Az Ócsai Bolyai János Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA. Ócsa, március 31.

Átírás

1 Az Ócsai Bolyai János Gimnázium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Ócsa, március 31.

2 - 2 - B e v e z e t ő Iskolánk Pedagógiai programja A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény, A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet és Az emberi erőforrások minisztere 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről alapján készült. Miután az új törvényi szabályozás szeptember 1-jétől alkalmazandó, ezért az ezt megelőző tanévekben beiskolázott diákokra a korábbi jogszabályi előírások vonatkoznak. (Az évi LXVIII. törvény a közoktatásról szóló évi LXXXIX. törvény módosításáról, illetve a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 202/2007. (VII. 31.) Kormányrendelet.) A megelőző szabályozáshoz képest módosult a NAT, megjelent az új központi Kerettanterv és megváltoztak az érettségi vizsgakövetelmények is. Ezért szükségessé vált egy tartalmilag és szerkezetileg új Pedagógiai program elkészítése. Az új Pedagógiai program alapvetően két nagy egységet foglal magában; a nevelési programot, a helyi tantervet. A dokumentum öt fejezetből áll. Az első az intézmény adatait tartalmazza, a második az iskola jelenlegi helyzetét elemzi, a harmadik a nevelési programot foglalja magában, a negyedik a helyi tantervet részletezi. Az utolsó fejezet a hatálybaléptetés és módosítás szabályozásával foglalkozik. I. A Z I N T É Z M É N Y H I V A T A L O S ADATAI Elnevezése: Ócsai Bolyai János Gimnázium Rövidített neve: BOGIM Címe, telefonszáma: 2364 Ócsa, Falu Tamás utca 35. Tel./Fax: 06/29/ Honlap: bogim.hu gimi@bogim.hu Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Gyáli Tankerülete 2360 Gyál, Kőrösi út 54. Működtetője: Ócsa Város Önkormányzata 2364 Ócsa, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. Beiskolázási körzete: Elsősorban a gyáli és a dabasi járás települései Az iskola vezetője: Talapka Józsefné igazgató Alaptevékenysége: négy, öt és hat évfolyamos gimnáziumi oktatás

3 - 3 - M o t t ó k : amit az iskolának el kell végeznie, az elsősorban az, hogy megtanítson bennünket a jól elvégzett munka örömére, az alkotás izgalmára, megtanítson arra, hogy szeressük azt, amit csinálunk. És ugyanakkor segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Az én nézetem szerint az agy gondolkodásra való és nem csak gondolkodni kell, hanem látni, élvezni a szellemi élet nagyszerűségét, örömeit is. A tudományokat át kell élni. Én a kísérleteimmel élek. Shakespeare-t sem megtanulni, hanem átélni kell! A zenét sem megtanulni, hanem megélni kell! (Szent-Györgyi Albert) II. ISKOLÁNKRÓL Ahhoz, hogy meg tudjuk határozni az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljait, elemeznünk kell az intézmény jelenlegi helyzetét és célszerű áttekinteni azt az utat, amelyet az ócsai középiskola az elmúlt évtizedekben megtett. 1/ Az iskola története Az ócsai Bolyai János Gimnáziumot 1952-ben a társadalmi igény hívta életre és tartja fenn azóta is. A gimnázium volt az első érettségit adó középiskola a dabasi járásban, így a környező településeken élő értelmiségiek és más foglalkozásúak jelentős része Ócsán szerzett érettségi bizonyítványt. Időközben a körzetben további három, érettségit adó középiskolát hoztak létre, így a nyolcvanas évektől versenyhelyzet alakult ki a területen. Míg az erőforrásokat elsősorban az újonnan létesült iskolákra fordították, addig az ócsai gimnázium elhanyagolt állapotba került. A nyolcvanas évek közepére az iskola elveszítette a vonzerejét. A tanulólétszám 160-ra csökkent. Az intézmény beiskolázási gondokkal küszködött és az iskola működési feltételei is romlottak. Az ócsai gimnáziumot csak dinamikus fejlesztéssel és intenzív tartalmi, szakmai megújulással lehetett a holtpontról kimozdítani. Az 1985-ös oktatási törvény ennek a programnak a kidolgozásához adott lehetőséget a tantestületnek. A nyolcvanas évek közepétől társadalmi igény mutatkozott a gimnáziumi specializáció és a szakközépiskolai képzés iránt. Mindezt figyelembe véve először idegenvezetői, majd matematika tagozattal bővült a képzés, valamint az oktatott idegen nyelvek száma háromról hatra emelkedett. Az 1990/91-es tanévtől kezdődően kereskedelmi szakközépiskola is működött az intézményben től hatosztályos gimnázium bővíti a középiskolai kínálatot. A profilbővítéssel párhuzamosan bővült és megújult a középiskola épülete is. Első ütemben egy új tantárgyi szárny készült el, majd megépült a tornaterem. Az utolsó ütemben sor került a központi épület rekonstrukciójára és az aula kialakítására.

