SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLD

Átírás

1 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT OLD 2003

2 2 BEVEZETŐ Társadalmunk demokratikus átalakulásának kiemelkedően fontos elemét képezi a közoktatási rendszer átfogó megújítását szolgáló Közoktatási Törtvény l993 évi megalkotása. A gyorsan változó társadalmi élet, az európai csatlakozást mindjobban előkészítő hazai átalakulás, az egyre bővülő szakmai követelmények a törvény elfogadása óta több alkalommal szükségessé tették a közoktatás ezen alapdokumentumának módosítását. A törvény helyi végrehajtásaként elkészített megyei közoktatás-fejlesztési tervet figyelembe véve intézményünk is megalkotta nevelési és pedagógiai programját. A megújult országos és megyei oktatáspolitikai célkitűzések érvényesítése érdekében a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat a közoktatási intézményeiben folyó tevékenység magasabb szintre emelése, valamint az intézmény feladatainak bővítése szándékával a működés korszerűbb kereteinek kialakítása mellett döntött. Az intézmény tevékenységét az eddigieknél jobban tagolt, a térségi szerepet eredményesebben befogadó, a belső és külső kapcsolati rendet hatékonyabbá tevő többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményi formában szervezte meg. Az átfogó szakmai és szervezeti változásokkal összhangban a szakalkalmazotti értekezlet megalkotta az új szervezeti keretek között folyó közoktatási tevékenység, és intézményi működés új szervezeti és működési szabályzatát (továbbiakban: Szabályzat).

3 3 Az intézmény jogállása, szervezete 1. (1) Az intézmény neve: Baranya Megyei Önkormányzat Oldi Közös Igazgatású Közoktatási Intézménye /Továbbiakban: intézmény/. Székhelye: Old, Külterület 60/4 (2) Az intézmény fenntartója: Baranya Megyei Önkormányzat (3) Az intézmény jellege: többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, mely öt - szakmai intézményegységből áll: Általános Iskola és Szakiskola Kollégium Gyermekotthon Gazdasági szervezet (4) Az intézmény önálló jogi személy. (5) Az intézmény gazdálkodása: az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. E tevékenységi körében a pénzügyi-gazdasági tevékenységével kapcsolatos pénzügyigazgatási feladatokat a Baranya Megyei Önkormányzat Mohácsi Közös Igazgatású Közoktatási Intézménye látja el. Az intézmény a Baranya Megyei Önkormányzat 26/1999.(XII.30.) Kgy rendeletében meghatározott keretek között a használatába adott vagyonnal önállóan rendelkezik. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem végez. (6) Az intézményt az igazgató képviseli. Képviseleti feladatokkal az intézmény vezetőit, vagy más közalkalmazottat is megbízhatja. A képviseleti feladatot ellátó köteles a képviselet ellátásáról az igazgatót tájékoztatni. (7) Az intézmény bélyegzőinek szövege: Baranya Megyei Önkormányzat Általános Iskolája, Szakiskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona Old A kör alakú bélyegző középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét. A bélyegzők nyilvántartását és használatát az intézmény igazgatója szabályozza.

4 4 SZERVEZETI REND Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők helyettesítésének rendje 2. (1) Az intézmény vezetési szerkezete (1. számú melléklet): Az intézmény vezetője: az igazgató. További (beosztott) vezetők: igazgató-helyettes, gyermekotthon - vezető (2) A vezetők közötti feladatmegosztás: a./ Az igazgató feladatai: - ellátja a Közoktatásról szóló többször módosított évi LXXIX Törvény (továbbiakban: Kotv) 54. -ában, valamint az 55. (2) bekezdésében meghatározott feladatokat, különösen, - gyakorolja az intézmény közalkalmazottai tekintetében a munkáltatói jogokat. Munkaköri leírás keretében megállapítja a munkáltatói jogkörben a vezetőkre átruházott, és általuk gyakorolható jogköröket, - gyakorolja a kötelezettségvállalási jogot, ezzel kapcsolatosan szabályozza a kötelezettségvállalás és utalványozás rendjét, - szabályozza az intézményi kiadmányozási jogkör gyakorlását, - elsődlegesen kapcsolatot tart a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzattal, Old Község Önkormányzatával, az intézményi szülői közösséggel, iskolaszékkel, diákönkormányzattal, Közalkalmazotti Tanáccsal, - szervezi és irányítja az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzését, - irányítja az intézményi pénzügyi-gazdálkodási feladatok ellátását, - szervezi és irányítja az intézmény külföldi kapcsolatait, b./ Igazgató-helyettes: - az igazgató akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az intézmény vezetőjét, feladatát képezi továbbá: - irányítja a gyermekek iskolai felvételével kapcsolatos tevékenységet, - koordinálja az iskolához tartozó gyermekek szellemi, testi, egészségügyi helyzetével, fejlődésével összefüggő intézményi tevékenységeket, a tanuló- és gyermekbalesetekkel kapcsolatos feladatokat, - előkészíti az intézmény szakmai programjainak (pedagógiai, nevelési), munkaterveinek, értékeléseinek, beszámolóinak tervezeteit, - gondoskodik a jelentési kötelezettségek teljesítéséről, az ezzel kapcsolatos határidők megtartásáról iskolai vonalon, - kapcsolatot tart elsődlegesen az iskolai diáksport tevékenységét elősegítő fogyatékosok országos sportszervezeteivel. (pld: FONESZ,MÉS) - a nevelőtestülettel javaslatot készít az intézmény pedagógiai programjának intézményegységet érintő feladataira, gondoskodik a pedagógiai program végrehajtásáról,

