területén érvényben van néhány jogszabály, mely meghatározza a foglalkoztatás kereteit. Törvény: az Országgyűlés által alkotott jogszabály. A törvények számozása a következő minta szerint történik: évszám, amikor a törvényt meghozták. Ezt egy római számmal írt sorszám követi, ami azt mutatja, hogy az adott évben hányadik volt a meghozott jogszabály. Pl: évi V. törvény. Például: Az Országgyűlés tegnap szavazott meg egy új törvényt. Rendelet: a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály, melyet meghatározott szervek, pl.: kormány, minisztérium, önkormányzat alkothatnak. A rendeletek számozása a következő minta szerint történik: arab számmal írt sorszám/az évszám, amikor a rendelet megszületett. Ezután zárójelben jelzik a pontos 12

13 hónapot és napot. Végül annak a szervnek a jelölése, aki a rendeletet meghozta. Pl: a kormányrendeletet Korm. rövidítéssel jelölik, a Pénzügyminisztérium rövidítése PM. Példa egy kormányrendelet esetén: 55/2006. (III.14.) Korm. rendelet. Például: Kormányrendeletben szabályozták a lakáscélú állami támogatásokat. Hatály: jogszabály érvényben léte, az az időszak, illetve terület, amikor, illetve ahol egy jogszabályt követni kell. Például: A Munka Törvénykönyve jelenleg hatályban lévő rendelkezése szerint minden munkavállalóval munkaszerződést kell kötni. Munkavállaló: szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, aki ezért fizetést kap az őt foglalkoztató szervezettől. Alkalmazottnak is szokták hívni. Például: A Mindig sikeres Kft nél 100 munkavállaló dolgozik. Munkáltató: munkavállalókat szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Például: A munkavállaló feladatait a munkáltató határozza meg. Szerződés: két vagy több személynek, szervezetnek közös megegyezésen alapuló 13

14 megállapodása, amelyből jogok és kötelezettségek keletkeznek. Például: Béla és Géza szerződést kötöttek, hogy az együttműködés feltételeit meghatározzák. Megállapodás: az a cselekvés, hogy valaki megegyezésre jut valakivel valamiben vagy valamire nézve. A jogi nyelvben a szerződés másik elnevezése. Például: Béla és Géza megállapodása szerint a kiállításon cégeikkel egy helyen mutatják be termékeiket. Munkaszerződés: a munkáltató és a munkavállaló között létrejött szerződés, mely a munkavégzés feltételeit rögzíti. Például: Géza munkaszerződést kötött a Mindig sikeres Kft-vel, melyben rögzítették a havi munkabérét. Munkáltatói jogkör gyakorlója: az a személy, vagy testület, aki a munkaadó részéről a végső döntéshozatali joggal rendelkezik. Ő jogosult például valakivel munkaszerződést kötni, vagy valakivel felmondást közölni. Például: A Mindig sikeres Kft-nél a munkaszerződéseket az ügyvezető igazgató írja alá, mivel ő a munkáltatói jogkör gyakorlója. 14

15 Szerződés megszűnése: a szerződés megszűnése összefoglalva jelenti mindazt, ami eredményeképp a szerződés már nem létezik többé. Például: Béla és Géza között a szerződés megszűnt, mivel az abban feltüntetett idő lejárt és a szerződés feltételei teljesültek. Szerződés megszüntetése: a szerződés közös akarattal vagy egyoldalúan történő megszüntetése. Például: Az igazgató és Géza közösen megállapodtak abban, hogy a közöttük lévő szerződést január 1-től közös megegyezéssel megszüntetik. Felmondás: olyan az egyik fél által tett nyilatkozat, mely megszünteti a munkaviszonyt. Például: Az átszervezés miatt a munkáltató 10 felmondást adott át. Azonnali hatályú felmondás: a munkaviszony megszüntetése a munkaadó vagy a munkavállaló részéről azért, mert a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Például: Gézát azonnali hatályú felmondással küldték el, mert részegen vezette a céges autót és balesetet okozott. 15

16 Közös megegyezéssel történő megszüntetés: amikor a munkáltató és a munkavállaló közösen megegyeznek abban, hogy a munkaviszonyt megszüntetik. Például: Az igazgató és Géza megegyeztek abban, hogy Géza munkaviszonyát a következő naptól közös megegyezéssel megszüntetik. Ügyvezető: olyan személy hivatalos megnevezése, aki egy korlátolt felelősségű társaságban a legfőbb vezetői pozíciót tölti be, vezető tisztségviselő. Például: A Mindig sikeres Kft. ügyvezetője bemutatta a munkatársaknak a következő évi terveket. Üzletvezető: olyan személy hivatalos megnevezése, aki egy betéti társaságban a legfőbb vezetői pozíciót tölti be, vezető tisztségviselő. Ez nem azonos azzal, amikor egy személy egy boltot vezet. Például: A Nagyra növünk Bt. üzletvezetője a cég képviseletében aláírta a szerződést. Jogkör: az a terület, amely meghatározza, hogy egy személy vagy egy szervezet milyen jogokat gyakorolhat. Például: A kereskedelmi vezető önállóan döntött a vállalat székhelyének módosításáról és ezzel túllépte jogkörét. 16

