ÚJKÍGYÓSI SZÉCHENYI ISTVÁN

Átírás

1 Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola HÁZIREND ÚJKÍGYÓSI SZÉCHENYI ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA 1

2 A Házirend felépítése Bevezető 3 A tanulói jogok gyakorlása 1. A diákkörök létrehozásának rendje, közös tanulói tevékenység megszervezése 4 2. A tanulók nagyobb közösségei 4 3. Jogorvoslati jog gyakorlása 4 4. Kérdezés, érdemi válaszadás rendje 4 5. A tanulói véleménynyilvánítási jog érvényre jutásának módja 5 6. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái 5 7. Iskolai média, diákmédia 5 8. A tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje 5 9. Kedvezmények, támogatások A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai A vallási, etnikai, nemzetiségi jogok gyakorlása A tanulók részvétele a testi nevelésben és az egészségnevelésben Diákközgyűlés 10 A tanulói kötelességek teljesítése 1. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások A taneszközök és a rábízott felszerelések megóvásának szabályai a.) A tanulói mulasztás igazolására vonatkozó rendelkezések 12 b) A rendszeres iskolába járás, a tanulmányi kötelezettség teljesítése és a késések elbírálása A tanulói magatartásformákhoz kapcsolódó súlyos jogellenességek A tanórai és egyéb foglalkozások rendje Az iskola munkarendje, a tanulókra vonatkozó kötelező magatartásformák 16 Mellékletek: A hetesek kötelessége és jogai 18 A tanulói ügyeletesi rendszer 19 A tanári ügyelet rendje 21 Az iskolai média működése 23 A csengetési rend 24 A tanulók jutalmazásának elvei és formái, fegyelmező intézkedések elvei és formái 25 A diákönkormányzattal, osztályközösségekkel kapcsolatos rendelkezések 29 A tanulók felsőbb évfolyamra lépése, javító- és osztályozó vizsgák helyi szabályai 30 Az iskolába való felvétel, átvétel szabályai 34 A térítési díj, tandíj befizetése és visszafizetése, a tanulók által előállított termékek díjazása 35 A létesítmények és helységeinek használati rendje 36 A házirend rövidített változata 37 2

3 Bevezető 1. Az intézmény neve: Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola 2. Székhelye: 5661 Újkígyós, Petőfi u OM azonosítója: A Házirend hatálybalépésének időpontja: szeptember A Házirend módosítása: - a Házirend módosítására, a vonatkozó jogszabályok módosulásával vagy egyéb okokból, az intézményvezető ad utasítást. A módosításról a szülőket értesíteni kell. 6. A Házirend hatálya: - kiterjed az iskola működési körére az intézmény területén, illetve az iskolán kívüli rendezvények közül azokra, amikor a tanulók a pedagógusok fel-ügyelete alatt állnak. - vonatkozik minden tanulóra, a tanulók szüleire és az iskola dolgozóira 7. A Házirend megtartása minden dolgozónak és tanulónak elemi kötelessége 8. A Házirend megtalálható: - az osztálytermekben (kivonatos példány) - az iskolai könyvtárban (teljes példány) - az intézményvezetői irodában (teljes példány) - az iskola HONLAP-ján 9. Házirendünket minden beiratkozó tanuló az iskolába lépéskor megkapja, a változásokról külön küldünk ismertetőt. 3

4 A tanulói jogok gyakorlása 1. A diákkörök létrehozásának rendje, közös tanulói tevékenység megszervezése - Az iskola tanulói önállóan kezdeményezhetik diákkör, tanulókör létrehozását, ha annak az iskola szervezeti életében megvannak a feltételei. - A diákkör, tanulókör nem szakkör, szervezése tanulói önállóságon, működése a diákönkormányzat önállóságán alapul. - A diákkör tevékenysége elsősorban a tanulók képességeinek kibontakoztatására, a szabadidő hasznos eltöltésére irányul. - A diákkör, tanulókör a diákönkormányzat részeként működik, a szakmai feltételeket az iskola biztosítja, tagjainak jutalmazása a DÖK hatáskörébe tartozik. 2. A tanulók nagyobb közösségei A tanulók nagyobb közösségeit képezik: - alsó tagozatos tanulók közössége - felső tagozatos tanulók közössége A tanulók nagyobb közösségeit érintő nevelőtestületi döntések előtt a diákönkormányzatnak véleménynyilvánítási lehetősége van. 3. Jogorvoslati jog gyakorlása A tanulók az intézményen belül jog-, illetve érdeksérelem esetén a következő fórumokon kérhetnek jogorvoslatot: - osztályfőnök - intézményvezető - DÖK válaszmányi testület - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős 4. Kérdezés, érdemi válaszadás rendje A tanulók közérdekű kérdéseiket feltehetik: - osztályközösségek az osztályfőnöknél, illetve az intézményvezetőnél - tanulói közösségek az intézményvezetőnél - DÖK ügyekben a DÖK-vezető tanárnál, vagy annak közvetítésével az intézményvezetőnél - rendszeresen megjelenő diákmédia megfelelő rovatában - A tanulói kérdésekre az érdekeltek (a személyiségi jogok és a nyilvánosságot kizáró egyéb okok figyelembe vétele mellett) 15 napon belül kötelesek válaszolni. 4

