Munkaerő-piaci szolgáltatási foglalkozások Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: LÓRÁNT MELINDA SZAKMAI LEKTORÁLÁS: HARASZTOSI ÉVA A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Egy ország teljesítőképességét végső soron az határozza meg, milyen mértékben képes kibontakoztatni az egyénekben rejlő erőket. /Eric Hoffer/ A munkaerő-piac az adott időszakban és az adott gazdasági feltételek mellett a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összességét jelenti. Ezen belül az egyik oldal a munkaerő-kereslet, vagyis az a munkáltatói igény, hogy egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. A másik oldalon a munkaerő-kínálatot azok képezik, akik adott időszakon belül szeretnének elhelyezkedni. A Foglalkoztatási Stratégia uniós irányelvei közül az egyik legfontosabb feladat az alkalmazkodóképesség javítása, hogy olyan új munkamódszerek alakulhassanak ki (pl. a világgazdasági verseny következményeiből, a társadalompolitikai változásokból), amelyek segítségével egyszerre lehet biztosítani a munkavállaló és a munkaadó érdekeit és rugalmasságát a munkaerőpiac új kihívásai esetén. Elengedhetetlenül szükségessé vált a felnőttképzés állami intézményrendszerének átfogó, tartalmi megújítása annak érdekében, hogy megfeleljünk az európai integráció kihívásainak, megvalósítsuk a Lifelong Learning (élethosszig tartó tanulás) Memorandumban foglalt munkaerő-piaci foglalkoztatási-, képzési célokat. A Humán Erőforrás Fejlesztés Operatív Program (HEFOP) az Európai Unió Strukturális Alapjaitól kapott támogatások felhasználását megalapozó Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) része. Céljait és stratégiáját tekintve jelentős szerepet ad a munkanélküliség megelőzésében és kezelésében az emberek képességeit és életkörülményeit hosszútávon javító fejlesztéseknek. Ahhoz, hogy az emberek boldoguljanak, megélhetésre, munkára van szükségük. Hogy minél többen dolgozhassanak, ahhoz a jelenleginél képzettebb, a gazdaság változásaihoz könnyebben alkalmazkodó emberek kellenek. Az emberek A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK esélyeit, alkalmazkodóképességét a céltudatos képzés és az életkörülmények javítása is növeli. /Forrás: NFÜ honlapja - A gazdaság igényeinek megfelelő képzéssel növelni lehet az emberek versenyképességét a munkaerő-piacon, és elősegíteni a társadalmi beilleszkedést. Ehhez az anyagi feltételeket az állami és uniós támogatások (ESZA, ERFA) biztosítják. A HEFOP stratégiája a foglalkoztatás, az oktatás, a szakképzés, a szociális szolgáltatások és az egészségügyi ellátás fejlesztésének más programokkal összehangolt támogatásán keresztül érvényesül. A projekt a felnőttképzés teljes körű megújítását célozza. Biztosítja a felnőttek körében a korszerű tanulási lehetőségeket, különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre. A felnőtt lakosság jelenlegi tanulási szokásai nem minden esetben felelnek meg a gazdaságosság szempontjának és a munkaerőpiac igényeinek. Sokkal inkább adottak a lehetőségek a képzettebb tanulni vágyóknak, mint azoknak, akik szakmai végzettség megszerzésével vagy ráképzéssel tudnák növelni saját munkaerő-piaci értéküket magyarázza N. Elíz, az egyik regionális munkaügyi központ munkatársa. Az uniós program keretében kiemelt cél az esélyegyenlőség elősegítése, a képzésbe nehezen bevonható társadalmi rétegek, illetve a tartós munkanélküliek, GYES-ről visszatérő kismamák, vagy a 45 év feletti átképzésre kényszerült felnőtt lakosság megszólítása. Helyzetükben a (szakma)tanuláson túl az életvezetési ismeretek, a pályatanácsadás, a speciális programok kidolgozása, kipróbálása jelenthet változást. Cél még az egész életen át tartó tanulás, amely összefügg a gazdaságélénkítés, a versenyképesség növelésének kérdésével, ezzel párhuzamosan pedig a társadalmi, szociális célokkal, az egyéni érdekrendszerekkel. Fontos továbbá az alkalmazkodni tudás a változó körülményekhez, a szükséges kompetenciák folyamatos fejlesztésének elve, hogy az egyén piacképes tudással rendelkezzen, és minél hatékonyabb A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK munkaerővé váljon. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? A jelen gazdasági helyzetben egyre nagyobb szükség lesz olyan emberekre, akik átlátják a munkaerő-piaci helyzetet, fel tudják mérni az igényeket és a lehetőségeket. A munkaerő-piaci szolgáltatási területen dolgozó szakember egyik fő feladata, hogy tájékoztassa az ügyfelet a meglévő piaci helyzetről, valamint a felmerülő munkalehetőségekről. Az információnyújtás célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést, illetve az üres álláshelyek betöltését. 1. Információt nyújt a munkaerő-piaci és foglalkozási szolgáltatások területén. Szakértői véleményt, tanácsot ad munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási ügyekben. Legfontosabb feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatot tart a munkaerő piaci intézményekkel, ismeri és alkalmazza a foglalkoztatáspolitikai jogszabályokat. Létszámgazdálkodással foglalkozik, adatszolgáltatást végez, részt vesz a rehabilitációban, vizsgálja a foglalkoztatás hatékonyságát. Tájékoztatja az ügyfelet a keresett foglalkozásokról, a térségben elérhető képzésekről, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerő-piaci helyzetéről. Felvilágosítást ad a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőiről. Információkat szolgáltat a munkaadóknak a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról. Ismerteti az ügyfelekkel a munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos lehetőségeket, továbbá tájékoztatást nyújt a foglalkoztatással összefüggő aktuális jogszabályokról. A munkaerő-piaci szolgáltatások során tanácsadás, állásbörze (a munkát keresők és az állást kínálók személyes információcseréjét közvetlen formában elősegítő A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK rendezvény), vagy munkaközvetítés keretében lehet információt nyújtani. A különféle információs szolgáltatások és tanácsadások megvalósításában, levezénylésében a speciális szakmai végzettségű szakemberek mellett munkaerő-piaci instruktorok, szervezők is közreműködnek. A tanácsadási szolgáltatások jellemző formái: munkatanácsadás, pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, rehabilitációs tanácsadás, munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódó pszichológiai tanácsadás, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás. Ezek formailag lehetnek: egyéni tanácsadói beszélgetések, csoportos tanácsadások, strukturált csoportfoglalkozások, érdeklődés-, érték-, képesség-, valamint személyiségvizsgálatok, pályaismeret bővítésére irányuló foglalkozások. A szolgáltatásokat jellemzően csak megfelelő végzettségű, illetve az adott területnek megfelelő speciális ismerettel rendelkező szakemberek láthatják el. Például munka-, és pályatanácsadást tanácsadó, rehabilitációs tanácsadást rehabilitációs ismeretekkel, felkészültséggel renelkező szakember, pszichológiai tanácsadást - pszichológus láthat el. A munkaerőpiaci instruktorok közreműködésével az alany és a szolgáltatást nyújtó speciális szakember egymásra talál. Ő az, aki elősegíti, hogy az adott szakember munkáját zavartalanul tudja végezni (pl. egyéni vagy tematikus csoportok esetén helyeszköz biztosítás, stb). A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A munkatanácsadás keretében a szakember az igénybe vevő személy elhelyezkedését akadályozó körülményeket feltárja, valamint próbálja megszüntetni azokat. Ennek megfelelően tervet dolgoz ki a sikeres elhelyezkedésre. A pályatanácsadás esetében a cél az igénybe vevő személy pályaválasztásának, pályamódosításának elősegítése. Feladat még, hogy olyan pályatervet alakítsanak ki, amely megfelel érdeklődésének, képességének, személyiségének, valamint a munkaerő-piaci igényeknek. A pályatanácsadás formája lehet: pályaválasztási tanácsadás, pályamódosítási tanácsadás. A pályaválasztási tanácsadáson az instruktor feladata, hogy segítsen meghozni a pályaválasztási döntést, illetve kiválasztani az e döntésnek, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőséget. A pályamódosítási tanácsadáson segít új képzési irányt vagy foglalkozást találni olyan személyeknek, akiknek szakmai képzettsége a személyiségüknek, képességeiknek, valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felelnek meg. Az álláskeresési tanácsadás célja, hogy elősegítse azok elhelyezkedését, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel. Az álláskeresési tanácsadás formái: egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub. Az álláskereső klub olyan csoportos foglalkozás, melyet az álláskeresők részvételével rendszeresen tartanak elhelyezkedés céljából. A rehabilitációs tanácsadás során a szakember segít a megváltozott munkaképességű személyeknek, akik képzettségi szintjüknek megfelelő A-5