17 Egyszerűbb az elvárások ellen küzdeni, mint felnőni hozzájuk." (Alfred Adler) SZÍNLELT MUNKAVISZONY? A magyar találékony nemzet tartják rólunk a külföldiek. No, igen, gondoljunk csak a golyóstollra, a csuklós autóbuszra, a Rubikkockára, a színes televízióra és még hosszan sorolhatnám! Ugyanilyen találékonysággal igyekszünk a ránk kényszerített szabályok alól is kibújni? Vagy másról van szó? Szabálykövetők vagyunk, vagy nyíltan szemben állók? Vagy a nyílt ellenállás helyett megpróbálkozunk a burkolt megoldásokkal? Ez utóbbi a jellemző, ha a színlelt munkaviszonyt vizsgáljuk, mely néhány évvel ezelőtt még virágkorát élte. Azóta a szigorú ellenőrzéseknek köszönhetően már változott a kép, de még mindig nem teljesen fehér. Na de mi is ez a színlelt munkaviszony? Egy-egy munkavállaló után többféle adót, járulékot is fizetni kell, mely bizony nem olcsó mulatság. A magyar vállalkozók azonban lévén találékony nemzet találékony és túlélő szülöttei, igyekeztek ilyen-olyan módon csökkenteni a 17

18 kiadásokat. Így születtek meg azok a megoldások, melyeket összefoglalóan színlelt munkaviszonynak nevezünk. Vagyis egy-egy valójában munkaviszony helyett, azt leplezve megbízási, vagy vállalkozási szerződés jött létre, kényszervállalkozások sokaságát életre keltve. Hogy a témakört valóban megérthesse, elsőként nézzük meg, hogy mi is a megbízási, és mi a vállalkozási szerződés. Melyek az alapvető jellegzetességek, különbségek ezek között! Mi is a megbízási szerződés? Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően ellátni. Megbízó gyakorlatilag bárki lehet: cég, magánszemély, egyéni vállalkozó, alapítvány, egyesület és még sorolhatnám. A megbízotti minőség kötöttebb, különösen a speciális szakértelemhez kötött megbízások esetében (pl. jogi képviseletre megbízást csak kamarai névjegyzékbe bejegyzett ügyvédnek lehet adni, de a könyveléshez, adótanácsadáshoz is szükséges a szakmai ismereteken túl a megfelelő képesítés is). 18

19 Megbízás vagy meghatalmazás? Ne keverjük össze a megbízást és a meghatalmazást! Érdemes elhatárolni a megbízást és a meghatalmazást. A megbízási szerződés kétoldalú, a megbízó részére való tevékenység kifejtésére irányuló szerződés, míg a meghatalmazás egy egyoldalú nyilatkozat, vagyis a meghatalmazó adja a meghatalmazott részére. A meghatalmazás képviseleti jogot keletkeztet, és nyilatkozat tételére jogosít, de önmagában nem kötelez, mint egy szerződés. Például adhatunk meghatalmazást a szomszédnak, hogy vegye át a postánkat a nyaralás ideje alatt, de ezzel nem kötelezzük őt arra, hogy elmenjen a postára feladni a leveleinket. A meghatalmazás igen gyakran alapul megbízáson. A megbízás a megbízó és a megbízott közötti viszonyt rendezi. A megbízási szerződés azonban önmagában nem biztosít képviseleti jogot, ezért pl. hatóságok előtti képviselet esetén a megbízottnak a megbízótól egy meghatalmazásra is szüksége van ahhoz, hogy eljárhasson a megbízó nevében. A fenti példánál maradva, ha arra kötünk megbízási szerződést, hogy valaki a 19

20 cég iratait a postára vigye, ez még nem jelenti egyben azt is, hogy meghatalmaztuk őt a cég hivatalos leveleinek átvételére is. A megbízási szerződés formájára nézve is vannak előírások. Nem feltétlenül kell minden megbízást írásban megkötni, azonban vannak olyan esetek, amikor az írásbeli formát a törvény írja elő kötelezőnek. Előfordul olyan eset, amikor a megbízás olyan feladatot foglal magában, amihez valamilyen szerződést is meg kell kötnie a megbízottnak. Ilyen esetben az egyik fő szabály, hogy a megbízási szerződést is olyan formában kell megkötni, amilyen formát jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír. Tipikus példa erre, ha a megbízott feladata egy ingatlan megvásárlása, mert az ingatlan átruházási szerződést mindig írásban kell megkötni. Ilyenkor tehát a megbízási szerződésnél is kötelező lesz annak írásba foglalása. Miről szól a megbízás? 1. A megbízás ellátása Főszabályként a megbízott személyesen köteles ellátni a rábízott ügyet. No persze előfordulhat, hogy a megbízott nem tud mindent személyesen megcsinálni. Ilyenkor 20