5 5. A tanulói véleménynyilvánítási jog érvényre jutásának módja Az iskolai életről, az oktató-nevelő munkáról és minden őket érintő ügyben a tanulók véleményt nyilváníthatnak. Ennek módja és helye: - osztályfőnöki órákon felszólalással - tanulói fórumon (diákközgyűlés) írásban, vagy szóban - gyűjtőíven tanulói kezdeményezésre - információs kérdőíven (pl. elégedettség vizsgálat) 6. A tanulók tájékoztatásának rendje és formái Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskola tanulói az őket érintő kérdésekben a következő módon kaphatnak tájékoztatást: - Osztályfőnöki órán az osztályfőnöktől - Közvetlenül a szaktanártól, tanítótól - Hirdetőtáblán (iskolai, osztálytermi) - Iskolai médiákon (iskolarádió, iskolaújság) keresztül - Iskolagyűlésen az intézményvezetőtől, vagy intézményvezető helyettestől - DÖK vezető tanártól - Iskola honlapjáról 7. Iskolai média, diákmédia - A tanulók információs rendszerének bővítése, a tanulói demokrácia gyakorlása céljából diákmédiát működtethet, melynek formái: iskolarádió, iskolaújság, faliújság - A diákmédiák működését a Házirend melléklete szabályozza. 8. A tantárgy- és foglalkozásválasztás iskolai rendje - A tanulók a tanórák meghatározott körében (választható órák, délutáni foglalkozások, tanulókör, önképzőkör, szakkör, sportegyesületi-csoport tagság) a tanév elején választhat a részvételről. - A választás után ezek az órák is kötelező jellegűvé válnak és a tanév végéig ugyanazok a rendelkezések vonatkoznak rájuk, mint a többi kötelező órákra. A hiányzásokat igazolni kell, a választott órákról, foglalkozásokról a tanév során elmaradni nem lehet. - A választott foglalkozások körét az iskola minden évben meghirdeti, a részvétel szabályait ismerteti a tanulóval és a szülővel is. 5

6 9. Kedvezmények, támogatások A tanulókat (szociális helyzetük, illetve a jogszabályban előírtak szerint) megilleti az a jog, hogy iskolai tanulmányi kiadásainak csökkentésére kedvezményben részesüljön. Ilyenek különösen: tankönyvtámogatás, étkezési hozzájárulás. A kedvezmények igénybevételéhez a vonatkozó jogszabályok előírásait kell alkalmazni. 10. A tankönyvellátás iskolán belüli szabályai Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készült: a Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánításról, tankönyvtámogatásról, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről A évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 3. (10) bekezdése rendelkezik arról, hogy az iskolai tankönyvrendelést a fenntartó egyetértésével - az iskola intézményvezetője készíti elő a szakmai munkaközösség véleményének a figyelembevételével. A tankönyvrendelést az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az intézményvezető lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői szervezet véleményezze. Az intézményvezető a tankönyvrendelésről beszerzi a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. 6

7 Az iskola tankönyvellátási rendjében a legfontosabb feladatok és határidők: Feladat Határidő Ingyenesség előzetes felmérése, igazolások ellenőrzése Február 15. Egyeztetés a tantestülettel a következő tanévben szükséges Április 15. tankönyvekről és kézikönyvekről Az iskolába belépő új osztályok tanulói tankönyvigényének és támogatásának felmérése Alaprendelés elkészítése Könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, olvasmányok jegyzékének közzététele Tankönyvellátással kapcsolatos igények Beiratkozáskor Április utolsó munkanapja kötelező és ajánlott Május 31. véglegesítése (pl. Június 10. ingyenesség) Rászorultság alapján normatíva megállapításának kérése a fenntartótól (EMMI 17/ (7)) Nevelőtestület, diákönkormányzat, szülői szervezet, fenntartó Június 15. véleményének kikérése a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához Az intézményvezető meghatározza a tankönyvellátás rendjét, és erről tájékoztatja a szülőket és a fenntar- Június 17. tót. Alaprendelés módosítása, véglegesítése; ingyenesség rögzítése Június 30. Pedagógus kézikönyvek rendelése Pótrendelések Szeptember 5. A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata, végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok számára a tankönyveket az iskolai könyvtár állományából biztosítjuk. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, pedagógus kézikönyveket a könyvtárból kölcsönzik ki. 7

8 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve, a könyvtári SZMSZ-ben meghatározottak alapján, határozatban állapítja meg. Az intézményvezető tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az intézményvezető elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó egyetértő nyilatkozatát. Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola főbejáratára való kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvfelelős előzetes felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában február 20-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt, nagycsaládosságot igazoló születési anyakönyvi kivonatot és/vagy lakcímkártyát) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, vagy betegkártya b) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; c) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola a honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A felmérés eredményéről az intézményvezető minden évben a tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év június 17-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt. 8

9 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a megállapodás szabályozza. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. Az iskolának legkésőbb június 17-ig a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 11. A vallási, etnikai, nemzetiségi jogok gyakorlása - Minden tanulónak joga, hogy vallási, világnézeti, vagy más meggyőződését, etnikai, vagy nemzetiségi hovatartozását tiszteletben tartsák. A tanulók szabad választásuk alapján igényelhetik a hitoktatás megszervezését. - A tanuló e meggyőződésével nem korlátozhatja mások hasonló jogát, nem korlátozhatja a többi tanulót jogainak gyakorlása közben. - Minden tanulónak joga van elvárni, hogy emberi mivoltában ne sértsék meg, sem testileg, sem lelkileg ne kerüljön kényszerítő helyzetbe. 12. A tanulók részvétele a testi nevelésben és az egészségnevelésben - A tanulóknak joga van az egészséges környezethez, az egészséges életmód normái szerint kialakított iskolai élethez. - Ennek fontos része a testi neveléshez való jog, mely szerint a tanulónak joga van minden nap az egészséges testmozgás feltételeinek igénybe vételéhez, melyet az iskola délelőtti kötelező testnevelési órákon és a diák-sportegyesület keretében délutáni sportfoglalkozásokon biztosít számukra. - A FISE önálló jogi személy, melynek működését alapszabály rögzíti. Ennek legfontosabb része, hogy a FISE tagja lehet minden tanuló, aki igényli és megfelel a FISE követelményeinek, elfogadja annak működési szabályzatát. - A tanórán kívüli sportolás lehetőség, mely minden tanuló számára ajánlott. - A FISE sportcsoportjaiba a testnevelő tanároknál lehet jelentkezni, a foglalkozásokon való részvételt illetőleg a választható órákra vonatkozó szabályok érvényesek. - A FISE sportversenyein eredményesen szereplő tanulókat az iskola pedagógiai programjában rögzítettek szerint kell elismerni, tevékenységüket személyiségük értékelésénél figyelembe kell venni. 9

