MOLNÁR JUDIT Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék
|
|
- Albert Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EGY RURALIS TERSEG ELNÉPTELENEDÉSÉNEK TÖRTENETE A SAJÓ ÉS A HERNÁD ÁLTAL KÖZREZÁRT HATÁRVIDÉK MAGYARORSZÁGI OLDALÁN (NÉPESSÉGFÖLDRAJZI VÁLTOZÁSOK A XX. SZ. SORÁN) MOLNÁR JUDIT Miskolci Egyetem, Társadalomföldrajz Tanszék A XX. századot az állandó változások századának is lehetne nevezni, hiszen egymást érték a nagy történelmi, gazdasági, társadalmi események és átalakulások. A tér, amelyben lejátszódtak ezek a folyamatok, szintén állandó változásban, átalakulásban volt. Ennek a térnek egy egyedi részletével foglalkozik e tanulmány, mégpedig a határterülettel, adott példa kapcsán, a szlovák-magyar határvidék magyarországi oldalán, a Sajó és a Hernád által közrefogott határvidék 58 településének demográfiai változásaival (7. ábra). A vizsgálat statisztikai adatokra támaszkodik, de a dolgozatban szereplő 1998-as roma lakosság arányát (21. ábra) bemutató térkép empirikus vizsgálatok eredménvein 1. ábra A vizsgált térség Figure 1. The Research area Egy térség népességszámát, annak alakulását, több tényező határozza meg, melyek az adott terület gazdasági-társadalmi fejlettségével vannak összefüggésben (G FEKETE É. 1991). A népességszám alakulása, szerkezete így árulkodik az adott helyen élő lakosság körülményeiről. Ha a kedvezőtlen folyamatok elérnek egy bizonyos szintet, amikor a 253
2 népesség összetétele olyanná válik, hogy már nem képes a reprodukcióra, akkor a térség saját humán erőforrásaiból már nem tud megújulni, és olyan változásnak lehetünk tanúi, amely már visszafordíthatatlan, és kihatással van az egész térség társadalmi és gazdasági életére is. Ezek a változások nem egyik napról a másikra történnek, és már megindulásukkor kitapinthatók. A végeredmény, a kiürülő települések, viszont komoly gondot jelentenek a társadalom számára: egyrészt kihasználatlanul hagynak falusi erőforrásokat, másrészt a városok szempontjából sem mindig kedvezőek (ENYEDI GY. 1983). Ezért a népesség állapotának vizsgálata azon túlmenően, hogy sokat elárul az adott térség helyzetéről, meghatározó jelentőségű valamely terület társadalmi-gazdasági helyzetének elemzésekor. A vizsgált térség népességszám alakulása az 1800-as évek elejétől kezdve nagy változásokat és ingadozásokat mutat (2. ábra). Az 1800-as években a kolerajárványok és a filoxéra pusztítása következtében a népességszám tragikusan visszaesett, az előbbi magas halálozással, az utóbbi intenzív elvándorlással járult hozzá a fogyatkozó népességszámhoz. A XX. században a két világháború okozott veszteségeket, de ez egyik esetben sem jelentkezett tényleges fogyásként, a népességszám növekedésének ütemét csak csökkentette. Ez nem jelenti azt, hogy nem okozott a települések népességszámát tekintve veszteségeket a háború. Ismertek azok a tények, hogy a lakosságszám alakulásában ebben az időben egyrészt nagy szerepet játszott a pozitív egyenlegű vándorlás (az elcsatolt területekről, bár itt lakosságcseréről sehol sem beszélhetünk, a kitelepítések ezt a térséget nem érintették, Kocsis K. 1988), illetve a természetes szaporodási ráta kedvező értékének köszönhető, amelyek országosan is mérsékelték a lakosságszám csökkenését (VALUCH T. 2001). Láthatóan nagyobb veszteségeket okoz a múlt század eleji kivándorlás, ami kisebb népességfogyást okozott a térségben. A XX. Században, ezektől a hullámoktól eltekintve, a népességszám növekedett 1960-ig, a növekedés üteme azonban már 1949-ben lelassult, 1960 óta, tehát 20 évvel korábban, mint országosan, megindult a térség lakosságszámának csökkenése. Majd üteme az 1990 után lelassult, sőt az állandó lakosságszámot figyelembe véve növekedés tapasztalható. Hivatalosan 1994-től kezdődően a korábbi tendenciától eltérően már nem a jelenlévő népességet veszik alapul a statisztikai kimutatások, hanem az állandó lakosságszámot. Ezért a 2. ábrán, a folytonosság és az összehasonlíthatóság kedvéért mindkét érték feltüntetésre került. A népességszám fogyatkozás hátterében a születésszám visszaesése, a halálozási ráta növekedése, valamint a magas elvándorlás áll. Ez utóbbi mérte legerőteljesebb csapásait a térségre, ugyanis a fiatal, termékeny, aktív korosztály köreiből kerültek ki zömében a térséget elhagyók, mely szelektív elvándorlás hosszútávon megpecsételte a falvak sorsát. Ugyanis az elöregedő népesség reprodukciós képességének romlása további kedvezőtlen folyamatokhoz vezetett. Látható, hogy a térségben az országos tendenciától eltérő, kedvezőtlenebb népesedési folyamatok játszódtak le. Mi okozta a térségből történő nagyarányú elvándorlást? Trianon után a vizsgált térség ugyan az anyaországban maradt, de elvesztette történelmi vonzásközpontjait (Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa), térkapcsolatait durván kettévágta a határ. Az új központokkal (Ózd, Kazincbarcika, Miskolc) nem tudta oly szorossá fűzni e láncot, amely pótolhatta volna veszteségeit. Lackó László a következő három jellemzőt nevezi meg, mint okot a települések hátrányos helyzetének kialakulásában: 1. aprófalvak, 2. kedvezőtlen természeti adottságú mezőgazdasági terület és 3. az ún. elmaradott terület. Véleménye szerint a térségben található települések között megtalálhatjuk a kedvezőtlen feltételek 254
