Informatikai és kommunikációs részegység vezetője Szakmabemutató információs mappa

Átírás

1 Szakmabemutató információs mappa

2 FELELŐS KIADÓ: PIRISI KÁROLY KÉSZÍTŐ: KANOA CONSULTING PÁLYAORIENTÁCIÓS LEKTOR: HARKÁNYI ADRIENNE INTERJÚALANY: SOLYMOS VIKTOR SZAKMAI LEKTORÁLÁS: GYÖRKE GÁBOR A SZAKMAISMERTETŐ MAPPA A TÁMOP A PÁLYAORIENTÁCIÓ RENDSZERÉNEK TARTALMI ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSE PROJEKT KERETÉBEN KERÜLT KIDOLGOZÁSRA. PROGRAMVEZETŐ: BORBÉLY-PECZE TIBOR BORS A PROJEKT AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS ALAP ÉS A MAGYAR ÁLLAM TÁRSFINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG. FOGLALKOZTATÁSI ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

3 Tartalomjegyzék A. Feladatok és tevékenységek B. Követelmények C. Szakképzés D. Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások E. Egyéb információs források

4 Feladatok és tevékenységek A következő kérdésekre kaphat választ: Melyek a jellemző feladatok, tevékenységek ebben a szakmában? Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? (anyagok, szerszámok, műszerek, gépek ) Hol végzi a munkáját? (szabadban, műhelyben, irodában, üzletben ) Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? (vevő, ügyfél, kolléga)

5 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK A produktivitás tekintetében nem a fizetés, a plusz juttatások, a kedvezmények, nem is a karizmatikus vállalati vezető bizonyul döntő tényezőnek. A siker valódi kulcsa a közvetlen felettesben rejlik. /Gallup Intézet/ Az IKT-nek nevezett infokommunikációs technológia az új technológiák gyűjtőfogalma. Beletartozik például az internet, a mobiltelefon, a számítógép, a digitális könyv, a digitális filmfeldolgozás. Ezek az új technológiák az elmúlt 20 év során megváltoztatták az életünket. A Szüleihez képest a ma embere egy óriási technológiai és életminőségi váltást tapasztalhatott meg. Az információtechnológiai eszközök segítik, de fel is gyorsítják életünket. Az IKT (infokommunikációs technológia) viszont egy új világot nyitott, melynek előnyeit azok élvezhetik leginkább, akik internethasználók lettek. Ma már sokan facebookolnak, iwiweznek, skype-olnak, MSN-eznek, chatelnek a telefonjukon, vagy képet töltenek fel és le, játszanak, tanulnak, vagy éppen vásárolnak a neten. Az infokommunikációs technológiák fejlesztése az elmúlt évtized egyik kiemelt prioritása, mind a tagállamokban, mind a teljes Európai Unióban. Meghatározó szerepét jelzi, hogy az elmúlt 8 évben ez az iparág adta a hazai gazdasági növekedés csaknem 25%-át. Ennek ellenére Magyarország még így is lemaradt Nyugat-Európától az infokommunikációs technológiák fejlesztésében és felhasználásában. Az IKT-szektor fejlődése szempontjából meghatározó, hogy Magyarország a lakossági és a kkv-s (kis és középvállalatok) internet-hozzáférését, használatát és használati tudását jelentős lemaradás jellemzi az uniós átlaghoz képest. Nyilvánvalóan komoly gazdasági és társadalmi hátrányokat okoz a digitális írástudás alacsony szintje (2008-ban a digitálisan írástudatlanok aránya a felnőtt lakosság körében még mindig meghaladta a 44 százalékot). A-1

