Energetikai berendezések karbantartója Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: LUKÁCS LÁSZLÓ SZAKMAI LEKTORÁLÁS: BELEZNAI L. NÁNDOR-WAGNER SOLAR HUNGÁRIA KFT A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A megújuló energia nem keserű pirula, hanem egy új életminőség eszménye. (Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke, 2009.) Energetikai berendezésnek hívunk minden olyan eszközt és berendezést, amely energiát termel (pl. gázkészülék, napkollektor, hőszivattyú). A Föld hagyományos energiahordozó készletei a kőszén, a kőolaj és a földgáz kimerülőben vannak. Ezeket egyre drágább lesz beszerezni, és egyre nagyobb stratégiai küzdelmet vívnak majd értük az országok. E küzdelem miatt nem egy háború robbant már ki. Éppen ezért az elmúlt két évtizedben lázasan tervezték és hozták létre az újszerű, ún. alternatív energiarendszereket. Szerencsére ma már jól hasznosítható energiaforrás például a szél-, a víz- és a napenergia, de számos további jelentős fejlesztés is segíti az emberiség energiaigényének kielégítését. Ilyenek például a hőszivattyú, vagy a különböző szennyvíz- és szeméttelepeken működő újrahasznosító üzemek, illetve a szerves alapanyagból villamos energiát nyerő biogáz-üzemek. Mindemellett új feladatok jelentek meg. Ilyenek például a következők: az energiahordozók csökkenését ellensúlyozó másodlagos kitermelési technológiák fejlesztése, új energiaforrások hasznosítása, az energiatermelés hatásfokának javítása, a gazdaságos energiafelhasználás, energiaszegény technológiák bevezetése, káros környezeti hatások kiküszöbölése. Mindezen feladatokat pedig csak különlegesen képzett szakemberek képesek hatékonyan ellátni. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Korunk egyik kiemelten fontos kihívása az energiahatékonyság és az energiaracionalizálás. A terület éppen felível, a következő évtizedben egyre nagyobb igény lesz olyan szakemberekre, akik értik a folyamatokat, kezelik az energetikai berendezéseket, és a kor követelményeinek megfelelően készen állnak arra, hogy minden körülmények között a lehető leggazdaságosabban üzemeltessék az energiatermelő rendszereket. Az energetikai rendszerek karbantartása nem jelenti minden esetben alternatív energiahordozók karbantartását. A már meglévő, hagyományos energetikai berendezések (pl. gázkazán) meghibásodásainak orvoslása, működésük beszabályozása, szervizelése továbbra is lényeges feladat. Az energetikai berendezések karbantartásának munkájába Lukács László avatott be minket. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Az energetikai berendezések karbantartó szakemberei különböző energetikai berendezéseket helyeznek üzembe, működtetnek, szervizelnek, és amennyiben szükséges, javítanak. A megújuló energiát felhasználó gépektől kezdve a hagyományos energetikai gépekig terjed ez az alapvetően gépészeti területhez tartozó szakma. 1. A karbantartó általában felsőbb utasítást kap rá, hogy menjen ki egy adott helyszínre, és hárítsa el az energetikai berendezés meghibásodását. Mivel csapatban dolgozunk, legtöbbször már az adott rendszer beüzemelésénél is ott vagyok, esetleg magam végzem el ezt a munkát. A karbantartást, az üzemeltetést és a beüzemelést ugyanis nem igazán lehet szétválasztani. Viszont az igaz, hogy ha meghibásodik a rendszer, akkor először nekem szólnak mondja Lukács László. Az energetikai berendezések karbantartójának elsődleges feladata, hogy a már működő rendszerek (pl. kazánok, napkollektoros fűtési rendszerek, A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK világításvezérlés) biztonságos és zökkenőmentes üzemeltetéséhez mindennemű segítséget megadjon, illetve hiba esetén beavatkozzon. 