3 fajtáinak mindhárom változatát, egyes településeken ezeket halmozva is (LACKÓ L. 1975). A fejletlen településhálózat, a rossz közlekedési viszonyok szintén szerepet játszanak a periférikus helyzet kialakulásában (TiNER T. 1983). Mindemellett fontos tényező az, hogy az ötvenes és a hatvanas években olyan koncepció létezett, amely szerint több itt található településen semmilyen fejlesztést nem kívántak engedélyezni,... mint távlatilag fizikailag is felszámolandó kategóriával számoltak." (HAJDÚ Z. 1992, 30. o.). népességszám alakulása (2001-ben az állandó népesség szerint) népességszám változás (2001-ben a lakónépesség szerint) 2. ábra A népességszám alakulása l-ig a vizsgált térségben Figure 2. The population changes of the research area between A népességszám településenkénti változását 1941 és 2001 között az alábbi ábrán láthatjuk (3. ábra). 255
4 3. ábra A népességszám változása 1941 és 2001 között a vizsgált térség településein Figure 3. The population changes of the research area between A települések 12%-ban nőtt, 88%-ban viszont csökkent a lakosságszám 1941 óta. Az összes település 38%-ában a népességfogyás meghaladta az 50%-ot, azaz a falvak lakóik számának több, mint a felét vesztették el azóta. 26%-ukban 25% és 50% közötti volt a fogyás, a fennmaradó 24%-ban a községek népességszám csökkenése nem haladta meg a 25%-ot. Ha e szerint a változás szerint csoportosítjuk a településeket, és megfigyeljük, hogy 1981 és 2001 között hogyan alakultak ezeknek a falvaknak a népmozgalmi mutatóik, akkor a következőket állapíthatjuk meg (4-7. ábra): az alacsonyabb lakosságszámú települések esetében figyelhetők meg jobban a kedvezőtlenebb folyamatok. A természetes fogyás a legerőteljesebb a legjobban fogyó településeken, de természetes fogyásról kell beszélni ott is, ahol a csökkenés mértéke 25% és 50% közötti volt. A növekvő és a gyengén csökkenő lakosságszámú községek esetében természetes szaporodás, illetve stagnálás figyelhető meg, a népességszám kedvezőbb alakulását az elvándorlás kisebb volta, illetve a pozitív vándorlási egyenleg alakítja ki. 256
5 természetes szaporodás vándorlási különbözet ábra Népmozgalmi mutatók a növekvő népességű területeken (népességszám növekedés tapasztalható 1941 és 2001 között) Figure 4. Factors of population dynamics of the villages with increasing populations between 1941 and természetes szaporodás j vándorlási különbözet 5. ábra Népmozgalmi mutatók a gyengébben csökkenő népességű területeken (0 és 25% közötti a népességfogyás 1941 és 2001 között) Figure 5. Factors of population dynamics of the villages with less decreasing populations (0-25% decrease) between 1941 and
6 természetes szaporodás vándorlási különbözet 6. ábra Népmozgalmi mutatók az erősebben csökkenő népességű területeken (25 és 50% közötti a népességfogyás 1941 és 2001 között) Figure 6. Factors ofpopulation dynamics of the villages with strongly decreasing population) (25-50%) between 1941 and ábra Népmozgalmi mutatók a nagyon erősen csökkenő népességű területeken (50% feletti a népességfogyás 1941 és 2001 között) Figure 7. Factors of population dynamics of the villages with very strongly decreasing population) (over 50% decrease) between 1941 and
7 Amennyiben az 1941-től 2001-ig tartó időszakot felbontjuk körülbelül éves periódusokra, és úgy vizsgáljuk meg a népességszám változását a vizsgált térség településein, akkor látható, hogy már 1941 és 1960 között a falvak 41%-nál fogyás tapasztalható, de a népességszám csökkenésének mértéke csak 4 község esetében érte el a 25%-ot, és egyetlen egy falu esetében sem haladta meg az 50%-ot (8. ábra). 8. ábra A népességszám változása 1941 és 1960 között a vizsgált térség településein Figure 8. The population changes of the studied villages between 1941 and 1960 A legerőteljesebb a népesség eróziója 1960 és 1981 között, amikor 5 település kivételével mindenütt csökkent a lakosságszám, és a veszteség mértéke is nagy volt (9. ábra) és 2001 között a falvak 16%-ánál népességnövekedést tapasztalhatunk, ez a növekedés legtöbb esetben a roma lakosság jelenlétével van összefüggésben ( ábra). Alsószuhán a 2001 népszámlálás szerint a cigány lakosság aránya 14%, tehát nagyobb, mint azt az 1998-as adatok mutatják. Aggteleken nem élnek romák, itt a kedvezőbb vándorlási mérleg és a fiatalosabb korösszetételből adódóan a természetes szaporodás jelenti a települések pozitív népmozgalmi mutatóit. 259