10 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK munkakörbe nem közvetíthetők. A munka-, pálya-, álláskeresési és rehabilitációs tanácsadáshoz, továbbá a munkaerő-piaci képzéshez kapcsolódóan amennyiben a szolgáltatás céljának eléréséhez szükséges a szolgáltatást igénybe vevő személynek pszichológiai tanácsadás is nyújtható. A pszichológiai tanácsadás segít feltárni az álláskeresőknek azon életvezetésből, személyiségproblémákból eredő körülményeket, melyek akadályozzák elhelyezkedését. A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja, hogy szakmai, módszertani segítségnyújtással járuljon hozzá a térségben: a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői között együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, új munkahelyek teremtéséhez. A cél elérése érdekében a helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás magában foglalja: a térségben a munkaadók gazdasági foglalkoztatási helyzetének nyomon követését, a csoportos létszámcsökkentések, a foglalkoztatási feszültségek kialakulásának megelőzése érdekében információnyújtást, tanácsadást a munkaadóknak, segítségnyújtást a csoportos létszámcsökkentéssel érintett munkavállalók újbóli elhelyezkedéséhez, kapcsolattartást a térség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, helyi önkormányzatokkal, a térségben működő más szervezetekkel, Egyes szolgáltatásokat kívülről, megbízással is elláthatnak ezek a szakemberek, amennyiben nincs ilyen az adott állományban. A-6

