PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola. Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola. Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár"

Átírás

1 PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezető: Dr. KOCSIS LÁSZLÓ egyetemi tanár Dr. KOZMA PÁL tudományos főmunkatárs AZ OLASZ RIZLING P. 2 ÉS A KADARKA SZŐLŐFAJTA KLÓNSZELEKCIÓS NEMESÍTÉSE DOKTORI ÉRTEKEZÉS (PhD) TÉZISEI Készítette: WERNER JÁNOS Keszthely 2013

2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉSEK oldal 2. A VIZSGÁLAT ANYAGA ÉS MÓDSZERE oldal 2.1. A szelekció 1. lépcsője az anyatőkék vizsgálata oldal A vizsgálat anyaga oldal A vizsgálat módszere oldal 2.2. A szelekció 2. lépcsője az első klónszármazék vizsgálata oldal A vizsgálat anyaga oldal A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak növényanyaga oldal A vizsgálat módszere oldal A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak módszerei oldal 3. EREDMÉNYEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK oldal 3.1. A szelekció 1. lépcsője az anyatőkék vizsgálata oldal 3.2. A szelekció 2. lépcsője az első klónszármazék vizsgálata oldal Termékenységi együtthatók oldal Szüreti eredmények oldal Borászati eredmények oldal A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak eredményei oldal 3.3. Az eredmények gyakorlati hasznosítása oldal 4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK oldal 2

4 5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK, MEGTARTOTT ELŐADÁSOK oldal 5.1. Külföldi idegen nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk oldal 5.2. Hazai idegen nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk oldal 5.3. Magyar nyelvű szakkönyv oldal 5.4. Magyar nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk oldal 5.5. Előadás összefoglalók magyar nyelven oldal 5.6. Poszterek, konferencia kiadványban megjelent közlemények oldal 5.7. Egyéb közlemények oldal 5.8. Előadások oldal 3

5 1. A KUTATÁS ELŐZMÉNYEI, CÉLKITŰZÉSEK A szőlő termésmennyiségét, valamint a borminőséget alakító tényezők sorában (termőhely ökológiai adottságai, évjárat, szőlészeti-borászati technológia) a fajta szerepe megkérdőjelezhetetlen. A fajta termesztésbiztonságának és minőségének növelése elsősorban biológiai alapjainak fejlesztésével, a klónszelekciós nemesítésével érhető el. A tudományos alapossággal művelt klónszelekciós nemesítés számos ország szőlőtermesztésének korszerűsítéséhez járult hozzá. Az 1960-as évektől alkalmazott széles soros, nagy tőketerhelésű, elsősorban gépi művelésre alapozott nagyüzemi technológia egy fajtaváltást indított el hazánkban. Ez a korábban nagyobb felületen termesztett, a környezeti hatásokra érzékenyebb és fokozott ápolási munkát igénylő regionális- és tájfajták egy részének folyamatos visszaszorulását (pl. Kadarka, Kéknyelű), más e technológiaváltás új körülményeire kevésbé hátrányosan reagáló fajták nagyobb felületen történő termesztését eredményezte (pl. Kékfrankos). Ebben az időszakban a világfajták (pl. Chardonnay, Cabernet sauvignon), valamint az új, keresztezéses nemesítéssel előállított hazai és külföldi fajták (pl. Zalagyöngye, Müller-Thurgau - Rizlingszilváni, Zweigelt) szerepe szintén meghatározóvá vált. A hazánkban az 1990-es évektől lezajló politikai, gazdasági változások a korábbi termelési cél és struktúra átalakulását, valamint jelentős számú családi vállalkozást hívott életre. A minőségi termeléshez szükséges szőlészeti és borászati technológiaváltás viszonylag gyorsan bekövetkezett. A hazai regionális- és tájfajták korábbi évtizedekben elmaradt biológiai alapjainak fejlesztése azonban ebben a folyamatban jelentős hiányként jelentkezett. A gazdasági és piaci folyamatokban lezajló változásokat, valamint a regionális- és tájfajtákban rejlő lehetőségeket felismerve a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet a több évtizedes klónszelekciós nemesítési munkájában a évet követően a hangsúlyt az ún. hungarikumokra, a Kárpát-medencében, ezen belül a Magyarországon honos, illetve meghonosodott és fontos szerepet játszó fajtákra irányította. Kutatási programunk célkitűzése volt, hogy az Olasz rizling P. 2 és a Kadarka fajták biológiai alapjait olyan klónok kiválasztásával gazdagítsuk, amelyekkel a fajták termesztésbiztonságát és minőségét növelni tudjuk. Azt is fontosnak tartottuk, hogy a klónválaszték bővítése a borminőség és -karakter termőhelyi adottságoknak és piaci igényeknek megfelelő kialakításához is lehetőséget nyújtson. A nemesítési program mellett célul tűztük ki, hogy a különböző Kadarka változatok, fajták, klónok rokonsági kapcsolatait felderítsük, és azok fajtaérték-kutatását megkezdjük. A célok megvalósításában az alábbi feladatokat végeztük el: - A klónszelekciós program indításához egy-egy formagazdag Olasz rizling P. 2 és Kadarka ültetvény kiválasztása. Az állományok variabilitásának felmérése, a kiemelt anyatőkék értékelése. - A kiválasztott Olasz rizling P. 2 és Kadarka elit tőkék összehasonlító kísérletbe állítása és vizsgálata. 4

6 - A Kadarka klónok, változatok és Kadarka névvel illetett fajták morfológiai és genetikai jellemzése, rokonsági kapcsolatainak tisztázása. - Az Olasz rizling P. 2 szubklónjelöltek szőlészeti és borászati teljesítményének különböző termőhelyeken történő értékelése. - A Kadarka klónok, változatok és Kadarka névvel illetett fajták fajtaérték-kutatása. - A legértékesebb Olasz rizling P. 2 és Kadarka klónok állami minősítésre történő bejelentése, vírustesztelési folyamatuk elindítása, üzemi felületű ültetvényeik létesítése. 2. A VIZSGÁLAT ANYAGA ÉS MÓDSZERE 2.1. A szelekció 1. lépcsője az anyatőkék vizsgálata A vizsgálat anyaga Mindkét fajtánál a kutatásokat 2001-ben indítottuk. Az Olasz rizling P. 2 szelektált ültetvénye a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Szentmiklóshegyi Telepén; a Kadarka ültetvény Szekszárdon, a Parászta dűlőben található. A szelekciós nemesítés célja rothadásra kevésbé fogékony, lazább és kisebb fürtű, kis vagy közepes bogyójú, fajtajelleges, intenzívebb ízű és zamatú, továbbá a Kadarkánál az egységesen színeződő és mély bogyószínű tőkék kiválasztása és elszaporítása volt. A vizsgálatok elvégzéséhez az Olasz rizling P. 2 klónból 75, a Kadarkából 56 anyatőkét választottunk ki. A szelekció során jó kondíciójú, egészséges, vizuálisan tápelem-hiánytünetet és károsító tünetet nem mutató tőkéket emeltünk ki. Az Olasz rizling 1984-ben telepített P. 2 klón ültetvényének művelésmódja ernyő, szálvesszős metszéssel, a tőkék sor- és tőtávolsága: 3,5 x 1,2 m. A Kadarka 1898-ban telepített ültetvényének művelésmódja bak, rövidcsapos metszéssel, a tőkék sor- és tőtávolsága: 1,0 x1,0 m A vizsgálat módszere A szelekciós nemesítést mindkét fajtánál a Németh féle négy lépcsős módszer Luntz által módosított három lépcsős változata szerint végeztük. Az Olasz rizlingnél a kiemelt anyatőkéket kilenc éven át ( ), a Kadarkánál hat éven át ( ) vizsgáltuk. A fürtök tömöttségét, a bogyók méretét és a rothadás mértékét a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által kidolgozott értékelő rendszer szerint jellemeztem. A bogyóhéj vastagságát, színeződését, az íz- zamatanyagok intenzitását 1-től 5-ig terjedő értékskála alapján bonitálással határoztam meg. A tőkékről, a jellemző fürtszerkezetről fénykép készült. A tőkénkénti termés mennyiségét (kg), a fürt átlagtömegét (termésmennyiség/fürtszám - g), a mustfokot (Mm o ), a must titrálható savtartalmát, borkősavra nézve (g/l) és a ph-t méréssel állapítottuk meg. A mért adatokat összefüggés-vizsgálattal elemeztem. 5