21 igénybe veheti más személy közreműködését is, ha ehhez a megbízó hozzájárult, vagy ha a megbízás jellegével ez együtt jár. Fontos azonban, hogy a megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el. Vagyis nem fordulhat elő, hogy később a másikra mutogat és ő maga nem vállal felelősséget a megbízó felé. 2. Együttműködés A megbízottat fokozott együttműködési kötelezettség terheli, különösen a tájékoztatás terén. Köteles tájékoztatást adni a megbízás teljesítéséről, esetlegesen felmerült új körülményekről, közreműködő igénybevételéről, stb. 3. Titoktartás A más érdekében kifejtett tevékenységből és a bizalmi jellegből fakadóan a megbízottat titoktartási kötelezettség terheli. 4. A megbízó érdekeinek védelme A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekeinek megfelelően kell teljesíteni. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen 21

22 utasítást ad, akkor a megbízott köteles őt erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére is ragaszkodik az utasításához, akkor az ebből eredő károk a megbízót terhelik. A megbízott a kapott utasítástól ugyanis csak akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs módja. Miért jár a pénz? A megbízó díj fizetésére köteles (kivéve, ha a megbízott ingyenesen vállalta a megbízást). A megbízott a díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre. És ez egy nagyon lényeges, meghatározó feltétel a megbízásnál: nem minden esetben kell, hogy a megbízott eljárása eredményre is vezessen. Természetesen lehet olyan megbízási szerződést kötni, amiben a megbízott kifejezetten sikerdíjat kap, vagyis csak akkor részesül díjazásban, ha a meghatározott eredményt elérte. Ezt azonban a szerződésben külön kell rögzíteni. Fő szabály szerint a megbízás nem követeli meg az eredményt is, a fő hangsúly azon van, hogy a megbízott az elvárható tevékenységet elvégezze, a megbízó érdekeit képviselje, helyette eljárjon, intézkedjen. 22

23 A megbízó a díjat csak akkor csökkenheti, illetve kifizetését akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az eredmény olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős. A díj nem jár, vagy csökkenthető, ha az eredmény azért marad el, mert: - a megbízott nem tette meg, amit meg kellett volna tennie, - a megbízott nem tette meg, amit meg lehetett volna tenni, - a megbízott súlyos hibát követett el. Az ügy ellátásával felmerült költségek azonban a megbízót terhelik, azok előlegezésére a megbízott nem köteles. Hogyan szűnik meg a megbízás? A szerződés a megbízás teljesítése nélkül is megszűnik, ha - valamelyik fél a szerződést felmondja, - bármelyik fél meghal, - a megbízó cselekvőképtelenné vagy korlátozottan cselekvőképessé válik, - a megbízott válik cselekvőképtelenné, - a megbízás tárgytalanná válik, mert pl. a cél megvalósult, vagy esetleg a megbízói érdek megszűnt. 23

24 A megbízott a felmondás, a megbízó halála vagy cselekvőképességének megszűnése esetén a szerződés megszűnése után is köteles a megbízó érdekének védelmében a halaszthatatlan intézkedéseket mindaddig megtenni, amíg a megbízó vagy jogutódja az ügy intézéséről gondoskodni nem képes. A megbízó a szerződést bármikor azonnali hatállyal felmondhatja. A szerződést a megbízott is bármikor felmondhatja, de a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a megbízó az ügy intézéséről gondoskodni tudjon. A megbízó súlyos szerződésszegése esetén a felmondás azonnali hatályú is lehet. Mit érdemes tudni a vállalkozási szerződésről? A vállalkozó alapvetően egy eredmény létrehozására vállalkozik. Egy olyan eredményre, amelyre a szerződés megkötésekor megállapodott a megrendelővel. Az elérendő eredményt mennyiség és minőség szerint kell meghatározni. Egy redőny felszerelésénél ez egyszerű, hiszen meghatározzuk annak típusát, színét és a helyet, ahová kerül. Bárki lehet a megrendelő vagy a vállalkozó, ezt azonban jogszabály kivételesen korlátozhatja. Ilyen korlátozás lehet a vállalkozói oldalon, hogy 24

25 egyes tevékenységeket csak szakképzettséggel, engedéllyel lehet gyakorolni, mint például az építészeti tervezés. Miről is szól a vállalkozási szerződés? 1. Utasítás A vállalkozónak a megrendelő utasítása alapján kell eljárnia, ez az utasítási jog azonban nem azonos a munkáltatói utasítással, mivel nem terjedhet ki a vállalkozói munka megszervezésére. Vagyis ez általában a megrendelő kívánságaira vonatkozik. A megrendelő által adott célszerűtlen, szakszerűtlen utasításra, valamint ha nem megfelelő anyagot kíván felhasználtatni, a vállalkozónak fel kell hívnia a figyelmét, különben az ebből adódó károkért felel. Ha a megrendelő mégis ragaszkodik az utasításához, ezzel átvállalja a kárfelelősséget. Sőt, ekkor a vállalkozó már nem köteles elvégezni a munkát, el is állhat a szerződéstől. Ha mégsem áll el, akkor a kapott anyaggal kell dolgoznia, de a megrendelő kockázatára. Ha azonban ezzel jogszabályt sértene, vagy esetleg mások 25