11 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 2. Ellátja a munkaközvetítéssel kapcsolatos feladatokat. Nyilvántartja a munkaerőigény-bejelentést. Tájékoztatást nyújt a lehetséges támogatásokról a munkaerő-piaci szolgáltatásokat igénybevevőknek (munkaadó, munkavállaló). Munkaközvetítői tevékenységet nemcsak a munkaügyi központok végezhetnek, hanem különböző szakmákra, foglalkozásokra szakosodott úgynevezett munkaerő-kölcsönző, fejvadász cégek is. Itt a személyzeti tanácsadó munkatárs foglalkozik az ügyfelek toborzásával, kiválasztásával és közvetítésével a velük szerződésben álló cégek felé. A nagyobb cégeknél, illetve multinacionális vállalatoknál külön humánerőforrás menedzsment foglalkozik a munkaerő kiválasztásával, interjúztatásával, felvételével, továbbképzésével magyarázza N. Elíz. A munkaügyi központ kirendeltsége munkaközvetítő tevékenységét az álláskeresőként nyilvántartott, közvetítést kérő személyekkel, valamint az álláskínálókkal együttműködve folytatja. A kirendeltségen a munkaközvetítés keretében a szolgáltatást nyújtó szakember: személyesen beszélget a munkát keresővel, s közben feltárja a foglalkoztatással kapcsolatos, valamint az azt akadályozó körülményeket (iskolai végzettség, szakképzettség, korábban betöltött munkakörök, szakmai gyakorlat, lakóhely, tartózkodási hely, munkaképesség), tájékoztatja a munkát keresőt a megfelelő munkalehetőségek fő jellemzőiről, így különösen a foglalkoztatás helyéről, idejéről, a munkarendről, továbbá a kereseti lehetőségről, kapcsolatot tart azon állást kínáló vállalatokkal, cégekkel, melyek foglalkoztatás céljából munkaerőt kívánnak alkalmazni, elősegíti a munkát keresők és az álláskínálók találkozását annak érdekében, hogy sikeres legyen a munkakeresés végeredménye, A-7