10 13. Diákközgyűlés - A diákönkormányzat tanévenként egy alkalommal diákközgyűlést szervez, melynek időpontját, témáját munkatervében szerepelteti, és előtte egyezteti az intézményvezetővel. - A diákközgyűlést a DÖK vezetősége hívja össze. - Kötelező napirendként a vezetőség beszámol az éves munkáról, ismerteti a DÖK előtt álló feladatokat. - A diákközgyűlés szervezéséért a DÖK-vezető tanár egy személyben felelős, de az osztályfőnökök is felelősséggel tartoznak annak sikeréért. A tanulói kötelességek teljesítése 1. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő, óvó előírások Az Nkt. 46. (1) bekezdés e) pontja szerint a tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét,, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt továbbá ha állapota engedi ha megsérült. Az Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola tanulói számára kötelező érvényű egészség-megőrzési és balesetvédelmi szabályok: 1.1. Az iskolába kerékpárral tanulók csak szabályosan felszerelt kerékpárral, a szülők tud-tával járhatnak (erről a tanév elején a szülők írásban nyilatkoznak). Az útvonalon aktuális közlekedési szabályokkal kiemelt módon tisztában kell lenniük. Az iskolaudvaron a kerékpárokat tanítási időben és délutáni foglalkozások idején is a kijelölt helyen, lezártan kell tárolni. Az iskola a kerékpárokért felelősséget nem tud vállalni, erről a szülőket tájékoztatni kell A szülők gyermekeiket az iskola bejáratáig kísérhetik, és ott is várhatják. Amennyiben a diákokat gépkocsival szállítják, a ki- és beszállás a tanulók biztonsága érdekében az iskola parkolójában történjék! 10

11 1.3. Az iskola területén kerékpározni, görkorcsolyázni, gördeszkázni és rollerezni nem szabad, kivéve a közlekedési ismeretek oktatásával kapcsolatos foglalkozásokat, ahol tanári felügyelet van A tanulók az iskolába a következő útvonalon juthatnak be és távozhatnak: - Kerékpárosok a József Attila utcai kiskapun jönnek be az iskolába, a kerékpárt elhelyezik a tárolóban, majd a hátsó bejáraton mennek be az épületbe. Az iskola elhagyása is ezen az útvonalon történik. - A hátsó kiskaput kor lezárjuk, a később érkezők csengetésre jöhetnek be. - Kerékpárt az iskola más területén tárolni, valamint a parkosított területen járni nem szabad! - Gyalogosok a Petőfi utcai főbejáraton, vagy a József Attila utcai kiskapun (ha nyitva van, akkor a József Attila utcai főbejáraton) jönnek be, és távoznak. - A tornacsarnok kapuja tanítási időben zárva van, a kiskaput a felnőtt dolgozók használhatják, kerékpárjukat az ottani tárolóban helyezik el. - A délutáni sportfoglalkozásokra érkező tanulók is a tornatermi bejáratot használják, kerékpárjukat itt helyezhetik el. A délutáni foglalkozásokra a tanulók a foglalkozások megkezdése előtt legfeljebb negyed órával hamarabb érkezhetnek A tanulók az iskolában nem hordhatnak balesetveszélyes kiegészítőket, ékszereket. Öltözékük legyen az évszaknak és az épület klímájának megfelelő. Sérülést okozó tárgyat, tűzveszélyes, vagy tüzet okozó anyagokat az iskolába - illetve az iskolai rendezvényekre az iskolán kívül is- behozni tilos! 1.6. Az iskola épületeiben csak lépésben szabad közlekedni, diákoknak a tűzlépcsőt csak veszély esetén szabad használni Az udvarokon való közlekedés a járdákon és a portalanított területeken történjen. Az udvarokon elhelyezett tereptárgyak, használati eszközök balesetveszélyt rejthetnek, ezért azok közelében óvatosan kell közlekedni A tanulóknak ismerniük kell a baleset- és tűzvédelmi szabályokat. - Ennek érdekében az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertessék a szabályokat a tanulókkal, és ennek tényét rögzítsék az osztálynaplóban. - A veszélyhelyzetekre érvényes menekülési útvonalat mindenkinek ismernie kell, melyről gyakorlással kell meggyőződni (tűzriadó). - A testnevelés-, technika-, fizika-, kémiaórákra vonatkozó különleges baleset-és tűzvédelmi szabályokat a szaktanárok az első órákon ismertetik Ha bármely tanuló balesetről, vagy veszélyhelyzetről értesül, vagy ilyet tapasztal, köteles jelenteni a legközelebbi pedagógusnak vagy az iskola bármely dolgozójának. A pedagógus értesítse a szülőt, ha a gyermeket baleset érte. 2. A taneszközök és a rábízott felszerelések megóvásának szabályai A tanulók az iskolába a kötelező felszerelésen kívül, az iskolai munkához nem tartozó dolgokat csak tanári engedéllyel hozhatnak. Mobiltelefont csak kikapcsolva, saját fele- 11