26 életét, vagyonát veszélyeztetné, nem végezheti el az adott anyaggal a munkát. 2. Alvállalkozó bevonása A vállalkozó a törvény szerint jogosult alvállalkozó igénybevételére is. Ezzel szoktak is élni, hiszen egy szakember sem tud mindent egymaga megoldani. Az alvállalkozó tevékenységéért a vállalkozó a megrendelő felé úgy felel, mintha ő végezte volna el a munkát. De ez csak arra az esetre vonatkozik, ha a vállalkozó jogosan vette igénybe a segítséget. Ha nem, akkor minden kárért felel, ami nem következett volna be akkor, ha ő nem veszi igénybe az alvállalkozót. 3. Ellenőrzési jog A megrendelőnek ellenőrzési joga van, amely kiterjed mind a munkálatokra, mind a felhasznált anyagokra. Sőt, ha egy anyag olyan módon kerül beépítésre, hogy azt később már lehetetlen ellenőrizni, a vállalkozó köteles erről előre értesíteni a megrendelőt, hogy tudjon élni ellenőrzési jogával. 4. A munka átadása 26

27 A teljesítéskor a felek együtt elvégzik azokat a próbákat, amelyek a minőség megállapításához szükségesek. Általában a megrendelőnek kell biztosítani a próbához szükséges feltételeket, de a próbát a vállalkozó végzi. A vállalkozónak emellett tájékoztatási kötelezettsége is van a felhasználásra, alkalmazásra vonatkozóan. Ez annyira igaz, hogy a megrendelő mindaddig megtagadhatja a díj megfizetését, amíg a vállalkozó e kötelezettségének nem tesz eleget. De csak akkor, ha e felvilágosítás nélkül a dolog nem használható rendeltetésszerűen. Miért jár a pénz? A vállalkozó közvetlenül nem a munkájáért kap pénzt, hanem az elkészült eredményért. Ez tehát egy lényeges különbség a megbízási és a vállalkozási szerződés között! A vállalkozó a munkát saját eszközeivel, saját költségén végzi el, vagyis a megrendelő nem köteles előleget fizetni. Természetesen a felek előlegben is megállapodhatnak. Fő szabály szerint a díj a vállalkozó teljesítésekor esedékes, de ezt is meg lehet határozni máshogyan is, a lényeg azonban, hogy pontosan egyezzünk meg a feltételekben. 27

28 Hogyan különböztethető meg a munkaszerződés a színlelt munkaszerződéstől? Munkaügyi ellenőrzés során a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) 1 munkatársai előre meghatározott kritériumok, ismertető jegyek alapján minősítik a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. Az ilyen ellenőrzésnek több oka is lehet. Ezek közül az egyik, ha feltehető, hogy a felek színlelt szerződést kötöttek. Ugyanis, ha a foglalkoztató munkaszerződés helyett megbízási, vállalkozási szerződést köt a munkavállalóval, akkor így mentesül a közterhek viselése alól, vagy ő előnyösebb, míg a munkát végző személy hátrányosabb helyzetbe kerül, mintha munkaszerződést kötöttek volna. Vagyis egy színlelt megbízási vagy vállalkozási szerződés hiába tűnik költségkímélő vagy előnyös megoldásnak, jogellenes és az ellenőrzések eredménye bírság lehet. (Azt már csak zárójelben teszem hozzá, hogy egy ilyen büntetés miatt a pályázati támogatását is elveszíti a cég, és több évre ki is zárja magát a pályázati rendszerből.) A végén tehát sokkal többe fog kerülni a cégnek. 1 Korábban ezt a feladatot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, vagyis az OMMF látta el. 28

29 Munkaviszony? Megbízás? Vállalkozás? Ahogy már fentebb is említettem, a minősítés meghatározott kritériumok alapján történik, amelyek egy irányelvben lettek lefektetve. Munkavégzésre irányuló tevékenység alapvetően végezhető munkaviszonyban, közszolgálati viszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási illetve vállalkozási szerződés alapján. Számunkra itt az utóbbi kettő, valamint a munkaviszony elhatárolása a kérdés. Polgári jogi jogviszonyban (megbízás, vállalkozás) a munkát végző személy valamely termék vagy szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget, mely mögött önálló, a megbízótól, megrendelőtől elkülönült tevékenység húzódik meg. Ezzel szemben a munkaviszony esetén a munkavállaló munkaerejét bocsátja áruba, tevékenysége nem önálló, melyet jellemez a hierarchikus aláfölérendeltség. A munkavégzésre irányuló jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös 29