12 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK elhelyezze az ügyfelet, A munkaközvetítés során törekszik arra, hogy a munkát keresőnek feltárja a szakképzettségének, szakmai gyakorlatának, egyéb körülményeinek megfelelő foglalkoztatási lehetőségeket. Az is célja, hogy a munkaerőigénynek megfelelő személyeket válasszanak ki és közvetítsenek az álláskínálóknak. Közreműködik a munkaerő-közvetítés folyamatában, segíti az állás keresőt az elhelyezkedésben. Nyilvántartja a cégek munkaerőigény-bejelentéseit. Számítógépen rögzíti a munkaerőigény bejelentőlapon szereplő adatokat (foglalkoztató neve, telephelye, tevékenysége stb.). A foglalkoztató nyilatkozik arról, hogy a munkaerőigényt tartalmazó álláshelyet lehet-e hirdetni. Ha igen, akkor a kirendeltség az állással kapcsolatos valamennyi adatot nyilvánosságra hozhatja. Ilyen adatok pl. a foglalkoztató neve, címe, telefonszáma, az álláshelyről tájékoztatást nyújtó személy neve, az ellátandó munkakör, tevékenység megjelölése, a várható kereset, az alkalmazási feltételek). A hirdetés megjelenhet az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) hálózatán is, és arra az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes tagállamok állampolgára is közvetíthető mondja N. Elíz. A szakember a törvény által előírt formában és feltételeknek megfelelően a munkaerő-piaci szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatást, segélyeket, támogatásokat állapít meg a foglalkoztatásra váró ügyfeleknek. A támogatás megállapítása után folyósítani kezdi azt az álláskeresőnek. Tájékoztatja a munkaadókat a kedvezményes foglalkoztatás követelményeiről, előnyeiről (pl. alkalmi, idényjellegű munkákra alkalmazás szabályai, a munkavállaló után fizetendő járulékok kedvezményei). Érdekeltté teszi a munkáltatót a munkaerő alkalmazásában (pl. Start kártya, Start plusz kártya stb.). A-8

13 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK 3. Alkalmazza a felnőttképzéssel és oktatással kapcsolatos módszereket. A munkaerő-piac igényeinek megfelelően tanfolyamokat, képzéseket, csoportos foglalkozásokat szervez. Elvégzi a képzéssel, oktatással kapcsolatos adminisztrációt. A felnőttek iskolarendszeren kívüli szakmai képzése során az adott szakterületen gyakorlattal rendelkező munkatárs a hallgatók meglévő munkatapasztalatainak figyelembevételével tervezi és szervezi a moduláris felépítésű, gyakorlatorientált képzést. Részt vesz: a képzés tananyagtartalmának megtervezésében, a tananyaghordozók elkészítésében, a szakmai vizsga szervezésében és levezetésében. Közreműködik a képzések során a munkanélküliség megelőzésében, a munkanélküliek visszasegítésében a munkába, a munkaerő versenyképességének javításában. Elősegíti a társadalmi beilleszkedést az esélyegyenlőség elve alapján, amely minden embert megillet az oktatáshoz, a képzéshez és a munkaerő-piachoz való hozzáférés terén. Közreműködik a piac szükségleteinek felmérésében, hogy megállapítsa, milyen típusú szakmákat, képzéseket igényelnek a munkáltatók. A képzési tevékenységben általános feladata, hogy közvetítse a munkavállalóknak a hatékony és megfelelő kommunikációs módszereket. A gyakorlati foglakozásokon megtanítja a kérdezési technikák alkalmazását, a nonverbális kommunikációs jelek értelmezését, a megbeszélések előkészítését és lebonyolítását. Bemutatja a professzionális viselkedés szabályait a tárgyalásokon, megtanítja a megfelelő tárgyalási technikák alkalmazását. Instrukciókat ad a telefonálás szabályainak betartásához, a szakmai információs anyagok készítéséhez, jelentések, hivatalos levelek szakszerű írásához. A-9

