Optometrista Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE SZAKMAI LEKTORÁLÁS: STOCKINGER-BAKONYI GYÖRGY A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga )

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ha életlenül, rosszul vagy egyáltalán nem látunk, az közvetlenül befolyásolja tájékozódási képességünket, és érintkezésünket, kapcsolattartásunkat a külvilággal. A látászavar korunk leggyakoribb egészségügyi problémái közé tartozik, ma az emberek 40%-a hord állandóan vagy időszakosan szemüveget, illetve kontaktlencsét. Régen, ha valakinek baj volt a szemével, szemorvoshoz fordult, aki megvizsgálta, és felállította a diagnózist. Ha kellett, receptet írt róla, hogy az érintett milyen látásjavító, látást korrigáló szemüvegre szorul. Ezeket a szemüvegeket a látszerészek készítették el (a lencsét és keretet is). A múlt század közepétől e két szakmát kapcsolja össze az optometrista foglalkozás. Az optometrista szemvizsgálatot és korrekciót is végez, szemüveget, illetve kontaktlencsét illeszt. Azonban tisztában kell lennie a szem betegségeivel, mert ha a vizsgálat során ilyet észlel, a beteget szemorvoshoz kell irányítania. A Magyar Optikus Ipartestület egyesíti a magyar látszerészeket, optikusokat, szemüvegkeret és szemüveglencse forgalmazókat, -készítőket, valamint az egyéb rokonszakmában tevékenykedő vállalkozókat, köztük az optometristákat is. Az optometrista szakma az EU-ban is igen elterjedt, egyre nagyobb jelentőségű a közegészségügyben. Európai szervezetük az ECOO (European Council of Optometry and Optics). Céljuk, hogy a tagországokban összehangolják az optometristák tevékenységét, egységes képzési rendszert dolgozzanak ki és érdekképviseletet nyújtsanak a szakma képviselőinek. A különböző tagországokban egyenlőre még nem egységesek a feladatok. Hollandiában például a jogosítvány meghosszabbításához szükséges vizsgálatoknál már optometristát alkalmaznak. Hazánkban ezt a feladatot még szemorvos végzi a háziorvos beutalója alapján. A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az optometristák világszervezete a WCO (World Council of Optometry). T. István segít megtudnunk, mit is jelent az optometrista foglalkozás. Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek az egyes gyógymódok alkalmazása során? 1. Az optometrista első feladata az anamnézis felvétele. A hozzá forduló pácienst kikérdezi korábbi kórtörténetéről, például a panaszairól. Megtudakolja, hordott-e már szemüveget, ha igen, akkor pontosan milyet, hogyan használta azt stb. 2. T. István a következőt mondja: Az optometristák orvosok irányítása nélkül képesek a szem fiziológiai sajátosságainak ismerete alapján felismerni annak fénytörési hibáit, elvégezni a korrekciós méréseket, valamint kiválasztani, szakszerűen elkészíteni és alkalmazni a látásjavító segédeszközöket. Munkaidejük nagy részét a látásvizsgálat teszi ki. Az optometrista elsősorban optikai jellemzőket határoz meg. Ha az egészségügyre tartozó rendellenességeket (betegségeket, fejlődési rendellenességeket) fedez fel, akkor szemészeti szakrendelésre irányítja a pácienst. 3. A megfelelő és szükséges vizsgálatok elvégzése, illetve az eredmények értékelése után felírják a szem fénytörési hibáinak megfelelő korrekciós szemüveget vagy kontaktlencsét. 4. Az optometrista csak akkor végez, végezhet szemüvegkészítést, ha rendelkezik látszerész szakmunkásvizsgával. T. István a következőt mondja: Az optometrista döntően a szem optikai jellemzőinek mérését végzi, kontaktlencsét illeszt. Ugyanakkor szorosan összefüggenek az egyes tevékenységek, melyek végén a megfelelően elkészített szemüveget a páciensre adjuk., Ezért véleményem szerint elengedhetetlen lenne, hogy minden optometrista legalább a látszerész szakmunkásvizsgát letegye. A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Másrészt igazán csak az lehet jó és sikeres optometrista, aki megfelelő látszerész szakmai ismeretekkel, sőt esetleg mestervizsgával rendelkezik. 5. Ha az optometrista látszerész feladatokat is végez, a vizsgálati eredmények alapján meghatározza a szemüveg jellemzőit (dioptria, szemtengelytávolság, szárhossz, üveg dőlési szöge stb.). Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Az optometrista különböző szemvizsgáló berendezéseket használ munkája során. A technikai fejlődés lehetővé tette az olyan számítógépek (autorefraktométer, vagy szemvizsgáló komputer) alkalmazását, melyek bizonyos szemvizsgálati funkciókat, vagy a vizsgálat nagyobb részét megkönnyítik. A gép adatait minden esetben felül kell vizsgálni, és a páciens igényeinek megfelelően korrigálni. Ez nem azt jelenti hogy beleszól, mennyi dioptriát szeretne (bár ilyen páciensek is akadnak) hanem a látásigényét kell felmérni. Ilyen szempontból például nem mindegy, hogy valaki agysebész, vagy mondjuk kertészkedéssel keresi a kenyerét magyarázza István. Munkája során az optometrista használ még keratométert, mellyel a szaruhártya görbülete vizsgálható minden irányban. Ezen kívül használ réslámpát és szemnyomásmérőt. Utóbbiak közül csak olyat, ami nem ér a szemhez, mert érzéstelenítőt csak szemorvos csepegtethet a szembe. Hol végzi a munkáját? Az optometrista a helyi ÁNTSZ előírásainak megfelelő helyiségben végezheti munkáját, ami mindenképpen egy belső munkahely. Többségük önálló vállalkozóként dolgozik, napi 8 órában, egy műszakban. Munkaruhát nem A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK kötelező viselniük, de jellemzően fehér köpenyben dolgoznak. Egyes cégeknél alkalmazottként, esetleg több műszakban, és egységes munkaruhában végzik ezt a tevékenységet. Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Az optometristák munkájuk során elsősorban pácienseikkel, valamint közvetlen kollégáikkal (pl. látszerészek, optikusok) kerülnek kapcsolatba. Amennyiben a szemüvegek elkészítésével látszerészeket bíznak meg, velük is napi kapcsolatot tartanak. Fontos nekik, hogy kapcsolatot tartsanak a szemorvosokkal, illetve a szakma más képviselőivel is (pl. Magyar Optikus Ipartestület, ECOO, WCO). A-4

