Kertészettudományi Intézet, Debrecen
|
|
- Alíz Barta
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A KÜLÖNBÖZŐ SZŐLŐALANYFAJTÁK HATÁSA A CSERSZEGI FŰSZERES MUSTJAINAK ÁSVÁNYI ANYAG TARTALMÁRA Fekete István 1 Rakonczás Nándor 2 Andrási Dávid 1 Bódi Éva 1 Kovács Béla 1 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet, Debrecen feketei@agr.unideb.hu Bevezetés 2 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézet, Debrecen rakonczas@agr.unideb.hu Magyarországon az alanyfajták alkalmazásának története egészen 1875-ig nyúlik vissza, amikor is egy pancsovai eredetű postai szőlővessző küldeményben megtalálták a filoxéra (Phylloxera vitifolii) gyökérlakó alakját. A kártevő területtől és talajtípustól függően a hazai szőlőterületek 50-90%-át elpusztította. Kiderült, hogy a szőlőgyökértetű veszély elhárításának egyik lehetséges módja az amerikai szőlőalanyokra történő oltás, mivel azok vastagabb szövetei ellenállóbbak az európai fajtáknál (Bognár, 1961; Balogh, 1991). A különböző szőlő alanyfajták a filoxéravész óta vannak jelen szőlőtermesztésünkben. Ma már hazánkban az új telepítéseket nem immunis talajokon kizárólag oltványokkal végzik. Immunis talajnak minősülnek azok a talajok, melyek kvarc tartalma 75%-nál magasabb, ugyanis itt a szőlőgyökértetű (filoxéra) nem tud megélni, mivel a járatai beomlanak és a kvarc sérti a kártevő testét (Vanek et al., 1996). Az alanyfajták termesztési értéket számos hazai és külföldi kutató vizsgálta, mivel az alanyfajta kiválasztásánál ismernünk kell azok jellemző tulajdonságait, hogy a viszonyaiknak legmegfelelőbb alanyfajtát tudjuk kiválasztani. Az alanyfajták értékmérő tulajdonságai a következők: talajigény, tápanyag gazdálkodás, mész- és sótűrő képesség, nemessel való affinitás, korai vagy késői fejlődés (Angeli et al., 1959). Az alanynemesítésében leginkább alkalmazott szőlőfajok a Vitis Riparia Scheel., a Vitis Rupestris Mich., a Vitis Berlandieri Plan. és a Vitis Vinifera L. Az első három faj észak-amerikai származású, a Vitis Riparia Scheel. elsősorban a keleti partvidék folyó völgyeiben, a Vitis Rupestris Mich. a keleti partvidék dél-nyugati területein, míg a Vitis Berlandieri Plan. pedig leginkább Texas sziklás vidékein található meg. Tulajdonságaik több ezeréves egyedfejlődésük alatt alakultak ki. A Vitis Vinifera L. az úgynevezett európai nemes szőlő (Kocsis, 2010). Az előzőekben felsoroltakon kívül még más elsősorban észak-amerikai szőlőfajokat is felhasználtak a szőlőalanyok nemesítése során (Galet, 1998). Az államilag elismert szőlőalanyfajtákat tartalmazó Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 19 különböző alanyfajta szerepel. Sajnos jelenleg Magyarországon kisszámú alanyfajtát használnak. Más országokban azonban az egyes nemes szőlőfajtákhoz különböző alanyfajtákat ajánlanak és használnak, tehát sokkal szélesebb a köztermesztésben lévő különböző alanyfajták száma. A szőlő ültetvények létesítésekor az ideális alany-nemes kombináció megválasztása döntő jelentőséggel bír az ültetvény további életében. A 1
2 termesztési céloknak leginkább megfelelő alany kiválasztása kedvező hatással van a szőlő, a must, valamint a bor tulajdonságaira, mely magasabb termésmennyiséget eredményezhet és javíthatja a termésminőséget (Bánszki, 2009). Hegedűs és I só 1965-ben végzett kísérletei is megállapították, hogy a különböző nemes szőlőfajták nem ugyanazon az alanyon képesek a legjobb teljesítményre. A tápanyagok felvételében az alanyoknak jelentős szerepük van. A magyarországi szőlőültetvényeinkben a Mg hiány gyakran előfordul, melynek elsődleges oka a helytelen K:Mg arány kialakulása a szőlőben. A megfelelő és szakszerű tápanyag utánpótlással megszüntethető ez az állapot, de az alanyfajták is lehetőséget biztosíthatnak a probléma kezelésére (Kocsis, 2010). Ebből kifolyólag a tápelem hiányra fokozottan érzékeny fajtákat (pl.: Olaszrizling) érdemes olyan alanyokra oltani (pl.: Georgikon 28), melyek jó tápelem megkötő képességgel rendelkeznek (Kocsis, 2010). A must elem tartalma szempontjából a zsendülés az az időszak, amikor az ásványi anyagok a szőlő egyes részeiből a bogyóba transzportálódnak (Csikászné, 2008). Kocsis és Podmaniczky (2005) vizsgálatai alapján alanyok és alany-nemes kombinációk szerint is módosul a must tápelem tartalma. Ugyanezt a tézist erősíti meg Lőrincz és Bényei (1999), miszerint az alanynemes kombináció befolyásolja a nemes táplálkozását. A must ásványi anyagai a talajból abszorbeált, oldott és éghetetlen szervetlen kationok és anionok (Ferenczi, 1966). A must legfontosabb kationjai a kálium, a magnézium, a kalcium, és a nátrium, míg anionjai a foszfát, a szulfát és a klorid. Ezenkívül fontos, de kis mennyiségben (mg/l) előforduló ásványi anyagok a vas, a bór, a mangán, a cink és a réz (Kállay, 2010). A must kationjai közül a legjelentősebb a kálium, míg anionjai közül pedig a foszfor (Erdőss, 1973). A kálium élettani szerepe a szőlőben igen jelentős, mivel több mint 60 enzimet aktivál. Szabályozza az anyagcsere folyamatokat, elősegíti a cukorképződést és ezáltal javítja a bor minőségét (Prohászka, 1982). Bognár (1961) szerint azok a gazdaságok, melyek rendszeresen juttatnak ki ideális mennyiségű káliumot, 2-3 mustfokkal jobb termést tudnak szüretelni, és így jobb minőségű bort tudnak készíteni. De a kálium nemcsak a mustok cukortartalmát befolyásolja, hanem a bogyókban semlegesíti a borkő - és az almasavat, ezáltal harmonizálva a bogyó savösszetételét (Hale, 1977). A bogyók érésekor, a kálium tekintetében, a fürt a legnagyobb felhasználó (Failla et al., 1990). Kaserer et al. (1996) megállapították, hogy az alany a genetikai eredete függvényében, az érési folyamat során, hatással van a bogyó kálium koncentrációjára és a bor minőségére. Shaffer et al. (2004) szerint is az alany közvetlenül hat a borok minőségére, a szőlő kálium és antocianin koncentrációján keresztül. Ezeken kívül a kálium a mustban fontos szerepet játszik az élesztők fejlődésében is (Ferenczi, 1966). Brancadoro et al. (1995) alanyfajtákon vizsgálták a Croatina szőlőfajtát. Vizsgálataik alapján minden alanyfajta szignifikánsan hatott a must K tartalmára. A kálium átlagosan a mustokban mg/l közötti koncentrációban változik (Kállay, 2010). A magnézium jelentősége a mustban, hogy az alkoholos fermentáció során hatást gyakorol az élesztők fejlődésére és elszaporodására. A foszfolipidekkel együtt pedig stabilizálja az élesztők sejthártyáját, így védi őket az etil-alkohol toxikus hatásai ellen, illetve növeli az élesztők magas hőmérséklettel szembeni rezisztenciáját (Walker, 2002). A magnézium koncentrációja a mustban mg/l között változik (Kállay, 2010). A magnézium mennyisége az erjedés során sem csökken számottevően, és így a bor stabilitásához is hozzájárul (Ribéreau-Gayon et al., 2006). 2