7 2.2. A szelekció 2. lépcsője az első klónszármazék vizsgálata A vizsgálat anyaga A szelekció első lépcsőjéből a további vizsgálatokhoz az Olasz rizlingből 10, a Kadarkából 16 anyatőkét emeltünk ki. Az anyatőkék szaporulatainak (klónok) szőlészeti és borászati teljesítményét az Olasz rizlingnél a Pécsi borvidéken, Pécsváradon és a Tolnai borvidéken, Kölesden 2003-ban, szubklónonként tőszámmal telepített kísérleti ültetvényekben a 2009., és években értékeltük (1. táblázat). 1. táblázat: A vizsgálat növényanyaga Olasz rizling P. 2 A szelekció 1. lépcsője A szelekció 2. lépcsője Pécs, Szentmiklóshegy 75 anyatőke (1-75) Pécsvárad (P. 2/6; P. 2/10; P. 2/11; P. 2/16; P. 2/23; P. 2/29; P. 2/30; P. 2/37; P. 2/41; P. 2/61; Kontroll: P. 2) Kölesd (P. 2/6; P. 2/10; P. 2/11; P. 2/16; P. 2/23; P. 2/29; P. 2/30; P. 2/37; P. 2/41; P. 2/61; Kontroll: P. 2) A Kadarka klónokból Szekszárdon, a Batti tető dűlőben a és években átoltással, klónonként tőkével létesítettünk összehasonlító ültetvényt. Ebben az ültetvényben helyeztünk el más termőhelyről (Kölesd Tolnai borvidék), szintén idős (70-80 éves) ültetvényekből kiemelt Kadarka klónokat (P. 172, P. 173); és más nemesítő (Mészáros Pál, Szekszárd) által szelektált fajtákat (Mészi kadarka, Virághegyi kadarka); valamint a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet génbankjában több évtizede fenntartott Kadarka változatokat, fajtákat; és a Kadarkával a régi állományokban korábban vegyesen ültetett Csókaszőlő fajtát (2. táblázat). A szelektált Kadarka klónok, valamint a Kadarka változatok és egyéb fajták szőlészeti és borászati teljesítményét a 2009., 2010., években vizsgáltuk. 6

8 2. táblázat: A vizsgálat növényanyaga - Kadarka A szelekció 1. lépcsője Szekszárd, Parászta dűlő 56 anyatőke (P P. 133) (P P. 156) (P P. 167) A szelekció 2. lépcsője Szekszárd, Batti-tető dűlő Szekszárd, Parászta dűlő (P. 102, P. 108, P. 109, P. 111, P. 114, P. 115, P. 117, P. 122, P. 123, P. 124, P. 125, P. 131, P. 147, P. 165, P. 166, P. 167) Kölesd (P. 172, P. 173) Kontroll (P. 9) SzBKI génbank: -változatok (Fehér kadarka, Kék kadarka, Lúdtalpú kadarka, Olasz kadarka, Öreg kadarka, Szagos kadarka, Szürke kadarka) -egyéb fajták (Csókaszőlő) Mészáros Pál (Mészi kadarka, Virághegyi kadarka) Az eredményeket az Olasz rizlingnél a P. 2, a Kadarkánál a P. 9 kontroll klónokhoz hasonlítottam. A pécsváradi ültetvény 2,4 x 1,0 m, a kölesdi 3,0 x 0,8, a szekszárdi 2,4 x 0,8 m tenyészterületű. Mindhárom ültetvény művelésmódja középmagas kordon, 4 termőalappal, két rügyes rövidcsapos metszéssel A Kadarka morfológiai és a genetikai vizsgálatainak anyaga Morfológiai és genetikai analízissel összesen 34 Kadarka változatot, egyéb fajtát és klónt vizsgáltunk (3. táblázat). Ezek a szelekció 2. lépcsőjéből, továbbá Erdélyből, Arad- Hegyaljáról (Ménesi kadarka), és a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet génbankjából (Cigányszőlő, Halápi szagos, Rácfekete) származtak. 3. táblázat: A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak növényanyaga Származás Szekszárd, Parászta dűlő Kölesd P. 172; P. 173 SzBKI génbank Változat-Fajta-Klón P. 102; P. 108; P. 109; P. 111; P. 114; P. 115; P. 117; P. 122; P. 123; P. 124; P. 125; P. 131; P. 147; P. 165; P. 166; P. 167 Cigányszőlő; Csókaszőlő; Fehér kadarka; Fekete muskotály; Halápi szagos, Kadarka P. 9; Kék kadarka; Lúdtalpú kadarka; Olasz kadarka; Öreg kadarka; Rácfekete; Szagos kadarka; Szürke kadarka Egyéb Ménesi kadarka; Mészi kadarka; Virághegyi kadarka A vizsgálat módszere Mindkét fajta klónjainál a termékenységi együtthatókat Csepregi módszere szerint határoztam meg. Az eredményeket a varianciaanalízis biometriai módszerével, az Anova R verzió program segítségével elemeztem. A szüret során az Olasz rizlingnél szubklónonként 5 ismétlésben, ismétlésenként 4 tőkével; a Kadarkánál 6 ismétlésben, ismétlésenként 8 tőkével határoztam meg a tőkénkénti, illetve 7

9 területegységre (m 2 ) vetített termés mennyiségét (kg), a fürtök átlagtömegét (termésmennyiség/fürtszám g), a bogyók átlagtömegét (100 bogyó tömege 20 fürtből g), a rothadás mértékét (%), a mustfokot (Mm 0 ), a must titrálható savtartalmát, borkősavra nézve (g/l), ph értékét. A Kadarka szelekció 2. lépcsőjébe kihelyezett klónok, változatok és egyéb fajták szőlészeti és borászati fajtaérték-kutatását is megkezdtem. A Kadarka klónjelölteknél a fürtterhelést zsendülés előtti terméskorlátozással (fürtritkítás) egységesítettem (7 fürt/tőke). A fürtritkított kísérleti parcellákat klónon belül 6 ismétléssel, ismétlésenként 8 tőkével helyeztük el, kezeletlen nem fürtritkított - kontroll parcellákkal kiegészítve. A Kadarka változatoknál és egyéb fajtáknál, klónoknál terméskorlátozás nélkül szőlészeti és borászati teljesítményvizsgálatot végeztem. A szüreti eredményeket az Anova R verzió program segítségével többváltozós varianciaanalízis biometriai módszerével elemeztem, ahol mindkét fajtánál az évjáratot véletlen faktorként, az Olasz rizlingnél a szubklónt és a termőhelyet, a Kadarkánál a klónt és a fürtritkítást fix faktorként kezeltem. Az Olasz rizlingnél a termőhelyhatás jobb elkülönítése és értelmezése céljából az eredményeket az SPSS 19 program segítségével a diszkriminancia analízis statisztikai módszerével is elemeztem. A kísérlet kezeléseiből (szubklónok, klónok, fürtritkítás) l bort készítettünk, amelyeket analitikai és érzékszervi módszerrel is értékeltünk. A mustok és a borok makro- és mikroelem tartalmát a N, P, K, Ca, Mg, Fe, Zn, B, Mn tápelemekre nézve Kjeldahl, illetve az ICP-AES műszerhez előírt módszerrel határoztuk meg. Az érzékszervi bírálatokon a borokat 20, illetve 100 pontos rendszerben és profilanalízissel, szakemberrel értékeltük A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak módszerei A morfológiai vizsgálatokat 2010-ben és 2011-ben a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV) által megadott módszer szerint 29 bélyeg leírásával, a vitorlán, a hajtáson, a levélen, a fürtön és a bogyón végeztem el. A morfológiai bélyegek alapján a változatok közötti hasonlóságokat és különbözőségeket a nem metrikus több dimenziós skálázás biometriai módszerével (Kruskal s NMDS) elemeztem, amely a bélyegek párosított összehasonításán alapszik. A Kadarka változatok, szelektált klónok, és egyéb fajták rokonsági kapcsolatainak jellemzését SSR molekuláris markerekkel a Szent István Egyetem Biotechnológiai Intézetével együttműködve végeztük el. Ennek során összgenomi DNS-t izoláltunk hajtáscsúcsi levelekből a Qiagen Plant DNeasy mini kit segítségével. A genotipizálást kilenc mikroszatellit markerrel végeztük (VVMD5, VVMD,7, VVMD27, VVMD28, VVMD32, VVS2, VrZAG62, VrZAG79) a GrapeGen06 Európai Projekt ajánlása alapján. Az adatok értékeléséhez és a dendrogramm megszerkesztéséhez az SPSS 19 programot használtuk. 8

