SZOMBATHELYI VADVIRÁG ÓVODA ÉVSZAK - JÁRÓ PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 OM SZOMBATHELYI VADVIRÁG ÓVODA ÉVSZAK - JÁRÓ PEDAGÓGIAI PROGRAM Készítette: A Szombathelyi Vadvirág Óvoda Nevelőtestülete Szombathely

2 Bevezető gondolatok Pedagógiai Programunk szemle letmódja az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja ira nyvonala t ko veti, az óvoda funkcióihoz a ta rsadalomban beto lto tt szerepeihez, óvodato rte neti elo zme nyeihez, hagyoma nyaihoz, eddig ele rt e rte keihez igazodik. Pedagógiai Programunkat a ttekintettük, újrae rte keltük, a gyermeki e rdekek e rve nyesüle se nek mindenek felettise ge t e s a mindennemű diszkrimina ció mentesse get szem elo tt tartva. A programmódosíta si folyamatkor figyelembe vettük a szakmai, to rve nyi, e s külso ko rnyezeti va ltoza sokat, a partneri ige nyfelme re s tapasztalatait. Nevelo testületünk elko telezett híve a magyar ne phagyoma ny a pola sa nak. Eddigi tapasztalataink alapja n úgy íte ljük meg, hogy a hagyoma nyo rze s gazdag leheto se ge t kína lja a gyermekek sokira nyú harmonikus fejleszte se nek, s alapja t ke pezi a majdani felno tt műveltse gnek. A re gi ne pszoka sokról ma ma r keveset ko zvetít a csala d, így feladatunknak tartjuk megismertetni gyermekeinkkel azokat az e rte keket, melyek, ha nem le tezne nek, nem lenne min megvetni la bunkat. Munka nk sora n meghata rozó szerepe van az e rzelemnek, a leheto se g kína lta aktivita snak, kreativita snak. Kiemelkedo jelento se ggel bírnak az e vszakok ko re csoportosuló ünnepeink, melyek ko zo sse gforma la sunk e s a csala ddal való együttműko de sünk alappille rei. A ne pi ja te kok meghata rozó szerepet to ltenek be nevelo munka nk sora n. Nagy hangsúlyt fektetünk a ke zművesse g kína lta leheto se gek maxima lis kihaszna la sa ra. Eza ltal ismertetjük meg gyermekeinket az o si ne pi ke zművesse g e rte keivel, az o si technika kkal, o szto no zve o ket az alkota s o ro me nek felfedeze se re, a munka megbecsüle se re, ve leme nyalkota sra, a terme szet szeretete re. Az ünnepre való ke szülo de s aktiviza lja a gyermekeket, felkelti kíva ncsisa gukat. A gondolatok o tletek születe se, majd a ce lok kitűze se műko de sbe hozza fanta zia jukat. A megvalósíta sban va llalt szerepek az intellektua lis e s gyakorlati teve kenyse gek hosszantartó la ncolatai. Maga az ünnep a kiteljesede s, ko zo sse günk e rzelmeit, gondolkoda sa t, magatarta sa t forma ló ero. Ez az ero hata ssal van a csala di e let teve kenyse geire, eza ltal ko zo sek ce ljaink, feladataink megvalósíta sai is. Munka nkhoz elengedhetetlenül szükse ges, hogy gyermekeink ege szse ges, edzett gyerekek legyenek. O voda nkon belül to rekszünk azoknak a leheto se geknek a felkutata sa ra, melyek biztosítja k a gyerekek ege szse ges fejlo de se t, azokat a testi e s lelki szükse gleteket, melyek fejlo de sükho z szükse gesek. 2

3 Külo nbo zo szolga ltata sok megszerveze se vel (úsza s, korcsolya, ta nc, foci, ke zilabda ), az ege szse ges ta pla lkoza s megteremte se vel, a szülo k re sze re biztosított rendszeres ta je koztata ssal a leheto se ghez me rten alakítjuk e letmódjukat. A Pedagógiai Programunkban foglaltak az alapja e s egyben meghata rozója annak a ko zo s e rte krendnek, melyet minden dolgozónak ko vetnie kell, az inte zme nybe ja ró gyermekek sikeres, pozitív kimenetelű nevele se, fejleszte se e rdeke ben. Hangsúlyos a gyermekko zpontúsa g, a gyermekek tisztelete, a ja te k, mint az óvoda skorú gyermek, legfontosabb teve kenyse ge. Munka nk sora n ne lkülo zhetetlennek tartjuk a szeretetet, az odafigyele st, a tudatossa got, a magas fokú empa tia s ke szse get, a külo nbo zo se gek elfogada sa t, a kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek nevele se t, az ege szse ges e letmód szoka sainak alakíta sa t, a ko rnyezettudatos magatarta s kialakíta sa t. O voda nk elva ra ske nt ta masztja a dolgozóival szemben, hogy az inte zme nyünkben cseperedo gyermekek sikeresen nevelkedjenek, kompetencia ik pozitív ira nyba fejlo djenek. Ebben a munka ban sza mítunk a gyermekek, a szülo k e s munkata rsaink aktív együttműko de se re. Évszak-Ja ró Pedagógiai Programunkban o sszegezve van mindaz a szellemise g, szakmai tuda s, ko zo s e rte krend, melyet a mi óvoda nk e lete rze s jelent. Hiszünk abban, hogy az inte zme nyünket va lasztó csala dokkal való jó együttműko de s alapja az, hogy a gyermekek szülei az óvoda ba le pe s pillanata tól megismerje k Pedagógiai Programunkat, az abban foglaltakat elfogadja k, azonosuljanak vele e s megvalósíta sban partnerke nt ko zreműko djenek. Nevelo testületünk e s a nevelo e s oktató munka t segíto alkalmazottak ko zo sse ge vel együtt arra to rekszünk, hogy az elmúlt e vek szakmai eredme nyeit megtartva, színvonalas, pozitív jo vo ke pet suga rzó inte zme ny legyünk, ahol jó gyermeknek e s felno ttnek lenni egyara nt. Szombathely, szeptember 01. Hala sz Imre ne O vodavezeto 3

4 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés Az óvoda adatai Az Évszak-Ja ró Pedagógiai Program jogszaba lyi ha ttere Óvodánk sajátos arculata Gyermekképünk, óvodaképünk, pedagógusképünk, hitvallásunk Gyermekke p O vodake pünk, inte zme nyi jo vo ke pünk Pedagóguske pünk Az óvodai élet megszervezésének elvei O voda nk szeme lyi felte telei O voda nk ta rgyi felte telei Szervezeti keretek Napi- e s hetirendünk O vodapedagógusaink tervezo munka ja nak elvei Évszak-Járó Pedagógiai Program Óvodai nevelésünk alapelvei, célja, feladatai Nevelo munka nk alapelvei Az óvodai nevele sünk ce lja O vodai nevele sünk feladatai Az ege szse ges e letmód alakíta sa Érzelmi erko lcsi e s e rte korienta lt ko zo sse gi nevele s Az anyanyelvi-, e rtelmi fejleszte s e s nevele s megvalósíta sa Az e rtelmi fejleszte s e s nevele s Óvodai életünk tevékenységformái Ja te k-szabad ja te k Munka jellegű teve kenyse g A teve kenyse gben megvalósuló tanula s Versele s, mese le s Ének, zene, e nekes ja te k, gyermekta nc Rajzola s, feste s, minta za s, ke zimunka Mozga s A külso vila g teve keny megismere se Gyermekvédelem és esélyegyenlőség az óvodában A szocia lisan ha tra nyos helyzetű gyermekek felza rkóztata sa nak terve A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése,tehetséggondozás A saja tos nevele si ige nyű gyermekek nevele se Beilleszkede si, tanula si, magatarta si nehe zse ggel küzdo gyermekek Kiemelten tehetse ges gyermekek, tehetse ggondoza s óvoda nkban Ügyes kezek tehetse gműhely Tervezés, szakmai dokumentumok, mérés, ellenőrzés, értékelés A gyerekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése

5 11. Az óvodáskor végére elvárt fejlettség Kapcsolatok szerepe a programunkban O voda nk belso fele píte se, kapcsolatai Az óvodavezeto, a nevelo testület Kapcsolat az óvodapedagógusok ko zo tt Kapcsolat az óvodapedagógus e s az inte zme ny egye b dolgozói ko zo tt O voda nk külso kapcsolatai O voda nk e s a csala d kapcsolata O voda nk e s az iskola kapcsolata O voda nk e s a ko zművelo de si inte zme nyek kapcsolata Kapcsolatunk a Fenntartó Önkorma nyzattal Pa los Ka roly Szocia lis Szolga ltató Ko zpont e s Gyermekjóle ti Szolga lat Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat Szombathelyi Taginte zme nye, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat Megyei Szake rto i Bizottsa ga Eo tvo s Lóra nt Tudoma ny Egyetem Savaria Regiona lis Pedagógiai Szakmai e s Kutató Ko zpont Kapcsolatunk ege szse gügyi inte zme nyekkel Kapcsolatunk egye b inte zme nyekkel, civil szervezetekkel Püspo ki Hivatal Ön és továbbképzés Innováció az óvodai gyakorlatunkban Az informa ciós e s kommunika ciós technológiai eszko zo k (IKT) haszna lata nak leheto se gei az óvoda ban Ba zisóvodai teve kenyse g Programbeválás Menedzselés, marketingtevékenység az óvodánkban

6 1. Bevezetés 1.1. Az óvoda adatai Az óvoda hivatalos elnevezése: Szombathelyi Vadvira g O voda Az óvoda címe, elérhetőségei: 9700 Szombathely, Selmec u. 2. Tel.: 94/ Honlap címe: ovivadvirag.hu Az óvoda fenntartója: Szombathelyi Megyei Jogú Va ros Önkorma nyzat Ke pviselo -testülete 9700 Szombathely, Kossuth L. u Az óvodai csoportok száma: 3 csoport Az óvoda férőhelye: 86 fo Engedélyezett dolgozói létszám: 13 fo Az óvoda vezetője: Hala sz Imre ne címe: halasz.imrene@vadvirag.szombathely.hu Az inte zme ny teve kenyse gi ko re az Alapító okiratban tala lható Az Évszak-Járó Pedagógiai Program jogszabályi háttere Évszak-Ja ró Pedagógiai program módosíta sa nak indokai: - Az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja nak módosula sa, - to rve nyi jogszaba lyva ltoza s, - inte zme nyi saja tossa gok, innova ciók megjeleníte se. Az Évszak-Ja ró Pedagógiai program a 363/2012. (XII.17.) sza mú Korma ny rendelet e rtelme ben, az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja alapja n ke szült, maga ban foglalva a hazai e s a helyi óvodai gyakorlatok eddigi tapasztalatait, eredme nyeit, szem elo tt tartva a e vi CXC. to rve ny a nemzeti ko znevele sro l (Nkt. a gazati to rve ny) e s az e vi LXXIX. Ko zoktata si to rve nyt valamint, annak módosíta sait e s a va rosi ko zoktata si koncepció ira nyelveit. 6