4 - 4 - A működés körülményei jelenleg átlagon felüliek, az iskola felszereltsége korszerű. Az elmúlt években megteremtődött a számítógépes oktatás feltételrendszere, megújultak természettudományos szaktantermeink, interaktív táblák segítik pedagógusaink munkáját. A Szemünk fénye pályázat keretében modernizáltuk intézményünk világítástechnikáját. A középiskola újból visszaszerezte régi rangját. A korábbi 160 fős tanulólétszám 470-re emelkedett. A szakképzési rendszer törvényi átalakítását követően intézményünk oktatási szerkezete újra módosult. A 2009/2010-es tanévtől kifutó rendszerben megszűnt a szakközépiskolai képzés, helyét egy angol nyelvi előkészítő osztállyal induló öt évfolyamos gimnáziumi képzés vette át. Ennek köszönhetően tanulólétszámunk tovább növekszik. Az intézménynek jelenleg nincsenek beiskolázási gondjai. Annak érdekében, hogy megfeleljünk az egyes osztálytípusok indítását meghatározó törvényeknek, rendeleteknek, a nevelőtestület a korábbiakhoz képest még nagyobb hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra és az egyetemi-főiskolai felkészítésre. A 2013/14-es tanévtől a hatosztályos gimnáziumi képzésben elindítottuk a humán és reál emelt szintű óraterv szerinti oktatást. Az intézmény rangját emelte, hogy 2009-től március 31-ig iskolánk 6 Pest megyei középiskola gazdasági központjaként is működött. A gazdasági iroda dolgozóinak létszáma megduplázódott. Az éves költségvetések, beszámolók elkészítése, a számviteli adminisztráció sok új feladatot jelentett, amit munkatársaink kiválóan elláttak. Időközben ezeket a feladatokat a KLIK Gyáli Tankerülete vette át. 2/ Az iskola földrajzi- társadalmi helyzete Ócsa város Pest megye déli részén, a gyáli járásban helyezkedik el. Beiskolázási körzetébe közel 20 település tartozik. Ezek közül kettő /Dabas, Gyál/ város, a többi falu. A települések Budapest szűkebb vagy tágabb vonzáskörzetébe tartoznak, ami gazdasági szempontból különösen előnyös, mivel inkább fejlődő a körzet, mint stagnáló. Bár a munkanélküliség területünkre is jellemző, nem olyan magas, mint az ország más régióiban. A társadalmi rétegződés ennek ellenére igen nagy. A középiskolánkba járó diákok anyagi lehetőségei között is jelentős különbségek tapasztalhatók. Ócsa egykor a terület központi települése volt. Ma is híres a XIII. században épült román kori műemlék templomáról. A község 1856-ban járási székhely lett, és központi szerepkörét az 1950-es évek végéig megtartotta. A gimnáziumot ebben az időszakban alapították /1952/. A 60-as évektől kezdve a vezető szerepet Dabas vette át, és őrzi a mai napig is annak ellenére, hogy Ócsa 2005-ben városi rangot kapott. A település megőrizte tradícióit és értékeit. Különlegessége a sokak által látogatott Tájvédelmi Körzet, amely az egykori gazdag mocsárvilág értékeit őrzi.

5 - 5-3/ Az iskola működésének jellemző adatai Tanulók Az iskola tanulóinak létszáma jelenleg közel 470 fő. Az elmúlt évtizedekben a képzési profil bővítésének és az iskola építészeti megújulásának köszönhetően közel 150 %- kal nőtt. A tanulók 70 %-a bejáró, 30 %-a helybeli. Mivel kollégium nincs a településen, a tanulók naponta bejárnak. Kollégiumra előreláthatólag a távlatokban sem lesz szükség. Amennyiben a szülő kollégiumi férőhelyet igényel, azt a közeli településen (Dabas-Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium) tudjuk biztosítani. Diákjaink egy szűkebb rétege kihasználja az iskola által felkínált tehetséggondozó foglalkozásokat. Ők azok a diákok, akik részt vesznek megyei és országos tanulmányi versenyeken és elsősorban ők jutnak be nevesebb felsőoktatási intézményekbe. A tanulók neveltségi szintje átlagos. Többségük jóindulatú, tisztelettudó. Rendzavarás, fegyelmi vétség ritkán fordul elő. A diákok 20 %-a igen aktív és intenzív munkára fogható. A többiek csak akkor mozdulnak, ha sikerült az aktív magnak húzóerőt gyakorolnia. Az iskolai programok és események szervezésekor ezt a tényt módszertani szempontból figyelembe vesszük. A tanítási órákon is építünk a partnerként közreműködő tanulókra, akik lendületet adnak a munkának. A diákok egy része az iskolán kívül inkább a könnyű időtöltést keresi. Életrendjük, időbeosztásuk sokszor kialakulatlan. Örvendetes viszont, hogy önpusztító, egészségromboló életmódot folytató diák alig fordul elő. Társkapcsolataikban meghatározó a barátság. Agresszivitást, durva megnyilvánulást ritkán tapasztalunk. Tanárok Iskolánkban a pedagógiai feladatok megfelelő színvonalú ellátásához kb fő pedagógusra van szükség. Jelenleg kollégáink átlagéletkora év. Szükség esetén óraadó tanárok segítik az intézmény munkáját. A 90-es évek közepén megújult fiatal tantestület az eltelt idő alatt összekovácsolódott, stabilizálódott. Az iskolai hagyományokat, szokásokat nemcsak megőrizzük, hanem az újonnan érkező nevelőknek is átadjuk. A csekély fluktuáció elsősorban abból fakad, hogy kolléganőink gyermekvállalás miatt GYED-re mennek. Az őket szerződéssel helyettesítő pedagógusok is könnyen beilleszkednek az alapvetően befogadó nevelőtestületbe. Pedagógusaink gyermekszeretőek, türelmesek. Többen, erejüket nem kímélve, odaadóan foglalkoznak a tehetséges tanulókkal. A tantestület belső légköre kiegyensúlyozott. A nevelők toleránsak egymással. A tanárok felkészültsége és képzettsége biztosítékot jelenthet a kerettanterv iskolai bevezetésére, bár a tanterv egyes moduljainak oktatása tanári továbbképzést igényel. A pedagógiai munkát gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a diákönkormányzat patronáló tanára, védőnő, rendszergazda és egy könyvtáros-tanár segíti.

