A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása"

Átírás

1 DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően meghatározták. A főváros viszonylagos közelségének is köszönhető, hogy a változás rendkívül mélyreható volt; igaz, ez a kistáj egyes településein más-más módon zajlott és zajlik. 1. ábra A Gödöllői-dombság települései Kistérségek határa Közigazgatási határok Települések belterülete Készítette: Benő Dávid doktorandusz. Forrás: Kistájkataszter OTAB. A Gödöllői-dombság természetföldrajzi kistáj. Határai érthető okokból nem igazodnak a közigazgatási határokhoz. Ebből adódik, hogy a kistájban vannak magtelepülések, melyek közigazgatási határa teljesen, vagy majdnem teljesen a dombságban fekszik, míg mások területe csak részben. A Gödöllői-dombság településállományának vizsgálatakor a Magyarország kistájainak katasztere II. kötetet (1990) vette alapul a szerző, amely szerint az alábbi települések tartoznak a kistájhoz: Csomád, Gödöllő, Erdőkertes, Gyömrő, Isaszeg, Kerepes, Maglód, Mende, Mogyoród, Őrszentmiklós (Őrbottyán), Pécel, Szada, Úri, Valkó, Vácbottyán (Őrbottyán), Vácegres, Veresegyház (1. ábra).

2 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉPESEDÉSI FOLYAMATA ÉS FOGLALKOZÁSSZERKEZETE 499 A Gödöllői-dombság települései a közép-magyarországi tervezési-statisztikai régióban, Pest megyében találhatók, s jelenleg 3 statisztikai kistérségbe tartoznak (1. ábra): a Gödöllői kistérséghez tartozik Mogyoród, Szada, Gödöllő, Kerepes, Isaszeg, Valkó és Pécel; a Monori kistérséghez tartozik Gyömrő, Maglód, Mende és Úri; a Veresegyházi kistérséghez tartozik Veresegyház, Erdőkertes, Csomád, Őrbottyán és Vácegres. A Gödöllői-dombság településeinek népesedési folyamata A dombság társadalmi, gazdasági változásai szorosan összefüggnek azzal, hogy a gyáripar megjelenése a fővárosban és környékén óriási munkaerőigénnyel lépett fel. Igaz, ehhez az agglomerációs fejlődéshez a vizsgált térség egyes települései nem egyszerre és nem is a kezdetek kezdetén kapcsolódtak. Összességében ugyanis a fővárosi agglomeráció születését a Budapest és a peremközségek között kiépült közlekedési rendszer megteremtésétől kezdve számolhatjuk (a 19. század második felétől), amely agglomerációfejlődés első szakaszában a változások leginkább Budapest szorosabban vett akkori peremközségei esetében voltak megfigyelhetők (Erzsébet, Csepel stb.) (Preisich 1960). A népességgyarapodás mint az egyik legszembetűnőbb agglomerációs hatás a Gödöllői-dombságban a 19. század végén vált látványossá. A népességnövekedés azonban nem volt töretlen, egy sajátos hullámmozgás figyelhető meg benne. A térség népesedése három nagyobb nekilendülési ívvel írható le. Az első nekilendülés a 19. század utolsó negyedében történt, és a 20. század harmincas negyvenes éveire tetőzött. A második elrugaszkodás 1949-ben indult el, és 1980-ig tartott. Az utolsó népesség-boom a rendszerváltás idejére tehető (2. ábra). A Gödöllői-dombság népességének alakulása, ábra fő Forrás: KSH-statisztikák alapján szerkesztette a szerző. A népesedést történeti metszetben vizsgálva, egy rövid átmeneti időszakot ( ) leszámítva a térségben kitartó népességgyarapodásról beszélhetünk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden település minden vizsgált időszakban valódi népességgyarapító volt ben 1930-hoz viszonyítva két fogyó népességű települést