8 9. ábra A népességszám változása 1960 és 1981 között a vizsgált térség településein Figure 9. The population changes of the studied villages between 1960 and ábra A népességszám változása 1981 és 2001 között a vizsgált térség településein Figure 10. The population changes of the studied villages between 1981 and
9 11. ábra 1981 és 2001 között pozitív népességszám-változást mutató települések 1998-as adatok szerinti roma népességének aránya Figure 11. The proportions of gypsy population of the villages having positive population change between 1981 and 2001 (Based on the 1998 data) A szelektív vándorlásból adódóan a települések korszerkezete kedvezőtlenül alakult ben a falvakban a száz 14 évesre, illetve az annál fiatalabbakra jutó 60 éves vagy idősebb népesség aránya, azaz az elöregedési index, mindenhol 100 alatt maradt, sőt a községek 90%-nál a mutató értéke 50 alatt volt, azaz a fiatal korosztály aránya jóval nagyobb, mint az időseké (12. ábra). 261
10 /2. óira Elöregedési index a vizsgált térség településein 194l-ben Figure 12. The aging index in the studied villages in ben már csak Tornanádaskán, 2001-ben Tornanádaskán és Fájón volt a 60 évesek és idősebbeknél fele annyi vagy több 15 éven aluli gyermek. A városok környékén található fiatalabb korszerkezetü népesség, illetve a kedvezőbb korösszetétel legtöbbször összefüggésbe hozható a romák által lakott településekkel ( ábra). 262
11 13. ábra Elöregedési index a vizsgált térség településein 1990-ben Figure 13. The aging index in the villages of the studied area in ábra Elöregedési index a vizsgált térség településein 2001-ben Figure 14. The aging index in the villages of the studied area in
12 Az ábrákról leolvasható, hogy ahol pedig a legmagasabb az elöregedési index, azokban a falvakban a népesség megújuló képességét elveszítette, a lakosság száma ott csökken a legdrasztikusabban ben egy (Tornakápolna), 2001-ben már négy település (Tornakápolna, Teresztenye, Tornabarakony, Debréte) vonatkozásában az indexet nem lehetett értelmezni, mivel ezekben a falvakban egyáltalán nem volt 14 éven aluli lakos. 15. ábra Elöregedési index a 25% feletti cigány népesség által lakott településeken 2001-ben Figure 15. The aging index in the villages with 25% or higher Gypsy population in 2001 Az eddigiekből látható, hogy az etnikai szerkezetnek nagy szerepe van a népességszám alakulásában is. A térségben a cigány népességen kívül nem él más kisebbség. Ennek az etnikai csoportnak a termékenységi szokásai messzemenően eltérnek a magyar népesség termékenységi szokásaitól. Magas születésszám és nagyobb halálozási arány jellemzi őket. A romák által lakott települések korösszetétele fiatalos, míg a magyar lakta falvak többségére az elöregedés nyomja rá a bélyegét. Ezt a különbséget tükrözi két település: Szögliget és Tornanádaska 2001-es korfája ( ábra). 264
13 16. ábra Tornanádaska korfája, ábra Szögliget korfája, 2001 Figure 16. The age tree of Tornanádaska, 2001 Figure 17. The age tree of Szögliget, 2001 A vizsgált térségben a cigány népesség aránya a hivatalos népszámlálás szerint 1941-ben 1,7%, 1990-ben 10,75%, 2001-ben pedig 14,66%. Sajnos az adatok nagyon megbízhatatlanok, jó példa erre Fáj (3,1% 2001-ben) vagy Martonyi (1,5% 2001-ben), ahol a roma népesség nagy része nem vallotta magát annak a népszámláláskor, személyes megkeresésem kapcsán viszont büszkén vállalták cigányságukat. Martonyiban valójában a lakosság fele, Fájón több mint 90% a roma népesség aránya. Azért, hogy mégis meg lehessen becsülni számukat, kérdőíves módszerrel a helybeli polgármesterek adtak becsült adatot arról, hogy településeiken mennyi a romák aránya (22,14%). A vizsgálat 1998-ban folyt és a legjobb megközelítést adja a térség etnikai összetételéről. Az alábbi térképen látható, hogy 1941-ben 4 településen volt 10 és 25% közötti a cigány lakosok aránya, és az összes település 14%-a esetében van jelen a cigányság 10% alatti értékkel (18. ábra). 265
14 18. ábra A roma népesség aránya a vizsgált térségben 1941-ben Figure 18. The proportion of the Gypsy population in ben a falvak 71%-ban megtalálhatjuk a romákat, 16% esetében arányuk 25 és 50% között van a hivatalos statisztika szerint is (19. ábra) ábra A roma népesség aránya a vizsgált térségben 1990-ben Figure 19. The proportion of the Gypsy population in 1990