6 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Az informatikai és kommunikációs vezető munkájába Solymos Viktor segít betekinteni. Az informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetőjének feladatai: Amikor az ember kikerül az iskolából, nem válik mindjárt vezetővé. Ehhez a szakma mélyebb ismerete, valamint több éves szakmai tapasztalat szükséges mondja Solymos Viktor. Vezetőként elsődleges feladata, hogy a vállalatvezetés által előírt stratégiához igazodva létrehozza a vállalat informatikai struktúráját, valamint biztosítsa a vállalat informatikai támogatását, a távközlési és egyéb adatkommunikációs, hálózati szolgáltatásokat. Tervezi és figyelemmel kíséri a számítástechnikai, informatikai szolgáltatásokat, illetve a szervezeten belül működő kommunikációs, infrastrukturális rendszereket. Az informatikai rendszert vagy rendszereket folyamatosan működteti, az új vagy már meglévő folyamatok fejlesztését elindítja, koordinálja, ellenőrzi és vezeti. Részlegére vonatkozóan megfogalmazza, kidolgozza az informatikai és kommunikációs technológiai (IKT) stratégiákat, irányelveket és terveket, valamint részt vesz ezek megvalósításában. Minőségi és folyamat-előírásokat készít a már meglévő és új informatikai folyamatokról (milyen folyamatok futnak a belső és külső hálózatokon, ezeknek milyen minőségi előírásoknak kell megfelelni). Elemzéseket készít a működő folyamatokról (pl. a hatékonyság, költség, sebesség stb. szempontjából). Az elemzések alapján folyamatos fejlesztéseket indít azért, hogy a meglévő folyamatokat különböző informatikai eszközökkel optimalizálja. Ezeket a folyamatokat nyomon követi és ellenőrzi. Új informatikai folyamatokat tervez (pl. új projektek indításakor). A-2

7 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Ilyenkor eldönti, kikkel végezzék a munkát és hogyan. Ütem- és költségtervet készít, valamint nyomon követi és folyamatosan ellenőrzi a folyamatot. Kész, illetve saját szoftvereket integrál a rendszerbe. Irányítja, koordinálja a fejlesztést, beszerzést, felhasználást. Felügyeli az igénybe vett külső informatikai, hálózati, illetve távközlési szolgáltatásokat. Szerződéseket köt. A folyamatok megtervezéséhez, megvalósításához külső vagy belső szakembereket kér fel a munka elvégzésére. Szerződésben határozza meg a munka elvégzésének feltételeit, módját, határidejét és költségeit. Felméri az igényeket és elvárásokat a részlegéhez tartozó tevékenységekkel kapcsolatban, illetve konzultál a felhasználókkal, vezetőkkel, eladókkal és technikusokkal. Kimutatásokat és jelentéseket készít a vállalatvezetésnek. Költségterveket, elszámolásokat készít és kezel az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítására. Gondoskodik az adat- és biztonságvédelmi szabályok betartásáról. Vezetői feladatkörének része: az irányítása alá tartozó egység tevékenységéről meghatározza az egységes szakmai elveket; meghatározza és biztosítja a zavartalan működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket; képviseli az általa vezetett részegységet a szervezet más részlegei és külső szervezetek felé (pl. konferenciákon, szakmai szemináriumokon, megbeszéléseken, tárgyalásokon), működéséért felelősséget vállal; nagyrészt az ő hatáskörébe tartozik a munkáltatói jogok gyakorlása is a részlegéhez tartozó beosztottak felett (pl. szabadságokat engedélyez, A-3

8 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK részvételt biztosít kollégáinak szakmai tanfolyamokon, rendszeresen értékeli munkatársait. Ennek célja, hogy a munkavállalók javítsák már meglévő készségeiket, vagy új készségeket alakítsanak ki, ezzel is hozzájárulva a termelékenység növeléséhez magyarázza Solymos Viktor. Biztosítja munkatársainak a munkafeltételeket. Feladataihoz tartozik a munkatársak szakmai irányítása is. Elvárásokat fogalmaz meg velük szemben, célokat tűz ki, feladatokat ad nekik, ellenőrzi és értékeli munkájukat. Milyen anyagokkal, eszközökkel kell dolgoznia? Munkaeszközei elsősorban a számítástechnikai eszközök, a számítógép és tartozékai (pl. nyomtató, adatátviteli eszközök stb.), számítógépes programok. Használ különböző irodatechnikai felszereléseket (pl. telefon, telefax, fénymásoló, íróeszköz, tűzőgép, írólap, boríték stb.). Adminisztrációs tevékenységének termékei a jelentések, értékelések, elemzések, illetve az informálódást segítő sajtótermékek. Hol végzik a munkájukat? Munkája nagy részét irodában, géptermekben, zárt térben végzi. Alapvetően munkaidőben, de esetenként munkaidőn túl is végzi feladataikat, ha a határidők ezt követelik. Amennyiben a vállalatnak több telephelye van, akkor természetesen külső helyszíneken is dolgozhat. Időnként a beosztásából adódó szervezési, kapcsolattartási feladatok kapcsán más cégekhez kell ellátogatnia, amely nem mindig irodai környezetet jelent. A-4

9 FELADATOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK Munkája során kikkel kerül kapcsolatba, kikkel van dolga? Az informatikai és kommunikáció részegység vezetője kapcsolatban áll: közvetlen munkatársaival, más ágazatok vezetőivel, a vállalatvezetéssel, informatikusokkal, rendszerszervezőkkel, programozókkal, műszerészekkel és egyéb informatikai területen dolgozó szakemberekkel, társosztályok munkatársaival. A-5

10 Követelmények A következő kérdésekre kaphat választ: Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Milyen tantárgyakban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában?