3 500 DR. MOLNÁR MELINDA lehetett találni: Csomádot ( 1%) és Úrit ( 5%) ban a népességvesztők köre (az 1941-es statisztikához képest) tovább bővült. Csomád ( 10%) mellett Vácegres ( 23%) és Valkó ( 4%) is népességvesztőként jelent meg, igaz a korábban fogyóként regisztrált Úri kilépett ebből a táborból hoz képest 1970-ben viszont átmenetileg mindenhol népességgyarapodás volt megfigyelhető ban (1970-hez képest) azonban a korábban is fogyó népességű települések ismét fogyóvá váltak: Csomád ( 2%), Úri ( 1%), Vácegres ( 11%) és Valkó ( 9%). A mélypontot az 1990-es statisztika mutatta. Ekkor, 1980-hoz képest a térség településállományának a nagyobbik fele népességvesztővé vált: Csomád ( 7 %), Gyömrő ( 6%), Isaszeg ( 4%), Mende ( 4%), Mogyoród ( 1%), Pécel ( 3%), Szada ( 1%), Úri ( 6%), Valkó ( 7%) és Vácegres ( 10%). Ehhez képest a rendszerváltás hatalmas fordulatot hozott: akár a 2001-es, akár a 2007-es adatokat vizsgáljuk, a térség minden települését népességgyarapodás jellemezte. A Gödöllői-dombságban a népességnövekedés következményeként átrendeződött a térség településeinek besorolása az egyes település-méretkategóriákban (1. táblázat). Év 1. táblázat A Gödöllői-dombság településeinek tipizálása méretük, státusuk alapján óriásfalvak (5000 ) A népesség szerinti falutípusok megoszlása, % középfalvak ( ) kisfalvak ( ) aprófalvak ( 999) A városok száma ,7 53,3 20, ,7 33,3 40,0 20, ,3 40,0 33,3 13, ,0 46,7 26,7 6, ,7 53,3 13,3 6, ,0 40,0 13,3 6, ,3 46,7 6,7 13, ,3 56,3 12, ,3 53,3 13, ,0 46,7 13, ,0 46,7 13, ,7 41,7 16, ,5 36,4 9,1 9,1 5 Forrás: KSH-statisztikák alapján szerkesztette a szerző. Az 1890-es adatok alapján a Gödöllői-dombság eredendően kis- és aprófalvakból álló térségnek számított. Abban, hogy 1900-ban megjelent az első óriásfalu a térségben (Gödöllő), minden bizonnyal a budapesti agglomeráció népességkoncentrációt indukáló hatása is megmutatkozik ben már két óriásfaluval számolhattunk (Gödöllő, Pécel), 1920-ban pedig egy harmadikkal is (Gyömrő). A térségben 1920-ban tolódott el a súlypont végérvényesen a közép- és óriásfalvak irányába. Ezzel gyökeresen megváltozott a korábbi arculat ban Isaszeg is belenőtt az óriásfalu-méretbe ben Veresegyház és Maglód is társult az előző négy településhez ben ugyan Maglód átmenetileg visszakerült a középfalu-kategóriába, de utána minden statisztikai vizsgálatban elérte az óriásfalvak méretküszöbét ben tehát öt óriásfalut számlált a térség (Gödöllő, Pécel, Gyömrő, Isaszeg, Veresegyház) ban is öt óriásfaluja volt a Gödöllői-dombságnak: Maglód visszakerült az óriásfalvak közé, Veresegyház viszont kikerült onnan, mivel

4 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉPESEDÉSI FOLYAMATA ÉS FOGLALKOZÁSSZERKEZETE 501 időközben kivált belőle Erdőkertes, így lélekszáma az óriásfalu-méret alá csökkent. A gyors lélekszám-növekedés a térségben minőségi változáshoz is vezetett, mivel az idők folyamán a nagyobb lélekszámú települések között megkezdődött a várossá nyilvánítás ban született meg a térség első városa: Gödöllő. (Gödöllő jóval korábban, 1763-ban már mezővárosi rangot nyert el, s mint uradalmi központ már akkor szorosan kapcsolódott Budapesthez. Ez a státusa a 19. században végrehajtott közigazgatási reformmal szűnt meg (Frisnyák 2008).) Az óriásfalu-állomány tagjainak száma 1970-ben megint 5 volt, mivel Veresegyház ismét belenőtt ebbe a kategóriába ban újabb taggal bővült az óriásfalu-állomány: Kerepessel. Ezzel csúcsához érkezett az óriásfalvak száma a térségben (6). A rendszerváltás után liberalizálódott várossá nyilvánítási gyakorlat a várossá válást szélesebb körben is lehetővé tette ban várossá nyilvánították Pécelt, 1999-ben Veresegyházat, 2001-ben pedig Gyömrőt ben Maglód is város lett, majd 2008-ban Isaszeg követte. A várossá nyilvánítások ellenére az óriásfalvak mégsem tűntek el a térségben, mivel újabb települések indultak meg az óriássá válás útján: Erdőkertes, Kerepes, Őrbottyán és Mogyoród (1. táblázat). A Gödöllői-dombság településeinek tipizálása népességük változása alapján A térségről általában elmondható, hogy növő népességű, ám az egyes településeken ez más-más módon és időben vált jellemzővé. A népesedést a természetes szaporodás (fogyás) és a vándorlási egyenleg határozza meg. Ezeket a tényezőket figyelembe véve megállapítható, hogy a formálódó nagyvárosi agglomerációs folyamatokra a Gödöllőidombság települései nem adtak egységes választ, ami jól megmutatkozik az eltérő népesedési folyamatokban. Tíz évente vizsgálva a térség településállományát, az alábbiakban megrajzoljuk, hogy a népességalakulást befolyásoló természetes szaporodás/fogyás és a vándorlási egyenleg alapján hogyan osztályozhatók a települések. Az első vizsgált időszak A Gödöllői-dombság településállományának demográfiai bázisát tekintve 1949-hez képest 1960-ban három településcsoport jött létre: fogyó népességű csoport, ahol a fogyás oka a vándorlási veszteség volt (Csomád, Vácegres, Valkó); növő népességű csoport, ahol a természetes szaporodás meghaladta a vándorlási veszteséget (Úri, Mende, Mogyoród, Vácbottyán és Veresegyház); növő népességű csoport, ahol természetes szaporodás és pozitív vándorlási egyenleg volt jellemző (Gödöllő, Gyömrő, Erdőkertes, Isaszeg, Kerepes, Maglód, Őrszentmiklós, Pécel és Szada) között a Gödöllői-dombság településállományának döntő része tehát népességgyarapító volt. A népességnövekedést elkönyvelő települések mindegyikében magasabb volt az élve születések aránya, mint a halálozásoké; különbségük a vándorlási egyenlegben mutatkozott meg. E népességkoncentrálódás irányába mutató változás minden bizonnyal szoros összefüggésben volt a kor központosított ipar- és igazgatási politikájával, a főváros környékének intenzív agglomerálódásával (Pesty L-né 1982) között a térségben még inkább kibővült a népességgyarapítók tábora. A településcsoportok és az odasorolt települések a következőképp alakultak: fogyó népességű csoport, ahol a fogyás oka a vándorlási veszteség (Úri);