12 lősségre, szülői engedéllyel lehet behozni. Pedagógus jelenlétében, az ő engedélyével indokolt esetben bekapcsolhatja azt, más esetekben a mobiltelefon-használat fegyelmi vétségnek minősül. A diákok a nevelő-oktató munkát zavaró audio eszközöket és egyéb játékokat sem használhatnak tanítási időben az iskola területén. Fenti körbe tartozó tárgyakért, eszközökért az iskola semmiféle felelősséget nem vállal. Az iskola területén talált tárgyakat a titkárságon, illetve a portán kell leadni. A talált tárgyakat az iskola a tanév végéig őrzi meg, azon túl megsemmisíti. Minden tanuló kötelessége, hogy használható állapotban megőrizze és óvja saját felszerelését és mindazokat az eszközöket, amelyeket az iskolától vagy más tanulótól használatra átvett, ideértve az iskolai helyiségek bútorzatát és más felszerelését. Ennek értelmében: - Az általa használt tantermi bútorokat az átvételhez hasonló állapotban köteles megőrizni, azokra írni, rajzolni, vagy más módon szennyezni nem szabad. Amennyiben a bútor a rendeltetésszerű használattól szennyeződik, köteles az eredeti állapotot visszaállítani. - A bútorok csavarjait és egyéb tartozékait meg kell őrizni, rendellenesség esetén jelenteni kell az osztályfőnöknek, aki gondoskodik a javításról. - Az osztálytermek nyílászáróit megfelelően kell használni, az ajtókat csapkodni, rángatni, a kilincset feszíteni nem szabad, a károkozásért fegyelmi büntetés jár. - A könyvtár tulajdonát képező könyveket (a tartós könyveket is) a könyvtárba megkímélt állapotban kell visszaszolgáltatni. Amennyiben a könyv megrongálódott vagy elveszett, az értékét meg kell téríteni. - A világítást csak a tanórákon kapcsoljuk fel, amennyiben az osztálynak a következő órája nem a tantermében lesz, az osztályterem világítását takarékossági okokból kapcsoljuk le. Ezért a hetesek a felelősek. - A tanulók kötelesek az általuk okozott, vagy tudomásukra jutott kárt bejelenteni. - A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. 3 / A.A TANULÓI MULASZTÁS IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKE- ZÉSEK A tanulói mulasztás esetén történő igazolás rendjét a hatályos jogszabályok írják elő. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. A tanulók hiányzásainak összesítése az osztályfőnök feladata, amelyet naprakészen kell vezetnie. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A tanuló hiányzása esetén a szülő értesíti az iskolát a hiányzás okáról és esetleges időtartamáról. A tanuló hiányzásának igazolása történhet: a szülő utólagos igazolása (legfeljebb évi 3 tanítási napra), orvosi igazolás, előzetes kérés alapján az intézményvezető engedélyével. 12

13 A tanuló a hiányzást követő első tanítási napon (legfeljebb harmadik napig) köteles igazolni hiányzását. Az igazolás elmaradása esetén, három napon túl a hiányzást igazolatlannak kell minősíteni. Az igazolás elmaradása esetén az osztályfőnök intézkedik a mulasztással kapcsolatban. Fertőző betegség után a tanuló csak orvosi igazolással jöhet újra a közösségbe. A tanulói hiányzás minden egyéb esetéről, vagy kérdéseiről az intézményvezető egy személyben dönt. Az igazolatlan hiányzást követően a jogszabályban előírtak szerint kell intézkedni. A tanulói késések kezelési rendje A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. 3 / B. A rendszeres iskolába járás, a tanulmányi kötelezettség teljesítése és a késések elbírálása 2.1. A tanuló köteles órarendje szerint, rendszeresen iskolába járni, az órákon részt venni. Megérkeznie az első óra előtt 15 perccel kell Tanítási időben az iskolát csak kivételes esetben, intézményvezetői, vagy intézményvezető-helyettesi engedéllyel hagyhatja el A tanóra hivatalos kezdése után érkező, elkéső tanulót a pedagógus hiányzónak jegyzi be, ezért a hiányzás (késés) okát szabályszerűen kell igazolnia. A késések összeadódnak, 45 perc után igazolt (illetve igazolás híján igazolatlan) hiányzási órának minősülnek. Késő tanulót az iskolából és a tanítási óráról kizárni nem szabad! Az igazolás elbírálása az osztályfőnök hatásköre A tanuló kötelessége, hogy a tanórákon képességeinek megfelelően szerepeljen, elősegítse az óra sikerét. Viselkedésével nem zavarhatja, és nem akadályozhatja tanulótársai és a pedagógus munkáját A tanuló hiányzását - a tanuló ellenőrzőjébe - igazolni kell. Amennyiben a tanuló beteg (vagy más ok miatt nem tud iskolába jönni), az osztályfőnököt a szülőnek a hiányzás első napján- értesítenie kell. Amikor a tanuló felgyógyult, az első tanítási napon igazolja hiányzását orvosi igazolással. Ennek elmaradása esetén az osztályfőnök három napon belül intézkedik a szülő felszólításáról. Egy tanéven belül a szülő három tanítási napra adhat írásbeli igazolást gyermeke távollétéről, akár utólag is. A hiányzás előtt a szülőnek értesítenie kell az osztályfőnököt. Hosszabb hiányzásra szülői kérésre az - adhat engedélyt. A tanuló hiányzása igazolatlannak minősül, ha határidőre nem tudta igazolni távollétét, vagy ha az igazolás nem hitelt érdemlő. 13