6 - 6 - Egyéb dolgozók A középiskolában jól működik a titkárság és az egyéb adminisztrációs feladatokat ellátó kollégák munkája is dicséretes. A hivatalsegédeknek köszönhetjük a tiszta iskolát. Az intézmény minden dolgozója részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében. 4/ Az intézmény működése Az iskola épülete, eszközkészlete Az iskola épülete két telken található. Az elmúlt évek beruházási programjának köszönhetően a központi épülettömb korszerű, ízléses megjelenésénél fogva építészeti szempontból is figyelmet érdemel. Ez az épületkomplexum négy egybefűzött egységből áll. A központi tornyos épülethez balra a tantermi szárny, jobbra a tornatermi blokk kapcsolódik. Az egészet egy aula köti össze. Az épületegyüttes jellegzetességét a boltíves ablakok és a belső terek boltíves kiképzései adják. A belső, külső burkolatok igényesek, a megvilágítás korszerű. Az udvaron a szabad területeket parkok teszik kellemessé. Az épület biztonságát riasztóberendezés garantálja. A gimnázium épületegyüttese jól szolgálja az iskolai oktatást. A prognosztizált létszámnövekedés után azonban zsúfoltság alakulhat ki, hosszú távon tervbe kell venni az iskola bővítésének lehetőségét. Az iskola felszereltsége jónak mondható. Igényes a tanári szobák, az irodák, a tantermek túlnyomó többsége és a könyvtár bútorzata is. Terveink között szerepel a főépület régi berendezési tárgyainak cseréje. A sportfoglalkozásokhoz a legfontosabb eszközök biztosítottak. Az iskolai könyvtár állományát folyamatosan bővítjük. A könyvtár ugyan külön helyiségben kapott helyet, de a terem többfunkciós jellege miatt szabadpolcos rendszer kialakítására és a helyben olvasásra jelenleg nincs lehetőség, ezért szeretnénk a közeljövőben új könyvtárat kialakítani. Az iskola ugyan elegendő számítógéppel rendelkezik, de az informatika gyors technikai fejlődése a géppark folyamatos megújítását igényli. A nyelvoktatást egy korszerűen felszerelt nyelvi labor, és modern audiovizuális eszközök segítik. Az iskola kényelmét egy belső telefonhálózat, a titkárságon egy hangosbemondó, korlátlan internethasználat és az iskolarádió növelik. A szertárak felszereltsége jó. A jövőben elsősorban a helyi tanterv tanításához szükséges, hiányzó eszközök beszerzésére kell a hangsúlyt fektetni. Az iskola munkarendje A középiskola tanítási időben 6-18 óráig tart nyitva. Az intézményben a tanítás kor kezdődik, és folyamatos az 1. órától a 8. óráig. Az óraközi szünetek eltérő hosszúságúak. Az órák kezdetét és végét csengőszó jelzi.