7 Ezen kívül az alábbi törvényeket, rendeleteket vettük figyelembe: Magyarorsza g Alapto rve nye (2011. a prilis 25.) e vi CXXIV to rve ny a NKT-ro l szóló e vi CXC. to rve ny módosíta sa ról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevele si-oktata si inte zme nyek műko de se ro l e s a ko znevele si inte zme nyek ne vhaszna lata ról 229/ (VIII. 28.) Korm. rendelet a NKT-ro l szóló to rve ny ve grehajta sa ról 30/2012. (IX. 28.) EMMI rendelet az ese lyegyenlo se get szolga ló inte zkede sek e s az integra ciós rendszerben re szt vevo inte zme nyek e s az ezen inte zme nyekben dolgozó pedagógusok e vi ta mogata sa ról 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a SNI gyermekek óvodai nevele se nek ira nyelve 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolga lati inte zme nyekro l 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetise g óvodai nevele se nek ira nyelve tv. XXXI. to rve ny: A gyermekek ve delme ro l e s jogairól Egyezme ny a gyermekek jogairól Egyesült Nemzetek UNICEF 185/1999. (XII.13.) Korm. rendelet a pedagógus-tova bbke pze sro l, a pedagógusszakvizsga ról, amely a tova bbke pze sben re szt vevo k juttata sairól e s kedvezme nyeiro l szóló 277/1997. (XII.22.) Korm. rendeletet módosítja A Szombathelyi Vadvira g O voda Alapító Okirata Hatálya A Pedagógiai program az óvodavezeto jóva hagya sa val le p hata lyba a kihirdete s napja n e s hata rozatlan ido re szól. Rendelkeze seit a kihirdete s napja t ko veto nevele si e v elso napja tól kell alkalmazni. A pedagógiai programot ve leme nyeze sre meg kell küldeni a Szülo i ko zo sse gnek. Módosítása: az inte zme nyvezeto hata sko re, kezdeme nyezheti a nevelo testület. A módosíta s lehetse ges indokai: a program beva la sa t figyelemmel kíse ro elleno rze st, e rte kele st ko veto módosíta si javaslat a nevelo testület 70%-os indítva nya feladatella ta s va ltoza sa 7

8 jogszaba lyi elva ra s. A pedagógiai programot a nevelo testület fogadja el e s az inte zme nyvezeto hagyja jóva. A pedagógiai program azon rendelkeze seinek e rve nybele pe se hez, amelyekbo l a fenntartóra, a to bbletko telezettse g ha rul, a fenntartó egyete rte se szükse ges. A pedagógiai programot nyilva nossa gra kell hozni. A Pedagógiai program személyi hatálya kiterjed: az óvoda val jogviszonyban a lló pedagógusra, alkalmazottakra, az óvoda val jogviszonyban a lló gyermekekre az inte zme nnyel jogviszonyban nem a lló, de az inte zme nyben munka t ve gzo pedagógusra. A Pedagógiai program területi hatálya kiterjed: az óvoda n belüli teve kenyse gekre, az óvoda a ltal szervezett külso programokra. A program nyilvánosságának biztosítása, a tájékoztatás adásának és tájékoztatás kérésének szabályozása: az elso szülo i e rtekezleten való ta je koztata snyújta s (inte zme nyvezeto ), szülo ke re se re elo re egyeztetett ido pont alapja n, szóban (inte zme nyvezeto ), a csoport szülo i e rtekezletek alkalma val (csoportban dolgozó pedagógusok), az óvoda honlapja, egy pe lda nya a to bbi inte zme nyi szaba lyzattal együtt a tolvasa sra elke rheto. Az Évszak-Járó Pedagógiai Program htályba lépésének időpontja szeptember 01. Érvényes a kihirdetés időpontjától visszavonásig. Ezzel egy időben hatályon kívül helyeződik az Évszak-Járó Pedagógiai Program

9 2. Óvodánk sajátos arculata O voda nk, a Szombathelyi Vadvira g O voda a Zanati va rosre sszel hata ros, csala di ha zakkal o vezett területen fekszik. Gyermekeink 90%-a a ko rnyezo csala di ha zakból kerül hozza nk. Inte zme nyünk a folyamatosan va ltozó ta rsadalmi ige nyeket szem elo tt tartva, figyelmet fordít a folyamatos fejleszte sekre, innovatív to rekve sek megvalósíta sa ra. A Pedagógiai programunk megvalósíta sa hoz szükse ges szeme lyi e s ta rgyi felte telekkel rendelkezünk. Udvari ja te kaink korszerűek, folyamatosan bo vülnek, moderniza lódnak. A csoportszoba k vila gosak, vida mak, a gyermekek e letkori saja tossa gainak megfelelo en felszereltek. Gyermekko zpontú szemle letünk ta mogatja a csala d-óvoda ko zti jó együttműko do kapcsolat kialakula sa t, valamint elo segíti, hogy a gyermekek biztonsa gban, csala dias, harmonikus le gko rben e rezze k magukat minden nap. Ebben a harmonikus, csala dias le gko rben arra to rekszünk, hogy az óvó-ve do, szocia lis, nevelo - szeme lyise gfejleszto teve kenyse günk sora n a gyermekekben megteremto djenek a ko vetkezo e letszakaszba (kisiskola s korba) való a tle pe s belso pszichikus felte telei. Pedagógiai programunk hangsúlyt helyez a folyamatos napirendre, a ja te kba integra lt, teve kenyse gben megvalósuló tanula sra. Priorita ske nt tekintünk a ne phagyoma nyba a gyazott nevele sre, differencia lt ke pesse gfejleszte sre, ko rnyezettudatos magatarta s e s ege szse ges e letmód szoka sainak megalapoza sa ra, az informatikai eszko zo k megismertete se re. Figyelmet fordítunk a kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek fejleszte se re, a ha tra nykompenza cióra e s tehetse ggondoza sra. A gyermekek optima lis fejlo de se nek e rdeke ben felvesszük a kapcsolatot a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat munkata rsaival, fejleszto pedagógussal, logope dussal, gyógytorna sszal, pszichológussal, utazó gyógypedagógussal. A de luta ni ido szakban szülo i ige nyekre szervezo do foglalkoza sokkal színesítjük a gyermekek programleheto se ge t. Az óvoda nkban folyó nevele s e rte krendje t a Pedagógiai programunk ce lrendszere hata rozza meg, amelyet a nevele s folyamata ba az individuum e s a ko zo sse g fejlo de se t e s fejleszte se t egyara nt szolga ló integra la s e s differencia la s segít elo. A ja te kban koncentra lódó teve kenyse gekben e s a foglalkoza sok szervezeti keretei ko zo tt realiza lódnak azok az erko lcsi e rte kek, melyeket a gyermekek saja t e letvezete sükbe fokozatosan bee pítenek. Szabadon e s aktívan vesznek re szt a vila g felfedeze se ben úgy, hogy ebben a pedagógusok is jelen vannak. Ce lunk, a ra nk bízott gyermekek e rzelmi nevele se, egye ni e letkora hoz igazodó kompetencia k 9

10 megszerze se hez szükse ges ismeretek, e lme nyszerű tapasztalatszerze s ko zvetíte se, valamint az elte ro ütemű gyermekek fejleszte se. Ko rnyezetünk adottsa gait figyelembe ve ve ne phagyoma nyba a gyazott nevele ssel, terme szetko zelise ggel kíva njuk gazdagítani gyermekeink e rze s - e s gondolatvila ga t. O vodai nevele sünk fontos feladata ul tűzte ki a gyermekek erko lcsi magatarta sa nak e s szoka sainak megalapoza sa t, a hazaszeretet csíra inak a pola sa t, ne pünk e vszakokhoz ko to do ünneplo szoka sainak e s hagyoma nyainak megismere se t, megismertete se t, a terme szet szeretete re nevele st. A teve kenyse geket úgy szervezzük, hogy a gyermekek a terme szetben saja t tapasztalataik a ltal ismerkedjenek meg ko rnyezetükkel, annak ta rgyaival, az ott folyó e lettel, munka val. A nagy e lme nyen túl igyekszünk a gyermekeket a legsokoldalúbb, a legva ltozatosabb ismeretek megszerze se hez juttatni. Biztosítjuk gyermekeink sza ma ra fejlo de sük e s nevele sük optima lis felte teleit. O voda nk ko zvetetten segíti az iskolai ko zo sse gbe to rte no beilleszkede shez szükse ges gyermeki szeme lyise gvona sok fejlo de se t. Az óvoda nk pedagógiai teve kenyse grendszere e s ta rgyi ko rnyezete segíti a gyermek ko rnyezettudatos magatarta sa nak kialakula sa t. Az óvoda ba behozott ne phagyoma nyokna l me rte ktarta sra to rekszünk. Elso sorban az óvodai e letbe beilleszkedo, a gyermeki e lethez jól igazodó hagyoma nyokat ünnepeljük. A terme szetko zelise gre, a terme szetes ko zegek, anyagok megismertete se re nagy hangsúlyt fordítunk. A terme szet e s a ne phagyoma ny egy to ro l fakad. Ennek szelleme hatja a t munka nkat. Ba rhol ja runk soha nem te rünk haza üres ke zzel, mindig gyűjtjük a terme szetes anyagokat, hogy ugyanúgy, mint a re gi ido k gyermekei, o k is a ko rnyezetük anyagaiból forma zhassa k meg az o ket ko rülvevo vila got, e lo le nyeket e s ta rgyakat hiszen a saja t ke szíte sű ja te keszko zo k nagy o ro mforra st jelentenek sza mukra. A ne phagyoma nyra e pülo ja te keszko zo k tükro zik ko rnyezetünk no ve ny e s a llatvila ga t, a ta j sze pse geit, ne pünk foglalkoza sainak ta rgyait, műveleteit. Mindezek figyelembeve tele vel ismertetjük meg gyermekeinket a ne pi kismesterse gek alapjaival, amik szervesen bee pülnek óvodai e letünkbe, saja tosan kiege szítik, teljesebbe teszik azt. A gyermekek o ro mmel ve gzik ezeket a teve kenyse geket, e rzelmeiket belecsempe szik munka jukba, így va lnak a ne pi kismesterse gek bizonyos fokig o nkifejeze sük eszko zeive. 10