30 akarattal megválasszák. Azonban a szerződő felek akaratának csak akkor van jelentősége, ha a tevékenység jellege megengedi a típusválasztást, mert ha a tevékenység jellege ezt nem teszi lehetővé, a felek egyező akaratuk esetén sem vonhatják ki a munkavégzést a munkajog hatálya alól. A munkavégzésre irányuló jogviszonyt a szerződés típusának minősítésekor összességében kell vizsgálni. Amennyiben a felek jogviszonya a megnevezett jogviszonytól eltérő, más típusú jogviszony tartalmi elemeit foglalja magában, a megkötött szerződés színlelt, azaz semmis. Ebben az esetben a szerződést illetve a jogviszonyt az általa leplezett szerződés - adott esetben munkaszerződés - alapján kell megítélni. A munkaügyi ellenőrzés esetén a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) 2 jogosult minősíteni és adott esetben átminősíteni a munkavégzés alapjául szolgáló jogviszonyokat. A szerződés típusát annak elnevezésétől függetlenül, az eset összes körülményére tekintettel állapítja meg. Az adóellenőrzés során az adóhivatal, vagyis a NAV 3 a fentiekkel ellentétben nem minősíti át a szerződéseket, azonban, amennyiben azt állapítja 2 Korábban ezt a feladatot az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség, vagyis az OMMF látta el. 3 Korábban APEH 30

31 meg, hogy a polgári jogi keretek közötti munkavégzés jellege a munkajog tartalmi elemeit tükrözi, az adó- és járulékkövetkezmények valamint az adózási eljárás tekintetében a munkaviszony esetében alkalmazandó szabályokat alkalmazza. Mit vizsgál a hatóság? A munkaviszonyt minősítő jegyek között megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket. Az elsődleges minősítő jegyek önmagukban meghatározóak lehetnek a munkaviszony minősítése szempontjából. Hatóság általi, tényként való megállapításuk egyértelműen munkaviszony fennállására utal. Általában e minősítő jegyek más minősítő szempontok fennállása nélkül is alátámasztják a munkaviszony létét. Az elsődleges minősítő jegyekhez képest a másodlagos minősítő jegyek egyedülállóan, önmagukban nem feltétlenül meghatározóak. Sokszor csak más, a munkaviszony fennállására utaló további minősítő jegyekkel együttesen eredményezhetik a felek viszonyának munkaviszonnyá történő minősítését. Ilyenkor tehát az dönti el a minősítést, hogy a munkaviszonyra vagy pedig a polgári jogi egyéb 31

32 szerződésre jellemző minősítő jegyek vannak-e túlnyomó többségben. Most, hogy megnéztük, hogyan kategorizálhatjuk a minősítő jegyeket, nézzük meg, hogy mi tartozik az egyes kategóriákba! Elsődleges minősítő jegyek 1. A tevékenység jellege, a munkakörként történő feladat-meghatározás Munkaviszony esetében az ellátandó feladat, illetve tevékenység közvetlenül és konkrétan a munkakör által meghatározott. Az ellátandó feladat folyamatosan, ismétlődően, rendszeresen jelentkezik. A munkavállaló nem egy ügyet gondoz, általában nem egy konkrét feladat ellátására, illetve munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem egy adott munkakör folyamatos ellátására. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére az alkalmazott kötelezhető. Ezzel szemben a megbízási, vállalkozási szerződések egy-egy konkrét munkára, megrendelésre szólnak. A munkaviszony keretében nem a konkrét feladat, hanem a munkakör meghatározott, az ebbe tartozó 32

33 egyes tevékenységek ellátására utasíthat a munkáltató. Ha a feladatnál azt látjuk, hogy munkakör jellegű, a rendszeressége, folyamatosan ismétlődő volta is erre utal, akkor a munkaviszonyra jellemző minősítő jegyek egyidejű fennállásáról beszélhetünk. Ilyen esetben ne legyenek illúzióink, hiszen ezek egyértelműen munkaviszonyt valószínűsítenek. Ha a szerződést nem munkaszerződésnek, hanem megbízási szerződésnek nevezzük el, önmagában még nem zárja ki annak lehetőségét, hogy azt egy vizsgálat során munkaszerződésnek, a felek közötti viszonyt munkaviszonynak minősítse a hatóság. 2. Személyes munkavégzési kötelezettség Szemben a polgári jog megbízásával vagy vállalkozásával, a munkaviszonyban az alkalmazott helyettest, alvállalkozót nem vehet igénybe. Ki látott már olyat, hogy az alkalmazott maga helyett beküldte dolgozni a szomszédját? Ugyanakkor az, hogy a szerződés szerint van lehetőség helyettes igénybevételére, önmagában még nem döntő elegendő a felek közötti kapcsolat megbízási vagy vállalkozási viszonynak minősítéséhez. 33

34 3. Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása Munkaviszony során a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy köteles a munkavállalót a munkaviszony fennállásának tartama alatt munkával ellátni. Ilyen általános kötelezettség egyéb polgári jogi szerződés esetén, mint például a megbízás vagy vállalkozás, nem áll fenn. Ugyanakkor a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy köteles az előírt helyen és időben munkára megjelenni és mindezt úgy, hogy munkára képes állapotban legyen. Köteles a munkaidő alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel járhat. 4. Alá-fölérendeltségi viszony A munkavállaló munkaszerződés alapján a munkaadó szervezetében dolgozva látja el feladatait. Jellemző a hierarchikus kapcsolat, vagyis a munkahelyen a munkáltató a munkavállaló felett áll, a munkavállalót utasíthatja. Az alá-fölérendeltségi viszonyt többnyire a munkáltató belső szervezeti rendje 34

