BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Újabb diplomás, Levelező tagozat Export Import szakirány AZ ÁRKÉPZÉS SZEREPE PROFITORIENTÁLT VÁLLALATOKNÁL, ÁRKÉPZÉSI MEGODÁSOK A HAZAI STRETCHFÓLIA PIACON Készítette: Budapest,

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék Tábla és ábrajegyzék Bevezetés Az Ár meghatározása, kialakulása, történelmi tényezők Az Ár definíciója Az Ár kialakulása, történelmi tényezői, a pénz kialakulása Az ár törvényi befolyásolása A pénz és az ár kapcsolata Az ár helye az értékesítésben Az árképzés alapjai, árképzési típusok Árpolitikai célok Az árak kialakítását alapvetően meghatározó tényezők Árképzési módszerek Költségeket alapul vevő árképzési módszerek Piacvezérelt árképzési módszerek Hatósági ár Az ár kialakításának végső fázisa, árkialakítás primer és szekunder piacokon Primer kereskedelmi szint: Szekunder kereskedelmi szint: Árképző munkája különböző vállalati formáknál Árképzés termelő vállalatoknál Árképzés kereskedő vállalatoknál Árképzés szolgáltató szektorban Profitmaximalizáló árképzési megoldások A conjoint analízis A személyre szabott árképzés Nemzetközi árképzés

3 Nem lineáris árképzés Termékvonal árazás Termékcsomag árazás Az ár meghatározása rövid távon Az ár kommunikációja, árajánlati típusok, árengedmények alkalmazása Árajánlati típusok Árengedmény Árképzés a nemzetközi és a magyarországi csomagolóanyag piacon, a piacvezető stretchfóliagyártó bemutatásával A Manuli Stretch Vállalat bemutatása A Manuli Stretch Magyarország bemutatása A stretchfólia rövid bemutatása, gyártási folyamata, az alapanyag árát befolyásoló tényezők A piaci környezet, stretchfólia-piac Magyarországon Árképzés a Manuli Stretch vállalatnál, a termékcsomag árazás gyakorlati alkalmazása Árképzés a magyar leányvállalatnál, Az alkalmazott árképzés, a termékvonal árazás gyakorlati alkalmazása Záró gondolatok Irodalomjegyzék

4 Tábla és ábrajegyzék 1. ábra: Az árakat befolyásoló alapvető tényezők 2. ábra: Fedezetszámítás 3. ábra: Észlelési térkép 4. ábra: Az időalapú ármeghatározás szempontjai 5. ábra: A Manuli Stretch cégcsoport leányvállalatai 1. táblázat: A Manuli Stretch alapanyag vásárlási tőzsdei ügylete 2. táblázat: Stretchfólia termékek és azok hozzáadott értékei 3. táblázat: Termékvonal kalkuláció stretchfóliázó gép és fólia együttes értékesítésénél

5 Bevezetés Mennyibe kerül Önöknél egy kiló fólia? hangzik el naponta sokszor a kérdés. Egyszerű kérdés, mégis nehéz megválaszolni. Ténylegesen megfogalmazhatatlan minek mennyi az ára? Vagy általánosíthatóak az árszintek? Mik határozzák meg az áru ellenértékét? Miből tevődik össze az ÁR? Egy termék vagy szolgáltatás (azaz az ÁRU) árának meghatározása a kereskedelem egyik fő feladata. A hibás árképzés a cég fejlődésére és életben maradására veszélyes lehet. Megtalálni a megfelelő árat, pedig bonyolult optimalizálási folyamat, hiszen a tényezők folyamatosan változnak. Az alapanyagok világpiaci árának, valamint a Forint Euróhoz képest +-3%-os elmozdulása esetén áregyeztetést kezdeményezünk. Középárfolyam: XXX Ft/1Euro 1 Ez alapján egyszerűen megállapítható, hogy az áru árát a beszerzési értéke és a devizaárfolyam határozza meg. Azonban ez téves következtetés. Az árnak sok-sok egyéb tényezőt is fedeznie kell úgy, hogy még nyereséget is termeljen. Dolgozatom első részében rá szeretnék mutatni az ár összetevőire, árképzés komplexitására, az árkialakítás nehézségeire, az ár kereskedelmi - marketing tényezőként használatos szerepeire és a használatos árképzési modellekre A második részben a Manuli Stretch Magyarország Kft. segítségével bepillantást nyerhetünk a műanyagipar általános árképzésébe, a kőolajszármazékokból késztermékké alakított stretchfólia ármódosító tényezőibe és egy kifejezetten ár érzékeny piacon sikeresen tevékenykedő multinacionális vállalat árképzésébe, árral kapcsolatos napi munkájukba, stratégiai árpolitikájukba 1 Manuli Stretch Magyarország Kft. árajánlati sablon - 4 -

6 Az Ár meghatározása, kialakulása, történelmi tényezők Az Ár definíciója Az ár definíciója viszonylag egyértelmű. Az ár az áru (termék vagy szolgáltatás) pénzben kifejezett ellenértéke 2 Azaz azon pénz vagy árumennyiség, amiért a termékem feletti tulajdont vagy rendelkezést a másik fél részére bocsátom. (Nem egyértelműen adás-vételi kötelem, gondolunk csak a bérleti szerződésekre). Az értékesítési ügylet legfontosabb tényezője. Hiszen, ha nem megfelelő árat adunk ki, egy pillanat alatt elveszíthetjük az esélyt a konkrét ügylet végrehajtására Az ár maga minden esetben bi- vagy multipoláris ügylet része, azaz kel hozzá egy eladó és egy vagy több vevő Az Ár kialakulása, történelmi tényezői, a pénz kialakulása Kialakulása nem köthető konkrét időponthoz, hiszen már az ősemberek is kereskedtek valamilyen formában. Tényleges megjelenése a cserekereskedelem kialakulásakor érhető tetten, mikor a kereskedők korabeli barterüzleteket kötöttek egymással. A pénz kialakulása az ókori társadalmaknak tulajdonítható, azonban minden egymástól elszigetelt közösségben előbb-utóbb kialakult valamiféle egységesen elfogadott fizetőeszköz. Ezek kagylók, ritka természeti ásványkincsek (pl. só) voltak, amelyek már akkor is képesek voltak betölteni a pénz alapvető funkcióit. A cserekereskedelem közvetítői (azaz meghatározott értéken bárki becserélte és bármire be lehetett cserélni) Értékét megtartja, azaz értékálló, Állandó a különbféle kifizetésekre 2 forrás, ,40 óra - 5 -

7 Az ár törvényi befolyásolása 3 Magyarországon az évi LXXXVII. Törvény; Az Árak megállapításáról szabályozza az árképzést. Természetesen tág keretek között. E törvény kimondja, hogy az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági verseny. Ettől eltérni (pl. kormányzati beavatkozás) csak indokolt esetben, mint pl. a Tisztességtelen Piaci Magatartás tilalmáról szóló törvénybe ütköző esetekben lehet. A törvény hatálya kiterjed: Gazdasági társaságokra (minden egyes társasági formában) és az általuk érvényesített árakra, Hatósági ár megállapítóira A törvény leginkább a hatósági árak alkalmazásainak ad legitim törvényi keretet. A pénz és az ár kapcsolata Az ár definíciójából kiderül, hogy az egy pénzben kifejezett ellenérték. Ebből adódóan az ár legegyszerűbb közlési módja a termék ellenértékének adott pénznemben történő kifejezése. Ennek okai: Az árképzés minden egyes figyelembe vevő tényezője is pénzben fejeződik ki (azaz a költségek is az adott pénznemben vannak meghatározva) A kommunikálni kívánt érték könnyen és gyorsan eljuttatható a kívánt célcsoporthoz úgy, hogy nagyon kicsi a torzulás esélye, a standardizált árképzés és fizetés felgyorsította a kereskedelmi ügyleteket, ezzel több lehetőségre ad időt. Az ár pénzben történő kifejezése mindenki számára egyértelmű és a társadalom minden szereplője elfogadja. Tehát a pénz és az ár kapcsolata egyértelmű, azok egymástól el nem választhatóak. 3 forrás: Net.jogtar.hu, ,50-6 -

8 Az ár helye az értékesítésben Az ár szerepe az értékesítés folyamán az egyik legfontosabb tényező. Azonban ebben a pontban kifejezetten a marketingen belül foglalkoznék az árral, mint a Marketing- Mix (4P) egyik eleme. A Marketing Mix (4P): alapvetően az alábbi szempontokat veszi figyelembe: Product (termék) Price (ár) Place (értékesítési hely) Promotion (Értékesítési médiumok) Ezen szakdolgozaton belül nem feladatom elemezni a marketing-mix minden egyes elemét, csak az árral foglalkozunk Az ár a marketing-mix egyik legkritikusabb eleme, sajátos szereppel felruházva: Az Ár pozícionál: azaz elhelyezi a terméket a többi (konkurens) termékkel szemben Az ár bevételt generál, nem csak fedezetet önmagának, hanem a többi marketing-mix elemnek is Az ár promóciós eszköz, azaz a promóciók, termékbevezetések, átpozícionálások az ár eszközével is elvégezhetőek Az ár piaconként differenciáltan alkalmazható, azaz ugyan azon terméke a transznacionális vállalatnak országonként, régiónként más és más lehet. Az ár rugalmas (árrugalmasság) azaz könnyen, gyorsan és olcsón megváltoztatható Árrugalmasság: mikro ökonómiában az ár valamely függvényének többnyire a keresletnek vagy a kínálatnak a százalékos változását jelenti akkor, ha az ár 1%-kal emelkedik

9 Az árképzés alapjai, árképzési típusok A vállalaton belüli árpolitika alapjainak megfogalmazása alapvető feladat. Ez egy olyan stratégiai előírás, aminek következetes betartása minden árképzéssel foglalkozó részegység és egyén számára kötelező. Az árpolitika: gazdasági szervezet árképzési modelljének illetve az adott célok eléréséhez szükséges áreszköz használatának leíró előírása Az árpolitika meghatározása felsővezetői feladat szubszidiaritási szempontokat figyelembe véve. Az folyamatában figyelembe kell venni pénzügyi, kereskedelmi, termelési és marketing szempontokat egyaránt, ebből is látszik, hogy az árképzés minden egyes részterületre kiterjed. Árpolitikai célok Az árpolitika célja a vállalat profitmaximalizáló törekvéseinek megfelelő áreszköz kialakítása. Az alábbi részekre bontható: 1. Nyereséggel kapcsolatos cél; azaz az ár kialakításában elsődleges szempont a nyereség elérése. Profitorientált gazdálkodó szervezeteknél alapvető a nyereség elérése. Ennek érdekében jött létre, ennek eléréséért szerveződött hierarchikus munkaközösség. A nyereség elmaradása a szervezet strukturális átalakulásához, végső soron pedig a szervezet feloszlásához (megszűnéséhez) vezet 2. Piaci pozícióval kapcsolatos célok, azaz az ár segítségével milyen piaci részesedést érek el, hiszen a jelenlegi ár bekategorizálja a terméket, pozícionálja az adott piacon. Figyelemre méltó és folyamatosan vizsgálandó, hogy az ár egységnyi változtatásával mekkora egységnyi piaci részesedés-változást érek el, milyen új piaci szegmenseket tudok elérni, mennyire tudom kinyitni a fogyasztóim körét. 3. Versenytársakkal kapcsolatos célok, azaz hogy a termékemet hová pozícionálom a konkurens termékekkel szemben, illetve hogy egy adott újrapozícionálás milyen újszegmenseket tud megnyitni előttem. 4. Egyéb speciális célok, pl. Behatoló ár, lefölöző ár, akciók stb. alkalmazása - 8 -