5 502 DR. MOLNÁR MELINDA növő népességű csoport, ahol a természetes szaporodás meghaladta a vándorlási veszteséget (Mende, Vácegres és Valkó); növő népességű csoport, ahol természetes szaporodás és pozitív vándorlási egyenleg volt a jellemző (Csomád, Gödöllő, Gyömrő, Erdőkertes, Isaszeg, Kerepes, Maglód, Mogyoród, Őrbottyán, Pécel, Szada és Veresegyház) között a Gödöllői-dombság településein kedvező irányban történt elmozdulás, kibővült a stabil demográfiai alapokon nyugvó települések köre. A pozitív vándorlási mérleghez minden bizonnyal hozzájárult, hogy ebben az időszakban a Budapest túltelítődéséből adódó kapacitásproblémák megoldásához a döntéshozók olyan betelepülést korlátozó rendszabályokat léptettek életbe, amelyek csak a főváros területére vonatkoztak, az övezet településeire nem. Ennek következtében az agglomerációban és környékén vándorlási nyereségben megnyilvánuló népességnyomás alakult ki (Pesty L-né 1982) között a népesedési folyamatok miatt a Gödöllői-dombság településállománya jelentősen differenciálódott. Az alábbi településcsoportok jöttek létre: fogyó népességű, természetes fogyás és elvándorlás által is sújtott csoport (Csomád); fogyó népességű csoport, ahol ugyan természetes szaporodás mutatkozott, de egyidejűleg elvándorlás volt (Vácegres, Valkó és Úri); növő népességű csoport, ahol a természetes szaporodás meghaladta a vándorlási veszteséget (Isaszeg és Mogyoród); növő népességű csoport, ahol a pozitív vándorlási egyenleg kompenzálta a természetes fogyást (Szada); növő népességű csoport, ahol természetes szaporodás és pozitív vándorlási egyenleg volt jellemző (Erdőkertes, Kerepestarcsa, Pécel, Veresegyház, Gyömrő, Maglód, Mende, Őrbottyán és Gödöllő) között először jelent meg a természetes fogyás problémája a térségben. Kiszélesedett az abszolút értelemben vett népességvesztők köre. A kedvezőtlen előjelű változás minden bizonnyal összefüggött az 1960-as években a vidék iparosításáról, a főváros ipari túlsúlyának mérsékléséről hozott döntésekkel. Kifulladt ugyanis az a korábbi gazdasági növekedés, amely erős munkaerő-keresletet indukált Budapest települési környezetében (Pesty L-né 1982) között tovább folytatódott a korábbi differenciálódás. A természetes szaporodás/fogyás és a vándorlási egyenleg alapján az alábbi településcsoportok jöttek létre: fogyó népességű, természetes fogyás és elvándorlás által sújtott csoport (Gyömrő, Isaszeg, Mende, Pécel, Úri és Valkó); fogyó népességű csoport, ahol pozitív ugyan a vándorlási egyenleg, de egyidejűleg természetes fogyás jellemző (Csomád, Mogyoród és Szada); fogyó népességű csoport, ahol ugyan természetes szaporodás mutatkozott, de egyidejűleg elvándorlás volt jellemző (Vácegres); növő népességű csoport, ahol természetes szaporodás és pozitív vándorlási egyenleg volt jellemző (Őrbottyán); növő népességű csoport, ahol a pozitív vándorlási egyenleg kompenzálta a természetes fogyást (Erdőkertes, Maglód, Veresegyház és Gödöllő);

