NATO tagságunk hatása és következményei a magyar katonai információs rendszerre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "NATO tagságunk hatása és következményei a magyar katonai információs rendszerre"

Átírás

1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM NATO tagságunk hatása és következményei a magyar katonai információs rendszerre Doktori (PhD) értekezés Készítette: Ternyák István ezredes Tudományos vezetõ: Dr. habil Sándor Miklós nyá. ezredes Budapest 2003

2 BEVEZETÉS A katonai információs rendszer fogalmának értelmezése, helye és szerepe a katonai vezetés és irányítás rendszerében A katonai információs rendszer értelmezése A katonai információs rendszer összetevõi Híradó rendszer fejlesztési koncepciója Informatikai alkalmazói rendszerek fejlesztési koncepciója A vezetõi, vezetési és irányítási információs rendszer elemzése Vezetõ és végrehajtó szervek Technikai rendszer Fejlesztések helyzete Hazai vezérlésû fejlesztés Szakaszolt fejlesztés Harcképesség, C4 képesség Képzés rendszere A megállapítások és a feltárt problémák összegzése A NATO tagság és az információs korszak hatásai és lehetséges következményei A NATO tagságból származó szakmai követelmények A NATO C3 értelmezése, a C3 szervezet felépítése, mûködése Modellek a C4 rendszerek fejlesztési törekvéseinek összehangolására Nemzeti szakfeladatok a NATO tagságból származó kötelezettségek teljesítésére Az információs korszak és a hálózat centrikus hadviselés hatásai és követelményei Az információs társadalom Az információs korszak hadserege A NATO tagságból és az információs korszakból származó követelményeknek való megfelelés jelenlegi helyzete Konvergencia ábrázolása A megállapítások és a feltárt problémák összegzése Javaslatok a Magyar Honvédség információs rendszere felzárkóztatásához Az információs rendszer, mint a fejlesztés tárgya és feltétele Szakmai vezetõ és végrehajtó szervek és szervezetek. A fejlesztések folyamata Technikai rendszer Humán rendszer...111

3 3.5 Eredmények összegzése A kutatás eredményeinek összegzése A kutatómunka tudományos eredményei Ábrajegyzék Hivatkozott irodalom Internetes hivatkozások Idézett irodalom Felhasznált és tanulmányozott irodalom Publikációk jegyzéke Elõterjesztések Elõadások Rövidítések jegyzéke Idegen kifejezések jegyzéke...141

4 BEVEZETÉS Magyarország 1999-ban a NATO tagja lett, 2004-ben pedig csatlakozni fog az Európai Unióhoz. A rendszerváltás lehetõvé tette, hogy alig több, mint 10 év alatt a régi társadalmi rendszert újra váltva a korábbi katonai és gazdasági szövetségbõl kilépve új szövetségekhez tartozzunk. Ezalatt a rendkívül rövid idõ alatt nemcsak mi változtunk óriásit, hanem a világ is, benne a biztonsági környezettel. Új fenyegetések jelentek meg, amelyekre új válaszok szükségesek, amelyekhez új típusú katonai képességekre van szükség. Megállíthatatlanul rohan az információs forradalom, amely felgyorsítja életünk tempóját, hiszen lerövidíti a távolságot és az idõt, szûkíti a teret. Ezek a változások hatással voltak, vannak és lesznek a Magyar Honvédségre, annak egészére, azon belül az információs rendszerekre is. A 80-as években a légvédelmi automatizált vezetési és repülésirányító rendszerekkel való beható foglalkozásom eredményeként kialakult meggyõzõdésemet, miszerint a híradás és az informatika hatékonyan nem képes külön-külön a vezetés támogatására, hogy nem egymás alárendeltjei, hanem a másik képességének megsokszorozói, megerõsítette a 90-es évek elejétõl a NATO és tagországai rendszereinek tanulmányozása, azok egyre alaposabb megismerése. A technikai rendszereink között meglevõ óriási színvonal különbség ellenére úgy véltem, gondolkodásbeli, szemléletbeli és szaktudásbeli különbségeink nem jelentõsek, így a gazdasági lehetõségeink függvényében a technikai lemaradásunk csökkenthetõ, sõt egyes területeken rövid idõ alatt behozható. Ebben erõsítettek azok a visszajelzések is, amelyeket mint a tárca szakterületi fejlesztési terveinek és programjainak kidolgozását koordináló egyik vezetõ szakértõ a terveink ismertetését követõen a NATO és több tagországa szakmai vezetõitõl és szakértõitõl kaptunk. Az elmúlt idõszak történései azonban csak részben igazolták várakozásaimat. Az információs rendszerek fejlesztései párhuzamosságokat mutatnak, sok a szigetszerû megoldás. Elmaradtak vagy gyengék a rendszerek biztonságát szolgáló fejlesztések. A vezetés döntéseiben nem támaszkodik az információs rendszerekre. A NATO által menedzselt fejlesztések, a NATO-ban és tagországaiban szerzett tapasztalatok pedig kellõ példát, módszert szolgáltatnak számunkra ahhoz, hogy hogyan kell az információs rendszereket fejleszteni. Sõt a magyarországi vállalatok és egyes kormányzati fejlesztések is jó például szolgálhatnak. A NATO és hazai polgári tapasztalatok, az információs társadalom kialakításának nemzetközi tapasztalatai egyértelmûsítik, hogy az információs forradalom technikai alapját a digitalizálás ugyan megteremtette, de lényegi ismérve a szakterületek - kommunikáció, informatika és média (tartalom) konvergenciája. A konvergencia nem lehetséges a konvergáló elemek lényegi ismérveinek, a köztük levõ viszony és tapasztalatok felhasználása nélkül.

5 Az információs rendszereket - a kiterjedt katonai (és polgári) alkalmazási tapasztalatok alapján nem elégséges csupán technikai szempontból, hanem az egész szervezetet átfogó komplex egészként szükséges vizsgálni. NATO tagságunk közel négyéves tapasztalatai, a Magyar Honvédségben végbement változások szükségessé és egyben lehetségessé is teszik az információs rendszer és összetevõinek átfogó, a rendszer egészébõl kiinduló vizsgálatát. Kutatói szándékom és célom az alapvetõ összefüggések és ellentmondások feltárása az alábbiak között: - a jelenlegi helyzetben lépéstartás a Szövetséggel, az államigazgatással, nemzetgazdaság résztvevõivel, úgy, hogy kevés a forrás és nõ a társadalmi elvárás csak az információs technológia (IT) támogatásával tervezhetõ a Magyar Honvédség korszerûsítése, és annak alkalmazásával hajtható végre; - deklarált az IT fejlesztések prioritása, a fejlesztési programok jóvá vannak hagyva; - a hazai és Szövetségi tapasztalatok rendelkezésre állnak, hasznosíthatók; - a Magyar Honvédség korszerûsítését célzó felülvizsgálatok, átvilágítások döntés elõkészítése a hagyományos módszerekkel folyt és folyik, az IT alkalmazás csak az egyedi számítógépes feldolgozásban jelentkezik; - a különféle missziókba felajánlott kötelékek alacsony IT támogatási igényû feladatokat hajtottak és hajtanak végre. Abból a meggyõzõdésbõl indultam ki, hogy a lassú és ellentmondásos fejlõdésünknek nemcsak kizárólagosan pénzügyi, hanem szakmai okai is vannak. Az értekezéssel hozzá kívánok járulni a szakmai területen levõ problémák feltárásához, javaslatokat tenni a lehetséges és szükséges módosításokra. Kutatási célok kitûzése, kutatási feladatok meghatározása és behatárolása Kiindulási helyzet Az elmúlt években a Magyar Honvédségben - az országban végbemenõ változásokkal összhangban - alapvetõ változások történtek, melyek következtében 1999-ben tagjai lettünk a NATO-nak. A honvédség létszáma közel egy negyedére csökkent az 1989-es létszámhoz viszonyítva, a folyamatos átszervezések és haderõreformok eredményeként teljesen új struktúra és vezetési rendszer alakult ki. Az Országgyûlés elfogadta a Magyar Köztársaság biztonság- és védelempolitikai alapelveit [1], melyek a szövetség, az együttmûködés és védelem egységére épülnek. Folyamatban van a Nemzeti Katonai Stratégia kidolgozása, megkezdõdött a doktrinák kidolgozása. A stratégiai felülvizsgálat [2] eredményeként döntések születtek a haderõ átalakításának és fejlesztésének közötti feladataira.

6 A vezetõ szervek felépítését, a haderõ lehetséges feladatait, struktúráját és a hivatásos hadseregre való áttérés lehetõségeit és feladatait tekinti át a 2002-ben indított Védelmi Felülvizsgálat. Lépéseket tettünk a felajánlott erõk felkészítéséhez szükséges fejlesztések, beszerzések beindítására, megkezdõdött az MH híradó és informatikai rendszerének fejlesztése. A fejlesztés többéves tervezõ munkára alapozott HM Kollégiumi elõterjesztést [3] követõ miniszteri döntés alapján kezdõdött meg. A beindított fejlesztés részeként indított tendereket 2002 februárjában azonban leállították, csak a lefolytatott harcászati URH tenderben került sor szerzõdéskötésre. Megépült a HM tárca egészét átfogó elsõ funkcionális információs rendszer, a Költségvetési Gazdálkodási Információs Rendszer (KGIR), majd kiegészült a humán alrendszerrel, megkezdõdött a Logisztikai Gazdálkodási Információs Rendszer (LGIR) fejlesztése. Az információ szerepe felértékelõdött. Az információs technológia viharos fejlõdése új korszakot nyitott, az információs korszakot, megkezdõdött az ipari társadalomból az információs társadalomba való átmenet. A fejlõdés nem hagyta érintetlenül a fegyveres erõket sem. Ismerkedünk az információs hadviselés, a hálózatközpontú hadviselés fogalmával és tartalmával. Az atomi méretû nano-elektronikai gyártástechnológia megjelenése lehetõvé teszi miniatûr érzékelõk gyártását, az információk valós idejû továbbítását. Megkezdõdtek a robotfegyverek fejlesztésének tervezõ munkái 1. Az Internet, a globális és mobil kommunikáció lehetõvé teszi bármilyen információ (adat), bárhonnan és bármikor történõ továbbítását. Az információs technológia (IT) a kommunikáció, a számítástechnika és elektronikus média (tartalom) konvergenciáját jelenti, aminek a technikai alapjait a digitalizálás teremti meg. Számos lépés, kezdeményezés történt, több program, fejlesztés elindítása, jelentõs erõforrások (pénzügyi, szellemi, technológiai, stb.) rendelkezésre bocsátása és 1 A témával több hazai és külföldi tanulmány foglalkozik részletesen, egyebek között: - Várhegyi I. Makay I.: Információs korszak, információs háború, biztonságkultúra. (OMIKK Budapest 2000) - Haig Zs. Várhegyi I.: A vezetési hadviselés alapjai (Egyetemi Jegyzet ZMNE 2000) - Ványa L.: Az elektronikai hadviselés eszközeinek, rendszereinek és vezetésének korszerûsítése az új kihívások tükrében, különös tekintettel az elektronikai ellentevékenységre. Doktori (PhD) értekezés tervezet (Budapest 2001) - D. S. Alberts, J. J. Garstka, R. H. Hayes, E. Signori: Understanding information Age Warfare (2001, ISBN ; pbk) - D. S. Alberts, J. J. Gurstka, F. P. Stein: Network Centric Warfare (1999 2nd Edition /Revised/ ISBN-I ).