14 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Megmutatja a megfelelő szakmai önéletrajz, motivációs levél, kísérő levél formai és tartalmi követelményeit. Az oktatási folyamattervezés során megfogalmazza a tanfolyam célját, meghatározza a konkrét feladatokat, és elkészíti a képzés ütemtervét. Biztosítja a képzés helyszínét. Megtervezi a hallgatók tevékenységét, kidolgozza a foglalkozás tervezetet, meghatározza és beszerzi a tanuláshoz elengedhetetlen anyagszükségletet, tárgyi eszközöket. Összeállítja a képzés értékelési rendszerét, elemzi a foglalkozásokat, hallgatói visszajelzések alapján értékeli az adott képzést. Felméri a külső gyakorlóhelyeket, ellenőrzi a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos feladatokat. Megszervezi a szakmai látogatásokat, nyílt napokat, a továbbképzéssel kapcsolatos tájékoztatókat. Szakértők bevonásával rendszerezi a tananyagokat, eszközöket. Elkészíti a formai és tartalmi követelménynek megfelelő modulfüzeteket, ezeket folyamatosan frissíti. A csoportos foglalkozásokon a felnőttképzés sajátos módszereinek, a tanításitanulási folyamat törvényszerűségeinek ismeretét a gyakorlatban alkalmazza. Ezen belül: használja a felnőttképzés, motiválási módszereit és technikáit, a képzés módszertana alapján összeállítja a képzési és tanulási stratégiákat, megszervezi és irányítja a tanulási folyamatot, alkalmazza a csoportépítő és -fejlesztő technikákat, irányítja a képzés helyszínén a hallgatói tevékenységet. A csoportos foglakozásokon (pl. álláskeresők klubja) főleg a tartósan munkanélküliek esetében nagyon fontos, hogy megtanulják alkalmazni a bizalomépítő és kapcsolatteremtő technikákat, kezelni a konfliktusokat, felmerülő problémákat a mindennapi életben. Így sokkal könnyebb ösztönözni a A-10

15 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK felnőtteket egy újabb képesítés megszerzésére, hogy a jövőben egy piacképes tudás birtokában képesek legyenek elhelyezkedni magyarázza. N. Elíz. Elvégzi a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs munkát: a képzéshez szükséges adatok gyűjtés a hallgatókról, a hallgatók képzési dokumentációinak kezelése, anyag- és eszköznyilvántartás készítése és vezetése. Milyen anyagokkal és eszközökkel kell dolgoznia? A napi teendők ellátásához irodatechnikai berendezésekre, valamint alapvető irodaszerekre van szüksége. A papírmunka feldolgozása, dokumentálása mellett feladatainak egy részét a számítógépes munka teszi ki. Rögzíti a munkakeresők, munkát kínálók adatait, regisztrálja a munkanélküliekkel kapcsolatos anyagokat, érvényben lévő szerződéseket, ellátásokat. Adminisztrálja a különböző képzéseket, a részvételt a foglalkozásokon, a kötelező megjelenéseket. Telefonhívásokat fogad és kezdeményez. E feladatok elvégzéséhez feltétlenül szükséges technikai eszközök a következők: kommunikációs eszközök (telefon, fax) irodatechnikai eszközök (nyomtató, fénymásoló), számítógép, internet-hozzáférés, szakirányú szoftverek (adatbázis-kezelő), hivatalos formanyomtatványok a különböző típusú ellátások igényléséhez, nyilvántartásokhoz, szakkönyvek, szakmai tájékoztató anyagok, hivatalos iratok (pl. határozatok), flipchart tábla, A-11