6 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉPESEDÉSI FOLYAMATA ÉS FOGLALKOZÁSSZERKEZETE 503 növő népességű csoport, ahol a természetes szaporodás kompenzálta a vándorlási veszteséget (Kerepestarcsa). Összességében 1990-re a Gödöllői-dombságban kiszélesedett a népességvesztők köre. A térség akkori demográfiai helyzete történelmi mélypontnak tekinthető között a rendszerváltás utáni első évtizedben gyökeresen megváltozott a térség demográfiai helyzete. Minden település növő lélekszámúvá vált, s az alábbi két csoportba volt sorolható: növő népességű csoport, ahol a pozitív vándorlási egyenleg kompenzálta a természetes fogyást (Csomád, Gyömrő, Erdőkertes, Gödöllő, Isaszeg, Maglód, Mende, Mogyoród, Őrbottyán, Pécel, Szada, Úri, Vácegres, Valkó és Veresegyház); növő népességű csoport természetes szaporodással és pozitív vándorlási egyenleggel (Kerepes). Az közötti időszakban a térség a demográfiai viszonyokat tekintve lényegében homogenizálódott: mindenhol népességgyarapodással lehetett számolni. A kedvező előjelű változás minden bizonnyal összefügg a budapesti agglomerációnak a rendszerváltás után új lendületet kapott fejlődésével. És bár a térség települései közül jelenleg Mende, Úri, Valkó és Vácegres nem része hivatalosan a budapesti agglomerációnak, mégis úgy tűnik, hogy a népesedési viszonyokat tekintve ezek a települések teljesen úgy viselkednek, mint a hivatalosan is az agglomerációhoz tartozó társaik. A Gödöllői-dombság településeinek tipizálása foglalkozásszerkezet alapján A Gödöllői-dombság településeinek sajátos fejlődését az elmúlt évtizedekben nemcsak a népesedési viszonyokban megmutatkozó mennyiségi változások jellemzik. A társadalmigazdasági struktúrája minőségi átalakulásának is szemtanúi lehetünk. A térség néhány évtized alatt elveszítette agrárarculatát. Először az ipari profil, majd később a tercierizálódás vált uralkodóvá (2. táblázat). Az átalakulás mélyreható volt, amit a foglalkozásszerkezet változásának vizsgálatával kísérünk nyomon. A szektorok foglalkoztatásban betöltött szerepe országosan és a Gödöllői-dombságban, táblázat (Százalék) Év Terület Mezőgazdaság Ipar Egyéb 1960 Ország 34,6 33,5 31,9 Gödöllői-dombság 27,4 42,9 29, Ország 21,6 34,9 43,5 Gödöllői-dombság 20,6 54,0 25, Ország 14,9 31,7 53,4 Gödöllői-dombság 17,1 45,5 37, Ország 15,5 37,9 46,7 Gödöllői-dombság 12,6 41,0 46, Ország 6,2 34,2 59,6 Gödöllői-dombság 2,3 31,9 65,8 Forrás: KSH-statisztikák alapján szerkesztette a szerző.

7 504 DR. MOLNÁR MELINDA Lettrich Edit (1965, 1975) tipizálási rendszerének segítségével nagyító alá véve a térség egyes településeinek foglalkozásszerkezetét, először három alaptípusba soroljuk a településeket: agrár, kétlaki, urbánus. A módszer szerint az agrártelepülések sajátossága, hogy a mezőgazdasági keresők százalékaránya az összfoglalkoztatásban % közötti. Az olyan településeket, ahol a mezőgazdasági keresők százalékaránya 55 75% közötti, mérsékelten agrárjellegű településnek nevezzük (I. fok). Ahol a mezőgazdasági keresők százalékaránya % közötti, ott szélsőségesen agrártelepülésről beszélünk (II. fok). A kétlaki települések sajátossága, hogy a mezőgazdasági keresők százalékaránya 36,6 55% közötti. E típusnak is két formája van. Ipar alapján urbanizálódó településnek ( a ) nevezzük azt az esetet, amikor az ipari keresők aránya nagyobb, mint az egyébé. Egyéb alapján urbanizálódó településnek ( b ) azt az esetet nevezzük, amikor az egyéb keresők aránya nagyobb, mint az iparban dolgozóké. Urbánus a település, ha a mezőgazdasági keresők százalékaránya 0 36,6%. Az I. fok jellemzője, hogy az ipari és egyéb keresők aránya együtt 63,4 85,0% között mozog. A II. fok jellemzője, hogy az ipari és egyéb keresők aránya 85% feletti. Az urbánus mindkét fokozatán belül az ipari (I) és egyéb (E) keresők aránya alapján megkülönböztetünk: A: ipari jelegű települést (I:E 1,33-nál több), B: vegyes jellegű települést (I:E=1,33 0,66), C: egyéb jellegű települést (I:E 0,66-nál kevesebb). Az alaptípusok a lényegi különbségek kiemelésére alkalmasak, az altípusok ezt árnyalják tovább től vizsgálódva az első fontos tapasztalat az, hogy a Gödöllői-dombság településállományának foglalkozásszerkezete nem volt egységes már 1941-ben sem. Az, hogy a települések 40%-a ekkor már egyértelműen urbánusnak volt tekinthető, egyértelműen összefügg a fejlődő budapesti agglomerációval. Igaz, ekkor a térségben még csak a kevéssé előrehaladott stádiumú, I. fokozatban lehetett az érintett településeket regisztrálni. Gödöllő, Isaszeg és Pécel esetében egyéb jellegű urbánus településről beszélhettünk, míg Gyömrő, Kerepes és Maglód esetében vegyes jellegű urbánus településről. Ezzel együtt a településállomány több mint fele 1941-ben még agrártelepülés volt. Az uralkodó szektornak tehát 1941-ben a mezőgazdaság volt tekinthető. Mende, Mogyoród és Őrbottyán mérsékelten agrártelepülés, Csomád, Szada, Vácegres, Valkó és Úri pedig szélsőségesen agrártelepülés volt 1941-ben. Egyetlen átmenetinek mondható kétlaki település volt akkor: Veresegyház, amely esetében mindhárom szektor jelentősnek volt mondható. A kétlakin belül a típusba tartozónak mutatkozott e település, mivel nem sokkal ugyan, de az ipar a foglalkoztatásban jelentősebbnek mutatkozott, mint az egyéb szektor (3. ábra) ra a térség egyértelműen szakított a korábban jellemző agrárarculatával: a meghatározó szektor az ipar lett. Egyetlen mérsékelten agrár besorolást kapó falu maradt: Csomád. Míg 1941-ben csak Veresegyház kapott kétlaki besorolást, addig 1960-ban négy új település került ide (az agrártelepülések sorából), miközben Veresegyház kilépett ebből a csoportból. Az 1960-ban kétlakinak tekinthető települések a következők voltak: Szada, Vácegres, Valkó és Úri. A Gödöllői-dombság kétlaki településeinek sajátossága 1960-ban az volt, hogy még jelentős agrárfoglalkoztatás mutatkozott meg, ugyanakkor az ipari foglalkoztatás előretört. A térségben jelentősen bővült az urbánus