7 egy részük felhasználása eredményeként a Magyar Honvédség 2 megkezdte információs rendszerének korszerûsítését, kimozdult az örökölt híradó és informatikai infrastruktúra szabta korlátozott lehetõségek közül. Számos doktori értekezés 3, tanulmány 4 foglalkozik az IT által biztosított lehetõségekkel, azok alkalmazásának a fejlõdésre gyakorolt hatásaival az MH-ban. Valamennyi munka az MH korszerûsítése egyik alappillérének tekinti az információs rendszer fejlesztését, az IT képességnövelõ hatásainak kihasználását. A doktori értekezések, tanulmányok, cikkek az IT katonai alkalmazásának, a katonai információs rendszerek korszerûsítésének egy-egy (egyébként rendkívül fontos és nélkülözhetetlen) elemét vizsgálják. Rendkívül fontos, hogy a magyar katonai információs rendszerek hatékony fejlesztése, üzemeltetése és üzemben tartása, az IT jövõt meghatározó hatásainak kihasználása érdekében átfogóan vizsgáljuk az alkotó elemeket, a közöttük levõ legáltalánosabb összefüggéseket technikai, szervezeti, humán, fejlesztési és logisztikai nézõpontokból egyaránt. A téma idõszerûsége A téma idõszerûségét meghatározó tényezõk az alábbiak: - A NATO tagságból adódó és vállalt [4] feladataink egyik jelentõs részét teszik ki a vezetési, irányítási, híradó és informatikai rendszerfejlesztések; - NATO és EU tagságunk, a NATO soron levõ bõvítése új biztonsági környezetet teremt számunkra. Megváltozott a fegyveres erõk feladata, a válságkezelés és béketeremtõ mûveletek, a terrorizmus elleni harcban való részvétel válik a meghatározó hadviselési formává. A fentiek együttes következménye, hogy az MH fõ feladata [5] a határon kívüli válságkezelõ és béketeremtõ, esetleg terrorista ellenes mûveletekben - elsõsorban maximálisan zászlóalj szintû kötelékekkel - való részvétel lesz. Ehhez rendelkeznie kell olyan információs rendszerrel, amely 2 A továbbiakban a Magyar Honvédségen (MH) - ha külön nem nevezem meg - a HM tárca egészét értem. 3 A teljesség igénye nélkül ilyen munka: - Mráz István vezérõrnagy: A Katonai felsõ szintû vezetés információs rendszerének korszerûsítése (Budapest, 2001) - Szûcs Gáspár ezredes: A katonai vezetés harcászati szintje információ-feldolgozásának korszerûsítése (Budapest, 2000) - Rajnai Zoltán õrnagy:a tábori alaphírhálózat vizsgálata egyes NATO tagországok kommunikációs rendszereinek tükrében (Doktori PhD értekezés) (Budapest, 2001) 4 Váncsa Julianna Magyar Ferenc: Az informatikai rendszerek védelmérõl (Új Honvédségi Szemle 2000/5) Várhegyi István Makkay Imre: Az információs hadviselés alapjai (Egyetemi jegyzet ZMNE Budapest, 2000) Várhegyi István Makkay Imre: Információs korszak, információs háború, biztonsági kultúra (OMIKK Budapest, 2000) Várhegyi István: Az információs hadviselés és a vezetési hadviselés XXI. századi kihívásai (Hadtudományi Tájékoztató 1997/7. sz oldal; ZMNE és a HVK Tudományos osztály kiadványa) Fekete Károly: A kommunikáció (híradás) helye és szerepe a vezetés rendszerében ZMNE 2000)

8 interoperábilis 5 a feladatban résztvevõ szövetséges (továbbá PfP) erõk rendszereivel, és képes a logisztikai támogatás, valamint a nemzeti vezetés, irányítás és a résztvevõ állomány személyi célú (esetleg telemedicinális) kapcsolatainak fenntartása érdekében Magyarországgal megbízható kommunikációt folytatni; - Közel négyéves NATO tagságunk hatásainak eddigi és a jövõbeni lehetséges következményeinek vizsgálata az információs rendszerekre lehetséges és szükséges; - Az információs társadalom hadserege jelentõsen különbözni fog a jelen kor gépesített tömeghadseregeitõl. Az új hadsereg "elektronizált, informatizált, digitalizált fegyveres erõ, integrált számítógép hálózatra épül, multimédiás vezetésû, digitális törzskultúrájú. Nagy találati pontosságú, azaz precíziós tûzerõvel és precíziós felderítéssel rendelkezõ csúcstechnológiás fegyverzetû és felszerelésû hadsereg.döntéshozatala a fejlett tudomány eredményeire támaszkodik, Az adott idõszak feladatival összhangban levõ, változó nagyságrendû és struktúrájú. Elméleti és gyakorlati tudásszintje szakértõi színvonalú és mesteri tudást jelent." [6] Az MH természetesen nem fog a belátható idõn belül az "új hadsereg" követelményeinek teljes egészében megfelelni, azonban a felajánlott nemzeti erõk részére a jelenlegi szövetségi követelményeknek megfelelõ vezetési, irányítási képességek néhány év alatt kifejleszthetõk; - Magyarország megkezdte az információs társadalom elérésében levõ hátrány ledolgozását, jelentõs lépéseket tesz az informatika fejlesztésére. Ez mindenképpen hatással van és lesz az MH-ra; - A katonai információs rendszer eddigi fejlesztése számos tapasztalattal szolgált, azonban a kétségtelen eredmények ellenére, vagy inkább azokkal együtt számos hiba elkerülhetõ lett volna a rendszerek fejlesztésében, üzemeltetésében és üzemben tartásában. Az elmúlt idõszak változásai - folyamatos átszervezések, haderõreformok - nem minden területen erõsítették a szakszerûség strukturális, szervezeti, technikai és személyi feltételeit. A jóváhagyott fejlesztési program [3] informatikai részében a HM tárca közigazgatási és katonai (a szûkebb MH) fejlesztési feladatai nincsenek összhangban, a programok infrastruktúra centrikusak. A funkcionális információs rendszerek (mint a KGIR, LGIR, stb.) fejlesztésének általános elveire, a felelõsségi körökre nincs tárca szintû szabályozás. A NATO Képességcsomagok érdekében Magyarországon megvalósuló információs rendszer fejlesztések (ADAMS, LOGFASS, ICC, stb.) 6 és nemzeti fejlesztések összhangja nem minden esetben érvényesül; 5 Az interoperabilitás interoperability: A rendszereknek, egységeknek vagy erõknek a más rendszereknek, egységeknek vagy erõknek való szolgáltatás nyújtási, illetve azoktól való szolgáltatás fogadási képessége, továbbá az így kicserélt szolgáltatások oly módon történõ felhasználása, amely lehetõvé teszi a hatékony együttmûködést. AJP-01(A) 6 ADAMS Allied Deployment and Movement System: Szövetséges Felvonultatási és Mozgatási Rendszer LOGFASS Logistic Functional Area Subsystem: Logisztikai Funkcionális Területi Alrendszer ICC Initial CAOC Capability Kezdeti Összhaderõnemi Légi Hadmûveleti Központ Képesség

9 - Végezetül az MH fejlesztése hatékonyságának fokozásához elengedhetetlen a vezetési rendszer jelentõs modernizálása [7], amelynek alapját az információs rendszerek fejlesztése képezi.

10 A kutatási célok kitûzése, kutatási feladatok meghatározása és behatárolása Összhangban a vezetés korszerûsítésének közép- és hosszú távú kutatási követelményeivel [8] az alábbi kutatási célokat és feladatokat tûztem ki. Meghatározni NATO tagságunk hatásait és következmé nyeit a magyar katonai információs rendszerre. A hazai szakirodalom és a NATO dokumentumok alapján értelmezni és rendszerezni a katonai információs rendszer fogalmát és összetevõit. A NATO tagságunkat közvetlenül megelõzõ és az azóta eltelt idõszak történései alapján, a kidolgozott fejlesztési koncepciók, a szervezeti változások, a technikai rendszer, a végrehajtott fejlesztések és a képzés meglevõ rendszerének, valamint a vezetõi információs rendszer fejlesztésének és az alkalmazott vezetési módszerek aspektusaiból elemezni a jelenlegi helyzetet. A többszempontú helyzetelemzéssel bemutatni, hogy jelenleg milyen mértékben felelünk meg a NATO elvárásoknak, hogyan használtuk ki a lehetõségeinket, egyben feltárni a problémákat. A NATO és hazai szakterületi szervezeti felépítés és mûködési rend bemutatásával, összehasonlításával saját rendszerünk megfelelõségének elemzése, problémák feltárása. Elemezni az információs társadalom, az információs technológia fejlõdésének jellemzõ trendjeit. Bemutatni a NATO és néhá ny NATO tagállam által alkalmazott információs rendszer fejlesztési módszereket, felépítési (architektúra) modelleket. Elemezni az információs társadalom hadseregét az információs rendszerekre és az információs technológia egyes elemei katonai alkalmazására koncentrálva. A jelenlegi helyzetünk, a jelen és a közeljövõ követelményei alapján kimutatni, hogy a jelenlegi szervezeti, fejlesztési, felkészítési, valamint vezetési rendszert hol és hogyan kell korszerûsíteni. Bizonyítani, hogy a magyar katonai információs rendszereket csak integráltan, a szakmai alkotó elemek (vezetés, híradás, számítástechnika-informatika, vezetési hadviselés, biztonság, felderítés) szervezeti és tartalmi konvergenciájával lehet hatékonyan fejleszteni, illetve továbbfejleszteni. Kidolgozni egy módszert a konvergencia ábrázolására, az összefüggések megértésének és feltárásának elõsegítése érdekében. A levont következtetések alapján kidolgozni és összefoglalni az elkövetkezõ évekre az információs rendszerek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat úgy a vezetõ és végrehajtó szervekre, mint a technikai, a fejlesztõi, az alkalmazói, a képzési rendszerekre. Nem volt célom egy adott információs rendszer bemutatása, annak értékelése, az általam vizsgált terület alkotó szakterületeinek, azok rendszereinek részletes elemezése, célom az alkotóelemek és a közöttük levõ összefüggések, kapcsolatok bemutatása.