10 Összefoglalva tehát az árpolitika az árképzés bázisa, és meghatározása a vállalati és kereskedelmi vezetés lényeges feladata. Nem egyszeri tevékenység azaz nem egy egyszer meghatározandó stratégia- hiszen a piac folyton változik, az árra ható tényezők sosem állandóak. Folyamatos monitoringot igényel a kereskedelem és a marketing részéről, hogy idejében felülvizsgálható legyen. Hibás szempontok alapján hozott döntések kiküszöbölése érdekében figyelembe kell venni a fent említett célokat és a lehetséges következményeket. A hibás, vagy kezeletlen árpolitika alapjaiban rengetheti meg a termék értékesítésének bázisát és ezzel profitvesztést rosszabb esetben pedig veszteséget okozhat

11 Az árak kialakítását alapvetően meghatározó tényezők Vállalat ÁR Vásárlók Versenytársak 1. ábra; az árakat befolyásoló alapvető tényezők Ahogy az ábrán is láthatjuk, az árképzés folyamatában három alapvető szempontot kell figyelembe vennünk. Csoportosíthatjuk belső (vállalati tényezők, pl. árpolitika) és külső (vásárlóktól visszacsatolás, versenytársakhoz képest pozícionálás) szempontok alapján. Lényeges különbség, hogy a belső szempontokat magunk határozzuk meg az árpolitika kialakításában, a külső szempontok azonban olyan tényezők, amelyek általunk csak nagyon nehezen befolyásolhatók, inkább csak követendő információkkal szolgálnak. Azonban ennek a három szempontnak a mindenkori következetes figyelése és figyelembe vétele elengedhetetlen az árképzés folyamán, hiszen:

12 1. Következetesen tartanunk kell magunkat a vállalat árpolitikájához, és a vállalat egyéb befolyásoló szempontjaihoz (pl.: költségek) 2. Folyamatosan figyelni, mérni és elemezni kell a vevők visszacsatolásait, a forgalom alakulását és az esetleges árváltoztatások forgalomra ható tényezőit. 3. Állandóan tisztába kell lenni a versenytársak áraival, árkoncepciójával, esetleges piacszerző lépéseikkel Azonban az árképzésnek e tényezők csak a gerincét képzik, erre a vázra kell, hogy felépüljön gondolkodásunk, kalkulációnk. Eme három szempont súlya munkánkban alapvetően meghatározza árképzésünk folyamán a szempontokat. 1. Ha a vállalat szempontjait vesszük figyelembe túlnyomó részt, akkor a vállalati költségeket vesszük előtérbe (mind a fix, mind pedig a változó költségeket), majd a meghatározott és kívánt fedezet mértékét terheljük az árra. Ebben az esetben árképzésünk alapjai a felmerülő költségek. Ezt a fajta kalkulációt nyugodt, berendezkedett piacon alkalmazzák a vállalatok. A költségalapú árképzés egyszerű képlet, a meghatározott költségekre meghatározott árrést teszünk és ezzel az árral pozícionáljuk a termékünket. Azonban ez a fajta árképzés a vevők termékkel kapcsolatos értékészlelésével szemben áll, tehát nem lehet csak ezt így alkalmazni, mert könnyen felül értékelhetjük a terméket. 2. Ha a vevők és a versenytársak információit vesszük alapul, akkor árképzésünk inkább piacvezérelt, és a költségek nem kapnak olyan jelentős szerepet (pl.: hipermarketek beszerzési ár alatti értékesítése). Ezt inkább akkor alkalmazzuk, ha behatolunk egy piaci szegmensre, vagy a meglévő piaci részesedésünket kell növelnünk. Itt a költségeket igazítjuk hozzá a piaci igényekhez (pl.: a termék minőségét javítjuk vagy rontunk rajta). Olyan költségeket kell elérnünk, hogy beleférjünk a termék árába. Azonban az optimális megoldás ennek a két szempontnak a folyamatos figyelése, és a termék vagy szolgáltatás árának nyereséges és piacképes meghatározása, azaz meg kell találni azt az optimális előállítási mennyiséget, előállítási költséget és a piac által igényelt minőséget és árat

13 Árképzési módszerek4 Árképzési módszereinket két irányból vizsgálhatjuk: A költségeket alapul véve meghatározzuk a fedezetet és az elvárt hozamot. A piaci információkat alapul véve alakítjuk a költségeiket és a fedezetünket. Költségeket alapul vevő árképzési módszerek A költségeket alapul vevő árképzési módszerek három csoportba sorolhatóak. Vagy meghatározunk egy bizonyos haszonkulcsot, vagy a szerint alakítjuk éppen árképzésünket, hogy mekkora hozamot szeretnénk elérni, illetve termelő vállalatoknál elterjedt az ún. fedezetszámítási módszer. a) Haszonkulcsos árképzés: Eladási Ár = Beszerzési ár X meghatározott haszonkulcs Egyszerű árképzési séma alapján egy bizonyos meghatározott haszonkulcsot. Egyszerűsége abban rejlik, hogy nem szükséges bonyolult költségszámításokat végezni minden egyes ár kialakításánál, hanem csak az előre meghatározott haszonkulcs százalékos mértékét alkalmazzuk. Könnyen és gyorsan alkalmazható, azonban rugalmatlan, nem követi a piaci változásokat, igényeket. Leginkább alkalmazható ez kiskereskedelmi egységekben, vagy nagyobb kereskedelmi ügyletek kiegészítő termékeinél. b) Hozamterv szerinti árképzés A figyelem középpontjában az értékesítési tervek, az értékesítési volumen és az évi befektetés mértéke áll. Az értékesítési volumen alapján kiszámítják, hogy mekkora fedezettel érhetnek el beruházási megtérülést

14 c) Fedezetszámítás K Vált : Változó költségek K Fix : Fix költségek K (q): egy termékre jutó költségek összessége q 0 :fedezeti ponthoz tartozó mennyiség Á q : átlagos termelt mennyiség 2. ábra: Fedezetszámítás 5 Fedezetszámítás kifejezetten a kis termelő cégekre jellemző, akik nem tudják befolyásolni a piacot. Annak a meghatározására szolgál, hogy mekkora termelt mennyiség után lesz nyereséges a vállalat. A fedezeti pont feletti értékesítés termeli a nyereséget. Piacvezérelt árképzési módszerek A piacvezérelt árképzési módszerek jóval bonyolultabb feladatot rónak a vállalatra. Fel kell térképezni a vevők álláspontjait és el kell helyezni a termékek a konkurens termékek között. a) Észlelt Érték alapú árképzés Az ár meghatározása hosszabb, vevőközpontú folyamat. Az ár kialakítása a vevők visszacsatolásán alapul és az Ő értékítéletüket veszi figyelembe Elfogadott észlelt érték (perceived value)= termék észlelt hasznossága észlelt fogyasztói ráfordítások Ebben az esetben a vevők a vásárolt termék értékét egybevetik ráfordításaikkal, pl. hogy a megvásárolt jószág ténylegesen megfelel-e a céljainak, és az anyagilag megéri-e még neki. Emellett az anyagi tényezők mellett sok más apró hatás is szerepet játszik. Pl., hogy a kifli drágább a kisboltban, de a hipermarket messzebb van, és nem szeretne odáig elmenni a vevő. Azonban van két szempont, ami az ár pozitív szerepét erősíti: 5 https://sharepoint.kkfk.bgf.hu Renner Péter, vállalkozástan

15 Magasabb ár - Magasabb minőség gondolkodásmód, azaz a vásárlók azt hiszik, hogy a drágább jobb minőségű is. Presztízsfogyasztás, azaz a magasabb ár a magasabb társadalmi státuszt jelez 6 A fogyasztók az általuk észlelt referenciaárak alapján határozzák meg a mi termékünkért adandó árat. Referenciaár lehet: Külső referencia ár: közvetlen összehasonlításra alkalmas árak (pl. eredeti akciós ár) Belső referencia ár: a vásárló értékítélete az adott termékkel kapcsolatban. A referenciaár kialakításánál a vásárlók árismerete és ártudatossága döntő tényező. Az ártudatos fogyasztó bizonyosan jól tájékozott és reagál az árak különbégére Az észlelt értéken alapuló ár kialakítását a következők előzik meg: Piackutatás során felmérik a fogyasztói értékrendet, a konkurens márkákat teljes körűen megvizsgálják és javaslatot tesznek a piaci árra. Megbecsülik, hogy az adott ár mellett mekkora értékesítési volumen érhető el. Meghatározzák a termelés egyéb költségeit (üzemméret, beruházási igény, stb.) és megvizsgálják a várható nyereség szintjét Ha ezek alapján pozitív a válasz, akkor beindítják a gyártást és a beleférő költség elve alapján alakítják ki a termék egyéb jellemzőit (pl. csomagolás) Az észlelési térképet koordináta rendszerben ábrázolják. A függőleges tengely az észlelt minőséget,a vízszintes az észlelt árat ábrázolja. Így összevethető a rokon termékek fogyasztóknál történő elhelyezkedésének megfelelően. Az érzékelt minőség kitűnő magas közepes Észlelési térkép (Value map) Értékegyenlőségi vonal alacsony silány Túl olcsó olcsó közepes magas Nagyon magas Az érzékelt ár 3. ábra: észlelési térkép

16 b) A versenytársak által vezérelt árképzési módszer Az árak kialakításánál az elsődleges szempont a versenytermékek ára és a piac típusa: Oligopol piacon homogén terméknél az áraknak hasonló kell lennie, hiszen akár egy enyhe áremelés is elpártolásra késztetné a vásárlókat. Tökéletes verseny esetén az árak egymáshoz igazítása is fellelhető. A kisebb vállalatok esetében a piacon működő, piacvezető vállalatok az árvezérlők. Azonban ezt a függést befolyásolhatják egyéb tényezők: Árérzékenység: mennyire befolyásolja a termék árának változtatása a keresletet (pl.: mekkora a márkahűség) Mekkora szeletet hasít ki a cég a piacból, mennyire tőkeerős a vállalat (mekkora öszszeget képes költeni a marketingeszközökre, vagy csak az ár csökkentésének kényszere hat rá) Mennyire egyedi a termék. Hatósági ár A hatósági árak képzését az évi LXXXVII. Törvény Az árak meghatározásáról tartalmazza. Hatósági áras termékek: Infrastrukturális díjak (pl. ivóvíz, energia, közművek ellátása), Vasúti személyszállítási díjak, menetrendszeri személyszállítás díjai, Postai belföldi fenntartott szolgáltatások díja, Egyes gyógyszerek díjai, Energiaszállítás, földgázszállítás, Vendéglátásban felszámított felszolgálási díj felső mértéke, Dohánytermékek. Az ár kialakításának végső fázisa, árkialakítás primer és szekunder piacokon. Mivel az ár végső kialakítása az árképzési szempontok alapjaira épülve, de azon túlmutatóan történik, meg kell határoznunk, hogy hol vannak kész árak a vevők előtt és hol kerülnek a vásárlók alkupozícióba

17 A legegyszerűbben úgy fogalmazható meg, hogy a vevői oldal akkor kerül alkupozícióba, amikor: Sok értékesíteni kívánó szereplő van a piacon, akik egymást helyettesítő termékkel tudnak előállni A vevő nagy tömegben, nagy vásárlóerővel tud fellépni a piacon A vevői oldal kiszolgálása presztízskérdés a vállalat számára Primer kereskedelmi szint: Az eladói oldal kis tételben, de nagy tömegben leginkább a lakosság számára értékesíti termékeit. Például: Hipermarketek, élelmiszerboltok, stb. Az árképzés a piaci rész függvényében vagy tiszta haszonkulcsos (kisebb kiskereskedelmi egységek), vagy észlelt érték alapú (pl. hipermarketek) illetve esetenként versenytársak által vezérelt. (pl. zöldség-gyümölcs standok). Szekunder kereskedelmi szint: Leginkább a termelői és nagykereskedelmi szinten jellemző, nagyobb értékű és/vagy nagyszámú tömegcikkek esetén, leginkább további termelőcégek vagy további kereskedelmi egységek felé. Az értékesítési csatorna leginkább a kialakult kapcsolatokon, értékesítési képviselőkön keresztül történik. Cél a meghatározott piac minél nagyobb szeletét uralni. Ezen a piacon az értékesítés folyamata a következő: Célcsoport feltérképezése: meghatározzuk a termékünk felhasználóinak körét és a felhasználók tagjait. Termékpróbák: a termékünk üzemi szintű tesztelése, amely bizonyítékként szolgál a termék megfelelő minőségére és alapot szolgáltat az ártárgyalás megkezdésére. Ajánlattétel: az első körös ajánlattétel az ártárgyalás alapja. Ártárgyalás: a végső ár kialakítása az ár egyéb tulajdonságainak ismeretében. Szerződéskötés: megfelelő termék megfelelő áron történő értékesítése