5 5 - ellenőrzi az intézményegység szakmai munkájának végrehajtását, szervezi a belső ellenőrzési tevékenységet, - elkészíti az intézményegység tevékenységi körére vonatkozó jelentéseket, beszámolókat, - gondoskodik az intézményegységben a helyettesítés megszervezéséről, - ellenőrzi az intézményegység írásos dokumentumainak (naplók, anyakönyvek, foglalkozási tervek stb) vezetését, - véleményezési jogkört gyakorol az intézményegység alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor, - előkészíti az intézményegységben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és az intézményvezető hatáskörébe tartozó oktatásigazgatási döntéseket, - szervezi a nemzeti és intézményi ünnepek intézményegységben történő méltó megünneplését, - kapcsolatot tart az intézményegység diákjainak szülői közösségével, c./ Szervezetileg önálló funkcionális intézményegység-vezető (gazdasági vezető): - ellátja az intézmény pénzügyi-gazdasági feladatait végző intézményegység vezetését, - irányítja a pénzügyi, konyhai, karbantartói, technikai alkalmazottakat, - a kötelezettségvállalási, utalványozási szabályzat rendelkezései szerint gyakorolja az e tevékenységi körrel kapcsolatos hatásköröket, - az intézmény által ellátott közoktatási szakmai feladatok, és a gazdálkodás törvényi és takarékossági szempontjait figyelembe vételével összeállítja az intézmény éves költségvetésének tervezetét, negyedévente elemzi a gazdálkodást, összeállítja a félévi, és éves gazdálkodásról szóló beszámoló tervezetét, - gondoskodik az intézményi munkatervben és költségvetésben meghatározott célok megvalósításának gazdasági előkészítéséről, pénzügyi bonyolításáról, - kialakítja a teljes számviteli, pénzügyi és bizonylati rendet. Szervezi és ellenőrzi a pénzügyi folyamatokat, irányítja az ezzel kapcsolatos könyvelési feladatok végrehajtását, - irányítja és ellenőrzi az élelmezésvezető pénzügyi, gazdasági tevékenységét, - szervezi az intézmény évenkénti leltározási feladatainak végrehajtását, - irányítja (ellátja) az intézményi raktárosi teendőket, - felelős a tervszerű gazdálkodási tevékenység ellátásáért, a pénzügyi, gazdálkodási, számviteli fegyelem megtartásáért, - irányítja, szervezi, ellenőrzi az állagmegőrzéssel, a munka- és balesetvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, - szervezi az intézményi vagyonvédelmi teendők ellátását, d./ Intézményegység vezető (gyermekotthon vezető) - akadályoztatása esetén teljes jogkörrel helyettesíti az intézményegység-vezetőt, - megbízás szerint előkészíti az intézményegység-vezető feladatkörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat, - segíti az intézmény igazgatóját a szakmai munkaközösségek irányításában, (3) A vezetők akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: a./ Az intézmény igazgatóját: igazgató-helyettes. b./ Igazgató-helyettest: gyermekotthon intézményegység vezetője. c./ Intézményegység vezetőjét: munkaközösség-vezető

6 6 A vezetők, valamint az intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje 3. (1) Az intézmény igazgatója havonta vezetői értekezletet tart az időszerű szakmai, működési, gazdálkodási és más aktuális kérdések megbeszélése végett (rendes vezetői értekezlet). Szükség esetén halaszthatatlan kérdések megtárgyalása végett más időpontban is tartható vezetői értekezlet (rendkívüli vezetői értekezlet). (2) A vezetői értekezletet az igazgató készíti elő és hívja össze az értekezletet megelőző legalább öt nappal. Írásos előterjesztést kell készíteni: - a pedagógiai és nevelési programok elfogadásával, módosításával, végrehajtásával összefüggő kérdések megtárgyalásához, - a szervezeti és működési szabályzat, házirend megalkotásához, módosításához, - az éves munka- és ellenőrzési terv elkészítéséhez, - az éves költségvetés előkészítéséhez, - féléves, éves beszámolók előkészítéséhez, - a szakmai munka átfogó értékeléséhez, - minden olyan téma megvitatásához, amelynél az igazgató szükségesnek tartja az írásos előterjesztés készítését. (3) A vezetői értekezletre meg kell hívni az igazgató-helyettest, gyermekotthon- vezető, igazgatótanács vezetőjét. Az igazgató a vezetői értekezletre a megjelölt napirendi pont tárgyalásához - köteles meghívni az intézményi iskolaszék, a szülői közösség, a diákönkormányzat, az intézményi szakszervezet, a közalkalmazotti tanács képviselőit, amennyiben e szervezeteknek az adott napirendi pont tárgyával kapcsolatban javaslattételi, véleményezési, egyetértési, vagy együttdöntési joga van. A meghívott tanácskozási joggal vesz részt az értekezleten. (4) A vezetői értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni, amely tartalmazza a tanácskozás lényegét, és a hozott döntések pontos szövegét. A jegyzőkönyvet az igazgató és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott döntések nyilvántartásáról az igazgatóhelyettes gondoskodik. 4. (1) Az igazgató az intézmény vezetőitől az intézményegység feladatkörébe tartozó tevékenységi körök átfogó helyzetéről szóbeli tájékoztatást kérhet. Ennek időszerűségét az igazgató határozza meg. Idejéről az érintett vezetőt egy héttel előre tájékoztatni kell. (2) Az intézmény igazgatója az intézményegységek munkájáról, egy-egy nagyobb tevékenységi kör átfogó értékeléséről az érintett vezetőktől írásbeli beszámolót

7 7 kérhet. A feladat teljesítésének határidejét úgy kell megjelölni, hogy biztosított legyen a szükséges idő az alapos, elemző beszámoló elkészítéséhez. A feladat meghatározásakor meg kell jelölni a beszámoló főbb tartalmi elemeit. (3) Az intézmény igazgatója tanácskozási joggal részt vesz az intézményegység értekezletein. Az értekezlet időpontjáról és helyéről az intézményegység-vezető a meghívó egyidejű megküldésével kellő időben köteles tájékoztatni az igazgatót. (4) Az igazgató a fenntartó döntéseiről, az intézményt vagy annak intézményegységét érintő kérdésekről, értékelésekről, elemzésekről haladéktalanul tájékoztatja az intézmény vezetőit szóban (vezetői megbeszélésen), vagy a döntések, dokumentumok megküldésével, továbbá az intézmény számítógépes kommunikációs rendszerén történő közzététellel. 5. (1) Az intézményegység-vezető az intézményi vezetői értekezletet követő két munkanapon belül az intézményegység vezetői, valamint szakmai munkaközösségvezetői, szükség esetén egyéb szakmai közösség-vezetők (osztályfőnökök, csoportvezetők stb) részvételével intézményegységi vezetői értekezletet tart, melyen tájékoztatást ad az intézményi vezetői értekezleten elhangzottakról, és az ott hozott döntésekről, valamint megtárgyalásra kerülnek az intézményegység időszerű szakmai kérdései. (2) Az intézményegységi vezetői értekezletre a 3. -ban írt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell. (3) Az intézményegység-vezetője a 4. -ban írt kapcsolattartási formákat az intézményegységen belül a szakmai közösségek tekintetében értelemszerűen alkalmazza. 6. (1) Az intézményegységek kötelesek egymást rendszeresen tájékoztatni a munkájukkal összefüggő közös feladatokról, az időszerű teendőkről, szakmai tapasztalataikról. Intézkedéseket kezdeményezhetnek a másik intézményegység-vezetőjénél az oktatónevelő munka kapcsolódó feladatai körében. (2) Az intézményegység-vezető köteles tanácskozási joggal meghívni a másik intézményegység-vezetőjét az intézményegységi értekezletre, amennyiben a tárgyalt napirendi pont témája az intézményegységek közös feladatával összefüggő kérdést érint. (3) Az intézményegységek szakmai kérdések közös megtárgyalására, a közös feladatok meghatározása érdekében szakterületenként, vagy az egész nevelőtestületet érintően közös értekezletet tarthatnak.

