Utcai szociális munkás Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: CSÁSZÁR BARBARA SZAKMAI LEKTORÁLÁS: RÁCZ KATINKA A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Sokszor el se kell indulni ahhoz, hogy valaki vándor legyen. Vannak, akiknek sosem volt otthonuk, mert állami gondozottak voltak, és vannak, akik elfelejtették, milyen az otthon nyugalma, mert hosszú ideje utazgatnak munkahelyük és a lakóhelyük között. Mások szinte észrevétlenül lesznek otthontalanok: először el-elmaradoznak, majd miután az összes rokon és barát lakásából kikoptak, az utcán találják magukat. Nem mindig lehet könnyen eldönteni, hogy ki a hajléktalan és ki nem az. Hajléktalannak tekintsük-e azt az embert, akinek a lakásában nincs víz, gáz vagy villany (esetleg még az ajtó és az ablak is hiányzik)? Nincs utcán, mégis csaknem ugyanúgy veszélyben van, mintha a közterületen élne. Sokszor maguk az érintettek sem tudják, hogy melyik volt az a pont életükben, amikor hajléktalanok lettek. A szívességből rokonoknál vagy barátoknál lakók csak akkor kezdik magukat (talán visszamenőleg is) hajléktalannak tartani, amikor kiderül, hogy a jó szándék és a segítőkészség is véges lehet. /Forrás: Breitner Péter Gurály Zoltán Győri Péter: Kérdések és válaszok a hajléktalanságról, Menhely Alapítvány, Budapest, Az emberek többségének az utcai szociális munkáról legelőször talán a hajléktalanok segítése jut eszébe. Interjút készítettünk Cs. Barbarával, akitől megtudhatjuk, hogy egy utcai szociális munkásnak kliensei közé nem csak hajléktalanok tartoznak. Tevékenysége során foglalkozik: a hajléktalansággal, az utcán megjelenő prostitúcióval, a csellengő fiatalokkal, az utcai drogfogyasztással, terjesztéssel és a megelőzéssel. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az intézményes ellátásból kimaradó, az utcán életvitelszerűen tartózkodó egyéneknek, csoportoknak, családoknak és közösségeknek az utcai szociális munkás közvetíti a megfelelő típusú, szakszerű segítséget, a szükséges szolgáltatások elérését szociális, egészségi, pszichés és egyéb problémáik megoldásához. Barbara az alábbiak szerint határozza az utcai szociális munka kereteit, legfontosabb jellemzőit: a közterületeken (utcák, terek, parkok, erdők stb.) az egyéni és csoportos szociális problémák felkutatása, megelőzése (prevenciója) és orvoslása. Az utcai szociális munkában a dolgozó keresi fel a klienseket, ügyfeleket tartózkodási helyükön. A munkában kiemelt szerepet játszik a kapcsolatteremtés, valamint a szükségletek, problémák felmérése. Elsődleges cél, hogy a problémát annak súlyosságától függően azonnal és helyben kezeljék. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? A Szociális Törvény (1993/III) alapján hajléktalan az, aki: éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti (ellátási szemléletű meghatározás) bejelentett lakcímmel nem rendelkezik, kivéve, ha bejelentett lakcíme a hajléktalanszállás (igazgatási szemléletű meghatározás) (Forrás: Az utcai szociális munkás hajléktalanokkal kapcsolatos feladatai: az utcán élő hajléktalanok segítése, az ismeretlen hajléktalanok elhelyezkedésének, mozgásterének felderítése, A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK a hajléktalanok mentális, fizikai, egészségi állapotának felmérése, életmódjuk és szociológiai jellemzőik megismerése, a későbbi együttműködés előkészítése, tájékoztatás, információnyújtás az igénybe vehető szolgáltatásokról, az együttműködés formáiról, a fizikai alapszükségletek kielégítése (élelmiszer, ruha, tisztálkodó szerek, takarók, gyógyszer), szükség esetén a krízisállapot kezelése, azonnali intézkedések megtétele, élet- és testi épség veszélyeztetése esetén a szükséges szolgáltatásokhoz való hozzájutás segítése, alapvető ügyintézés (iratok pótlása, jövedelem szerzése, szociális ellátásokhoz való hozzájutás szervezése), információs segítségnyújtás (jogok, szociális ellátások, egyéb információk), lehetőség szerint szakellátásba továbbítás. A hajléktalan nem rendelkezik kapcsolati tőkével, ami átsegítené a nehézségeken. A kapcsolati tőke hiányában nehezebben jut munkához, lakhatási lehetőséghez, élelmiszerhez, ruhához, vagyis mindazon javakhoz, melyek a túléléshez szükségesek. A hajléktalanellátó rendszer feladata a hajléktalanok felkutatása, ellátása, fejlesztése, az önálló életvitelhez szükséges képességek helyreállítása, a habilitáció, rehabilitáció. A hajléktalanellátó rendszerhez az alábbi részterületek tartoznak: Krízisvonal: regionális diszpécserszolgálatok segítik a krízishelyzetbe került hajléktalan, vagy hajléktalansággal veszélyeztetett személyeket, családokat. A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Népkonyha: feladata, hogy napi egyszeri étkezési lehetőséget biztosítson azoknak, akik más módon nem tudják megoldani étkezésüket. Nappali melegedő: feladata, hogy a hajléktalanoknak napközben tartózkodási lehetőséget, valamint tisztálkodási lehetőséget, postai címet, csomagmegőrzést biztosítson, illetve általában olyan szolgáltatásokat, amelyek lakhatás híján a hajléktalan nem érhet el. Szociális Információs Szolgálat: feladata a hajléktalanok ügyintézésének támogatása, az iratpótlás. Éjjeli menedékhely: feladata, hogy szállást és kiegészítő szolgáltatásokat biztosítson egy éjszakára. (Éjszakáról éjszakára igénybe vehető, az időtartam korlátozása nélkül.) Átmeneti szállás: feladata, hogy szállást és kiegészítő szolgáltatásokat biztosítson meghatározott időtartamra (általában 3 hónap és 2 év között). Hajléktalanok rehabilitációs intézménye: feladata a hajléktalan személyek rehabilitációja, az önálló életvitelhez szükséges képességek kialakítása. Hajléktalanok otthona: hajléktalanoknak tartós szállást nyújtó intézmény. Feladata, hogy ellássa, ápolja, gondozza az átmeneti szálláshelyen egészségi állapota vagy kora miatt nem gondozható hajléktalanokat. Az utcai szociális munkás feladata kiterjed a prostituáltak támogatására is (prostituált az a személy, aki anyagi ellenszolgáltatásért szexuális szolgáltatást nyújt): egészségügyi megelőző, felvilágosító munka, pl. a nemi úton terjedő betegségekről gumióvszer-osztás tájékoztatás. Például elmondom nekik, hova fordulhatnak jogsegélyért, ha kényszerítő A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK körülmények miatt vállalták ezt az életmódot, és ki akarnak szállni, vagy hol lehet ingyenes AIDS-tesztet végezni, és így tovább mondja Cs. Barbara. Részfeladata az ifjúságvédelem is: Ha az erdőszélen találkozunk egy családdal, akikkel kiskorú is van, akkor elmondjuk nekik, hogy a gyermek életvitelszerűen nem lakhat az utcán. A családnak lehetősége van anyaotthonba menni, vagy a gyermeket a gyerekjóléti szolgálat /gyámhivatal helyezi el a megfelelő intézményben magyarázza Cs. Barbara. Az ifjúságvédelem másik részterülete, hogy felismerje a csellengő fiatalok utcai bandákba szerveződését. Nekik az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: felvilágosító programok, szabadidős programok szervezése, deviáns viselkedési módok megelőzése, drogprevenció, pozitív életstílus kialakulásának elősegítése (készségfejlesztés, közösségfejlesztés) Cs. Barbara szerint az utcai szociális munkás társadalmi keretek közé igyekszik terelni a fiatalokat, hogy visszatérjenek az iskolába, klubokba, családba. Feladatai közé tartozik az utcai drogfogyasztás feltérképezése is: információt gyűjt és ad a drogfogyasztásról, tűcserét biztosít, vagy elmondja, hol lehet tűt cserélni. Munkájához a fentiek mellett az alábbi tevékenységek is hozzátartoznak: kapcsolattartás a hatósági, önkormányzati, illetve egyéb szociális szolgáltatásokat, ellátásokat biztosító intézményekkel és civil szervezetekkel, A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK adminisztrációs feladatok elvégzése, dokumentáció vezetése a kliensekről, tervezés, esetelemzés szakmai közösségben, javaslattétel a helyi szociálpolitikában érintett szerveknek annak érdekében, hogy a kliensek hozzájussanak az ellátáshoz. Az Európai Unió elveivel, deklarált céljaival és intézkedéseivel is támogatja azon tevékenységeket, melyek előmozdítják a hátrányos helyzetű emberek támogatását, felzárkóztatását, esélyegyenlőségének megteremtését. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Az utcán, a helyszínen, illetve a kliensekkel való közvetlen kapcsolat során az ellátáshoz szükségesek lehetnek a következők: élelmiszer, ruha, tisztálkodó szerek, takarók, gyógyszer. Ha elsősegélyt kell nyújtania, kötszereket stb. használ. Az adminisztratív teendők ellátásakor pl. iratokat pótol, kérelmeket ír. Ilyenkor a szociális munkás jellemzően számítógépet és telefont használ a leggyakrabban. Hol végzi a munkáját? Az utcán veszi fel a kapcsolatot a klienseivel. Munkáját főként a szabadban végzi, egy körülhatárolt területen, amelynek részei lehetnek terek, aluljárók, városszéli erdők stb. Naponta fel kell keresnie a körzetéhez tartozó helyszíneket, ami kisebb-nagyobb utazással jár. A szakmai tapasztalattal rendelkezők már tudják, klienseik hol fordulnak elő a legnagyobb valószínűséggel. Autóval és gyalog is közlekedik. Adminisztrációs feladatainak egy részét zárt helyiségekben, irodákban vagy lakószobákban végzi. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Az utcai szociális munkások párban végzik a munkájukat egy meghatározott, jól A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK körülhatárolható területen. Klienseik hajléktalanok, prostituáltak, csellengők. Számtalanszor kerül szembe deviáns emberekkel, például alkoholistákkal, vagy kábítószerfüggőkkel. Cs. Barbara szerint gyakran találkoznak olyan emberekkel, akik a bűnözői lét peremterületén vannak: vagy épp kikerültek onnan, vagy sodródnak bele. Segítő tevékenységéhez ismernie kell területének egészségügyi szakembereit, és mindennapi munkájában törekednie kell a hatékony együttműködésre velük. Ügyfelei problémájáról és a megoldási lehetőségekről szakmai megbeszélést folytat a többi munkatárssal, az adott esettől függően pedagógusokkal, mentálhigiénés szakemberekkel, pszichológusokkal, pszichiáterrel is. Kapcsolatba kerül az ügyfelek rokonaival, illetve az alábbi területek képviselőivel, munkatársaival: mentők, egészségügyi intézmények, tűzoltók, rendőrség, gyámhivatal, gyámhatóság, hajléktalanszállók, családos és anyaotthonok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, iskolák/óvodák, egyházközségek. A-7