8 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉPESEDÉSI FOLYAMATA ÉS FOGLALKOZÁSSZERKEZETE 505 csoport: a települések 71%-a idesorolódott. Míg azonban 1941-ben az akkor idesorolt hat település mindegyike az I. fokozatban szerepelt, lévén az agrárfoglalkoztatás még relatíve jelentős, addig 1960-ban a 12 urbánus településnek csupán a fele (Kerepes, Mende, Mogyoród, Őrszentmiklós, Vácbottyán és Veresegyház) tartozott ide. Közülük ipari jellegűnek volt tekinthető: Mende, Mogyoród, Vácbottyán és Veresegyház. Őrszentmiklós a vegyes jellegű alcsoportba tartozott. Újdonságként jelent meg 1960-ban az urbánus II. csoport. Ennek jellegzetessége, hogy az ipari és a tercier foglalkoztatás rendkívül hangsúlyos. Ezek a települések 1960-ban a következők voltak: Erdőkertes, Gödöllő, Gyömrő, Isaszeg, Maglód, Pécel. Közülük ipari jellegű csak egy volt: Erdőkertes. A többi település vegyes szerepkörűnek minősült (3. ábra) ben jól látható a tercier szektor növekvő jelentősége a térségben. A 16 településből álló Gödöllői-dombságban változatlanul egyetlen agrártelepülést lehetett regisztrálni: Vácegrest. Viszont kétlaki településből is csupán egy volt ekkorra: Csomád. (Itt a mezőgazdaság mellett az ipar jelenléte volt feltűnő.) Az urbánus kategóriába tartozó települések köre egyértelműen bővült (88%) 1960-hoz képest. Az urbánus települések nagyobbik fele (57%-a) már az előrehaladottabb tercierizálódást mutató II. fokozathoz tartozott (Erdőkertes, Isaszeg, Kerepes, Gödöllő, Gyömrő, Maglód, Mende és Pécel). Közülük csak Gödöllő kapott vegyes besorolást ( B kategória), mivel a többi település esetében a tercier szektor és az ipar egymáshoz viszonyított súlyában inkább az ipar volt a meghatározó. Az I. fokozatú urbánus települések (Mogyoród, Szada, Valkó, Veresegyház, Úri, Őrbottyán) mindegyike ipari jellegű ( A ) besorolást kapott (3. ábra) ban a korábban megkezdődött tendencia eredményeként az agrártelepülések utolsó hírmondójának számító Vácegres is kétlakivá vált ra tehát a térség agrárkorszaka végérvényesen lezárult. Az urbánus kategóriába tartozó települések köre egyértelműen bővült (94%). Az urbánus települések nagyobbik hányada (67%-a) változatlanul a II. fokozathoz tartozott (Erdőkertes, Isaszeg, Kerepestarcsa, Szada, Veresegyház, Gödöllő, Gyömrő, Maglód, Pécel és Őrbottyán). Erdőkertest kivéve minden település vegyes besorolást ( B kategória) kapott, azaz a települések életében a korábbi ipari túlsúly háttérbe szorult, miközben az egyéb szektor előretört. Erdőkertes A kategóriájú urbánus település volt, mivel az ipar dominált. Az I. fokozatú urbánus települések közül Valkó, Mende és Úri ipari jellegű ( A ) besorolást kapott, Mogyoród pedig vegyes ( B ) besorolást, mivel az egyéb szektorban keresők aránya jelentősebb volt, mint az iparban keresőké. Csomád esetében a foglalkoztatásban a mezőgazdaság magas aránya mellett a tercier szektor jelenléte az iparhoz képest látványosan magas volt. A térségben egyedüliként a település egyéb ( C ) besorolást kapott (3. ábra) ben újra minőségi változás szemtanúi vagyunk: ekkor a 16 településből álló térségben már egyetlen agrár- és kétlaki település sem volt. A térség településeinek mindegyike urbánus kategóriába került. Az urbánus települések döntő többsége (a 16-ból 13) az előrehaladottabb tercierizáltságot jelentő II. fokozathoz tartozott (Gyömrő, Erdőkertes, Isaszeg, Kerepestarcsa, Mende, Szada, Mogyoród, Úri, Veresegyház, Gödöllő, Maglód, Pécel és Őrbottyán). Az I. fokozatú urbánus települések Csomád, Valkó és Vácegres voltak. Gödöllő egyértelműen egyéb ( C ) besorolást kapott, jelezve, hogy a tercier szektor meghatározóvá vált foglalkoztatásában. A többi 15 település is vegyes besorolást kapott ( B kategória), azaz a térség megélhetését korábban meghatározó ipar mindenütt háttérbe szorult, miközben a tercier szektor előretört (3. ábra).