8 8 Az igazgatótanács 7. (1) Az intézményben működő intézményegységek azonos számú képviselőiből álló koordinációs, véleményező testület. (2) Az igazgatótanács létrehozása: a./ Az igazgatótanács tagjainak száma intézményegységenként 2 fő. Összesen: 4 fő. b./ Az igazgatótanács tagjainak megbízatása a megválasztástól számított négy éves időtartamra szól, és annak elteltével automatikusan megszűnik. c./ Az igazgatótanács tagjait az intézményegység nevelőinek közössége titkos szavazással választja. Az intézményegység nevelőtestületének ülése határozatképes, ha a nevelők eredeti összlétszámához képest 50 % + egy fő jelen van. Jelölt az, akit a határozatképes nevelőtestületi ülésen jelenlévő nevelők 1/3-a nyílt szavazással jelöltnek ajánlott. Igazgatótanácsi tag az, aki megkapta a határozatképes nevelőtestületi ülésen jelenlévő nevelők többségének (50 %+ l fő) a szavazatát. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot elért jelöltek tekintetében a szavazást ugyanazon a napon meg kell ismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén az lesz az igazgatótanács tagja, akinek a neve az ABC sorrendben előbb szerepel. Ha a szavazás során a megválasztható igazgatótanácsi tagok létszámához képest kevesebb jelölt kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a jelölést és a szavazást a még hiányzó igazgatótanácsi tag tekintetében egy héten belül meg kell ismételni. d./ A szavazást a határozatképes nevelőtestületi ülésen nyílt jelöléssel, és szavazással, egyszerű többség mellett megválasztott jelölő- és szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A jelölteket a szavazólapon ABC sorrendben kell feltüntetni. Az igazgatótanácsi tagok megválasztásáról a szavazás eredményét (jelöltek neve, a jelöltre leadott szavazatszám), és a határozatképességet tükröző jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jelölő- és szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá. Az igazgatótanács tagjainak megválasztásához szükséges feltételeket az intézményegység vezetője biztosítja. e./ Az igazgatótanácsi tagság megszűnik: - a megbízási idő elteltével, - tagságról való lemondással, - a tag halálával, - a tag intézményi munkaviszonyának megszűnésével, - az intézményegység nevelői közössége által a választás szabályai szerint lebonyolított visszahívással. (3) Az igazgatótanács főbb feladatai és hatásköre: - folyamatosan figyelemmel kíséri az intézményben folyó nevelő-oktató munka helyzetét, - különös figyelmet fordít az intézményi pedagógiai program végrehajtására,

9 9 - segíti az intézményi nevelési-oktatási feladatok végrehajtásának szervezését, különösen: a tapasztalatok összegzésével, programok kezdeményezésével, az ellenőrzési feladatokba való bekapcsolódással, - javaslatot tesz az intézmény igazgatójának az intézmény személyi, tárgyi feltételei javítására vonatkozóan, valamint az intézményi munkában tapasztalható hiányosságok megszüntetésére, a hasznos kezdeményezések megvalósítására, - véleményezi az intézmény programjait, munkaterveit, költségvetését, értékelő beszámolóit, és mindazon előterjesztéseket, amelyek véleményezésére az intézmény igazgatója felkéri, - segíti az intézményegységek szakmai munkájának koordinálását, különösen: a szakmai tapasztalatok megtárgyalásával, egyeztetésével, a közös feladatok kimunkálásával, az intézményi, intézményegységi vezetéssel való egyeztetéssel, továbbá a feladatok végrehajtásának összehangolásával, - képviselője tanácskozási joggal részt vesz az igazgató, illetve intézmény egység-vezető meghívására az intézményi, illetve intézményegységi vezetői megbeszéléseken, egyéb rendezvényeken, - dönt az intézményegység-vezetői megbízásról, és a megbízás visszavonásáról, (138/1992.(X.8.) Korm.r. l8. (3) bek. c./ pont) - saját tagjai közül nyílt szavazással, minősített többséggel, az igazgatótanács működésének időtartamára elnököt választ, akinek e megbízatása a 7. (2) bekezdés e./ pontjában írt esetekben és az elnökségről való lemondással szűnik meg. (4) Az igazgatótanács működése: a./ Az igazgatótanács testületi ülésen gyakorolja feladat- és hatáskörét: - Az igazgatótanács két havonta tartja üléseit (rendes ülés), - Szükség esetén az igazgatótanács elnöke a rendes üléstől eltérő időpontban is összehívhatja az igazgatótanácsot (soron kívüli ülés), - Az igazgatótanács tagjai 1/3-ának a tárgyalandó napirend megjelölését tartalmazó írásos kezdeményezésére az igazgatótanács elnöke nyolc napon belül köteles összehívni az igazgatótanácsot (rendkívüli ülés), - Ha az igazgatótanács ülését határozatképtelenség miatt el kellett napolni, az igazgatótanács elnöke az ülést öt napon belüli időpontra az eredeti napirend megtárgyalására össze kell hívja (megismételt ülés). b./ Az igazgatótanács ülését az igazgatótanács elnöke hívja össze írásban. Az írásos meghívót az ülést megelőző öt nappal kell kézbesíteni. Halaszthatatlan esetben, valamint a megismételt ülésre a korábbi ülésen jelen volt tagok esetében a meghívás szóban is történhet. A testületi ülést az igazgatótanács elnöke készíti elő. Írásos előterjesztést kell készíteni: - az igazgatótanács munkatervéről, - az intézményi, valamint intézményegység vezetői értekezletek, továbbá az intézményi nevelőtestület ülésének azon napirendi pontjaival kapcsolatban, amelyeket az igazgatótanács véleményez, és amelyekre a Szabályzat 3. (2) bekezdése, és 5. -ában írtak szerint írásos előterjesztést kell készíteni, - az igazgatótanács munkáltatói jogkörében hozott döntések előkészítéséről, - mindazon napirendi témákról, amellyel kapcsolatban az igazgatótanács, vagy annak elnöke írásos előterjesztés készítését elrendeli.