11 KÖVETELMÉNYEK Milyen fizikai igénybevétellel, megterheléssel jár a munkavégzés? Munkáját legtöbbször ülve, hajlott testtartásban, egy helyben végzi, döntően zárt térben, íróasztal, illetve számítógép mellett. Ugyanakkor pl. ha üzemeltetés közben programhibák derülnek ki, esetleg a helyszínen is dolgoznia kell. A számítógépek többnyire klimatizált körülmények között üzemelnek, ami általában kedvező munkafeltételeket biztosít. A munkaidő-beosztás általában kötetlen, csúcsidőszakokban túlmunka előfordulhat. A napi többórás számítógépes munka azonban igénybe veszi az idegrendszert és a szemeket. Munkája alapvetően szellemi megterhelést jelent. Milyen környezeti ártalmakkal, hátrányokkal járhat a szakma gyakorlása? A testtartásból következő megterhelés miatt nyak-, fej- és hátfájás, ízületi fájdalmak léphetnek fel. A monitorok előtt végzett munka elsősorban a szemeket teszi ki veszélynek, de a természetes fény hiánya egyes irodákban az egész közérzetre hathat. Különös figyelmet kell szentelni a pihenőidőkre, káros hatások mérséklésére. Mivel elektromos berendezésekkel dolgozik, az ezekből származó elektroszmog egészségügyi hatásait tanácsos fejlett készülékek használatával megelőzni. Az állandó készenlét, a gyors teljesítés kényszere, az esetenként nagyobb felelősség fokozott stresszel jár. Milyen egészségügyi követelményeket támaszt ez a szakma? Fontosabb egészségi szempontok (tájékoztató jelleggel): jó hallás és beszédkészség (pl. pontosan hallja és értse az ügyfél igényeit) karok, kezek, ujjak fokozott használata B-1

12 KÖVETELMÉNYEK A foglalkozás gyakorlását kizáró egészségi tényezők: szellemi fogyatékosság a végtagok (főleg a kar és a kéz) azon károsodásai, amelyek a munkavégzést akadályozzák ép hallást igénylő munkavégzésére nem alkalmas együttműködést kívánó munkát nem végezhet fokozott figyelmet igénylő munkát nem végezhet szív és keringési rendszer súlyosabb elváltozásai (szakorvosi vélemény alapján) epilepszia A foglalkozás gyakorlását korlátozó egészségügyi tényezők: tartós ülőmunkát nem végezhet karok/kezek/ujjak fokozott használatát igénylő munkát nem végezhet A megváltozott munkaképesség befolyásoló tényezője lehet ezen foglalkozás gyakorlásánál. B-2

13 KÖVETELMÉNYEK Milyen egyéb tulajdonságok megléte kedvező ebben a szakmában? Nélkülözhetetlen e foglalkozás gyakorlásához az együttműködési készség, a problémamegoldó képesség és a logikus gondolkodás. Mivel az informatika területén a szoftver- és hardvereszközök szinte naprólnapra fejlődnek, elengedhetetlen a folyamatos önképzés, az aktív tájékozódás szakmai ügyekben. Rendkívül fontos az angol, illetve további idegen nyelvek ismerete (az angol nyelvű szakmai irodalom olvasásának képessége mindenképpen). Pozíciója miatt lényeges, hogy a munkavállaló rendelkezzen vezetői tulajdonságokkal. Ilyenek például a következők: szervezőkészség, rendszerszemlélet, határozott logikai, analitikai, strukturáló, asszociációs gondolkodásmód, matematikai problémamegértő képesség. Mindemellett természetesen megbízhatónak, kötelességtudatosnak, tárgyalóképesnek is kell lennie. A feladatok ellátásához szükséges kompetenciák: Foglalkozás Testi, fizikai alkalmasság Együttműködési készség Problémamegoldó képesség Jó helyzetfelismerési képesség Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetője Szakmai kompetenciák: informatikai és kommunikációs technológiák vezetői készségek B-3