2. Meghibásodás esetén a berendezések vezérlőegysége üzemzavart jelez. Ilyenkor a karbantartó feladata, hogy feltárja a hiba forrását. Lukács László szerint sűrűn előforduló probléma például zöldövezetben lévő családi házaknál, hogy a nyestek átrágják a kollektor érzékelő vezetékeit. Ilyenkor a készülék elveszti a jelet a napkollektorból és leállítja a rendszert. Persze az ember minél több ilyen munkát végez, annál több tapasztalata van arra vonatkozóan, hogy merre keresse a hibát. Ezek többnyire két nagy csoportra oszthatók: elektromos jellegű és gépészeti problémákra. A karbantartó munkájához műszaki érzék, villanyszerelői tudás és gépész véna egyaránt szükséges. Természetesen akadnak jellegzetes, könnyen orvosolható hibák, és egyes típusokra jellemző üzemzavarok is. Sokszor nincs nagy baj, csak szelepet, tömítést kell cserélni, vagy megszüntetni a folyást a tartályban. 3. A karbantartó dokumentál is. Rögzítenie kell a kiszállás okát, valamint a hibaelhárítás menetét. Ezen kívül mindig átláthatóvá kell tennie, milyen villamos megoldásokat alkalmazott. Van nálunk például egy nagy mappa, benne az összes általunk felügyelt rendszer leírásával. Ezek a leírások nem egyszer frissülnek, nekünk pedig ezt is követnünk kell. Ráadásul nem árt, ha értünk valamennyire németül és angolul, mert a legtöbb berendezés műszaki leírása e két nyelv valamelyikén van magyarázza Lukács László. A karbantartó feladata, hogy rendszerezze és kezelje a műszaki leírásokat, szükség esetén pedig könnyen érthető felvilágosítást adjon a felhasználóknak. Gyakori ugyanis, hogy a rendszertulajdonos segítségül hívja a karbantartót, holott nincs szó valós problémáról, pusztán a felhasználó nem ismeri ki magát a A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK vezérlő kezelésében. Ilyenkor a felvilágosítással elejét lehet venni annak, hogy a karbantartó többször is feleslegesen kiszálljon. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Az energetikai berendezés karbantartója jellemzően fizikai munkát végez, vagyis gyakorlati szinten foglakozik az energiatermelő berendezésekkel. Munkája során a legkülönbözőbb kézi szerszámokat használhatja. A teljesség igénye nélkül ezek lehetnek: vésők, fogók, csavarhúzók, fázisceruza, huzalok, drótok, kapcsolók. Behatóan kell ismernie a különböző kazánok és fűtési rendszerek, a napkollektorok és hőszivattyúk felépítését és működését, valamint a villamos berendezéseket, fény- és árnyékolástechnikákat. Alapos jártasságot feltételez a vezérlő egységek (szoftverek) kezelése is, illetve a rendszerintegrációt és automatizálást vezérlő szoftverek használata. Hol végzi a munkáját? Irodában, magán- és középületeknél, üzemekben, belső terekben és szabadtéren egyaránt dolgozhat. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? A karbantartó kisebb munkákon egyedül, nagyobb berendezések, rendszerek beüzemelésénél csapatban dolgozik. Kapcsolatba kerül a megrendelőkkel, gépésztervezőkkel, kivitelezőkkel, szerelőkkel, egyéb villamossági szakemberekkel, készülékforgalmazókkal, szállítókkal, áramszolgáltatók és egyéb hatóságok képviselőivel. Legtöbbet a berendezések vezérlőjével működik együtt, számos alkalommal közösen installálják a készülékeket, állítják be a rendszert. Az is gyakori, hogy a meghibásodást jelző hívást a vezérlő szakember kapja, és ő küldi ki a helyszínre a karbantartót. A-5