10 10 c.) Az igazgatótanács ülése határozatképes, ha a megválasztott tagok többsége jelen van. Az igazgatótanács a határozatait nyílt szavazással, és egyszerű szótöbbséggel hozza. Az igazgatótanács zárt ülést tart személyi kérdésekben, ha az érintett személyiségi okokra tekintettel azt kéri. A döntéshozatalból kizárt, akit az ügy személyesen, vagy hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját (Ptk.685. b./ pont) érinti. d./ Az igazgatótanács üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a határozatképesség adatait, a hozott határozat pontos szövegét, a döntéshozatal szavazatainak számát, valamint a tanácskozás lényegét tartalmazza. A jegyzőkönyvet az igazgatótanács elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott határozhatok nyilvántartásáról, a határozatok végrehajtásáról az igazgatótanács elnöke gondoskodik. A nevelőtestület 8. (1) A Kotv (1) és (3) bekezdésében meghatározott döntési, valamint (2) bekezdésében, továbbá a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet (továbbiakban: R.) 29. (3) bekezdésében írt véleményezési és javaslattételi hatásköreinek gyakorlása az intézményen belül az alábbiak szerint történik: a./ A Kotv. 57. (7) bekezdésében és a 121. (1) bek. 29. pontjában írt szakalkalmazotti értekezlet: Dönt: - az egész intézményre vonatkozó (Kotv. 33. (7) bek.) foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadásáról, - az egész intézményre vonatkozó (Kotv. 33. (7) bek.) szervezeti és működési szabályzat, és módosításának elfogadásáról, - a foglalkozási, illetve pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról, - házirend elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervéről, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag bizottság létrehozásáról, - a szakalkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró személy kiválasztásáról, - az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, - az intézményi székbe a nevelőtestület képviselőinek megválasztásáról, - az intézményi széknek, intézményi szülői közösségnek, intézményi diákönkormányzatnak a szakalkalmazotti értekezlet összehívására vonatkozó kezdeményezéséről, annak elfogadásáról,

11 11 - az intézményi szakmai munkaközösségek létrehozásáról, Jóváhagyja: - az intézményi diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát, Véleményezi: - a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő, annak működésével kapcsolatos kérdéseket, és ezekkel kapcsolatban javaslatot tehet, - az intézmény igazgató-helyettesének megbízását, valamint a megbízás visszavonását, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezését, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési tervét, - a diákönkormányzat döntése előtt a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználását, hatáskörei gyakorlását, a diákönkormányzat által felhasználható egy tanítás nélküli munkanap programját, a diákönkormányzati tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb) létrehozását és működését, valamint annak vezetőjének és munkatársainak megbízását. b./ A Kotv. 56. (1) bekezdésében írt és az 57. (5) bekezdés szerinti intézményegységi nevelőtestület: ba./ Valamennyi intézményegységet megillető hatáskörök: Dönt: - az intézményegységi nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - az intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetői programmal összefüggő szakmai vélemény kialakításáról, - az intézményi munkaterv alapján az intézményegység éves munkatervének elfogadásáról, - az intézményegység munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, - az intézményi szék, intézményi diákönkormányzat intézményegység elé terjesztett, és csak az intézményegységet érintő kezdeményezéséről, Véleményezi: - az intézményegységvezető-helyettes megbízását, illetve a megbízás visszavonását, - az intézményegység működését érintő kérdéseket, és azokkal kapcsolatosan javaslatot tehet, bb./ Az általános iskolai, szakiskolai intézményegységi nevelőtestület a ba./ pontban írt hatáskörein túl: Dönt: - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapításáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, Véleményezi: - előzetesen a tantárgyfelosztást, - egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztását, - az általános iskolai, szakiskolai felvételi követelmények meghatározását, bc./ A kollégiumi intézményegységi nevelőtestület a ba./ pontban írt hatáskörein túl véleményezi: - a kollégiumi felvételi követelmények meghatározását,

12 12 (2) Az (1) bekezdésben írt hatáskörök közül a következő hatáskörök gyakorlását átruházza: a./ Az általános iskolai, szakiskolai intézményegységi nevelőtestület: - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntést az iskolaszékre, - egyes pedagógusok külön megbízásai elosztásának véleményezését az osztályfőnöki szakmai munkaközösségre, b./ Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskör gyakorlásáról köteles beszámolni a hatáskört átruházónak: - egyedi ügyben hozott döntéséről a döntést követő nevelőtestületi értekezleten, - más esetekben a tanévzáró értekezleten, (3) A szakalkalmazotti értekezlet R. 29. (2) bekezdése alapján kialakított működési, döntéshozatali rendje: a./ Rendes értekezletek: - a tanévkezdéssel összefüggő tervezési feladatok végrehajtása érdekében minden év szeptember 1-ig tanévnyitó értekezletet kell tartani, - az időszerű nevelési-oktatási feladatok megtárgyalása, a velük kapcsolatos intézményi feladatok meghatározása, összehangolása érdekében tanévenként egy alkalommal nevelési értekezletet kell tartani, - a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése, a tapasztalatok összegzése, a tervező munka előkészítése érdekében június 30-ig tanévzáró értekezletet kell összehívni. b./ Soron kívüli értekezlet: Az intézmény működésével összefüggő, nagyobb horderejű programok, szabályzatok (nevelési, pedagógiai program, SZMSZ stb), átfogó értékelések, vagy kiemelt feladatok megtárgyalása végett összehívott értekezlet. c./ Rendkívüli értekezlet: (R.29. (1) bek) Az intézmény igazgatójának, valamint a szakalkalmazotti értekezlethez tartozók 1/3-ának a tárgyalandó napirendi téma megjelölését tartalmazó írásos kezdeményezésére utóbbi kezdeményezésnek az igazgatóhoz való eljuttatásától számított nyolc napon belül megtartott értekezlet. Továbbá az intézményi szék, intézményi szülői szervezet, intézményi diákönkormányzat kezdeményezésére a szakalkalmazotti értekezlet elfogadó döntésétől függően megtartott értekezlet. d./ Megismételt értekezlet: Amennyiben az a-c./ pontokban írt értekezleteket határozatképtelenség miatt el kell napolni, úgy az értekezletet öt napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni az eredeti napirendi javaslattal. (4) Az értekezletek megtartásának eljárási szabályai: a./ Az értekezleteket az intézmény igazgatója készíti elő, és hívja össze. Az összehívás írásban történik, az értekezletet megelőző legalább nyolc nappal. Írásos előterjesztést kell készíteni a szabályzat 3. (2) bekezdésében írt esetekben. b./ A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a Kotv (1) bekezdés 29. pontjában írt közösséghez tartozók több mint fele (50 %+1 fő) jelen van.