14 KÖVETELMÉNYEK Személyes kompetenciák: delegálási képesség együttműködési készség problémamegoldó képesség döntési képesség jó helyzetfelismerő képesség irányítási képesség kreativitás stratégiai gondolkodás analitikus és fogalmi gondolkodás Milyen tárgyban kell jó eredményt elérni ehhez a szakmához? Az általános képzésben a matematika és egy idegen nyelv ismerete jól alapozhatja a további képzést. A szakmai képzésben legfontosabb az informatika, valamint a magyar nyelv és irodalom tantárgyak megfelelő fokú ismerete. A felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzésekhez érettségi szükséges matematikából, valamint biológiából, vagy fizikából, vagy informatikából, esetleg egy szakmai előkészítő tárgyból. Utóbbi lehet az elektronikai alapismeretek, illetve az informatikai alapismeretek tárgy. A választott tárgyakból a felvételiknél tapasztalható túljelentkezés miatt érdemes minél jobb eredménnyel érettségi vizsgát tenni. Milyen érdeklődési kör a legelőnyösebb ebben a szakmában? A foglalkozás alapvetően műszaki érdeklődést igényel. Azoknak ajánlható ez a szakterület, akik érdeklődnek a számítástechnika és az elektronika, az informatikai alkalmazások, programnyelvek iránt, folyamatosan figyelik és nyomon követik az újdonságokat, programfrissítéseket. Hasznos a jó B-4

15 KÖVETELMÉNYEK kapcsolatteremtő és együttműködési képesség, valamint az emberek irányításával, motiválásával kapcsolatos ismeretek. B-5

16 Szakképzés A következő kérdésekre kaphat választ: Mit kell tanulni a szakképzés során? Hol történik a szakképzés? Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Mennyi ideig tart a szakképzés? Milyen költségekkel jár a képzés, és kapható-e támogatás? Mekkora a képzésbe felvehető létszám?

17 SZAKKÉPZÉS Mit kell tanulni a szakképzés során? AZ IKT-szektorban változatos tevékenységi körű vállalkozások, intézmények működnek. Ide sorolhatóak a különféle hardver- és szoftvercégek, a telekommunikációs- és IT-szolgáltatók. Az itt foglalkoztatott szakemberek alapos ismeretekkel rendelkeznek az információs és kommunikációs technológiák területein. Az IKT-megoldásokat kínáló nagyobb vállalkozások a különböző tevékenységeket egységekhez, munkatársak csoportjához utalják. Ezek irányításához a technológia ismerete mellett a projekttervezéssel, projektvezetéssel kapcsolatos, valamint üzletviteli, menedzseri ismeretek is szükségesek. Számos képzési formában nyílik lehetőség ezek megszerzésére. A tanulmányok tervezésekor tanácsos figyelembe venni, hogy a vezető beosztásban dolgozókkal szemben általánosan jellemző elvárás a felsőfokú végzettség. Az alapok elsajátítására lehetőséget ad az IKT alapismeret ECDL képzési modul is. Ugyanakkor a vezetői beosztást célul kitűzőknek, illetve az ilyen lehetőségekkel számolóknak ennél jóval mélyebb szakirányú képzettség szükséges. A felsőfokú tanulmányok megkezdését megelőzően is számos szakképzést kínálnak az intézmények. Az egyik ilyen az informatikai rendszergazda emelt szintű szakképzés, melynek rész-szakképzése a számítástechnikai szoftverüzemeltető középszintű szakképesítés. A képzés keretében alapismeretekként a számítógépkezelés, a szoftverhasználat, a munkaszervezés, a projektmenedzsment, a hardveres és szoftveres feladatok megoldása ismeretanyagait sajátítják el a hallgatók. A továbbiakban a képzésben részt vevők a következő területeken mélyíthetik el tudásukat: LAN/WAN ismeretek, biztonsági rendszerek, C-1

18 SZAKKÉPZÉS a számítógépes rendszerek fizikai kiépítése, szoftveres telepítése, audió/videóismeretek, IT-biztonságtechnika, áruforgalom-bonyolítás és a kereskedelmi működés. A felsoroltakat a jelentkezők az elágazásoknak megfelelően tanulják, melyek a következők lehetnek: informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető, informatikai műszerész, IT-biztonságtechnikus, IT-kereskedő, számítógéprendszer-karbantartó, szórakoztatótechnikai műszerész, webmester. A közös modulok felölelik az alábbiakhoz kapcsolódó tananyagot: irodai programcsomagok, multimédiás és kommunikációs alkalmazások kezelése, hálózatok tervezése és alkalmazása, konfigurálása, a szükséges eszközök használata. A hallgatók képessé válnak projektek tervezésére, feladattervek kialakítására, részvételre a kockázat- és követelményelemzésben, a projekt értékelésére. Megtanulják meghatározni a konfigurációt, összerakni a munkaállomást, üzembe helyezni az eszközöket, tartozékokat, a kábelezés technikáját. Elsajátítják a hardveres hibaelhárítás módozatait, a karbantartáshoz szükséges készségeket, a rendszerkiépítés, a telepítés, hibaelhárítás, tesztelés fázisait. Ezek mellett szerelési munkák (kábelezés, csatlakoztatás) végzésére is alkalmassá válnak. Az általános rendszergazda felsőfokú szakképesítés magasabb szintű C-2