10 3. EREDMÉNYEK, MEGÁLLAPÍTÁSOK 3.1. A szelekció 1. lépcsője az anyatőkék vizsgálata A fajták szelekcióra kiválasztott állományai a termés morfológiai bélyegeiben és a tőkék teljesítményében is jelentős variabilitással rendelkeztek, alkalmasak voltak a szelekciós céloknak megfelelő egyedek kiválasztására. A sokéves adatok alapján az állományokban egyes tőkék teljesítménye az átlagot jelentős mértékben meghaladták, ami magas genetikai értékükkel magyarázható. A kiemelt tőkékkel szelekciós előrehaladást mindkét fajtánál elsősorban a cukorfelhalmozásban lehetett elérni A szelekció 2. lépcsője az első klónszármazék vizsgálata Termékenységi együtthatók Az Olasz rizling P. 2 szubklónjainál a termékenységi együtthatókban termőhelyenként és évjáratonként is szignifikáns eltérés volt. Mindkét termékenységi együttható értékében két olyan szubklónt lehetett kiemelni, amelynek értéke biometriailag igazolhatóan a kontrollét a pécsváradi termőhelyen meghaladta (2010-ben a P. 2/37, 2011-ben a P. 2/6). A termékenységi együtthatókban a termőhelyek közül a pécsváradi magasabb értékekkel rendelkezett. A Kadarkánál a termékenységi együtthatók értékeire az évjárat nagyobb hatást gyakorolt, a klónok között biometriailag igazolható különbség a legtöbb esetben nem jelentkezett Szüreti eredmények Az Olasz rizlingnél a szubklónok szőlészeti teljesítményében szignifikáns különbségek a legtöbb esetben a pécsváradi termőhelyen jelentkeztek. Itt a termésmennyiség és a fürtátlagtömeg a legtöbb szubklónnál a kölesdi termőhelyhez viszonyítva magasabb. A szüreti eredmények közül jelentős különbség a legtöbb szubklónnál elsősorban a fürtátlagtömegben mutatkozott. A termés mennyiségben, a mustfokban és a must titrálható savtartalmában a szubklónok és a termőhelyek között a legtöbb esetben lényeges különbség nem volt megállapítható. A P. 2/29 szubklón Pécsváradon és a P. 2/23 szubklón Kölesden a mustfokban a kontroll értékét azonban jelentősen meghaladta. A must magas titrálható savtartalmában a P. 2/16 szubklón a pécsváradi termőhelyen emelkedett ki. A szüreti eredmények diszkriminancia-analízisel történt elemzése alátámasztotta, hogy a pécsváradi termőhelyen a P. 2/16 és P. 2/29 szubklón termésmennyiség, fürtátlagtömeg és mustfok értékei a többi szubklónhoz és a kontrollhoz viszonyítva is a legstabilabb eredményeket adják. A kölesdi termőhelyen a szubklónok elkülönülésében az évjárathatás volt a meghatározó. A biometriai vizsgálatok igazolták, hogy a szubklónok teljesítményét az évjárat mellett a termőhely is erősen befolyásolja. A Kadarka esetében a 2010-es rendkívül csapadékos évjárat nem adott lehetőséget a termés optimális beérésére, a klónok helyesen megítélhető szüreti és borászati teljesítményére, ezért a szelekció eredményeit nem a három vizsgált év átlagában ( ), hanem évenként értékeltem. A Kadarka klónok szüreti eredményeinek biometriai elemzésekor valamennyi 9

11 klónt és évjáratot, valamint a fürtritkítás hatását is egybevetve megállapítható, hogy a mért paraméterek értékeit a változók külön-külön és együttesen is befolyásolták, ami a klónok, az évjáratok különbözőségeit és a fürtritkítás hatását is igazolja. A szüreti paraméterekben a klónok között számottevő, biometriailag is igazolható különbségek adódtak a termésmennyiségben a P. 9 klónhoz képest. Így alacsonyabb értékekkel tűnnek ki a P. 111 és P. 114 klónok 2010-ben, és magasabbakkal a P. 102, P. 108, P. 122, P. 166 klónok 2011-ben. Magas szignifikanciaszinten (*p 0,01) alacsonyabb fürtátlagtömeggel 2009-ben és 2011-ben is a P. 114 klón rendelkezett. A 2011-ben biometriailag igazolható fürtátlagtömegérték-eltérések (P. 114 klónnál alacsonyabb; P. 108, P. 117, P. 125, P. 166 klónoknál magasabb) megerősítik a szelekció első lépcsőjében, az anyatőkéknél tapasztaltakat. A P. 9 klónhoz képest magasabb mustfok a szelektált klónoknál - a 2010-es évet nem számítva biometriailag nem volt kimutatható. A must savtartalmában viszont három klón is (P. 111, P. 117, P. 166) szignifikánsan jelentős különbséggel (*p 0,01; *p 0,001) magasabb értékkel bírt. A must savtartalma 2011-ben kiegyenlítettebb volt. A ph értékek szignifikáns eltérései 2009-ben minden esetben a P. 9 klónhoz képest alacsonyabb, míg 2011-ben a legtöbb esetben magasabb. Az új szelektált Kadarka klónok kimagasló termésbiztonsága a kontroll P. 9 klónhoz viszonyítva a rendkívül csapadékos 2010-es évben mutatkozott meg. Két klón (P. 115, P. 166) kivételével az átlagos termésveszteség nem érte el a 25 %-ot. Ugyanez a P. 9-nél és a P. 115 és P. 166 klónoknál átlagosan %-ra volt tehető. Kedvező évjáratban (2009, 2011) a P. 9 klón határozott fajtajelleggel, fűszerességgel rendelkezett. Szintén kimagasló szőlészeti és borászati teljesítményt a P. 111, P. 124, P. 147 és P. 167 klónok értek el. A klónok között és a P. 9 klónhoz képest is a termés mennyiségében, a fürt átlagtömegében jelentős különbségeket tudtunk igazolni. A klónokon elvégzett fürtritkítás adott klónon belül (pl. P. 102, P. 117, P. 147, P. 167) a legtöbb esetben a termés mennyiségét csökkentette, a fürt átlagtömegét, a mustfokot növelte, a must savtartalmát jelentősen nem befolyásolta. A fajtaérték-kutatásban vizsgált Kadarka változatok, egyéb klónok és fajták közül megbízhatóságával, magas minőségével perspektivikusnak tekinthető a Csókaszőlő, a Mészi kadarka és az Olasz kadarka. A Kadarka karakteréhez azonban a Mészi kadarka kevésbé illeszthető Borászati eredmények Az Olasz rizling P. 2 szubklónjai között a borok analitikai eredményeiben lényeges különbség nem jelentkezett. Az érzékszervi minősítésben a pécsváradi termőhely a kölesdi termőhelyhez képest jelentősebb, a kontroll értékét is meghaladó mértékű különbségeket eredményezett a 2011-es évjáratban. A szubklónok között illatban, íz- és aromaanyagokban is különbségek fedezhetők fel. A Kadarka klónokból és a fürtritkított kezelésekből készített bortételek analitikája alapján elmondható, hogy a szelektált klónok a P. 9 klónhoz viszonyítva magasabb titrálható savtartalommal, alacsonyabb alkohol- és cukormentes extrakttartalommal rendelkeztek. A különbségek a szelektált klónok között azonban nem jelentősek. Az érzékszervi borbírálatoknál mind a fürtritkított, mind a kezeletlen kontroll esetében legmagasabb 10