35 rögzíti. Ez határozza meg, hogy ki kinek a főnöke, ki kit utasíthat. Ebből a szigorú aláfölérendeltségi viszonyból következik a munkáltatót megillető egyoldalú irányítási és utasításadási jogkör. Ezzel szemben megbízási, vagy vállalkozási viszony esetében a felek között mellérendeltség érvényesül. Mellérendelt félként kötnek megállapodást. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a megbízó vagy megrendelő nem mondhatja meg, hogy mit kér a másik féltől. Ez azonban nem ugyanaz az utasítási jogosultság, mint a munkáltató esetében. Másodlagos minősítő jegyek 1. Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog A munkavállaló a munkát a munkáltató utasítása szerint köteles ellátni. Munkaviszony esetén az utasítás a munkavégzés minden fázisára, elemére kiterjedhet. Ugyanakkor a megbízásnál és különösen a vállalkozásnál az utasítási jog az ügy ellátására és a munkavégzéssel előállítható termékre, szolgáltatásra és nem a munkavégzés részleteire vonatkozik. Megbízási és vállalkozási viszonyban is megilleti a megbízót, megrendelőt az ellenőrzés lehetősége, viszont e jog nem az egész 35

36 munkafolyamatra nézve áll fenn. A megrendelő, megbízó esetenként ellenőrzi a megbízás, megrendelés tárgyát képező feladat, eredmény teljesítését. 2. A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása Munkaviszony esetén a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidőbeosztást a munkáltató határozza meg. Vállalkozási és megbízási viszony esetében a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési részhatáridőket, illetve az ügy ellátásának időpontját állapítja meg a megbízó, megrendelő. A munkaidőt nem a megbízó, megrendelő osztja be, a munka elvégzéséhez szükséges időt a vállalkozó, illetve a megbízott saját maga szervezi, maga határozza meg a feladat által megkívánt módon. Tartós megbízás minősítése tárgyában hozott ítéletében a bíróság kifejtette, hogy a tartós megbízott helyzete - tekintettel a tartós, eredmény létrehozására köteles, díjazás ellenében történő munkavégzési kötelezettségre - nagyban hasonlít ugyan a munkaviszonyban álló személy helyzetéhez. Amíg azonban a munkavállaló munkaereje hangsúlyozottan egy irányban van lekötve meghatározott 36

37 munkamennyiség (munkaidő) szerint, addig a megbízott több megbízótól kapja megélhetését nyújtó feladatait, melyekhez ő maga igazítja munkaidejét. 3. A munkavégzés helye A munkavégzés helye a munkaviszony szabályai szerint a munkáltató székhelye, telephelye. Vállalkozási és megbízási viszony esetén a vállalkozó, megbízott a feladat teljesítésének helyét maga választhatja meg, illetve a munkavégzés helye a feladatellátáshoz igazodik. 4. Az elvégzett munka díjazása Munkaviszony esetén a munkáltató rendszeres díjazásban, munkabérben részesíti a munkavállalót, mely az elvégzett munka ellenértéke. A vállalkozási, megbízási díj a feladat elvégzése, illetve - vállalkozás esetében - a megállapodásban meghatározott eredmény létrehozása után tipikusan egyszeri díjként jelenik meg. Természetesen tartós megbízás esetén az elvégzett munka díjazása rendszeres is lehet. 37

38 5. A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása A munkaviszonyban jellemző a munkáltató eszközeinek, erőforrásainak, nyersanyagainak használata. Nem a munkavállaló biztosítja az alapanyagot, vagy a munkaeszközeit, ez a munkáltató feladata. A megbízott, illetve a vállalkozó a munkavégzéshez általában saját eszközeit veszi igénybe. Saját eszközeinek használatával, az alapanyagok felhasználásával kapcsolatos költségeit a vállalkozási, megbízási díjban számolja el, abba kalkulálja bele. 6. A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása A munkaviszony esetén a munkáltatót terheli a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés körülményeinek a megteremtése. Megbízási és vállalkozási viszony esetén a megbízott, a vállalkozó felelőssége, hogy saját munkavégzési körülményei biztonságosak legyenek. Amennyiben a megrendelő, megbízó biztosítja a munkavédelmi feltételeket, az 38