7 - 7 - Az iskola vezetési szerkezete Csöngetési rend: Tanórák Jelző Becsengetés Kicsengetés A szervezeti működés főbb jellemzőit az SZMSZ tartalmazza. A mellérendeltségben működő vezetési partnerek /Diákönkormányzat, Iskolaszék, Intézményi Tanács/ tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik. A nevelőtestületi ülések rendjét az éves munkaterv rögzíti. Az információáramlás érdekében a nevelőtestület minden szerdán a 4. szünetben megbeszélést tart. A rendszeres információ további eszközei: hirdetőtáblák, sokszorosított anyagok, hangosbemondó és az iskola honlapja. A középiskola jelenlegi osztályszerkezete A középiskola évenként három osztályt indít. a) Hatosztályos gimnáziumi osztály: Ebbe az osztálytípusba azokat a tanulókat vesszük fel, akik az általános iskola első hat évében kiemelkedően teljesítettek, szeretnek tanulni és hosszú távon egyetemre és főiskolára készülnek. Programjuk NAT-, illetve kerettanterv-követő. b) Négyosztályos gimnáziumi osztály: Az idejáró diákok valamennyien felsőfokú továbbtanulásra törekszenek. Tanulmányaik utolsó két évében aszerint differenciálódnak, hogy egyetemre, főiskolára készülnek-e, vagy pedig elsődleges céljuk az érettségi megszerzése. Az osztályban az első idegen nyelvet magasabb óraszámban oktatjuk. A tantárgyak közül kiemelt szerepet szánunk az informatika oktatásának. c) Ötosztályos gimnáziumi osztály (NYEK): Ebben az osztálytípusban az első nyelv magas óraszáma a nyelvvizsga megszerzését és/vagy e nyelvből az emelt szintű érettségi letételét szolgálja. Kiemelten fontos az informatika és a gazdasági ismeretek oktatása. Az iskola kapcsolatai - Iskolán belül: Diákönkormányzat /DÖK/: Meghatározó szerepet tölt be az iskola életében. Működése rendszeres. A diákügyek intézése és az érdekképviselet ellátása mellett szervezik az iskola nagyobb rendezvényeit és programjait.

8 - 8 - Iskolaszék: Alkalmanként működik, szülőkből, a nevelőtestület és a diákönkormányzat delegált tagjaiból és a mindenkori intézményfenntartó képviselőiből áll. Az iskolaszék munkáját az elnök és a titkár koordinálja, akiket a tagok maguk közül választanak. Rendszeres meghívott az igazgató és a helyi egyházak képviselője. Intézményi Tanács: Egy tanévben legalább háromszor kerül összehívásra. Tagságát a nevelőtestület, az iskolai szülői szervezet és az iskola székhelye szerinti települési önkormányzat delegáltjai adják. Minden szervezetből két-két fő. Véleményt nyilvánít minden, az iskola működével kapcsolatos kérdésben (pl.: pedagógiai program, iskola éves ütemterve, stb.). - A szülői házzal: SZMK nem működik az iskolában. A szülőkkel a heti fogadóórában, a fogadónapokon és a szülői értekezleteken tartjuk a kapcsolatot. Az iskola tervezi az SZMK létrehozását - Kapcsolat a városban működő közművelődési intézményekkel: Egressy Gábor Szabadidőközpont: Az intézményi csoportokban középiskolás diákok is tevékenykednek. A városi rendezvényeken a tanulók felkérésre műsort adnak. Falu Tamás Könyvtár: A könyvtár legaktívabb látogatói a diákok. A középiskola bekapcsolódik a névadó költő emlékének ápolásába. Részt veszünk a Falu Tamás ünnepségen. 5/ Hagyományok, ünnepségek A 60 éve működő középiskola szép hagyományokkal rendelkezik. Ezek közül kiemelkedik a névadó emlékének ápolása. A névadóra számos képzőművészeti alkotás és jelkép utal (szobor, dombormű, festmény, jelvény, emblémás oklevél, emblémás trikó). Az iskolához való ragaszkodás talán legszebb példái a rendszeres osztálytalálkozók. Ugyancsak szép hagyomány, hogy a végzős diákok ballagás előtt szerenádot adnak tanáraiknak. A jelenleg is élő rendezvények, ünnepségek és hagyományok: Az iskolai év ünnepei: - tanévnyitó, - szalagavató, - ballagás, - tanévzáró. Hagyományos rendezvények: - Gólyanap, - Gólyabál, - Bolyai-nap, - Bolyai-bál, - Tolerancia nap.