16 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK egyéb alapvető irodaszerek, amelyek nélkülözhetetlenek az irodai munka elvégzéséhez. Hol végzi a munkáját? A napi teendők és a munkavégzéséhez szükséges eszközök miatt munkaidejét többnyire zárt térben, irodában tölti. Képzések, foglalkozások idején előadótermekben, illetve erre a tevékenységre kialakított helyen végzi a munkáját. Munkaidejét a papírmunka, illetve a számítógépes adatfeldolgozás teszi ki, amikor nem az ügyfelekkel és munkáltatókkal tart kapcsolatot. Mivel köztisztviselő, így munkarendjét a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény szabályozza. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Napi kapcsolatban áll vezetőkkel (pl. kirendeltség-vezető, igazgató), a hivatal alkalmazottaival, a munkáját segítő kollégáival. Utóbbiak közé tartoznak például a következők: munkaközvetítők, munka- és pályatanácsadók, rehabilitációs tanácsadók, pszichológus, képzésszervezők, és természetesen a munkát kereső, illetve kínáló ügyfelek. Kapcsolattartás céljából intézményeket (pl. képzési, oktatási intézmények), munkáltatókat, különböző szervezeteket is látogat, ez kisebb-nagyobb utazásokkal jár. Munkakörét önállóan végzi, feladat- és hatáskörét a munkaszerződésében határozzák meg. Kapcsolatban áll és együttműködik a következő hivatalos szervekkel: szociális intézmények, önkormányzatok, Központi Statisztikai Hivatal, Országos Egészségügyi Pénztár, A-12

17 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Szociális és Munkaügyi Minisztérium, Oktatási és Kulturális Minisztérium, APEH Regionális kirendeltsége, Magyar Államkincstár, Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI), Európai Szociális Alap (ESZA), Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) A-13

18 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

19 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? A munkaerő-piaci instruktor irodai munkaköréből adódóan kifejezetten fizikai megterheléssel járó igénybevétel, vagy a baleseti kockázat elenyésző. Feladatvégzésük szellemi igénybevételt jelent, fizikai megterhelés szempontjából könnyű munkának minősül. Munkaidejének nagy részében tartós ülőmunkát végez, ami gerincbántalmak kialakulásának veszélyével jár. A csoportos tájékoztatókon, csoportfoglalkozásokon többnyire áll vagy járkál. A szem is fokozott igénybevételnek van kitéve, ugyanis a nap egy részében számítógépen dolgozik. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A foglalkozás a problémákkal, mások gondjainak meglátása, felvállalása fokozott érzelmi igénybevételt jelenthet. Mint minden emberekkel való foglalkozásnál, itt is az emberi sorsok nyomasztó terhének viselése, a tehetetlenség érzése a legnagyobb veszélyfaktor. A személyes problémák, nehéz sorsok, olykor emberi tragédiák kezelése empátiát, nagy türelmet és érzelmi stabilitást igényel. A kiégés ellen ajánlott rendszeres szakmai tréningeken, egészség-megőrző programokon részt venni. Az alábbi megterhelésekkel kell számolnia a munkavállalónak: egy-egy ügyféllel csak meghatározott ideig foglalkozhat, ezért időkényszerben kell dolgoznia, idegi és szellemi megterhelést, kimerültséget okozhat a stresszhelyzetek, problémák megoldása, a konfliktusok kezelése, az ügyfelek esetleges dühkitöréseinek, agresszív viselkedési formáinak elhárítása, figyelemösszpontosítást, logikus gondolkodást igényel (foglalkozások, képzések megszervezése, foglalkozás,- oktatáspolitikai szabályok, eljárások követése, betartása). B-1