12 minősítést a P. 124, P. 147 és P. 167 klónok érték el. A P. 124 klón rendkívül fajtajelleges, harmonikus értékeivel, a P. 147 klón fűszerességével és kedvező savösszetételével, a P. 167 klón magasabb tannintartalmával és mélyebb színével emelkedett ki. A fürtritkítás a borok színmélységét a klónok többségénél növelte A Kadarka morfológiai és genetikai vizsgálatainak eredményei Az elvégzett morfológiai és genetikai vizsgálatokkal leírtuk és tisztáztuk a Kadarka változatainak, klónjainak és a Kadarka névvel illetett fajtáknak a rokonsági viszonyait. A szinonimák és homonimák tisztázása az elkülönítésüket és csoportosításukat is lehetővé tette. A morfológiai bélyegek alapján képzett csoportokat és az egyes tételek csoportba sorolását a molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei a legtöbb esetben megerősítették (1., 2. ábra). A klónok esetében két fő csoport vált megkülönböztethetővé. Az első csoportba a szelektált klónok többsége, valamint a Szürke kadarka, a Lúdtalpú kadarka is besorolható volt. A második csoportot az ún. Olasz kadarkák alkotják. Emellett a többi elkülöníthető csoportban az egyes fajták és változatok közeli kapcsolata, illetve azonossága is megállapítást nyert. 1. ábra: A Kadarka klónok, változatok és egyéb fajták morfológiai bélyegeik szerinti elkülönülése 11

13 2. ábra: A Kadarka klónok, változatok és egyéb fajták dendrogramja 3.3. Az eredmények gyakorlati hasznosítása A fajták szelektált klónjaiból, szubklónjaiból az ország több borvidékén létesített nagy tőkeszámú, üzemi felületű ültetvények teljesítményének eltérő ökológiai adottságok között történő további tanulmányozása hozzájárulhat a klónok értékeinek felméréséhez és a borászati fajtaérték-kutatás kiszélesítéséhez. 12

14 4. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 4.1. Vizsgálataink alapján az Olasz rizling P. 2 klón kiválasztása és a most elindított szelekciója között eltelt fél évszázad a klón fürt szerkezetében, méretében és alakjában jelentős variabilitást eredményezett, megteremtve egy újabb hatékony szelekciós munka alapjait Az új szelektált Kadarka klónok a fajta termesztésbiztonságát a fürtbotritisszel szembeni alacsony fogékonyságuk és nagyobb színmélységük révén - jelentős mértékben növelik. A bővített klónválaszték a fajtán belüli borminőség és -karakter specifikus termőhelyi adottságoknak és piaci igényeknek megfelelő kialakításához is lehetőséget nyújt (fűszeres vörösbor) A morfológiai és molekuláris genetikai vizsgálatok alapján megállapítást nyert, hogy az Olasz kadarka fajta jelentős variabilitással rendelkezik. Eredményeink alapján a P. 167, P. 172 és P. 173 klón, továbbá a Virághegyi kadarka az Olasz kadarka csoportba sorolható A molekuláris genetikai vizsgálat a Kadarka P. 102 klónt a többi Kadarka klóntól megkülönböztette, származását Kadarka magoncból eredeztette A morfológiai és a molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei igazolták az irodalmakban leírtakat, miszerint a Szürke kadarka a Kadarkával közeli kapcsolatban áll, annak színváltozata. Az Öreg kadarka Kadarkától való távolabbi kapcsolata is megállapítást nyert, megerősítve Németh Márton állásfoglalását, miszerint nem tekinthető Kadarka változatnak. E vizsgálatok igazolták, hogy a Szagos kadarka és a Halápi szagos fajták azonosak, szemben a korábbi vélekedésekkel, miszerint különböző fajták. A Csókaszőlő és a Mészi kadarka közeli kapcsolatát, valamint a Cigányszőlő és a Rácfekete fajták azonosságát is bizonyítottuk A molekuláris genetikai vizsgálatok eredményei cáfolták a korábbi irodalmakban leírtakat, miszerint a Szagos kadarka a Kadarka és a Fekete muskotály fajták utódja. A Szagos kadarka esetében a Fekete muskotály fajtától való származását, a Fehér kadarka esetében a Kadarka fajtától való származását viszont igazolták Vizsgálati eredményeink alapján három Olasz rizling P. 2 szubklónt (P. 2/16, P. 2/23, P. 2/30), öt Kadarka (P. 111, P. 122, P. 124, P. 131, P. 147) és egy Olasz kadarka klónt (Olaszkadar P. 167) állami minősítésre bejelentettünk. 13

15 5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN MEGJELENT PUBLIKÁCIÓK, MEGTARTOTT ELŐADÁSOK 5.1. Külföldi idegen nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk J. Werner P. Kozma (2012): Results of clonal selection with the grapevine variety Olaszrizling P. 2. Mitteilungen Klosterneuburg. 62 (4): p. IF: 0,420 J. Werner K. Tóth-Lencsés A. Veres E. Kiss P. Kozma (2013): Morphological and molecular characterization of varieties and selected clones of Kadarka grape. Mitteilungen Klosterneuburg. 63 (1): p. IF: P. Bodor J. Werner T. Deák P. Kozma Gy. D. Bisztray (2013): Leaf geometric morphometric analysis distinguish Vitis vinifera L. 'Kadarka' biotypes and relatives confirm and excel molecular SSR data. Scientia Horticulturae. (In Press) IF: 5.2. Hazai idegen nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk Kozma P. Werner J. Forgács B. (2009): Evaluation and clone selection of Hungarica grapevine cultivars to increase the range of choice of grape varietas for quality wine production. Hungarian Agricultural Research. 18 (3-4): p. J. Werner B. Hartman D. Nagy P. Kozma (2013): Improvement of the grapevine variety Kadarka by the selection of new clones. International Journal of Horticultural Science. (In Press) 5.3. Magyar nyelvű szakkönyv Kozma P. Werner J. (2012): Újabb változatokkal számolhatunk. In Buza P. (szerk.): A nagy Kadarka könyv p. Szaktudás kiadó Ház Zrt., Budapest Magyar nyelvű lektorált, tudományos folyóiratban megjelent cikk Kozma P. - Werner J. Bíróné Toma G. (2005): A Kadarka szőlőfajta szelekciója újabb értékes klónok kiválasztásához. Kertgazdaság különkiadás, A fajtaválaszték fejlesztése a szőlészetben: p. Werner J. - Teszlák P. - ifj. Kozma P. - Csepeliné Kovács K. (2008): A fürtritkítás hatása a Cirfandli és a Hárslevelű fajták termésminőségére és a tőkék biológiai jellemzőire. Borászati Füzetek (1):