11 Ez szabja meg a kutatási feladatok határait. A NATO tagságból származó jelenlegi és jövõbeni hatásokat és következményeket vizsgálom az információs rendszer valamennyi összetevõjére kihatóan. A kutatási téma összetettsége csak a lényegi összefüggések, kapcsolatok feltárását teszi lehetõvé. Az elemzés átfogja a szervezeti, technikai, képzési, fejlesztési és alkalmazói rendszereket. A jövõt az információs társadalom (és ezen belül a magyarországi törekvéseket), valamint a hálózat centrikus hadviselés általános követelményei és lehetséges következményei szempontjából elemzem. A jelenlegi állapotokat a mai és a jövõbeni követelmények tükrében vizsgálva tárom fel a problémákat és teszek javaslatokat a szervezeti és a technikai rendszer módosítására, a humán feltételek megteremtésére. A C4 rendszerek fejlesztési modelljei bemutatásával az a szándékom, hogy bizonyítsam az egészbõl kiinduló megoldások létezését, átvehetõségét. Alkalmazott kutatási módszerek Alapvetõen a hazai polgári és katonai, a NATO és tagállamai, valamint a fejlett információs rendszerekkel rendelkezõ országok írott és Interneten elérhetõ szakmai irodalmát tanulmányoztam. Többek között az Ericcson, Siemens, Marconi, Aselsan, Alénia, Thales és Harris cégek konkrét eszköz, illetve rendszer megvalósítását, leírását tartalmazó dokumentumát áttanulmányozva, igyekeztem bennük megtalálni az általános jellemzõket. Megismerhettem valamennyi NATO tagország szakmai szervezetének felépítését, a tagországok többségének (és néhány PfP ország) rendszereit, a nemzeti és szövetségi feladatok összehangolásának szervezeti, eljárásbeli módozatait, a fejlesztõ - kiemelten a rendszerintegrátor - szervezetekkel kiépített kapcsolataikat, a fejlesztés rendszerét. Munkámból adódóan - Combined Endeavour 7, NATO szakmai munkájában és a csatlakozás szakfeladataiban, híradó és informatikai fejlesztési program kidolgozásában való részvétel olyan információkhoz jutottam, amely alapot és bátorságot adott ahhoz, hogy értekezésemben a koncepcionális, szakmai stratégiai elemekkel foglalkozzam. Elemeztem és értékeltem a kutatási téma szakirodalmát, értelmeztem a használt fogalmak NATO és hazai tartalmi azonosságait és a különbözõségeket. Megvizsgáltam, analizáltam a katonai információs rendszer összetevõit, a fejlesztésükre elfogadott koncepciókat, a technikai, szervezeti és humán feltételeket és körülményeket. Összehasonlító módszerrel vizsgáltam a NATO és néhány tagállamának, valamint az MH jelenlegi és a jövõbeni információs rendszerét. Szintetizáltam a részeredményeket a magyar katonai információs rendszerrel kapcsolatban. 7 C4 vezetés, irányítás, híradás és számítástechnika interoperabilitási - rendszergyakorlat, amely kezdetben 10 ország, jelenleg közel 40 ország és NATO szervezet részvételével kerül évente végrehajtásra

12 Nem vállalkoztam - mert nem vállalkozhattam - az általam használt szakmai fogalmak, rövidítések, kifejezések egyértelmû meghatározására. Ennek oka, hogy nincs egységes elfogadott szakmai fogalomrendszer, ami a NATO, annak tagországai, a PfP országok és a mi részünkre egyaránt egységes egészet képezne. A korszerû szakmai fogalmak nagyobbik részét a NATO -tól 8 lehet átvenni, azonban az információs technológia fejlõdési sebessége sokkal gyorsabb, mint 19 ország konszenzusán alapuló fogalomalkotás. A szakmai fogalmak honosítása sokkal több, sokkal összetettebb feladat, mint például egy szakszerû angol- ma gyar fordítás. Vannak a magyar katonai (és polgári) nyelvben olyan meghonosodott kifejezések, terminológiák, amelyekhez hasonló található a szövetségben és annak tagországaiban, csak a kialakulás eltérõ története miatt egy vagy több árnyalattal eltér a jelentésük. Számunkra az a fontos, hogy a szövetségi fogalomrendszert értsük, továbbá egyértelmûsítsük, hogy a különféleképpen értelmezhetõ fogalmakat mi éppen hogyan értjük. 9 A leírtak miatt a saját értelmezéseimet vagy lábjegyzetben, vagy a szövegrészben megadom. Elfogadom, hogy léteznek az általam használt értelmezéstõl eltérõek is, és azok is helyesek. Az elsõ fejezetben a katonai információs rendszert és összetevõit több szempontból a jelenlegi helyzetnek megfelelõen elemzem. A második fejezetben a NATO tagságunk és az információs korszak hatásait és lehetséges következményeit elemzem a jelenlegi és jövõbeni helyzetnek megfelelõen. A fejezetek végén összegzem a feltárt problémákat. A harmadik fejezetben javaslatot teszek az elsõ két fejezetben feltárt problémák megoldására. Az értekezésben felhasznált forrásokat szögletes zárójelben [ ] az irodalom sorszámával jelölöm, kiegészítéseket, magyarázatokat és értelmezéseket lábjegyzetben sorszámmal jelölve teszek meg. Azok az ábrák, amelyeknek forrását nem adom meg, saját munkáim. A szövegben található nagy mennyiségû rövidítés, angol kifejezés értelmezését vagy lábjegyzetben és/vagy az értekezés végén található idegen szavak és rövidítések jegyzékében írom le. 8 Ebbõl a szempontból is fontosnak tartom megkülönböztetni a NATO-t, és annak tagállamait. A NATO rövidítés, fogalom stb. azt jelenti, hogy a Szövetség szervezeteiben, parancsnokságaikon, NATO mûveletekre (vagyis a szövetségi közösre) érvényes. A tagállamok ettõl eltérõket is használhatnak, és has ználnak is; sõt az is elõfordul, hogy egy országon belül a haderõnemek eltérnek egymástól. 9 Külön értekezést lehetne írni arról, hogy mi a különbség a katonai híradás, kommunikáció, telekommunikáció, a távközlés és a hírközlés között. Helyesen tesszük-e, hogy itthon sokszor nem teszünk különbséget a vezetés és irányítás közé? Mit értünk informatikán? Számítástechnikát, számítástechnikát adatkommunikációval együtt, vagy éppen az Information System-et információs rendszerre fordítva?

13 1 A katonai információs rendszer fogalmának értelmezése, helye és szerepe a katonai vezetés és irányítás rendszerében 1.1 A katonai információs rendszer értelmezése Legelõször is fontos meghatározni, hogy mit értünk információs rendszer alatt. Az információs rendszernek több fajta megfogalmazása található a szakirodalomban. Információ biztosítására és elosztására szolgáló információ-feldolgozó rendszer olyan kapcsolódó szervezeti erõforrásokkal együtt, mint a személyi, a technikai és pénzügyi erõforrások [9] Információfeldolgozási funkciók megvalósítására kialakított eszközök, módszerek, eljárások és amennyiben szükséges üzemeltetõ személyzet összessége. [10] Egy szervezet információfeldolgozási rendszerének része, olyan alrendszere, amely egységes szabályozás hatálya alá tartozó információs tevé kenységek összessége. [11] A szervezetek reprezentációja, amely tájékoztatja a különbözõ szinteken levõ döntéshozókat a szervezet állapotáról, a változásokról vagy annak mértékérõl, valamint a szervezet mûködésére ható tényezõkrõl. [12] Az idézett négy definícióból is megállapítható, hogy az egyértelmû megfogalmazás hiánya ellenére is az információ és a szervezet viszonyát meghatározó rendszerrõl van szó. Az információt is többféleképpen határozza meg a szakirodalom. A valóság, a környezõ világ visszatükrözõdése az emberi tudatban. [11] Olyan tájékoztatás, közlés, adat, ismeret, hír, amely a címzett által értelmezhetõ, és amelynek célja a bizonytalanság csökkentése, a lehetséges alternatívák közötti döntés elõsegítése. [12] Számomra ez utóbbi meghatározás a legteljesebb és legegyértelmûbb, hiszen megadja a forrás és a tartalom többféleségét tájékoztatás, közlés, adat, ismeret és hír meghatározza azt a fontos kritériumot, hogy a címzett által értelmezhetõ, továbbá a célt, nevezetesen azt, hogy alternatívákat ad a döntéshez. Az információnak tehát többféle hordozója van, amelyek közül az adat csak az egyik bár napjainkban talán az egyik legfontosabb -, és van célja is. A cél egyrészt a bizonytalanság csökkentése, amely a címzettet választásra, gondolkodásra, meghatározott tevékenységre, viselkedésre készteti, másrészt döntési alternatívák adása. A döntés a vezetési tevékenység része. A szervezetet konkrét cél elérése érdekében létrejött, a környezetével aktív kapcsolatban lévõ, önfenntartásra törekvõ emberi társulatként határozzuk meg, amely az alábbi sajátságokkal rendelkezik: - Ismertek a szervezeti célok és erõforrások; - A környezete és mûködésének feltétele meghatározott; - Ismertek az összetevõi és azok céljai, tevékenységük és állapotuk;