14 4. A tanulói magatartásformákhoz kapcsolódó súlyos jogellenességek Az iskola működési rendjét súlyosan megszegő, a pedagógiai és nevelési program cél- és feladatrendszerével összeegyeztethetetlen, tiltott magatartásformák a következők: - Dohányzás, szeszes ital és drog fogyasztása, iskolába hozatala - Szerencsejáték, pénzre, vagy tárgyra fogadás - Pénz, vagy bármilyen tanulói tulajdon kikényszerítése, vagy akarat elleni kölcsönzése - Az erkölcsöt, jó ízlést, esztétikumot sértő, az életkori sajátosságokkal össze nem egyeztethető ruházat, szépítőszerek és ékszerek viselése - A közösséget, vagy annak egy részét sértő viselkedés, mások csúfolása, megalázása, akaratával ellentétes cselekvésre kényszerítése - Lelki és fizikai erőszak, más tanuló testi épségének veszélyeztetése, agresszív, durva viselkedés - A környezet károsítása, bármilyen felirat készítése, feltűnő szemetelés, környezetszennyezés Ezek a magatartásformák fegyelmi következményekkel járnak. 5. A TANÓRAI ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK RENDJE o A tanítás rendje - Az első tanítási óra 8 00 órakor kezdődik. Az órát tartó pedagógus köteles a tanóra megkezdése előtt legalább 10 perccel az iskolában tartózkodni. - A tanítási órák 45 percesek, az óraközi szünetek 15 percesek. Ettől eltérni csak az intézményvezető rendelkezése alapján, vagy annak engedélyével lehet. - A tanítási órák rendjét az órarend, a szünetek rendjét a csengetési rend tartalmazza. - A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. - A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető-helyettesek által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. - Az iskola délutáni munkarendjébe illeszkednek a szakkörök, szabadidős tevékenységek, amelyek az éves tantárgyfelosztás és a munkaterv alapján működnek. - A tanórán kívüli sporttevékenység szervezése a Felföldi István Sportegyesülettel együttműködve történik. 14

15 - Tanórán kívüli tevékenységek Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. - Szervezeti formái: - szakkör - érdeklődési kör - diáksport - csoportközi foglalkozások - önköltséges foglalkozások - A tanórán kívüli foglalkozásokról külön nyilvántartást kell vezetni. A tanórán kívüli tevékenységek szervezésével és működésével kapcsolatban az intézményvezető a tanév elején külön intézkedik. - A tanórán kívüli tevékenységen való részvétel a jelentkezést, illetve a beindulást követően a hatályos jogszabályok szerint a tanulók számára kötelező és a délelőtti (kötelező) tanórákra vonatkozó szabályok itt is érvényesek. - Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói az SzMSz és a Házirend előírásainak, valamint a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. - A tehetséggondozás keretein belül a versenyeken való részvétel diákjaink képességeinek kibontakoztatását célozza. A tanulók intézményi, kistérségi, megyei és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezető-helyettesek felelősek. - A felzárkóztatások és differenciált foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket a foglalkozásokat az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja. - Az iskola énekkara sajátos diákkörként működik, vezetője az intézményvezető által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák meghatározott időben a rendkívüli eseteket leszámítva, heti egy alkalommal tarthatók. - A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében, a szülői testületek maximális bevonása mellett. 15

16 6. AZ ISKOLA MUNKARENDJE, A TANULÓKRA VONATKOZÓ KÖTELEZŐ MAGATARTÁSFORMÁK A iskola mindennapos működésében a szervezeti rend megtartása és a tanulók alapvető jogainak érvényre jutásának érdekében minden tanulónak alkalmazkodnia kell ahhoz a belső rendhez, amelynek elveit a nyugodt és biztonságos munkavégzéshez a pedagógiai program írja elő. - A tanulóknak az iskolában re kell megérkezni és előkészülni a napi tanításra. A ta-nítási órák kezdetét és végét hangjelzés jelzi, melynek időpontjait a Házirend mellék-lete tartalmazza. - A tanítás 8 00 órakor kezdődik, az óraközi szünetek 15 percesek. - A testnevelés órára a tanulók tanári felügyelettel mennek át, a tornacsarnokban és a tornaudvaron csak felügyelettel tartózkodhatnak. A tornacsarnokban gyerek felügyelet nélkül nem tartózkodhat. - Az iskolaépületet 7 00 órakor nyitjuk, az ekkor érkezők tanári felügyelettel az aulában kötelesek tartózkodni, majd a hetesek érkezését követően kor mehetnek be az osztálytermekbe. - Tanítási időben az iskolából eltávozni csak intézményvezetői, vagy intézményvezetőhelyettesi engedéllyel lehet, az eltávozókat a portás felírja. - Jó idő esetén az udvaron kijelölt területen, rossz időben az aulában, az osztályteremben vagy az osztályteremhez tartozó folyosó-szakaszon töltik a tanulók a szünetet. - Jó idő esetén a tanórák végén a tanulóknak - az órát tartó nevelő felügyelete mellett - ki kell vonulniuk az osztályteremből. A hetesek kötelessége, hogy az ajtót bezárják és a kulcsot a portán leadják. Ha nem a tanteremben volt az óra, akkor az órát tartó pedagógus ellenőrzi, hogy a felszerelés cseréje után minden diák elhagyta a tantermét is. Szünetekben diákoknak csak pedagógus felügyeletével lehet a tanteremben tartózkodniuk. - Szünetről ki-és bemenet során a felsősök a büfé felőli, az alsósok az alsó tagozat felőli ajtót használhatják. Testnevelés óra és más tanítási órák előtt sorakozni az aulában kell, - kivétel, ha a tanulók a házirendben rögzített okok miatt (uzsonnaszünet, rossz idő) a szünetet az osztálytermükben töltötték, és a tanítás ugyanott folytatódik. - A játszóteret a felső tagozatos tanulók 8 óra előtt, illetve a negyedik és ötödik szünetben használhatják, az alsó tagozatosoké az első, a második és a harmadik szünet. - Az alsó tagozatos tanulók az új szárny földszinti és emeleti vizesblokkjait, a felső tagozatosok pedig a régi épületrész földszinti és emeleti vizesblokkjait használhatják, ezen belül mindenki az osztályterméhez legközelebb eső, nemének megfelelőt. - Tanítási óráról tanulót kihívni csak intézményvezetői (vagy intézményvezetőhelyettesi) engedéllyel szabad, tanulót kiengedni csak rendkívüli ok miatt lehet. - Az utolsó óra után a tanulók az utolsó órát tartó nevelő felügyelete mellett- rendezetten hagyják el osztálytermüket és az iskola épületét! - Az iskolabüfében érkezési sorrendben, az aula felőli ablaknál lehet vásárolni. Az élelmiszert úgy kell tárolni, hogy az ne szennyezze a folyosót, osztálytermet, bútorokat. - Pohárban, nyitott edényben vásárolt italt csak a büfénél elhelyezett asztaloknál lehet elfogyasztani, elvinni nem szabad. - A tanulók a tanítási óra előtt, néma felállással köszöntik a pedagógust, ezután a hetes jelenti az osztály létszámát és a hiányzókat. 16