3 A kalcium legnagyobb koncentrációban a szőlő fás- és levélrészeiben fordul elő, míg a legkisebb mennyiségben a mustban található. A mustok átlagos kalcium koncentrációja mg/l között található (Kállay, 2010). Cabanne és Donéche (2003) szerint a kalcium tartalom kapcsolatban van a szőlő betegség rezisztenciájával, így például a bogyó magas kalcium tartalma fokozza a szürkerothadással szembeni ellenállóságot. A bogyók kalcium tartalmát részben pedig az alkalmazott alany és nemes határozza meg. A mustok kalcium tartalma az erjedés során folyamatosan csökken, mivel azok kalcium-tartarát formájában kicsapódnak (Sárdy, 2004). A foszfornak a mustban szintén az alkoholos fermentációban van jelentős szerepe (Csikászné, 2008). Ezenkívül a foszfor kedvezően befolyásolja a mustok cukortartalmát. A mustok átlagos foszfor koncentrációja 5-15 mustfok emelkedés hatására 100-ról 200 mg/l koncentrációra nőhet (Kállay, 2010). A mangán számos enzim (aszkorbinsav-oxidáz, polifenol-oxidáz) aktiválásával, többek között a cukorszint emelésében játszik fontos szerepet. A szőlőben kialakuló mangán hiány a mustok alacsony cukorfokához és így a bor nem megfelelő minőségéhez vezethet (alacsony alkohol tartalom). A Mn felvétel savanyú talajokon fokozottabb lehet, így ott mangán túlkínálat alakulhat ki (Kozma, 2000). A mangán koncentrációja a mustban általában 0,4-2,5 mg/l között változik (Kállay, 2010). Általánosságban tehát elmondható, hogy a mustok ásványi anyagaira fontos szerep hárul az alkoholos erjedés folyamán, mivel az élesztők enzim tevékenységeihez számos ásványi anyagra van szükség, sőt az élesztők optimális működéséhez is elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és összetételű ásványi anyag. A must ásványi anyag (tápelem) koncentrációja csökken a fermentáció folyamatában, egyrészt az élesztők tevékenysége, másrészt az alkohol tartalom növekedése végett (pl.: borkőkiválás) (Erdőss, 1973). Kutatómunkánk célja volt meghatározni, hogy a különböző szőlőalanyfajták hogyan befolyásolják a nyert mustok K, Mg, Ca, P és Mn tartalmát. Vizsgálati anyag és módszer A Debreceni Egyetem szőlő fajtagyűjteménye 2003-ban települt 3x1m-es térállásban immunis vályogos homoktalajon. A gyűjtemény 28 alanyfajtáját ferde huzalos technológiának megfelelő kopasz fejműveléses technológia szerint alakítottuk ki. A 2010-es évben a meglévő 28-ból 14 alanyfajtára kiterjedően elkezdtük a Cserszegi Fűszeres oltását, a májusi időszaktól fás, majd június 20-ig zöldre fás oltással. A Cserszegi Fűszeres az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezéséből származik, melyet Bakonyi Károly állított elő 1960-ban (Bényei et al, 1999). Az általunk választott nemes fajta gombabetegségekkel szembeni nagyfokú ellenálló képességgel, kedvező piaci megítéléssel és nagyfokú aszályérzékenységgel jellemezhető (Balogh, 1993). Kísérleti szempontból ez utóbbi tulajdonsága teszi érdekessé. A kísérleti beállításban, értékelhető termést 12 fajtáról tudtunk szüretelni 2011-ben. Ezek az alábbiak: ARAMON x RIPARIA 143B M et de G, VITIS BERLANDIERI ŐSAMERIKAI, BERLANDIERI x RIPARIA SZILÁGYI 157 Pécs, BERLANDIERI x RIPARIA S.O.4, BERLANDIERI x RIPARIA T5C Eger, BERLANDIERI x RIPARIA T.G. 5.A.5., BERLANDIERI x RIPARIA T.8.B., 3
4 BERLANDIERI x RIPARIA T.K. 5.BB, BERLANDIERI x RIPARIA K.125 AA, RIPARIA SAUVAGE, RIPARIA SELECTA, RIPARIA TOMENTOSA. A 2012-ben további 14 fajtán folytatott átoltások sikere, tőkeszámban kifejezve, előreláthatólag 40-50%-ra tehető. A gyűjtemény genetikai anyaga az affinitási és kompatibilitási képességek széles skáláját jelenti. A mintaelőkészítést és az analitikai vizsgálatokat a Debreceni Egyetem, Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetében végeztük. A különböző alanyfajtákra oltott Cserszegi Fűszeres terméseiből mintát vettünk, majd azokból laboratóriumi körülmények között nyertük ki a mustot. A mustokból 5 - növényélettani és borászati szempontból fontos - elemet (K, Ca, Mg, P, Mn) analizáltunk. A mustok kémiai feltárását teflonbombás (zárt) nedves roncsolási módszerrel végeztük. 5 cm 3 must mintát mértünk be a teflonbombákba, melyhez 3 cm 3 69%-os HNO 3-at és 1,5 cm 3 30%-os H 2O 2-at adagoltunk, majd a teflonbombákat lezárva behelyeztük a mikrohullámú roncsolóba (Milestone Start 260D), és a készülék gyártója által ajánlott fűtési programot alkalmaztuk. A program egy 10 perces 200 º C-ra való melegítésből, illetve egy 10 percen át tartó 200 º C-os hőntartásból állt (Milestone, 2010). A roncsolmányokat 15 cm 3 -re töltöttük desztillált vízzel. Az előkészített minták elemtartalmát pedig egy icap 6300 Dual típusú ICP-OES készülékkel mértük. Vizsgálati eredmények A vizsgálatok során arra kerestük a választ, hogy a különböző alanyfajták miként képesek befolyásolni a Cserszegi Fűszeres mustok K, Mg, Ca, P és Mn tartalmát. 1. A kálium mérési eredményei A kísérleteink során vizsgált Cserszegi Fűszeres mustok K koncentrációját az 1. ábra szemlélteti. koncentráció (mg/l) (1) BxR T.G. 5 A 5 Vitis Berlandieri Ősamerikai BxR T. 8B Riparia Selecta Riparia Tomentosa BxR K 125 AA Aramon x Rip. 143B M. et de G Riparia Sauvage BxR T.5 C Eger Szőlőalanyfajták (2) BxR Szilágyi 157 Pécs BxR T.K. 5BB BxR S.O.4 1. ábra. A különböző szőlőalanyfajták hatása a Cserszegi Fűszeres mustok kálium tartalmára 4
5 Figure 1. Effects of different kinds of rootstocks on the potassium concentration of the Cserszegi Fűszeres musts (1) concentration (mg/l), (2) grape rootstocks Az eredményekből jól látható, hogy a különböző szőlőalanyokról származó Cserszegi Fűszeres mustok kálium koncentrációi között értékelhető különbség volt. A mustokban mért kálium koncentrációk között a relatív szórás (RSD%) 12,98 %, míg a számított átlag 1312 mg/l volt. A mért koncentrációk a fent említett szakirodalmi adatoknak (Kállay, 2010) megfelelnek. A legmagasabb kálium koncentrációt a BxR Szilágyi 157 Pécs, míg a legalacsonyabbat a BxR K 125 AA alanyra oltott Cserszegi Fűszeres mustban mértük. 2. A magnézium mérési eredményei Az eltérő alanyokról származó Cserszegi Fűszeres mustok magnézium koncentrációját a 2. ábra mutatja. koncentráció (mg/l) (1) BxR T.G. 5 A 5 Vitis Berlandieri Ősamerikai BxR T. 8B Riparia Selecta Riparia Tomentosa BxR K 125 AA Aramon x Rip. 143B M. et de G Riparia Sauvage BxR T.5 C Eger Szőlőalanyfajták (2) BxR Szilágyi 157 Pécs BxR T.K. 5BB BxR S.O.4 2. ábra. A különböző szőlőalanyfajták hatása a Cserszegi Fűszeres mustok magnézium tartalmára Figure 2. Effects of different kinds of rootstocks on the magnesium concentration of the Cserszegi Fűszeres musts (1) concentration (mg/l), (2) grape rootstocks A mustokban a magnézium koncentrációk esetében a vizsgált alanyok között értékelhető különbség volt. A különböző alanyokról származó mustok között a relatív szórás (RSD%) 20 %, a számtani átlag pedig 34,8 mg/l volt. A megállapított koncentrációk a szakirodalmi (Kállay, 2010) adatokkal összevetve átlag alattinak mondhatók. Ennek valószínűsíthető oka, hogy a 2011-es év igen aszályos volt és ez nehezítette a magnézium felvételét az alany számára. A legmagasabb magnézium koncentrációt az Aramon x Rip. 143B M. et de G, míg a legalacsonyabbat a BxR K 125 AA alanyra oltott Cserszegi Fűszeres mustban mértük. 3. A kalcium mérési eredményei A különböző alanyokról származó Cserszegi Fűszeres mustok kalcium koncentrációját a 3. ábra szemlélteti. 5