18 Árképző munkája különböző vállalati formáknál A vállalatokat különböző szempontok alapján kategorizálhatjuk: Tevékenységük alapján a vállalatok lehetnek termelő, kereskedelmi, szolgáltató stb. jellegűek. Tulajdonformák szerint vannak állami, szövetkezeti vállalatok és bizonyos határok között magánvállalkozások. A mezőgazdaságban a tulajdonformákon kívül tartalmilag is megkülönböztethető kombinát, agráripari egyesülés, különféle társulás (pl. közös vállalat). Természetesen ezek nem élesen elkülönült határok, hanem közösen, vegyesen kategorizálható formulák. Az árképzés szempontjából tevékenység szerinti kategóriák a lényegesek, a továbbiakban ezekkel foglalkozom. Árképzés termelő vállalatoknál. Termelő vállalkozásnak azon cégeket nevezzük, amelyek alapanyagból érték hozzáadásával egy más, alapvetően egy másik- vagy többletfunkciót betöltő terméket állít elő. Ezen vállalkozások alapvető költségei a következők lehetnek: Fenntartási költségek Alapanyag beszerzési költségei Humán erőforrás költségei Készletezési költségek Értékesítési költségek. Termelő vállalatok értékesíthetnek nagykereskedelmi egységeknek vagy közvetlenül a végfelhasználónak. Ennek okán természetesen nem azonos típusú árképzést alkalmaznak. Azonban áraik kialakításának alapja egyformán történik. Első lépésben összegzik a költségeket. Termelő vállalatoknál a fedezetszámítás felettébb fontos pontja. A fedezet meghatározása történik mind egy termék, mind pedig termelt mennyiség vonatkozásában. Fedezeti pont egy termék esetében az alapanyag beszerzésének költségei, a fix költségek ráeső része és a változó költségek ráeső része

19 Nyereség eléréséhez ezen fedezeti pont felett kell értékesítenünk. Azonban a maximális profit eléréséhez az árképzésünkben alkalmazni kell az eddig említett módszerek egy vegyes keverékét. Első lépésben megvizsgáljuk, hogy a piacon kapható konkurens termékek milyen hasonlóságokat és eltéréseket tartalmaznak, és a hasonló termékek milyen árszegmensben találhatóak. Második lépésben megvizsgáljuk, hogy a mi termékünk és profitigényünk megfelel-e a piaci elvárásunknak, vagy esetleg azt nekünk változtatni kell. Megvizsgáljuk továbbá, hogy termékünk piacképes-e. Mindezek után meghatározzuk az ún. listaárat, amely első ajánlati lépésként értelmezhető. Listaárnak tartalmaznia kell: A költségek fedezetés és A nyereségi igényünket. A termelővállalatok nagykereskedők felé egy kedvezményt is tesznek, több okból: Nagykereskedő alkalmazásával kisebb befektetéssel nagyobb piaci területen jelenhet meg a termék, A nagykereskedő átvállalhat bizonyos értékesítési funkciókat (pl. marketing funkciók). Napjainkban a trend azonban a nagykereskedők kiiktatása felé mutat, az alábbi okokból: A nagykereskedő árfelhajtó tényező, a piacra a termék magasabb áron kerül ki. Ha a nagykereskedőtől megveszik a terméket magasabb áron, akkor miért mondjon le a vállalat a magasabb fedezetről és miért ne értékesítsen direkt a végfelhasználók felé. Tehát az árképzőnek ki kell alakítania két árszintet, hogy mind a kereskedőit ki tudja szolgálni, mind pedig elérhesse a magasabb profitot a végfelhasználóknál. Árképzés kereskedő vállalatoknál Kereskedelmi vállalatnak azon cégeket nevezhetjük, amelyek termelő tevékenységeket nem folytatnak, a termékek adásvételével termelnek profitot. Kereskedelmi egységek a profitot két módon növelhetik: Beszerzési oldalon megpróbálnak minél olcsóbb forrást találni, Értékesítési oldalon megpróbálnak minél magasabb darabszámot értékesíteni. Nagykereskedelmi egységek árképzési módszereire jellemző, hogy vevőiket csak kivételes esetben hagyják alkupozícióba kerülni, azonban szállítóikkal folyamatosan alkudoznak

20 Árképzési stratégiájukra jellemző, hogy az észlelt érték alapú árképzést és a versenytársak által vezérelt módszert vegyesen alkalmazzák. Piacukon lévő egyéb kereskedő vállalatokat folyamatos monitoring alatt tartják. Árképzés szolgáltató szektorban. A szolgáltató szektorra jellemző, hogy áraikat a piac vezérli nem pedig a beszerzési és egyéb költségek. Az ár nagy részét a humán munkaerő hozzáadott értéke teszi ki. Általában a hozzáadott érték az alapanyag és egyéb költségek duplája. Jellemző, hogy ebben a szektorban eléggé sok a szürke kereskedelem. Szolgáltató szektorban a hozzáadott értékkel a szolgáltatás színvonalát is minősíteni próbálják. Profitmaximalizáló árképzési megoldások. 7 A conjoint analízis A conjoint analízis a marketingkutatás hatékony eszköze, és igen intenzíven alkalmazzák a 70-es évek óta. Feladata a termékekkel, szolgáltatással kapcsolatos fogyasztási szokások, elvárások egységes skálán való megjelenítése. A szolgáltatás, a terméktervezés szempontjából olyan alapvető kérdésekre adja meg a választ, mint pl.: Egy adott terméknek vagy szolgáltatásnak milyen tulajdonságai (attribútumai) fontosak (illetve nem fontosak) a fogyasztók számára? Az egyes szintjeit (értékeit) hogyan preferálja a fogyasztó? A tulajdonságok kombinációit (a termékváltozatokat) hogyan értékelik a fogyasztók? A conjoint analízis lépései a következők: a tulajdonságok meghatározása, a tulajdonságok szintjeinek meghatározása, az adatgyűjtési módszer megválasztása, az adatgyűjtés (megkérdezés) végrehajtása, az eredmények értelmezése. Alapvető fontosságú az eljárás során az adatgyűjtési módszer megválasztása. Feldolgozása és alkalmazása az árképzés során elengedhetetlen, hiszen ennek segítségével választható ki a megfelelő árképzési módszer és a módszerek információigénye is kielégíthető. 7 Robert J. Dolan Hermann Simon: Árképzés okosan, profitnövelő stratégiák. Geomédia Szakkönyvek, Budapest

21 A személyre szabott árképzés A személyre szabott árképzés lényege, hogy a fogyasztói csoportra valamely tulajdonsága alapján állapítjuk meg árainkat. Alkalmazzuk a piaci szegmentációt. A szegmentáció alapja lehet: 1. Földrajzi alap 2. Vásárolt mennyiség alapján 3. A keresett minőségi színvonal alapján 4. Vásárolt egyéb termékek alapján (csomagban értékesítés) 5. A vásárlás ideje alapján Az ár személyre szabásának igencsak logikus okai vannak. Ha egy adott jószágot egy áron értékesítünk, nincsen lehetőségünk kihasználni azon lehetséges profitpluszokat, amelyeket azzal érünk el, hogy egy bizonyos vásárlói kör hajlandó magasabb árat is megadni ugyan azon javakért. (Pl.: a vásárló referenciaára magasabb, így Ő hajlandó magasabb árat is megadni a termékért). Lényeges azonban, hogy a magasabb árat kívánatosabbá tegyük valamiféle plusz értékkel, ami a magasabb hasznosságot észlelő partnerek számára elérhetetlenné teszi az alacsonyabb árat. Mindaddig szakaszolhatjuk a termékeinket, amíg el tudjuk különíteni a különböző igényekkel rendelkező utasainkat. Az ár személyre szabása a fogyasztói szegmensek elhatárolásával. A fogyasztók szegmentációja négy különféle módon történhet: 1. Termékvonal mentén: Kialakítanak egy termékvonalat, és hagyják, hogy a fogyasztók saját maguk válasszanak értékrendjük alapján. 2. Elkülöníthetnek a hozzáférhetőség szabályozásával: különböző értékesítési csatornákat választanak és csak egy bizonyos célcsoportnak mutatják be a terméket és az árat. 3. Személyre szabhatják az árat a fogyasztók tulajdonságai alapján: a fogyasztók a legfontosabb tulajdonságai alapján szabják meg a különböző árakat. 4. A vásárlás jellemző tulajdonságai alapján szabják meg az árat: a vásárlás jellemzői alapján (pl. időpontja, mennyisége) alapján határoznak meg különböző árakat

22 Nemzetközi árképzés A nemzetközi szintű árképzést a globalizációs folyamatok erősödése helyezte előtérbe. A globális export oly nagymértékben növekedett, hogy egyetlen nemzetgazdaság sem mutatott ekkora mértékű növekedést. Számos, egymástól lényegesen eltérő nemzetközi piacon kell meghatározni árakat. Ennek a következménye, hogy a vállalatok létrehoztak egy nemzetközi szintű árképzési stratégiát. Mindemellett megfigyelhető volt, hogy a új kereskedelmi formákban, mint pl. a szabadkereskedelmi övezetek (NAFTA, EFTA, stb.) a hagyományos és bevált árképzési stratégiák folyamatosan csődöt mondtak. Nemzetközi szinten érezhető volt árkorrekció és árkiegyenlítődés. Azonban akár egymás mellett fekvő országokban értékesített ugyan azon termék esetében is kétszeres háromszoros árkülönbségek lehetnek. Ez köszönhető az alábbi okoknak: Fogyasztók eltérő árérzékenysége Kereskedők közreműködése Vállalatok az árat versenyeszközként használják. A meglévő árstruktúrák azonban folyamatosan alakulnak az évek során, és a piac árkiegyenlítődésre ösztönöz. Figyelemmel kell azonban kísérni a valutaárfolyamokat, amelyek változása alapjaiban elmozdíthatja az árak versenyhelyzetét és káoszt teremt az árképzésben. Nemzetközi árak meghatározása A nemzetközi ármeghatározás fogalma eredendően, hogy az árakat az adott országokban kell meghatározni. Elviekben ez nem más, mint személyre szabott árképzés. Ez azonban csak akkor igaz, ha az országok jól elhatárolhatóak egymástól. A nemzetközi árkülönbségek eredendően költségalapúak. Általánosságban egy vállalat úgy kalkulál, hogy a belföldi piacra jutás költségeihez hozzáadja a nemzetközi piacra jutás költségeit, átszámolva helyi valutára. Ezért a költségalapú árképzés nemzetközi szinten alapvetően nem javasolt. Az árképző feladata globális piacon, hogy megfelelően széleskörű ismeretekkel rendelkezzen, összehasonlítható információkat szerezzen be a fogyasztókról, versenytársakról és kereskedőpartnerekről a különböző országokban. Ezen információk elemzésével tudja optimálisan megszabni az egyes árakat országonként. Igaz, hogy a termék minden országban ugyan olyan, de a márka értéke nagyon is különbözhet. Ennek a hasznossági értékelésben meglévő értékelések meg kell jelenniük az országok szerinti árakban