16 Werner J. Csikászné Krizsics A. Bene L. (2008): A szőlő termesztéstechnológia egyes elemeinek hatása a szürkerothadás kártételének mértékére. Növényvédelem (3): p. Werner J. ifj. Heimann Z. Kozma P. (2009): A Kadarka szőlőfajta minőségének növelése újabb klónok kiválasztásával. MTA XV. Növénynemesítési Tudományos Napok Hagyomány és haladás a növénynemesítésben: p. Kozma P. Werner J. Csikászné K. A. Hoffmann S. (2010): Németh Márton hagyatéka Pécsett, kutatásainak hatása a mai szőlőkultúrára. Kertgazdaság: 42. (3-4.) p. Werner J. Kozma P. (2012): Államilag minősített fajta lett a Csókaszőlő. Borászati Füzetek 23 (3): Werner J. Kozma P. (2013): Az Olasz rizling P. 2 klón szelekciós nemesítésének eredményei. Kertgazdaság. 45. (2): p Előadás összefoglalók magyar nyelven Werner J. Csikászné Krizsics A. Bene L. (2007): A szőlő termesztéstechnológia egyes elemeinek hatása a szürkerothadás kártételének mértékére. MTA 53. Növényvédelmi Tudományos Napok, Összefoglalók: 44 p. Werner J. Hoffmann S. Kozma P. (2011): A Kadarka szőlőfajta klónszelekciójának újabb eredményei. MTA XVII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók. 31. p. Werner J. Kozma P. (2013): Az Olasz rizling P. 2 klón szelekciós nemesítésének eredményei. MTA XIX. Növénynemesítési Tudományos Napok. Pannon Egyetem Georgikon Kar, Keszthely. Összefoglalók. 48. p Poszterek, konferencia kiadványban megjelent egyéb közlemények Kozma P. - Werner J. Bíróné Toma G. (2003): Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáinak klónszelektálása. MTA IX. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók: 106 p. Kozma P. Werner J. Bíróné Toma G. (2003): Kárpát-medence őshonos szőlőfajtáinak klónszelektálása. Corvinus Egyetem Lippay J. Ormos I. Vass K. Tudományos Ülésszak, Összefoglalók - Kertészettudomány: p. 15

17 Kozma P. - Werner J. Bíróné Toma G. (2004): Az Olasz rizling P.2 klón szubklónozása. MTA X. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók: 124 p. J. Werner P. Teszlák P. Kozma (2005): The effect of cluster thinning on grape quality and biological characteristics in grapevine cultivar Hárslevelű (Vitis vinifera L.). Proceedings of XIV International GESCO-Viticulture-Congress (ISBN X, Vol.1, Vol.2) 2: Kozma P. - Werner J. Bíróné Toma G. (2005): Újabb értékes klónok előállítása a Kadarka szőlőfajtából. Corvinus Egyetem Lippay J. Ormos I. Vass K. Tudományos Ülésszak, Összefoglalók - Kertészettudomány: p. Kozma P. - Werner J. Bíróné Toma G. (2006): Az Olasz rizling P.2 klón továbbszelektálása. MTA XII. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók: 118 p. Kozma P. - Werner J. (2007): Az Olasz rizling P.2 klón továbbszelektálása. Corvinus Egyetem Lippay J. Ormos I. Vass K. Tudományos Ülésszak, Összefoglalók - Kertészettudomány: p. Werner J. Hoffmann S. ifj. Kozma P. (2010): A Cirfandli és az Olasz rizling szőlőfajták értékelése, klónszelekciója a minőségi bortermelés klónválasztékának bővítéséért. MTA XVI. Növénynemesítési Tudományos Napok, Összefoglalók p Egyéb közlemények Kozma P. - Werner J. (2007): Kadarka klónok Szekszárdon. Kertészet és Szőlészet (44): p. Werner J. Csikászné Krizsics A. Bene L. (2008): Egyes termesztéstechnológiai eljárások hatása a szőlő szürkerothadásának kártételére. Agrofórum extra (25): p. Kozma P. Werner J. (2010): Újabb klónok a Kadarkából. Agrofórum extra (35.): p Előadások Werner J. (2005): Újabb értékes klónok szelektálása a Kadarka szőlőfajtából. A Magyar Tudomány Ünnepe Kutatói Fórum. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs november 4. 16

18 Werner J. (2007): A fürtritkítás hatása a Cirfandli és a Hárslevelű fajták termésminőségére és a tőkék biológiai jellemzőire. Pécsi Akadémiai Bizottság Szakülése, Keszthely március 29. Werner J. (2007): Újabb klónok a Kadarka szőlőfajtából. A Magyar Tudomány Ünnepe. FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete, Pécs november 15. Werner J. (2012): Klónok a szőlőtermesztésben (a klónok szelektálása és használata). Kutatók éjszakája 2012, PTE Természettudományi Kar szeptember

1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.

1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p. Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,

Részletesebben

A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója

A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti kérdések: Intézetünk 2008. március 15-ig FVM fenntartású, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézményként

Részletesebben

Publikációs és oktatási tevékenységünk:

Publikációs és oktatási tevékenységünk: Publikációs és oktatási tevékenységünk: Kutatóintézet lévén, az éves munka egyik fontos értékmérője kollégáink publikációs tevékenysége. Az alábbiakban felsoroljuk az intézeti munkatársak elmúlt évben

Részletesebben

vitihill@mail.iif.hu 1 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, tudományos

vitihill@mail.iif.hu 1 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, tudományos Györffyné Jahnke Gizella 1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 - Németh Csaba 3 - Májer János 4 Egy új szőlőtermesztési módszer a D.M.R. alkalmazása természetesen magas cukortartalmú borok előállítása céljából

Részletesebben

A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója

A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti keretek: Az átszervezésekkel teli korábbi évek után a 2009-es évünk, szervezeti szempontból a stabilitás évének nevezhető.

Részletesebben

A PE AC SzBKI, Badacsony 2011. évi szakmai és pénzügyi beszámolója

A PE AC SzBKI, Badacsony 2011. évi szakmai és pénzügyi beszámolója A PE AC SzBKI, Badacsony 2011. évi szakmai és pénzügyi beszámolója Az Intézet Egyetemhez történő átszervezését követően a 2008. 2009. és 2010. években gyakorlatilag teljesítette a vele szemben megfogalmazott

Részletesebben

Termesztéstechnológia fejlesztés

Termesztéstechnológia fejlesztés Termesztéstechnológia fejlesztés Kutatási programok és pályázatok 1. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés fajtaösszetételének és technológiájának fejlesztése A mennyiség és minõség összefüggése Korszerû

Részletesebben

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 1 1. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Az Országos Főállatorvos 2/2015. számú határozata --------------------------------

Részletesebben

2. Bevezetés. 1. Összefoglalás

2. Bevezetés. 1. Összefoglalás Nagy Attila 1 Zanathy Gábor 2 Ladányi Márta 3 A fürtfelezés hatása a fürtfonnyadásra eltérő ökológiai adottságú ültetvényekben Impact of cluster tipping on berry shrivel in vineyards with diverse ecological

Részletesebben

Borvidéki terv. 2. 1. Fajtaváltás Fajtaváltást csak az I. és II/1, II/2 termőhelyi kataszteri besorolású ültetvényen lehet végrehajtani.