11 Az egye nileg vagy ko zo sen ke szített ta rgyaikat, dekora cióikat, aja nde kaikat, ja te kaikat az aktualita snak megfelelo en ke szítik, melyek az e rzelmi ra hangolóda s, az ünnepva ra s nagyon fontos eszko zei. A ne pi gyermekdalok, gyermekversek az izgo -mozgó eleven vila got tükro zik, a ta jat, annak jellegzetes re szeit o ro kítik meg. A ne pko lte szet, a ne pzene, a ne pműve szet gazdag ta rha za soksok nevele si e s szeme lyise gfejleszto leheto se get kína l. Nagy ko lto ink, íróink is szívesen villantja k fel gyermekkori ta je lme nyeiket, hiszen egy gyermek ma s szinten la tja a vila got: gondtalanul, ja te kosan. Mindezek adja k irodalmi-zenei anyagunk alapja t. A ne pi ja te kok, a ne pta nc segítenek a mozga skultúra fejleszte se ben, mert a dallamos, ritmushoz igazodó legegyszerűbb le pe sekto l, az ero t, ügyesse get fejleszto o sszetett forma kon a t, a sze p e s kecses kifejezo mozga sig a leheto se gek sze les ska la ja rejlik bennük. Visszajelze sek igazolja k, hogy jó úton ja runk. A szülo k pedagógiai to rekve seinket kezdetto l fogva elfogadta k e s segítette k. Vonzónak tartja k a terme szetko zelise get, a ne phagyoma nyok a pola sa t e s a sokoldalúsa got. Az a gyermek, aki az óvoda ban olyan külso se geiben e s tartalma ban visszate ro e lme nyeket e lhet a t, amelyek a szülo fo ldje hez e s az otthona hoz ko tik, egy e letre szóló o ro kse get kap, a terme szet, a ne p o ro kse ge t. Munka nk jelento se ge t abban la tjuk, hogy csak akkor tudunk jo vo e rt lelkesedni tudó e s jo vo t e píto munka ban szívvel- le lekkel re sztvevo embereket forma lni, ha ra neveljük gyermekeinket elo deink szellemi, anyagi e s erko lcsi hagyate ka nak megbecsüle se re. A tova bbiakban szeretne nk a ma r elkezdett úton haladni. Pedagógiai Programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai ne zeteinek e s módszertani szabadsa ga nak e rve nyesüle se t. Tiszteletben tartja a gyermekek e rdekeinek ve delme t. A gyermekek harmonikus fejlo de se e rdeke ben óvodai nevele sünk a sokszínűse gre e s a szakmai megújula sra to rekszik. 11

12 3. Gyermekképünk, óvodaképünk, pedagógusképünk, hitvallásunk 3.1. Gyermekkép Az ember, a gyermek ma ssal nem helyettesítheto, szellemi, erko lcsi e s biológiai e rtelemben is egyedi szeme lyise g e s szocia lis le ny egyszerre, a gyermek fejlo do szeme lyise g. Fejlo de se t genetikai adottsa gok, az e re s saja tos to rve nyszerűse gei, a sponta n e s tervszerűen alkalmazott ko rnyezeti hata sok együttesen hata rozza k meg. E te nyezo k együttes hata sa nak ko vetkezte ben a gyermeknek saja tos, e letkoronke nt e s egye nenke nt va ltozó testi e s lelki szükse gletei vannak. A szeme lyise g szabad kibontakoza sa ban a gyermeket ko rülvevo szeme lyi e s ta rgyi ko rnyezet szerepe meghata rozó. O vodai nevele sünk gyermekko zpontú, befogadó, ennek megfelelo en a gyermeki szeme lyise g kibontakoza sa nak elo segíte se re to rekszik, biztosítva minden gyermek sza ma ra, hogy egyforma n magas színvonalú e s szeretetteljes nevele sben re szesüljo n, s megle vo ha tra nyaik cso kkenjenek, nem ad helyet semmife le elo íte let kibontakoza sa nak. Az óvodai nevele sünkben biztosítjuk az o nazonossa g mego rze se t, a pola sa t, ero síte se t, ta rsadalmi integra la sa t az emberi jogok e s alapveto szabadsa gok ve delme t. A haza jukat elhagyni ke nyszerülo migra ns csala dok gyermekeinek biztosítjuk az o nazonossa g mego rze se t, a pola sa t, ero síte se t az interkultura lis nevele sen alapuló intergra ció leheto se ge t az emberi jogok e s alapveto szabadsa gok ve delme t. Gyermekképünk alapja a gyermek alapveto tisztelete, a szellemi, erko lcsi e s biológiai e rtelemben is vett egyedise ge nek szem elo tt tarta sa, a gyermeki szeme lyise g e rte kke nt kezele se, a gyermek szeme lyise gforma la sa ba vetett hit, a gyermek szeme lyise ge nek kibontakoztata sa hoz szükse ges gondoskodó szeretet nyújta sa. Milyen gyermeket szeretnénk nevelni? Aki megtala lja helye t a vila gban, szereti e s tiszteli hagyoma nyainkat. Elfogadja a ma ssa got, tolera ns a ma sik emberrel szemben. Őszinte n e s nyíltan fordul ta rsai fele. Lelkileg ege szse ges, 12

13 boldog, nyitott, foge kony az új ira nt. Legyen kreatív, alkotó szeme lyise g. Lelje o ro me t a teve kenyse geiben. Tala ljon leheto se get az o nkifejeze sre, o nmegvalósíta sra. Viszonyuljon pozitívan az o t ko rülvevo vila ghoz, szeresse e s tisztelje azt. Érte kelje a munka t, a terme szetet, ismerje a felfedeze s o ro me t, legyen foge kony a sze p e s jó ira nt, mert aki a sze pre to rekszik, to rekszik a jóra is. 3.2 Óvodaképünk, intézményi jövőképünk Jo vo e letünk za loga a gyermek! A kisgyermekkorban szerzett tapasztalatok, e rzelemdús e lme nyek hatnak a felno vekvo egye n cselekedeteire. Ismeretei bo vüle se vel ke so bb e rti meg, dolgozza fel, amit kapott. Eze rt is kiemelkedo en fontos, hogy olyan nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes le gko r vegye ko rül, ahol o nmaga hoz ke pest fejlo dhet. Hiszünk abban, hogy a 3-7 e ves e letkor e rzelmileg e s e rtelmileg foge kony ido szak, mely kiemelkedo en fontos az ÉN alakula sa szempontja ból. Nevelo munka nkat az óvoda skorra egyedüla llóan jellemzo e rzelmi foge konysa gra e s saja tos aktivita sra alapozzuk. Arra to rekszünk, hogy óvoda nk tükro zze külso megjelene se ben a harmónia t, az egyse get e s az eszte tikumot. Le gko re suga rozza a szeretetteljes ba na smódot e s az otthon e rzete t. Élme nyekkel teli, gazdag teve kenyse get biztosítva alakítjuk a gyermekek mindennapjait. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek sza ma ra az adott e letszakaszban megtala ljuk a sza mukra leginka bb megfelelo, optima lis fejlo de si felte teleket. Programunk e pít arra, hogy az óvoda s gyermek nevele se nek elso dleges színtere a csala d. Figyelembe veszi a gyermekek egye ni ige nyeit, e s tiszteletben tartja a kultura lis sokfe lese get. Segítjük a gyermek o nno n szeme lyise ge nek pozitív mege le se t (o nke p/o nbizalom), e s ba rmely teve kenyse gben utat engedünk az o nkifejeze si to rekve seinek a ta rsas ko zegben. Együttes e lme nyek, teve kenyse gek mente n alakítjuk a gyermekek ta rsas kapcsolatait. Egye nre szóló elismere sekkel - segítjük a ko zo sse gbe to rte no beilleszkede se t. Ke pesek vagyunk együtt, majd modellko vete ssel - o na llóan a proble ma k megolda sa ra, a konfliktusok be ke t hozó kezele se re, az alapveto szaba lyok e s norma k betarta sa ra. A besze d- e s besze lgete s, a ke rdeze s e s va laszada s o ro met nyújt, e s egyma s megismere se t szolga lja. A gyermekek ko zo tti kommunika cióban, tettekben is 13

14 megjelenik a ta rsak elismere se e s segíte se, a ma ssa g elfogada sa, mint pe ldako veto magatarta s. A munka-, a szerep- e s feladatva llala s, valamint ezek sikeres teljesíte se fokozza az elismertse gre való va gyat e s ennek terme szetes ige nnye no vekede se t. A lelki, testi e s e rtelmi gyarapoda st azonos hangsúllyal kezeljük. A ja te k e lme nye t e s a mozga s ige nye t a gyermeki szükse gleteknek megfelelo en kiele gítjük. Nagy hangsúlyt fektetünk a ma ssa g elfogada sa ra, elfogadtata sa ra, munka nk sora n a prevenció elo te rbe kerül. Egye ni ba na smóddal, a ke pesse gek egye ni fejleszte se vel segítjük a gyermekek integra ciója t. Az elfogada s, a megbecsüle s, a szeretet, bizalom a jellemzo e rte keink, melyek hozza ja rulnak a hate kony nevelo munka nkhoz. A tudatosan tervezett e s szervezett teve kenyse gek e lme nyekben to rte no gazdagoda st e s ke szse gekben, ke pesse gekben to rte no fejlo de st eredme nyeznek. A teve kenyse gekhez rendelt műveltse gtartalmak megismere se kialakítja az isme tle s ige nye t, az új ira nti tanula si va gyat, az alkotói kedvet, fokozza a kíva ncsisa got, a kreativita st, a ke pzelo ero t e s a fanta zia t. Őrizzük e s a poljuk a magyar hagyoma nyokat e s a magyar anyanyelvet, de e rdeklo de st tanúsítunk ma s kultúra k, ma s szoka sok, ma s nyelvek e s ta vol eso fo ldrajzi helyek ira nt. Rendszeresen e s ko rültekinto en szervezzük e s biztosítjuk a csala dokkal to rte no informa ciócsere t e s e lme nyszerzo eseme nyeket (szülo i e rtekezletek, fogadó óra k, csala dla togata sok, nyílt napok, ünnepek, csala ddal ko zo s programok, alkotó de luta nok). A nevelo munka eredme nyeinek rendszeres e rte kele se vel az óvodapedagógusok folyamatosan elemzik e s fejlesztik a saja t e s az inte zme ny pedagógiai gyakorlata t. Az óvodapedagógusok megfelelo ta je kozottsa ggal bírnak az óvodapedagógia ra vonatkozó legújabb eredme nyekro l: e lnek a tova bbke pze sek leheto se ge vel, a nevelo i ko zo sse gben alkalmat teremtenek a tuda smegoszta sra (szakmai napok, bemutató foglalkoza sok, esetmegbesze le sek). Az óvodapedagógusok nyitottsa got tanúsítanak a nevelo - fejleszto munka t ta mogató korszerű, e s új szellemi- technológiai- ta rgyi eszko zo k megismere se re e s innovatív alkalmaza sa ra (szakirodalom, módszertan, IKT eszko zo k, tanula st ta mogató ta rgyi eszko zo k). 14