13 13 Az értekezlet a határozatait nyílt szavazással, és a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az értekezlet zárt ülést személyiségi jogok védelmével összefüggően rendelhet el az érintett személy kezdeményezésére. A döntéshozatalból kizárt, akit az ügy személyesen, vagy hozzátartozóját, közeli hozzátartozóját (Ptk.685. b./ pont) érint. c./ Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv a határozatképesség megállapításához szükséges adatokat, a tanácskozás lényegét, a döntéshozatal szavazatait, valamint a hozott döntés pontos szövegét tartalmazza. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető, továbbá két az értekezleten mindvégig jelen volt, a szakalkalmazotti közösséghez tartozó személy mint jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyv elkészítéséről, a hozott határozatok nyilvántartásáról, a határozatok végrehajtásáról az igazgató gondoskodik. (5) Az intézményegység nevelőtestületi értekezleteinek szabályai: a./ Az intézményegység nevelőtestülete az intézmény és az intézményegység munkatervében meghatározottak, és a szabályzat 8. (3) bekezdésének értelemszerű alkalmazásával tart értekezletet. b./ Az értekezletek megtartásának eljárási szabályaira a szabályzat 8. (4) bekezdésében írtak értelemszerűen irányadóak azzal, hogy a határozatképesség megállapításakor az intézményegység nevelőtestületéhez tartozók (Kotv.57. (5) bek.) vehetők figyelembe. c./ A több intézményegységet érintő kérdéssel kapcsolatos értekezlet megtartásakor az a-b./ pontok értelem szerinti alkalmazásával kell eljárni. A szakmai munkaközösség 9. (1) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: Nevelői munkaközösség Gondozói munkaközösség (2) A szakmai munkaközösségek főbb tevékenységi területei: - részt vesznek a nevelési-oktatási területüket érintően az intézményi, intézményegységi szakmai tevékenység tervezésében, - elemzik a nevelési területük szakmai munkájának eredményességét, az intézményi programokkal való összhangját, az intézményi oktató-nevelő munka fejlesztésének lehetőségeit, - javaslatot tesznek az oktató-nevelő munka feltételeinek javítására,

14 14 - tapasztalatcserét, módszertani megbeszéléseket, bemutatókat tartanak a nevelők felkészültségének fejlesztése érdekében, - az intézményi, intézményegységi ellenőrzési programban meghatározottak szerint bekapcsolódnak a szakmai munka belső ellenőrzésébe, - részt vesznek az intézményi minőségbiztosítással összefüggő vizsgálatokban, a minőségbiztosítás követelményrendszere által meghatározott feladatok végrehajtásának szervezésében, - szakmai tanácsadással segítik az intézményi vezetők és nevelők munkáját. (3) A szakmai munkaközösség gyakorolja a szabályzat 8. (2) bekezdés a./ pontjában átruházott hatásköröket. (4) A szakmai munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai véleményének kikérése után - az intézményegység-vezető bízza meg. A megbízás két évre szól. A munkaközösség vezető főbb feladatai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, - elkészíti a munkaközösség éves munkatervét az intézmény pedagógiai programjában, és éves munkatervében meghatározott feladatok figyelembe vételével, - javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, átsorolására, - értékeli a munkaközösség tevékenységét, és a munkaterv végrehajtását, (5)A szakmai munkaközösség maga határozza meg működési rendjét, és munkaprogramját. Ennél figyelembe veszi az intézmény, valamint az intézményegység pedagógiai, nevelési programját, és éves munkatervét, szervezeti és működési szabályzatát. A vezetők és az intézményi iskolaszék, diákönkormányzat közötti kapcsolattartás rendje 10. (1) Az érdekeltek döntése alapján az intézményben intézményi iskolaszék, és intézményi diákönkormányzat (továbbiakban: szülői és tanulói szervezet) tevékenykedik. E szervezeti sajátosságra figyelemmel kell megszervezni a vezetők és e szervezetek közötti kapcsolattartás rendjét, melyet az intézményi programokban, munkatervekben tükröztetni kell. (2) Az intézmény valamennyi vezetője feladat- és hatásköre gyakorlása során különös figyelmet fordít a szülői és tanulói szervezetek döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi hatáskörei gyakorlásának feltételei megteremtésére. (3) Az intézmény igazgatója, az intézményegységek vezetői az érdemi együttműködés megteremtése, az intézményben folyó tevékenység

15 15 nyilvánosságának szélesítése érdekében rendszeresen, de legalább félévente tájékoztatják a szülői és tanulói szervezeteket az intézmény tevékenységéről, az időszerű feladatokról, az együttműködés lehetőségeiről. (4) Az intézmény a szükséges technikai háttér megteremtése után biztosítja, hogy a szülői és tanulói szervezetek az intézmény honlapjáról az őket érintő kérdésekről tájékozódhassanak. (5) A szülői és tanulói szervezetek képviselőit meghívják mindazon szakalkalmazotti, intézményegységi nevelőtestületi, illetve vezetői értekezletekre, amelyeken a tárgyalt napirendi pontokra tekintettel hatásköreik gyakorlására jogszabály által előírt lehetőségük van. (6) Az intézmény igazgatója (vagy megbízása alapján más vezető) képviseli az intézményi vezetést a szülői és tanulói szervezetek ülésein, és segítséget ad a tárgyalt kérdésekben a pontos információszerzéshez, a felmerült problémák megoldásához. (7) Az intézmény igazgatója, az intézményegységek vezetői gondoskodnak a szülői és tanulói szervezetek által felvetett javaslatok nyilvántartásáról, haladéktalan megvizsgálásáról, és érdemi megválaszolásáról, továbbá a szükséges intézkedések megtételéről. Amennyiben a szülői és tanulói szervezet a válasszal nem ért egyet, úgy az igazgató-helyettesből, valamint a szülői és tanulói szervezet képviselőiből álló munkacsoport újból megvizsgálja a felvetést, és annak megválaszolása körülményeit, melynek eredményéről tájékoztatni kell a kezdeményezőt. (8) Az intézmény vezetői az intézményi, intézményegységi közösségi programokra rendszeresen meghívják a szülői és tanulói szervezetek képviselőit. (9) Előre egyeztetett programok alapján az intézmény igazgatója bevonja a szülői és tanulói szervezetek képviselőit az intézményben tartott átfogó ellenőrzésekbe. Így különösen: a demokratikus jogok érvényesülésének, a nyilvánosság helyzetének, az intézményi működés eredményességének, az intézményi minőségbiztosítás követelményeinek, az intézményi oktató-nevelő munka feltételeinek stb vizsgálata témakörökben. (10) Az intézményi külső kapcsolatok rendezvényei, programjai alkalmával az intézmény igazgatója biztosítja, hogy a szülői és tanulói szervezetek képviselhessék magukat az intézmény tárgyaló-csoportjában. Így különösen: - a fenntartóval folytatott tervező, beszámoló jellegű megbeszéléseken, - az intézményt támogató gazdálkodó szervezetekkel, magánszemélyekkel folytatott támogatói megbeszéléseken, - más oktatási intézményekkel való együttműködés keretében tartott rendezvényeken, - a nemzetközi kapcsolatok rendezvényein. (11) A szülői közösség a jogszabályi rendelkezéseken túlmenően véleményezési jogkörrel rendelkezik: - a szülőket anyagilag érintő döntések esetében a döntést hozó intézményegység vezetőjének döntést előkészítő tervezete tekintetében, - az intézményegységben tartandó szülői értekezletek napirendje tekintetében a munkatervi feladatokon túli kérdések megtárgyalása témakörében, - az intézmény, intézményegység és a szülők kapcsolattartási rendjére vonatkozóan. (l2) Az intézmény vezetése térítésmentesen biztosítja a szülői szervezetek (iskolaszék) működéséhez szükséges technikai feltételeket. Így különösen:

16 16 - az ülésezéshez megfelelő irodai, vagy tantermi elhelyezést, - az indokolt mértékű adminisztrációs segítséget, - az intézmény technikai eszközeinek (fénymásoló, telefon, számítógép stb) szükséges mértékű használatát, (13) Az intézmény vezetése évente tájékoztatást ad a szülői és tanulói szervezeteknek az oktatási jogok biztosának feladatairól, a beadványok benyújtásának lehetőségéről, módjáról. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása, a diákképviselők valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás 11. (1) A diákönkormányzat munkáját segítő tevékenység hatékonyabbá tétele érdekében az iskolai vezetés biztosítja, hogy a tanulók által felkért nagykorú személy (Kotv.63. (1) bek.): a./ megfelelő információkkal rendelkezzen az intézmény működésével összefüggő, a diákönkormányzatot érintő kérdésekről, b./ munkaidő beosztása olyan legyen, amely alkalmazkodik a diákönkormányzatot segítő tevékenységhez, c./ rendszeres továbbképzéseken vehessen részt a diákönkormányzati működés témakörében, d./ félévente átfogóan értékelje az igazgató által tartott vezetői értekezleten a diákönkormányzat működésének tapasztalatait, és javaslatot tegyen az időszerű vezetői feladatokra, (2) Az intézmény igazgatója a diákönkormányzat működésének pénzügyi feltételei megteremtése érdekében: a./ az intézmény éves költségvetésének tervezésekor javaslatot kér a diákönkormányzattól annak éves programjairól, és az azzal összefüggő költségvetési igényekről. Az intézményi költségvetés lehetőségeitől függően a költségvetésben elfogadott mértékben hozzájárul a költségek viseléséhez. b./ a tanulók munkájának elismerését szolgáló jutalmazási alapok felhasználásakor külön jutalmazási keretet biztosít a diákönkormányzati javaslatoknak, c./ támogatja a diákönkormányzatot abban, hogy pályázatok, vagy alapítványi és más támogatói kapcsolatok kialakítása útján növelje a diákönkormányzat működéséhez rendelkezésre álló anyagi forrásokat, d./az intézményi gazdasági szervezeti egység közreműködésével szakmai segítséget nyújt a diákönkormányzat rendelkezésére álló anyagi eszközök törvényes, a pénzügyi követelményeknek megfelelő felhasználásához, a pénzügyi beszámoló elkészítéséhez. (3) Az intézmény a diákönkormányzat számára az intézményi helyiségek és berendezések ingyenes használata körében különösen az alábbiakat biztosítja:

17 17 a./ elkülönített, zárható helyiséget és szekrényt a diákönkormányzat dokumentum-, irat-, és eszköztára részére, b./ a diákönkormányzati testületi ülések megtartásához megfelelő irodai, vagy egyéb tanácskozó helyiséget, c./ a diákönkormányzat rendezvényeinek megtartásához az intézményi helyiséghasználati szabályok megtartása mellett az intézmény nagyobb rendezvények, fórumok megtartására alkalmas helyiségeit, felszereléseit, d./ a diákönkormányzati tájékoztató tevékenységhez, az intézményi honlapon való megjelenés lehetőségét, intézményegységenként külön faliújságot, e./ indokolt, és az intézményi költségvetés teherbíró képességével összhangban álló évente megállapított mértékben az intézmény leíró és sokszorosító berendezését a szükséges intézményi felügyelet mellett, f./telefon, postai, és internetes szolgáltatást az évente megállapított költségkeret mértékéig. Az intézmény külső kapcsolatai 12. (1) Az intézmény elsődlegesen az alábbi külső szervekkel tart kapcsolatot: - az intézményt fenntartó Baranya Megyei Önkormányzattal, - az intézmény működési területéhez tartozó települései önkormányzatokkal, különös figyelemmel az intézmény székhelyét képező Old Község Önkormányzatával, - a központi igazgatási szervek térségi és helyi szerveivel ( TÁH, rendőrség, ÁNTSZ, Tűzoltóság stb) - a gyermek- és ifjúságvédelem települési és térségi hatóságaival (települési jegyzőkkel, Gyermekvédelmi Szolgálattal, Gyermekjóléti Szolgálattal), - az intézményi egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval (iskolaorvos, fogorvos, védőnő stb), - Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával, - Az intézmény tevékenységi körét érintően így különösen a pedagógiai szakszolgálati tevékenységgel összefüggően a települési nevelési és oktatási intézményekkel, - A szülőkkel, és szervezeteikkel, - az egyházi szervezetekkel, - az intézményt támogató civil szerveződésekkel, gazdálkodó szervekkel. (2) A kapcsolattartás formáiban kiemelt cél, hogy azok szolgálják az intézmény szakmai munkájának magas szintre emelését, az intézményben nevelt és oktatott gyermekek speciális helyzetét figyelembe vevő sokoldalú fejlődését, a gyermekek egészségének megőrzését, az őket veszélyeztető tényezők kiküszöbölését, az intézmény biztonságos

18 18 pénzügyi, és az előírásoknak megfelelő létesítményi feltételeinek megteremtését. A kapcsolattartás formái ezért különösen: - önkormányzati testületi üléseken, vezetői egyeztetéseken való részvétel, - tapasztalatcserék szervezése, az intézmény tevékenységének bemutatása, - szakmai továbbképzéseken való részvétel, - hatósági eljárásokban való együttműködés, - intézményi rendezvények látogatása, - közös ünnepségek, rendezvények szervezése, - gazdasági együttműködést megalapozó tárgyalások szervezése, (3) Az intézmény külső kapcsolatainak részletes tartalmát, és konkrét formáit a kötelező jogszabályi előírások, valamint az érintett szervekkel, és személyekkel kötött együttműködési szerződések, továbbá feladategyeztető programok, megállapodások határozzák meg. (4) Az együttműködési megállapodások előkészítése, és megkötése az intézmény igazgatójának feladata. Az előkészítés során ki kell kérni az érintett intézményegység nevelőtestületének, szükség esetén a szakalkalmazotti értekezletnek a véleményét. A hatáskörüknek, és a szabályzatban írt rendelkezéseknek megfelelően az együttműködésbe be kell vonni az intézményi szülői és tanulói szervezeteket is. (5) Az intézményegységek a tevékenységi körüknek megfelelő tartalommal közvetlenül működtetik kapcsolati rendjüket. Ennek tartalmáról, módszereiről, formáiról az intézményegységi beszámolóban, vagy az intézmény igazgatójának külön felhívására adnak tájékoztatást. Az intézmény költségvetését, vagy az intézményegység tevékenységét átfogóan érintő megállapodások, vagy együttműködési programok tervezeteiről az intézmény igazgatóját tájékoztatni kell. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 13. (1) Az intézményi, intézményegységi belső ellenőrzési tevékenységet az éves munkaterv részét képező ellenőrzési terv alapján kell végezni. Az ellenőrzési terv tartalmi elemei: a./ A tanévben végzendő ellenőrzések főbb célkitűzései. b./ Az ellenőrzések ütemezésének, szervezésének főbb adatai: - az ellenőrzött szakmai egység (intézményegység, osztály, csoport, munkaközösség stb) valamint szakmai tevékenységi kör (tantárgy, műveltségi terület stb) megjelölése, - az ellenőrzés időpontja, időtartama, - az ellenőrzés vezetője, és a közreműködők, - az ellenőrzés során alkalmazandó ellenőrzési módszerek, - az ellenőrzési jelentésnek az igazgató részére történő leadási határideje, - mindazok az információk, melyek megjelölését az ellenőrzést elrendelő fontosnak tart, c./ Az adott tanévben megtartandó utóellenőrzésekre vonatkozó rendelkezések az a-b./ pontok szerint.