23 A nemzetközi árképzés és az árfolyam-ingadozások összefüggései A belföldi értékesítéssel szemben exporttevékenység esetén nem ugyan abban a valutában fejeződik ki. Ennek következménye, hogy az árfolyamok átváltásával fedezetünk lényegesen módosulhat. Az árfolyam egy adott sávban lévő mozgása drámaian befolyásolhatja nyereségünket. Ha az exportőr valutája felértékelődik, akkor a külpiacon a termék versenyképessége csökken, hiszen a költségek az importőr valutájában kifejezett értéke növekedik. Ebben az esetben a vállalatnak három lehetősége van: 1. Az külpiacon megtartja az eredeti árat, hogy ne veszítsen piaci pozíciót, ennek azonban a következménye, hogy a nyeresége csökken. 2. Megtartja a fedezet mértékét, és a nyereséget, ennek azonban az a következménye, hogy a termék ára növekedni fog. Az értékesítés volumene ezen esetben azonban akár drasztikusan csökkenhet. Árrugalmassági számítások szükségesek ahhoz, hogy megállapítsuk, esetleg ez az eset még nagyobb nyereségkiesést okozhat, mint az egységnyi fedezet csökkentése. Mind a kettő eljárás szélsőséges választ jelent az árfolyam elmozdulására. Az első esetben a vállalat az egész árfolyamveszteséget magára vállalja, a második esetben azonban az egészet a fogyasztókra hárítja. 3. A vállalat bizonyos mértékben emeli az árakat, azaz ekkora mértékben a fogyasztóra hárítja árfolyamveszteségét, de emellett fel is áldoz valamennyit a nyereségéből. A teher megoszlik a két fél között. Nyilvánvaló, hogy ez a harmadik kompromisszumos megoldás a leginkább alkalmazható, és mindkét eset káros hatását csökkenti. Nem lineáris árképzés A nemlineáris árképzés igen elterjedt gyakorlat és számos különböző iparágban jól alkalmazható. Lényege, hogy a vásárolt termék / szolgáltatás számának növelésével csökkentik az árat. Előnye, hogy kisebb kedvezményekkel nagyobb mennyiség (és így nagyobb árréstömeg) elérését teszi lehetővé. Hátránya, hogy le kell mondani a fedezetünk egy részéről

24 A nem lineáris árképzés formái. 1. Minden termékegységre vonatkozó mennyiségi kedvezmény: minden termékegység ára csökken egy bizonyos szint felett. Meg kell határozni a kedvezmények mennyiségi töréspontjait és az intervallumok árait. Paramétereink pedig a töréspont és a két ár (természetesen ez az intervallumok számának növelésével növekszik). 2. Két részből álló tarifa: tartalmaz egy fix díjat és egy egységenkénti határárat (ezek összeadódnak így képzik az árat (Pl.: telefon-előfizetés). A vevők először a fix díjjal jogot szereznek egy termék / szolgáltatás megvásárlására, majd minden egyes további egység után fizetik a határárat. 3. Kétblokkos tarifa: amikor az egységárak nem változnak intervallumon belül, hanem azt egy bizonyos mennyiségig alkalmazzák, azon mennyiség felett pedig egy alacsonyabb árat számolnak fel. Ennek egy továbbfejlesztett változata, amikor az árnak mindkét blokkban van fix és változó értéke is. (Pl.: Közüzemi szolgáltatók). 4. Árpontok alkalmazása: Az árat meghatározott számú egységre bontják, de nem lineáris módon. Láthatjuk tehát, hogy a lineáris árképzéssel szemben a nem lineáris árképzés számos egyéb paraméter meghatározását követeli meg. Ezen döntések sokkal összetettebbek, több információt igényelnek. Mégis miért annyira elterjedt és optimális ezen árképzés alkalmazása? Egyrészt az értékesített mennyiségek miatt a fix költségek csökkennek. Másrészt a nagyobb tételt rendelők (főleg szekunder kereskedelmi szinten) megkövetelik a kedvezmények megadását. Lehetnek marketing célok is az okok között. Ezen okok mindegyike egy tőre vezethető vissza, a piaci verseny nyomására. Azonban a nem lineáris árképzést nem szabad a verseny alá rendelni (sem a megrendelők felé sem a versenytársak felé), hanem azt a nyereség növelése és az árak személyre szabása okán kell alkalmazni. Alkalmazását a költség és versenyszempontok döntik el, ezért azokkal nagymértékben tisztában kell lenni. Költséghatékony, mert a nagyobb mennyiségek miatt csökkennek a termelési és szállítási költségek. Csökken továbbá a szállító és a vevő közötti értékláncot. A verseny szempontjából alkalmazásának előnye, hogy a különböző bónuszok belépési korlátot jelentenek hisz csak akkor vehetőek igénybe, ha már kifizettük a kezdeti magas árakat. Tehát, ha a fogyasztó jogot szerzett valamiféle kedvezményre, nem biztos, hogy másik beszállítóra vált. Fontos szempont, hogy a partnerek önmaguk különböztetik meg magukat, hiszen mindenkire ugyan az a rendszer érvényes, vásárlásaikkal határozzák meg átlagárukat

25 Továbbá az is, hogy megfelelően kommunikáljuk árrendszerünket, a fogyasztó csak akkor fog megfelelően kalkulálni, ha ismeri azt. Speciális formája a csoportos árképzés. Segítségével új partnerek vonhatóak be. (pl. a második előfizetés ajándék, hoz egy barátot, kap kedvezményt) Termékvonal árazás Napjainkban kevés vállalat kínál csak egyetlen terméket. Így az árképzés folyamatában a termékek egymás közti kölcsönhatását is figyelembe kell venni. a) Ha a termékek gyártási vagy értékesítési folyamatban függetlenek egymástól, akkor az árazás szempontjából is függetlenül kezelhetjük Őket. b) Azonban ha a gyártási vagy az értékesítési folyamatban összefüggés található, azt mindenképpen vizsgálni kell. A kölcsönhatások a következőek lehetnek: 1. A termék kereslete közvetlen befolyással lehet a B termék keresletére. Ez lehet pozitív (amikor A és B termék kiegészítő termékei egymásnak), és negatív (helyettesítő termékek esetén) A kiegészítő termékek tökéletesen használhatóak a magasabb fedezet eléréséhez. Szakmai példával élve, aki stretchfóliát vásárol, kiegészítő termékként rendel(het) ragasztószalagot is, így a szalagon a megszokottól eltérően magasabb fedezetet lehet elérni. Helyettesítő termékek bevezetése a nagyobb piaci szegmens eléréséhez alkalmazandó, Pl.: aki nem akar stretchfóliázni, az hőre zsugorodó rakatrögzítést is alkalmazhat. 2. A termék vonzó ára forgalomnövelő hatást eredményez. Több partnert vonz a céghez, akik, ha már itt vannak, megvásárolják B terméket is. Azonban ez veszteség forrása lehet, ha felelőtlenül kezelik, mert a fedezetet a magasabb árú termékek eredményezik. 3. A termék kölcsönhatásban lehet az egész vállalat imázsával, a termék ára lehet imázs növelő, de imázs csökkentő is, attól függően, hogy az ár összhangban van-e a cég imázsával. Ezt lehet egy termékre, de lehet az egész termékpalettára vonatkoztatva vizsgálni

26 Kiegészítő termékek árazása Kiegészítő termékről akkor beszélhetünk, ha az A termék értékesítési volumenének növekedésével B termék értékesítési volumene is megnő. Ezért meg kell vizsgálni, hogy milyen hatással van ez A termék optimális árára. Első lépésben megállapítunk egy elkülönített árat. Az optimális ár a maximum ár és az egységköltség által behatárolt intervallum közepén található. Ha feltételezzük, hogy minden vásárló, aki A terméket vásárol B terméket is egyaránt megvesz, akkor az egységköltségünk csökken. Ekkor az optimális ár meghatározásánál korrigált változó egységköltséggel kell számolnunk. Összefoglalva tehát az A termék profitjából feláldozunk egy részt, hogy a summa profitunk magasabb legyen. A következőket állíthatjuk tehát: kiegészítő termékek esetén, a termékvonalon belüli optimális ár: Alacsonyabb, mint az optimális elkülönített ár. A keresztár-rugalmasság abszolút értékével, vagyis a kiegészítő kapcsolat erősségével arányosan csökken. A kiegészítő termékek növekvő árrésével csökken. Erős kiegészítő hatás esetén a keresztár hatás sokkal lényegesebb lehet. Akár negatív haszonnal is értékesíthetünk termékeket, hogy a kiegészítő termékek keresletét növeljük. Ha megfelelően határozzuk meg az árat, akkor a veszteséget hozó termék nyereséget hozóvá válhat. Tehát a termék haszonkulcsa helyett a fogyasztó haszonkulcsát kell figyelembe venni. Nem arra kell gondolni, hogy az adott termék milyen nyereséget hozhat számunkra, hanem, hogy milyen nyereséges kapcsolatot építhetünk ki fogyasztóinkkal. Ebből is látszik, hogy a termékvonal-árazásnak nagyon nagy az információigénye

27 Helyettesítő termékek árazása A termékvonal hasonló elemei közötti kölcsönhatást öt különböző formában vizsgáljuk. 1. Különféle specifikációk Ebben az esetben a vállalat azért értékesít egymáshoz hasonló termékeket, hogy fogyasztói bázisának igen eltérő igényeit kielégítse. A fogyasztók ár alapon nem cserélnek a különböző termékek között. Annak ellenére, hogy a termékek hasonlóak, mégsem helyettesíthetők egymással. 2. Érékesítési csatorna alapú szegmentáció Ebben az esetben a vállalat több hasonló terméket értékesít oly módon, hogy ugyan azt az alapterméket más köntösben, más brand-del hozza forgalomba. Ennek oka, hogy a kiskereskedők közötti versenyt visszaszorítsa. A csatorna mögöttes tartalma a csatornán belüli árverseny mérséklése. 3. Horizontális trade-off Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó horizontális cserélési lehetőséggel rendelkezik. Azaz a választható termékek belső minősége egyforma, a vásárló csak az ízlése alapján válogat. Például, ha a vásárló egy piros és egy kék színű termék közül választ. Itt az árképzés során az adott márkacsoport ésszerű összehangolására kell figyelni. Ezen három esetet nem nehéz kezelni, az árak ésszerű összehangolása jelenti a megoldást. A következő két esetben bonyolultabb a helyzetünk. A vállalat olyan termékeket állít elő, amelynek belső minősége különböző. 4. Felhasználási területhez illeszkedés. A terméket a felhasználási igényekhez mérten alakítjuk ki, aminek következtében egy adott terméket bizonyos felhasználási területhez alakítunk ki, amitől eltérni csak magasabb kategória felé lehet eltérni. 5. Vertikális trade-off, azaz vertikális átváltás. Amikor a fogyasztók minden egyes termék között cserét végezhetnek az ár funkcionalitás figyelembe vételével. A termékvonal árazás minőségi szempontjai 1. Olcsóbb változatok, versenyző márkák A magas kategóriájú termékek számára nagy kihívást jelent az agresszív, NO NAME termékek megjelenése. Ezen szituáció esetében általában két megoldást alkalmaznak. Első esetben egy bizonyos termékárát folyamatosan csökkenteni, és tartósan alacsony árakat kell kialakítani, második esetben pedig folyamatos akciókkal kell sakkban tartani a versenytársakat. Létezik azonban egy olyan megoldás, mikor egy teljesen új márkanév alatt a termék egy ol