14 - Meghatározott bemenetekbõl, adott feltételek mellett végzett tevékenységgel meghatározott kimeneteket állít elõ; - Vezetõ szervekkel rendelkezik. A vezetõ szervek feladata a vezetés, amelynek alapvetõen a tervezés célok, feladatok, erõforrások és azok összhangjának idõbeni és térbeni összehangolása, szabályozása és az irányítás munkaszervezés, feltételek biztosítása, ellenõrzés és a változó körülményekhez való igazítás a fõ feladata. A két feladatot fogalmazzák meg a NATO-ban vezetés és irányításként különkülön, és együttesen is. A vezetés és irányítás, mint fogalmak egymáshoz kapcsolódnak, rendszeresen együtt is használják õket, de nem szinonimái egymásnak. A vezetés joghatóság és egy személyre van ruházva. Úgy lehet leírni (de nem meghatározni), mint egy folyamatot, amelynek során a parancsnok az akaratát és szándékát keresztülviszi az alárendeltre, abból a célból, hogy egy konkrét tevékenység me gtörténjen. Magába foglalja a jogkört és a felelõsséget a csapatok kijelölésére és felvonultatására, a küldetés teljesítése céljából. Az irányítás a parancsnok által gyakorolt jogkör. Úgy lehet leírni (de nem meghatározni), mint egy folyamatot, amelyen keresztül a parancsnok a törzs segítségével megszervezi, utasítja és koordinálja a hozzá beosztott kötelékek tevékenységét. [30] Egy szervezet információs rendszere megfogalmazható azon módszerek, eljárások, eszközök, személyzetek és tevékenységi folyamatok összességeként, amelyek során a tájékoztatások, közlések, adatok, ismeretek, üzenetek és hírek a szervezeti célokat támogató információkká válnak. Vagyis az információs rendszer fõ célja az információ elõállítása, erõforrásai pedig a hang, írás, animáció, rajz, kép (álló és mozgó), valamint adat formában megjelenõ hírek, üzenetek, tájékoztatások, közlések, ismeretek és adatok. A katonai szervezet információs rendszere a katonai információs rendszer. Napjainkban legelterjedtebben vezetõi és vezetési, irányítási információs rendszerként találhatjuk meg a katonai információs rendszer megfogalmazását. Vezetési, irányítási információs rendszer Katonai szervezetek vezetését és irányítását támogató információs rendszer. [10] Vezetõi információs rendszer Egy szervezet vezetésének döntéshozatali folyamatát támogató információfeldolgozási rendszer. [10] A vezetõi információs rendszer alatt inkább a döntéshozatali tevékenységeket haderõ tervezés, erõforrás és költség tervezés, gazdálkodás irányítás, logisztikai, adminisztrációs tevékenység, stb. -, míg a vezetési, irányítási információs rendszeren a különbözõ katonai mûveleteket támogató rendszereket értik. Vezetési és irányítási rendszer Berendezések, eszközök, híradás, eljárások és személyi állomány összessége, amelyek lényegesek a parancsnok számára a rendelkezésére bocsátott erõk hadmûveleteinek tervezése, irányítására és ellenõrzésére a meghatározott feladat végrehajtása érdekében. [10] A katonai információs rendszer célja tehát információ elõállítása a döntéshozatal és a katonai mûveletek vezetésének és irányításának támogatására, a rendszer erõforrásai

15 (nyersanyagai) a különbözõ formában megjelenõ hírek, üzenetek, tájékoztatások, közlések, ismeretek és adatok. Az a tudomány, amely az információk keletkezésének, kezelésének és felhasználásának elméleti és gyakorlati megvalósításával és eszközrendszerével foglalkozik az informatika. [11] Az információs rendszer nyersanyagait azonban nemcsak felhasználni feldolgozás, tárolás, megjelenítés, elosztás, stb. -, hanem továbbítani is kell. A rendszer, amely a különbözõ formában megjelenõ híreket, adatokat, stb. továbbítja a híradó rendszer. A katonai információs rendszer két fontos összetevõje 10 tehát az informatikai és a híradó rendszer. Történetiségében a híradás megelõzte az informatikát, így általában a különbözõ megfogalmazásokban a híradás és az informatika sorrendet használják. A két összetevõ helye, szerepe és így fogalma idõrõl idõre módosul. A magyar katonai információs rendszer összetevõit és környezetét az 1. ábrán szemléltetem. 10 Találkozhatunk az információs rendszer összetevõinek más módon való meghatározásával is, így aszerint is meghatározhatók az összetevõk, hogy milyen tevékenységet támogatunk. Eszerint van vezetõi (stratégiai, döntéstámogató, vezetési, mûködéstámogató), végrehajtás támogató (folyamat irányító, tranzakciós, iroda automatizálási) és egyéb (szakértõi, stb.) információs rendszer.

16 1. ábra A magyar katonai információs rendszer összetevõi és környezete

17 A nemzeti, nemzetközi és MH környezet elsõsorban a szervezeti kapcsolatok szempontjából meghatározó, a technológiai környezet pedig az információ termelésének és felhasználásának technikai feltételei kialakítása vonatkozásában bír nagy jelentõséggel. Az információs rendszer összetevõi megfelelnek a NATO szakmai szervezete (NC3 Board) által lefedett szakterületeknek. A környezet valamennyi elemének az információs rendszerre gyakorolt hatásait elemezni kell, valamennyi hatás számbavétele fontos. Az EU tagságunk hatásai jelenleg kevés és gyakran ellentmondó adatok állnak rendelkezésre csak jósolhatók, részletes elemzésükre nem vállalkozom. Az azonban már most is megállapítható, hogy a nemzeti és technológiai környezetre rendkívül jelentõs befolyást fog gyakorolni. 1.2 A katonai információs re ndszer összetevõi A NATO tagság értelemszerûen hatott a híradás fogalmának, helyének, szerepének meghatározása is. A NATO és tagországai a funkcióra a communication, a szervezetre általában a signal kifejezést használják. Az AAP-31-ben communication címszó alatt "Információk továbbításának módszere vagy eszköze egy személyrõl vagy helyrõl egy másikhoz" [10] megfogalmazás található. A communication-t fordíthatjuk híradásnak vagy akár kommunikációnak. Napjainkban mindkét kifejezés megtalálható, a hivatalos katonai okmányokban híradás található, a vezetõ és végrehajtó szervezetek és szervek megnevezésében "híradó" megnevezést használunk. Ugyanakkor a ZMNE-n Katonai kommunikációs rendszertervezõ tanszék van. Többen a híradásnak a kommunikációval, az adatcserével, az adatkommunikációval megnövelt szerepét szeretnék hangsúlyozni a hagyományos beszéd, és távíró kapcsolatoktól ilyen módon megkülönböztetni. Ezt a szemléletet tükrözi Dr. Munk Sándor meghatározása "A kommunikációs alrendszer informatikai rendszer eszközrendszerének alrendszere, az adattovábbító eszközök és kapcsolatok összessége." [11] Amennyiben a definíció azt akarja megfogalmazni, hogy az információs rendszernek van kommunikációs alrendszere, amely az adattovábbító eszközökbõl és kapcsolatokból áll, akkor ezt elfogadom. Az információs rendszernek az adat csak egy nyersanyaga, így az adatkapcsolatokon túl vannak még beszéd, videokonferencia, távíró és más kapcsolatok is. Amennyiben a kommunikáció alatt az információcsere technikai, szervezeti és eljárásbeli feltételeinek összességét értjük, ahhoz, hogy a "híradó szakma" szélesebb értelmezésétõl ezt a funkciót megkülönböztessük (ilyen funkció a FRISZ 11 - ami a 11 A FRISZ-t több okmányban és a szakmai köztudatban helytelenül Földi Repülésirányító Szolgálat rövidítéseként értelmezik. Valójában eredete az 1950-es évek elején telepített elsõ vakleszállító rendszer

18 repülések nem repülõeszköz fedélzeti navigációs és leszállító feltételeit, beleértve a föld-levegõ-föld kommunikációt is), akkor ezt a felosztást támogatom. A híradás szélesebb értelmezésébe beletartozik a futár és tábori posta, az információvédelem (nevezetesen az átviteli utak és a pont-pont közötti összeköttetések védelme), valamint a (mûsorszórás kategóriájába tartozó) riasztás, tájékoztatás és értesítés is. A helymeghatározás (navigáció) csak a FRISZ rendszer részeként tartozik a híradás fogalomkörébe. A híradás tehát egy gyûjtõfogalom, amely az információcsere feltételeken (kommunikáció) túl egyéb - idõrõl- idõre változó - területeket is magában foglalhat. Miért fontos a fogalom mindenkori tisztázása? Azért, mert a fogalomhoz tartozó területek feladatokat is jelentenek, amelyekért valamilyen szervezet felel, szabályozza a területeket, azok összhangját (viszonyát) más kapcsolódó feladatokkal, mûködteti (üzemelteti), üzemben tartja (beszerzi, fejleszti, fenntartja, javítja, biztosítja a mûködéshez szükséges kisegítõ- és kellékanyagokat, stb.), biztosítja a mûködéshez szükséges feltételeket (például telefonkönyv, frekvencia kiosztás). A híradás fogalmához értett feladatok alapján keressük meg az illetékes szervezeti elemet a NATO-ban, a NATO parancsnokságokon, a tagországokban, a PfP országokban, a hazai közigazgatásban, a szolgáltató és gyártó cégeknél (az utóbbiakban távközlés, vagy hírközlés megnevezést használnak). A híradó katonai szervezetekben lévõ szakbeosztásokra képez tiszteket a ZMNE, zászlósokat, tiszthelyetteseket a Tiszthelyettes Szakképzõ Iskola, szerzõdéses és sorállományú katonákat a Kiképzõ Központok, illetve ilyen szakfeladatokra alkalmazunk polgáriakat is. A fogalom képzése nemcsak tudományos tevékenység, hanem vezetõi is. Ha bõvül, szûkül, vagy átrendezõdik a híradás tartalma, az általa lefedett feladatok köre, akkor azt a feladat - és hatásköröktõl kezdve a képzési rendszerig bezárólag le kell követni. Ha ez nem történik meg, a fogalomváltás elméleti kategória marad, a gyakorlatban nehézségek támadnak. Különösen nagy problémát okoz, ha önkényesen alkotunk fogalmakat, változtatunk azok tartalmán. A híradás létesítésére híradó rendszert (hírrendszer fogalmát is használják) hoznak létre. A híradó rendszer az AAP-31 szerint - " Információtovábbítási funkciók megvalósítására kialakított eszközök, módszerek, eljárások és - amennyiben szükséges - üzemeltetõ személyzet összessége." [10] Ha a fordításnál itt a híradót kommunikációsként fordítjuk (fordíthatjuk), akkor konzekvensen azonosítjuk a híradót és a kommunikációst. Dr. Munk Sándor hírrendszer (katonai kommunikációs rendszer) alatt "A csapatvezetési és fegyverirányítási rendszer alkotórésze, amely egységes terv szerint szervezeteinek Földi Repülésirányító szakasz, majd század rövidítése, amely hagyományként azóta is megmaradt, miközben a szervezeti elemek évtizedekkel ezelõtt megszûntek.