10 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

11 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Az energetikai berendezés vezérlője jellemzően fizikai munkát végez. A gépek szereléséhez általában cipelnie kell a súlyos szerszámos ládát. Ha nagyobb cég alkalmazottja, általában előre beosztják, mikor hová száll ki. Ez többnyire sűrű elfoglaltságot jelent napközben, illetve munkaidőn túl is gyakran kereshetik őt a megrendelők kérdésekkel, panaszokkal. Mivel a munkálatok dokumentálása is teljes mértékben az ő feladata, ezért nagyfokú összpontosítási képességre és precizitásra van szüksége. A folyamatos koncentráció és felelősségteljes munkavégzés pedig fizikailag is igen kimerítő lehet. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A karbantartó gépekkel dolgozik, a gépek pedig minden esetben hordoznak magukban veszélyeket. (Forró víz, gőz, túlnyomás, robbanásveszély, égési sérülések veszélye.) Szintén gyakran előfordul, hogy elektromos készülékekkel, illetve villamos árammal kerül kapcsolatba. Ezért körültekintőnek és óvatosnak kell lennie, hogy elkerülje az áramütés veszélyét. A napkollektoros rendszerek javításakor elkerülhetetlen, hogy kimásszon például a háztetőre. Ilyenkor beülőt vagy hámot is kell használni,elkerülendő a leesést. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők, ha a munkavállaló: jó látást igénylő munka végzésére nem alkalmas könnyű fizikai munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát B-1

12 KÖVETELMÉNYEK nem végezhet A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségi tényező, ha a munkavállaló: ép színlátást igénylő munka végzésére nem alkalmas ép hallást igénylő munka végzésére nem alkalmas jó egyensúlyérzéket igénylő munka végzésére nem alkalmas kézi anyagmozgatással járó munka végzésére nem alkalmas tartós állómunkát nem végezhet karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet többműszakos munkarendben munkát nem végezhet Egyes munkaköröket korlátozó egészségi tényező, ha a munkavállaló: váltakozó hőmérsékletű munkahelyen munkát nem végezhet A viszonylag sok járkálás, helyszínbejárás, esetenként létrára, tetőre mászás miatt nem szerencsés, ha valaki nehezített mozgású. Szemüveg, illetve hallókészülék viselése nem jelenthet gondot. Fontos a kulturált, rendezett megjelenés, hiszen az ügyfelekben ez mindig nagyobb bizalmat kelt. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A szakma műveléséhez ajánlott a műszaki érdeklődés, fogékonyság a gépek B-2

13 KÖVETELMÉNYEK működése iránt, és mindenekelőtt a gyakorlatias szemléletmód. Fontos ugyanakkor, hogy a szakma képviselője tisztában legyen hivatása fontosságával, és a környezetre gyakorolt hatásokkal. Mivel e szakma képviselője főleg szabadpiaci környezetben, értékesítésben dolgozik, fontos, hogy megfelelően tudjon kommunikálni és szót érteni az ügyfelekkel. Nem árt a hatásos meggyőző képesség sem. Az újabb technológiák bevezetése ugyanis általában egyszeri nagyobb anyagi ráfordítást igényel, amellyel viszont hosszútávon megtakarítást lehet elérni. E szemléletmód átadása pedig nem könnyű feladat. Feladatainak ellátásához szükséges kompetenciák (képességek): Szakmai tudás: villamos készülékek ismerete gépészeti ismeretek m mechanikai, hőtechnikai összefüggések ismerete áramlástan energetikai jellemzők vizsgálati eredmények feldolgozása anyag- és energiamérleg statikai számítások szilárdságtan Egyéb képességek és kompetenciák: precizitás analitikus gondolkodás felelősségérzet munkavédelmi szabályok betartása jó kommunikációs készség B-3

14 KÖVETELMÉNYEK Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni, és milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Alapvetően a reáltárgyak lehetnek fontosak, azokon belül is leginkább a fizika, és bizonyos fokig a matematika. Előnyös az érdeklődés a gépek iránt, a műszaki személet, és a fogékonyság az informatika iránt. Hasznos, ha valaki nem kizárólag elméleti szinten közelíti meg a műszaki dolgokat, hanem rendelkezik gyakorlati érzékkel is, vagyis nem esik kétségbe, ha meg kell fognia egy csavarhúzót. B-4