12 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

13 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A munka nem támaszt különösebb érzékszervi és mozgásos követelményeket a szakma művelőjével szemben. Döntően kommunikációs, ill. tanácsadási tevékenységeket végez, amelyek ép hallási funkciót és megfelelő beszédkészséget feltételeznek. A tevékenység lényegéből fakadóan fokozott lelki, érzelmi megterheléssel jár, hiszen a szakember nagyon gyakran találkozik kilátástalan vagy reménytelen helyzetben lévő emberek problémáival. Amikor a szabadban dolgozik, alkalmazkodnia kell az időjáráshoz. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Mivel ideje legnagyobb részét a szabadban tölti, öltözködésével alkalmazkodnia kell az időjárás feltételeihez. Ízületi bántalmak jellemzőek a hidegben végzett munka miatt. Időnként fizikai fenyegetettségnek éri. Pszichés veszélyt jelent a kiégés. Ez annyit tesz, hogy sok egyéni/szociális/társadalmi nehézséggel találkozik, és kevés lehetősége nyílik a feltöltekezésre. Ennek következménye, hogy fásultsága miatt nem tudja hatékonyan ellátni feladatait. Ennek elkerülése érdekében mindig nagy gondot kell fordítani a család és munkahely egyensúlyának megtartására. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: együttműködést kívánó munkát nem végezhet érzelmi megterheléssel járó munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas B-1