15 Az óvodai teve kenyse grendszerrel e s a megfelelo ta rgyi ko rnyezettel biztosítjuk az óvoda skorú gyermek fejlo de se nek legmegfelelo bb felte teleit, 3 e ves kortól az iskola ba le pe sig. A gyermek egye ni adottsa gaiból kiindulva neveljük a ko rnyezete t szereto, ismero e s aze rt teve kenyen tenni akaró, cselekvo emberre. Legyen a vila gra nyitott, kíva ncsi, kutatgató, felfedezo, tapasztalatait, ismereteit, e lme nyeit aktívan dolgozza fel. Tudja o nmaga t e rte kelni, tala lja fel maga t ko rnyezete ben, konfliktushelyzeteit tudja me rlegelni, kezelni, megoldani. Legyen nyílt, o szinte, szerepet va llaló, segíto ke sz, maga t elfogadtatni tudó, jó kede lyű, humoros. Saja títsa el azokat az illemszaba lyokat, az emberek ko zti viszonyban elengedhetetlen ismereteket, amelyeket kisgyermekkorban kell megtanulni ahhoz, hogy ke so bb terme szetes módon e lni tudjon velük. Felke szülten, szoronga s ne lkül induljon az iskola ba. O voda nkban a gyermek megbecsüle st, szeretetet e s tiszteletet e lvez. Érte keljük egye ni megnyilva nula sait, segítjük szocializa ciós folyamatait. Inte zme nyünkben minden felno ttnek felelo sse ggel va llalnia kell a modell szerepe t. Az óvoda skor ve ge re va rhatóan a gyermek a külo nbo zo se gekkel terme szetes módon együtt e l, kora nak megfelelo me rte kben empatikus, szolida ris ja tszóta rs, csoportta rs lesz. Arra to rekszünk, hogy óvoda nk tükro zze külso megjelene se ben a harmónia t, az egyse get e s az eszte tikumot. Le gko re suga rozza a szeretetteljes ba na smódot e s az otthon e rzete t. Élme nyekkel teli, gazdag teve kenyse get biztosítva alakítjuk a gyermekek mindennapjait. Fontosnak tartjuk, hogy minden gyermek sza ma ra az adott e letszakaszban megtala ljuk a sza mukra leginka bb megfelelo, optima lis fejlo de si felte teleket. Az óvoda funkciói: óvó, ve do, szocia lis, nevelo, szeme lyise gfejleszto funkció, ko zvetett segítse g az iskolai beilleszkede shez szükse ges szeme lyise gvona sok fejlo de se ben, ko rnyezettudatos magatarta s kialakíta sa. 15

16 Célunk: a 3-7 e ves gyermekek sokoldalú harmonikus szeme lyise gfejleszte se, egye nise gük kibontakoztata sa nak elo segíte se, az e letkori e s az egye ni saja tossa gok e s az elte ro fejlo de si ütem figyelembeve tele vel, az iskolai ko zo sse gbe to rte no beilleszkede shez szükse ges szeme lyise gvona sok elo segíte se, ko rnyezetbara t szemle let e s ko rnyezettudatos magatarta s kialakíta sa, olyan pedagógiai ko rnyezet kialakíta sa, ahol a befogadó attitűd terme szetesse va lik, az óvodapedagógus, a nevelo munka t segíto munkata rsak, szülo k, gyermekek sza ma ra egyara nt, az egyenlo ba na smód elve nek teljes ko rű biztosíta sa, szegrega ciómentesse g megvalósíta sa, leheto se geinkhez, felte teleinkhez me rten. Feladataink: a gyermekek felte tel ne lküli szeretete, elfogada sa, tisztelete, megbecsüle se, az egye ni saja tossa gokhoz igazodó differencia lt fejleszte s, tehetse ggondoza s a gyermeki szükse gletek kiele gíte se, e rzelmi biztonsa got nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai le gko r biztosíta sa, testi-szocia lis, e rtelmi ke pesse gek egye ni-e s e letkor specifikus alakíta sa, sokszínű teve kenyse g biztosíta sa - szabad ja te k, egye ni ke pesse geikhez igazodó műveltse gtartalmak ko zvetíte se, szeme lyi, ta rgyi ko rnyezet biztosíta sa, a ko rnyezo vila g o sszetett folyamatainak mege rtete se e s a ko rnyezettudatos magatarta s kialakíta sa, ko zo s e lme nyeken alapuló teve kenyse gek gyakorla sa, a gyermek erko lcsi tulajdonsa gainak-együtte rze s, segíto ke szse g, o nzetlense g, figyelmesse g-e s akarata nak, szoka s-e s normarendszere nek megalapoza sa, a ha tra nyos helyzetű gyermekek o sszehangolt integra lt nevele se, ese lyegyenlo se g no vele se, az indula si ha tra nyok cso kkente se, az iskola ba való a tmenet zo kkeno mentesebbe te tele, a ma s nemzetise gű gyermekek e letkori saja tossa gainak e s egye ni fejlettse ge nek megfelelo en o nazonossa guk mego rze se, a pola sa, ero síte se, 16

17 a nemzeti identita studat megalapoza sa, a kereszte ny kultura lis e rte kekmegismertete se - a csala dban kialakult kultura lis e s vila gne zeti hagyoma nyok figyelembeve tele vel-. A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a feladataink: Ese lyegyenlo se g, fejleszte s biztosíta sa szakember segítse ge vel az illete kes Szake rto i Bizottsa g ve leme nye alapja n. A kiemelkedo ke pesse gek ero síte se, eza ltal a hia nyzó vagy se rült funkciók helyrea llíta sa ra való to rekve s. O voda nk jo vo ke pe t az inte zme ny nevelo testülete vel együttműko dve, eddigi eredme nyeinkre, e rte keinkre, hagyoma nyainkra alapozva forma ljuk. Arra to rekszünk, hogy a tova bbke pze seken e s az o nke pze sek a ltal szerzett kompetenciaterületek megfeleljenek az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogram-, az Évszak-Ja ró Pedagógiai Program-, e s az Inte zme nyi Öne rte kele si Program elva ra sainak, segítse k elo a magas színvonalú szakmai munkave gze st, inte zme nyi műko de st. Ahhoz, hogy megfeleljünk a mai kor elva ra sainak, a folyamatban le vo e s va rható ta rsadalmi va ltoza soknak, a korszerűbb, biztonsa gosabb műko de shez a llandó fejleszte sekre van szükse g. A kihíva soknak csakis együtt, ero forra saink optima lis mozgósíta sa val tudunk megfelelni. Inte zme nyünk gyermekko zpontú, ahol a gyermekeket egye ni ke pesse geik szerint neveljük, fejlesztjük e s a partnerek elva ra sainak megfelelo, innovatív, szakmailag jól megalapozott nevelo testület, alkalmazotti ko zo sse g dolgozik Pedagógusképünk Nevelo munka nk kulcsszereplo je a pedagógus, akinek szeme lyise ge meghata rozó a gyermek sza ma ra. Jelenle te a nevele s ege sz ido tartama ban fontos felte tele az óvodai nevele snek. A pedagógus elfogadó, segíto, ta mogató attitűdje modellt, minta t jelent a gyermek sza ma ra, e ppen eze rt a pedagógusi teve kenyse gek e s az óvoda műko de se t segíto nem pedagógus alkalmazottak o sszehangolt munka ja nak hozza kell ja rulnia az óvodai nevele s eredme nyesse ge hez. A pedagógus - mint modell legyen: hiteles, megjelene se ben ige nyes, nyugalmat, elfogada st, mege rte st, szeretet, vida msa got a rasztó, a gyermekek adottsa gaiból eredo külo nbo zo se get tiszteletben tartó, tolera ló, 17

18 az a tlagtól elte ro ke pesse gek e s szeme lyise gvona sok proble ma it felismero, szükse g szerint segítse get nyújtó, szeme lyes e rzelmi ko to de sek kialakula sa nak e s megero so de se nek elo segíte se vel az ellente tek okainak felderíte se vel megolda si elja ra sokat kereso, a gyermeki magatarta s alakula sa szempontja ból modell e rte kű a pedagógus e s az óvoda ma s dolgozóinak kommunika ciója, ba na smódja, viselkede se. Értékeink: A pedagógiai folyamatokat figyelemmel kíse rjük, tudatosan tervezzük, hosszúta von a tgondoljuk azok hata sait e s az ele rt eredme nyeket elemezve ke pesek vagyunk a va ltoztata sra, korrekcióra. A gyermekek egye ni ke pesse geit, ige nyeit figyelembe ve ve, differencia ltan fejlesztjük, elo nyben re szesítjük a tapasztala son alapuló módszereket. Felhaszna ljuk a szabad ja te k nyújtotta leheto se geket a gyermekek fejleszte se e rdeke ben. A kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek gyermekcsoportban to rte no nevele se t, fejleszte se t tervezetten valósítjuk meg. A csoport szoka s- e s szaba lyrendszere t az óvoda e rte krendje hez igazodva alakítjuk ki, figyelve a magyar nemzeti e rte kek bee píte se re is. Inkluzív, elo íte letekto l mentes gondolkoda sunkkal mutatunk pe lda t a ma ssa g elfogada sa ra (kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek, multikulturalizmus), fejlesztjük a gyermekcsoportot ko zo sse gge. A szülo kkel a gyermekek fejleszte se e rdeke ben együttműko dünk, e s együttműko de sünk a ko lcso no s tiszteleten alapul. Az óvoda nkba ja ró gyermekeket megismerjük, fejlo de süket nyomon ko vetjük, elemezzük, e rte keljük, e s ezt íra sban ro gzítjük. Kommunika ciónk pe ldamutató mind a gyermekek, mind munkata rsaik, mind a szülo k ira nya ban, melyet tisztelet e s együttműko de si sza nde k jellemez. Szakmai kommunika ciónkban is tiszta ban vagyunk az etikai szaba lyokkal, saja t hata sko rünkkel. Munka nkat szakmai elko telezettse g, o na llósa g jellemzi, o ro mmel tanulunk egyma stól is. A mindennapokban derűt, kedvesse get, nyugalmat a rasztunk egye nise günkkel, szeme lyise günkkel o sszhangban. 18

19 To rekszünk a pedagógusok elo meneteli rendszere hez kapcsolódó elleno rze si/o ne rte kele si folyamatokban elo írt elva ra sokhoz való igazoda sra, a megjelo lt kompetencia ik fejleszte se re. Folyamatosan ke pezzük o nmagukat, hogy a ta rsadalmi, szakmai elva ra soknak e s belülro l fakadó szakmai kultúra nknak megfeleljünk. 19

20 3.4 Az Évszak-Járó Pedagógiai Program rendszerábrája Évszak-Járó Pedagógiai Programunk célja Gyermekkép, Óvodakép, Pedagóguskép, Irányelveink, Integrált nevelés, Tehetséggondozás A nevelés általános feladatai Az óvodai élet tevékenységformái, az óvodapedagógus feladatai Egészséges életmód alakítása, Érzelmi, erkölcsi, és az értékorientált közösségi nevelés, Anyanyelvi, értelmi fejlesztés és nevelés. Néphagyományőrzés Játék, Verselés, mesélés, Ének, zene, énekes játék, gyermektánc, Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka, Mozgás, Külső világ tevékeny megismerése, Munka jelegű tevékenységek, Tevékenységekben megvalósuló tanulás. Tervezés, szakmai dokumentumok, mérés, ellenőrzés, értékelés Óvodánk gyermekvédelmi feladatai Integrált óvodai nevelés Különleges bánásmód az óvodában A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére 20