19 SZAKKÉPZÉS felkészültséget követel meg. Elsősorban azoknak ajánlható, akik a lehető legrövidebb idő alatt kívánnak felsőfokú szakképzettséget, szakmát szerezni, valamint esetleg később könnyebben bekapcsolódni a felsőoktatásba. Javasolható a szakképzés azoknak is, akik mérnök-informatikus szakember mellett részletszerkesztési, illetve kisebb tervezési feladatokat is szeretnének végezni. A képzés főbb tárgyai: informatika, mérnöki alapismeretek, biztonságtechnika, multimédia, környezetvédelem és energiagazdálkodás, közgazdaságtan, vállalkozástan, munkavégzési technikák, munkaerő-piaci ismeretek, informatikai projektvezetés és gyakorlat, matematika, műszaki ábrázolás, elektronika, villamosságtan, villamos mérések, operációs rendszerek (Linux és Windows), számítógéprendszerek és perifériák, hálózatmenedzselés, programozás, internet-technológiák, adatbiztonság, C-3

20 SZAKKÉPZÉS adatvédelem, angol műszaki nyelv alapjai. Mindezeket az alábbi modulok fogják össze: korszerű munkaszervezés, gazdálkodás, projektvezetés, műszaki alapozás, hálózati rendszerek telepítése, konfigurálása, hálózati rendszerek üzemeltetése. A hálózati informatikus felsőfokú szakképzettségűek elsődleges feladata a számítógép-hálózatok kialakítása. A korszerű munkaszervezés és a gazdálkodási projektvezetés modulok fogják össze közös ismeretanyagát a mérnökasszisztens szakképesítés többi elágazásával, melyek a következők: energetikai mérnökasszisztens, építettkörnyezet mérnök-asszisztens, faipari terméktervező, faipari termelésvezető, gépipari mérnökasszisztens, kohómérnök asszisztens, könnyűipari mérnökasszisztens, mechatronikai mérnökasszisztens, műszaki informatikai mérnökasszisztens, vegyész mérnökasszisztens, vegyipari gépészmérnök-asszisztens, villamosmérnök-asszisztens. A szakosodásnak megfelelően az elágazást választók alkalmassá válnak: információs rendszerek telepítésére, üzembe helyezésére és konfigurálására, PC-k hardveres és szoftveres konfigurálására, C-4

21 SZAKKÉPZÉS helyi számítógépes hálózatok telepítésére, üzembe helyezésére, szerver, hardver és szoftver konfigurálásra, a hálózati felügyelet ellátására. Megismerik a vállalati információs rendszereket, az adatkezelési, adattárolási módszereket, az adatbázis-kezelő rendszereket, a számítógép architektúrákat, az operációs rendszereket (Windows- és Unix-alapú rendszerek), a számítógép hálózatok felépítését és működését. Ezek mellett fontos tudásanyagai a képzésnek a villamosságtan, az elektronika és digitális elektronika, az irányítástechnika, a mérnöki tervezőrendszerek, a programozás (alapfogalmak, technikák, programozási nyelvek). A mérnökasszisztensi szakképzés a korábbi OKJ szerint műszaki informatikai mérnökasszisztens elnevezésű szakképzést váltja ki. A képző intézmények egyelőre felváltva használják a két elnevezést, ezért e kettősségre érdemes fokozottan figyelni a felvételi kiírásoknál. A szakképesítéssel kapcsolatos részletes információk megismerhetők a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapjának ( Szakképzési dokumentumok és Adatbázisok menüpontja alatt, valamint a Nemzeti Pályaorientációs Portálon ( A felsőoktatásban mérnök informatikus alapszakon (BSc), illetve a hasonló programtervező informatikus alapszakon folytathatnak tanulmányokat azok, akik magasabb fokú képzettség megszerzését tűzték ki célul. A mérnök informatikus alapszakon olyan szakemberek képzése a cél, akik megfelelő tudással rendelkeznek a műszaki informatikai, információs és infrastrukturális rendszerek és szolgáltatások telepítéséhez, üzemeltetéséhez, adat- és programrendszereinek tervezési és fejlesztési feladatainak ellátásához. A hallgatók mérnöki gyakorlati módszerek és szoftverfejlesztési metodikák alkalmazását, fejlesztési eszközök használatát, az információs rendszerek C-5