Borvidéki terv. 2. 1. Fajtaváltás Fajtaváltást csak az I. és II/1, II/2 termőhelyi kataszteri besorolású ültetvényen lehet végrehajtani. Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mórahalom, Röszkei út 47. Tel. Fax.: 62/280-524 Borvidéki terv CSONGRÁDI BORVIDÉK A 2007-2008 BORPIACI ÉVTŐL SZÓLÓ BORVIDÉKI KÖVETELMÉNYRENDSZER A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János)

PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János) PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János) 1.) MÁJER J. (1983): A talaj és levél könnyen oldható N-tartalmának változása Nitrogén műtrágyázás hatására, almagyümölcsösben. TDK dolgozat és diplomaterv. Kertészeti Egyetem,

Részletesebben

Tények, adatok és lehetőségek a 2010-es évjárat apropóján

Tények, adatok és lehetőségek a 2010-es évjárat apropóján szőlészet 2011. január Tények, adatok és lehetőségek a 2010-es évjárat apropóján Werner János, Csikászné dr. Krizsics Anna PTE TTK Szőlészeti és Borászati Intézet, Pécs A 2010-es év időjárása bizonyította,

Részletesebben

Új szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region

Új szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region Májer János 1 Györffyné Jahnke Gizella 2 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 3 Új szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu gjahne@mail.iif.hu knol@mail.iif.hu

Részletesebben

A TOLNAI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA

A TOLNAI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA A TOLNAI BORVIDÉK HEGYKÖZSÉGI TANÁCSÁNAK RENDTARTÁSA A Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa a borvidéken működő hegyközségek tevékenységének harmonizálása, valamint az eljárási szabályok közzététele céljából

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy

Részletesebben

A borminőséget a must cukortartalmán túl a savtartalom, az extrakttartalom, valamint az íz- és illatanyagok mennyisége is nagymértékben befolyásolja

A borminőséget a must cukortartalmán túl a savtartalom, az extrakttartalom, valamint az íz- és illatanyagok mennyisége is nagymértékben befolyásolja A minőség fogalma A minőség valaminek az értékelést is magában foglaló jellege (Magyar Értelmező Kéziszótár) A szőlő (bor) összetétele, érzékszervi értéke megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek

Részletesebben

<Duna-Tisza közi OFJ> termékleírás <OFJ> TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV

<Duna-Tisza közi OFJ> termékleírás <OFJ> TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV Duna-Tisza közi Oltalom alatt álló földrajzi jelzés TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV 1/16 II. A BOROK LEÍRÁSA II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor. Típusai: fehér fajta és küvé borok, rozé fajta és

Részletesebben

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig

Részletesebben

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán

Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind

Részletesebben

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban

Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Országos Szőlészeti, Borászati Konferencia Eger - 2015. január 21-23. Kadarka klónszelekció a Pannon borrégióban Kozma Pál - Werner János PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Pécs PTE TTK Szőlészeti

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

130/2003. (XII.31.) FVM rendelet. az egri borvidék védett eredetű borairól. I. Fejezet. Az egri borvidék védett eredetű borainak szakmai szabályai

130/2003. (XII.31.) FVM rendelet. az egri borvidék védett eredetű borairól. I. Fejezet. Az egri borvidék védett eredetű borainak szakmai szabályai 130/2003. (XII.31.) FVM rendelet az egri borvidék védett eredetű borairól A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Btv.) 2. -ának 28. pontjában kapott

Részletesebben

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. április 30.-i érzékszervi bírálat Bírálati lista 1./ Borok mintaszáma: BBBB 421/2015. Termékleírás szerinti megnevezése: Zalai

Részletesebben

1. Államilag Elismert fajták (Vékonnyal szedve zárójelben a fajták bejelentéskori neve szerepel) (Vastaggal szedett a fajta név ill.

1. Államilag Elismert fajták (Vékonnyal szedve zárójelben a fajták bejelentéskori neve szerepel) (Vastaggal szedett a fajta név ill. A Fajtaminősítő Bizottság Szőlő-Gyümölcs Szekciójának ülése 2011. május A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal közleménye Állami Elismerésről, Államilag Elismert fajták meghosszabbításáról, Fajtanévváltozásról

Részletesebben

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

VILLÁNY termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 32 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.

1. oldal, összesen: 12. 2004. évi XVIII. törvény. a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. oldal, összesen: 12 A jogszabály mai napon hatályos állapota 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról Az Országgyűlés a szőlőtermesztésnek és a borgazdálkodásnak az Európai

Részletesebben

A mustok összetételének változtatása

A mustok összetételének változtatása Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra

Részletesebben

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség.

Gramix Prog. Gramix Program. Gramix Program. egyedülálló. célszerűség. célszerűség. gyártástechnológia K+F K+F K+F K+F. minőség. minőség. K+F Gramix Program tudatos gazdálkodás gyedi etétel yság s kelát prémium minőség mezo- és mikroelemek egyedülálló gyártástechnológia rugalmasság prémium minőség Program hozzáadott érték ezo- és elemek

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

Államilag elismert fehérborszőlő-fajták

Államilag elismert fehérborszőlő-fajták Államilag elismert fehérborszőlő-fajták Arany sárfehér (Izsáki, Izsáki sárfehér) Convar. pontica, subconvar balcanica Későn fakad, virágzik és érik Fagyérzékeny, fagyok után jól regenerálódik Közepes Szárazságra,

Részletesebben

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa

ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA doktora. Témavezetők: mezőgazdaság-tudomány kandidátusa DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOMÁNYI CENTRUM MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉS- ÉS TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK ÁLLATTENYÉSZTÉSI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezető: Dr. Bánszki Tamás, MTA

Részletesebben

LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2014. szeptember 26. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény

LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2014. szeptember 26. T A R T A L O M. 9. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény LXIV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2014. szeptember 26. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 9. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény A Felső-Magyarország oltalom alatt álló földrajzi jelzés

Részletesebben

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés regisztrációja

607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés regisztrációja 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 26 Kérelem eredetmegjelölés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar

Részletesebben

Termelő megnevezése Termék megnevezése Összpontszám Érem

Termelő megnevezése Termék megnevezése Összpontszám Érem Termelő megnevezése Termék megnevezése Összpontszám Érem Beck-Bor Kft. Cabernet cuvée 19,56 nagyarany Gál Családi Szőlőbirtok és Pincészet Ezerjó 19,04 arany Font Pincészet Kunsági Cserszegi fűszeres 19,00

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI VADON TERMŐ ORVOSI KAMILLA (MATRICARIA RECUTITA L.) POPULÁCIÓK DIVERZITÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE MORFOLÓGIAI ÉS BELTARTALMI SZEMPONTBÓL GOSZTOLA BEÁTA BUDAPEST, 2012 A doktori

Részletesebben

Dr. Köhler Mihály előadása

Dr. Köhler Mihály előadása Biokultúra Tudományos Nap 2011. december 3. szombat Budapest Dr. Köhler Mihály előadása COLAS-ÉSZAKKŐ Bányászati Kft Bodrogkeresztúr Kakas-hegyi riolit tufa bánya COLAS-Északkő Bányászati Kft. Bodrogkeresztúr

Részletesebben

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-

Részletesebben

2012. május 16-ai rendezvény: Bor és Étel

2012. május 16-ai rendezvény: Bor és Étel A BORkultúra szabadegyetem május 16-ai rendezvényének témája a Bor és Étel volt. Meghívott előadóink Kovács János, Venesz díjas mesterszakács; Győrffy Zoltán, a Dél- Dunántúli Borturisztikai Klaszter Klasztermenedzsere

Részletesebben

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13.

ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. ZAJÁCZ EDIT publikációs lista 2015.10.13. Tudományos folyóiratokban megjelent közlemény 1. E. Zajácz, Á. Zaják, E. M. Szalai, T. Szalai (2006): Nectar production of some sunflower hybrids. Journal of Apicultural

Részletesebben

FELSŐ-MAGYARORSZÁG TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV

FELSŐ-MAGYARORSZÁG TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV 9. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 315 FELSŐ-MAGYARORSZÁG TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV Felső-Magyarország (Felső-Magyarországi) eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés: földrajzi jelzés 9. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ

Részletesebben

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására

Növekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,

Részletesebben

ETYEK-BUDA TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV

ETYEK-BUDA TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV Etyek-Buda változatok: Etyek-Budai oltalom alatt álló eredetmegjelölés ETYEK-BUDA TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV 1 /24 II. A BOROK LEÍRÁSA II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor Bortípusok: fehérbor, rozébor,

Részletesebben

Államilag elismert vörösborszőlő-fajták

Államilag elismert vörösborszőlő-fajták Államilag elismert vörösborszőlő-fajták Bíbor kadarka (Cs. 4.) Kadarka x Muscat Bouschet (Kozma-Tusnádi) Hosszú tenyészidejű, késői érésű fajta Rendkívül érzékeny en érzékeny Szárazságtűrő Magas művelésmódok

Részletesebben

Tokaji bor különlegességek aroma összetevőinek kémiai jellemzése

Tokaji bor különlegességek aroma összetevőinek kémiai jellemzése Tokaji bor különlegességek aroma összetevőinek kémiai jellemzése Miklósy Éva Kerényi Zoltán 1. A tokaji borkülönlegességek jelentősége a hazai borászatban és a világban A borok kedvelői szerte a világon

Részletesebben

A hegyközségi rendszer megújulása, közigazgatási feladatainak ellátása, jövőképe

A hegyközségi rendszer megújulása, közigazgatási feladatainak ellátása, jövőképe A hegyközségi rendszer megújulása, közigazgatási feladatainak ellátása, jövőképe szakmaközi szervezet Bodnár Péter főtitkár Nagyrada, 2014. május 8. HNT ELNÖKSÉGE 10 fő Funkcionális szint Nemzeti Tanács

Részletesebben

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok

Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) nemesítését megalapozó vizsgálatok Az orvosi kamilla (Matricaria recutita L.) igen nagy gazdasági jelentőséggel bíró, számottevő hagyományokkal rendelkező gyógynövényünk,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei.

SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL. Doktori értekezés tézisei. SZENT ISTVÁN EGYETEM MAGYARORSZÁG ÖKOLÓGIAI ADOTTSÁGAINAK ELEMZÉSE A CUKORRÉPA-TERMESZTÉS SZEMPONTJÁBÓL Doktori értekezés tézisei Tirczka Imre Gödöllő 2000 A doktori program címe: Szántóföldi növénytermesztési

Részletesebben

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet

Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet 27/16 Összeállította: Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 16. szám 27. május 29. Budapesti mozaik 5. Lakáshelyzet A tartalomból 1 Lakásépítés 3 Lakásállomány használati

Részletesebben

Technológiai fejezet

Technológiai fejezet Technológiai fejezet 1.1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK 1. BOROK ELŐÁLLÍTÁSA 1.1.1. A szőlőtermesztéshez kapcsolódó fogalmak Magyarország szőlőtermesztési övezetbe sorolása Magyarország egész területe a C.I.b.

Részletesebben

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. Az OEM borok bírálatáról készült jegyzőkönyv 2015. január 22.-i érzékszervi bírálat 1./ Borok mintaszáma: BBBB 46/2015. Termékleírás

Részletesebben

Birkás István - Láng József A BORTURIZMUS ALAPJAI. Szombathely 2011

Birkás István - Láng József A BORTURIZMUS ALAPJAI. Szombathely 2011 1 Birkás István - Láng József A BORTURIZMUS ALAPJAI Szombathely 2011 2 1. TARTALOMJEGYZÉK 2. A TANKÖNYV CÉLJA... 6 3. ELŐSZÓ... 7 4. A BORKULTÚRA FOGALMA, ALKOTÓELEMEI ÉS MEGHATÁROZÁSA. 8 4.1. A bor kultúráját

Részletesebben

A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties

A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal selection breeding of Kéknyelű and Juhfark varieties Győrffyné Jahnke Gizella 1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 - Németh Csaba 3 - Nagy Zóra Annamária 4 - Májer János 5 A Kéknyelű és a Juhfark fajta klónszelekciójának legújabb eredményei New results of clonal

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI JÓZSA MÁTÉ JÓZSEF MOSONMAGYARÓVÁR 2006 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÜZEMGAZDASÁGI INTÉZET Az állati termék előállítás

Részletesebben

Borvidéki szerkezetátalakítási és átállási terv Kunsági Borvidék

Borvidéki szerkezetátalakítási és átállási terv Kunsági Borvidék Borvidéki szerkezetátalakítási és átállási terv Kunsági Borvidék A 2009/2010. borpiaci évtıl érvényes borvidéki követelményrendszer a szılıültetvények szerkezetátalakítási és átállási támogatásához. A

Részletesebben

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség

8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295. A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség 8. szám FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉRTESÍTŐ 295 A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve Soltvadkerti Hegyközség Teljes címe (házszám, utca neve, település, irányítószám) Házszám 11. Utcanév Szentháromság

Részletesebben

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Biokémiai és Élelmiszertechnológiai Tanszék Kapilláris elektroforézis alkalmazása búzafehérjék érésdinamikai és fajtaazonosítási vizsgálataira c. PhD értekezés

Részletesebben

Kertészettudományi Intézet, Debrecen rakonczas@agr.unideb.hu

Kertészettudományi Intézet, Debrecen rakonczas@agr.unideb.hu A KÜLÖNBÖZŐ SZŐLŐALANYFAJTÁK HATÁSA A CSERSZEGI FŰSZERES MUSTJAINAK ÁSVÁNYI ANYAG TARTALMÁRA Fekete István 1 Rakonczás Nándor 2 Andrási Dávid 1 Bódi Éva 1 Kovács Béla 1 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok

Részletesebben

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A kérelem nyelve Magyar A kérelmező A jogi vagy természetes személy neve 1. Bükki Borvidék Hegyközségi

Részletesebben

lakatosanita@mail.iif.hu

lakatosanita@mail.iif.hu Lakatos Anita 1 Kulka Gábor 2 - Májer János 3 A Balatoni Borrégió termékleírásának összehasonlítása az OEM minősítési kategóriába tartozó borok megoszlásának vizsgálata alapján Comprasion of the Product

Részletesebben

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet. a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről 52/2001. (VIII. 2.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény

Részletesebben

<Neszmély OEM> termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja

<Neszmély OEM> termékleírás. 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 19 Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja A

Részletesebben

BORVIDÉKI RENDTARTÁS

BORVIDÉKI RENDTARTÁS Móri Borvidék Hegyközségi Tanácsa 8060 Mór, Zrínyi Miklós utca 36. BORVIDÉKI RENDTARTÁS - A mindenkori szőlőtermesztésről- és borgazdálkodásról szóló érvényes európai uniós és magyar törvények alapján

Részletesebben

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN

FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN SZENT ISTVÁN EGYETEM GÖDÖLLŐ Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PH.D) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDBIRTOKVISZONYOK ALAKULÁSA AZ EU TAGORSZÁGOKBAN Készítette: Erdélyi Tamás

Részletesebben

Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata

Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata Thurzó Sándor Drén Gábor Racskó József Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Szaktanácsadási és Fejlesztési

Részletesebben

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri

Részletesebben

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu

Részletesebben

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR

DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZAFNER GÁBOR MOSONMAGYARÓVÁR 2014 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár Matematika, Fizika és Informatika Intézet Ujhelyi

Részletesebben

TERMÉKLEÍRÁS. I. Bejegyezni kívánt név Kunság, Kunsági. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés. II. A borok leírása

TERMÉKLEÍRÁS. I. Bejegyezni kívánt név Kunság, Kunsági. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés. II. A borok leírása TERMÉKLEÍRÁS I. Bejegyezni kívánt név Kunság, Kunsági Oltalom alatt álló eredetmegjelölés II. A borok leírása II/1. Szılıbıl készült termékek kategóriái: bor, pezsgı, gyöngyözı bor II/1.1. Bor A Kunság(i)