20 KÖVETELMÉNYEK Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó beszélőképességet igénylő munka végzésére nem alkalmas fokozott figyelmet, összpontosítást igénylő munkát nem végezhet együttműködést kívánó munkát nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényezők: jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas tartós ülőmunkát nem végezhet karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet Fontos a jó beszédkészség, a folyamatos és közérthető kommunikáció. Ehhez párosul az ép hallás, ami a számos telefonos ügyintézés hatékony elvégzéséhez szükséges. A mindennapos manuális feladatok és a számítógépes ügyvitelkezelés elvégzéséhez feltétel a megfelelő látás és az ép szemek. A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényező lehet ebben a feladatkörben. Szellemi fogyatékkal élők, karjukat, kezüket, ujjaikat mozgatni nem, illetve korlátozottan mozgatni képeseknek nem ajánlott ez a foglalkozás. Látásukban enyhén korlátozottak (pl. szemüvegesek) vagy hallókészülékkel B-2

21 KÖVETELMÉNYEK kielégítően hallók, és értelmes, összefüggő kommunikációra képes egyének betölthetik ezt a munkakört. Az általános üzemorvosi vizsgálat dönti el az alkalmasságot a feladatok elvégzéséhez. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A szakma sikeres gyakorlásához szükséges képességek (kompetenciák) Szakmai kompetenciák: irodatechnikai eszközök használatának ismerete szakterülethez kapcsolódó foglalkoztatáspolitikai, képzési szabályok ismerete a törvény által előírt szociális juttatások, támogatások rendszerének ismerete adatbázis-kezelőprogramok használata a szakképzést, foglalkoztatást érintő európai uniós alapelvek és tendenciák ismerete Személyes kompetenciák: elhivatottság, elkötelezettség megbízhatóság, precizitás stressztűrő képesség, konfliktusmegoldó készség önállóság, gyakorlatias feladatértelmezés kapcsolatteremtő készség, udvariasság empátiakészség, nyitottság fejlődőképesség, igény az önfejlesztésre problémafeltárás és -megoldás, segítőkészség Nagyon fiataloknak nem ajánlanám ezt a munkát, mert némi élettapasztalat szükséges hozzá. Elengedhetetlen szakmámhoz az emberismeret, az empátia, B-3

22 KÖVETELMÉNYEK bizonyos fokú szociális érzékenység. Fontos képesség, hogy tudjunk az emberekkel bánni, megtalálni a hozzájuk vezető utat, hogy sértődés nélkül, elégedetten távozzon az ügyfél mondja N. Elíz. Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Tantárgyak, amelyekkel érdemes többet foglalkoznia annak, aki ilyen típusú munkát szeretne végezni: magyar nyelv állampolgári/államigazgatási ismeretek jogi alapismeretek közgazdasági alapismeretek pszichológia számítástechnika, statisztika szociológia, társadalomismeret. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Alapvető érdeklődést kell tanúsítania a foglalkoztatáspolitika, az oktatás és szakképzés területein lejátszódó folyamatok iránt. Legyen naprakészen tájékozott a szakmájáról, az új jogszabályokról, rendeletekről, módosításokról. Mutasson érdeklődést a munkaerő-piac, és az ezzel szorosan kapcsolatban álló gazdasági élet területén bekövetkező változások iránt. Érdekeljék a felnőtt szakképzés, átképzés módszerei, a szakképzés-politika eszközei, eljárásai. B-4