9 506 DR. MOLNÁR MELINDA 2001-re a 16 településből álló Gödöllői-dombság teljesen homogenizálódott. Olyan urbánus településekből álló térséggé vált, amelyben valamennyi település az előrehaladottabb urbanizációs szintet jelentő II. fokozathoz tartozott, ezen belül is az egyéb jellegű C kategóriába (3. ábra). A térség foglalkozásszerkezetében a tercier szektor uralkodott el. 3. ábra A Gödöllői-dombság településeinek foglalkozásszerkezeti típusai Szélsőségesen agrár (II.) Mérsékelten agrár (I.) Kétlaki ipari Urbánus I. vegyes Urbánus I. egyéb Mérsékelten agrár (I.) Kétlaki ipari Urbánus I. ipari Urbánus I. vegyes Urbánus II. ipari Urbánus II. vegyes Mérsékelten agrár (I.) Kétlaki ipari Urbánus I. ipari Urbánus II. ipari Urbánus II. vegyes Kétlaki ipari Urbánus I. ipari Urbánus I. vegyes Urbánus I. egyéb Urbánus II. ipari Urbánus II. vegyes (Folytatás a következő oldalon)

10 A GÖDÖLLŐI-DOMBSÁG NÉPESEDÉSI FOLYAMATA ÉS FOGLALKOZÁSSZERKEZETE Urbánus I. vegyes Urbánus II. vegyes Urbánus II. egyéb Urbánus II. egyéb (Folytatás) Forrás: KSH-adatok alapján készítette a szerző. Összefoglalás A Gödöllői-dombság településeit fél évszázada még csak falvak alkották ban a 16 településes térségben már 6 népes város állt. A dombság népességgyarapodása, a térség foglalkozásszerkezeti átalakulása szorosan összefügg az agglomerálódó Budapest közelségével. A térség eredendően agrártelepülései először a környék ipari beruházásainak révén alakultak át, majd (főleg a rendszerváltástól) a tercier szektor vált a foglalkoztatásban a meghatározóvá. A Gödöllői-dombság településeinek java része ma már hivatalosan is része a budapesti agglomerációnak. A térségnek az agglomerációhoz tartozó és nem tartozó települései között azonban sem a népesedési folyamatok, sem a foglalkozásszerkezeti változások irányában nem mutatkozik különbség. IRODALOM Lettrich Edit (1965): Urbanizálódás Magyarországon. Földrajzi Tanulmányok, 5. Akadémiai Kiadó, Bp. Lettrich Edit (1975): Településhálózat urbanizáció igazgatás. MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, Bp. Marosi Sándor Somogyi Sándor (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Pesti Lajosné (1982): Szuburbánus problémák a budapesti agglomerációban. Településfejlesztés, 2. Preisich Gábor (1960): Budapest városépítésének története I II III., Műszaki Könyvkiadó, Budapest Frisnyák Sándor (2008): Adalékok a Gödöllői-dombság történeti földrajzához. In: Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XLVII. kötet Kulcsszavak: agglomeráció, népességkoncentráció, óriásfalu, foglalkozásszerkezet, agrártelepülés, kétlaki település, urbánus település. Resume Fifty years ago settlements of the Gödöllő-hills comprised only villages. By 2008 in the area of the townships there has already existed and prospered six populous towns. Both the population growth of these settlements and the transformation of employment in the area are strictly related with the closeness of the central and urbanised key position of the capital, Budapest. The originally agricultural townships were first transformed by industrial investments in the area, then mainly after the change of regime in Hungary the so called third sector became predominant in employment. The majority of settlements and townships of the Gödöllő-hills today are official parts of the Budapest suburbia.

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN

A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM STRUKTURÁLIS ÉS TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI MAGYARORSZÁGON 1 DÖVÉNYI ZOLTÁN A probléma felvetése A vándormozgalmak motívumai szerteágazóak, ezek részletes számbavételét ezúttal mellőzzük.

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004

LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály LAKÁSÉPÍTÉSEK, 1990 2004 Budapest, 2005. október Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály, Területi tájékoztatási

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1

Iskolai teljesítmény iskolai átszervezés 2006 2009 1 Iskolai teljesítmény i átszervezés 2006 2009 1 Az előző fejezetben láthattuk, hogy hogyan alakult a 2000-es évek első évtizedében az alapfokú i ellátás a kistelepülések esetében. Ez a fejezet azt a kérdést

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165

KUTATÁS KÖZBEN. A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003. kutatás közben 165 kutatás közben 165 KUTATÁS KÖZBEN A középfokú képzés szerkezetének változása Budapesten, 1990 2003 A rendszerváltozás követően olyan alapvető társadalmi és gazdasági változások történtek, amelyek új regionális

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Z S Á M B O K TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 64/2005.(XI. 29.) KT. HATÁROZATA A KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉRŐL ZSÁMBOK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETÉNEK 12/2005.