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-,

- a teljes időszak trendfüggvénye-, - az utolsó szignifikánsan eltérő időszak trendfüggvénye-, DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS PANNON EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Témavezető: DR. KARDOS ZOLTÁNNÉ a közgazdaság tudományok kandidátusa AGRÁRGAZDASÁGI

Részletesebben

A szőlő rendszertana. Euvitis mintegy 70 faj; 2n = 38, vastag diafragma; 3 földrajzi csoport

A szőlő rendszertana. Euvitis mintegy 70 faj; 2n = 38, vastag diafragma; 3 földrajzi csoport A szőlő rendszertana Törzs: zárvatermők - Angiospermae Osztály: kétszikűek - Dicotyledonopsida Rend: bengevirágúak - Rhamnales Család: szőlőfélék - Vitaceae kacsokkal kapaszkodó liánnövények 10 nemzetség

Részletesebben

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012

BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus

Részletesebben

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése

A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése Borsa Béla FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 2 Gödöllő, Tessedik S.u.4. Tel.: (28) 511 611 E.posta: borsa@fvmmi.hu Összefoglalás A paradicsom dinamikus terheléssel szembeni érzékenységének mérése A

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZABÓ GÁBOR KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR 2011 KAPOSVÁRI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR VÁLLALATGAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK A doktori iskola vezetője: DR. UDOVECZ

Részletesebben

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA

A MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár

Részletesebben

badacsony new yorkban 5

badacsony new yorkban 5 badacsony new yorkban 5 a Badacsonyi Borvidék legjava Budapesten 2016. április 6. New York Palota Szervező: Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület 8261 Badacsony, Park utca 14. badacsonytomaj@tourinform.hu

Részletesebben

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 -

103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11 - 103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet Hatályos: 2014.04.11-103/2009. (VIII. 5.) FVM rendelet a Káli védett eredetű borról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. (1)

Részletesebben

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére

A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Nagy Zsuzsanna 1 Toldi Gyula 2 Holló István 3 A tejelő fajták hatása a magyar merinó gyapjútermelésére Effect of dairy sheep breeds ont he wool production of the hungarian merino anagyzsuzsanna@gmail.com

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZENT ISTVÁN EGYETEM, GÖDÖLLŐ Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI SZÁNTÓFÖLDEK KOMPLEX KÖZGAZDASÁGI ÉRTÉKELÉSE MAGYARORSZÁGON Készítette: Vinogradov Szergej

Részletesebben

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13

2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 2008.5.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 127/13 A BIZOTTSÁG 423/2008/EK RENDELETE (2008. május 8.) az 1493/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtása egyes részletes szabályainak megállapításáról, valamint

Részletesebben

AZ ELTARTHATÓSÁG NÖVELÉSE ÉTKEZÉSI PARADICSOMNÁL ÉS KORAI BURGONYÁNÁL ALPHONSE EMEKANDOKO

AZ ELTARTHATÓSÁG NÖVELÉSE ÉTKEZÉSI PARADICSOMNÁL ÉS KORAI BURGONYÁNÁL ALPHONSE EMEKANDOKO AZ ELTARTHATÓSÁG NÖVELÉSE ÉTKEZÉSI PARADICSOMNÁL ÉS KORAI BURGONYÁNÁL című Doktori értekezés tézisei ALPHONSE EMEKANDOKO Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Hűtő- és Állatitermék Technológiai

Részletesebben

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében

Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Késedelmes fizetés a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN. Almási Balázs DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A ZÖLDHÁLÓZAT TERVEZÉS METODIKAI FEJLESZTÉSE BUDAPEST PEREMTERÜLETÉNEK PÉLDÁJÁN Almási Balázs Budapest 2007 A doktori iskola megnevezése: Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészet

Részletesebben

A tölgyek nagy értékű hasznosítását befolyásoló tényezők vizsgálata és összehasonlító elemzése c.

A tölgyek nagy értékű hasznosítását befolyásoló tényezők vizsgálata és összehasonlító elemzése c. Nyugat-magyarországi Egyetem Simonyi Károly Műszaki, Faanyagtudományi és Művészeti Kar Cziráki József Faanyagtudomány- és Technológiák Doktori Iskola Faanyagtudomány program A tölgyek nagy értékű hasznosítását

Részletesebben

Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsőmalom u. 13. 7601 Pf. 178.

Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsőmalom u. 13. 7601 Pf. 178. Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsőmalom u. 13. 7601 Pf. 178. Pécsi Borvidéki 1. sz. Rendtartás Melléklete A PÉCSI BORVIDÉK SZERKEZET-ÁTALAKÍTÁSI ÉS ÁTÁLLÁSI TERVE A 2004-2005 BORPIACI

Részletesebben

BEVEZETÉS I. A MISKOLCI EGYETEM TÖRTÉNETE

BEVEZETÉS I. A MISKOLCI EGYETEM TÖRTÉNETE TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 1 1. Vezetés... 5 2. Stratégia... 11 3. Emberi erőforrások Munkatársak irányítása... 17 4. Erőforrások, partnerkapcsolatok... 21 5. Folyamatok... 25 6. Munkatársak elégedettsége...

Részletesebben

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816

4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 4432 Nyíregyháza, Csongor utca 84. Adószám: 20585028-1-15 Cégjegyzékszám: 15-06-087225 Telefon: 30/3832816 1. Előzmények A kertészeti termelésben a növények genetikai potenciáljának maximális kihasználása

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013)

Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-1705/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy az AJB-2503/2013) Előadó: dr. Magicz András Az eljárás megindulása Több beadvány érkezett az alapvető jogok biztosához,

Részletesebben

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet

152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet 1 152/2007. (XII. 22.) FVM rendelet a Magyar Méhészeti emzeti Program alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének

Részletesebben

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.

Részletesebben

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre

A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200 2009 borpiaci évre A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása

Részletesebben

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT:

PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: PUBLIKÁCIÓS LISTA MAGYAR NYELVEN, LEKTORÁLT FOLYÓIRATBAN MEGJELENT: 1., Kalmárné Hollósi, E. Kalmár, S. (2000): Friss zöldségek és gyümölcsök értékesítési formái New Jersey államban. Gazdálkodás XLIV.

Részletesebben

Pincészet rövid bemutatása

Pincészet rövid bemutatása Pincészet rövid bemutatása A pincészetet Dr. Porgányi Gyula kertészmérnök alapította, gazdagítva ezzel is Tokaj hegyalja mozaikszerűen épülő és szépülő szőlészetét és borászatát. Feladatunk, a hagyományokhoz

Részletesebben

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA

FAJTATISZTA FEHÉR-KÉK BELGA SZARVASMARHA POPULÁCIÓK VIZSGÁLATA DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ÁLLATTENYÉSZTÉSTANI TANSZÉK Készült a VE Állattudományi Doktori Iskolája keretében Témavezető Dr. SZABÓ FERENC egyetemi

Részletesebben

Koordinátor szervezet neve: Élő Bolygó Kft. Projekt azonosítószáma: GVOP-3.1.1.-2004-05-0144/3.0 JÓVÁHAGYÁS

Koordinátor szervezet neve: Élő Bolygó Kft. Projekt azonosítószáma: GVOP-3.1.1.-2004-05-0144/3.0 JÓVÁHAGYÁS Projektvezető JÓVÁHAGYÁS Közreműködő szervezet Név Dr. Princz Péter KPI GKI Beosztás Ügyvezető igazgató Dátum 2006. 12. 08. Aláírás Irányító Hatóság 1A. PROJEKT AZONOSÍTÓ ADATAI Projekt azonosítója: GVOP-3.1.1.-2004-05-0144/3.0

Részletesebben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a

Részletesebben

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE

DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS DR. KOMAREK LEVENTE Nyugat-magyarországi Egyetem Sopron 2012 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR SZÉCHENYI ISTVÁN GAZDÁLKODÁS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI

Részletesebben