17 - Az iskola hivatalos helyiségeibe a tanulók csak kopogtatással, hívásra, kivételesen léphetnek be, de a tanárokat kihívathatják. A tanulók ügyeik intézése céljából a titkári szobába hívásra, illetve az intézményvezetői irodába előzetes kérésre mehetnek be. - Az iskolai ünnepségeken az alábbi rendszabályok érvényesek: - a megjelenés minden tanuló kötelessége - minden tanuló tisztelje meg az ünnepet öltözékével (fehér felső, sötét alj) - magatartásával is ünnepeljen, énekelje a Himnuszt és a Szózatot - Az iskola tanulói az iskola területén kívül szervezett, a pedagógiai programban meghatározott rendezvényeken ugyanolyan viselkedést kell tanúsítsanak, melyet elvárunk tőlük az iskola területén belül is. Így tehát: fegyelmezett magatartás, kulturált viselkedés, társaikkal, felnőttekkel szembeni udvarias magatartás, illedelmes beszéd, stb. - Az iskola a szülőkkel írásban a tájékoztató füzeten, illetve az ellenőrző könyvön keresztül tartja a folyamatos kapcsolatot, ezért a tanulónak azokat minden nap magával kell hoznia, az oda beírt bejegyzéseket, érdemjegyeket a szülővel láttamoztatnia kell. Az ellenőrző, illetve tájékoztató könyv OKMÁNY. Elektronikus napló használata esetén a diákok gondviselője egy kódot kap, mellyel gyermeke tanulmányi előmenetelét és hiányzásait figyelemmel tudja kísérni. A kódot az osztályfőnök a szülői értekezleten ismerteti a gondviselővel, aki aláírásával igazolja annak átvételét. Tanévenként legalább két alkalommal az osztályfőnök szülői értekezletet hív össze. Valamennyi pedagógus heti rendszerességgel fogadóórát tart, melynek rendje a tanuló ellenőrzőjében, az iskola honlapján és az iskola bejárati ajtaján kifüggesztett hirdetményben olvasható. Fogadóórán kívül, tanítási időben csak előzetes egyeztetés után kereshetik a pedagógusokat, ha az a pedagógust nem akadályozza a pontos órakezdésben. A hivatalos ügyintézés, vagy más egyéb okból iskolába érkező, kívülálló személyek az iskola portásától kapnak útbaigazítást. 17

18 A hetesek kötelességei és jogai A Házirend 1. sz. melléklete Minden osztályban egy hétig két hetes van. A heteseket az osztályfőnök bízza meg a teendők ellátásával, ezzel egy időben kioktatja őket a feladatokról. A megbízás lejártakor szükség szerint beszámoltatja őket. A hetesi tevékenység ellátását a tanuló értékelésekor figyelembe kell venni. A hetesek kötelességei: 1. A hetesek reggel kor nyitják az osztálytermet, nap közben szükség szerint zárják és nyitják, tanítási órák után bezárják, és a portán leadják a kulcsot. A kulcsot felelősséggel kezelik. 2. Az első óra előtt számba veszik a hiányzókat, és ennek megfelelően jelentenek az órát tartó pedagógusnak. Az esetleges napközbeni változásokat számon tartják és jelentik. 3. Az óraközi szünetekben a hetes feladata: - letörlik a táblát, pótolják a krétát, rendet tartanak a teremben - ha az osztály másik terembe távozik, vagy a szünetre a hetesek is kimennek, bezárják a termet - ha más felelős nincs, megöntözik a virágokat - ha a következő óra nem az osztályteremben lesz, lekapcsolják a világítást 4. A hetesek követik az ügyeletes tanár utasításait. A hetesek jogai: 1. A rend érdekében figyelmeztetik osztálytársaikat, illetve a rendellenességet jelentik az ügyeletes tanárnak, vagy osztályfőnöknek. 2. A hetesek joga, hogy tevékenységüket az osztályfőnök elismerje. 18