28 csóbb változatát vezetünk be a piacra. Ilyenkor azonban oda kell figyelni a termékvonalat érintő hatásokra. Ez az olcsóbb változat elsősorban a magasabb kategóriától nyer el piaci részesedést vagy az agresszív olcsóbb márkától. Egy versenyző márka értéke nem az általuk hozott nyereséggel arányos, hanem annak a függvénye, hogy milyen hatásosan tartják távol a versenytársakat a fontosabb márkától. Így ezen termékek áránál ez az egyik legfontosabb tényező. 2. Belépési termékek A belépési termékeknek az a feladata, hogy olyan vásárlókat vonzzon, amelyek később is hűek maradnak a produktumhoz. Ezt a módszert leginkább a fiatalok körében lehet alkalmazni. Ez a koncepció szinte minden iparágban és szolgáltató szektorban alkalmazható. Lényeges, hogy figyelembe veszi, ahogy az emberek fizetőképessége egyre inkább nő. 3. Minőségi bővítés A minőségi bővítés a versenyző márkák ellentettje. Mivel azonban az ármozgás ebben az irányban nehézkes, el kell döntenünk, hogy maradjon-e a megszokott márka, vagy pedig egy újabb márkát vezessünk-e be. AZ ilyen irányú váltás nem jelent komoly veszélyt a meglévő termékre nézve, sokkal inkább újabb célcsoport felé lépünk el. Azonban, ha egy magasabb árkategóriájú felé lépnek el a vevőink, az üdvözítő jelenség, hiszen magasabb fedezetet érünk el a terméken. 4. A termékvonal életciklushoz kötött árazása Ipari termékek esetében, mikor a termék életciklusa hosszú, a termék beszerzési ára nem anynyira meghatározó, mint az életciklusban várható összes költségek. Ennek okán tisztában kell lenni az árdöntések életciklus-költségekre gyakorolt hatásával. Azokban az esetekben, amikor a vásárlónál tudvalevően rendelkezésre áll egy keret a termék beszerzésére, érdemes újragondolni a termék árát. Célszerűbb engedni belőle, majd az életciklus folyamán felmerülő költségek árát kell meghatározni magasabban a profitcélok elérése érdekében. További figyelmet érdemlő szempont, hogy a termék kiegészítő szolgáltatásainak életciklusa hosszabb is lehet, mint magának a terméknek az életciklusa. Gyakorlatban figyelve a termék ára közvetlen hatással van a szolgáltatás forgalmára és viszont. Ha a gép ára magasabb, és kevesebbet értékesítenek, akkor kevesebb szolgáltatást értékesít a vállalat. Ha a szolgáltatás kezdeti ára túl magas, akkor a fogyasztók nem fogják megvásárolni azt a terméket. Ezért célszerű:

29 kezdetben alacsonyabb szolgáltatási díjakat megállapítani és ezen nem túl hamar változtatni. A ciklus első felében célunk, hogy minél több terméket adjunk el, azaz kiépítsük a szolgáltatás bázisát. Amikor a termék értékesítési volumene csökkenni kezd, érdemes fontolóra venni a szolgáltatási díjak emelését. Ekkor a termék értékesítését nem befolyásolja negatív irányba az áremelkedés, és a szolgáltatást tekintve a vevőnek nincs sok más lehetősége. A szolgáltatás életciklus hanyatló időszakában pedig a díj emelése motiválja a fogyasztót egy újabb, modernebb termék vásárlására. Természetesen nem szabad túlzott mértékben kihasználni, hogy a fogyasztó a vállalathoz van kötve, hiszen a konkurensek felé is fordulhat az új gépek beszerzésénél. A termékvonal árazás alkalmazhatósága A termékvonal árazás alkalmazása közben számtalan esetben figyelembe kell venni, hogy legalább egy termék esetében haszonáldozatot kell hozni, hogy a summa nyereség elérje a célokat. Azonban ez potenciális konfliktusforrás lehet, mivel a különböző divíziók érthetően nem kívánnak lemondani profitjuk egy részéről. Ebben az esetben nem szabad decentralizáltan kezelni az árképzés lényegét, hanem magasabb szintre kell utalni a döntést. Az alkalmazhatóság szempontjából nagyon fontos az információgyűjtés. Napjainkban az informatika fejlődésével egyre inkább lehetőség nyílik az objektív alkalmazásra, hiszen egy adatbázisból egyszerűen megállapítható, hogy melyek azok a termékek, melyeket a fogyasztók egyszerre vásárolnak meg. Összefoglalva tehát a termékvonal árazás az ár személyre szabásának egyik legnagyobb kihívása. Ennek oka, hogy hatalmas az információigénye és a termékek közötti kölcsönhatások nagyon bonyolultak lehetnek. Ezért elképzelhető, hogy a tökéletes optimalizáció nem valósul meg, azonban már az is segítséget jelent, ha felismerik az árváltoztatás helyes irányát

30 Termékcsomag árazás Egy több terméket gyártó vállalatnak az egyes termékek árainak meghatározása mellett egyéb árképzési lehetőségei is vannak. Nem csak a termékek megfelelő árazásában rejlenek lehetőségek, hanem, hogy mit árazunk be először. Az egyes termékeket külön - külön, vagy pedig termékcsomagokat képzünk. A termékcsomag (gyűjtőár) árképzés formái 1. Tiszta termékcsomag árképzés: Amikor tisztán csak a csomagot lehet megvenni,a termékeket különállóan nem. 2. Vegyes termékcsomag árazás: Ebben az esetben a termékcsomagot és a különálló terméket is értékesítik. Általában a termék és a termékcsomag árát külön állapítják meg. Ilyenkor létezik egy vezértermék, amit teljes áron vásárol a fogyasztó, aki egy második terméket ezzel a vásárlásával olcsóbban kaphat meg. A második termék általában egy érett termékciklusban járó kiegészítő termék. 3. Árukapcsolás: A fő termék (kapcsoló áru) megvásárolója beleegyezik abba, hogy egy vagy több kiegészítő terméket (kapcsolt áru) megvásárlásába, melyek szükségesek a kapcsoló termék használatához. Ezek általában kizárólag ugyan attól az eladótól szerezhetőek be. 4. Mennyiségi engedmény: Gyakran alkalmazott kedvezmény, amelyet általában egy éves intervallumban, a vállalat összes termékét érintő beszerzési értékre határoznak meg. Célja főként az, hogy a fogyasztó hűségét növeljék. 5. Keresztkuponok: A keresztkuponok leginkább az Egyesült Államokban terjedtek el. Céljuk, hogy az egyik termék megvásárlásával egy másik terméküket is propagálják. Gyakran használatos új termék bevezetésekor, és gyengébb termék használatának növelésekor. A termékcsomag árazás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy széles körben elterjedt alkalmazása

31 A termékcsomag árazások Tiszta termékcsomag árképzés esetén első lépésként a csomagban található egységnek meghatározzuk a költségeit. Ezután felmérjük a fogyasztók körében az általuk reálisnak tartott ellenértéket illetve, hogy melyik egység mennyire fontos a célcsoport számára. Ennek tudatában az egyik tagnak az optimális árából engedünk a másik javára. Így, ha azt csomagban értékesítjük, akkor lehetőségünk nyílik arra, hogy az optimális árból elengedett részt is átvigyük a másikszolgáltatás árába. Emellett a termékcsomag optimális ára alacsonyabb, mint a külön megállapított árak összessége. Az alacsonyabb árban és a fogyasztói többlet átvitelében jelentkező kettős hatás miatt sok fogyasztó választja ezt a termékcsomagot. Emellett még is érdemes különálló csomagban is értékesíteni a termékeket, hiszen lesznek olyan fogyasztók, akik csak az A vagy a B termékre tartanak igényt, és akár magasabb áron is hajlandóak külön megvásárolni. Tehát a vegyes termékcsomag sokkal finomabb piaci szegmentálásra ad lehetőséget. Hiszen ilyenkor négy piaci szegmensből (nem vásárlók, A terméket vásárlók, B terméket vásárlók, A+B terméket vásárlók) mindegyikét elértük és mindenki előtt lehetőséget biztosítottunk a vásárlásra. Általában egyik megoldás sem mondható optimális megoldásnak, azonban a következő szabályszerűségek segítenek alkalmazásukban: Ha a fogyasztók értékítélete azonos, azaz az egyik terméket előnyben részesítik a másikkal szemben, akkor a különálló árazás az optimális megoldás. Ha a felmérés alapján két különböző fogyasztói csoport van, akkor célszerű a tiszta termékcsomag árképzést alkalmazni. Ha a piacon kéttípusú fogyasztói csoportok vannak, akkor érdemes vegyes termékcsomag árképzést biztosítani. Az árukapcsolás és annak logikai magyarázata Az árukapcsolás fogalma: amikor a fő termék vásárlója beleegyezik több olyan kiegészítő termék megvásárlásába, amely szükséges a kapcsoló áru használatához és kizárólag ugyan attól a vállalattól szerezhető be. A kapcsoló áruk leginkább tartósak, míg a kapcsolt áruk nem tartósak (pl.: nyomtató + festékkazetta) Az árukapcsolás nagyon hatékony eszköz lehet a vállalat piaci pozíciójának megerősítésekor. Mivel a kapcsolt termék piacán versenykorlátozó hatása lehet, ezért Magyarországon az évi LVII. Törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szabályozza. Ez az V. 21 /.f bekezdésében kimondja, hogy az áru szolgáltatását, átvételét más

32 áru szolgáltatásától, átvételétől, továbbá a szerződéskötést olyan kötelezettségek vállalásától függővé tenni, amelyek természetüknél fogva, illetve a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához; 8 Emellett azonban sok árukapcsolásként működő termékcsomag praktikus okból alakult ki. Költségmegtakarítás A termékek összekapcsolása a fogyasztó felé érvként is hathat, hiszen költségeit megtakaríthatja, ha a termékcsomagot kínálja. Ezzel együtt a gyártó is csökkentheti költségeit, ha a termékeket összekapcsolva növeli az értékesítést. Hiszen az összekapcsolt termékek kölcsönhatásban állnak egymással. A termékcsomag árképzés alkalmazása Az alkalmazás szempontjából az alábbi összekapcsolásokat alkalmazhatjuk: 1. Termék és szolgáltatás összekapcsolása: pl.: egy csomagológép bérleti díja és az ahhoz kapcsolódó karbantartás díjai. Mivel a gépek általában egy elv alapján működnek, ezért a karbantartást külön is lehet értékesíteni más egyéb beszerzési forrásból származó gépek esetén. Így ebben az esetben be kell árazni a géphasználatot, a karbantartást és / vagy a mindkettőt tartalmazó csomagot. 2. Egy rendszer részeinek összekapcsolása: tipikus példa a személyi számítógépek konfigurációi és a perifériák együttes értékesítése. 3. A választható csomagok: pl.: amikor egy személygépjárműbe választható kiegészítőket opciós csomagokban értékesítette (pl.: komfort, classic, safety, stb.). Mivel a csomagban a különálló berendezések egyedi árához képest kedvezményt kaphatnak a vásárlók, így jelentősen növelhető az árbevétel. A vállalat számára további nyereséget biztosított, hogy az értékesítés elemzésével az alkatrészek beszerzési ára, a logisztikai költségek és az összeszerelések standardizálása egyszerűsíthető volt. 4. A fogyasztó árérzékenysége a csomag alkotórészeivel szemben: a csomagárának megállapításához elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk az alkotóelemek elemeinek fontosságával, a fogyasztók szempontjaival. Ezt az információt a conjoint analízis segítségével szerezhetjük meg. A mobiltelefonok és a-szolgáltatások piacán alkalmazott módszer eredményeként olyan mértékű árukapcsolás jön létre, mint pl.: az ingyenes mobiltelefon drágább percdíjakkal, 8 asjogi