6 koncentráció (mg/l) (1) BxR T.G. 5 A 5 Vitis Berlandieri Ősamerikai BxR T. 8B Riparia Selecta Riparia Tomentosa BxR K 125 AA Aramon x Rip. 143B M. et de G Szőlőalanyfajták (2) Riparia Sauvage BxR T.5 C Eger BxR Szilágyi 157 Pécs BxR T.K. 5BB BxR S.O.4 3. ábra. A különböző szőlőalanyfajták hatása a Cserszegi Fűszeres mustok kalcium tartalmára Figure 3. Effects of different kinds of rootstocks on the calcium concentration of the Cserszegi Fűszeres musts (1) concentration (mg/l), (2) grape rootstocks Az eredmények jól mutatják, hogy a különböző alanyokról származó mustokban mért Ca koncentrációk között a vizsgált elemek közül a legjelentősebb különbség volt tapasztalható. Ca koncentráció tekintetében, a különböző mustok között a relatív szórás (RSD%) 35,6 %, míg a számított átlag 39,4 mg/l volt. A mért koncentrációk az irodalmi (Kállay, 2010) adatokkal összevetve alacsonynak mondható. Ennek egyik oka a 2011-es csapadékban szegény évjárat, a másik oka pedig a kis adszorpciós kapacitású és savanyú kémhatású homoktalajok alacsony Ca koncentrációja lehet. A legmagasabb kalcium koncentrációt az Aramon x Rip. 143B M. et de G, míg a legalacsonyabbat a BxR K 125 AA alanyra oltott Cserszegi Fűszeres mustban mértük. 4. A foszfor mérési eredményei A vizsgált alanyokról származó Cserszegi Fűszeres mustok P koncentrációját a 4. ábra szemlélteti. koncentráció (mg/l) (1) BxR T.G. 5 A 5 Vitis Berlandieri Ősamerikai BxR T. 8B Riparia Selecta Riparia Tomentosa BxR K 125 AA Aramon x Rip. 143B M. et de G Riparia Sauvage BxR T.5 C Eger Szőlőalanyfajták (2) BxR Szilágyi 157 Pécs BxR T.K. 5BB BxR S.O.4 4. ábra. A különböző szőlőalanyfajták hatása a Cserszegi Fűszeres mustok foszfor tartalmára 6
7 Figure 3. Effects of different kinds of rootstocks on the phosphorus concentration of the Cserszegi Fűszeres musts (1) concentration (mg/l), (2) grape rootstocks A vizsgált mustokban a foszfor koncentrációk esetében a vizsgált alanyok között értékelhető különbség volt. A foszfor koncentráció alapján az eltérő alanyokról származó mustok között a relatív szórás (RSD%) 19,3 %, a számtani átlag pedig 255 mg/l volt. A legmagasabb foszfor koncentrációt a BxR Szilágyi 157 Pécs, míg a legalacsonyabbat a BxR T.K. 5BB alanyra oltott Cserszegi Fűszeres mustban találtuk. 5. A mangán mérési eredményei A kísérleteink során vizsgált Cserszegi Fűszeres mustok Mn koncentrációját az 5. ábra szemlélteti. koncentráció (mg/l) (1) 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0,0 BxR T.G. 5 A 5 Vitis Berlandieri Ősamerikai BxR T. 8B Riparia Selecta Riparia Tomentosa BxR K 125 AA Aramon x Rip. 143B M. et de G Riparia Sauvage BxR T.5 C Eger Szőlőalanyfajták (2) BxR Szilágyi 157 Pécs BxR T.K. 5BB BxR S.O.4 5. ábra. A különböző szőlőalanyfajták hatása a Cserszegi Fűszeres mustok mangán tartalmára Figure 5. Effects of different kinds of rootstocks on the manganese concentration of the Cserszegi Fűszeres musts (1) concentration (mg/l), (2) grape rootstocks Az eredményekből jól látható, hogy a különböző szőlőalanyokról származó Cserszegi Fűszeres mustok mangán koncentrációi között értékelhető különbség volt. A mustokban mért mangán koncentrációk között a relatív szórás (RSD%) 18,2 %, míg a számított átlag 0,457 mg/l volt. A mért koncentrációk a fent említett szakirodalmi adatoknak (Kállay, 2010) - a BxR K 125 AA és a BxR Szilágyi 157 Pécs alanyok kivételével - megfelelnek. A legmagasabb mangán koncentrációt a Riparia Selecta, míg a legalacsonyabbat a BxR K 125 AA alanyra oltott Cserszegi Fűszeres mustban mértük. Következtetések A kutatási munkánk során, a tizenkét alanyon lévő Cserszegi Fűszeres mustjainak K, Ca, Mg, P és Mn koncentráció eredményei kerültek feldolgozásra. 7
8 Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a különböző alanyfajtákról származó Cserszegi Fűszeres mustok eltérő koncentrációban tartalmazták a vizsgált öt (K, Mg, Ca, P, Mn) elemet. A különböző alanyfajtákról származó mustok kalcium tartalma között volt a legnagyobb, míg a kálium tartalma között pedig a legkisebb a relatív szórás (RSD%) a vizsgált elemek közül. A tapasztalt koncentráció különbségeket okozhatta egyrészről az alanyfajta hatása, másrészről pedig az évjárat hatása, mely igen jelentős hatással van a szőlők tápelem szintjeire (Szőke és Kiss, 1987). A különböző alanyfajtákról származó mustokban megállapított Ca és Mg koncentrációk a szakirodalmi (Kállay, 2010) adatokkal összevetve átlag alattinak volt mondható. Enne egyik oka lehetett, hogy a Ca és a Mg beépülése a bogyólébe akadályozott volt, mivel azok érési időben nem a floémben (háncsrészben) hanem a xilém (farész) transzspirációs áramával vándorolnak (Kozma, 2000). A 2011-es évben kapott eredmények támogatják azt a megállapítást, miszerint az alanyfajták kiválasztása hatást gyakorol a mustok K, Ca, Mg, P és Mn tartalmára. Viszont az évjárat és a fajta hatások meghatározására több év megismételt vizsgálati eredményei szükségesek. A 2011-es év mérései alapján megállapítható, hogy szőlészeti és borászati szempontból, a BxR Szilágyi 157 Pécs egy előnyös alanyfajtának bizonyult, mivel annak mustjában sikerült mérni a legnagyobb K és P koncentrációt. A legnagyobb mért Ca és Mg tartalom miatt az Aramon x Riparia 143B M et de G alanyfajta, a legnagyobb mért Mn koncentráció miatt pedig a Riparia Selecta alanyfajta bizonyult még előnyösnek. Summary Effects of the different grape rootstocks on the macro elements concentrations of the Cserszegi Fűszeres musts Fekete István 1 Rakonczás Nándor 2 Andrási Dávid 1 Bódi Éva 1 Kovács Béla 1 1Univesity of Debrecen Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management Institute of Food Science, Quality Assurance and Microbiology 2Univesity of Debrecen Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences Faculty of Agricultural and Food Sciences and Environmental Management Institute of Horticulture The selection of the most appropriate grape rootstock regarding the production purposes has a positive effect on the must s and the wine s quality: it may produce higher vintage quantity and may increase the vintage quality. Element contents of musts change according to the grape rootstocks and the combinations of the rootstock-scion (Kocsis and Podmaniczky, 2005). Mineral content of the musts (K, Ca, Mg, P and Mn) plays an important role in the alcoholic fermentation, as the macro elements are essential for the optimal activity of the yeast. The grape rootstock assortment of the Debrecen University was planted on immune loamy sand soil in In 2010 Cserszegi Fűszeres scion was grafted into 14 different grape rootstocks. In the experimental set-up we could harvest valuable vintage on 12 grape rootstocks in Sample preparation and analysis had been performed at University of Debrecen, Centre for Agricultural and Applied Economic Sciences, Institute of 8