22 SZAKKÉPZÉS modellezését, a teljesítmény- és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálatát sajátítják el. A mérnök informatikusi alkalmassághoz a későbbi szakirányokat is figyelembe véve az alábbi szakterületekből legalább kettőn várnak el kompetenciát a hallgatóktól: számítógépes és távközlő hálózatok telepítése, konfigurálása, hibaelhárítása, üzemeltetése, fejlesztése, kliens-szerver rendszerek programozása, web programozása, vállalati információs rendszerek folyamatalapú funkcionális tervezése és készítése valamely enterprise modeller típusú eszköz segítségével, döntéstámogató rendszerek tervezése, készítése, működtetése. A programtervező informatikus alapszak képzési célja a következő képzési szint elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése mellett, hogy a hallgatók megfelelő ismerettel rendelkezzenek a szoftverorientált információs technológiai eszközök és rendszerek létrehozására, bevezetésére, működtetésére, szervizelésére, fejlesztésére, alkalmazására önállóan, illetve csoportmunkában. Az alapszakon végzettek folytathatják tanulmányaikat a programtervező informatikusi képzés második szakaszában, vagy elhelyezkedhetnek mindazon társadalmi, gazdasági területeken, ahol igény van információs rendszerek tervezésére, kiépítésére. A szakkal/szakiránnyal kapcsolatos részletes információk megismerhetők a weboldal Szakkereső és Szakleírások menüpontja alatt. Hol történik a szakképzés? Az informatikai rendszergazda képzés iskolai rendszerben és felnőttképzésben is elérhető. A szakképzést indító iskolákról az évente megjelenő kiadványokból is tájékozódhatnak az érdeklődők. Számos oktatásszervező vállalkozás is hirdet C-6

23 SZAKKÉPZÉS szakképzést. Az induló tanfolyamokról az adott intézményben adhatnak bővebb felvilágosítást. Az általános rendszergazda és mérnökasszisztensi (hálózati informatikus) szakképzés kizárólag iskolai rendszerben folyik. Mérnök informatikus, illetve programtervező informatikus végzettséget csak felsőoktatásban lehet szerezni. Milyen iskolai előképzettségre van szükség? Az informatikai rendszergazda, valamint mérnökasszisztens emelt szintű, illetve az általános rendszergazda felsőfokú szakképzésben részvétel feltétele az érettségi. Mennyi ideig tart a szakképzés? Az informatikai rendszergazda szakképzés ideje főszakképzés esetén 2 év, felnőttképzésben legfeljebb 2000 óra. Az általános rendszergazda, illetve a mérnökasszisztensi szakképesítés 2 év (4 félév) alatt szerezhető meg nappali vagy levelező tagozaton. A mérnök informatikus alapszak 7 féléves, és szintén elvégezhető nappali vagy levelező tagozaton is, akárcsak a 6 féléves programtervező informatikus alapszak. Milyen költségekkel jár a szakképzés, és kapható-e támogatás? Az iskolai rendszerű szakképzés ingyenes az első szakképesítés megszerzéséig. Ilyen képzési formába, nappali tagozatra csak azok jelentkezhetnek, akik a jelentkezés évében még nem töltötték be a 22. életévüket. Ilyen esetben megmarad a diákok tanulói jogviszonya, az intézménytől diákigazolványt kapnak, illetve családi pótlékot igényelhetnek. Esti tagozaton nincs korhatár. Iskolák is hirdethetnek iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében tanfolyamot, és számos magánvállalkozás is szervez ilyen oktatást. A költségtérítés mértékéről minden esetben az adott intézmény határoz saját C-7