19 telepített, feladat, hely és idõ szerint összehangolt, kölcsönösen összekapcsolt és illesztett különbözõ rendeltetésû hírközpontok és híradó vonalak összessége, a telepítõ, kiszolgáló és irányító személyzettel együtt." [11] meghatározást használ. Ez a megfogalmazás gyakorlatilag azonos az érvényben levõ szakutasításokban (Híradó szakutasítás), segédletekben (Tábori Törzsszolgálati Utasítás) megfogalmazottakkal. Az AAP-31 szerinti megfogalmazás tömörebb és egyszersmind általánosabb, véleményem szerint jobban lefedi a kommunikációs rendszer tartalmát. A híradó rendszer a kommunikációs, FRISZ, futár és tábori posta és más rendszerek összességeként is definiálható. A híradó kifejezést a szervezetek, beosztások megnevezésére célszerû használni. Ezek a meghatározások biztosítják a hagyományos híradó, híradás és az új kommunikáció fogalmának a szövetségi követelményeket is kielégítõ, valamint a gyakorlati használatnak is megfelelõ azonosítását. A communication fordításánál mindig az adott szövegkörnyezetbõl lehet megállapítani, hogy híradás (híradó)-nak vagy éppen kommunikáció (kommunikációs)-nak fordítsuk. Ha a híradás helyét vizsgáljuk, akkor az a vezetés (beleértve az irányítást is) része, annak egyik elengedhetetlen alkotóeleme. Ugyanígy a híradó rendszer a vezetési (irányítási) rendszer (benne az információs rendszerek) egyik alkotóeleme. Az elmúlt évtizedekben a katonai informatika rohamos fejlõdése következtében a híradás és informatika egyre szorosabb kapcsolatba került, habár még nagyobb részben önálló funkcióként, de fokozatosan konvergálva egy egységes híradó (pontosabban kommunikáció s) és informatikai rendszert alkotnak, együttesen támogatják a vezetést, irányítást. Az AAP-31 vezetési, irányítási, híradó és informatikai (számítástechnika) rendszer (Command, Control Communication and Computer System - C4) alatt "Doktrinák, eljárások, szervezeti struktúrák, személyi állomány, eszközök, berendezések és híradás integrált rendszere, amelynek rendeltetése a parancsnok támogatása a vezetés és irányítás megvalósításában a katonai tevékenység során."[10] meghatározást ért. Ezt a megfogalmazást tartom jelenleg a legpontosabbnak. A Computer System legalább kétféle módon fordítható magyarra. Az egyik kifejezés a számítástechnikai rendszer, amely szószerinti fordítás, ugyanakkor a hazai értelmezése szûkebb a NATO-énál. Mi számítástechnikai rendszer (alrendszer) alatt az informatikai rendszer részét képezõ adatfeldolgozó eszközök összességét értjük. [11] A NATO értelmezésének sokkal inkább megfelel az informatikai rendszer fordítás. Az elõzõekben leírtakból azonban egyértelmûen következik, hogy az informatikai rendszer nem azonos az információs rendszerrel, hanem annak egyik összetevõje. A világban végbemenõ információs forradalom eredményeként a négy "C"-bõl álló együttes egyre bõvül. A megalapozott döntés egyik fontos feltétele, hogy a lehetõ legpontosabb információval rendelkezzünk a saját erõk, az ellenséges erõk

20 (béketeremtõ mûveletben szemben álló erõk), a környezet állapotáról, valamint egyéb tényezõkrõl. A parancsnok információkövetelményeit a 2. ábra mutatja be.

21 Parancsnok Elöljáró szándéka Kényszerek, korlátok (Erõforrás, idõ, tér stb.) Feladat Ellenséges erõk Környezet állapota Saját erõk állapota Egyéb tényezõk Szándék C2 struktúra híradás + informatika Összetétel, képesség Topográfia Idõjárás Infrastruktúra Akadályok Légi mûveletek Elöljáró és szomszédos kötelékek Saját folyó mûveletek Jogszabályok Média Katonaipolgári kapcsolatok Légierõ Szárazföld Út Kulcspontok Folyamatban levõ tervek Támogató Demográfia Harctámogatás Logisztika Népesség Logisztika Kultúra Etnika, vallási összetétel C2 és híradás informatikai rendszer Megjegyzés: nem háborús mûveletekben az ellenség helyett a résztvevõ felek helyzete. 2. ábra A parancsnok információ követelményei

22 Forrás: Framework paper on the requirement for combined/joint interoperability between C2 systems supporting NATO operations within the land component AC/322 (SC/1)N/25

23 Az ellenséges erõkrõl a szü kséges információt a felderítés (intelligence) szolgáltatja. Ezeknek az információknak a C4 rendszerbe való közvetlen integrálásával kapjuk a C4I rendszert. Elsõsorban harcászati- hadmûveleti szinten fontos, hogy a döntés valós idejû információk alapján történjen. A több forrásból származó adatok egy fúziós központ közbeiktatásával kerülnek be a vezetési rendszerbe, amely összeveti, értékeli az adatokat és a konszolidált adatot szolgáltat a döntéshozónak. Napjaink tendenciája, hogy földön, vízen, levegõben és a világûrben telepített érzékelõkkel (sensor) gyûjtik az ellenségrõl, a környezetrõl és a saját erõkrõl az adatokat, amelyek valós idõben kerülnek továbbításra a vezetési rendszerbe. Ezt a "C"- k után található "S" fejezi ki. A bipoláris világ egyik jellemzõje a haderõnemek magas fokú önállósága volt, illetve a NATO esetében csak a hadtest szint felett kellett "szabványosan" összekapcsolni a nemzeti rendszereket. Ennek eredménye az lett, hogy a haderõnemek és a tagállamok harcászati rendszereit külön-külön fejlesztették. A NATO tagállamok tábori automatizált vezetési rendszerei, ezen belül a frekvenciaugratásos rádiók, az információvédelmi eszközök nem tudnak egymással együttmûködni. Az Öböl-háború idején az USA szárazföldi- és légierõ által összesített helyzetet, feladatokat adathordozóra rögzítették, amelyet helikopteren vittek a haditengerészet anyahajójára feldolgozás, a haderõnemek együttmûködésének megszervezése céljából. Az IFOR, majd az SFOR mûveletekben a részt vevõ tagállamok tábori digitális rendszereinek együttmûködését analóg felületen (STANAG 5040) tudták biztosítani, ennek ellenére még így is gyakori volt a több órás megszakadás. A PfP kezdeményezés, majd a NATO bõvítése (teljesen eltérõ eljárások, különbözõ generációs technikai eszközök, informatizáltság, automatizáltság) tovább növelte az együttmûködõ képesség megteremtésének követelményét, ami a C4 rendszerek területén "interoperabilitás" szintet kell elérjen. Ezért a "C"-k után megjelent a második "I" betû (Interoperability). Az információs korszak egyik jellemzõje az információs hadviselés (háború). Az információs háború tartalma nem más, mint a tudományos alapokra és rendkívül fejlett információs technikára támaszkodó azon tevékenységek és erõfeszítések összessége, amelyeket az ellenség legyõzése érdekében koncentrált módon fejtenek ki az információs küzdelem különbözõ tartományaiban, más néven dimenzióiban; közöttük különös tekintettel a frekvenciaspektrumra. Napjainkban az információs háború a hagyományos kísérõ jelensége és támogatója. [13] Az információs hadviselést a nemzeti törekvések alapján országok, kormányok folytatják egymás ellen. Az összhaderõnemi és haderõnemei önálló hadmûveletekben vezetési hadviselést (Command Control Warfare, C2W) folytatnak.

24 A vezetési hadviselés a feladatait, a vezetési rendszerek támadását és védelmét öt jól elkülöníthetõ tevékenységeken keresztül valósítja meg. Ezek az elemek a következõk: - hadmûveleti biztonság (Operational Security - OPSEC); - pszichológiai mûveletek (Psychological Operation- PSYOP); - katonai megtévesztés (Military Deception - MILDEC); - fizikai megsemmisítés (Phisical Destruction - PD); - elektronikai hadviselés (Electronic Warfare - EW) [14]. A vezetési hadviselés célpontja a "C"-k, "I"-k (beleértve a szenzorokat is) rendszere, azért a saját rendszerünk ilyen értelmû védettsége, biztonsága alapvetõ fontosságú feladat Híradó rendszer fejlesztési koncepciója A táguló és egyre összetettebb környezet módosítja a híradás helyét és vele együtt annak fogalmát is. Ez kihat a híradó rendszerre, annak megszervezésére, üzemeltetésére és üzemben tartására egyaránt. Ez fordítva is igaz. A híradás, a híradó rendszer fejlõdése módosítja a vezetés, irányítás információs rendszerét, annak egészét és valamennyi összetevõjét. Az alkotóelemek öná llósága egyre inkább viszonylagos, illetve csak egyes része marad meg. A vezetési, irányítási, híradó és informatikai rendszert a mindenkor érvényes doktrína szerinti értelmezésben (felderítés, érzékelõk, interoperabilitás, biztonság, stb.) egységes egészként kell tervezni, fejleszteni, üzemeltetni és üzemben tartani. Ezt a szemléletet tükrözi a híradó rendszer fejlesztésére több éven keresztül ( ) a szakterület vezetõ szakértõinek közremûködésével kidolgozott, nyilvános szakmai viták sorozatán módosított majd megerõsített koncepció, amely az elfogadott fejlesztési programok [3] alapját képezte. A koncepció alapján részletes fejlesztési terv került kidolgozásra, amelyet a bekövetkezett szervezeti és technikai változásoknak megfelelõen módosítottak. Az MH korszerûsítésével összhangban, a vezetési rendszerének átalakításával, az információs rendszerek fejlesztésével, a honvédség feladataival változik a híradás környezete, a kapcsolati rendszer. A fejlesztést meghatározó kapcsolati rendszert a 3. ábra szemlélteti, míg a híradó rendszer felépítését az 4. ábra mutatja be.

25 KAPCSOLATI RENDSZER SZOLGÁLTATÓK A B C A MAGYAR HONVÉDSÉG KAPCSOLÁSTECHNIKAI HÁLÓZATA NATO - IVSN - NOAN - egyéb KORMÁNYZATI RENDSZER MH KÜLFÖLDI MISSZIÓI, KONTINGENSEI BM - Határõrség - Rendõrség -Kataszrófavédelem -Közigazgatás EGYÉB HÁLÓZATOK - MÁV - Vízügy - stb... Állandó jellegû hírközpont Mobil hírközpont 3. ábra Kapcsolati rendszer

26 A HÍRADÓ RENDSZER FELÉPÍTÉSE 4. ábra Híradó rendszer felépítése Az elsõ réteg a béke- és rendkívüli idõszaki katonai objektumok és vezetési pontokat lefedõ Állandó Területi Hálózat. A hálózat átviteli utakból (saját tulajdonú mikrohullámú hálózat, bérelt összeköttetések), a mikrohullámú hálózatra épülõ lecsatlakozó pontokból (2. réteg részére) és rádiófelvevõ pontokból, kapcsoló központokból (jelenleg analóg távbeszélõ, ISDN, továbbá routerek), az objektumok belsõ hálózatából (egyre több helyen egységes strukturált) áll. A hálózat csatlakozik a NATO gerinchálózatához (Core Network) beszéd, továbbá a légierõ speciális rendeltetésû kapcsolatainak (Initial CAOC Capability - ICC, Link-1 Recognised Air Picture - RAP) biztosítása érdekében. A felderítõ (Battlefield Information Collection and Exploation System - BICES), a logisztikai (Logistical Funktional Area Subsystem -LOGFASS), a szövetség mozgáskoordinációs rendszere (ADAMS Allied Deployment and Movement System), valamint a szárazföldi hadmûveleti információs rendszer a NATO irodaautomatizálási rendszerén (NIAR) (angolul NATO Office Automation Network NOAN) mûködik. A NIAR NATO titkos minõsítésig biztosít információcserét.