15 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

16 SZAKKÉPZÉS Alapadatok: Az energetikai berendezések sokfélesége miatt a karbantartói munkát is különböző területeken oktatják. Most két szakképzést is bemutatunk, ami lefedheti a munkaterületet. Az egyik az energiahasznosító berendezés szerelő, a másik az ipari olaj- és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembe helyezője megnevezésű szakképesítés. Mit kell tanulni a szakképzés során? Az energiahasznosító berendezés szerelője képzés az épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő képzésen belül egy úgynevezett elágazás. (További elágazások: Gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő; Központifűtés- és csőhálózat-szerelő; Vízvezeték- és vízkészülék-szerelő.) Az elágazás azt jelenti, hogy a képzés egy adott pontján a tanuló választhat, melyik szakirányban szeretné folytatni a tanulmányait. Addig azonos tárgyakat tanul, bármelyik szakirányba is akar később továbbmenni. A tanulmányok során 6 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatja el a jelentkező a szükséges ismereteket. A tanegységek / követelménymodulok elnevezése és száma röviden: Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelő) ( ); Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok ( ); Épületgépészeti alapfeladatok ( ); Általános csőszerelési feladatok ( ); Csőhálózat-, berendezés-, vegyi- és kalorikusgép szerelési feladatok ( ); C-1

17 SZAKKÉPZÉS Energiahasznosító berendezés szerelő feladatok ( ). A képesítés megszerzésének feltétele a tanfolyam végén egy sikeres szakmai záróvizsga. Az iskolai rendszerű szakképzés esetén pedig az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáróvizsgával. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. (Forrás: 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) Az ipari olaj- és gáztüzelő berendezés szerelője, üzembehelyezője képzés, a vegyi- és kalorikusgép szerelő és karbantartó képzésen belül úgynevezett részszaképesítés. A rész-szakképesítés egy (alap)szakképesítésnek a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduljaiból épül fel, és legalább egy munkakör ellátására képesít. Vagyis ha valaki nem tudta a szakképesítés összes modulját elsajátítani, de némelyikükből sikeresen teljesített, és azok lefedik egy rész-szakképesítés összes modulját, akkor neki erről a végzettségről bizonyítványt kell kiadni. A tanulmányok során 5 tantárgyban/képzési modulban sajátíthatja el a jelentkező a ismereteket. A tanegységek / követelménymodulok elnevezése és száma röviden: Általános gépészeti technológiai feladatok II. (szerelő) ( ); Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok ( ); Épületgépészeti alapfeladatok ( ); Olaj- és gáztüzelő berendezés szerelő alapfeladatok ( ); Olaj- és gáztüzelő berendezés szerelő speciális feladatok ( ). A képesítés megszerzésének feltétele a tanfolyam végén egy sikeres szakmai C-2

18 SZAKKÉPZÉS záróvizsga. Az iskolai rendszerű szakképzés esetén pedig az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáróvizsgával. A szakmai vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatokból áll a felsorolt modulok alapján. (Forrás: " _es_kalorikusgep_szerelo_es_karbantarto_10.pdf&tip=szvk&evszam=2010" 1/2010. (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény) Hol történik a szakképzés? Iskolarendszerben (szakiskolák, szakközépiskolák) és felnőttképzésben egyaránt tanulható. Felnőttképzést úgynevezett OKJ-s tanfolyami keretek között tartanak az erre alkalmas képző intézmények. Ezek az ország szinte minden nagyvárosában megtalálhatóak. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? A képesítés megszerzésének előfeltétele a nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség, illetve egészségügyi alkalmasság megléte szükséges. Szakmai előképzettség: A képzést meg lehet kezdeni a gépészet szakmacsoportra meghatározott képesítések birtokában. Ezek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is megszerezhetőek. Mennyi ideig tart a szakképzés? A szakképzés ideje tanfolyami keretek között a képző intézménytől függően változik. Főszakképesítés esetén 2 év, felnőttképzésben átlagosan 300, de legfeljebb 2000 óra. Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? C-3