9 Food Science, Quality Assurance and Microbiology. The aim of our research was to determine how the K, P, Ca, Mg, and Mn content of the musts changes in case of the different grape rootstocks. We found that the element content of these Cserszegi Fűszeres grape rootstocks musts was different. The largest relative standard deviation (RSD %) was identified in the different rootstocks musts Calcium content. The results obtained in the vintage 2011 show that the concentration of K, Ca, Mg, P and Mn of Cserszegi Fűszeres musts is differing in case of the grape rootstocks involved in the experiments. However, results of several cropping years have to be taken into consideration in order to determine the effect of grape rootstock and vintage. Keywords: grape, rootstock, scion, must, element content Összefoglalás A termesztési céloknak leginkább megfelelő szőlőalanyfajta kiválasztása pozitív hatással van a szőlő, a must valamint a bor tulajdonságaira, magasabb termésmennyiséget eredményezhet és javíthatja a termésminőséget. Kocsis és Podmaniczky (2005) vizsgálatai alapján alanyok és alany-nemes kombinációk szerint is módosul a must elem tartalma. A mustok ásványi anyagainak (K, Ca, Mg, P és Mn) fontos szerep van az alkoholos erjedésben, mivel az élesztők optimális működéséhez elengedhetetlenek. A Debreceni Egyetem szőlőalanyfajta gyűjteménye 2003-ban települt immunis vályogos homoktalajon ben 14 különböző alanyfajtára Cserszegi Fűszeres nemes lett ráoltva. A kísérleti beállításban, ben értékelhető termést 12 fajtáról tudtunk szüretelni. A mintaelőkészítést és az analitikai vizsgálatokat a Debreceni Egyetem, Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézetében végeztük. Kutatómunkánk célja volt meghatározni, hogy a különböző szőlőalanyfajták hogyan befolyásolják a nyert mustok makroelem (K, Ca, Mg, P és Mn) tartalmát. Vizsgálataink alapján elmondható volt, hogy a különböző alanyfajtákról származó Cserszegi Fűszeres mustok eltérő koncentrációban tartalmazták a vizsgált öt elemet. A különböző alanyfajtákról származó mustok kalcium tartalma között volt a legnagyobb a relatív szórás (RSD%). A 2011-es évben kapott eredmények támogatják azt a megállapítást, miszerint az alanyfajták kiválasztása hatást gyakorol a mustok K, Ca, Mg, P és Mn tartalmára, viszont az alanyfajta és az évjárat súlyának meghatározására több év megismételt vizsgálati eredményei szükségesek. Kulcsszavak: szőlő, alanyfajta, nemes, must, elemtartalom Köszönetnyilvánítás A publikáció elkészítését a TÁMOP /B-09/1/KONV és a TÁMOP-4.2.2/B-10/ számú projektek támogatták. A projektek az Új Magyarország Fejlesztési Terven keresztül az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 9
10 Irodalom Angeli, L. - Horváth, J. - Hullai, L : Szőlőtermesztés [In: Rajman J. (szerk.) Kertészeti Ismeretek]., Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Balogh, I : Szőlőtermesztési és Borászati Enciklopédia, Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen. Balogh, I : Fontosabb szőlőfajtáink jellemzése, Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen. Bánszki, E : A különböző alanyfajták hatása a Cabernet Sauvignon és a Chardonnay fajták mennyiségi és minőségi teljesítményére a mátrai borvidéken., Diplomadolgozat, Debrecen. Bényei, F. - Lőrincz, A : Szőlőfajtáink [In: Bényei, F., Lőrincz, A., Sz. Nagy, L. (szerk.) Szőlőtermesztés]., Mezőgazda kiadó, Budapest. Bognár, K : A homoki szőlőtermesztés múltja és jelene [In: Bognár, K. (szerk.) Szőlőtermesztés homokon]., Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Brancadoro, L. - Valenti, L. - Reina, A : Rootstock effect on potassium content of grapevine. ISHS Acta Horticulturae 383. Mineral Nutrition of Deciduous Fruit Plants Cabanne, C. - Donéche, B : Calcium accumulation and redistribution during the development of grape berry. Vitis, 42 (1): Csikászné, K. A : A termés mennyiség, a termés minőség és a levelek tápelem tartalmának összefüggése különféle alanyokra oltott Cabernet sauvignon szőlőfajtán, Doktori (PhD) értekezés, Keszthely. Erdőss, T : A szőlő és a must kémiai összetétele. [In: Kádár Gy. (szerk.) Borászat]., Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Failla, O. - Scienza, A. - Stringari, G. - Falcetti, M : Potassium partitioning between leaves and clusters: Role of rootstock. Genetic improvement of grapevine form or function. Vitis, Special Issue Ferenczi, S : A szőlő, a must és a bor kémiája. Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Galet, P : Grape Varieties and Rootstock Varieties. Oenoplurimedia, Chaintre, France. Hale, C.R : Relation between potassium and the malate and tartrate contents of grape berries. Vitis, 16 (1): Hegedüs, Á.- I só, A : Az egri borvidékre legalkalmasabb alanyfajták. Kísérleti közlemények. 3: Kaserer, H. - Blahous, D. - Brandes, W : Optimizing wine grape quality by considering rootstock-scion interaction. ISHS Acta Horticulturae 427. Strategies to Optimize Wine Grape Quality Kállay, M Borászati kémia., Mezőgazda kiadó, Budapest. Kocsis, L. - Podmaniczky, P : Grape rootstock-scion interaction on quantity and quality of yield. International Workshop on Advances in Grapevine and Wine Research Venosa, Italy : Abstracts. 63. Kocsis, L : Szőlőalanyok egyes fiziológiai jellemzőinek és biotikus tényezőinek értékelése, MTA doktori értekezés, Keszthely. Kozma. P : A szőlő és termesztése I., Akadémia kiadó, Budapest Lőrincz, A - Bényei F, Tápanyagellátás [In: Bényei, F., Lőrincz, A., Sz. Nagy, L. (szerk.) Szőlőtermesztés], Mezőgazda kiadó, Budapest. 10