27 Az Állandó Területi Hálózathoz kapcsolódnak az országos közcélú hálózat (a helyi szolgáltatóktól), a kormányzati szervek és a MÁV hálózata, az Internet szolgáltatók, illetve a külföldön levõ kontingensek bérelt vezetékes és mûholdas csatornákon. A hálózat nyílt és információvédelemmel ellátott beszéd, fax, géptávíró (analóg), adat, Internet videótelekonferencia, formatált üzenet (X-400) és a légierõ részére adat (ICC, RAP, ) (gyakorlatilag kiegészítõ berendezésekkel multimédiás) továbbítására alkalmas. Az átviteli kapacitás a hálózat meghatározó részén - hatékony sávszélesség menedzsment és digitális rendezõk alkalmazásával - a jelenlegi kihasználtság többszörösét tenné lehetõvé. A hálózat felügyeletét a fõ (és tartalék) országos, valamint két regionális hálózatfelügyeleti központ látja el. A rendszer második rétege a tábori területi hálózat. A rendszer több ponton csatlakozik az állandó jellegû hálózatokhoz. A jelenlegi rendszer teljesen analóg, kis kapacitású, beszéd és géptávíró kapcsolatok létesítésére alkalmas. A harmadik réteg a harcászati rádió híradás rendszere (CNR), amely kézi, hordozható és beépített rövidhullámú és ultrarövidhullámú rádiókból áll. A harmadik réteg az elsõ két réteghez a rádiófelvevõ pontokon keresztül kapcsolódik. Jelenleg az eszközök nagy része elavult. Ugyanakkor rendelkezünk amerikai segélybõl származó korszerû rövidhullámú (és néhány URH és többsávos), a Mistral eszközökbe beépített harcászati URH rádiókkal. A három szintet összekötik a közvetlen összeköttetést biztosító eszközök és állomások. Ezek rövidhullámú rádiók, polgári és katonai mûholdas eszközök, valamint ilyen eszköz a mobiltelefon is Informatikai alkalmazói rendszerek fejlesztési koncepciója [14] Az alkalmazások az informatika támogatásának azon felületét jelentik, amellyel a felhasználók közvetlenül találkoznak. Az alkalmazás fogalma az angol application kifejezésbõl került át az újabb kori magyar szakmai nyelvbe. Az alkalmazások alatt tulajdonképpen az alkalmazókat (felhasználókat) közvetlenül támogató információs rendszereket értjük. Az alkalmazások két nagy kategóriára oszthatók: - általános alkalmazásokra; - speciális alkalmazásokra. Az általános alkalmazások az élet minden területén egyaránt használható programrendszerekben testesülnek meg. Az általános alkalmazások jelentõs része úgynevezett polcról levehetõ programrendszerek segítségével támogatható. Ide tartoznak funkcionális nézõpontból az ügyirat- és dokumentum készítés, dokumentum és üzenet kezelés, interaktív, hierarchikus munkatervezés és elszámolás, folyamatvezérlés, valamint technológiai aspektusból az Intranet, Internet. Az általános

Gácser Zoltán mk. ırnagy

Gácser Zoltán mk. ırnagy ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Gácser Zoltán mk. ırnagy A KATONA HARCI KÉPESSÉGÉT NÖVELİ KORSZERŐ, HÁLÓZATBA INTEGRÁLT EGYÉNI FELSZERELÉSRENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSI LEHETİSÉGEI A MAGYAR

Részletesebben

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében

A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények

Részletesebben

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége

A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA VARGA LÁSZLÓ A honvédelmi tárca beszerzési tevékenységének elemzése, értékelése és korszerűsítésének néhány lehetősége című doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN

A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY NÉGYESI IMRE A BEFOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS ÉS A HADSZÍNTÉR-ELŐKÉSZÍTÉS KAPCSOLATA A TERVEZÉSHEZ SZÜKSÉGES INFORMÁCIÓKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS TÜKRÉBEN Doktori (PhD) értekezésem

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE

A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Derzsényi Attila attila.derzsenyi@hm.gov.hu A MAGYAR HONVÉDSÉG CENTRALIZÁLT BESZERZÉSÉNEK TÖRTÉNETE Absztarkt Napjainkban ismét kiemelt hangsúlyt kapott a honvédelmi tárca beszerzésének decentralizációja,

Részletesebben

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Agyi érkatasztrófák kezelése a MH Honvédkórházban: a személyi állomány sürgősségi ellátásának megszervezése

Részletesebben

Unger István nyá. határőr ezredes

Unger István nyá. határőr ezredes Unger István nyá. határőr ezredes A HATÁRŐRSÉG KINCSTÁRI GAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGÉNEK ELEMZÉSE, TOVÁBBFEJLESZTÉSE LEHETSÉGES IRÁNYAINAK VIZSGÁLATA AZ EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEK TÜKRÉBEN Doktori (PhD)

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE

A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar Hadtudományi Doktori Iskola A REKONVERZIÓ, MINT A PROFESSZIONÁLIS HADERŐ HUMÁNERŐFORRÁS GAZDÁLKODÁSÁNAK EGYIK STRATÉGIAI KÉRDÉSE Készítette:

Részletesebben

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje

A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje Ronkovics József A 21. század hadviselésének néhány fõbb jellemzõje A szerzõ rövid cikkében, kiindulva a 21. század valószínû kihívásaiból, felvázolja a jövõ hadviselésének lehetséges formáit, fontosabb

Részletesebben

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében

A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Bonnyai Tünde A kritikus infrastruktúra védelem elemzése a lakosságfelkészítés tükrében Doktori (PhD) Értekezés tervezet Témavezető:... Dr.

Részletesebben

Az önkéntes professzionális haderõ humánpolitikai mûködésének matematikai modellje

Az önkéntes professzionális haderõ humánpolitikai mûködésének matematikai modellje Az önkéntes professzionális haderõ humánpolitikai mûködésének matematikai modellje PROF. DR. SZABÓ JÁNOS nyá. ezredes Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Hadtudományi Doktori Iskola Az eredeti tanulmány

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 57. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. november 25., péntek. Tartalomjegyzék. I.

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 57. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. november 25., péntek. Tartalomjegyzék. I. HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. november 25., péntek 57. szám Tartalomjegyzék I. Utasítások 122/2011. (XI. 25.) HM utasítás a honvédelmi-környezetvédelmi stratégia

Részletesebben

GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ

GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ ÁLTALÁNOS KOVÁCS PÉTER GONDOLATOK A MAGYAR HONVÉDSÉG FIZIKAI ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATI RENDSZERÉNEK KUTATÁSI TÉMAKÖRKÉNT TÖRTÉNŐ ÉRTELMEZÉSÉHEZ Az emberi történelem folyamán az aktív testmozgás és a hozzá

Részletesebben

MH 43. hír. és vt. e. Szociális Bizottság... 35 MH 43. hír. és vt. e. Kockázatkezelési Bizottság... 35 Testnevelési és Sportbizottság...

MH 43. hír. és vt. e. Szociális Bizottság... 35 MH 43. hír. és vt. e. Kockázatkezelési Bizottság... 35 Testnevelési és Sportbizottság... 2 Tartalomjegyzék ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK... 6 I. FEJEZET A MH. 43. NAGYSÁNDOR JÓZSEF HÍRADÓ ÉS VEZETÉSTÁMOGATÓ EZRED RENDELTETÉSE, FŐ FELADATAI... 7 Bevezető rész:... 7 Az MH 43. hír. és vt. e. jogállása...

Részletesebben

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013.

Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus. Doktori (PhD) értekezés TERVEZET. Témavezető: Dr. habil. Horváth Attila alezredes CSc. Budapest 2013. Fábos Róbert okl. mk. őrnagy, adjunktus A katonai közúti anyagszállítások tervezését, szervezését és végrehajtását támogató informatikai rendszerek jelenlegi helyzete, fejlesztésük lehetőségei Doktori

Részletesebben

A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE

A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A TUDOMÁNY RENDSZERTANI ÉRTELMEZÉSE Szerkesztette: Dr. Szilágyi Tivadar ezredes Budapest, 2003. TARTALOMJEGYZÉK I. A TUDOMÁNYRÓL ÁLTALÁBAN... 3 1. A tudomány fogalma...3

Részletesebben

A Katonai Műszaki Doktori Iskola kutatási témái

A Katonai Műszaki Doktori Iskola kutatási témái A Katonai Műszaki Doktori Iskola kutatási témái A ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskola tudományszakonként meghirdetett kutatási témái a 2009/2010-es tanévre: 01. Katonai műszaki infrastruktúra elmélete

Részletesebben

A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN

A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN ELŐADÁSOK LADOCSI JENŐ A NEMZETI ÖSSZEKÖTŐ CSOPORT HELYE, SZEREPE ÉS TEVÉKENYSÉGÉNEK RENDJE A MŰSZAKI TÁMOGATÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁBAN Ladocsi Jenő őrnagy, mint a Magyar Műszaki Kontingens összekötő

Részletesebben

Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése

Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése Az át- és továbbképzések rendszerének bõvítése DR. FELHÁZI SÁNDOR alezredes DR. FURJÁN ATTILA alezredes DR. FÜR GÁSPÁR alezredes SZABÓNÉ DR. SZALÁNCZY ERIKA KEREZSY NORBERT százados MERTH BALÁZS mk. fõhadnagy

Részletesebben

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése

A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése A Magyar Honvédség hírrendszerének továbbfejlesztése Pándi Balázs 1 A zártcélú távközlõ hálózatokról szóló hatályos jogszabályban megfogalmazottak alapján a Magyar Honvédség Hálózata 2 mentesített az Elektronikus

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Alapítva: 2002 évben Alapító: Prof. Solymosi József DSc. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS Tibenszkyné Fórika Krisztina

Részletesebben

Tartalékos szövetségek a NATO-ban

Tartalékos szövetségek a NATO-ban TÉZISFÜZET Ujházy László sz. őrnagy Tartalékos szövetségek a NATO-ban Doktori (PhD) értekezés szerzői ismertetője Témavezető: Dr. habil. Deák János ny. vezérezredes, PhD Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem

Részletesebben

DOKTORI PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

DOKTORI PÓTFELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Nyt.sz.: TSZKP/1-262/2010. sz. példány Jóváhagyom! Egyetértek! Budapest, 2010. július - n Budapest, 2010. július - n.............................. Dr. Lakatos László

Részletesebben

FENYVESI KÁROLY MK. EZREDES

FENYVESI KÁROLY MK. EZREDES ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanács FENYVESI KÁROLY MK. EZREDES A nemzeti fegyverzeti igazgató helye, szerepe, feladatai a NATO szervezeti működési rendjében című doktori (PhD) értekezésének

Részletesebben

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek

Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Az óvodapedagógus és tanító ideát szolgáló gyakorlati képzés fő jellemzőinek meghatározása, alapelvek Sontráné dr. Bartus Franciska VÁZLAT: 1. Bevezetés 2. A gyakorlati képzés törvényi háttere, meghatározó