19 A tanulói ügyeletesi rendszer A Házirend 2. sz. melléklete A tanítási időben az iskola belső rendjének biztosítása érdekében tanulói ügyeletet szervezünk. A tanulói ügyelet a diákönkormányzat demokratizmusán, a tanulói önállóság és önellenőrzés keretén belül működik, azonban nem nélkülözheti a pedagógusok irányítását, ellenőrzését. A tanulói ügyelet szervezéséért, irányításáért a mindenkori osztályfőnök felelős A tanulói ügyelet célja: - az óraközi szünetekben a tanulók aktív közreműködésével érvényesüljön az iskola működésével és belső rendjével kapcsolatos elvek, normatívák és követelmények rendszere - érvényesüljenek a diákönkormányzat önállóságának elvei és gyakorlata - a tanulói ügyelet részben önszerveződéssel alakul ki A tanulói ügyelet feladatai: - a tanulóknak tanítás előtt és után, valamint az óraközi szünetekben való ellenőrzése - a környezet tisztaságának, a belső rend ellenőrzése - az osztálytermek körletrendjének ellenőrzése - a vizesblokkok, ivókutak használatának esetenkénti ellenőrzése - az iskolába való érkezés és távozás figyelemmel kísérése A tanulói ügyelet szervezése: - a tanulói ügyeletet az osztályfőnök közreműködésével jelölik ki, a beosztást formanyomtatványon rögzítik - a beosztáskor figyelembe veszik a feladatot és a tanuló teljesítőképességét - a tanulói ügyeletesek kötelesek ismerni beosztásukkal kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket Az ügyeletesek és beosztásuk: Minden ügyeletes beosztása reggel tól az ötödik óra utáni szünet végéig tart. Egy osztály egy héten keresztül látja el az ügyeletet. - Felsős lépcső (2 fő) - Alsós lépcső (2 fő) - Emeleti ügyeletes: az emeleti részen végig (2 fő) - Földszinti ügyeletes: a földszinten végig (2 fő) 19

20 - Udvari ügyeletes: az udvaron (2 fő) - Helyettesek (1-2 fő) Jelentési kötelezettség: Az ügyeletesek tapasztalataikról beszámolnak az ügyeletes vezető tanárnak (osztályfőnök), aki szükség szerint intézkedik. Az osztályok képviselői az ügyelettel kapcsolatos tapasztalatokat a diákönkormányzat testületi ülésein elmondják. Az ügyeletesek kötelességei: - Az ügyeletes az ügyelet megkezdése előtt jelentkezik az ügyeletes tanárnál, aki ellenőrzi az ügyeletesek megjelenését, esetleg eligazítja őket a tevékenységet illetően - Az ügyeletesek megfigyeléseiket kötelesek az ügyeletes vezető tanárral közölni, aki szükség esetén intézkedik. - Az ügyeletes köteles viselni a jelzést és feladatához méltó magatartást tanúsítani. - Az ügyelet lejártával a jelzéseket az ügyeletes vezető tanár veszi át, és adja tovább a következő ügyeleteseknek. - Az ügyeletesek nem léphetik túl hatáskörüket, pedagógust nem bírálhatnak fölül, a problémát az ügyeletes nevelőnek vagy az ügyeletvezető osztályfőnöknek jelezzék! 20

21 A tanári ügyelet rendje A Házirend 3. sz. melléklete Az Nkt. 25. (5) bekezdése szerint a nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről Amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az épületben, tanári felügyeletet biztosítunk. Tanítási órákon, foglalkozásokon a foglalkozás tartója egyben az ügyeletet is ellátja. Iskolai rendezvényeken a beosztott pedagógusok ügyelnek az előzetes beosztás alapján. A pedagógus munkaköri tevékenységében, kötelező jelleggel látja el az óraközi felügyeletet. A tanári ügyeleti beosztás: - A pedagógusi ügyeleti beosztást az intézményvezető készíti el és a pedagógusok tudomására hozza. - Az ügyeleti beosztás előírásai szerint minden pedagógus kötelessége azt pontosan végrehajtani, ügyeleti helyén tartózkodni, az ügyeletet aktívan ellátni. - A hiányzó ügyeleteseket a helyettesítés kiírásával egy időben kell pótolni. - Távollét esetén a távolmaradási nyomtatványra az ügyeletesség tényét, vagy más tanórán kívüli kötelezettséget a pedagógusnak fel kell vezetni. - A tanári ügyeletes fegyelmileg felelős az ügyeleti helyén történtekért, akkor is, ha valamilyen okból nem tartózkodik ügyeleti helyén. - Ügyeletet cserélni csak az óracsere szabályai szerint lehet. Az ügyeletes pedagógusok és feladatuk: 1. Reggeli ügyeletes: - az iskola nyitásától (7 00 óra) 8 00 óráig ügyel órától az aulában ügyel a tanulókra órakor számba veszi a tanulóügyeleteseket, eligazítja őket órakor engedélyt ad a tanulóknak az osztálytermekbe menni (ekkor már a többi ügyeletes tanár is szolgálatba lép) 2. Felső folyosós ügyeletes : tól az utolsó szünet végéig ügyel - területe az első emelet (régi szárny) a kémia-fizika teremig - tanítás előtt ellenőrzi az osztálytermek, folyosók rendjét, a cipőváltást, a tanulók mozgását 21

22 - óraközi szünetekben biztosítja a tanulók levonulását, ellenőrzi a heteseket és a vizesblokkokat - Jó idő esetén az egész emelet levonulását biztosítja, de ő maga fent marad Felső folyosós ügyeletes II: tól az utolsó szünet végéig ügyel - Területe a József Attila utca felőli szárny lépcsőháza, új szárny emeleti folyosó végig - Jó idő esetén az udvaron teljesít szolgálatot: vízmű felőli parkrész 3. Alsó folyosós ügyeletes: tól az utolsó szünet végéig ügyel - Területe a teljes földszint az aula kivételével 4. Aula ügyeletes: tól az utolsó szünet végéig ügyel - Területe: tól ig a József Attila úti kiskapunál biztosítja a kerékpárral érkező tanulók fegyelmezett, balesetmentes bejövetelét Szünetekben az aula és a büfé területe 5. Udvari ügyeletes: tól az utolsó szünet végéig ügyel. - Területe: - Jó időben az udvaron teljesít ügyeletet: tornatermi parkoló - Rossz idő esetén az aulában 6. Délutáni (16 óra utáni) ügyeletes: órától óráig (illetve az utolsó rábízott gyermek távozásáig) ügyel Ügyelet-ellátási hely: egyik alsós aula melletti tanterem 7. Tornatermi ügyelet: a testnevelésórát tartó tanár végzi - Ellenőrzi az öltözők rendjét, amikor az osztályok elhagyják. Biztosítja a tanulók be- és elvonulását. A tornacsarnokban tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. 22