33 A termékcsomag szétbontása Ahogyan a piaci szituáció megkívánhatja, a termékcsomag árazás alkalmazását úgy megkövetelheti annak szétbontását is. A szétbontás sokszor együtt jár termékváltoztatással, új termék bevezetésével, vagy egyéb hasonló marketinglépéssel. A termékek és az árak kombinálása az fogyasztóra szabás elengedhetetlen eszköze. Különösen, ha ez áremelkedéssel jár együtt. A szétbontás legfőbb oka a piaci trendek változása. Célszerű a szétbontáson gondolkodni, amennyiben: A szétbontással nagyobb árrés érhető el. Ez a különálló termékek alacsonyabb árrugalmasságából alakulhat ki. Pl., ha a csomag ára nagyon magassá válik. Piaci terjeszkedés a szétbontáson keresztül: azaz, mikor a csomag egyes darabjával új célpiacokat hódíthatunk meg. Növekvő standardizáció és kompatibilitás: Minél inkább standardizáltak a termékek, annál veszélyesebb összecsomagolni az árut. A fogyasztók külön beszerzési forrásból is ki tudják elégíteni igényeiket, így a termékeket külön beszerzési forrásból is össze tudják állítani. Ha a fogyasztó csak egy külön terméket keres, könnyen elfordulhat a csomagot értékesítő vállalattól. Ilyen helyzetben a vállalat vagy kilép a piacról, vagy szétbontja a csomagot. Különálló termékek térnyerése, a hozzáadott érték térnyerése: Sok iparágban a több hozzáadott termék felé történik elmozdulás. Előtérbe kerülnek a szoftver szolgáltatások, azaz a tudás alapú értéknövelés. Ezekért hagyományosan nem számítottak fel külön díjat, hanem beleépítették a termék árába. Ez egyre több problémát okoz, főleg ha a versenytársak kevesebb kiegészítő szolgáltatást kínálnak, és a vásárló ezt nem veszi figyelembe. Átláthatóbb lesz a termékek árazása, és az árrendszer Emellett a fogyasztó nem jut hozzá potyautasként kiegészítő szolgáltatásokhoz

34 Az ár meghatározása rövid távon Az ár rövid távú meghatározását másképpen ideiglenes árváltozásnak nevezhetjük. Ez a gyakorlatban igen általános jelenség. Eszköze sokrétű lehet, hiszen minden egyes vállalat bevezet valamiféle akciót időnként. Az idő alapú árképzés alkalmazásának több oka lehet. Első lépésben a fogyasztók kereslete függvényében teszünk különbséget az okok között. Ha a termék korlátozottan ismert, akkor az időalapú ármeghatározással vagy megismerjük a keresletet, vagy csak reagálunk a felmerült igényekre. Ha a kereslet ismert, akkor alaposabban meg kell vizsgálnunk a dolgot. Első lépésben megvizsgálandó, hogy az idő megfelelő magyarázatot ad-e a vásárlási szokásokra. Ha szezonális a kereslet, akkor vagy a csúcsidőt kihasználva kell emelni a nyereségünket (csúcsterhelés), vagy pedig a csúcsidő kinyújtására kell felhasználnunk az árainkat (csúcsterhelés a kereslet átirányításával). Ha a kereslet nem az idő függvénye, akkor a kedvezmények három módon bizonyulhatnak hasznosnak. 1., alacsonyabb árakkal bírjuk rá a vevőket a termék kipróbálására. (kipróbálás) 2. alacsonyabb árakkal arra bírjuk a fogyasztót, hogy azonnal vásárolja meg a terméket, ne halogassa a beszerzést. (beszerzés meggyorsítása) 3. Árengedménnyel olyan fogyasztókat is megnyerhetünk, akik egyébként nem vásárolnának a termékből az ára miatt (potenciális kereslettermelés). Ismert Nem az idő függvénye Az idő függvénye Kipróbálás Beszerzés meggyorsítása Kereslettermelés Csúcsterhelés Csúcsterhelés a kereslet átirányításával A kereslet ismerete Kezdetben korlátozottan ismert Keresletfelmérés Hozammenedzsment 4. ábra, az időalapú ármeghatározás szempontjai 9 9 Robert J. Dolan Hermann Simon: Árképzés okosan, profitnövelő stratégiák. Geomédia Szakkönyvek, Budapest

35 Az ismert és időtől független kereslet A fenti szempontok kombinálva is működhetnek. Erre legjobb példa a kipróbálás és a beszerzés meggyorsítása összekapcsolása. Ha például összecsomagolunk pár darab terméket és azt együttesen kedvezménnyel értékesítjük. A csomagban értékesített termékek így darabáron kedvezményesen kerülnek értékesítésre, azaz hamarabb kipróbálják, a darabszám miatt pedig 1. a konkurens termékek elől vettük el a piaci részt, 2. a fogyasztókat gyorsabb elhasználásra sarkalljuk. Emellett a használat során a vásárló meggyőződhet a termék tulajdonságairól, így, mikor visszatér a piacra, már szívesebben választja ezt a terméket. A módszert három módon alkalmazzák: 1. Visszatérítés: a vásárló a teljes árat fizeti, majd pl. egy számla ellenében visszakapja a kedvezményt 2. Kupon: itt szükséget, hogy a fogyasztó figyelmét felkeltse a kupon, kivágja és visszahozza azt. Ezzel kizárjuk az impulzusvásárlás lehetőségét. Azonban a fogyasztó így azonnal igénybe veheti a kedvezményt. 3. Polcra kihelyezett árengedmény: Ez a megoldás nem kíván semmi aktivitást a fogyasztótól és minden fogyasztó részesül a kedvezményből. Ez lényeges különbség, mert a fogyasztó nem biztos, hogy visszaküldi a számlát, vagy, hogy elviszi magával a kupont. Hátránya azonban a referenciaár érzésének változásában van. Az árak hatására könnyen elképzelhető, hogy a terméket kipróbáló újabb fogyasztók megnövelik a forgalmat. Ebben is látszik, hogy az idő alapú árképzéssel előrébb lehet hozni a vásárlást. Azonban a kritikusok szerint ez nem optimális, hiszen ezt a jövőbeli forgalom kárára teszem. Ebből a szempontból is érdemes azonban alkalmazása, hiszen a termékek tárolási raktározási költségei nem minket terhelnek

36 Az ár kommunikációja, árajánlati típusok, árengedmények alkalmazása. Az árképzés végső fázisában a vevő felé kommunikálnunk kell az árat. Ezen ajánlattétel létrejöhet szóban és írásban. Azonban a szóbeli ajánlattétel a komolyabb ügyleteknél nem alkalmazható a későbbi jogi viták elkerülése végett. Az árajánlat alaki követelményei: Tartalmazzon minden adatot az ügyletben lévő felekről (Név, kapcsolattartó, elérhetőségek) Egyértelműen elhatárolhatóak legyenek az ajánlaton szereplő termékek Tartalmazzon minden fontos információt a termékről, ami alapján beazonosítható egyszerűen a partner számára is. Tartalmazzon minden fontos információt az ügylet egyéb részleteiről is. (fizetési határidő, Incoterms paritás, szállítási határidő) Utaljon a mellékletekre, melyek szükségesek az ügylet zavartalan lefolyásához. Tartalmazzon árérvényességet, vagy az ár módosításának lehetőségét Mivel az árajánlat bizonyító erejű dokumentum, ezért fontos, hogy minden apró részletére figyelemmel kell lenni a kiadásakor és a beérkezésekor egyaránt. Fontos, hogy az árajánlat a megrendeléssel és a visszaigazolással együtt egy adásvételi szerződésként funkcionál. Árajánlati típusok Alapvetően az ár szempontjából kettő típust különböztetünk meg: Fixáras megállapodás Mozgóáras szerződés A kettő közötti lényeges különbség, hogy a fixáras megállapodás esetén a termék ára rögzített, nem vesz figyelembe az ügylet folyamán előforduló egyéb változásokat. Ennek oka lehet, hogy nem hatnak rá ilyen tényezők, vagy hogy az ügylet folyamán ezen tényezők előreláthatóan nem változnak. A fixáras szerződésnél lényeges, hogy az árat nagyon pontosan állapítsák meg. Az esetlegesen változó tényezők (pl. alapanyagár-emelkedés) a vásárlóra nem háríthatóak át. Ezek a változások akár olyan mértékűek is lehetnek, amelyek a fedezetet is felemészthetik. Ezért ilyen típusú árajánlatot csak olyan esetben érdemes kiadni, amikor:

37 Az adásvétel hamarabb megtörténik, mint ahogy a tényezők változhatnak (pl. azonnali szállítás esetén) A fedezet olyan mértékű, hogy a tényezők változása mellett is megfelelő nyereség érhető el az ügyleten. A mozgóáras megállapodás lényegesen többet fordul elő a külkereskedelmi munkában. Ebben az esetben az ügylet ellenértékét valamilyen árat meghatározó tényezőhöz kötik. EZ lehet például: A termék alapanyagára Az ügylet résztvevőinek devizanemében alkalmazott árfolyam-változás Egy harmadik, közösen elfogadott deviza árfolyam-változása Meghatározott devizakosár alkalmazása Mozgóáras megállapodás alkalmazása abban az esetben indokolt, mikor egy ügylet hosszabb időintervallumban jön létre, és ezen idő alatt valamely tényező változása várható. Ezen tényező változása komolyan befolyásolhatja az ügylet nyereségességét. Árengedmény Az árengedmény az ügylet létrejöttét elősegítő marketingeszköz. Az árengedmény definiálható úgy, hogy a vételár egy feltétel bekövetkezésekor csökken így a partner kedvezményhez jut, az eladó pedig számára előnyösebb üzleti pozícióba kerül. A feltételt mindig az eladó határozza meg belső vagy külső nyomásra. Ilyen feltétel sokféle lehet, leginkább elterjedt a rendelési mennyiség növelése, a fuvarozási paritásmódosítása, de akár eredményezheti az ügylet létrejöttét is. Az árengedmény azonban nem osztogatható vég nélkül. Célszerűtlen minden esetben az ártárgyalás engedménnyel kezdeni, hiszen tárgyalástechnikában jártas vevőjelöltünk további engedményeket fog megpróbálni kikényszeríteni. Az árengedmény feltételét minden esetben precízen tisztázni kell a későbbi félreértések elkerülése végett. Árengedmény adható az egységárból (pl.: mennyiségi kedvezmények), de akár a fizetendő végösszegből is (pl.: skontó alkalmazása)

38 Árképzés a nemzetközi és a magyarországi csomagolóanyag piacon, a piacvezető stretchfóliagyártó bemutatásával A Manuli Stretch Vállalat bemutatása A Manuli Stretch csoport 1970 óta foglalkozik a 100%-ban visszaforgatható lineáris kissűrűségű polietilén (LLDPE) ipari feldolgozásával ban a Manuli Stretch volt az első vállalat, aki Európában stretch-fólia gyártásba kezdett, ma a világvezető gyártói közé tartozik mind termelékenység, termékminőség és kereskedelmi oldalról. Ez igen széles spektrumban jelent kihívást, a fólia vékonysága, tartóereje és a sokféle felhasználhatósága szempontjából. A stretch-fólia felhasználási területeit az élelmiszeripartól kezdve a gyógyszergyárakon, papírgyárakon, logisztikai központokon keresztül a mezőgazdaságig mindenhol megtalálhatjuk. A csoport fő célja megtartani és konszolidálni vezető szerepét az ipari csomagolás területén, ennek eszközét a magasan megbízható termékek szállításában és piacon található legjobb minőség/ár együtthatóban látják. A legfontosabb fejlemények a kutatás-fejlesztés területén zajlanak, az egyre fontosabb minőségi igényeknek megfelelő termékek kifejlesztésében, valamint a műszaki és szervezési kihívásokban Európában és világszerte. A Manuli Stretch Csoport legfontosabb céljai közül is kiemelkedik a Környezetvédelmi Rendszerének tökéletesítése, és további fejlesztése ISO szabványoknak megfelelően. Széleskörű, jól képzett szakember és értékesítő csapatával a Manuli Stretch csoport minden piacon jelen van saját képviseletével, ügynökeivel és hivatalos viszonteladóival A Manuli Stretch ma Európa legnagyobb stretch-fólia gyártója. Éves kapacitásuk tonna, melyet a világ minden részére értékesít. Németországban, Schkopauban helyezkedik el az a gyártóbázis, mely a magyar vállalatot is kiszolgálja, ez egyébként a világ legmodernebb stretch-fólia gyára. További gyáraik vannak Olaszországban, Angliában és Argentínában. Folyamatosan fejlesztik termékeiket és gyártó gépeiket, ennek köszönhetően tudnak stabil és jó minőséget produkálni. A termékfejlesztések során nem csak a gyártógépek hatékonyságának növelésére koncentráltak, hanem arra is, hogy partnereik, a fólia felhasználói, mind költség, mind felhasználás oldaláról minél hatékonyabban tudják termékeiket csomagolásra használni. A gyárak mind ISO 9002-es és ISO es minőségbiztosítási rendszerrel rendelkeznek további garanciát nyújtva Manuli Stretch ügyfelei részére