15 A 200l-es népszámlálás alapján három településen 50%-nál is nagyobb az arányuk (Tomanádaska 63,3%, Hemádpetri 54,9%, Rakaca 59,6%), és a települések 71%-án élnek romák (20. ábra). Saját adatgyűjtés alapján, 1998-ban, 7 településen is meghaladta arányuk az 50%-ot, és a községek 76%-ban vannak jelen (21. ábra). 20. ábra A roma népesség aránya a vizsgált térségben 2001-ben Figure 20. The proportion of the Gypsy population in
16 km 21. ábra A roma népesség aránya a vizsgált térségben 1998-ban a települések polgármestereinek adatközlése alapján Figure 21. The proportion of the Gypsy population in 1998 based on a questionnaire survey carried out among the village mayors. A tanulmánynak nem célja az etnikai kérdéssel mélyebben foglalkozni, csakis a demográfiai oldaláról kívánja megközelíteni a témát. De természetesen meg kell említeni itt is, hogy nem csak a népesedési adottságokban jelentkezik eltérés a két népcsoport között, hanem sajnos komoly társadalmi feszültség érezhető. A romák helyenként nagyon szegény körülmények között élnek, nem tudnak beilleszkedni, illetve amennyiben számuk meghalad egy bizonyos értéket a falvakban, nagymértékű elvándorlást gerjeszthetnek a magyarság körében. Úgy tűnik, mintha olyan népcsoportról lenne szó esetükben, akik úgy élnek letelepedett életformában, hogy azt nem tudták elsajátítani. Látható, hogy a térséget a népességszám csökkenése jellemzi a XX. század második felétől. Ennek okairól már a tanulmány elején szó esett (történelmi, természeti, településszerkezeti, politikai, gazdasági, közlekedés-földrajzi okok). Egy 1998-ban készített vonzásközpont vizsgálat eredményeképpen elmondható, hogy a magyarországi határmenti térség feltűnően városhiányos övezet, és közép-, illetve alsófokú központokban sem bővelkedik. Az itt élők szolgáltatásokkal való ellátottsága tehát nagyon alacsony szintű, s ez mindenképpen csökkenti a térség népességmegtartó képességét" (MOLNÁR J p. 157.). A kedvezőtlen közlekedés-földrajzi helyzetben lévő települések népességfogyását jól mutatja a zsákutcás falvak népességszám változása és 2001 között a 17 ilyen falu közül 14-ben a lakosságszám kevesebb, mint a felére csökkent (a legtöbb településen a 268
17 népességszám veszteség 70-90% közötti - 11 faluban), de van olyan település is, amelyik elvesztette népességének több mint 92%-át (Tornakápolna) (22. ábra). Amennyiben ezt a 60 éves időszakot három közel 20 éves periódusra felosztjuk, akkor az alábbiak figyelhetők meg: A lakosságszám csökkenés a legkisebb az 1941 és 1960 közötti periódusban volt. Ekkor hat településen növekedést regisztráltak. A csökkenés mértéke sehol sem érte el a 30%-ot, Szögligeten pedig közel 23%-os növekedés volt (23. ábra). Legsúlyosabb elvándorlási időszaka a térségnek 1960 és 1981 között volt. 11 településen volt nagyobb a lakosságszám csökkenés, mint 50%), Tornakápolnán, Litkán, Perecsén és Debrétén meghaladta a 60%-ot is (24. ábra) és 2001 között lecsökkent a nagyon erőteljesen fogyó népességű falvak száma nyolcra, de a mértéke növekedett néhány községben és a 70%-ot is megközelítette, illetve túlhaladta (Tornakápolna: 74,47%, Tomabarakony: 70, 83%, Perecse: 68,48%) (25. ábra). 22. ábra Népességszám-változás a vizsgált térség zsákutcás településein között Figure 22. The population changes of the dead-end-road-villages of the study area between 1941 and
18 23. ábra Népességszám-változás a vizsgált térség zsákutcás településein között Figure 23. The population changes of the dead-end-road-villages of the study area between 1941 and ábra Népességszám-változás a vizsgált térség zsákutcás településein között Figure 24. The population changes of the dead-end-road-villages of the study area between 1960 and
19 25. ábra Népességszám-változás a vizsgált térség zsákutcás településein között Figure 25. The population changes of the dead-end-road-villages of the study area between 1981 and 2001 Összegzés A vizsgált térségben a XX. század második felétől a népesedési folyamatok az országostól is kedvezőtlenebbül alakultak. A népességszám drasztikusan lecsökkent, a falvak többsége elveszítette népességmegtartó erejét, a fiatalok elvándorlásából adódóan lecsökkent a születések száma, elöregedett lakosság jellemzi a községek zömét, számos elnéptelenedő településre roma lakosság költözött, akiknek jelenléte komoly társadalmi gondokat okoz. A népességfogyás okai a következőkben találhatók: kedvezőtlen természeti adottságok, a mezőgazdasági hasznosíthatóság alacsony mértéke; a történelmi események, a határváltozás, amelyek nyomán szorosan együttműködő települések választódtak el egymástól, a térség térkapcsolat-rendszere teljesen felborult; politikai tényezők, amikor az 50-es években számos faluban semmilyen fejlesztést nem engedélyeztek, az apró falvakat gyakorlatilag halálra ítélték; városhiányos, rurális térség, kedvezőtlen településhálózattal; elmaradott gazdasági szerkezet; 271