21 4. Az óvodai élet megszervezésének elvei 4.1 Óvodánk személyi feltételei Az inte zme ny rendszeresen felme ri a szükse gleteket, így rea lis ke ppel rendelkezik a nevelo oktató munka huma nero forra s szükse glete ro l. A mindennapi e let szerveze se t e s lebonyolíta sa t a to rve nyben elo írt ve gzettse gű e s le tsza mú szeme lyzet biztosítja. Dolgozók O vodapedagógusok sza ma ebbo l 1 fo óvodavezeto Dajka k sza ma Pedagógiai asszisztens O vodatitka r Karbantartó, udvari dolgozó Összesen: Létszámadatok 7 fo 3 fo 1 fo 1 fo 1 fo 13 fő Végzettség, szakképzettség Fo iskola t ve gzett óvodapedagógus Szakvizsga val rendelkelkezo k: - ko zoktata s-vezeto - vezeto óvodapedagógus - fejleszto óvodapedagógus Jelenleg szakvizsga t nyújtó ke pze sben re szt vevo óvodapedagógus Szakke pzett dajka O vodapedagógus ke pze sben re szt vevo pedagógiai asszisztens Létszám 7 fo 1 fo 1 fo 1 fo 1 fo 3 fo 1 fo A csoportokban ke t óvodapedagógus, egy dajka, illetve pedagógiai asszisztens dolgozik o sszehangolt nevelo munka ra to rekedve, amely a gyermekek nevele se sora n a llandó e rte kke nt jelenik meg. Az inte zme nyvezeto munka ja t a megbízott vezeto helyettes e s az óvodatitka r segíti. A vesze lyeztetett, ha tra nyos helyzetű, illetve halmozottan ha tra nyos helyzetű gyerekeket e s csala djukat a gyermek- e s ifjúsa gve delmi felelo s kíse ri figyelemmel. 21

22 A pa lyakezdo gyakornok kolle ga k munka ja t a vezeto a ltal, az erre a feladatra kijelo lt óvodapedagógus, mentorke nt segíti. Inte zme nyünkben a logope diai gondoza s a nevele si e v sora n heti rendszeresse ggel folyamatosan to rte nik a kiszűrt gyermekek szükse gleteinek megfelelo órasza mban. Emellett a gyógypedagógiai ella ta st ige nylo gyerekekkel utazó gyógypedagógus e s logope dus foglalkozik. A szakembereket a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat biztosítja sza munkra. O voda nk minden dolgozója elko telezetten to rekszik a nyugodt, derűs le gko rben to rte no gyermeknevele sre, amely sora n a pedagógus szake rtelme vel, mintaada sa val biztosítja a gyermek sza ma ra szükse ges teve kenyse geket. A csoportszerkezet kialakíta sa mindig a jelentkezo gyermekek függve nye. O voda nkban osztatlan csoportokkal dolgozunk. Az óvodapedagógusok szakmai felke szültse ge megalapozott. Nyitottak, foge konyak az új ira nt, e lnek a ko zoktata s moderniza ciós to rekve seivel. Az óvodapedagógusok bea llítóda sa, pozitív e rzelmi viszonyula sa, a programunkhoz való azonosula st segíti elo. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok jól tudnak együtt dolgozni, szakmailag is e s emberileg is jó kapcsolatban vannak egyma ssal. A szakke pzett dajka k a nevele si ce lkitűze sek ismerete ben szinte harmadik óvodapedagóguske nt segítik a csoportban folyó munka t. Az óvoda dolgozóinak egyse ges szemle lete hozza ja rul munka nk eredme nyesse ge hez. O voda nkban egy hagyoma nyo rzo munkako zo sse g műko dik, melynek tagja minden óvodapedagógus. A munkako zo sse g ce lja: az óvoda ban folyó hagyoma nyo rzo munka hate konyabba te tele. Inte zme nyünkben o ne rte kele st ta mogató munkacsoport is műko dik, melynek 3 óvodapedagógus a tagja. 4.2 Óvodánk tárgyi feltételei Az óvoda a va ros sze le n tala lható, fo útvonallal hata rolt, csala di ha zakkal o vezett inte zme ny. Az óvoda e pülete ke t külo nbo zo konstrukcióval, ke t ido pontban e pült. (1942, 1980). A csoportszoba k e s a hozza juk tartozó ja rule kos helyse gek szolga lja k a gyermekek biztonsa gos 22

23 óvodai e lete t. O voda nk ta rgyi felte telrendszere t, felszereltse ge t jó színvonalúnak mino sítjük e s folyamatosan gondoskodunk a megfelelo szinten tarta sról. Inte zme nyünkben 3 foglalkoztató (csoportszoba) van, a helyise gek terme szetes megvila gíta ssal rendelkeznek. Az óvoda minden helyise ge gyermekmagassa gban ablakokkal rendelkezik. A csoportszoba khoz o lto zo szekre nyekkel ella tott o lto zo re sz tartozik, e s minden csoporthoz van külo n mosdó. A falakat óvóno i e s gyermekmunka k díszítik e s teszik hangulatossa. To rekszünk az ízle ses, megfelelo mennyise gű dekora cióra az elo te rben e s a folyosókon egyara nt. A gyermekek alkota sait gale ria nkon kihelyezzük, így a szülo k is gyo nyo rko dhetnek gyermekeik munka iban. Az e pületben 2016-ban tornaszoba került kialakíta sra. Az inte ztme ny akada lymentesíte se re 2018-ban került sor. Inte zme nyünk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósíta sa hoz szükse ges ta rgyi felte telekkel. Ce lkitűze seink e rdeke ben a Fenntartó Önkorma nyzat ta mogata sa, az óvodavezeto illetve az óvodapedagógusok sikeres pa lya zatai, valamint az óvoda alapítva nya nak beve telei teszik leheto ve a ta rgyi felte teleink folyamatos bo víte se t. A nevelo -oktató munka nk ce lkitűze seihez sikerült nagyre szben hozza alakítani az óvoda arculata t. A csoportszoba k ta rgyai, berendeze sei, az udvar kialakíta sa tükro zik elke pzele seinket, melyet úgy alakítottunk ki, hogy az szolga lja a gyermekek biztonsa ga t, ke nyelme t, megfeljen va ltozó testme reteiknek, biztosítsa ege szse gük mego rze se t, fejlo de se t. A csoportokban haszna latos ja te keszko zo k biztosíta sa na l figyelembe vesszük a csoportok heteroge n (vegyes) o sszete tele t, eze rt minden csoportban jelen van a minden korcsoportot kiszolga ló, e s minden ja te kfajta t megvalósítható eszko z. A gyermekek a ltal haszna lt ja te keszko zo ket, sza mukra hozza fe rheto módon helyezzük el. Külo n fejleszto szoba a ll a logope dus, gyógypedagógus rendelkeze se re, az egye ni e s kiscsoportos fejleszte s e rdeke ben. Az óvoda ban egyidejűleg megfelelo e s biztonsa gos munkako rnyezetet biztosítunk az óvoda dolgozói sza ma ra is. Az elmúlt e vekben nagyon sokat fejlo do tt óvoda nk infrastruktúra ja, e s így leheto se günk van arra, hogy munka nkba bee pítsük e s haszna ljuk is az infokommunika ciós technika kat. Bo vült sza mítóge p a lloma nyunk, multifunkciona lis nyomtató, projektor, laptopok, internet segíti a mindennapi munka nkat. Az óvodapedagógusok az inte zme ny IKT eszko zeit rendszeresen alkalmazza k a nevelo -oktató munka jukban, az eszko zo k kihaszna ltsa ga, teve kenyse geken való alkalmaza sa nyomon ko vetheto a terveze sben (csoportnaplókban). 23

24 A folyamatos megújula s, az eszko zta r tova bbi gyarapíta sa jo vo beli terveink fontos re sze t ke pezi ugyanúgy, mint ismeretink bo víte se ezen technika k gyakorlati alkalmaza sa tere n. Szakmai eszko zeink folyamatos fejleszte se ne l arra to rekszünk, hogy megfeleljenek a korszerű pedagógiai módszereknek, illetve a kiemelt nevele si területek a ltal meghata rozott elva ra soknak. Az óvoda nak za rt udvara van. Az udvart fo útvonal hata rolja. A parkosíta st a ko rnyezeti a rtalmak kiküszo bo le se e rdeke ben kiemelt feladatunknak tekintjük. Az udvar me rete, felszereltse ge leheto ve teszi a gyermekek mozga s-e s ja te kige nye nek kiele gíte se t. Évro l-e vro l sze pül ez a terület, ez EU szabva nynak megfelelo faja te kokkal gazdagodik óvoda nk, mely fo nke nt pa lya zati úton szerzett o sszegekbo l e s fenntartói ta mogata ssal valósul meg. Udvarunkon megtala lható to bb nagyobb kombina lt ma szóka, hinta, ma szóva rak, homokozók, barka csola sra alkalmas padok, kisebb kiege szíto eszko zo k. A gyermekek e tkeze se t melegíto konyha biztosítja, mely a HACCP rendszer alapja n műko dik. Jo vo beni terveink ko zt szerepel a szemle lteto eszko zo k, ja te kok bo víte se, a re gebbi bútorok, szo nyegek folyamatos csere je, ja te kke szlet, tornaszerek folyamatos bo víte se, textília k, folyamatos csere je illetve a megle vo eszko zo k karbanta rta sa, a llaguk megóva sa. Emellett az udvaron is szeretne nk új ja te kok va sa rla sa val bo víteni a ma r megle vo eszko zke szletet, emellett műfüves pa lya kialakíta sa t tervezzük az óvoda ha tsó re sze n. 4.3 Szervezeti keretek Az óvoda heti nyitva tartása: 52,5 óra Napi nyitva tartás: 10,5 óra Ily módon a gyermekek fogada sa óvodapedagógusok jelenle te ben reggel 6 30 óra tól de luta n óra ig to rte nik. Az óvodapedagógusok hetenke nti va ltott műszakban dolgoznak. Pedagógiai ce ljaink megvalósíta sa nak egyik fontos felte tele, hogy tudatosan szervezzük, tervezzük meg a gyerekek teve kenykede seit. A napirendben ro gzítjük az egyes teve kenyse gek ido rendje t e s ido kereteit. A napirendet a szülo k a ltal megfigyelt e letritmushoz e s a 3-7 e ves korú gyerekek e letkori ige nyeihez igazítottuk. 24