9 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

10 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Az optometrista foglalkozás esetében nincs speciálisan a munkakörből adódó, egészségre ártalmas tényező. A jó állóképesség nélkülözhetetlen, hiszen a vizsgálatokat az adott tevékenységnek megfelelően állva vagy ülve végzik. Jó koncentrációs képesség szükséges ennél a munkakörnél a precíz vizsgálatok elvégzéséhez, az eredmények értékeléséhez. Szellemi megterhelést a páciensekkel való kapcsolattartás jelent. Utóbbihoz jó kapcsolatteremtő és együttműködő képesség szükséges, illetve esetenként a türelmet próbára tevő vevői magatartásformák megfelelő kezelése. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Az optometrista foglalkozás esetén nincs speciálisan a munkakörből adódó környezeti egészségkárosító hatás. Az emberekkel való munka mentális megterhelést jelent, ezért nagyon fontos, hogy személyiségét kiegyensúlyozottság jellemezze. B-1

11 KÖVETELMÉNYEK Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? A foglalkozás gyakorlásához szükséges egészségi tényezők: kéz és karok megfelelő mozgása jó látásélesség A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: szellemi fogyatékosság erős mozgáskorlátozottság Látássérültek csak megfelelő látáskorrekció (szemüveg) használata mellett végezhetik ezt a munkát. Hallássérültek csak megfelelő hallókészülékkel dolgozhatnak ezen a munkaterületen. Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? A vizsgálatokhoz és a kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen a jó kapcsolatteremtő képesség, és az empátia. Fontos a kézügyesség és az esztétikai érzék is. Az optometrista szakmája folyamatosan fejlődik, ezért nélkülözhetetlen a rendszeres továbbképzés, önképzés, a naprakész ismeretek megszerzése és azok alkalmazása. Szakmai tudás: a szem anatómiájának, élettanának, kórélettanának ismerete fénytörési hibák és ezek korrigálásának ismerete a szemmozgás-zavarok ismerete, és ezek felismerésének és kezelésének B-2

12 KÖVETELMÉNYEK módja a szem betegségeinek, és ezek vizsgálati módszereinek ismerete, jártasság az alapvető gyógykezelési elvek terén, a látási fogyatékosoknál végezhető gyógyító- és gondozó tevékenységek elsajátítása Szakmai képességek: anamnézis felvételének képessége (empátiás meghallgatás) kliens szükségleteinek és lehetőségeinek felismerése, tisztázása tények rendszerelméletű elemzése szükséges eszközök használatának képessége dokumentálási képesség Jellemző tulajdonságok: segítő beállítódás, empátia hatékony szóbeli kommunikáció, kommunikációs eszközök alkalmazás rendszerező gondolkodás kapcsolatteremtési és együttműködési készség határozottság, döntési képesség, magabiztos fellépés türelem, kitartás igényesség, felelősségtudat mentális egészség B-3