23 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

24 SZAKKÉPZÉS Alapadatok: Számos munkaerő-piaci munkakör betöltéséhez egy humán felsőfokú (főiskolai, egyetemi) vagy egy felsőfokú szakképzésben szerzett végzettség szükséges, belső képzésekkel kiegészítve. Éppen ezért e tájékoztató anyagban csupán egy igen átfogó, emelt szintű szakképesítést adó képzést mutatunk be részletesebben (munkaerőpiaci szervező, elemző), és emellett nevesítünk néhány hasonló, a munkaterülethez szorosan kapcsolódó képesítést a teljesség igénye nélkül. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( Jól hasznosítható végzettségek: felnőttoktató: kizárólag felnőttképzésben tanulható, felsőfokú iskolai végzettségre épülő szakképesítés képzési szakasszisztens: csak iskolai rendszerben tanulható felsőfokú szakképesítés szükséges iskolai előképzettség: érettségi andragógus: végzettségi szint: felsőfokú végzettség, alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakirányok: felnőttképzési szervező munkavállalási tanácsadó művelődésszervező személyügyi szervező C-1

25 SZAKKÉPZÉS okleveles emberi erőforrás tanácsadó: végzettségi szint: felsőfokú végzettség mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA) A mappában ismertetett képzés megnevezése: munkaerőpiaci szervező, elemző. A munkaerőpiaci szervező, elemző a képzésen megszerzett ismeretei révén olyan mentori és tanácsadói tevékenységet végez, amely magában foglalja a következőket: munkaerő-piaci ügynöki tevékenység ellátása, munkáltató igények és a munkavállalói kompetenciák megfeleltetése, a munkáltatók és munkavállalók folyamatos tájékoztatása, nyomon követése, és utógondozási tevékenységek elvégzése. Mit kell tanulni a szakképzés során? A munkaerőpiaci szervező, elemző szakképzésen belül 1 rész-szakképesítés is található (Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző). A tanulmányok során 4 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatók el az ehhez a foglalkozáshoz szükséges ismeretek. A tanegységek/követelménymodulok elnevezése és száma röviden: Személyügyi, munkaerőpiaci, társadalombiztosítási és bérügyi feladatok ellátásának szabályozási háttere, ügyviteli megoldások és módszerek ( ); Humánerőforrás-menedzsment emberi erőforrás-fejlesztési, gazdasági és gazdálkodási feladatok ( ); Munkaerőpiaci szolgáltató, ügyintéző feladatai ( ); Munkaerőpiaci szakfeladatok nyomon követése ( ). A szakmai vizsga írásbeli és szóbeli feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. A képesítés megszerzésének feltétele a sikeres szakmai záróvizsga. C-2

26 SZAKKÉPZÉS Iskolarendszerű szakképzés esetén az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű az eredményes modulzáróvizsgával. (Forrás: 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) Hol történik a szakképzés? Iskolarendszerben (szakiskola) és felnőttképzésben egyaránt tanulható. Utóbbit az erre alkalmas képző intézmények úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között tartják. Ezek az intézmények az ország szinte minden nagyvárosában megtalálhatóak. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A képesítés megszerzésének előfeltétele a középiskolai érettségi vizsga. Szakmai és pályaalkalmasság szükséges. Szakmai előképzettség: Szakmai előképzettség a képzéshez nem szükséges. Mennyi ideig tart a szakképzés? Főszakképesítés esetében félév, míg tanfolyami keretekben az időtartam a képző intézménytől függően változik: kb. 6-8 hónap, de legfeljebb 600 óra. Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Költségtérítéses formában átlagosan Ft. Fontos tudni, hogy a képzés ára eltérő lehet, ezért érdemes több helyen érdeklődni. Mivel a képzés piaci alapokon történik, alanyi jogalapú támogatás nincs. A vállalkozások a tanfolyam költségeit elszámolhatják a szakképzési hozzájárulás terhére. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Nincs államilag meghatározott keretszám. Az egy tanfolyamon résztvevők létszáma általában fő között mozog. C-3