19 19 (2) Az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl további ellenőrzést elrendelni csak indokolt esetben, és az intézmény igazgatójának engedélye alapján lehet. (3) Ellenőrzésre jogosultak: az intézmény igazgatója, igazgató-helyettese, az intézményegység-vezetője, a szakmai munkaközösségek vezetői. Az igazgató, valamint az intézményegység-vezetőjének megbízása alapján a külön szakmai feladattal rendelkező nevelő (pl. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős) e tevékenységi körében ellenőrzésre jogosult. Az intézmény igazgatója a belső ellenőrzési tevékenységbe külső szakértőket is bevonhat. Így különösen: a Pedagógiai Intézet munkatársát, közoktatási szakértőt, más intézmény nagy gyakorlattal rendelkező oktatási szakemberét, tudományos vagy kutató intézetek munkatársait stb. (4) Az ellenőrzési tevékenység főbb módszerei: - a szakmai tevékenység dokumentumainak (nevelői munkatervek, helyi tantervek, tantárgyi tantervek, foglalkozási tervek, tantárgyi tanmenetek, osztálynaplók, szakköri foglalkozási tervek stb.) tanulmányozása, - óra- illetve foglalkozás látogatás (az érintett nevelővel ismertetett program szerint), - tanórán kívüli tevékenység látogatása, - tényfeltáró módszerek (felmérések, elbeszégetések, kérdőíves felmérés, tesztek, beszámolók stb.), - létesítmények (osztálytermek, csoportszobák, szaktantermek, szertárak stb) szemléje, különös figyelemmel a 19/2002.(V.8.) OM rendeletben írt követelményekre, - az intézményi taneszközök helyzetének vizsgálata a R. 7. számú mellékletében meghatározott követelmények érvényesülésére tekintettel, (5) Az ellenőrzési tevékenység eljárási rendje: a./ Az ellenőrzéssel megbízott elkészíti az éves ellenőrzési tervben vagy a külön rendelkezésben meghatározottak alapján a konkrét ellenőrzési programot. A programot jóváhagyás végett bemutatja az ellenőrzést elrendelőnek, majd jóváhagyást követően átadja az ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy személynek (továbbiakban: ellenőrzött). b./ Az ellenőrzést végző a (4) bekezdésben írtak szerinti ellenőrzést követően a megállapításairól, tapasztalatairól, és a javasolt intézkedésekről részletező, és egyben az ellenőrzést összegző jelentés-tervezetet készít. c./ A jelentés-tervezetet az ellenőrzést végző ismerteti az ellenőrzöttel, és megismeri annak észrevételeit. Szükség esetén módosítást végez a tervezethez képest. d./ Az ellenőrzést végző elkészíti végleges jelentését, melyet átad az intézmény igazgatójának, és az ellenőrzöttnek. e./ Az intézmény igazgatója (vagy az általa megbízott vezető) ismerteti az ellenőrzésről készült jelentést az ellenőrzöttel, annak közvetlen vezetői, valamint az ellenőrzést végző jelenlétében, és lehetőséget ad az ellenőrzöttnek a jelentéssel kapcsolatos észrevételei megtételére. Ennek figyelembe vételével az igazgató meghatározza a teendő intézkedéseket, és azok határidejét. f./ Az intézkedésre kötelezett jelentést készít a kapott feladatok végrehajtásáról a végrehajtásra megjelölt határidő lejártát követő három napon belül, és azt átadja az igazgatónak.

20 20 (6) Az intézményegység munkaterve, vagy az intézményegység-vezetője által meghatározott ellenőrzésekre az (1)-(5) bekezdésekben írtak irányadóak azzal, hogy meg kell teremteni az intézményi, és intézményegységi ellenőrzések összhangját. (7) Az intézmény ellenőrzési, utóellenőrzési tevékenységét, annak tapasztalatait a tanévzáró értekezlet beszámolójában értékelni kell.

21 21 MŰKÖDÉSI REND A gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás), és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodás rendje 14. (1) Az intézmény figyelemmel a többcélú feladataira - folyamatos munkarendben üzemel. Az intézményegységek működési rendje: a./ Általános Iskola: - heti öt napos munkarendben üzemel, - nyitvatartási (tanítási) idő: órától l7 óáig, - a tanítás órakor kezdődik, - az első- harmadik órák 45 percesek, negyedik- hatodik órák 40 percesek, - a szünetek 10 percesek, kivéve az ötödik-hatodik órák közötti szünetet, amely 5 perces, - a tanulók felügyelete: az intézmény folyosóin és az udvaron órától 17 óráig 1 fős tanári ügyelet működik, - tanítási idő alatt a tanuló nem hagyhatja el az intézményt, kivéve különösen indokolt esetben (pld. egészségügyi vizsgálat) a foglalkozást vezető nevelő engedélyével. Erről a tanuló felügyeletét ellátót értesíteni kell, és az ügyeletes intézményi vezetőt tájékoztatni kell. - az intézményből való csoportos távozás nevelői felügyelettel történhet, amit az ügyeletes vezetőnek jelezni kell. A csoporthoz tartozó tanulót az intézményben felügyelet nélkül hagyni nem lehet. - a délutáni tanulószobai, folyosói és udvari ügyeletet a napközis nevelők biztosítják, - az intézményegységben a hivatalos ügyintézési idő: kedd és szerdai napokon 15. óráig, b./ A Kollégium és Gyermekotthon: - az intézményegység heti hét napos folyamatos munkarendben üzemel, - a kollégiumban elhelyezett gyermekek az intézményegységbe hétfőn reggel érkezhetnek, és onnan pénteken délután távozhatnak, - napi működési rend: 7,30 óráig felkészülés a napi foglalkozásokra, 13 óráig oktatási foglalkozás, 13 órától szabadidős foglalkozások, tanulóidő 14 órától 15 óráig. - a kollégiumban, illetve gyermekotthonban elhelyezettek folyamatos felügyeletét az intézményegység ügyeleti rendjében meghatározottak szerint a gyógypedagógiai asszisztensek, gondozónők biztosítják, oly módon, hogy az oktatási intézményegységben tartott (és az ottani nevelők által felügyelt)