24 SZAKKÉPZÉS hatáskörében. Ennek megfelelően az egyes tanfolyamok költségei nagyok eltérhetnek. A mérnökasszisztens, vagyis hálózati informatikus szakképzés költségét és Ft/félév körül határozták meg 2010-ben. A korábbi évek tapasztalatai alapján az informatikai rendszergazda szakképzés költségtérítésének mértékét körülbelül Ft között állapították meg. Az általános rendszergazda felsőfokú szakképesítés államilag támogatott és költségtérítéses rendszerben is elérhető. A költségtérítés mértéke a 2010-ben meghirdetett képzéseknél Ft/félév között mozgott. A mérnök informatikus és programtervező informatikus alapszakon költségtérítéses és támogatott formában is részt lehet venni a képzésben. Az intézmények 2010-ben Ft/félév között állapították meg a fizetendő összeget a mérnök informatikus, illetve Ft között a programtervező informatikus szakokon. Mekkora a képzésbe felvehető létszám? Az érettségit követő szakképzéssel foglalkozó szakközépiskolák felveszik azokat a jelentkezőket, akik megfelelnek a követelményeknek, tehát érettségivel rendelkeznek. Az informatikai rendszergazda oktatásokat szervező vállalkozások maguk határozzák meg a képzésbe felvehetők létszámát. A meghirdetett képzések többségükben kisebb csoportokba verbuválják a hallgatókat a hatékonyabb oktatás, a gyakorlatszerzés érdekében. A tanfolyamok csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. Az általános rendszergazda felsőfokú szakképesítésbe a felsőoktatási intézmények 2010-ben összesen legalább 77, legfeljebb 350 főben határozták meg a felvehetők számát. A hálózati informatikus és műszaki informatikai mérnökasszisztens elnevezésű felsőfokú szakképzésre együtt legkevesebb 126, C-8

25 SZAKKÉPZÉS legfeljebb 310 főnek kínáltak helyet. Az informatika képzési terület igen sok jelentkezőt vonz a főiskolákra, egyetemekre. Összesen fő jelentkezett valamilyen informatika szakra 2009-ben, végül összesen 6075 főt vettek fel. A mérnök informatikus alapszak az egyik legnépszerűbb a felsőoktatásban. A szakra a 2010-es évben legkevesebb 445, legfeljebb 3165 főt vártak az intézmények összesen. Programtervező informatikus alapszakon legalább 110, legfeljebb 1170 főben szabták meg a létszámkeretet. C-9

26 Kereseti lehetőségek, elhelyezkedési kilátások A következő kérdésekre kaphat választ: Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Hányan dolgoznak ebben a szakmában? Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Milyen más foglalkozási területre válthat át az ember viszonylag könnyen?

27 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hogyan alakult az átlagkereset a szakmában? Az informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetőjeként alkalmazottak havi átlagbére 2008-ban Ft körül alakult. A szakmai munkaviszonyban eltöltött idő és a tevékenységi kör sokszínűsége szerint ez az átlagkereset és Ft között változhat. Ez a kereseti kilátás magasabb az országos átlagkeresetnél Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezető munkavállalók átlagkeresete Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Személyi alapbér Országos átlagkereseti adatok (bruttó Ft/hónap) Teljes kereset Forrás: A foglalkozásra jellemző átlagkeresettel kapcsolatos információk megtalálhatók az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján: D-1

28 KERESETI LEHETŐSÉGEK Hányan szereztek szakképesítést az elmúlt időszakban? Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetőjeként a szakmában szerzett tapasztalat alapján állnak alkalmazásban a munkavállalók. A pozícióra elsősorban a vezetői készség alapján választják ki az embereket. Hányan dolgoznak ebben a szakmában? A 2008-as adatok alapján az országban 302 főt alkalmaztak informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetőjeként. Mekkora a munkaerő iránti kereslet ebben a szakmában? 2000 óta nő az alkalmazotti munkaviszonyban álló vezetők száma. E munkakör nem csupán szakmai felelősségvállalást, hanem vezetési-irányítási feladatok ellátását is kívánja, amiket a munkahelyek szervezeti és működési szabályzata ír elő. Ezért ezt a munkakört egyéb jogviszony keretében nem lehet ellátni. A pozíció iránt mutatkozó igény nagymértékű emelkedése 2007-től azt jelzi, hogy növekednek a szervezeteken belül az informatikai csoportok, így szükségessé válik, hogy vezetőket keressenek. Bejelentett Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetői álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma országosan (db/év) Bejelentett álláshelyek száma Forrás: D-2