20 kedvezőtlen közlekedés-földrajzi térség, sok zsákutcás faluval, amelyek nehezen megközelíthetők, rossz úthálózati viszonyok; etnikai feszültségek, melyekre a magyar lakosság elvándorlással felel. A terület erőforrásai azonban ismertek: a festői táj; a nagy értékű természeti környezet; a mészkőben képződött barlangrendszer, amely a világörökség része; eredeti struktúrában és több, mint 100 éves házakkal megmaradt falvak; a hagyományos mesterségeket művelők; és a határ közelsége, amely az Európai Unió bővülése után várhatóan kedvező folyamatokat indít el a térségben. Láthattuk, hogy a népességfogyás üteme drasztikusan lecsökkent, számos község összefogott és település-szövetségeik feltérképezik lehetőségeiket, hogy megpróbálják megfékezni a kedvezőtlen folyamatokat. Azok az elnéptelenedő falvak, amelyekben nincs vagy csak nagyon kicsi arányban roma népesség, a városi emberek megvásárolták a megüresedett házakat, üdülőfalvakká alakultak át. Van tehát lehetőség a revitalizációra, bár a feladat nem kevés, hogy az megvalósítható legyen. Az egyik ilyen a romakérdés megoldása, amely nem csak ebben a térségben égető, hanem országosan is komoly társadalmi problémák forrása. Summary In the second half of the 20 lh century the population dynamics of the villages within the study area showed a very bad picture of demographic processes. The population has decreased dramatically; the majority of the villages have lost their capability of maintaining the population size; the birth rate has decreased due to the emigration of the younger age-group; the proportion of aged people has become high, and the abandoned villages and houses have been occupied by gypsies, which has generated severe social problems in the area. The main reasons for the population decline are the followings: Unfavorable natural conditions, limited agricultural potential; The historical events, namely the border changes, that restructured the spatial linkage system, and separated the previously synergistic villages from each other; Political factors, the "death penalty" for the small, rural villages, meaning no any developmental action taken place from the 1950s; Lack of towns and cities, rural characteristics and unfavorable settlement structure; Undeveloped economic structure; Unfavorable traffic system, many dead-end-road settlements with bad road quality and difficult access; Ethnical problems, causing emigration of the Hungarian families. However, the resources of the region are well known and identified: picturesque landscape, high value of the natural environment; a cave system being part of UNESCO World Heritage; traditional village structure and more than 100 years old houses; traditional handcrafts; the closeness of the border, which may have a positive effect on regional development after the accession to the EU. The loss of population has slowed down or even stopped. The villages have formed associations to examine and explore the potentials and stop the negative trends. Those villages with no Gypsy population taking over the abandoned houses are transforming into holiday villages, and peoples from the surrounding bigger cities buy up the houses. There is a potential to revitalize these villages, but there are still important problems to solve. One of these is the Gypsy problem, which is a quite difficult situation not only locally, but country wise as well. Irodalom 272
21 ENYEDI GY. 1983: Földrajz és társadalom - Magvető, Budapest, 493 o. G. FEKETE É. 1991: Dinamikus, depressziós és stagnáló területek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében között - Földrajzi Értesítő XL. évf füzet, o. HAJDÚ Z. 1992: Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. - Földrajzi Közlemények XL. kötet, 1-2. szám, o. Kocsis K. 1988: A határmenti fekvés hatása egy régió népesedési viszonyaira. - Földrajzi Értesítő XXXVII. évf füzet, o. LACKÓ L. 1975: Magyarország elmaradott területei (Egy kutatás eredményei és tapasztalatai) - Földrajzi Értesítő XXIV. évf. 3. füzet, o. MOLNÁR J. 2000: Társadalomföldrajzi vizsgálatok Magyarország és Szlovákia Sajó és Hernád közötti határtérségében. - Ph.D. disszertáció, Pécs, kézirat, 188 o. TINER T. 1983: Borsod - Abaúj - Zemplén megye falvainak személyközlekedési helyzete és fejlesztésének lehetőségei. Földrajzi Értesítő XXXII. évf. 2. füzet, o. VALUCH T. 2001: Magyarország társadalomtörténete a XX. század második felében. - Osiris Kiadó, Budapest, 384 o. 273
A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenCSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE
Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra
RészletesebbenA Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása
DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően
RészletesebbenFAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE
FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE István Harcsa Judit Monostori A magyar társadalom 2012-ben: trendek és perspektívák EU összehasonlításban Budapest, 2012 november 22-23 Introduction Factors which
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN
Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS
RészletesebbenSzebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági
Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk
RészletesebbenTájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról
Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január
RészletesebbenDemográfia. Lakónépesség, 2005
Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,
RészletesebbenA Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi
RészletesebbenVidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján
Bevezetés Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési gyakorlat alapján Dr. Finta István A vidéki területek fejlesztésének sajátosságai (a területfejlesztéstől részben
RészletesebbenTERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA
TERÜLETFEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS MEGVALÓSULÁSUK KÉSMÁRKI GALLI SZILVIA ÖSSZEFOGLALÁS A kilencvenes éveket mindenekelőtt a munkanélküliség és a gazdasági megújulás elemei, elsősorban a külföldi tőkebefektetések
RészletesebbenVáltozás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban*
Változás és folytonosság a vallásossággal kapcsolatban* Keller Tamás, a TÁRKI Társadalomkutatási Zrt. kutatója E-mail: keller@tarki.hu A szerző elemzésében a vallásosságot a vallásgyakorlattal definiálja
RészletesebbenA falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*
TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek
RészletesebbenA Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása
Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenGYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
Tér és Társadalom 21. évf. 2007/2. 85-93. p. Tér és Társadalom XXI. évf. 2007 2: 85-126 GYORS TÉNYKÉP VÁLTOZÓ TELEPÜLÉSRENDSZER ÉS A KÖZFORGALMÚ KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI BARANYA MEGYÉBEN
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenNógrád megye bemutatása
Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének
RészletesebbenA STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenA gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával
Földházi Erzsébet A gyermekvállalási magatartás változása és összefüggései a párkapcsolatok átalakulásával Magyarországon az 1980-as évek elejétől fogy a népesség, 2011-ben a lélektani határnak is számító
RészletesebbenA megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon
A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A megyeszékhelyek pozícióinak változása Magyarországon Nagy Zoltán egyetemi docens Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Világ-
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6
Részletesebben5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK
5. HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEK Kovács Katalin Ôri Péter FÔBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyarországi halandóság történeti távlatban is kedvezôtlen volt nyugat- vagy észak-európai összehasonlításban, de ez a hátrány
RészletesebbenJÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS
JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális
RészletesebbenAZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes
RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió
RészletesebbenTHE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA
THE RELATIONSHIP BETWEEN THE STATE OF EDUCATION AND THE LABOUR MARKET IN HUNGARY CSEHNÉ PAPP, IMOLA Keywords: unemployment, employment policy, education system. The most dramatic socio-economic change
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenFORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2
FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL
TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék
RészletesebbenMUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON A KILENCVENES ÉVEKBEN
STATISZTIKAI ELEMZÉSEK MUNKANÉLKÜLISÉG MAGYARORSZÁGON A KILENCVENES ÉVEKBEN A nyolcvanas évek közepén megjelenő reformprogramok a munkanélküliséget a gazdaság korszerűsítésének elkerülhetetlen velejárójának
RészletesebbenÉszak-Magyarországi Régió
1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és Észak-Magyarországi Régió Foglalkoztatási profil Helyzetfeltárás regionális helyzetkép
RészletesebbenNYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS
8. NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJBA VONULÁS Monostori Judit FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2011 legelején Magyarországon a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő volt. A nyugdíjasok
RészletesebbenHol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai?
SZIRMAI VIKTÓRIA Hol laknak a magyar nagyvárosi térségek képzett, illetve elit csoportjai? A kiinduló tétel Talán kissé túlzónak hangzik, de a címben megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy lényegében
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám
Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények
RészletesebbenSZOCIÁLIS SZEMLE 2013/1-2.
Bevonás felzárkózás integráció: Az ormánsági romák foglalkoztathatóságának javulása Inclusion and Integration: Increasing the Employability of the Roma in Ormánság ÖTVÖS MÓNIKA Összefoglalás Az Ős-Dráva
RészletesebbenA MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI
Baranyi Béla A MAGYAR UKRÁN HATÁR MENTI EGYÜTTMÛKÖDÉS ÚJ KIHÍVÁSAI Bevezetés A z eurointegrációs folyamatok új kihívásaira való tekintettel mára minden, a határon átnyúló kapcsolatok helyzetét, fejlesztésének
RészletesebbenTársadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal
Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5
RészletesebbenEducatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.
Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen
RészletesebbenSALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.
1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenSzabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése
Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú
RészletesebbenGyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március
Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék
RészletesebbenNemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között
Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok A magyar társadalom attitűdjeinek alakulása 1992 és 2014 között Simonovits Bori 1. Bevezetés Ebben a tanulmányban a nemzeti identitás, a bevándorlókkal
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei
A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett
RészletesebbenAz Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,
RészletesebbenSzlovákia településszerkezete a 21. században 1
Szlovákia településszerkezete a 21. században 1 Horeczki Réka Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete Absztrakt A kutatásom célja, hogy
RészletesebbenNagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években
Nagy Ildikó: Családok pénzkezelési szokásai a kilencvenes években Bevezető A nyolcvanas évek elején egyik megjelent tanulmányában J. Pahl az angol családok pénzkezelési szokásairól írt. A szerző hipotézise
RészletesebbenHelyzetkép 2013. november - december
Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési
Részletesebben2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda
Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban
RészletesebbenSZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS
SZARVASMARHÁK MENTESÍTÉSÉNEK KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉSE I. ÓZSVÁRI LÁSZLÓ dr. - BÍRÓ OSZKÁR dr. ÖSSZEFOGLALÁS A politikai és gazdasági rendszerváltás gyors és sok vonatkozásban nem várt változásokat eredményezett
RészletesebbenKÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,
RészletesebbenNYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ
NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés MTA-WSA 2012 NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ Kistérségi helyzetelemzés
RészletesebbenHelyzetkép 2013. július - augusztus
Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó
RészletesebbenA VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG
A VIDÉK JÖVÕJE AZ AGRÁRPOLITIKÁTÓL A VIDÉKPOLITIKÁIG Halmai Péter, Csatári Bálint, Tóth Erzsébet (Szent István Egyetem, MTA Regionális Kutató Központ, Agrárgazdasági Kutatóintézet) 1 Vezetõi összefoglaló
RészletesebbenA kistelepülések helyzete az Alföldön
A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős
RészletesebbenLAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2
Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata
ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenA 2015. év agrometeorológiai sajátosságai
A 2015. év agrometeorológiai sajátosságai A. Globális áttekintés (az alábbi fejezet az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján közzétett információk, tanulmányok alapján került összeállításra) A 2015-ös
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...