9 - 9 - Megemlékezések: - október 6., - október 23., - december 15. (Bolyai János születésnapja), - február 25. (a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja), - március 15., - március 22. (II. Rákóczi Ferenc születésének évfordulója-helyi iskolai megemlékezés), - április 16.(a holokauszt áldozatainak emléknapja), - június 4. (Nemzeti Összetartozás Napja). Kulturális- és sport rendezvények: - Karácsonyi osztályműsorok az aulában-ünnepség esetenként meghívott előadókkal, - diákbálok, - fordított nap, - sportéjszakák - kosáréjszaka, röpiéjszaka, fociéjszaka, - színházlátogatások, - osztálykirándulások. Egyéb rendezvények: - Tolerancia nap - intézményünk évek óta a hazai emberismeret és etika oktatás egyik bázisiskolája, éppen ezért kötelességünknek tartjuk, hogy diákjaink ne csak elméletben tudják, hogyan kell együtt élnünk sérült embertársainkkal, hanem azt a gyakorlatban is megtapasztalhassák. Ez a rendezvény alapvetően ezt a célt szolgálja: civil szervezetek képviselőit, sérült embereket hívunk meg, akik saját életükről, elveikről, tapasztalataikról vallanak. - Évközi tanulmányi kirándulások a évfolyamban a felkészítő foglalkozások keretében diákjaink megismerkedhetnek különböző kulturális, gazdasági és tudományos intézmények működésével. Az új tapasztalatok, információk segíthetik őket a pályaválasztásban, illetve az emelt szintű érettségi vizsgákra való felkészülésben. (Pl.: Százhalombattai Kőolajfinomító, Művészetek Palotája, Csodák Palotája, Planetárium, Magyar Nemzeti Bank, idegen nyelvű színház-és filmszínházlátogatások stb.) 6/ Alapítványok Bolyai János Alapítvány: Az alapítvány jelenleg átalakulóban van. Legfőbb cél a tanulmányi-, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön helyezést elért tanulók és felkészítő tanáraik jutalmazása. A Kuratórium évente egyszer osztja fel a pénzt. Az elismerések átadására a tanévnyitó ünnepségen kerül sor. Az új alapítvány (Bolyai János Gimnázium Alapítvány) révén lehetőség nyílik a délutáni iskolai foglalkozások, előkészítők finanszírozására is. Dr. Pártos Lóránt Alapítvány: Ezt az alapítványt az egykori ócsai ügyvéd özvegye hozta létre 1997 szeptemberében forint alaptőkével. Legfőbb cél a hatosztályos gimnáziumba járó tehetséges tanulók anyagi elismerése. Az alapítvány alaptőkéje (jellemzően az adójóváírások 1%-ának felajánlásaiból) folyamatosan változik. Mindkét alapítvány nyitott, bárki támogathatja.

10 I I I. N E V E L É S I P R O G R A M Nincs könnyű helyzetben az iskola, amikor meg kell fogalmaznia az intézményben folyó nevelő és oktató munka legfőbb céljait és feladatait. A program megalkotásakor mindenekelőtt figyelembe kell vennünk, hogy mit vár tőlünk a társadalom, milyen követelményeket támaszt velünk szemben a szűkebb és tágabb környezet, a szülői ház és a fenntartó. A választ tudjuk. Legfontosabb feladatunk, hogy jó állampolgárokat, sikeres, az életben jól eligazodó embereket neveljünk tanítványainkból. A tanári kar számára kiemelt szempont a tanulók elvárásainak, szükségleteinek szem előtt tartása is. A diákok jó iskolai légkörben szeretnének élni. Igényes munkát várnak tanáraiktól. Emberséges bánásmódra, megbecsülésre és szeretetre vágynak. Amikor az iskola megfogalmazza céljait, a fentiekben leírt sokoldalú követelményeknek kell megfelelnie úgy, hogy közben érvényre tudja juttatni saját pedagógiai hitvallását és a nevelésről alkotott felfogását is. A célok és a feladatok megfogalmazásakor alapvetően két kérdésre kell választ adnunk. - Milyen embereket szeretnénk nevelni? - Milyen szerepet szánunk ebben az iskolának? 1/ Az iskolában folyó nevelő- oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai a) Pedagógiai alapelvünk Az iskola munkahely tanárnak és diáknak egyaránt, ahol korrekt együttműködéssel, a tanárok felelős vezetésével, a diákok testi, lelki, szellemi fejlesztése folyik. Nevelőtestületünk felfogása szerint az iskola a társas együttélés fontos színtere, a tanulás, a művelődés, az embernevelés pótolhatatlan intézménye. Minden iskolai tevékenységet ezen alapelv szabályoz. b) Nevelő- oktató munkánk céljai A középiskolai nevelés és oktatás egyik alapvető célja, hogy a tanulókat összefüggésekben és rendszerben való gondolkodásra nevelje. Tegye képessé őket információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra. Követelményeivel és tevékenységével ösztönözze a tanulókat tudásra épülő, önálló vélemény kialakítására, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felelős döntésekre. Hozzá kell segítenünk diákjainkat ahhoz, hogy korszerű tudással rendelkező, az értékek és információk káoszában tájékozódni tudó, nyitott, a kultúrára fogékony, másokért és önmagáért felelősséget vállalni tudó, etikus, egészséges, kreatív életet élő felnőttekké érjenek.