39 ténylegesen munkaviszony fennállására utaló körülmény. 7. Írásbeliség A munkaszerződést írásba kell foglalni. A megbízási és vállalkozási szerződések esetében a szerződésnek többnyire nem érvényességi feltétele az írásba foglalás. Ellenben a bírósági gyakorlat szerint önmagában a munkaszerződés írásba foglalásának hiányából nem következik, hogy a felek között nem jöhetett létre munkaviszony. Amihez biztos, hogy szakember kell Kezdjük egy ténylegesen megtörtént esettel! Történt, hogy egy munkaadó a cégnél dolgozó 3 vagyonőrt megbízási szerződéssel foglalkoztatta. Egy munkaügyi ellenőrzés során a megyei főfelügyelőség forint bírságra büntette ezért a munkaadót. A munkaadó fellebbezett a bírság ellen. Arra hivatkozott, hogy a vagyonőröket jogszerűen foglalkoztathatta megbízási szerződéssel. A munkaügyi bíróság azonban elutasította fellebbezését. A bíróság kimondta, hogy a vagyonőrök utasítás alapján, állandó 39

40 rendelkezésre állás mellett, a munkaadó által biztosított eszközökkel és az általa meghatározott helyen végezték a munkájukat. Ezek pedig a munkaviszony jellemzői, így a munkaügyi bíróság ezek alapján az ismérvek alapján megállapította, hogy a felek között munkaviszony jött létre. Az ítélet ellen a munkaadó a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Arra hivatkozott, hogy egy másik törvény alapján a vagyonőri tevékenységet megbízási szerződés alapján is elláthatják, illetve a megbízót is megilleti a megbízottal szemben az utasítás joga. Ezek tehát önmagukban a munkaviszony fennállását nem bizonyítják. A Legfelsőbb Bíróság a kérelmet elutasította. Kimondta, hogy a bírósági gyakorlat egységes a tekintetben, hogy a jogviszony minősítése, a szerződés jellegének megítélése szempontjából nem az elnevezésnek, hanem a tartalmi elemeknek van döntő jelentőségük. A megbízási szerződés alapján a vagyonőröknek a munkaadó rendelkezésére kellett állnia egész hónapban, a munkát az utasításai szerint, az általa biztosított eszközökkel kellett elvégezniük. Ebből következően a munkavégzésük helyét is a munkaadó határozhatta meg. Mindez olyan fokú alá-fölérendeltségre és függőségre utal, amely kizárja a megbízási szerződés fennállását, és egyértelműen munkaviszony létrejöttére utal. Így a büntetés bizony maradt. 40

41 A fenti megtörtént esetből azonban semmiképpen se vonjuk le azt a téves következtetést, hogy az üzleteink védelmét csak nálunk munkaviszonyban álló őrökkel oldhatjuk meg. Természetesen nem kizárt, hogy cégünk vállalkozási szerződést kössön egy őrzésvédelemre szakosodott céggel. Ekkor ugyanis az őrző-védő cég alkalmazásában lévő vagyonőrök látják majd el a feladatot. Amennyiben felmerül a kérdés, hogy a vállalkozási, vagy megbízási szerződés nem minősül-e munkaszerződésnek, a fenti ismereteken kívül mindenképpen pontos és részletes vizsgálatra van szükség a kérdés eldöntéséhez. A fentiek azonban már önmagukban is jelezhetik Önnek, hogy szükséges-e szakemberhez fordulni, hogy a jó megoldás megszülethessen. Így Ön biztonsággal döntheti el, hogy munkaviszonyban, vagy más formában történjen, történhet-e egy-egy feladat ellátása. Fontos a jó tervezés, valamennyi adat megfelelő kiértékelése ahhoz, hogy valóban megfelelő szerződést köthessünk. Egy azonban biztos, munkaviszony helyett színlelt megbízási, vagy vállalkozási szerződéssel hosszú távon senki nem jár jobban. 41

42 A törvény olyan korlát, amely akár életet is ment. (Titus Livius) HONNAN KELLENE ISMERNI A TÖRVÉNYEKET ÉS AZOK VÁLTOZÁSAIT? Gratulálok Önnek, hiszen a füzet végig olvasásával immár átverekedte magát a jog egy darabkájának dzsungelén és reményeim szerint kijutott a napfényre. Ma már van egy átfogó képe, hogy mi mindenre is kell odafigyelnie, mivel kapcsolatban forduljon szakemberhez. Hátravan azonban még egy kicsi, de annál fontosabb rész: mit tegyen, mit tehet, ha ismét módosulna a Munka Törvénykönyve, vagy bármely egyéb Önt is érintő jogszabály. Honnan tudhatja meg, hogy mi változott és mi nem? Mi minősül jogszabálynak? Jogszabálynak minősülnek a törvények, a még hatályban lévő törvényerejű rendeletek, a kormányrendeletek, a miniszteri rendeletek és az önkormányzati rendeletek. Ez a sorrend egy hierarchiát is jelöl, az alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb rendű jogszabállyal. Egyik rendelet sem szabályozhat a törvénnyel ellentétesen. 42