14 KÖVETELMÉNYEK jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet Nincsenek előírt egészségügyi követelmények, de általában szükséges a jó állóképesség, a pszichés stabilitás. Mozgássérült, illetve fogyatékossággal élő személy a fogyatékosság jellegétől és mértékétől függően láthatja el ezt a feladatkört. A hallássérültek kommunikációra képes hallókészülékkel végezhetik ezt a tevékenységet, amennyiben fogyatékosságuk a verbális kommunikációt nem zavarja. Látássérültek, látáskorlátozottak a terepmunkához szükséges, megfelelő látáskorrekció esetén dolgozhatnak ezen a munkaterületen (pl. szemüveg megengedett). Korlátozza a foglalkozás gyakorlását a hajlam a krónikus betegségekre, az idült bőrbetegségek, az érzékenység az allergiákra, a rohamokkal járó betegség. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Mindenképpen nagyfokú szociális érzékenység, problémafelismerő és problémakezelő készség, humánus gondolkodásmód szükséges. Meghatározó az előítéletmentesség, hiszen a szociális munkásnak minden ügyféllel egyformán kell bánnia, és kötelessége, hogy minden rászorulónak segítsen. Emellett fontos minden olyan egyéb képesség, készség is, amit az adminisztratív és szervezői munka megkövetel (pl. számítógép-kezelői alapismeretek, rendszerező gondolkodás). Az egyik legfontosabb tulajdonság a jó kapcsolatteremtő készség idegen emberekkel, a hatékony kommunikációs és problémamegoldó készség. A legfontosabb vonások, amelyek szükségesek: empátia rendszerező gondolkodás, a dolgok logikus, elemző értelmezése B-2

15 KÖVETELMÉNYEK nyitottság a problémákra kreativitás a problémamegoldásban, rugalmasság érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság optimista, nyitott szemléletmód önismeret és humorérzék előítéletmentesség Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Tantárgyak, amelyekkel érdemes többet foglalkoznia annak, aki ilyen munkát szeretne végezni: szociológia szociális jogi ismeretek társadalomismeret pszichológia Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Elsősorban a humán érdeklődés előnyös. Belső segítőszándékból kell fakadnia az ügyfelekre való folyamatos odafigyelésnek, a velük való törődésnek. Altruistának nevezzük azt az embert, aki önzetlen, áldozatkész, emberszerető, mások javán fáradozik. Az utcai segítőkre általában jellemző ez a tulajdonság mondja Cs. Barbara. B-3

16 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

17 SZAKKÉPZÉS Az utcai szociális munka területén ma különböző közép- és felsőfokú végzettséggel, szakmákkal rendelkezők dolgoznak. A feladat ellátását jellemzően felsőfokú végzettséghez, illetve az ezt kiegészítő OKJ-s végzettség megszerzéséhez kötik. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők utcai szociális gondozó vagy utcai szociális gondozó és koordinátor munkakörre, a középfokú végzettségűek utcai szociális gondozó munkakörre jogosító képzésben részesülhetnek, és az adott tevékenység ellátására jogosító tanúsítványt kaphatnak. Az utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez kell jelentkezni. Mit kell tanulni a szakképzés során? Az utcai szociális koordinátor és az utcai szociális gondozó képzés oktatási programjának elméleti órái és terepgyakorlatai az eltérő képzettséget, végzettséget figyelembe véve egymásra épülnek. Elmélet: társadalmi ismeretek (társadalomstruktúra, rétegződés, mobilitás; a magyar társadalom a 80-as évektől napjainkig) az utcán megjelenő csoportok szociológiája (csoportok kialakulásának okai, demográfiai, életmódbeli, pszichés, mentális, egészségügyi jellemzői) a mai társadalompolitika intézményrendszere (szociálpolitikai, társadalombiztosítási, foglalkoztatáspolitikai, lakáspolitikai) segítő kapcsolat, utcai szociális munkával kapcsolatos készségek szociális munka az utcán megjelenő csoportokkal (módszerek, eszközök, egészségügyi, biztonsági teendők) szupervízió szervezési és kommunikációs ismeretek C-1