25 Befogadás elvei: A csala dok fele nyitottak vagyunk, mindent megteszünk annak e rdeke ben, hogy gyermekük beilleszkede se az óvodai ko zo sse gbe zo kkeno mentes legyen. A szülo kkel megismertetjük az óvoda belso e lete t, a gyermekek napirendje t, teve kenyse geit, szoka s-, e s normarendszere t. Biztosítjuk az egye nre szabott beszoktata s leheto se ge t. Élünk a folyamatossa g, a fokozatossa g elve vel. Figyelembe vesszük a gyerekek e s a szüo k ige nyeit. Az ismero so ket, testve reket szülo i ke re sre, leheto se g szerint egy csoportba tesszük. A gyermek szeme lyes ta rgyait, otthonról hozott szoka sait elfogadjuk, megismerjük. Minden dolgozónk sza ma ra rendkívül fontos, hogy a gyermekek fele szeretettel, sok türelemmel, to ro de ssel forduljunk. Ta mogatjuk a halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek óvodai beírata sa sa t. A csoportok kialakíta sa na l fontos szemle let sza munkra az integra ció elo segíte se, a szegrega ció kerüle se, a halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek ara nyos eloszta sa. Beszoktatás-befogadás folyamata: Beiratkoza s, szülo i e rtekezlet, folyamatos e s fokozatos szzülo s beszoktata s. Vegyes életkorú csoportszervezés - osztatlanság A külo nbo zo e letkorú, nemű e s fejlo de sű - fejlettse gükben műveltse gi területenke nt e s azokon belül is -egyma stól elte ro gyerekek integra lt e s differencia lt nevele se. Alapja a folyamatossa g, amely osztatlan csoportban a teljes napirendet a tfogja úgy, hogy a gyermekek o ne rte kele se t e nke pük kialakula sa t szolga lja. Olyan sze lesko rű e rzelmi ta rsas kapcsolatrendszer, amelyben a testve rek (amennyiben a gyermekek ige nye e s fejlo de si e rdeke is ezt kíva nja), rokonok, bara tok, ismero so k egy csoporton belül együtt maradhatnak. Az uta nza s, a modellko vete s leheto se gei megvalósulhatnak. A gyerekek e s a felno ttek ko lcso no s, egyma sra ható szocializa ciója e rve nyesülhet. Le trejo het az egye n, a ta rsak e s a csoportok szocia lis viszonyula sa: ala -, melle -, fo le rendelt szerepekbe. 25

26 Az osztatlan szerveze sű csoport megolda st jelent a lassabban fejlo do gyermekek 1-4 e vig tartó óvodai nevele se ben. Mindehhez ele gse ges ido t e s e rzelmi biztonsa got nyújt. Az iskola ba ta vozók helye re ido szakonke nt külo nbo zo korú gyerekek e rkeznek. Va ltozik a csoportok o sszete tele, a gyerekek ma s helyzetekbe kerülnek. Re gi e s új ta rsaikkal az egye ni sta tuszuk szerepeik is megva ltoznak. A visszamaradó, iskola e retlen gyerekek sza ma ra, akik azonos korú ta rsaikkal nem mennek tova bb az iskola ba, a sta tus - e s szerepva ltoza s nem jelent megra zkódtata st. Az osztatlansa g kedvezo ko rnyezeti felte teleket teremt az e rze kszervi -, az e rtelmi-, a besze dvagy ma s fogyate kossa got mutató gyerekek ke pesse geinek csoporton belüli integra lt e s egye nenke nt differencia lt specia lis fejleszte se re, valamint az óvodapedagógusok sza ma ra megolda s, a gyermekek sza ma ra eredme nyt az egye nenke nt differencia lt feladatada s e s e rte kele s jelent. Az osztottsa g az iskola ba le pe shez szükse ges fejlettse gi szint ele re se hez megjelenhet az osztott csoportszerveze si forma, ebben a forma ban hate konyabban tudjuk fejleszteni a szocia lis e s e letviteli kompetencia kat, külo no s tekintettel a kommunika ciós ke szse gekre. A gyermek ege szse ges, a teve kenyse gben megnyilva nuló fejlo de se hez, fejleszte se hez a napirend e s a hetirend biztosítja a felte teleket, melyek a megfelelo ido tartamú, pa rhuzamosan is ve gezheto, differencia lt teve kenyse gek, valamint a gyermek együttműko do ke pesse ge t, feladattudata t fejleszto, no vekvo ido tartamú (5-35 perces) csoportos teve kenyse gek terveze se vel, szerveze se vel valósulnak meg. 4.4 Napi- és hetirendünk A gyermekek ege szse ges fejlo de se hez, fejleszte se hez a folyamatos e s rugalmas napi- e s hetirendünk biztosítja a felte teleket, a megfelelo ido tartamú pa rhuzamosan ve gezheto, differencia lt teve kenyse gforma k megterveze se vel, valamint a gyermekek együttműko do ke pesse ge t, feladattudata t fejleszto, no vekvo ido tartamú csoportos foglalkoza sok terveze se vel, szerveze se vel. A rendszeresen visszate ro isme tlo de sek e rzelmi biztonsa got teremtenek a gyermekben. Napirendünk gazdag, va ltozatos teve kenyse geket, s az e letkornak e s egye ni szükse gleteknek megfelelo aktív e s passzív pihene st biztosít. A napirendünko n belül a legto bb ido t a gyermekek legfontosabb teve kenyse ge, a ja te k kapja. Leheto ve tessszük a szoka srendszer kialakula sa t, 26

27 ko vetkezetes megtarta sa t, s a gyermekek szabad levego n való edze se t. Rugalmas keretet biztosítunk a gyermeki teve kenyse gek szabad kibontakoztata sa ra. A napi gondoza si teendo k szinte e szreve tlenül e pülnek be ebbe a folyamatba. A folyamatos e tkeze shez (tízórai, uzsonna) adottak a ta rgyi e s szeme lyi felte teleink. A gondoza si feladatok sora n is neveljük a gyerekeket, fejlesztjük a gyermekek o na llósa ga t, együttműko dve a gondoza st ve gzo munkata rsakkal. A napirendünk rugalmas, az e vszakok va ltakoza sa val e s a gyermeki teve kenyse g fejlo de se vel va ltoztatható. Napirendünk irányelvei: A gyermekek napirendje t a stabilita s e s rugalmassa g jellemzi. Az a llandósa got e s a stabilita st az azonos ido pontban visszate ro teve kenyse gek biztosítja k. Az ege sz nap folyama n e rve nyesítjük a folyamatossa g, a teve kenyse gek ko zo tti harmonikus ara nyok kialakíta sa t. Hangsúlyos szerepet helyezünk a ja te k kitüntetett szerepe re. A napirendünk rugalmas, mindenkor leheto ve teszi az elo re nem tervezett eseme nyek beilleszte se t. Napirendünk alkalmazkodik az e vszakokhoz, a gyermekcsoport o sszete tele hez, a gyermekek ige nyeihez. Folyamatosság : az egyma st ko veto napirendi szakaszok ja te kba integra lt, a gondoza si teve kenyse gekkel o sszekapcsolódó szervezeti kerete forma ja, felte tele e s differencia lt leheto se ge annak, hogy gyerekek a megle vo fejlettse gi szintjükro l egye ni tempójukban haladjanak, fejlo djenek, teve kenyse geikhez elegendo ido, hely, te r, eszko z a lljon a rendelkeze sükre, az óvodapedagógus a gyerekek e s a csoport ismerete ben a biztonsa got nyújtó e s cselekve sre o szto nzo helyzetekbe differencia ltan bekapcsolódik, ha szükse ges segítse get nyújt, tova bbfejleszt, a gyermekek ismerik a nevele si folyamat szaba lyait, e s szeme lyise gükto l függo en - az ido hata rokhoz igazodva - betartja k azokat, a folyamatossa gban no vekszik a ja te k szerepe, leheto se ge, la thatóva va lik az egye n, mint individuum, le trejo hetnek azok a ta rsas e s emberi kapcsolatok, amelyekben a gyerekek szocia lis e rte krendje kialakul, 27

28 figyelembe veszi a gyermekek biológiai szükse gleteit, tempója t a fejlettse g külo nbo zo szintje t e s az intimita st, segíti a gyerekek bioritmusa nak stabiliza la sa t e s a teve kenyse gek o na lló gyakorla sa t. 28

29 Napirend szeptember 1-jétől május 31-éig Időtartam Tevékenységek 6.30h h A gyermekek fogada sa, szabad ja te k. Testa pola si teendo k, folyamatos tízórai. Munka jellegű teve kenyse gek. Ja te kba integra lt egye ni e s csoportos teve kenyse gek. Se ta k, kira ndula sok, megfigyele sek, tapasztalatszerze s. Ja te kos mozga s az udvaron vagy a csoportban h 12.15h Testa pola si teendo k, ebe d h h Testa pola si teendo k. Pihene s, alva s mese vel, la gy zene vel h 15.00h Testa pola si teendo k, uzsonna h h Szabad ja te k az udvaron vagy a csoortban. Szülo k a ltal va lasztott szolga ltata sok. Hazabocsa ta s. 29

30 Napirend június 1-jétől auguszus 31-éig Időtartam Tevékenységek 6.30h h A gyermekek fogada sa, szabad ja te k. Testa pola si teendo k, folyamatos tízórai. Munka jellegű teve kenyse gek. Szabadon va lasztott teve kenyse gek. Se ta k, kira ndula sok. Ja te kos mozga s az udvaron vagy a csoportban h 12.15h Testa pola si teendo k, ebe d h h Testa pola si teendo k. Pihene s, alva s mese vel, la gy zene vel h 15.00h Testa pola si teendo k, uzsonna h h Szabad ja te k az udvaron vagy a csoportban. Hazabocsa ta s. (Az udvari ja te k megkezde se elo tt minden alkalommal ismertetjük a szaba lyokat a gyermekekkel balesetmegelo ze s ce lja ból.) A napirend egy alap, amihez minden csoport a saja t napi illetve heti rendje t igazítja, az e letkori saja tossa ga nak megfelelo en. Az ido keretek az e letkortól e s egye b te nyezo to l rugalmasan va ltozhatnak. A terme szeti e s ta rsadalmi ko rnyezet eseme nyei, az e vszakok ko rforga sa, az ehhez kapcsolódó ünnepek e s hagyoma nyok adja k azt a keretet, amelyben mindennapjaink telnek. Terme szetesnek tala ljuk, hogy ezekhez kapcsolódva tervezzük e s valósítjuk meg a gyermekek teve kenyse geit. 30

31 Minden nevele si e vben ke t ciklusban tervezünk: szeptember 01-to l a ko vetkezo e v ma jus 31-ig e s június 01-to l augusztus 31-ig. Hetirendünk irányelvei: A heti rend a napirendhez hasonlóan a folyamatossa got, a rendszeresse get, a nyugalmat segíti elo az óvodai csoportokban, e s leheto se get nyújt az óvoda sok napi e lete nek megszerveze se hez. A befogada s ideje n ügyelünk a rugalmasabb e s alkalmazkodóbb heti rend o sszea llíta sa ra. Mindenkor figyelembe vesszük az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja nak alapelveit, a csoport o sszete tele t, a gyermekek fejlettse ge t. Alkalmazkodunk a gyermekek ige nyeihez. Terveinket, ha a helyzet úgy kíva nja megva ltoztatjuk, alkalmazkodunk a gyermek aktua lis e rzelmi a llapota hoz, az adott helyzethez. Va ltozatos teve kenyse gekkel, az aktua lis te ma hoz megfelelo e lme nyt-, tapasztalatszerze st-, kira ndula st biztosítunk. A csoportokat ko zo s óvodai programokra o sszehangoljuk. 31