RészletesebbenKároly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011
Károly Róbert Fıiskola Gazdaság és Társadalomtudományi Kar tudományos közleményei Alapítva: 2011 ͳ ȋͳȍ ACTA CAROLUS ROBERTUS 1 (1) FOGLALKOZTATÁS A ZÖLD ZÖLDSÉGHAJTATÓ MODELLGAZDASÁGOKBAN Összefoglalás
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3
Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2
Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.
STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek
RészletesebbenKOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN
KUTATÁS KÖZBEN Gábor Kálmán KOLLÉGISTÁK A FELSŐOKTATÁSBAN HIGHER EDUCATION STUDENTS IN DORMITORIES No. 272 ESEARCH RESEARCH A Felsőoktatási Kutatóintézet a magyar oktatásügy átfogó problémáinak tudományos
RészletesebbenMai magyar társadalom
Mai magyar társadalom Szociológia vizsgálja: Egyenlőtlenségek mértékét, arányait, területi elhelyezkedését Szegénység: élet fenntartásához szükséges anyagi javak hiánya, illetve az egyén/család nem rendelkezik
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenA termékenység területi különbségei
2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI
6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros
RészletesebbenA KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA
A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők
RészletesebbenA világ néhány jelentős migrációs útvonala napjainkban Bevezetés a migrációs politikába
A világ néhány jelentős migrációs útvonala napjainkban Bevezetés a migrációs politikába 2015. szeptember 15. Dr. Tarrósy István Alapkérdések Mit takar a fogalom? Milyen egyéb fogalmakkal tudjuk összekötni?
RészletesebbenKisújszállás Város Önkormányzata
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM Kisújszállás Város Önkormányzata 2013. június 1. felülvizsgálat 2014. október 2. felülvizsgálat 2015. augusztus Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 A program háttere... 3 A program
RészletesebbenKözponti Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye
Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a
RészletesebbenMartonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében*
Martonosi Ádám: Tényezők az alacsony hazai beruházás hátterében* A gazdasági válság kitörését követően az elmúlt négy évben korábban sosem látott mértékű visszaesést láthattunk a nemzetgazdasági beruházásokban.
RészletesebbenTERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK
TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSOK R. NAGY ZSÓFIA A tanulmány a megyék fejlettségbeli összehasonlítását mutatja be a különböző gazdasági és társadalmi mutatók alapján fő mutatóként a GDP-t használva. A módszer
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenSebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK
Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK Despite enormous challenges many developing countries are service exporters Besides traditional activities such as tourism;
RészletesebbenMunkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség. Jóváhagyta: TÁJÉKOZTATÓ
Munkaügyi Központja Püspökladányi Kirendeltség Jóváhagyta: Jóváhagyta: Mező Barna igazgató Mező Barna Igazgató TÁJÉKOZTATÓ Püspökladány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. november hónapban
RészletesebbenA GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE
Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,
RészletesebbenAdatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november
Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...
RészletesebbenRövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012
Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.
RészletesebbenA társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*
2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1
RészletesebbenAz 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai
Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális
RészletesebbenEN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment
22.3.2019 A8-0206/419 419 Article 2 paragraph 4 point a point i (i) the identity of the road transport operator; (i) the identity of the road transport operator by means of its intra-community tax identification
RészletesebbenA KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE VAS MEGYEI PÉLDÁKON
Tér és Társadalom XIV. évf. 2000 2-3: 139-146 A KISVÁROSOK MODERNIZÁCIÓJÁNAK TÁRSADALOMFÖLDRAJZI ÁTTEKINTÉSE VAS MEGYEI PÉLDÁKON (The Social Geographical Outline of Provinciai Towns' Modernization in Vas
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer
DR. FODOR MÓNIKA * Értékrend, élelmiszerfogyasztói preferencia és a szolgáltatás-választás indítékai közötti összefüggések a hazai munkahelyi étkezés piacán 1. Bevezetés Correlations between the individual
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenCOOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.
COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength
RészletesebbenA munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január
A munkaerı-piaci helyzet alakulása a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai alapján 2013. január A támogatott munkaerıigények domináltak januárban Az év elsı hónapjában több mint három ezer
RészletesebbenHoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*
Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten
RészletesebbenVÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS
2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi
Részletesebben