18 SZAKKÉPZÉS Terepgyakorlat: A gyakorlat célja, hogy a hallgatók olyan ismereteket szerezzenek, amelyeket napi munkájukban hasznosíthatnak. felsőfokú végzettség esetén: terepfelmérés, utcai térkép készítése az utcai térkép alapján az utcán megjelenő csoporttal végzett szociális munka módszereinek, eszközeinek megtervezése életútinterjú és beavatkozási terv készítése egy kiválasztott személy ügyintézési tervének elkészítése mentális gondozási terv készítése a téli kríziskezelés stratégai tervének elkészítése speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer (a szakmai kompetencia növelése, kooperáció és hatékonyság fejlesztése, tapasztalati tanuláson alapuló folyamat) középfokú végzettség esetén: terepfelmérés, gondozási szempontú utcai térkép készítése utcai térkép alapján gondozási terv készítése interjú- és esetleírás készítése ügyintézési terv készítése speciális szakmai személyiségfejlesztő módszer (a szakmai kompetencia növelése, kooperáció és hatékonyság fejlesztése, tapasztalati tanuláson alapuló folyamat) Hol történik a szakképzés? Az utcai szociális munkás tanfolyamot olyan képzőhelyen tartják, ahol: hagyománya van a szociális képzéseknek, adottak a képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek, az utcai szociális munka szolgáltatásként működik. C-2

19 SZAKKÉPZÉS A felsőfokú oktatási intézmények közül jelenleg csak a Wesley János Lelkészképző Főiskola indít kifejezetten utcai szociális munka szakirányú továbbképzést, levelező tagozaton. Honlapuk címe: Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A minimális előképzettség az érettségi vizsga. A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény felsőfokú szakirányú szakképzettség esetén az alábbi végzettségek valamelyike: szociális munkás, szociális szervező, szociálpedagógus, szociálpolitikus, szociológus. Felsőfokú szakirányú képzettség hiányában pedig az alábbi végzettségek valamelyike: pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, mentálhigiénikus, jogi, államigazgatási, teológus, hittudományi főiskolai, egyéb egyetemi/főiskolai (ha már a területen dolgoznak). A képzésbe kerülés feltétele továbbá egy tájékozódó beszélgetés, amelyen feltérképezik a szakmai követelményeket és az egyéni szakmai életutat. Mennyi ideig tart a szakképzés? A felsőfokú intézményben végzett szakirányú továbbképzés esetén 4 féléven keresztül havonta 1 hétvége, pénteken és szombaton. OKJ-s képzés esetén C-3

20 SZAKKÉPZÉS általában 13 hónapon keresztül 2 hetente, pénteken és szombaton. Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? A képzés önköltséges, akár felsőfokú intézményben, akár OKJ-képzésben végzi el a jelentkező. Ez az összeg a 2009/2010-es tanévben Ft/félév között mozgott. A tandíjon felül még vizsgadíjjal is számolni kell. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? A képzésbe felvehető létszám fő között mozog. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. C-4

21 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Az utcai szociális munkás alkalmazottak havi átlagbére Ft körül alakult 2008-ban. Ebben a foglalkozásban az átlagjövedelem folyamatosan nő. A szakmai gyakorlat szerint az átlagbér és Ft között változhat. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozás az országos átlagkeresetet nem éri el. munkavállalók átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? 2008-ban a különböző szociális szakterületeken összesen 106 fő szerzett felsőfokú képesítést. Felsőfokú szakirányú képzettség nélkül a képzési részben megismert főiskolai, egyetemi végzettséggel is dolgozhatnak ezen a területen. Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 339 fő dolgozott utcai szociális munkásként alkalmazásban. E képesítés több területen hasznosítható. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: csökkenés A bejelentett utcai szociális munkás munkahelyek száma 2005 óta csökken. Ennek oka, hogy a tevékenység részfeladatai társadalmi munkában is végezhetők. Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: D-2

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: növekedés 2000 óta nő a munkanélküli utcai szociális munkások száma, 2008-ban 900-an voltak óta a pályakezdő álláskeresők könnyebben tudnak elhelyezkedni a korábban alkalmazottaknál, számuk csökken. Munkanélküli ok száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: D-3

25 KERESETI LEHETŐSÉGEK További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? Szociális ápoló Szociális szervező Szociális munkás D-4

26 Egyéb információs források - Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: az adott képzésbe való belépés követelményei, megszerzett készségek és kompetenciák, az adott ország osztályzási skálája, továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, készségek és kompetenciák leírása, a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, az eredeti bizonyítvány sorozatjele, sorszáma, a bizonyítvány kiállításának dátuma, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1

28 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, rendezvények, dokumentumok E-2

29 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja az Oktatási Hivatal honlapja az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: E-3