Részletesebben

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment

MARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatás zárótanulmánya Témavezető: Híves Tamás Szerkesztette: Forray R. Katalin A jelentést

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL

TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL TÁJÉKOZTATÓ A 2013. ÉVI BŰNÖZÉSRŐL 2014 Legfőbb Ügyészség Budapest, 2014 Kiadja: Legfőbb Ügyészség (1055 Budapest, Markó utca 16.) Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Nagy Tibor főosztályvezető ügyész Tartalomjegyzék

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1

BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 BERÉNYI B. ESZTER BUDAPEST BELVÁROSÁNAK TÁRSADALMI MEGÍTÉLÉSE EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TÜKRÉBEN 1 Budapest rendszerváltozás utáni fejlődésének legjellemzőbb vonása az 1980-as évek végén elinduló szuburbanizációs

Részletesebben

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MARCALI KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Készült a Marcali Kistérségi Társulás megbízásából a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Dunántúli Tudományos Intézetében

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 81. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató Spéder Zsolt Készítették Kamarás Ferenc,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.19. Veszprém megye Veszprém, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-415-6 Készült a

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola A Mecsek-Völgység-Hegyhát Egyesület és a Rinya-Dráva Szövetség térségének településszociológiai összehasonlítása

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1

NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 NÉHÁNY GONDOLAT A MAGYARORSZÁGI DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK JÖVŐJÉRŐL1 HABLICSEK LÁSZLÓ 1. Bevezetés A magyarországi demográfiai kínálások jövőbeni alakulásáról egy biztos kép felvázolása egyrészt meglehetősen

Részletesebben

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003

LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LAKÁSVISZONYOK, 1999 2003 (ELŐZETES ADATOK) BUDAPEST, 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2004 Készült a Központi Statisztikai Hivatal Társadalomstatisztikai főosztályának

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE

CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE Gazdaságtudományi Közlemények, 6. kötet, 1. szám (2012), pp. 157 166. CSERNELY KÖZSÉG DEMOGRÁFIAI HELYZETE VARGA BEATRIX Összefoglaló: Terveink szerint Csernely községet alapul véve kerül kidolgozásra

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI *

A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * KISS JÁNOS PÉTER LŐCSEI HAJNALKA A TISZAMENTE JELLEGADÓ KISTÉRSÉGEI * A Regionális Tudományi Tanulmányok 9. kötetében átfogóan értékelést adtunk közre az Alföld, fejlődési esélyeiről 1. Jelen tanulmányban

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata

A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata BUDAHÁZY GYÖRGY A földhivatalok területi elhelyezkedésének vizsgálata Az elemzés célja A hálózatban működő államigazgatási, közigazgatási, szakigazgatási szervezetek területi rendszerének kérdése több

Részletesebben

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás*

Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* Hoffmann Mihály Kóczián Balázs Koroknai Péter: A magyar gazdaság külső egyensúlyának alakulása: eladósodás és alkalmazkodás* A magyar gazdaság külső tartozásainak és követeléseinek alakulása kiemelten

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Forray R. Katalin Híves Tamás A foglalkoztatottság és a munkanélküliség szerkezetét befolyásoló társadalmi-területi tényezők Az OFA/6341/26 sz. kutatási összefoglaló Budapest, 2008. március 31. Oktatáskutató

Részletesebben

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban

A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban Veres Valér A romániai magyarság termékenysége 1992-2002 között, regionális összehasonlításban A romániai magyarság létszámcsökkenésének egyik fő oka az alacsony gyermekvállalási kedv. E tanulmány fő célja

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Bács-Kiskun megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Erdészettudományi Közlemények

Erdészettudományi Közlemények Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási

Részletesebben

Pedagógusok a munkaerőpiacon

Pedagógusok a munkaerőpiacon 1 Györgyi Zoltán Pedagógusok a munkaerőpiacon Szabó László Tamás, vagy ahogy mindenki ismeri SZLT vagy SZLT professzor úr, régi kollégám. A sors úgy hozta, hogy bár két munkahelyünk is közös volt, közös

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990,

Részletesebben

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI

A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Felügyeleti Igazgatóság Pénzügyi csoportok felügyeleti osztálya A BANKCSOPORTOKNÁL LEFOLYTATOTT 2009-ES SREP VIZSGÁLATOK FŐBB TAPASZTALATAI Készítette: Krekó Béla Fliszár Vilmos Menyhért Bálint Szenes

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal

Társadalmi jellemzõk, 2006. Társadalmi jellemzõk, 2006. Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi jellemzõk, 2006 Társadalmi jellemzõk, 2006 Ára: 2000,- Ft Központi Statisztikai Hivatal KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL TÁRSADALMI JELLEMZÕK, 2006 Budapest, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL,

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

Patkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása

Patkó Szabolcs: A magyar működőtőke-áramlás alakulása PATKÓ SZABOLCS: A MAGYAR MŰKÖDŐTŐKE-ÁRAMLÁS ALAKULÁSA KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 2003. OKTÓBER TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés 3 II. Háttér: régióbeli azonosságok és különbségek 4 III. A működőtőke-áramlások