32 Hetirend szeptember 1-jétől május 31-éig Az óvodapedagógusok által szervezett tevékenységi formák Teve kenyse g ideje Teve kenyse g megneveze se A külso vila g teve keny A he t minden napja n: mindennapos mozga s megismere se, matematikai tartalom e s tapasztala s Mozga s Versele s, mese le s Ja te k Ne phagyoma ny T A N U L versele s, mese le s Ének, zene, e nekes ja te k, ta nc Rajzola s, feste s, minta za s, ke zi Á S munka Munka jellegű teve kenyse gek Anyanyelvi nevele s 32

33 Hetirend június 1-jétől augusztus 31-éig Nyári élet az óvodában O voda nk nya ri e lete ben e vek óta nevele si gyakorlat, hogy a jelento sen lecso kkeno gyermekle tsza m miatt o sszevont csoportokban folyik az óvodai e let. A nyári élet alapelvei: Szeretetteljes, odafigyelo minden gyermeke rt felelo sse get va llaló le gko r biztosíta sa. A balesetmentesse g figyelembe ve tele vel a víz, a levego, a mozga s, a pihene s e letkorhoz e s egye ni ige nyekhez igazított biztosíta sa. A va ltozatos ja te kleheto se gek elo te rbe helyeze se úgy, hogy az udvaron is leheto se g legyen a csoportban kedvelt gyermeki teve kenyse gek folytata sa ra. A biológiai szükse gletek folyamatos kiele gíte se: higie niai ige nyek, folyamatos folyade kbiztosíta s, o lto zko de s, mezítla b ja ra s. A ja te kido a piheno ido ro vidüle se vel, esetleg megszűne se vel meghosszabbodhat. Az óvodai e let, minden gyermeki teve kenyse g elso sorban a szabadban to rte nik. Az ido ja ra s függve nye ben a gyülekezo ido t is a szabadban to ltjük Óvodapedagógusaink tervező munkájának elvei Az óvodapedagógusok tervezo munka ja a ne gy e vszak ko re e pül, az elektronikus forma ban vezetett Csoportnaplóban negyede ves terveze st, e rte kele st valósítanak meg. Úgy tervezzük meg a csoportok mindennapi e lete t, hogy e rzelmi biztonsa got nyújtsunk gyermekeinknek, ko zvetlen, szeretetteljes, nyugodt, csala dias le gko rt teremtsünk meg. Tudatosan tervezzük meg munka nkat, a gyermekek egye ni e s e letkori saja tossa gait, ke pesse geit, elte ro fejlo de si üteme t vegye figyelembe. A terme szetes mozga sokra alapozunk, eljuttatjuk a gyermekeket az együttes sze p mozga s e lme nye hez. Kiemelten figyelünk az elte ro fejlettse gű, e s a külo nleges ba na smódot ige nylo gyermekekre. To rekszünk a differencia la sra e s az egye ni ba na smódra. 33

34 Terveze s sora n arra ügyelünk, hogy a külo nbo zo fejlettse gű gyerekek megtala lja k a nekik megfelelo feladatot, o k do nthesse k el az ido t, sorrendet, módszert a feladat elve gze se hez. Olyan óvodai e letet tervezünk, amely sok ko zo s e lme nyre, felfedeze sre, teve kenyse gre e pül. Terveze si alapelvünk; hogy a ko vetelme nyt e s a feladatot o nmagunknak fogalmazzuk meg, leheto se get adva a gyermekeknek a szabadon va lasztott teve kenyse gekre. Teret biztosítsunk ahhoz, hogy minden gyermek megismerje a testi, lelki, szellemi e rte keit. Az óvodai nevele sünk terveze se t, valamint a gyermekek megismere se t, fejleszte se t, a fejlo de sük nyomon ko vete se t a ko telezo dokumentumok tartalmazza k. O voda nk szakmai dokumentumai: Az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja, Évszak-Ja ró Pedagógiai Program, Szervezeti e s Műko de si Szaba lyzat, Ha zirend, Éves Munkaterv e s Éves Besza moló, Munkako zo sse gek e ves Munkatervei e s Besza molói, Öne rte kele s dokumenta ciói, Mentor-gyakornok dokumentumai, Csoportnapló, Beiskola za si terv, Fejlo de st nyomon ko veto dokumentum. Az óvodai nevele sünk ce ljainak e s feladatainak ismerete ben a teve kenyse geink rendszere t a gyermekeink egye ni adottsa ga hoz igazodva tervezzük meg. A nevele s e s a tanula s terveze se t egyma ssal ko lcso nhata sban valósítjuk meg, amely tervszerű, elo re gondolt terveze st jelent. A nevele si e s tanula si terveket a csoporttal foglalkozó óvóno k, ko zo sen ke szítik el. Terveze sünkne l nem az ismeretanyag no vele se re, hanem a sokoldalú, külo nbo zo ne zo pontból való megko zelíte sre tevo dik a hangsúly. O vodapedagógusaink szakmai szabadsa ga e rve nyesül azzal, hogy o k do nthetik el a nevele si e v kezdete n, mennyi ido t hagynak az új gyerekek 34

35 befogada sa ra, a sponta n teve kenyse gekre, ja te kra, e s azt, hogy mikor kezdik el a gyerekek nevele se ben a komplex foglalkoza sok rendszere t alkalmazni. A megtervezett teve kenyse geket a nevelo testületünk a ltal elfogadott elektronikus csoportnaplóban ro gzítjük. A te nyleges feladatokat a gyermekek e lme nyanyaga, tapasztalatai, ige nyei, e s az aktualita s alakítja. Fontos szempontunk, hogy a tervezett feladatainkat esetenke nt módosítva, de egyse ges koncepcióba foglaljuk, amely bo vítheto, a tforma lható e s elhalasztható. O voda nk dokumentumaiban a nevelo testületünk olyan gyermekko zpontú feladatokat fogalmaz meg, amelyek a gyermeki szeme lyise g maxima lis kibontakoza sa mellett óvodapedagógusaink o nmegvalósíta sa t, o ne rve nyesíte se t is leheto ve teszi. Inte zme nyünk e rte krendje, szaba lyzatai e s az e rte kele si alapelvei nagyme rte kben befolya solja k az óvodai le gko rt. Az óvodapedagógusaink szeme lyise ge, az alkalmazotti ko zo sse g le gko re e s a vezeto ko zreműko de se do nti el program megvalósíta sa nak színvonala t, mino se ge t e s eredme nyesse ge t. Szem elo tt tartjuk az ala bbi elva ra sokat: e rze kenyse g, tolerancia, nyitottsa g, kreativita s e s a jelense gek komplex attitűddel való megko zelíte se t. Inte zme nyünk vezeto je arra to rekszik, hogy elo segítse a halada st, e s a kollektíva nk fejlo de se t. Kedvezo le gko rt teremt az o tletek felvete se hez, serkenti e s e rte keli a fejleszto javaslatokat, ira nyítja a megolda s ko zo s kerese se t. Alkotószellemű munka ja val a legce lszerűbb, újfajta óvodai e letet teremti meg, alakítva óvoda nk egyedi arculata t. Az óvodai nevele sünk a fenntartó a ltal jóva hagyott pedagógiai programunk alapja n folyik, teljes nyitvatarta si ido ben a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. 35

36 5. Évszak-Járó Pedagógiai Program - néphagyományőrzés a nevelésünk folyamatában "...Egy népnek, egy nemzetnek a múltja soha nem mögötte van, henem alatta. Mert ha mögötte lenne, bízvást lehagynánk, előre haladva. De ha alattunk van...! Akkor igazán érdemes vigyázni rá, hiszen azon állunk, azon létezünk. Mi lesz, ha kihullik alólunk az, amin meg kell vetni a lábunkat? (Végh Antal) Valljuk, hogy egy ne p jo vo je nek szempontja ból ne lkülo zhetetlen múltja nak ismerete e s ebbe beletartoznak a ne phagyoma nyok e s ne pszoka sok is. Fontosnak tartjuk, hogy mindent megtegyünk aze rt, hogy az a ltalunk nevelt gyermekek mine l to bbet tudjanak ne pünk e rte keibo l, megismerve, megszeretve eza ltal a magyar ne p gazdag hagyoma nyvila ga t. O voda nkban a szoka sok visszate ro rendje nek kereteit az e vszakok va ltoza sai adja k meg. Ehhez igazodnak az ünnepko ro k szoka sai is, a külo nbo zo teve kenyse gi forma kon keresztül. A jeles napok ko zül azok kerülnek be a programba, amelyek eddig is jelen voltak az óvodai nevele sben e s azok, amelyek a he tko znapok ne pszoka so rzo teve kenyse geit a visszate ro jelke pekkel, cselekve sekkel ünnepibbe emelik. Az óvodai ne phagyoma nyo rzo teve kenyse gek rendszereze se t az e vko r segíti. Az e v ko rforga sa ban az e vszakokhoz kapcsolódnak az ünnepko ro k jeles napjai, a hagyoma nya poló teve kenyse gek e s mindezekhez a ne pműve szeti, ne pko lte szeti alkota sok. Rendszereze sünkben a jeles napok az emberi együtte le s e s a gazdasa gi e v szoka so rzo napjai, valamint az ido ja ra s va ltoza sokra utaló ne vnapok. Olyan jeles napok is bekerülnek az e vko rbe, melyek a kiva lasztott naphoz kapcsolódó terme szeti jelense gek, teve kenyse gek, jelke pek a ltal va lnak ma s nappa, avagy egy egy ko rnye kbeli szoka s feleleveníte se re adnak leheto se get. Az óvoda s gyermek e lete ben ezek az újrateremtett, visszate ro teve kenyse gek e rzelemtelítettse gükkel, emberi melegse get, biztonsa got sugallnak, a llandósa got teremtenek - a valahova tartoza s a llandósa ga t. A mindennapok ne pi e letmódot feleleveníto, uta nzó, szoka sa poló teve kenyse gei, a terme szettel való együtte le sbo l, az ido ja ra s va ltoza saiból fakadó munka latok. Re sze t ke pezik az ido ja ra st megfigyelo tapasztalatszerze sek, a ko rnyezetalakító e s terme sfeldolgozó teve kenyse gek. A jeles napi elo ke születekbe e s a he tko znapokban felelevenített hagyoma nyo rzo munka lkoda sokba, ja te kokba szervesen illeszkednek a ne pi kultúra szellemi alkota sai e s ta rgyai, a mondóka k, a ne pmese k, a dalos ja te kok, a ne pdalok, a mozga sos, sportszerű ja te kok, valamint a ja te keszko z ke szíte sekkel, a ne pi kismesterse gekkel e s a jeles napok jelke p ke szíte seivel való ismerkede sek. A szo ve s, fona s, a ko rmo n fona s, a gyapjúval való 36