23 A Házirend 4. sz. melléklete Az iskolai média működése Az Újkígyósi Széchenyi István Általános Iskola kommunikációs rendszerében a tanulók tájékoztatásának, a tanuló-pedagógus kapcsolattartásnak, valamint a tanulók önmegvalósításának fórumai közé tartozik az iskolarádió és az iskolaújság. 1. Az iskolarádió: Az intézmény belső rádióhálózattal van felszerelve, amely egy központi stúdióból és minden osztály- és előadóteremben, valamint a folyosókon és az épület külső homlokzatán elhelyezett hangszórókból áll. 2. Az iskolarádió funkciója: - Az intézményben tartózkodó tanulók, pedagógusok tájékoztatása - Hirdetések - Szerkesztett műsorok, belső ünnepségek szórása - A diákönkormányzat műsorainak közlése 3. Az iskolarádiót a diákönkormányzat a következők szerint veheti igénybe: - Diák-önkormányzati bizottság létrehozása a diákadások készítésére - Médiafelelős tanár felkérése, aki a működés szakmai felelőse (irányítás és ellenőrzés) - Műsorok készítése az iskolai életről, egyéb témákról - Meghatározott időben a műsorok szórása - A műsorok minőségéért, tartalmáért a diákönkormányzat-vezető tanár is felelős 4. Iskolai újság megjelentetése: A diákönkormányzat kezdeményezésére diákújság kiadására is van mód. Ennek feltételeit az intézményvezető biztosítja, a költségekhez a diákönkormányzat lehetőségeihez mérten hozzájárul. - A diákújság felelős szerkesztői feladataira pedagógust kell megbízni, egyebekben a tanulók önállóan készíthetik. - Az újság megjelenhet rendszeresen vagy alkalomszerűen. - Az újság térítési díját legfeljebb az önköltség mértékéig lehet megállapítani. 23

24 A Házirend 5. sz. melléklete A csengetési rend 7 30 becsengetés (legkorábbi időpont a termekbe vonuláshoz) 7 55 jelzőcsengetés (az első óra előtti figyelmeztetés) 1 óra 800 becsengetés 840 jelzőcsengetés 8 45 kicsengetés 1. szünet 2. óra 900 becsengetés 940 jelzőcsengetés 9 45 kicsengetés 2. szünet (tízórai) 3. óra becsengetés jelzőcsengetés kicsengetés 3. szünet (hirdetések) 4. óra becsengetés jelzőcsengetés kicsengetés 4. szünet 5. óra 1200 becsengetés jelzőcsengetés kicsengetés 5. szünet 6. óra becsengetés jelzőcsengetés kicsengetés A becsengetés: Jelzőcsengetés: Kicsengetés: 10 másodperc hosszú hangjelzés rövid hangjelzés hosszabb hangjelzés Ebédelésre diákok részére egy tanítási óra áll rendelkezésre az órarendbe illesztve. A hetedik és nyolcadik órák, szakkörök és egyéb foglalkozások kezdési idejét az iskolavezetéssel történő előzetes egyeztetés után, rugalmasan kezeljük az ebédeltetés lehetőségének biztosítása miatt. Alsó tagozaton a délutáni foglalkozások általában órakor, a felső tagozaton órakor kezdődnek. 24

25 A Házirend 6. sz melléklete A tanulók jutalmazásának elvei és formái, a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulói jutalmazásának elvei és formái Az iskola azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, példás szorgalmú, példás vagy jó magatartásű, valamint példás közösségi magatartást tanúsít, és hozzájárul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. A jutalmazás formái: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - intézményvezetői dicséret - diák-önkormányzati dicséret - nevelőtestületi dicséret - az iskolai versenyeken, meghirdetett versenyeken az osztályok, csoportok közötti versenyeken esetenként meghirdetett módon - Tárgyjutalmak: - Jó tanuló, jó sportoló díj - Jó sportoló díj - Kiváló sportoló díj - Évfolyamelső díj - Széchenyi díj - könyvjutalom - művészeti tevékenységet elismerő jutalom Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Szabálysértés Az a tanuló, aki kötelességeit enyhébb formában megszegi, szabálysértést követ el. Ez esetben a tanulót szóbeli, vagy írásbeli figyelmeztetésben kell részesíteni, mérlegelve az elkövetett szabálysértés súlyosságát. 25

26 Az írásbeli figyelmeztetések szabálysértés esetén a következők lehetnek: - szaktanári figyelmeztetés - osztályfőnöki figyelmeztetés - osztályfőnöki intés - intézményvezetői figyelmeztetés - intézményvezetői intés A fegyelmi intézkedéseket az osztálynaplóba és a tájékoztató füzetbe (ellenőrzőbe) is be kell írni. Fegyelmi vétség Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján (fegyelmi tárgyalás a Nkt. szerint) írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. Ennek alapján a fegyelmi büntetés lehet: - megrovás - szigorú megrovás - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása - áthelyezés: másik osztályba másik iskolába A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. - A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. - A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott 26

27 egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni. - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: - az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei - az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az ál- 27