Részletesebben

Öregedés és nyugdíjba vonulás

Öregedés és nyugdíjba vonulás 7. fejezet Öregedés és nyugdíjba vonulás Monostori Judit Főbb megállapítások» A demográfiai öregedés, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedése az egyik meghatározó társadalmi-demográfiai jelenség

Részletesebben

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/

Terület- és térségmarketing. /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Terület- és térségmarketing /Elméleti jegyzet/ Szerző: Nagyné Molnár Melinda Szent István Egyetem Szerkesztő: Nagyné Molnár Melinda Lektor: Szakály Zoltán

Részletesebben

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása

Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Baksay Gergely- Szalai Ákos: A magyar államadósság jelenlegi trendje és idei első féléves alakulása Az MNB által publikált előzetes pénzügyi számlák adata szerint Magyarország GDP-arányos bruttó államadóssága

Részletesebben

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3

Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-Magyarországon Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása Szerzők: Dr. Molnár Csilla 1 Kincses Áron 2 Dr. Tóth Géza 3 Kelet-Magyarországon az elmúlt években

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság

ELŐSZÓ. [Erdélyi Magyar Adatbank] Egyed Péter (szerk.): Változó valóság ELŐSZÓ Századunk második felében Románia társadalmában történelmi méretű népmozgalmi folyamatok zajlottak le azoknak a gazdasági-társadalmi változásoknak az összefüggésében, melyeknek során az ország fejlődőben

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE

A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.11.26. COM(2015) 700 final A BIZOTTSÁG ÉS A TANÁCS KÖZÖS FOGLALKOZTATÁSI JELENTÉSÉNEK TERVEZETE amely a következőt kíséri: a Bizottság közleménye a 2016. évi éves növekedési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján

Központi Statisztikai Hivatal. A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati. mérlegek alapján Központi Statisztikai Hivatal A gazdaság szerkezete az ágazati kapcsolati mérlegek alapján Budapest 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2005 ISBN 963 215 753 2 Kzítette: Nyitrai Ferencné dr. A táblázatokat

Részletesebben

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga

HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR

Részletesebben

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft.

SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. SZIGETSZENTMIKLÓS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010 Szigetszentmiklós Város Önkormányzata AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. AJÁKA-OKT Oktatási és Pályázati Tanácsadó Kft. 2 TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE

SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE SÁRVÁRI KISTÉRSÉG TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVE - FELÜLVIZSGÁLAT - 2007. TARTALOEGYZÉK 1. Bevezetés... 5 2. Természeti adottságok, térségi erőforrások... 6 3. A kistérség társadalmi területi folyamatai...7

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ZAMÁRDI VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI 2009. Tartalomjegyzék : Bevezetés 4 1. Zamárdi város szerepének a meghatározása a településhálózatban 5 1.1. Kapcsolódás az Országos Településfejlesztési Koncepcióhoz

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

A kistelepülések helyzete az Alföldön

A kistelepülések helyzete az Alföldön A kistelepülések helyzete az Alföldön Központi Statisztikai Hivatal Szeged 2009. augusztus Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-261-9 (internet) ISBN 978-963-235-260-2 (nyomdai) Felelős

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea

...~~c... Já~~~~nyhért alpolgármester. Jegyzői Kabinet vezetője ~ ... :~~.~~...~:... Faragóné Széles Andrea NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza. Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-510 Fax: (42) 524-501 E-maiI: alpolgarmester@nyiregyhaza.hu Ügyiratszám: 75086/2011.05 Ügyintéző:

Részletesebben

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010

A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 2011/75 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu V. évfolyam 75. szám 2011. november 14. A települések infrastrukturális ellátottsága, 2010 A tartalomból 1 Összefoglaló 1 Energiaellátás

Részletesebben

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504.

Educatio 2013/4 Forray R. Katalin & Híves Tamás: Az iskolázottság térszerkezete, 2011. pp. 493 504. Az iskolázottság térszerkezete, 2011 Az iskolázottság alakulása egyike azoknak a nagy népesedési folyamatoknak, amelyekre különös figyelem irányul. Természetesen nemcsak az e területtel hivatásszerűen

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA

A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA A KORAI GYERMEKVÁLLALÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK A CIGÁNY NŐK KÖRÉBEN JANKY BÉLA Bevezetés Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy milyen mérhető tényezők befolyásolhatják a korai gyermekvállalást a cigány nők

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein

A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban

Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban Somlai Péter Együttélés és családmodell a magyar társadalomban A magyarországi rendszerváltás nagy hatással volt a családok életére is. Megrendült egy korábbi szerkezeti és életvezetési modell érvényessége.

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja

Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Tájékoztató Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI JELENTÉS 2012. I. negyedév Csongrád megye Készítette: Fejes Ágnes elemző TARTALOMJEGYZÉK A MUNKAERŐ-PIACI

Részletesebben

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP

KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP KÖZOKTATÁSI HELYZETKÉP A romániai magyar közoktatás 1990 és 2013 között Barna Gergő - Kapitány Balázs Közpolitikai Elemző Központ www.iskolakveszelyben.ro Kolozsvár, 2014. október 27. TARTALOM 1. Adatforrások,

Részletesebben