39 A Manuli Stretch kereskedelmi csapata ma már behálózza Európát, a nyugati országoktól, Magyarországon át Ukrajnáig mindenhol találhatunk Manuli Stretch képviseletet. 5. ábra: A Manuli Stretch csoport leányvállalatai A Manuli Stretch Magyarország bemutatása A Manuli Stretch Magyarország Kft ben azzal a céllal alakult, hogy a magyar felhasználóknak stabil, magas minőségű termékeket szállítson olyan szolgáltatás mellett, mely kényelmessé teszi a csomagolóanyagok beszerzési folyamatát partnereiknél. Kezdetekben a cél a magyarországi piacon piacvezető szerep megszerzése és a vállalat nyereségessé tétele volt. Ezt évben a vállalat kb. 600 T / hó fóliaértékesítéssel és átlagosan kb. 120 Mió / hó árbevétellel 4 Mió nyereséggel zárva érte el. A évben a vállalat stratégiai átszervezésen ment keresztül. Az eddigi Értékesítési Vezetők munkájuk mellett termékmenedzseri feladatokat is kaptak. A vállalat számára ez a termékek diverzifikációját és az egyéni értékesítési feladatok átszervezését jelentette. A cég termékmenedzserei felelősek a termékek forgalmának növeléséért, a piaci részesedés megtartásáért és fejlesztéséért, az árak kialakításáért, folyamatos marketingtevékenységért

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/24 Vállalkozások árképzése (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) Árbevétel Nyereség Fejlődés, presztízs 2/24 Hozam Árbevétel Bevétel HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő.

13. A zöldborsó piacra jellemző keresleti és kínálati függvények a következők P= 600 Q, és P=100+1,5Q, ahol P Ft/kg, és a mennyiség kg-ban értendő. 1. Minden olyan jószágkosarat, amely azonos szükségletkielégítési szintet (azonos hasznosságot) biztosít a fogyasztó számára,.. nevezzük a. költségvetési egyenesnek b. fogyasztói térnek c. közömbösségi

Részletesebben

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger

Fejezet 4. Modul 2 Marketingtervezés. Az ár. Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger Modul 2 Marketingtervezés Fejezet 4 Az ár Dr. Andrea Grimm Dr. Astin Malschinger TARTALOM 2 MODUL 2 MARKETINGTERVEZÉS Fejezet 4: Az ár Szerzők: Dr. Andrea Grimm, Dr. Astin Malschinger IMPRESSZUM A tartalomért

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar)

Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) 1/23 Vállalkozások költséggazdálkodása (Renner Péter, BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar) HOZAM RÁFORDÍTÁS EREDMÉNY ÁRBEVÉTEL KÖLTSÉG BR. NYERESÉG BEVÉTEL KIADÁS PÉNZTÁR KÖLTSÉG RÁFORDÍTÁS KIADÁS HOZAM

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés

Gyakorló feladatok a Vezetõi számvitel tárgyhoz Témakör: Fedezeti elemzés 1. feladat Egy világító kertitörpéket gyártó vállalkozás 12 000 darab kertitörpe gyártását és értékesítését tervezi. Költségei és árbevétele várhatóan az alábbiak szerint alakulnak: Megnevezés eft Változó

Részletesebben

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat

Marketing mix. Marketing-orientált árazás 2012.02.25. Értékajánlat Marketing mix Partnerek Értékajánlat Pozícionálás Márkaépítés Referenciacsoportok Szolgáltató Fogyasztó Termék Árazás Értékesítés Versenytársak Reklám gyüttfogyasztók Árazás Ár Áron egy termék vagy szolgáltatás

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

Mottó: Ha a hatékony termékpolitika, reklám és értékesítéspolitika elveti az üzleti siker magvait, akkor a hatékony árpolitika learatja azt.

Mottó: Ha a hatékony termékpolitika, reklám és értékesítéspolitika elveti az üzleti siker magvait, akkor a hatékony árpolitika learatja azt. Árpolitika Az előadás fő témái I./ Az árpolitika céljai II./ Az árakat meghatározó tényezők III./ Az árképzés folyamata IV./ Árváltoztatások kezdeményezése V./ Árváltoztatások Mottó: Ha a hatékony termékpolitika,

Részletesebben

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten

Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten Gazdasági ismeretek A projektmunka témakörei közép- és emelt szinten A projekt kidolgozásakor, a részletes követelményekben meghatározott szintenkénti elvárásoknak kell tükröződniük. A projekt témák után

Részletesebben

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál

Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Az eredmény a kereskedelmi vállalkozásoknál Hozam: az adott időszak alatt értékesített áruk számlázott nettó ellenértéke (értékesítés nettó árbevétele) Ráfordítás: az értékesítés érdekében felmerült közvetlen

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011

Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 Árképzési sablon A Regionális Humán Innováció Nonprofit Kft. megbízásából Készítette: Laki Ferenc Szombathely 2011 BEVEZETÉS Miért is fontos nekünk az árképzés? Amennyiben a célunk, hogy intézményünk képes

Részletesebben

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR

0062-06 MARKETING ÉS PR ALAPISMERETEK TÉTELSOR 1. A mellékelt források felhasználásával mutassa be a marketing gondolkodás fejlődését! Hasonlítsa össze a termelésorientált és a marketingorientált vállalkozást! Milyen lépéseket kell tenni a marketinges

Részletesebben

2651. 1. Tételsor 1. tétel

2651. 1. Tételsor 1. tétel 2651. 1. Tételsor 1. tétel Ön egy kft. logisztikai alkalmazottja. Ez a cég új logisztikai ügyviteli fogalmakat kíván bevezetni az operatív és stratégiai működésben. A munkafolyamat célja a hatékony készletgazdálkodás

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet

A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem. Dr. Piskóti István Marketing Intézet A vásárlás katedrálisai - Értékesítési csatornák és döntések a kereskedelem Dr. Piskóti István Marketing Intézet Disztribúciós mix A marketing (értékesítési, disztribúciós) csatorna kialakítására, működtetésére

Részletesebben

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa

* Modern piacelmélet. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció. * Árdiszkrimináció: egy példa * Modern piacelmélet ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Tárgyfelelős neve * Modern piacelmélet Árdiszkrimináció ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Hidi János * Árdiszkrimináció: egy

Részletesebben

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8

1964 IBM 360 1965 DEC PDP-8 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem Információgazdálkodási Tanszék 2006. 1 Ki mikor kapcsolódott be az információs társadalomba?

Részletesebben

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN

A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN A vám gazdasági hatásai NEMZETKZÖI GAZDASÁGTAN Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 A vám típusai A vám az importált termékre kivetett

Részletesebben

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák

Nemzeti Workshop. Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Nemzeti Workshop Új üzleti modellek és élelmiszer-feldolgozási stratégiák Dr. Sebők András Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. 1 Az üzleti modell célja 2 Olyan vonzó ajánlat a vevők számára - a termékek

Részletesebben

A vállalti gazdálkodás változásai

A vállalti gazdálkodás változásai LOGISZTIKA A logisztika területei Szakálosné Dr. Mátyás Katalin A vállalti gazdálkodás változásai A vállalati (mikro)logisztika fő területei Logisztika célrendszere Készletközpontú szemlélet: Anyagok mozgatásának

Részletesebben

Társaságok pénzügyei kollokvium

Társaságok pénzügyei kollokvium udapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar udapesti Intézet Továbbképzési Osztály Társaságok pénzügyei kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 55 60 pont

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Összeállította: Sallai András. Minőség

Összeállította: Sallai András. Minőség Összeállította: Sallai András Minőség MINŐSÉG (QUALITY) Az egység azon jellemzőinek összessége, amelyek befolyásolják képességét, hogy meghatározott és elvárt igényeket kielégítsen. Célok a vevő elvárásainak

Részletesebben

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával

Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért. NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület Felelősen a társadalomért NEA-TF-12-SZ-0109 A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával Frekvencia Egyesület konferenciája Forrásteremtés, támogatások, pénzügyi akadályok és lehetőségek

Részletesebben

Játékszabály DMB 2016

Játékszabály DMB 2016 DMB 2016 KEDVES JÁTÉKOSUNK! Az FMCG szektorba tartozik minden nem tartós és különleges jellegzetességgel nem bíró termék: pl. italok, cigaretták, higiéniai és kozmetikai termékek, nem alapvető élelmiszerek,

Részletesebben

Alapfogalmak, alapszámítások

Alapfogalmak, alapszámítások Alapfogalmak, alapszámítások Fazekas Tamás Vállalatgazdaságtan szeminárium 1. Vállalati gazdálkodás Gazdálkodás - Gazdaságosság. A gazdálkodás a vállalat számára szűkösen rendelkezésre álló és adott időszakon

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR

Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Dr. Körmendi Lajos Dr. Pucsek József LOGISZTIKA PÉLDATÁR Budapest, 2009 Szerzők: Dr. Körmendi Lajos (1.-4. és 6. fejezetek) Dr. Pucsek József (5. fejezet) Lektorálta: Dr. Bíró Tibor ISBN 978 963 638 291

Részletesebben

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető.

1. Az ár jelentősége. Az ár az áru pénzben kifejezett ellenértéke. Az a pénzmennyiség, amennyiért az áru eladható, megvehető. Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1495-06 Marketing és PR ismeret Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése: 1495-06/2 Marketing- és PR alapfogalmainak ismertetése,

Részletesebben

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében.

A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. A költségkontrolling szerepe. Kalkulációk készítése egy konkrét megvalósítás tükrében. Plain Consult Kkt. Galántai Tamás 2010. november 9.. www.plainconsult.hu A vezetői költség- és teljesítményszámítási

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA

PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA PROGNÓZIS KISÉRLET A KEMÉNY LOMBOS VÁLASZTÉKOK PIACÁRA Magyarország fakitermelése em 3 AESZ 2008 6000 5000 4000 3000 5836 5784 5659 5940 5912 2000 1000 0 2002 2003 2004 2005 2006 A kemény sarangolt és

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

A kereskedelem helye, szerepe

A kereskedelem helye, szerepe A kereskedelem helye, szerepe Kereskedelem: Egyrészt tevékenység, melynek során a termékek előállítójuktól eljutnak a felhasználóhoz. Másrészt szervezet, amelyhez azok a vállalatok tartoznak, amelyek fő

Részletesebben

Ár, árstratégiai döntések. Marketing 5.

Ár, árstratégiai döntések. Marketing 5. Ár, árstratégiai döntések Marketing 5. Az ár Egy termék illetve szolgáltatás tulajdonjogának, vagy használatának megszerzéséért kifizetett pénz, ellentételezés. Tipikus piacgazdasági kategória Árként funkcionálhat

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár

2013.08.19. 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel. 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate. 3. Keresleti szobaár Átlagár 1 2.6. Szállodák szobaár Szállodai szobaárak Bevétel 1.Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban. Ábrahám Zsolt Juhász István

SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban. Ábrahám Zsolt Juhász István SIKERES KAMPÁNY TECHNIKÁK Két hatékony marketingeszköz a gyakorlatban Ábrahám Zsolt Juhász István MARKETINGESZKÖZÖK Két népszerű marketingeszköszről (STP és 4P) lesz szó STP Szegmentálás Targetálás Pozicionálás

Részletesebben

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma

Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével. - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egyes logisztikai feladatok megoldása lineáris programozás segítségével - bútorgyári termelési probléma - szállítási probléma Egy bútorgyár polcot, asztalt és szekrényt gyárt faforgácslapból. A kereskedelemben

Részletesebben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben

Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben Hogyan csökkentheti költségeit versenytársainál nagyobb mértékben? Dr. Szegedi Zoltán c. egyetemi tanár, Az MKT Logisztikai Szakosztályának elnöke Az időtényező szerepe a cég logisztikai költségeiben zoltan.szegedi@ameropa.hu

Részletesebben

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet???

DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? DE! Hol van az optimális tőkeszerkezet??? Adósság és/vagy saját tőke A tulajdonosi érték maximalizálása miatt elemezni kell: 1. A pénzügyi tőkeáttétel hatását a részvények hozamára és kockázatára; 2. A

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

Kiszorító magatartás

Kiszorító magatartás 8. elõadás Kiszorító magatartás Árrögzítés és ismételt játékok Kovács Norbert SZE GT Az elõadás menete Kiszorítás és információs aszimmetria Kiszorító árazás és finanszírozási korlátok A BOLTON-SCHARFSTEIN-modell

Részletesebben

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella

3. A logisztikai szemlélet jellemzői. Készítette: Juhász Ildikó Gabriella 3. A logisztikai szemlélet jellemzői 1 A logisztika új menedzsment szemléletet jelent a gazdaságban. Kialakulásának oka: élesedő versenyhelyzet a piacon A termék minőség mellett a kapcsolódó szolgáltatás

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 3. Előadás A beszerzési logisztikai folyamat Design tervezés Szükséglet meghatározás Termelés tervezés Beszerzés

Részletesebben

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca

fogyasztás beruházás kibocsátás Árupiac munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet tőkekínálat Tőkepiac megtakarítás beruházás KF piaca kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet Tőkepiac tőkekínálat KF piaca megtakarítás beruházás magatartási egyenletek, azt mutatják meg, mit csinálnak a

Részletesebben

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában

VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS. Versenyképességünk helyzete Európában VERSENYKÉPES (-E) A MAGYAR BROJLER TERMELÉS Versenyképességünk helyzete Európában 2010 2014. Előzmények: a hazai agrár-élelmiszer ipar elmúlt 25 éve ~ A '80-as évek végére a tőkeigényes állattenyésztési

Részletesebben

Reklám ÁRON a rengetegben

Reklám ÁRON a rengetegben Marketing alapjai 8. Reklám ÁRON a rengetegben ÁR-MIX ÁRSTRATÉGIÁK - TAKTIKÁK Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 Árpolitika fő döntési területei az árképzés módjának meghatározása, egy új termék árának

Részletesebben

Környezetelemzés módszerei

Környezetelemzés módszerei MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel Intézeti Tanszék Környezetelemzés módszerei Dr. Musinszki Zoltán A vállalkozás és környezete Közgazdasági

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ?

MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS SIKERES BESZÁLLÍTÓVÁ? MAGYAR BESZÁLLÍTÓK A NEMZETKÖZI ÉRTÉKLÁNCBAN HOGYAN VÁLHAT AZ ÖN VÁLLALKOZÁSA IS Nagyné Miske Margit ügyvezető igazgató NATURTEX Gyapjú- és Tollfeldolgozó Kft. RÖVID TARTALOM 1. Néhány mondat a NATURTEX

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek II. SGYMMEN227XXX SGYMMEN2073XA Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd

Részletesebben

A Royalty-ról másképp

A Royalty-ról másképp A Royalty-ról másképp A Les Nouvelles 2011 szeptemberi számában, Damien Salauze, Institute Curie, Párizs, VP Business Development & Licensing cikke alapján (pp. 210 216) Lantos Mihály lantos@danubia.hu

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

Mikroökonómia - 8. elıadás

Mikroökonómia - 8. elıadás Mikroökonómia - 8. elıadás VÁLLALATOK A NEMZETKÖZI PIACOKON 1 HOGYAN VISELKEDIK EGY NEMZETKÖZI KAPCSOLATOKRA TÖREKVİ VÁLLALAT? PIAC: - gazdasági szereplık - szokások - kultúra, nyelv - jogrendszer, piaci

Részletesebben

A logisztika feladata, célja, területei

A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata, célja, területei A logisztika feladata: Anyagok és információk rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, irányítása és ellenőrzése, valamint a vizsgált rendszerben

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén

Levelező hallgatóknak pótzh lehetőség: a félév rendje szerinti pótlási napok egyikén Közgazdaságtan II. Mikroökonómia SGYMMEN202XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás építőmérnök

Részletesebben

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás

A h a h tóság i iára r lk l a k lm l a m zás s pél é dái Villamos o e nergia Távhős ő zo z l o gá g l á ta t t a ás Szemé lys y zá z llí á tás A hatósági ármeghatározás kérdései előadó: Sugár Dániel (TIG-RES Rt.) CMC minősítés 2004. február 10. Piaci árak vs. hatósági árak A piaci ár kialakulása: P S Egyensúlyi ár A láthatatlan kéz D Hatósági

Részletesebben

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate

Kínálati szobaár. Rack Rate 2013.10.16. 1. Kínálati szobaár Rack Rate 9. Szállodák árai Szállodai szobaárak 1 Forgalom - Bevétel 1. Kínálati szobaár Kínálati szobaár 2. Kínálati ár meghatározásának folyamata Rack Rate 3. Keresleti szobaár Átlagár 4. Szállodai szobaárak Ártípusok

Részletesebben

Szerzői jogi védelem

Szerzői jogi védelem Szerzői jogi védelem A szerző számára minden jog fenntartva! Jelen szellemi terméket, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármilyen formában részben vagy egészben a szerző

Részletesebben

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője

A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. A földgáz nagykereskedelem múltja és jövője Viktor László Siófok, 2009. október 29. Tartalom A 150 éves gázipar 50 éves

Részletesebben

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat

Tantárgyi program. 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező tagozat Tantárgyi program 1. A tantárgy neve, kódja: AV_GLD110-K3 Marketing 2. A neve, beosztása:, egyetemi tanár 3. Szakcsoport (szakirány) megnevezése: Gazdasági és Vidékfejlesztési Agrármérnök (BSc) szak, levelező

Részletesebben

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek

Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek Projektmenedzsment sikertényezők Információ biztonsági projektek A Project Management Institute (PMI, www.pmi.org) részletesen kidolgozott és folyamatosan fejlesztett metodológiával rendelkezik projektmenedzsment

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ BARRIER DEVIZAÁRFOLYAM OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ Jelen terméktájékoztatóra vonatkozóan a Terméktájékoztató egyszerű (plain vanilla) devizaárfolyam opciós ügyletekhez elnevezésű terméktájékoztatóban

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium F Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 43 50 pont jeles 35 42 pont jó 27 34 pont közepes 19 26

Részletesebben

Vállalkozási finanszírozás kollokvium

Vállalkozási finanszírozás kollokvium Harsányi János Főiskola Gazdaságtudományok tanszék Vállalkozási finanszírozás kollokvium Név: soport: Tagozat: Elért pont: Érdemjegy: Javította: 47 55 pont jeles 38 46 pont jó 29 37 pont közepes 20 28

Részletesebben

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények

Bevezetés s a piacgazdaságba. gba. Alapprobléma. Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények A mikroökonómia és makroökonómia eltérése: Bevezetés s a piacgazdaságba gba Alapfogalmak, piaci egyensúly Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplık, egyéni érdekek alapvetı piaci törvények Makroökonómia:

Részletesebben

Bódulat-marketing (az áru a piacon)

Bódulat-marketing (az áru a piacon) Bódulat-marketing (az áru a piacon) Tistyán László Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete Dala Bernadett gyakornok Módszer Tárgy: a legális pszichoaktív szerek, ezen belül is az ún. dizájner

Részletesebben

Szolgáltatások tervezése I.

Szolgáltatások tervezése I. Szolgáltatások tervezése I. A szolgáltatásmarketing tárgya Kétféle megközelítés Szolgáltatások alapsajátosságai Szolgáltatások minősége A szolgáltatásmarketing eszközrendszere: a 7 P A szolgáltatások a

Részletesebben

7. A vállalat költségei

7. A vállalat költségei 7. A vállalat költségei Igaz-hamis állítások 1. Azokat a költségeket soroljuk be a stock típusú költségek csoportjába, melyek adott időpontban felmerülnek és megtérülnek, például az energia ára, rezsi

Részletesebben

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ

TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ TERMÉKTÁJÉKOZTATÓ DIGITÁLIS (BINÁRIS) OPCIÓS ÜGYLETEKHEZ A termék leírása: A Devizaárfolyam Digitális-opció (vagy más kifejezéssel Bináris opciós) egy olyan ügylet, amely keretében az opció jogosultja

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni?

Regionális szervezet a Balaton Régióban. Hogyan érdemes csinálni? Regionális szervezet a Balaton Régióban Hogyan érdemes csinálni? Jelenlegi helyzet Pozitívumok: - helyi, mikrotérségi szervezetek megalakulása - tudatosabb termékpolitika elsősorban helyi szinten - tudatosabb

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ.

A változó költségek azon folyó költségek, amelyek nagysága a termelés méretétől függ. Termelői magatartás II. A költségfüggvények: A költségek és a termelés kapcsolatát mutatja, hogyan változnak a költségek a termelés változásával. A termelési függvényből vezethető le, megkülönböztetünk

Részletesebben

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013.

Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ. StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. Lehet belőle üzlet? AZ ÜZLETI KONCEPCIÓ StartUP Vállalkozásindítás 3.0 Vecsenyi János, 2013. 1 koncepció meghatározza, hogy kiknek mit ad el, és hogyan teremt ebből pénzt a vállalkozás. StartUP Vállalkozásindítás

Részletesebben

A technikai elemzések értelmezése

A technikai elemzések értelmezése A technikai elemzések értelmezése A technikai elemzések értelmezése 1. Technikai Elemzés (Technical Analysis) 6. Gyakorlat Technikai elemzés értelmezése Mi az a technikai elemzés (TA)? A piaci mozgásokat

Részletesebben

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 2. hét KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY KÖZGAZDASÁGTAN I. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Közgazdaságtan 1. KERESLET, KÍNÁLAT, EGYENSÚLY Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel s: K hegyi Gergely 2010. június Vázlat 1

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. február 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

BetBulls Opciós Portfolió Manager

BetBulls Opciós Portfolió Manager BetBulls Opciós Portfolió Manager Ennek a modulnak a célja, hogy ügyfeleinknek lehetőséget biztosítson virtuális számlanyitásra és részvény, valamint opciós pozíciók vásárlására, eladására a naponta frissülő,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv

ÜZLETI TERV. vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv ÜZLETI TERV vállalati kockázat kezelésének egyik eszköze Sziráki Sz Gábor: Üzleti terv 1 Rövid leírása a cégnek, a várható üzletmenet összefoglalása. Az üzleti terv céljai szerint készülhet: egy-egy ötlet

Részletesebben

Elemzések, fundamentális elemzés

Elemzések, fundamentális elemzés Elemzések, fundamentális elemzés Előadó: Mester Péter elemző peter.mester@quaestor.hu CÉL Bármilyen fundamentális elemzés is akad a kezünkbe, értsük és megértsük TARTALOM A fundamentális elemzés alapjai

Részletesebben

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március

Vállalatgazdaságtan Intézet. Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március Logisztika és ellátási lánc szakirány Komplex vizsga szóbeli tételei 2009. március A tételek: 1) Hogyan lehet a biztonsági készletet meghatározni adott kiszolgálási szint mellett? Hogyan határozható meg

Részletesebben

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21

Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Hogyan befolyásolja az új gázpiaci modell az árak alakulását? Farkas Zoltánné osztályvezető 2007.02.21 Érintett témák Szabályozott rendszerhasználati tarifák Szállítás Elosztás: időszakos teljesítmény

Részletesebben

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Minőség

Gyakorló feladatok a Komplex elemzés tárgyhoz Témakör: Minőség Gyakorló feladatok a Komlex elemzés tárgyhoz. feladat Egy vállalkozás termelőfolyamatának minősége a következőkéen alakult: Megnevezés Termelés vezértermékben (db Selejt (db terv tény terv tény I. sz.

Részletesebben