11 c) Nevelő- oktató munkánk feladatai A személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk a következő általános emberi értékek fel-és elismertetését, belső értékké, szokássá válásának elősegítését. - Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Törekvés az előítéletmentességre, - a konfliktusok felszínre hozására és kezelésére, készség a megegyezésre. Szociális érzékenység, empatikus készség fejlesztése. - Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsunk alakításáért. - Az ember testi és lelki egészségének megőrzése, ápolása, az egészségre káros szokások ismerete és elutasítása. - Az élet tisztelete és védelme. A természeti és épített környezet óvása. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. - A világ megismerésének igénye, a tudás tisztelete. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés, az önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. - A szülőföld megismerése, szeretete, óvása. A nemzeti kultúra ápolása, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, megbecsülése. - Az egyetemes emberi jogok, az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok megismerése és tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közösségi tevékenységekre, törekvés a demokrácia érvényesítésére. d) A nevelő oktató munka eszközei, eljárásai Mindezen humán értékek közvetítésében és elfogadtatásában az iskola nyitott a hasonló értékorientációjú civil kezdeményezésekre, fogadja az egyházak partneri segítségét, elvárja a szülők aktív együttműködését. Az iskolai élet normáit a Házirend szabályozza. A Házirendet az alábbi alapelvek szerint állítottuk össze: - Figyelembe véve, hogy iskolánkban egy időben ember tartózkodik, a szervezetlenség és a fejetlenség elkerülése érdekében rendet és fegyelmet kell tartani. - Középiskolánkban az iskolaközösség tagjai az alapvető emberi jogok vonatkozásában azonos jogúnak tekintik egymást. - Minden olyan megnyilvánulást tiltunk és ellenzünk, amely sérti embertársaink emberi méltóságát, megaláztatással, bántalmazással, vagy gúnyolódással jár. - Bár pedagógiai szempontból igen fontos, hogyan alakul tanítványaink magánélete, a Házirend nem foglalkozik a diák iskolán kívüli életének konkrét szabályozásával, de elvárjuk, hogy diákjaink bolyaisokhoz méltóan viselkedjenek mindenhol. Tanulóink iskolán kívüli programjainak szervezése és figyelemmel kísérése alapvetően a szülő feladata, illetve kötelessége. A fentiek vonatkozásában az iskola elsősorban tevékenységével formálja a diák szemléletét és olyan programokat szervez, amelyek mintaként szolgálnak a tanulók számára.

12 Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Jutalmazás. - Büntetés. 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - A magatartás és a szorgalom minősítése. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. - Az emberismeret tantárgy tanítása. - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulóközösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

13 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a tanév végén - minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.), - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a felsőfokú követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, - határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 2/ A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Középiskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelentségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

14 A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. A középiskolás évek alatt az ön- és emberismeret olyan alapjait kívánjuk lerakni, amelyekre építkezve fejlesztheti személyiségét a felnőtté váló ifjú. E feladat megoldása leginkább az Erkölcstan és Etika tantárgy keretében történik. 3/ A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: ismerje meg a társas együttélésnek azokat az alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek; ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit; sajátítsa el azokat az ismereteket, és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek; legyen tájékozott a világban zajló eseményekről, alakítson ki kapcsolatot külföldi diákokkal; valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát; váljon érzékennyé környezete állapota iránt; kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába; életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá; szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén;

15 legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni, és azt szelektíven használni; tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni; a gimnazista tanuljon meg két idegen nyelven kommunikálni; az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani; ismerje meg a környezet leggyakoribb az egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait; kapjon kellő mértékű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez; legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére; tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. 4/ A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés fő területei 1. Tanórák A hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási órák során (szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, erkölcstan, emberismeret és etika órák) kiemelt szerepet kap a tanulók motiválása, aktivitásuk biztosítása és a differenciálás. Az osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani. 2. Tanórán kívüli foglalkozások Olyan egyéb tevékenységek, amelyek az iskolai nevelési-oktatási célok megvalósítását szolgálják. a) Hagyományőrzés Fontos feladatunk az iskola névadója, Bolyai János emlékének ápolása (születésnapi megemlékezés, a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei középiskolák országos találkozója-bolyai Találkozó /BIT/) Nagy hangsúlyt fektetünk a tanév programjának megvalósítása során a különböző iskolai városi ünnepségek, megemlékezések színvonalassá tételére. Az október 23-i és a Magyar Kultúra Napja alakalmából megrendezésre kerülő műsorokat hagyományosan iskolánk diákjai adják. b) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Ezeken a foglalkozásokon lehetőség van az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatására és a gyengébb tanulók felzárkóztatására. c) Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik. Iskolai, területi, megyei és országos fordulókra készítik fel diákjainkat pedagógusaink:

16 Sportversenyek: H e l y i v e r s e n y e k Sportéjszakák o kosáréjszaka o röpiéjszaka o fociéjszaka T e r ü l e t i ( j á r á s i, m e g y e i v e r s e n y e k ) Megyei röplabdaverseny lányoknak és fiúknak Területi röplabdaverseny Egyéb sportversenyek O r s z á g o s v e r s e n y e k Amatőr országos röplabdabajnokság Egyéb sportversenyek - Tanulmányi versenyek: H e l y i v e r s e n y e k Bolyai matematika emlékverseny - helyi szervezésű, több hónapon át folyó Bolyai matematika emlékverseny, melyet a beiskolázási körzet általános iskolás tanulói számára hirdetünk meg. Helyi angol nyelvi verseny - iskolai szervezésű verseny Angol levelező verseny T e r ü l e t i ( j á r á s i, m e g y e i v e r s e n y e k ) A dabasi és gyáli tankerületek által szervezett tanulmányi versenyek. O r s z á g o s v e r s e n y e k ICE által szervezett országos Kozma László informatikai verseny - Egyéb versenyek: Természettudományos versenyek (Pl.: Mikola), Karéj fesztivál - megyei kulturális verseny /Ki mit tud?/ az Örkényi Szabadidőközpont szervezésében, Titok versenyek (pl.: angol nyelv III. forduló), Play and win a HEBE kft szervezésében (angol verseny), Vers- és prózamondó versenyek. A felsorolt versenyeken diákjaink évek óta rendszeresen részt vesznek, de lehetőséget biztosítunk minden tehetséges diáknak újabb járási, megyei és országos versenyeken való megmérettetésre. d) Diákétkeztetés Az intézmény a tanulók számára igény esetén ebédet (menzát) biztosít. A menza a személyiség- és közösségformálás sajátos színtere. Itt a diákoknak lehetősége van társas kapcsolataik bővítésére úgy, hogy közben meg kell felelniük az alapvető társadalmi normáknak, elvárásoknak.