Részletesebben

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői A TÁRCA SZINTŰ KONTROLLING, MINT A VEZETŐI DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTÉS ÚJ ELEME Briák Ottó 1 Mottó: A mocsár lecsapolásáról, nem a békák véleményét kell kikérni. I. A tárca szintű kontrolling általános jellemzői

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR JAVASLATA A ZMNE ÉVI TUDOMÁNYOS MUNKATERVÉHEZ EK (PROGRAMOK) Katonai biztonság és védelmi stratégia;

Részletesebben

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM TAPASZTALATAI A TANFOLYAMOK SZERVEZÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE 1 Dr. Jakab László Phd. alezredes Egyetemi docens Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar Repülőműszaki Intézet Sárkányhajtómű Tanszék A LÉGIERŐ LOGISZTIKAI MŰVELETI TANFOLYAM

Részletesebben

EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT

EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT ZRÍNYI MIKLÓS 5. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT - 2011 - TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 2 I. FEJEZET... 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely

A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945. Sallay Gergely Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A Magyar Királyi Honvédség és a leventemozgalom jelvényei, 1938 1945 Sallay Gergely Témavezető: Dr. Phil. habil. Püski Levente, egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben

Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben Padányi József Haig Zsolt Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatásban fontos szerepet tölt be a doktori képzés. A három doktori

Részletesebben

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011

XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 XXI. évfolyam, 1-4. szám 2011 SPECIÁLIS MŰSZAKI TECHNIKAI ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A KÁRELHÁRÍTÁSI ÉS KÁRFELSZÁMOLÁSI FELADATOK VÉGREHAJTÁSA SORÁN, A KATASZTRÓFÁK SÚJTOTTA KÁRTERÜLETEN Laczik Balázs

Részletesebben

Ph.D. ÉRTEKEZÉS. Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy

Ph.D. ÉRTEKEZÉS. Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM HADTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Ph.D. ÉRTEKEZÉS Dr. Svéd László orvos vezérőrnagy A Magyar Honvédség egészségügyi biztosítása elvének és gyakorlatának változásai, sajátosságai,

Részletesebben

20. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT - 2007 -

20. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 20. sz. melléklet a 1164/115. ZMNE számhoz 1.sz. példány EGYETEMI FELVÉTELI SZABÁLYZAT - 2007 - I. fejezet 2 TARTALOMJEGYZÉK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 3 Alapképzés...3

Részletesebben

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000)

14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) 14.4. Elõtanulmány az Információs Hadviselésrõl Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelõ Rt: Jávor Endre (2000) Tartalomjegyzék 0.0. Bevezetés........................................

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi elõfizetési árainkra TARTALOM CXXXV. ÉVFOLYAM 20. SZÁM 2008. december 31. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2009. évi

Részletesebben

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés

Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként

Részletesebben

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR

A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR ZRÍNYI MIKLÓS 2. számú melléklet a ZMNE számhoz NEMZETVÉDELMI EGYETEM. számú példány A KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE - 2011 - TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben

Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci környezetben ZRINYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Németh Béla mérnök ezredes Az MH ingatlangazdálkodási gyakorlatának elemzése és annak hatékonyága fokozásának módszerei a modern ingatlanpiaci

Részletesebben

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében

Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés. Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Óbudai Egyetem Doktori (PhD) értekezés Légi közlekedés környezetbiztonsági kapcsolatrendszerének modellezése a helikopterzaj tükrében Bera József Témavezető: Pokorádi László CSc. Biztonságtudományi Doktori

Részletesebben

BEVEZETÉS. Tisztelt Pályázók!

BEVEZETÉS. Tisztelt Pályázók! DOKTORI FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ Budapest 2014 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 2 Pályázati felhívás... 3 1. A képzés célja... 3 2. A képzési formák... 4 3. Az NKE doktori iskolái és kutatási területei... 4 4.

Részletesebben

Az emberi tényező vizsgálata az információbiztonság, a személyés vagyonvédelem, valamint az épületkiürítés területein

Az emberi tényező vizsgálata az információbiztonság, a személyés vagyonvédelem, valamint az épületkiürítés területein NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM HADTUDOMÁNYI ÉS HONVÉDTISZTKÉPZŐ KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA szerzői ismertető Schüller Attila Az emberi tényező vizsgálata az információbiztonság, a személyés vagyonvédelem,

Részletesebben

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL

A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Hadtudományi Doktori Iskola Zalai Noémi: A HUMÁNERŐFORRÁS-GAZDÁLKODÁS KÉRDÉSEINEK VIZSGÁLATA A NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOKNÁL Doktori

Részletesebben

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN

GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN HADTUDOMÁNY BENCE BALÁZS DR. DEÁK JÁNOS DR. SZTERNÁK GYÖRGY GONDOLATOK A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKRŐL II. RÉSZ A FEGYVERES ERŐ HELYE, FELADATAI A VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEKBEN Biztonságpolitikai elemzők véleménye

Részletesebben

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban.

Tagok Báthy Sándor, Jároscsák Miklós, Kőszegvári Tibor, Kende György, Németh Ernő, Ungvár Gyula, Tóth Rudolf. MH Központi Nyomdájában, 300 példányban. Szerkesztő Bizottság Elnök Gáspár Tibor Tagok Adorjáni István, Anda Árpád, Bella András, Báthy Sándor, Csák Gábor, Hazuga Károly, Horváth János, Kasza Zoltán, Kulcsár István, Rádli Tibor, Svéd László,

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2012. október 12. Jogszabályok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2012. október 12. Jogszabályok CXXXIX. ÉVFOLYAM 12. SZÁM 2012. október 12. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 28/2012. (IX. 4.) NGM rendelet 20/2012. (IX. 17.) HM rendelet A 2013. évi munkaszüneti

Részletesebben

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI

A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM PEDAGÓGIAI ÖSSZEFÜGGÉSEI FORGÁCSNÉ GÖTTLER VIKTÓRIA A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM JÖVŐJE AZ ÚJ ÉVEZRED EURÓPÁJÁNAK OKTATÁSI RENDSZERÉBEN A katonai felsőoktatás reformja az euro-atlanti csatalakozás jegyében történik. NATO

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. december 3., péntek

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. december 3., péntek HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2010. december 3., péntek 100. szám Tartalomjegyzék III. Utasítások, jogi iránymutatások 102/2010. (XII. 3.) HM utasítás a honvédelmi

Részletesebben

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens

VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA. Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens Dr. DOBI JÓZSEF nyá. alezredes, egyetemi docens VÁLSÁGKÖRZETEK KATONAFÖLDRAJZI ÉRTÉKELÉSE A VÁLSÁGKÖRZETEK KIALAKULÁSA A II. világháborút követő évtizedek, a bipoláris világrendszer évtizedei amelyek során

Részletesebben

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa

A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa XII. évfolyam 2009. december 5. szám A kiadvány térítésmentes, sokszorosítható Készült az NCA támogatásával A Bajtársi Egyesületek Országos Szövetségének idõszakos kiadványa Idõsek Világnapja 2009 Idõsek

Részletesebben

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Réti Tamás mk. ezredes 1 A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM INVERZ LOGISZTIKAI RENDSZE- RÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mint minden dolognak, az inverz logisztikának is többféle megközelítése lehet. Itt nem a fogalmi meghatározás

Részletesebben

ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN

ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI GYAKORLATÁBAN ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR Katonai Műszaki Doktori Iskola Gulyás András ÚJ ÉPÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A MAGYAR HONVÉDSÉG BÉKETÁMOGATÓ MŰVELETEI KATONAI ÉPÍTÉSI

Részletesebben

Katonai antropológia?

Katonai antropológia? KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális

Részletesebben

Komjáthy László tűzoltó őrnagy:

Komjáthy László tűzoltó őrnagy: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Műszaki Doktori Iskola Komjáthy László tűzoltó őrnagy: Magyarország tűzvédelmi helyzete az EU tagság függvényében, tekintettel a közigazgatási reform és a tűzvédelmi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE

A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE 2008/52. szám HIVATALOS ÉRTESÍTÕ 4927 A MAGYAR KÖZLÖNY MELLÉKLETE Budapest, 2009. május 27., szerda XII. évfolyam, 2009/26. szám TARTALOM III. Utasítások, jogi iránymutatások A honvédelmi miniszter utasításai

Részletesebben

Katasztrófa elleni védelem

Katasztrófa elleni védelem - 2006 - 2 Készítette: Janik Zoltán 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 6 1. A katasztrófák jogszabályi megközelítése... 7 1.1. A minősített időszakok fogalma, jellemzői... 7 1.2. Az országvédelem komplex rendszere...

Részletesebben

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK

C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK C.) EGYÉB JOGSZABÁLYI VÁLTOZTATÁSOK 11. A környezet állapotának javítását, a humán szféra fejlesztését, a gazdaság korszerûsítését és a feketegazdaság visszaszorítását szolgáló egyéb jogszabályok megalkotása

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 113. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 113. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 113. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. október 3., hétfõ Tartalomjegyzék 2011. évi CXXVIII. törvény A katasztrófavédelemrõl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

Részletesebben

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának lehetőségei

A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának lehetőségei ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa Bajó József nyá. mérnök ezredes okl. villamosmérnök A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás hatékonyságának korlátai, a gazdálkodási hatékonyság fokozásának

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA

A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA A NYÍREGYHÁZI CIVIL FÓRUM STRATÉGIÁJA Nyíregyháza, 2010. május Készült a Felső-Tisza Alapítvány megbízásából. Szerkesztette: Filepné dr. Nagy Éva Katona Mariann Tóth Miklós Lezárva 2010. május 31-én. Nyíregyháza,

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Hallgatók a Tudomány Szolgálatában MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat

Részletesebben

AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL

AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL AZ ATOM-, BIOLÓGIAI-, ÉS VEGYI (ABV) VÉDELMI TÚLÉLÉS BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A NATO AFS: STO 1 PASSZÍV VÉDELMÉBEN A REPÜLŐCSAPATOKNÁL A XX. század utolsó két évtizedének fordulóján a bipoláris világrend

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXV. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 2008. október 31. 1050 Ft. Határozatok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXV. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 2008. október 31. 1050 Ft. Határozatok CXXXV. ÉVFOLYAM 16. SZÁM 2008. október 31. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM 1050 Ft Szám Tárgy Oldal Határozatok 108/2008. (HK 16.) HM határozat 110/2008. (HK 16.) HM határozat 112/2008.

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Bolyai János Katonai Mőszaki Kar A BOLYAI JÁNOS KATONAI MŐSZAKI KAR JAVASLATA A ZMNE 2007. ÉVI TUDOMÁNYOS MUNKATERVÉHEZ 1 A 2007. ÉVRE KUTATÁSI PROGRAMOK KIEMELT KUTATÁSI

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. május 8. Jogszabályok 4/2009. (IV. 22.