13 KÖVETELMÉNYEK Milyen tárgyban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? A fizikai, matematikai és geometriai optika ismeretek magas szintű elsajátítása elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki jó optometristává váljon. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? Az optometrista szakmához leginkább az egészségügyi érdeklődés, a másokon segíteni akarás a legfontosabb, illetve az emberszeretet, mivel emberekkel dolgozik. B-4

14 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

15 SZAKKÉPZÉS Az oktatás célja, hogy a szakképzést sikeresen elvégző hallgatók megalapozott, nemzetközi szintű szakmai műveltség birtokában legyenek képesek önállóan, orvosok irányítása nélkül felismerni a szem fénytörési hibáit, elvégezni a korrekciós méréseket, kiválasztani, szakszerűen elkészíteni és alkalmazni a látásjavító segédeszközöket. Mit kell tanulni a szakképzés során? Az optometrista képzés az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak szakiránya. A gyakorlati oktatás kórházakban és klinikákon történik. A hallgatók tanulmányaik sikeres befejezése után optometrista oklevelet kapnak, ami optometrista (látásvizsgálói) munkakör betöltésére jogosít az optometrista-látszerész szakma területén. A törzsanyag: alapozó ismeretek: természettudományi (matematika, statisztika, fizika, kémia) egészségtudományi (funkcionális anatómia, élettan, sejtbiológia, genetika, biokémia, immunbiológia) szakmai törzsanyag: általános laboratóriumi ismeretek (műszeres analitika, biokémia, molekuláris biológia, mikrobiológia, általános patológia és patobiokémia, hisztológia) társadalomtudományos és interdiszciplinális ismeretek (bioetika, biztonságtechnika és elsősegélynyújtás, informatika és könyvtárismeret, angol szaknyelv) differenciált szakmai anyag, csak az optometrista szakirányra kitérve: binokuláris látás fiziológiája és patológiája C-1

16 SZAKKÉPZÉS fizikai és geometriai optika gyermekszemészet kontaktológia műszaki ismeretek optikai anyag- és gyártásismeret az optometria matematikai alapjai szemészeti anatómia és élettan, - optika, - patológia, - klinikai ismeretek, szemüvegrendelés szemészeti speciális ápolási ismeretek szemészeti műszaki ismeretek idegen szaknyelv Szakmai gyakorlat: A területi szakmai gyakorlat célja a gyakorlati készségek elsajátítása és elmélyítése. Ennek érdekében intézményen kívüli területi szakmai gyakorlatot (fekvőbeteg osztályos vizsgálóban, járóbeteg vizsgálóban, területi kontaktológia laboratóriumban, gyermekszemészeti rendelőben, optikai üzletben) kell végezni, a Kar által ellenőrzött és irányított oktatók vezetésével. A gyakorlat időtartama legalább 6 hét. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint: végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc) szakképzettség (megjelölve a szakirányt): orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus, optometria a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Medical Laboratory and Diagnostic Imaging Analytical Expert (Specialized in Optometrist) C-2

17 SZAKKÉPZÉS Hol történik a szakképzés? A felsőfokú optometrista szakirányú képzés jelenleg csak a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán indul. Honlapjuk címe: Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Az érettségi vizsga mellett szükség van látszerész szakvizsgára, valamint 2 éves szakmai gyakorlatra. Mennyi ideig tart a szakképzés? Az orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus alapképzési szak képzési ideje, 8 félév. Az első év végén lehet szakirányt választani, így a szakirányú képzési idő 6 félévet jelent. Kizárólag levelező tagozaton folyik oktatás, ami félévenként 3 x 5 napos elméleti és gyakorlati oktatást tartalmaz. Ezen oktatási forma esetén a hallgatók munka mellett végzik el a képzést, és egyidejűleg lehetőségük nyílik a praktizálásra. A képzésre fordítható összes óraszám a Kormány 36/1996. (III.5.) Korm. rendelete értelmében 2700 óra, melyből: az elméleti képzés összes óraszáma: 600 óra, a gyakorlati képzés összes óraszáma szemészeti klinikán: 300 óra, a látszerész-szakmai gyakorlati képzés összes óraszáma: 1800 óra. Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mint már fentebb említettük, a képzés csak levelező tagozaton, államilag támogatott, valamint önköltséges formában indul. Ez az összeg a 2009/2010- C-3