17 e) Tanulmányi kirándulások A tantervi követelmények eredményesebb teljesülése érdekében szaktanáraink igyekeznek minden alkalmat megragadni, hogy diákjainkat szakmai kirándulásokra vigyék. (Pl. Magyar Nemzeti Bank, Goethe Intézet, múzeumlátogatások, színházi háttérmunkákba való betekintés stb.) Nagy hangsúlyt kap a környezeti- és egészséges életmódra nevelés is, a természeti és kulturális emlékeink megfigyelése, a természettudományos gondolkodás empirikus tapasztalatokon alapuló fejlesztése, a velünk élő környezet minél alaposabb megismerése. A programok összeállításában fontos szerepet jut a tanulók életkora, már meglevő ismeretei mellett annak is, hogy pedagógusaink hogyan és mit szeretnének a megfigyeltekből beilleszteni a további iskolai munkába. f) Osztálykirándulások Az osztályfőnökök osztályaik számára a nevelőmunka elősegítése céljából évente egy alkalommal osztálykirándulást szervez(het)nek. A programon való részvétel önkéntes, költségét a szülők fedezik, de az iskola nevelői különböző pályázatok révén törekednek arra, hogy a nehezebb körülmények között élő családok gyermeki is részesei lehessenek ezeknek a kirándulásoknak. g) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. h) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. i) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak az iskola nevelő-és oktató tevékenységétől függetlenül hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. 3. Diákönkormányzati munka A tanulók érdekeinek képviseletére, tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákszervezetben minden osztályt két tanuló képvisel, akik maguk közül választják meg diákvezetőjüket. Munkájukat az igazgató által megbízott pedagógus segíti. 4. Szabadidős tevékenység A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére több lehetőséget kínál a nevelőtestület. a) Szabadidős programok szervezése Pedagógusaink a felmerülő igényekhez igazodva figyelembe véve a szülők anyagi lehetőségeit pl. színházlátogatásokat, klubdélutánokat, túrákat, táncos rendezvényeket, táborokat stb. szervez. Ezeken a programokon a részvétel önkéntes.

18 b) Iskolai sportkörök Az iskolai sportkörök foglalkozásain részt vehet az iskola valamennyi tanulója. Ebben a formában tudjuk biztosítani a törvényi előírásnak megfelelően a mindennapos testnevelés heti 4-5. óráját. Örvendetes, hogy az intézményben minden tanévben öntevékeny diáksportköri foglalkozásokat is tartanak felsőbb éves diákjaink. (HIP-HOP tánccsoport, lány-röplabda stb.) c) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Jellegüket tekintve lehetnek: szaktárgyiak, művésziek, közös érdeklődési kör alapján szerveződőek. Indításukról a nevelőtestület a tanév elején dönt. Az igazgató beleegyezésével a szakkört olyan felnőtt is vezetheti, aki nem az iskola dolgozója. A személyiség-és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok megoldásában ebben a tekintetben is kiemelt szerepet szánunk az Emberismeret és az osztályfőnöki óráknak. A most felnövekvő generáció tagjai az Európai Unió teljes jogú állampolgárai lesznek, ezért azt is feladatunknak tekintjük, hogy olyan tudással és világszemlélettel vértezzük fel őket, amely elősegíti beilleszkedésüket az új gazdasági és társadalmi régióba. 5/ Egészségfejlesztéssel kapcsolatos program 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: - a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; - tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; - a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: az egészségtudatos táplálkozás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és kortárskapcsolatok, a környezet védelme, az aktív életmód, a sport, a mindennapos testnevelés, testmozgás, stressz- és feszültségoldó gyakorlatok a személyes higiénia, az elsősegély-nyújtás alapismeretei, baleset-megelőzés, a szexuális fejlődés, saját testkép megismerése és a testtudat kialakítása, testilelki kiegyensúlyozottság területén. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának feladata.