11 Prohászka, F : Szőlő és bor., Mezőgazdasági kiadó, Budapest. Ribéreau-Gayon, P. - Glories, Y. - Maujean, A. - Dubourdieu, D Handbook of Enology Volume 2: The Chemistry of wine and stabilization and treatments. John Wiley & Sons Ltd Sárdy, D : A bioborok összetételének a vizsgálata, Doktori (PhD) értekezés., Budapest. Shaffer, R. - Sampaio, T.L. - Pinkerton, J. - Vasconcelos, M.C.: 2004.: Grapevine Rootstocks for Oregon Vineyards. Oregon State University Extension Service. EM Szőke, L. - Kiss, E : A fajta, a terhelés és az évjárat hatása a szőlőlevél tápanyagtartalmára. A szőlő tápanyagellátása. Nemzetközi tanácskozás. Gyöngyös, október. 9. Vanek, G : A szőlő védelme [In: Szőke L. (szerk.) A szőlő növényvédelme], Mezőgazda kiadó, Budapest. Walker, G. M : Processo fermentativo: ruolo di calcico e magnesio. Vignevini. 29 (7-8): SZERZŐK CÍME: Fekete István Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet 4032, Debrecen Böszörményi út 138. feketei@agr.unideb.hu Dr. Rakonczás Nándor Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézet, Debrecen rakonczas@agr.unideb.hu Andrási Dávid Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet 4032, Debrecen Böszörményi út 138. andrasid@agr.unideb.hu Bódi Éva Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet 4032, Debrecen Böszörményi út 138. bodieva@agr.unideb.hu Dr. Kovács Béla Debreceni Egyetem Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma 11
12 Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet, Debrecen 12
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY. Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola. Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Kocsis László egyetemi tanár Témavezető: Dr. KOCSIS LÁSZLÓ egyetemi tanár Dr. KOZMA PÁL
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenEFFECTS OF ROOTSTOCK-SCION COMBINATIONS ON MACROELEMENTS AVAILABILITY OF THE VINES ALANY-NEMESFAJTA KOMBINÁCIÓK HATÁSA A SZŐLŐ MAKROELEM FELVÉTELÉRE
ORIGINAL PAPER EFFECTS OF ROOTSTOCK-SCION COMBINATIONS ON MACROELEMENTS AVAILABILITY OF THE VINES ALANY-NEMESFAJTA KOMBINÁCIÓK HATÁSA A SZŐLŐ MAKROELEM FELVÉTELÉRE Anna CSIKÁSZ-KRIZSICS*, Lajos DIÓFÁSI
RészletesebbenPARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE
PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE Tolner László 1 Kiss Szendille 2 Czinkota Imre 1 1 Szent István Egyetem, MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszék 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1. E-mail: Tolner.Laszlo@mkk.szie.hu
RészletesebbenEgyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei FONTOSABB AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA AZ ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSBEN Hornok Mária Témavezető: Prof. Dr. Pepó Péter MTA doktora DEBRECENI EGYETEM Hankóczy
RészletesebbenA kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében
A kukoricahibridek makro-, mezo- és mikroelemtartalmának változása a tápanyagellátás függvényében Jakab Péter Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Növénytermesztési és Tájökológiai
RészletesebbenPANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR, KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. habil. Kocsis László egyetemi tanár mezőgazdasági tudományok
Részletesebben1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2, Kutatási rovat 1-4. p.
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Lektorált folyóiratban megjelent publikációk: 1) MÁJER J. LAKATOS A. GYÖRRFYNÉ JAHNKE G: (2007): A Furmint fajta helyzete Magyarországon. Borászati Füzetek 2007/2,
RészletesebbenA PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója
A PE AC SzBKI, Badacsony 2008. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti kérdések: Intézetünk 2008. március 15-ig FVM fenntartású, önállóan gazdálkodó, teljes jogkörű költségvetési intézményként
RészletesebbenTermesztéstechnológia fejlesztés
Termesztéstechnológia fejlesztés Kutatási programok és pályázatok 1. A hegyvidéki minõségi borszõlõtermesztés fajtaösszetételének és technológiájának fejlesztése A mennyiség és minõség összefüggése Korszerû
RészletesebbenPublikációs és oktatási tevékenységünk:
Publikációs és oktatási tevékenységünk: Kutatóintézet lévén, az éves munka egyik fontos értékmérője kollégáink publikációs tevékenysége. Az alábbiakban felsoroljuk az intézeti munkatársak elmúlt évben
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki
RészletesebbenTokaji bor különlegességek aroma összetevőinek kémiai jellemzése
Tokaji bor különlegességek aroma összetevőinek kémiai jellemzése Miklósy Éva Kerényi Zoltán 1. A tokaji borkülönlegességek jelentősége a hazai borászatban és a világban A borok kedvelői szerte a világon
RészletesebbenAnimal welfare, etológia és tartástechnológia
Animal welfare, etológia és tartástechnológia Animal welfare, ethology and housing systems Volume 7 Issue 4 Különszám Gödöllı 2011 375 A SILÓKUKORICA TERMÉSMENNYISÉGÉNEK ÉS BELTARTALMI MUTATÓINAK VIZSGÁLATA
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenAGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE
RészletesebbenÚjabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei. Murányi Zoltán
Újabb eredmények a borok nyomelemtartalmáról Doktori (PhD) értekezés tézisei Murányi Zoltán I. Bevezetés, célkit zések Magyarország egyik jelent s mez gazdasági terméke a bor. Az elmúlt évtizedben mind
RészletesebbenAGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK
AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK Az Agroklimatológiai Kutatócsoport publikációi (1996-2012): Könyvrészlet: 1. VARGA-HASZONITS Z. (1997): Agrometeorológiai információk és hasznosításuk. In: Meteorológia
RészletesebbenÚj szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region
Májer János 1 Györffyné Jahnke Gizella 2 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 3 Új szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu gjahne@mail.iif.hu knol@mail.iif.hu
RészletesebbenA különböző szőlő alanyfajták hatása a szőlőbogyó (must, mag) As, Cu, Co és Zn tartalmára
A különböző szőlő alanyfajták hatása a szőlőbogyó (must, mag) As, Cu, Co és Zn tartalmára Fekete István 1 Rakonczás Nándor 2 Andrási Dávid 1 Bódi Éva 1 Szilágyi Szilárd 1 Kovács Béla 1 Debreceni Egyetem
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenA szőlő rendszertana. Euvitis mintegy 70 faj; 2n = 38, vastag diafragma; 3 földrajzi csoport
A szőlő rendszertana Törzs: zárvatermők - Angiospermae Osztály: kétszikűek - Dicotyledonopsida Rend: bengevirágúak - Rhamnales Család: szőlőfélék - Vitaceae kacsokkal kapaszkodó liánnövények 10 nemzetség
Részletesebbenvitihill@mail.iif.hu 1 Pannon Egyetem Agrártudományi Centrum Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsony, tudományos
Györffyné Jahnke Gizella 1 - Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 2 - Németh Csaba 3 - Májer János 4 Egy új szőlőtermesztési módszer a D.M.R. alkalmazása természetesen magas cukortartalmú borok előállítása céljából
RészletesebbenCseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata
Cseresznyefajták szabadtermékenyülésének és gyümölcsminőségének összehasonlító vizsgálata Thurzó Sándor Drén Gábor Racskó József Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Szaktanácsadási és Fejlesztési
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenMikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben
Kökény Mónika 1 Tóth Zoltán 2 Hotváth Zoltán 3 - Csitári Gábor 4 Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben Development of microbial biomass and humus quality in a
RészletesebbenA SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ
A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ MOSONMAGYARÓVÁR 2003 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZŐGAZDASÁG-
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary
Parlagoltatásos, zöld- és istállótrágyázásos vetésforgók összehasonlítása a talajtömörödöttség tükrében Szőllősi István Antal Tamás Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Jármű és
RészletesebbenHALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE
HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő
RészletesebbenA TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA
A TALAJOK KÖNNYEN KIOLDHATÓ ELEMTARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA BIOGÁZ GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKÉNEK HATÁSÁRA CHANGES OF ELEMENT CONTENT OF SOIL ON APPLICATION OF BIOGAS FERMENTATION SLUDGE Vágó Imre 1 Makádi Marianna
RészletesebbenA mustok összetételének változtatása
Mustjavítás A mustok összetételének változtatása Savtartalom növelése meghatározott régiókban és években alkalmazható az EU országaiban Száraz és meleg éghajlaton vagy évjáratokban válhat szükségessé lelágyulásra
RészletesebbenALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE
ALACSONY TELJESÍTMÉNYŰ MIKROHULLÁM HATÁSA A MUST ERJEDÉSÉRE Viktória Kapcsándia*, Miklós Neményi, Erika Lakatos University of West Hungary, Faculty of Agricultural and Food Sciences, Institute of Biosystems
RészletesebbenNövekvı arzén adagokkal kezelt öntözıvíz hatása a paradicsom és a saláta növényi részenkénti arzén tartalmára és eloszlására
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Iskolavezető: Dr. Kocsis László, egyetemi tanár Témavezetők: Dr. Nádasyné Dr. Ihárosi Erzsébet,
RészletesebbenA PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója
A PE AC SzBKI, Badacsony 2009. évi szakmai és pénzügyi beszámolója 1. Szervezeti keretek: Az átszervezésekkel teli korábbi évek után a 2009-es évünk, szervezeti szempontból a stabilitás évének nevezhető.
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenBorvidéki terv. 2. 1. Fajtaváltás Fajtaváltást csak az I. és II/1, II/2 termőhelyi kataszteri besorolású ültetvényen lehet végrehajtani.
Csongrádi Borvidék Hegyközségi Tanácsa Mórahalom, Röszkei út 47. Tel. Fax.: 62/280-524 Borvidéki terv CSONGRÁDI BORVIDÉK A 2007-2008 BORPIACI ÉVTŐL SZÓLÓ BORVIDÉKI KÖVETELMÉNYRENDSZER A SZŐLŐÜLTETVÉNYEK
RészletesebbenVárosi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki Tudományok és Anyagtudományok Doktori Iskola Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS
RészletesebbenA TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE
A TAKARMÁNYOK FEHÉRJE TARTALMÁNAK ÉS AMINOSAV ÖSSZETÉTELÉNEK HATÁSA A TOJÓHIBRIDEK TELJESÍTMÉNYÉRE HORÁK A. P. HALAS V. CZÁR D. - TISCHLER A. TOSSENBERGER J. Összefoglalás A nagy teljesítményre képes genotípusok
RészletesebbenKomposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás
Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára Ragályi Péter Kádár Imre MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest E-mail: ragalyi@rissac.hu Összefoglalás Őrbottyáni
RészletesebbenEMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA. KULCSSZAVAK: termésátlag, szárazanyag-tartalom, tárolhatóság, stressztűrés
24 KERTGAZDASÁG 2011. 43. (3) ZÖLDSÉGTERMESZTÉS EMELT SZINTŰ KÁLIUM INDÍTÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA VÖRÖSHAGYMÁRA TÓTH JÁNOS, OMBÓDI ATTILA Szent István Egyetem, Kertészeti Technológiai Intézet KULCSSZAVAK: termésátlag,
RészletesebbenPUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János)
PUBLIKÁCIÓS LISTA (Májer János) 1.) MÁJER J. (1983): A talaj és levél könnyen oldható N-tartalmának változása Nitrogén műtrágyázás hatására, almagyümölcsösben. TDK dolgozat és diplomaterv. Kertészeti Egyetem,
RészletesebbenA kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés
A kukorica vízfelhasználása Rajkainé Végh Krisztina Rajkai Kálmán Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, Budapest E-mail: krvegh@rissac.hu Összefoglalás Két kétvonalas hibridkukorica és négy beltenyésztett
RészletesebbenA controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra
A controlling és az értékelemzés összekapcsolása, különös tekintettel a felsőoktatási és a gyakorlati alkalmazhatóságra Dr. Szóka Károly Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar Egyetemi docens
RészletesebbenA Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200. 2009 borpiaci évre
Balatonfelvidéki Hegyközségi Tanács Badacsony, Római u. 2. A Balatonfelvidéki borvidék szerkezet-átalakítási és átállási terve a 2008-200 2009 borpiaci évre A borvidék hosszú távú céljainak megvalósítása
RészletesebbenDr. Varga Zoltán publikációs listája
Dr. Varga Zoltán publikációs listája Könyvrészlet: 1. VARGA Z. (2010): Az agrometeorológiai információk hasznosításának alapjai. In: Anda A. Kocsis T. (szerk.): Agrometeorológiai és klimatológiai alapismeretek.
RészletesebbenIpari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában
Tóth Brigitta 1,2 Gombás Dániel 1 Bojtor Csaba 1 Hankovszky Gerda 1 Lehoczky Éva 2 Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában Examination of industrial by-products in plant nutrition
RészletesebbenA borminőséget a must cukortartalmán túl a savtartalom, az extrakttartalom, valamint az íz- és illatanyagok mennyisége is nagymértékben befolyásolja
A minőség fogalma A minőség valaminek az értékelést is magában foglaló jellege (Magyar Értelmező Kéziszótár) A szőlő (bor) összetétele, érzékszervi értéke megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek
RészletesebbenBalatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.
Balatoni Borrégió Borbíráló Bizottság 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181. 2015. április 30.-i érzékszervi bírálat Bírálati lista 1./ Borok mintaszáma: BBBB 421/2015. Termékleírás szerinti megnevezése: Zalai
RészletesebbenPécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsőmalom u. 13. 7601 Pf. 178.