22 22 foglalkozásokon túli időben a gyermekek folyamatos felügyelete biztosított legyen, - az intézményegységben a hivatalos ügyfélfogadási idő: naponta 13 óráig, (2) Az intézmény, és intézményegységek vezetői az intézményben való benntartózkodási rendjüket úgy szervezik, hogy az (1) bekezdésben írt nyitva tartási, fogadási, működési idők alatt mindig tartózkodjon felelős vezető az intézményben. (3) Az intézményben, intézményegységekben a működési időn túl csak a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak. (4) Mindazon személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak az ügyintézésben érintett intézményi dolgozó, vagy az intézményegység-vezető engedélyével tartózkodhatnak az intézmény épületében, és annak udvarán. A beérkezők tájékoztatása, a keresett ügyintézésre jogosult személy értesítése a gazdasági ügyintéző feladata. Az ügyintézésre jogosult személy gondoskodik arról, hogy a hozzá érkező személy csak az ügyintézés célja szerinti helyiségekben tartózkodjon. (5) Iskolai szünetekben az intézmény igazgatója által meghatározott rend szerint kell ügyeletet tartani az intézményben. Ennek időpontjáról az intézményegységekben jól látható helyen elhelyezett értesítő táblákkal kell a gyermekeket és a szülőket tájékoztatni. A gyermekek, tanulók távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések 15. (1) A tanulónak az iskolából való bármilyen célú és időtartamú távolmaradását és annak várható időtartamát a szülő, a kollégiumban vagy a gyermekotthonban elhelyezett tanuló esetén az intézményegység vezetője - legkésőbb a távolmaradás első napjának reggelén óráig köteles szóban jelenteni a tanuló osztályfőnökének. Ettől eltérni csak rendkívüli esetben (pld. baleset) lehet. (2) A tanuló távolmaradásának igazolására szolgáló a R. 20. (2) bekezdés b./ pontjában írt - előzetes szülői kérelem benyújtásának és a távolmaradás engedélyezésének rendje: - a tanuló számára az előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérheti, - a kérelmet az intézményegység vezetőjéhez (igazgatóhelyettes) kell a távolmaradást megelőző legalább három tanítási nappal rendkívüli esetben (pld. közeli hozzátartozóval kapcsolatos esemény: súlyos betegség, temetés stb) legkésőbb a távolmaradás első napján benyújtani, - az intézményegység-vezető gondoskodik a kérelem haladéktalan elbírálásáról. Az engedélyt tanévenként három nap távolmaradásig az

23 23 osztályfőnök, egy hét távolmaradásig az intézményegység-vezetője, ezen túli időtartam esetén az intézmény igazgatója engedélyezi. - A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és okait. (3) A tanuló betegsége esetén (R.20. (2) bekezdés c./ pontja) a mulasztás igazolásának rendje: - a tanuló betegség miatti távolmaradását az (1) bekezdésben írtak szerint kell jelenteni, - a betegség időtartamát, és a tanuló iskolai oktatásban való részvételre újra alkalmas egészségi állapotát a tanulót kezelő orvos által kiállított igazolással kell igazolni a betegség megszűnését követő első tanítási napon. Az igazolást a tanuló az osztályfőnöknek köteles átadni. (4) A kollégiumi elhelyezésben részesülők esetén az (1)-(3) bekezdésben írtakat értelem szerint kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az iskolai intézményegység, vagy az intézmény igazgatója által a (2) bekezdés szerint megadott távolmaradási engedély alapján a kollégiumi foglalkozásokról történő távolmaradást is igazoltnak kell tekinteni. Az engedélyt annak megadását követő legrövidebb időn belül a kollégiumi intézményegység-vezetőnek be kell mutatni.

24 24 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 17. (1) Az intézmény a 26/1997.(IX.3.) NM rendeletben foglaltak figyelembe vételével biztosítja a tanulók iskola-egészségügyi ellátását. (2) Az intézményben a tanulók egészségügyi ellátását iskolaorvos, intézményi-védőnő, fogorvos, a logopédussal és pszichológussal (továbbiakban: egészségügyi ellátást végzők) együttműködve végzi. (3) Az intézmény az (1) bekezdésben írt rendelet 1. sz. mellékletében írtak szerint biztosítja az egészségügyi ellátás feltételeit. (4) A gyermekek, tanuló egészségügyi ellátását a (2) bekezdésben írt ellátók az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi. Ennek érdekében: a./ Az intézmény szeptember l5-ig teljes körű adatot szolgáltat az intézményben oktatott, kollégiumban, gyermekotthonban elhelyezett gyermekekről, tanulókról az egészségügyi ellátást végzőknek. b./ Az egészségügyi ellátást végzők szeptember 30-ig elkészítik az egészségügyi felügyelet, és ellátás tanévre szóló programját. Ennek koordinált kialakítása érdekében elvégzik a szükséges előzetes egyeztetéseket a nevelési-oktatási intézményegységek vezetőivel. c./ A b./ pont alatti program az intézmény igazgatójának jóváhagyásával az intézményi munkaterv részét képezi. d./ Az egészségügyi ellátást végzők a tanév végén a tanévzáró értekezlet beszámolójához együttes tájékoztatást adnak az intézményi egészségügyi felügyelet és ellátás helyzetéről az intézmény igazgatójának. Javaslatot tesznek a további feladatokra. (5) A tanulók egészségügyi ellátásán kívüli egyéb iskola-egészségügyi feladatokat (környezet-egészségügy, élelmezés egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadás stb) az iskolaorvos és a védőnő az oktatási intézmény vezetőjével illetve a szakmai szervezetekkel együttműködve végzi. Ennek koordinált végrehajtása érdekében: - az intézmény az éves munkaterv tervezése során ismerteti az iskolaorvossal és védőnővel azokat a fenti egészségnevelés körébe tartozó oktatás-nevelési szakmai feladatokat, amelyek végrehajtását az intézmény a tanév munkatervében tervezi, - az iskolaorvos, és védőnő javaslatot, és programterv ajánlást készít az intézmény munkatervéhez a fent megjelölt feladatokkal kapcsolatban, - az intézmény gondoskodik a betegségek és balesetek megelőzését célzó intézkedések végrehajtásáról, a csoportos prevenció feltételeinek megteremtéséről. (6) Az iskolaorvos, és az intézményi védőnő egészségügyi kérdésekben felkérésre szakértőként közreműködik az intézményegységi nevelőtestületek, és az intézményi iskolaszék munkájában.