19 Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák a) A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása: - testnevelés órákon, - az iskolai sportkör foglalkozásain, - tömegsport foglalkozásokon, - gyógytestnevelés órákon történik. b) A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagai is az egészségfejlesztés részét képezik. - B i o l ó g i a óráink a kerettanterv szerint zajlanak. A tananyagok egy része orientálódik az egészségnevelés felé. - Iskolánk jellegzetessége, hogy diákjaink több évfolyamon e m b e r i s m e r e t et tanulnak. Ezek az órák különösen alkalmasak az egészséges szemléletmód kialakítására és az életvezetési problémák megbeszélésére. A test egészségén kívül az egészséges lét megélése is tárgyalásra kerül, beleértve a lelki harmóniát és a másokkal szembeni toleranciát is. - O s z t á l y f ő n ö k i ó r á k on minden évfolyamon több órában feldolgozásra kerülnek egészséggel kapcsolatos témák. Ennek részei, illetve kiegészítései az iskolaorvosi, védőnői előadások, szervezett beszélgetések is. Mindhárom óratípuson meghívott előadók segítik a prevenciós munkát; beszélgetéseket, játékokat kezdeményeznek. A fentieken kívül még egyéb természettudományos tárgyak (Pl.: kémia, fizika, földrajz stb.) tananyagai adnak lehetőséget egészségnevelési témák feldolgozására. c) Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó városi projektnap (témanap) szervezésébe kapcsolódnak be a gimnázium diákjai és pedagógusai (dolgozói). d) Az egészségnevelést egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások segítik: - szakkörök, - tanulmányi kirándulások (Pl.: gyalog-vagy kerékpártúrák). e) Az iskola egészségügyi szolgálatát (iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus) is igénybe vesszük. Iskolánkban iskolaorvos rendel védőnői segítséggel, heti rendszerességgel. Kötelező vizsgálatok során felmérik tanulóink fizikai állapotát, nyomon követik testi fejlődésüket. A vizsgálattal kiszűrt tanulókat szükség esetén szakorvoshoz küldik, gondozzák. Életkorhoz kötött, kötelező védőoltás beadása is a megelőző tevékenység része. Bekapcsolódnak az osztályfőnöki munkába is; a gyakrabban előforduló egészségügyi problémákról előadásokat tartanak. f) Az egészségnevelés szoros kapcsolatban áll a gyermekvédelemmel is. A gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok része a szociális problémák felmérése, lehetőség szerinti kezelése. Az adható anyagi és természetbeni juttatások mellett gyermekvédelmi fogadóórák keretében megbeszélésre kerülhetnek a szociális gondok mögött húzódó életvezetési problémák. A tanulási és magatartási nehézségek felismerése, kezelése része lehet az egészséges pszichikum kialakításának, megtartásának. Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia gyanúja esetén szakszolgálat véleményét, segítségét vesszük igénybe.

20 Az egészségnevelés várható eredményei 1. A család szerepének megértése 2. A helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete. 3. A jó és a rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és az önuralom kialakítása 4. A közösségben az én-szerep felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás kialakítása. 5. A jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes megoldására való, igény megteremtése 6. Az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete a helyes napirend kialakítása 7. Az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete. 8. A biztonságos közúti közlekedés és az elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása. 9. A káros szenvedélyek negatív hatásainak felismerése. 10. A rendszeres testmozgásra való igény kialakítása. 11. Az egészséges életkörnyezetre való igény: tudni azt, mit tehet az ember szűkebb és tágabb környezetéért. 12. A környezet egészségre káros hatásainak ismerete. 13. Az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésekben (egészség- és környezetvédelem) való aktív részvétel igényének kialakítása. 14. Az egészségtudatos, fizikailag aktív egészségmegőrzésre épülő motoros tevékenységekben rejlő személyiség- és közösségfejlesztésben rejlő lehetőségeket kiaknázó életvezetés igényének kialakulása és megvalósítása. 15. A stressz- és feszültségoldás elméleti ismerete és gyakorlati megvalósítása. 5. Komplex intézményi mozgásprogram A komplex intézményi mozgásprogram adott tanévre aktualizált feladatterve az éves munkaterv mellékleteként célszerű kidolgozni az alábbi szempontsor szerint. 1. Egészséges életmód-tréningek épüljenek be a kötelező iskolai programokba (sport- és egészségnap, részvétel a különféle helyi szervezésű fittségi és más sportprogramokon)! 2. Az egyes sportéjszakák megszervezése és lebonyolítása épüljön be az éves munkatervbe! 3. Tanári felügyelet mellett biztosítani kell, hogy a diákok a szabadidejükben (délutánonként) használhassák az intézmény tornatermét, edzőtermét, sportpályáját. 4. Szervezett keretek között kapjanak nagyobb szerepet a délutáni sportfoglalkozások (tömegsport, sportszakkör, sportkör stb.), melyek a hagyományos diák sportversenyekre készítik fel a tanulókat (pl. diákolimpia)! 5. Támogatni kell az osztályfőnökök azon kezdeményezéseit, melyek az egyes évszakokhoz igazodó osztályközösséget építő sportprogramok kezdeményezésére irányulnak (pl.: korcsolyázás, kerékpározás, túrázás, stb.