43 A törvényeket az Országgyűlés hozza, módosítja, vagy helyezi hatályon kívül. A fenti felsorolásban a jogszabályok közé soroltuk a törvényerejű rendeletet, ami ma már lehet, hogy furcsán hangzik. Ez a rendszerváltás előtti kormányzatok szívesen használt eszköze volt. A rendszerváltás előtt a parlament évente csak néhány törvényt hozott, a valódi törvényalkotói munka a minisztertanács kezében volt, amely olyan rendeleteket alkotott, amelyek jogereje megfelelt a törvénynek. Új törvényerejű rendelet alkotására ma már egyetlen szerv sem jogosult. A korábban megalkotott törvényerejű rendeletek mindaddig hatályban maradnak, amíg azokat törvény hatályon kívül nem helyezi. Hogyan születik a törvény? Törvényt csak az Országgyűlés alkothat, és ugyanez igaz a módosítására is. Ehhez azonban szükséges, hogy egy új törvény, vagy meglévő törvény módosítására indítvány érkezzen a Parlamenthez. A törvénykezdeményezés joga azt jelenti, hogy az erre jogosultak egy törvényjavaslatot nyújtanak be. Ez azonban még nem azt jelenti, hogy a benyújtott javaslatból tényleg mindenkire kötelező szabály születne. A törvényhozási folyamat során ugyanis a javaslat alakul, formálódik, változik. Ekkor tehát még nem 43

44 lehet biztosan tudni, hogy mi is lesz belőle, sőt azt sem, hogy valóban törvénnyé válik-e. A Parlament a sok előkészítő munka után szavazással dönti el, hogy egy-egy törvény megszületik-e, és ha igen, milyen formában. Az Országgyűlés törvényelfogadása azonban még mindig nem jelenti, hogy másnaptól már új előírásokat kellene követnünk. Mikor válik a törvény valóban törvénnyé? Csak akkor, ha azt a köztársasági elnök is aláírja, elfogadja és kihirdetik a Magyar Közlönyben. Ezt követően már valóban tudhatjuk, hogy mi is az új jogszabály, melyet ismernünk és adott esetben alkalmaznunk kell. De még ekkor sem holnaptól! Hogy miért? Mikortól kell követni egy törvényt? Egy törvényt akkortól kell betartanunk, ha az hivatalosan hatályba is lépett. Elképzelhető ugyanis, hogy egy-egy törvény a kihirdetést követően csak hónapokkal később lép hatályba, vagyis csak hónapokkal későbbi időponttól kell azt követnünk. Törvény írja elő ugyanis, hogy elegendő időt kell biztosítani ahhoz, hogy az új előírás alkalmazására felkészülhessünk. Honnan tájékozódhatunk az új előírásokról? 44

45 Szerencsére ma már az interneten is elérhetőek a jogszabályok. Javaslom a so oldalt, ahol valamennyi törvényt, rendeletet megtalálhat. Szintén ingyenes és hivatalos hozzáférést biztosít a jogszabályokhoz a oldal is. Természetesen különböző előfizetéses jogtárak is rendelkezésre állnak, melyeket általában a szakemberek használnak munkájukhoz. Összegezve elmondható tehát, hogy az új törvényekkel kapcsolatos híreket is nekünk, magunknak kell megfelelően értékelni, hiszen itt is igaz lehet, hogy Nem eszik olyan forrón a kását. Nem arra biztatok senkit, hogy ne legyen tájékozott és legfőképpen felkészült, de mindezt ésszerűen érdemes tenni és a megfelelő, valóban pontos információk alapján, a megfelelő időben! A szabály semmit sem ér, ha elhatározásszerűen viseled, ha komoran és konokul csörömpöl rajtad; a szabály akkor jó, ha érzéseidbe ivódik és finoman, hajlékonyan támogat. (Weöres Sándor) 45

46 MUNKAJOGI TANÁCSADÁS Munkajogi problémája van? Segítünk! Jöjjön be hozzánk munkajogi tanácsadásra! Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda A megbízható jogi képviselő Elérhetőségeinket itt találja: Olvasói vélemények: Mindenképpen tetszett, ahogyan egy hétköznapi témát ami egyszerű és széles köröket érint érthető módon az olvasók elé tár és segít eligazodni. K. Zs. Mindig nagy érdeklődéssel olvasom az aktuális témát, amelyet feldolgoznak és sikeresen hoznak közelebb nyelvileg és értelmileg, hiszen a jogi nyelvezet sokszor igazi csűrés csavarás és komoly gondot okoz a megértése a laikusok számára. V.A. 46

47 A szerzőről: Dr. Kocsis Ildikó immár 15 éve gyakorló jogász, ügyvéd, melyből 9 éve saját alapítású ügyvédi irodáját működteti. Szerzője számos országos és helyi médiában megjelent cikknek és gyakran meghívott előadója szemináriumoknak, valamint szakértőként több TV csatorna és rádió műsorában is találkozhattak már vele februárjában az Ügyvéd Világ magazin készített interjút pályafutásáról, majd ugyanebben az évben szakmai munkássága elismeréseként a Who is Who Magyarország (Ki kicsoda Magyarországon) lexikon szerkesztősége döntése alapján bekerült a gazdaság, politika, tudomány, kultúra és művészet területein tevékenykedő híres vagy kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyiségek életrajzait tartalmazó enciklopédiába. 47