19 SZAKKÉPZÉS Költségtérítéses formában átlagosan Ft. Fontos tudni, hogy a képzések árai eltérhetnek, ezért érdemes több helyet érdeklődni. Mivel a képzés piaci alapokon történik, alanyi jogalapú támogatás nincs. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Nincs államilag meghatározott keretszám. Általában az egy tanfolyamon résztvevők száma fő között mozog. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( C-4

20 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

21 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Az energetikai berendezés karbantartó foglalkozású alkalmazottak havi átlagbére Ft körül alakult 2008-ban. A szakmai gyakorlat szerint ez az átlagkereset és Ft között változhat. Ebben a szakmában az átlagjövedelem folyamatosan emelkedik, ugyanakkor még nem éri el az országos átlagkereset szintjét. A szakképzett munkavállalók jövedelmüket akár saját vállalkozás indításával is kiegészíthetik. Energetikai berendezés karbantartók átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban főt alkalmaztak energetikai berendezés karbantartóként. Az energetikai berendezések térhódítása új munkalehetőséget teremt e foglakozás gyakorlására, mely egyéb jogviszony keretében is végezhető. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: növekedés A bejelentett energetikai berendezés karbantartó munkahelyek száma az elmúlt években emelkedett, a 2005-ös adatot figyelembe véve megduplázódott (2005- ben 1.022, 2008-ban munkahely). Bejelentett Energetikai berendezés karbantartó álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az D-2

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: növekedés A munkanélküliség ebben a szakmában a nemzetgazdasági átlaghoz képest kimagaslóan nőtt az elmúlt években, a szigorodó EU-s előírások és a gazdasági visszaesés ezt az ágazatot is megviselte. A szakképzett munkavállalóknak azonban jobb a lehetőségük arra, hogy akár magáncégeknél találjanak állást, akár saját vállalkozást indítsanak. Munkanélküli Energetikai berendezés karbantartók száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: D-3

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? Tüzeléstechnikai karbantartó és kéményseprő Gáz- és olajtüzelés berendezés szerelő, minősítő, felülvizsgáló Műszeres kéményvizsgáló Ipari gáz- és olajtüzelés berendezés szerelő, karbantartó, javító Tüzeléstechnikai vegyszeres kazántisztító D-4

25 Egyéb információs források - Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

26 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Hasznos információk az EUROPASS bizonyítványról: Az Europass bizonyítvány a szakképzés során megszerzett szaktudást igazoló dokumentum. Segítségével a munkaadók és továbbképző intézmények könnyebben értelmezhetik a korábban már megszerzett szakképesítést. A bizonyítvány leírja a képesítés megszerzője által folytatott, sikeresen lezárt tanulmányok jellegét, szintjét, tartalmát. Olyan információkkal szolgál továbbá tulajdonosa szakképesítéséről, amelyeket az eredeti bizonyítványban nem tüntetnek fel: az adott képzésbe való belépés követelményei, megszerzett készségek és kompetenciák, az adott ország osztályzási skálája, továbbtanulás lehetséges következő szintje. Formai szempontból az uniós szabványokat követi, és csak a szakképzést igazoló dokumentummal együtt érvényes. A bizonyítvány részei: a szakképesítés megnevezése és annak (jelenleg) angol, illetve német nyelvű fordítása, készségek és kompetenciák leírása, a bizonyítvánnyal betölthető foglalkozások köre, az eredeti bizonyítvány sorozatjele, sorszáma, a bizonyítvány kiállításának dátuma, a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak megnevezése és osztályzata az ötfokú osztályzási skálának megfelelően, a bizonyítvány megszerzésének hivatalosan elismert módjai. A bizonyítványt a vizsgáztató intézmények adják ki. A kérelmező a minimálbér havi összegének 5%-át kitevő térítési díjat fizet érte a vizsgaszervezőnek. A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. E-1

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, E-2

28 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK rendezvények, dokumentumok az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja az Oktatási Hivatal honlapja az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: E-3