Pécsi Borvidék Hegyközségeinek Tanácsa 7621 Pécs, Felsőmalom u. 13. 7601 Pf. 178. Pécsi Borvidéki 1. sz. Rendtartás Melléklete A PÉCSI BORVIDÉK SZERKEZET-ÁTALAKÍTÁSI ÉS ÁTÁLLÁSI TERVE A 2004-2005 BORPIACI
RészletesebbenTIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I
Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 137 146. TIOLKARBAMÁT TÍPUSÚ NÖVÉNYVÉDŐ SZER HATÓANYAGOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK KÉMIAI OXIDÁLHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA I. S-ETIL-N,N-DI-N-PROPIL-TIOLKARBAMÁT
RészletesebbenNYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING
Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY
RészletesebbenEffect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes
A - MurányiE:Layout 1 2/18/16 9:34 AM Page 1 Effect of sowing technology on the yield and harvest grain moisture content of maize (Zea mays L.) hybrids with different genotypes Eszter Murányi University
RészletesebbenLXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. T A R T A L O M. 1 1. S z á m T á r g y O l d a l. Közlemény
LXV. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 2015. december 7. A FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA T A R T A L O M 1 1. S z á m T á r g y O l d a l Közlemény Az Országos Főállatorvos 2/2015. számú határozata --------------------------------
RészletesebbenA Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon
A Fusarium solani-val szembeni ellenállóképesség vizsgálata különböző zöldborsó fajtákon és nemesítési kombinációkon Mendlerné Drienyovszki Nóra 1 Mándi Lajosné 2 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum,
RészletesebbenFODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3
FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 Kihívások, fejlesztési lehetôségek a munkahelyi étkeztetésben a gazdasági válság hatására bekövetkezett változások tükrében Challenges
RészletesebbenCsaládalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára
EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner
RészletesebbenA biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein
Tóth Tamás 1 Tóth József Barnabás 2 A biomassza alapú falufűtőművek létesítésének társadalomföldrajzi kérdései a Hernád-völgy településein Summary Village heating plants operating in the EU have directly
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenEgy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata
Bojtor Csaba 1 Tóth Brigitta 2,3 Egy mangánbánya iszapjának növényfiziológiai vizsgálata Plant physiological examination of manganese mine btoth@agr.unideb.hu 1 Debreceni Egyetem, MÉK, Növénytudományi
RészletesebbenBy: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN
COOPERATION IN THE MÁTRA WINE REGION By: NAGY-KOVÁCS, ERIKA WACHTLER, ISTVÁN The database established at Károly Róbert Agricultural Sciences University, a centre for the Northern Hungarian Region, can
RészletesebbenDOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár AGRÁRMŰSZAKI, ÉLELMISZERIPARI ÉS KÖRNYEZETTECHNIKAI INTÉZET "A" Programvezető "B" Programvezető Prof.
RészletesebbenA ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN
1. évfolyam 1. szám 2 011 71 81 oldal A ZÖLD DUGLÁSZFENYÔ (PSEUDOTSUGA MENZIESII VAR. VIRIDIS) NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA KÉT KÜLÖNBÖZÔ TERMÔHELYEN Kondorné Szenkovits Mariann Nyugat-magyarországi Egyetem,
RészletesebbenA jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján
A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli
RészletesebbenKS - 303.150.10 HORDOZHATÓ KIVITEL
KS - 303.150.10 24 ÓRÁS, FOLYAMATOS ÜZEMŰ NAGYTÉRFOGATÁRAMÚ AEROSZOL, SZÁLLÓPOR MINTAVEVŐ KÉSZÜLÉK IMMISSZIÓS, MUNKAHELYI ÉS HÁTTÉRSZENNYEZETTSÉGI VIZSGÁLATOKRA HORDOZHATÓ KIVITEL 1. Rendeltetés A KS-303.150.10
RészletesebbenKISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1
KISVÁLLALATOK KOMMUNIKÁCIÓS SAJÁTOSSÁGAI NEMZETKÖZI ÜZLETI TÁRGYALÁSOK TÜKRÉBEN SZŐKE JÚLIA 1 Összefoglalás A kommunikáció, ezen belül is a vállalati kommunikáció kutatása a társadalomtudományok egyik
RészletesebbenFIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2002. március 22-23. GÁZEMISSZIÓS KÖRNYEZETTERHELÉS MÉRÉSE ISTÁLLÓKBAN Pazsiczki Imre, FVMMI Summary: In a research task started in 2000 we aimed at quantifying
RészletesebbenAgrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia. Árpa
Agrárkönyvtári Hírvilág, 2013. XX. évfolyam 3. szám Ajánló bibliográfia Árpa Könyvek az OMGK állományából B 23522 BAKÓ Attila HAJÓSNÉ NOVÁK Márta A rezisztencianemesítés és az évjárat hatása a tavaszi
RészletesebbenSzalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Mezőgazdaságtudományi Kar Élelmiszertudományi, Minőségbiztosítási és Mikrobiológiai Intézet Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri
Részletesebben2. Bevezetés. 1. Összefoglalás
Nagy Attila 1 Zanathy Gábor 2 Ladányi Márta 3 A fürtfelezés hatása a fürtfonnyadásra eltérő ökológiai adottságú ültetvényekben Impact of cluster tipping on berry shrivel in vineyards with diverse ecological
RészletesebbenPOZITÍV NYOMÁSÚ VENTILLÁCIÓ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA EGYÜTTMŰKÖDÉSI MÉRÉSI GYAKORLAT KERETÉBEN
IV. Évfolyam 1. szám - 2009. március Zólyomi Géza Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság Hatvan zolyomi@t-online.hu Cseffó Károly Katasztrófavédelmi Oktatási Központ Bandúr Pál Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság
RészletesebbenBORVIDÉKI TERV A Hajós-Bajai Borvidék szerkezetátalakítási terve
Melléklet a Hajós-Bajai Borvidék Rendtartásához BORVIDÉKI TERV A Hajós-Bajai Borvidék szerkezetátalakítási terve a 2008/2009. borpiaci évtıl Készült a Hegyközségekrıl szóló 1994. évi CII. tv., valamint
RészletesebbenA KUTATÁS CÉLJA, A MUNKATERVBEN VÁLLALT KUTATÁSOK ISMERTETÉSE
Részletes szakmai zárójelentés A talaj tápanyag-ellátottságának és a szimbionta partnerek kompatibilitásának szerepe néhány mezőgazdasági haszonnövény mikorrhiza-függésében c. F42543 nyilvántartási számú
RészletesebbenMikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban
Mikro- és makroelemek vizsgálata az Egri borvidék talajaiban Dr. Nagy Richárd Eszterházy Károly Egyetem Innorégió Tudásközpont AGRÁR- Ásványvagyon Fórum Gyöngyös 2017. április 19. Ásványosság és mineralitás
RészletesebbenÖkológiai szőlőtermesztés. Madaras Krisztina
Ökológiai szőlőtermesztés Madaras Krisztina Általános célkitűzések minden állókultúra esetén jövedelmező termelés minőségi termék diverzitás növelése, megőrzése természetes szabályozó mechanizmusok elősegítése
Részletesebben607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet. Kérelem eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés regisztrációja
Beérkezés dátuma (NN/HH/ÉÉÉÉ) [a Bizottság tölti ki!] Lapok száma (beleértve ezt a lapot) 18 A kérelem nyelve Magyar Az akta száma: [a Bizottság tölti ki!] 607/2009/EK bizottsági rendelet I. Melléklet
RészletesebbenFizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán
VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.2 Fizikai vízelőkészítés az alkímia és a korszerű technika határán Tárgyszavak: fizikai vízelőkészítés; alkímia, foszfátozás. Vegyünk egy speciálisan megformázott könnyűfém
RészletesebbenTárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon.