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. május 8. Jogszabályok 4/2009. (IV. 22. CXXXVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2009. május 8. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Jogszabályok 4/2009. (IV. 22.) HM rendelet 5/2009. (IV. 22.) HM rendelet A Magyar Honvédség külföldi

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 44. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. augusztus 11., csütörtök. Tartalomjegyzék. I.

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. 44. szám. A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. augusztus 11., csütörtök. Tartalomjegyzék. I. HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. augusztus 11., csütörtök 44. szám Tartalomjegyzék I. Utasítások 21/2011. (VIII. 11.) BM utasítás a Belügyminisztérium Informatikai

Részletesebben

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II.

A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. A beszerzési logisztikai folyamat tervezésének és működtetésének stratégiái II. Prof. Dr. Cselényi József Dr. Illés Béla PhD. egyetemi tanár tanszékvezető egyetemi docens MISKOLCI EGYETEM Anyagmozgatási

Részletesebben

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. A Miniszterelnökség személyügyi hírei 5280

HIVATALOS ÉRTESÍTÕ. A Miniszterelnökség személyügyi hírei 5280 HIVATALOS ÉRTESÍTÕ A M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y M E L L É K L E T E 2011. április 20., szerda 27. szám Tartalomjegyzék I. Utasítások 44/2011. (IV. 20.) HM utasítás a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásával

Részletesebben

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA

A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA IX. Évfolyam 2. szám - 2014. június BODORÓCZKI János bodoroczkijanos@gmail.com A MAGYAR KÜLÖNLEGES ERŐK LOGISZTIKAI TÁMOGATÁSA Absztrakt A cikk betekintést nyújt a szerző kutatásába, áttekinti a magyar

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ GAZDÁLKODÁS ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS - TÉZISFÜZET A MINŐSÉG- ÉS BIZTONSÁGMENEDZSMENT SZEREPÉNEK ÉS HATÉKONYSÁGÁNAK ÖKONÓMIAI VIZSGÁLATA

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2006. június 30. ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 943 Ft.

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2006. június 30. ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 943 Ft. CXXXIII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2006. június 30. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. július 3-tól a Közlönybolt új helyre, a Magyar Hivatalos Közlönykiadó jogi szolgáltató

Részletesebben

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2010. október 7. Határozatok

TARTALOM A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA. CXXXVII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2010. október 7. Határozatok CXXXVII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM 2010. október 7. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA TARTALOM Szám Tárgy Oldal Határozatok 233/2010. (IX. 21.) KE határozat 234/2010. (IX. 21.) KE határozat Vezérõrnagy

Részletesebben

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV

E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV E-KORMÁNYZAT STRATÉGIA ÉS PROGRAMTERV 2003. szeptember 16. Tervezet! Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ TARTALOM TARTALOM... 2 1. PREAMBULUM... 4 1.1. A stratégiaalkotás célja... 4

Részletesebben

NESZVEDA JÓZSEF APERIODIKUS ALKALMAZÁSÚ KATONAI BERENDEZÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGA

NESZVEDA JÓZSEF APERIODIKUS ALKALMAZÁSÚ KATONAI BERENDEZÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGA ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Doktori Tanácsa NESZVEDA JÓZSEF APERIODIKUS ALKALMAZÁSÚ KATONAI BERENDEZÉSEK MEGBÍZHATÓSÁGA című doktori (PhD) értekezésének szerzői ismertetése és hivatalos bírálatai

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 2010. évben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 2010. évben létszáma és keresetbe tartozó juttatásai XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM 1 1 1 2 Honvédelmi Minisztérium igazgatása miniszter, miniszterelnök-helyettes 13 222 1 államtitkár (kivéve közigazgatási államtitkár)

Részletesebben

A DIGITÁLIS HADSZÍNTÉR HATÁRAI

A DIGITÁLIS HADSZÍNTÉR HATÁRAI Dr. Seres György A DIGITÁLIS HADSZÍNTÉR HATÁRAI előadás a ROBOTHADVISELÉS 1 konferencián 2001 Amikor megkaptam a meghívót erre a konferenciára, és megláttam a Digitális hadszíntér szekciót, előkerestem

Részletesebben

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI Dr. Dudás Zoltán REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A szerző megkísérli felvázolni a repülésbiztonsági kockázat kezelésének alapvető metódusait, és bemutatni a légiközlekedés szereplői

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben

A repülő műszaki állomány kompetencia alapú képzésének és felkészítésének elemzése

A repülő műszaki állomány kompetencia alapú képzésének és felkészítésének elemzése NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Tóth József A repülő műszaki állomány kompetencia alapú képzésének és felkészítésének elemzése Doktori (PhD) Értekezés (Tervezet) Témavezető:

Részletesebben

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008

A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 A FOISKOLA MINOSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA, A MINOSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA, MUKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE 2007-2008 1. Az európai és a hazai helyzet A globális kihívások között Európa számára egy út

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA

Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA 2. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 42. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2012. február PREAMBULUM

Részletesebben

Az adatbázis-biztonság szerepe és megvalósításának feladatai a kritikus információs infrastruktúrák védelmében

Az adatbázis-biztonság szerepe és megvalósításának feladatai a kritikus információs infrastruktúrák védelmében ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola Fleiner Rita Az adatbázis-biztonság szerepe és megvalósításának feladatai a kritikus információs infrastruktúrák védelmében Doktori (PhD)

Részletesebben

A KOCKÁZATKEZELÉSI MÓDSZEREK A NATO-BAN

A KOCKÁZATKEZELÉSI MÓDSZEREK A NATO-BAN DR. VASVÁRI FERENC A KOCKÁZATKEZELÉSI MÓDSZEREK A NATO-BAN A 2. Biztonságtudományi Világkongresszus (2 nd World Congress on Safety Science) témája az emberi élet, a környezet és a működés-fenntartás kockázatainak

Részletesebben

A CSAPATVEZETÉSBEN ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SZABVÁNYOSÍTÁSI TÖREKVÉSEI

A CSAPATVEZETÉSBEN ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SZABVÁNYOSÍTÁSI TÖREKVÉSEI VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY RAJNAI ZOLTÁN A CSAPATVEZETÉSBEN ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKAI RENDSZEREK SZABVÁNYOSÍTÁSI TÖREKVÉSEI Nem, szükséges tudományos igényességű előrelátás vagy bármilyen látnoki

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ.

KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM EGYETEMI DOKTORI TANÁCS KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI KAR KÖZIGAZGATÁS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS SZERZŐI ISMERTETŐJE (TÉZISFÜZET) Dr. univ. Potóczki György

Részletesebben

Az Állami Számvevőszék 2009. évi ellenőrzési terve

Az Állami Számvevőszék 2009. évi ellenőrzési terve Az Állami Számvevőszék 2009. évi ellenőrzési terve BEVEZETÉS I. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a vonatkozó törvényi előírások, országgyűlési határozatok figyelembevételével és a tervezőmunkát támogató saját

Részletesebben

HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI TRENDJEI A 2010-2030-AS IDŐSZAKRA. Absztrakt

HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI TRENDJEI A 2010-2030-AS IDŐSZAKRA. Absztrakt Dr. Várhegyi István nyá. ezredes - Dr. Vass Sándor alezredes drvarhegyi@mail.tvnet.hu vass.sandor@zmne.hu HADITECHNIKAI ESZKÖZÖK FEJLESZTÉSI TRENDJEI A 2010-2030-AS IDŐSZAKRA Absztrakt Napjainkban a haditechnikai

Részletesebben

Doktori PhD értekezés

Doktori PhD értekezés Doktori PhD értekezés Békési Bertold 2006 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM BOLYAI JÁNOS KATONAI MŰSZAKI KAR KATONAI MŰSZAKI DOKTORI ISKOLA Békési Bertold okl. mk. őrnagy A KATONAI REPÜLŐGÉPEK ÜZEMELTETÉSÉNEK,

Részletesebben

Már r megint biztonság

Már r megint biztonság Már r megint biztonság 1 A híradh radó és s informatikai rendszerek biztonsági szempontú támogatása (közösen, hatékonyabban a biztonságos adatkezelésért) Dr. Kassai Károly mk. ezredes Kezdésk sként Híradás,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006)

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉS A KSH-STRATÉGIÁRÓL (2006) Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978 963 235 102 5 FELELÕS KIADÓ: Dr. Pukli Péter, a KSH elnöke KÉSZÜLT: a KSH Tervezési

Részletesebben

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI

A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI Dr. Kádár Pál ezredes A MAGYAR HONVÉDSÉG IRÁNYÍTÁSÁNAK ÉS VEZETÉSÉNEK IDŐSZERŰ JOGI ÉS IGAZGATÁSI PROBLÉMÁI DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS Tudományos témavezető: Prof. Dr. TORMA András CSc intézetigazgató, egyetemi

Részletesebben

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes

ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. Dr. Rácz Lajos ezredes ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Dr. Rácz Lajos ezredes A KÍNAI ÖSSZNEMZETI ERŐ NÖVEKEDÉSÉNEK HATÁSA A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA ÉS A NAGYHATALMAK GEOSTRATÉGIAI TÖREKVÉSEIRE Doktori (PhD) értekezés szerzői

Részletesebben

H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ

H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ H. VARGA KATALIN CZANK LÁSZLÓ Katonai-honvédelmi nevelés a középiskolákban 2. rész Pedagógusképzések, katonai szakközépiskolák a honvédelmi-katonai nevelés szolgálatában A 2011. CXC. törvény a nemzeti

Részletesebben

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK:

Gyorsjelentés. az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Gyorsjelentés az informatikai eszközök iskolafejlesztő célú alkalmazásának országos helyzetéről 2011. február 28-án, elemér napján KÉSZÍTETTÉK: Hunya Márta PhD Kőrösné dr. Mikis Márta Tartsayné Németh

Részletesebben

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN A KONFERENCIA VITAANYAGA DR. HAJDÚ ISTVÁN ezredes 1 DR. SOMORÁCZ ANDRÁS alezredes 2 FODOR JÓZSEF alezredes 3 A TŰZTÁMOGATÁS ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI, PROBLÉMÁI A KATONAI VEZETŐK FELKÉSZÍTÉSÉBEN

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI

A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI HADITECHNIKA ÉS MINŐSÉGÜGY A MH KARBANTARTÓ ÉS JAVÍTÓ EGYSÉGEIRE VO- NATKOZÓ FOLYAMATOK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI LE- HETŐSÉGEI Zubkó Tibor-Labancz Sándor 1 Az átalakulóban lévő Magyar Honvédség javítókapacitása

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS)

A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) A Dél-Dunántúli Régió Információs Társadalom Stratégiája (DD-RITS) 2005. június 30. Készült: Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megbízásából

Részletesebben