18 SZAKKÉPZÉS es tanévben a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar tájékoztatója szerint Ft volt. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? A képzésre felvehető létszámot a kar határozza meg. A 2009/2010-es tanévben a minimális létszám 15, az irányszám pedig 130 fő volt. Milyen karrierlehetősége lesz ezzel a végzettséggel? Az optometrista szakirányon végzett hallgatók az optikai üzleti életben gyakorló optometristákként helyezkedhetnek el, valamint lehetőségük nyílik optikai üzlet alapítására és vezetésére is. A kereskedelmi életben optikai termék- és projekt-menedzser szerepet is betölthetnek. A betegellátás szemészeti diagnosztikai vizsgáló laboratóriumaiban is várják a szakembereket önállóan dolgozni képes optometristának, illetve szemészeti asszisztenseknek. Mindemellett optikai kutatásokban is részt vehetnek. A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. C-4

19 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

20 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Az optometristaként dolgozó alkalmazottak havi bruttó átlagbére Ft körül alakult 2008-ban. A munkahely területi elhelyezkedése és nagysága függvényében ez az átlagbér és Ft között változhat. Ezzel a kereseti kilátással a foglalkozás jövedelmi viszonyai az országos átlagfizetést enyhén meghaladják. átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

21 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hivatalos összesített adat nem áll rendelkezésre a szakképesítést szerzők számáról. Ugyanakkor figyelembe véve az egészségügyi felsőoktatási intézmények képzéseit sikeresen befejezőkre, illetve az optometrista felnőttoktatásra vonatkozó adatokat elmondható, hogy évente hozzávetőleg ember végzi el sikeresen a foglalkozás gyakorlásához szükséges képzéseket. Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 54 ember dolgozott optometrista munkakörben. A foglalkozási kör egyesíti a látszerészeket, optikusokat, szemüvegkeret-készítőket és egyéb rokonszakmában tevékenykedő vállalkozókat, köztük az optometristákat is. Utóbbiak e kör legkisebb létszámú csoportja. Az ötvennégy, kifejezetten optometrista munkakör mellett sokan tevékenykednek ezen a szakterületen úgy, hogy bejelentett pozíciójuk eltérő ugyan, de tevékenységük és feladatkörük lényegileg azonos. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Rövidtávú előrejelzés a szakma iránt mutatkozó keresletről: csökkenés Az optometrista álláshelyek száma 2002 óta csökken. A 2000-es évek elején honosodott meg ez a szakma Magyarországon, hiszen előtte a szemvizsgálatot és a szemüveg receptre írását csak szakorvos végezhette. Másrészt a szemvizsgálathoz használható eszközök hozzáférhetővé válása szintén D-2

22 KERESETI LEHETŐSÉGEK jelentős lendületet hozott a szakmában. A magán szemvizsgálók az évek során betöltötték a kialakult piaci rést, és csökkent az érdeklődés a szakma iránt. A foglalkoztatási adatok egyértelműen jelzik, hogy alig jelentenek már be új álláshelyet ezen a munkaterületen. Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: D-3

23 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: változatlan Bár az alábbi ábra változatos munkaügyi folyamatok képét is jelezhetné a szakmáról, azonban tény, hogy az elmúlt 9 év során a legnagyobb és a legkisebb munkanélküliségi adat között csupán 5 fő a különbség. Figyelembe véve, hogy mennyi ember kerül ki a képzési rendszerből évente optometrista végzettséggel, továbbá hogy mennyi az évente bejelentett új álláshelyek száma, megállapítható, hogy a legnagyobb valószínűséggel nem alkalmazottként, hanem vállalkozóként folytatják pályafutásukat a szakmában elhelyezkedni vágyók. Különösen érdekes, hogy szinte egyáltalán nincs pályakezdő munkanélküli az elmúlt időszakban. Tehát aki megszerzi a foglalkozás gyakorlásához szükséges diplomát, az el is tud helyezkedni a szakmában. Munkanélküli száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: További elhelyezkedésre, munkaerő-piaci tendenciákra vonatkozó adatok D-4

24 KERESETI LEHETŐSÉGEK érhetők el a weboldal Statisztika menüpontja alatt. Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen? Látszerész Optikus D-5

25 Egyéb információs források -Kiadványok -Elektronikusan elérhető információs források

26 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. Honlapcímek: Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, rendezvények, dokumentumok az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel E-1

27 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban Magyar Optikus Ipartestület a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja az Oktatási Hivatal honlapja az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja Optika Egyesület Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: E-2