A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.5 6.2 Urbanizációs hatások a fák fejlődésére New York környékén Tárgyszavak: városökológia; növényvédelem; ózon. Világszerte egyre gyorsul az urbanizáció, amely
RészletesebbenX. FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA
X. FIATAL ŰSZAKIAK TUDOÁNYOS ÜLÉSSZAKA Kolozsvár, 2005. március 18-19. BLSŐÉGÉSŰ OTOROK ISSZIÓJA BIOHAJTÓANYAGOK ALKALAZÁSÁVAL Dr. Lengyel Antal Bodnár Gábor Summary odern agricultural production means
RészletesebbenSupporting Information
Supporting Information Cell-free GFP simulations Cell-free simulations of degfp production were consistent with experimental measurements (Fig. S1). Dual emmission GFP was produced under a P70a promoter
RészletesebbenEgy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma
AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 52 (2003) 1 2 145 156 Egy gyökérzónás nádastavas szennyvíztisztító rendszer talajának és szennyvizének elemtartalma 1 NÉMETH NÓRA, 2 BACZÓ GÁBORNÉ és 2 RADIMSZKY LÁSZLÓ 1 Szent István
RészletesebbenMAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2
MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver
RészletesebbenTápanyagfelvétel, tápelemek arányai. Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V.
Tápanyagfelvétel, tápelemek arányai Szőriné Zielinska Alicja Rockwool B.V. Vízfelvétel és mozgás a növényben Vízfelvételt befolyásolja: besugárzás (növény) hőmérséklete Páratartalom (% v. HD) EC (magas
RészletesebbenSectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"
Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális
RészletesebbenTERMÉKLEÍRÁS. I. Bejegyezni kívánt név Kunság, Kunsági. Oltalom alatt álló eredetmegjelölés. II. A borok leírása
TERMÉKLEÍRÁS I. Bejegyezni kívánt név Kunság, Kunsági Oltalom alatt álló eredetmegjelölés II. A borok leírása II/1. Szılıbıl készült termékek kategóriái: bor, pezsgı, gyöngyözı bor II/1.1. Bor A Kunság(i)
RészletesebbenHasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092)
Hasznos és kártevő rovarok monitorozása innovatív szenzorokkal (LIFE13 ENV/HU/001092) www.zoolog.hu Dr. Dombos Miklós Tudományos főmunkatárs MTA ATK TAKI Innovative Real-time Monitoring and Pest control
RészletesebbenA MAGNÉZIUM - ADAGOLÁS HATÁSA A TYÚKOK TERMELÉSI TULAJDONSÁGAIRA
DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI NYUGAT - MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR ÁLLATTUDOMÁNYI INTÉZET Doktori Iskola vezet je: Dr. Schmidt János egyetemi tanár
RészletesebbenTUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ
TUDOMÁNYOS ÖNÉLETRAJZ Személyes Adatok Név: Dr. Marciniak Róbert Születési hely és idő: Gyula, 1980.09.19 Munkahely: Miskolci Egyetem, Vezetéstudományi Intézet Munkahely címe: Beosztás: E-mail: MTMT: MTA:
RészletesebbenRezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának vizsgálata
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Rezisztens keményítők minősítése és termékekben (kenyér, száraztészta) való alkalmazhatóságának
RészletesebbenPLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING PROPERTIES
Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 371 379. PLATTÍROZOTT ALUMÍNIUM LEMEZEK KÖTÉSI VISZONYAINAK TECHNOLÓGIAI VIZSGÁLATA TECHNOLOGICAL INVESTIGATION OF PLATED ALUMINIUM SHEETS BONDING
RészletesebbenKS-306.60-WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.
K Á L M Á N S Y S T E M K F T H - 1 1 2 5 B U D A P E S T, T R E N C S É N I U 1 6 E-mail : cskalman@kalmankfkiparkhu TELEFON / FAX : 00 36 1 3922260 KS-30660-WI MIKROPROCESSZOR VEZÉRLÉSŰ, FOLYAMATOS ÜZEMŰ,
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Vízminőség-védelem; a víz fizikai és kémiai jellemzői. 15.lecke 1. Organoleptikus (érzékszervi
RészletesebbenDÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE
Gradus Vol 2, No 2 (2015) 336-341 ISSN 2064-8014 DÍSZNÖVÉNYEK ÖNTÖZÉSE KONDICIONÁLT FELÜLETEK ALATT IRRIGATION OF ORNAMENTAL PLANTS IN GREENHOUSE Turiné Farkas Zsuzsa Kertészeti Tanszék, Kertészeti Főiskolai
RészletesebbenFEHÉR TERMÉSŰ PAPRIKA SÓTŰRÉSE
SZENT ISTVÁN EGYETEM FEHÉR TERMÉSŰ PAPRIKA SÓTŰRÉSE Doktori (PhD) értekezés tézisei Slezák Katalin Angéla Témavezető: Dr. Terbe István egyetemi docens Készült a Szent István Egyetem Zöldség- és Gombatermesztési
RészletesebbenINTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXX.)
INTEGRÁLT TERMESZTÉS A KERTÉSZETI ÉS SZÁNTÓFÖLDI KULTÚRÁKBAN (XXX.) Budapest, 2013. november 27. MILYEN SZÍNŰ CSAPDÁT HASZNÁLJUNK A SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁGÁT (FLAVESCENCE DORÉE) TERJESZTŐ AMERIKAI SZŐLŐKABÓCA
RészletesebbenACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2.
ACTA AGRONOMICA ÓVÁRIENSIS VOL. 49. NO. 2. 345 Napraforgó (Helianthus annuus L.) kálium tápanyagellátási kísérlet eredményei GRÓSZ GERGELY 1 SÁRDI KATALIN 2 BERKE JÓZSEF 1 Pannon Egyetem, Georgikon Mezôgazdaságtudományi
RészletesebbenAz évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására
Az évjárat és a műtrágyázás hatása az eltérő genetikai adottságú kukoricahibridek termésére, a fotoszintézis és a levélterület alakulására El Hallof Nóra Sárvári Mihály Debreceni Egyetem Agrártudományi
RészletesebbenA KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL
A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL MARTON L. CSABA, SZŐKE CSABA ÉS PINTÉR JÁNOS Kukoricanemesítési Osztály Bevezetés Hazai éghajlati viszonyaink
RészletesebbenPublikációs lista Szabó Szilárd
Publikációs lista Szabó Szilárd Tanulmányok Börcsök Áron - Bernáth Zsolt - Kircsi Andrea - Kiss Márta - Kósa Beatrix - Szabó Szilárd 1998. A Kisgyőri - medence és galya egyedi tájértékei - A "Nem védett
Részletesebben<Duna-Tisza közi OFJ> termékleírás <OFJ> TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV
Duna-Tisza közi Oltalom alatt álló földrajzi jelzés TERMÉKLEÍRÁS I. NÉV 1/16 II. A BOROK LEÍRÁSA II/1. Szőlőből készült termékek kategóriái: bor. Típusai: fehér fajta és küvé borok, rozé fajta és
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
Részletesebben