29 KERESETI LEHETŐSÉGEK Az Európai Unió által működtetett EURES-portálon közzétett álláshirdetések az EURES-tagoktól és partnerektől származnak, ezen belül is elsősorban az európai állami foglalkoztatási szolgálatoktól. A weblapra 2005-től fokozatosan felkerül valamennyi állás, melyet az európai állami foglalkoztatási szolgálatok hirdetnek meg. Az álláshirdetések számos foglalkozás művelőinek szólnak, valamint állandó és szezonális munkalehetőségeket is kínálnak. Tájékoztatást nyújtanak továbbá többek között a pillanatnyi kereseti lehetőségekről is az egyes országokban, köztük természetesen Magyarországon is. Elérhetőség: Hogyan alakult a munkanélküliek száma? Munkanélküliek számának változása 2008-ban: növekedés Az álláshelyek növekedésével azonos mértékben növekedett a vezetői állást keresők száma is. Ennek lényeges tényezője lehet, hogy egyre többen rendelkeznek elegendő tapasztalattal a vezetővé váláshoz. Az állást kereső informatikai szakemberek között vonzó álláshelynek számít a részegységvezetői pozíció. Meglepő, hogy 2007-től a pályakezdők is megjelentek a vezetői munkahelyet keresők között. Munkanélküli Informatikai és kommunikációs tevékenységet folytató részegység vezetők száma A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Összes munkanélküli és álláskereső A foglalkozást kereső munkanélküliek száma országosan (fő/év) Pályakezdő munkanélküliek és álláskeresők Forrás: D-3

30 Egyéb információs források - Elektronikusan elérhető információs források - Nyomtatott kiadványok

31 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK A tájékozódást segítő kiadványok: Felsőoktatási felvételi tájékoztató (Oktatási Minisztérium, Országos Felvételi Iroda) Évente megjelenő kiadvány. A felsőfokú tanulmányokra készülő fiataloknak és felnőtteknek összeállított tájékoztató, melynek segítségével választhatnak intézményt, szakot az egyetemek és főiskolák világából. Magyar Közlöny (Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft.) A Magyar Közlönyből a szakképzéssel kapcsolatos hatályos jogszabályokról lehet tájékozódni. Felsőoktatási vizsgakövetelmények (Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht.) Évente megjelenő kiadvány. A kötet az érettségi kormányrendelet által meghatározott kötelező és a választható érettségi tárgyak követelményeit közli közép- és emelt szinten. A választható tárgyak közül a gyakrabban választott és a felsőoktatási intézményekbe bejutáshoz leggyakrabban szükséges tantárgyak követelményeit ismerteti. A kötelező tárgyak vonatkozásában közli az Országos Közoktatási Intézet által összeállított érettségi feladatsorokat és azok megoldásait. További ajánlott kiadványok: 200 x szép szakma (MFPI, letölthető kiadvány 2010) Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere FEOR-08 (KSH, január 1-jén lép hatályba) Iskolaválasztás előtt 2010 (MFPI, Bp., évente megjelenő kiadvány) Országos Képzési Jegyzék (NSZFI, Bp., 2009) Százszorszép szakma (MFPI, Bp., letölthető kiadvány 2009) E-1

32 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Ajánlott honlapcímek: az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapja Fővárosi Oktatási Portál: hírek, rendezvények, dokumentumok az európai állás- és tanulmányi lehetőségekkel kapcsolatos információk felkutatását megkönnyítő portál a PLOTEUS (Portal on Learning Opportunities throughout European Space) az európai tanulási lehetőségekről informál az Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályaorientációs és pályakorrekciós információs bázisa a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) portáloldala az Országos Felsőoktatási Információs Központ honlapja a Mérei Ferenc Pedagógiai Intézet honlapja; számos információt, szolgáltatást kínálnak a pályaválasztással kapcsolatban a Központi Statisztikai Hivatal honlapja, számtalan adat, információ, kimutatás többek között a munka világával kapcsolatban a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet honlapja a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapja a Nemzeti Pályainformációs Központ honlapja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja az Oktatási Hivatal honlapja az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapja a Magyar Ösztöndíj Bizottság honlapja. Információk külföldi ösztöndíjakról Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Honlapja; információk és szolgáltatások többek között diákoknak, hallgatóknak a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja a tudásközpontként működő, az EU-s támogatásokról képzéseket nyújtó, nemzeti nemzetközi oktatási-képzési pályázati programokat kezelő E-2

33 EGYÉB INFORMÁCIÓS FORRÁSOK Tempus Közalapítvány honlapja A gazdaság által igényelt szakmákról információk a következő oldalon szerepelnek: A szakmai tájékozódást segítő honlapok: általános információk az informatikáról a multimédia-ipar szakmáinak követelményrendszeréről, szakemberszükségletének meghatározásáról szolgál adatokat multimédia és infokommunikációs technológiák (IKT) területén E-3