37 munka lkoda s, nemezele s stb. maga ban hordozza az alkota s o ro me t. A monotónia - e s a kudarctűre s, elengedhetetlen az iskola ba le pe shez, ezek a teve kenyse gek is segítik a gyermekeket ebben. Az e vko rbe rendezett hagyoma nyo rzo teve kenyse gek va logata sa nem csak egy e vre szól, hanem hosszúta vra meghata rozza az inte zme nyünkben folyó hagyoma nyo rzo szemle letű nevele s ira nya t e s tartalma t. Az e vro l e vre visszate ro teve kenyse gek gyakorla sa egy folyamatta va lik. A ne pi kultúra szellemi e s ta rgyi alkota sai ko zül az eszte tikai e lme nyeket fokozó irodalmi, zenei, vizua lis elemek gazdagítja k a nevele si programot. A ne pmese k, ne pmonda k, mondóka k, a tre fa s tala lós ke rde sek, a nyelvto ro k, ne pi gyermekja te kok olyan emberforma ló leheto se gek, amelyek kihatnak az ege sz szeme lyise gre. A ne phagyoma nyok e s szoka sok o rze se szoros kapcsolatban a ll a gyermekek nevele se vel. Kiva ló módszernek tartjuk a gyermekek szeme lyise ge nek fejleszte se re, valamint a gyermek e s a vila g kapcsolata nak elme lyíte se re. Programunk a hagyoma nyo rze st, a ne pi kultúra a pola sa t fontos feladata nak tekinti. O vodapedagógusaink to rekednek bee píteni a gyermek nevele se be mindazon e rte keket, amelyeket a ko rnyezet mego rzo tt vagy mego rze sre e rdemesnek tart. Az e vszakokhoz kapcsolódva ismertetik meg a gyermekekkel a külo nbo zo szoka sokat, hagyoma nyokat, melyek sora n elte ro e lme nyalapú, va ltozatos teve kenyse geken keresztül figyelhetik meg a terme szet va ltoza sait is, ismerkedhetnek meg az o ket ko rül vevo vila ggal. Valljuk, ha ma r az óvoda skorban megszokotta va lik a kultura lis e rte kek fele fordula s, akkor az bee pül a gyermek, majd az ifjú nemzede k e letvitele be. Az így felno tte va ló ember szíve belelke be, e rte krendje be kito ro lhetetlenül olvadnak be a ne phagyoma ny e rte kei, mert a hagyoma nyo rze s úgy marad csak fenn, ha csala dtól csala dig, gyermekto l gyermekig, óvodapedagógustól óvodapedagógusig, sza jról sza jra hagyoma nyozódik.a ne phagyoma nyo rzo nevele si programunk elko telezettse get va llal a magyar ne pi hagyoma nyok e s kultúra e rte keinek a tada sa ra, a pola sa ra, valamint az alapveto egyetemes emberi e rte kek ko zvetíte se e rt. Munka nkat nem kampa nynak, hanem folyamatos teve kenyse geknek tekintjük, amely minden koroszta ly sza ma ra megadja az alapokat a ne phagyoma ny tova bbvitele hez. A ne pi kultúra minden területe e rte khordozó, mego rze se e s a tada sa ko zo s feladat, amiben az inte zme nyi nevele snek ne lkülo zhetetlen szerepe van. E munka nkat a szülo kkel való szoros együttműko de sben valósítjuk meg. A néphagyományőrzés célja A vila g megismere se, a ne pi kultúra maradandó e rte keinek a tada sa, azok o rze s, e ltete se, a magyarsa gtudat forma la sa. Az óvodai nevele sünk ce lja nak tartjuk, hogy a gyermek - fo leg 37

38 ja te kteve kenyse geken keresztül- alapveto ta je kozóda si elemeket saja títsanak el, amelyek segítik o ket a vila g, a ko rnyezet, az adott helyzet megismere se ben, a proble ma s feladatok megolda sa ban. Ce lunk a gyermekek sokoldalú fejleszte se a ne phagyoma nyo rze s e s a terme szetóva s gazdag ta rha za nak megjeleníte se vel, a gyermekek e letkori e s egye ni saja tossa gainak, fejlettse gi mutatóinak figyelembeve tele vel. Mindezek a terme szethez e s a szülo fo ldho z fűzo do pozitív e rzelmi viszony megalapoza sa val a gyermekko zpontúsa g, az e rzelmi biztonsa g tükre ben, a csala dok teve keny ko zreműko de se vel. A ne pi kultúra, a ne pi ja te kok o ro mteli megismertete se, tova bbe ltete se, az identita studat kialakíta sa. Feladataink a néphagyományőrzés folyamatában: Minden dolgozónk sza ma ra fontos a ne pszoka sok eredete nek pontos ismerete. Folyamtosan megismertetjük a gyerekeket a ne pi kultúra maradandó e rte keivel. Tapasztalatszerze shez, ismeretnyújta shoz juttatjuk o ket a terme szet adta sokfe le anyag leheto se geinek felhaszna la sa val. Megismertetjük o ket a ne pi kismesterse gekkel, azok tudatos, hiteles a tada sa ra to rekszünk. Arra to rekszünk, hogy az alkota s o ro me t mege rezze k, a te lje k a teve kenyse gek sora n. A jeles napokhoz, ünnepekhez fűzo do ne pszoka sokat, dalokat, mondóka kat gyűjtünk, figyelembe ve ve a gyermekek e letkori saja tossa ga t, e s ezeket bee pítjük mindennapjainkba. A magyar zenei anyanyelv elsaja títa sa t a ne pdalokon keresztül, a zenehallgata s e s ko rja te koza s, ne pta nc teve kenyse gen keresztül valósítjuk meg. Hiteles zenei hagyoma nya pola sra to rekszünk. Ke zügyesse güket a ne pi kismesterse gek alkalmaza sa val fejlesztjük. Felkeltjük e rdeklo de süket a ne pzene ira nt. Megismertetjük o ket az e vko r ünnepeivel o sszfüggo hagyoma nyos ja te kokkal. A ne pi versenyja te kokkal mozga ske szse güket, ügyesse güket, kitarta sukat, akaratukat fejlesztjük. Hangsúlyt fektetünk az ünnepek jelento se ge nek kiemele se re, a ra ke szüle s megszerveze se re. To rekszünk va rosunk e rte keinek tudatos megismertete se re, felfedeztete se re. Szombathely hagyoma nyaihoz kapcsolódó rendezve nyeken re szt veszünk. (Ma rton Nap, Pedagógusnap, Ünnepek). 38

39 Ja te kido ben sza mtalan leheto se g nyílik ismeretek nyújta sa ra, elsaja títa sa ra. A gyermekek pl. a vizua lis teve kenyse geken keresztül ismerkednek az o si ne pi technika kkal, alkota sokkal. Szívesen va llalkoznak az eszko z adta leheto se gek kihaszna la sa ra. A ne pi ruha zattal, o lto zko de ssel kapcsolatos e rdeklo de süket felkelti e s ero síti az eredeti ne pi ruha kkal való ismerkede s leheto se ge nek megteremte se. A ne pi ja te kok kedvelt teve kenyse geik ko ze tartoznak. A fiúk verseny e s küzdo ja te kokat ja tszanak, a la nyok a dalos ne pi ja te kokon keresztül o rzik a kultura lis e rte keket. Az udvar jó leheto se get kína l a ko rnyezet megszerettete se re, óva sa ra, a ne pi ido jósla sok nyomon ko vete se re. Tapasztalatszerze s, a ko rnyezetalakíta s, a sze pse g megla ttata sa ko zben fejlo dik a gyermekek vizua lis la ta smódja. "Kiske zműves" mesterse gek teve kenyse gei az ege sz nap folyama n biztosítja k sza mukra az alkota s, az o nmegvalósíta s, a technika k elsaja títa sa nak leheto se ge t. Ezek biztosítja k az alapot az o si ne pi kultúra megismertete se re e s meghata rozói ke so bbi e letüknek is. Teve kenyse geken keresztül ero so dik e rzelmi ko to de sük, a felno ttek ira nti tiszteletük. Mindennapok teve kenyse ge ben jól beleillesztheto a ja te keszko zo k ke szíte se. A ne pszoka sokhoz fűzo tt, óvóno a ltal elmese lt to rte netek hata st gyakorolnak erko lcsi íte leteik alakula sa ra, magatarta skultúra jukra, viselkede smódjukra Hagyományőrző szemléletű tervezés O vodai nevele sünk ce ljainak ele re se hez ne lkülo zhetetlen a pedagógiai teve kenyse g ce lira nyos megterveze se. A terveze s sora n tudatosan vesszük sza mba az óvoda ce ljait, feladatait. Tervezo munka nkban az e vszakok va ltakoza sa hoz kapcsoltuk a jeles napokat, ne pszoka sokat e s mindazokat a teve kenyse geket, melyek ero sítik a szoka sokat, hagyoma nyokat, o rzik kultura lis e rte keinket. A program saja tossa ga, hogy a terveze s ige nyli a ko zo s gondolkoza st, a teve kenyse gek o sszehangola sa t. A nevele si e vben ve gigvonuló hagyoma nyo rzo teve kenyse grendszer egyeztetett terveze st kíva n. Terveze skor sza mba vesszük feladatainkat, azokat ido beli sorrendbe a llítjuk, meghata rozzuk a ve grehajta s módja t e s felte teleit. A ne pszoka sokat egy nevele si e vre tervezzük. Az óvoda saja tossa gai e s to rekve sei alapja n kialakított helyi Évko r csoportonke nti e ves terveze s komplexita sa t teszi leheto ve. Az e ves terv az e vszakonke nti negyede ves-, majd a heti pedagógiai terv sora n kerül konkre t lebonta sra, melyne l figyelembe vesszük a gyermekek fejlettse ge t, valamint aktua lis e lme nyeit. Teve kenyse gforma k terveze se t az óvóno módszertani szabadsa ga hata rozza meg. 39

40 A tervezésnél az alábbi sajátos elveket érvényesítjük: Alkalmazzuk az aktualita s elve t, mely a jeles napokat, ünnepeket, ünnepko ro ket, valamint a terme szet e s az ido ja ra s va ltoza sait veszi figyelembe. Folyamatosan alkalmazzuk komplexita s elve t, mely a ne pszoka sok saja tos tartalma ból ko vetkezik (szoka scselekme nyek, dalok, ne pi ja te kok, zenei hangszerek haszna lata nak megterveze se.) A fokozatossa g, az egyma sra e püle s elve is elengedhetetlen,az e nekes, mondóka s, dramatikus ja te kok, valamint a gyermekdalok, gyermekversek, mondóka k terveze se ne l e rve nyesítjük. Nevelési alapelveink: A ne phagyoma ny elemeinek me rte ktartó megjeleníte se kiemelt feladatunk! Ja te kossa g, aktivita s, motiva ció, e letszerűse g, hitelesse g, elve t alkalmazzuk. Legfontosabb módszereink: a bemutata s, szemle ltete s, gyakorla s, dramatikus ja te k, elleno rze s, hibajavíta s. A szülo kkel való együttműko de st szolga lja k a ko zo s de luta nok, ko zo s ünnepek. Az óvoda az e lme nyek e s tettek színtere legyen. Teve kenyse geken keresztül adjuk a t ezeket az e rte keket. A gyermekek a mindennapi tapasztalataik sora n tanulja k meg az ezzel kapcsolatos ko zo sse gi szaba lyokat e s magatarta sforma katt, az e lethelyzetekben szükse ges viselkede s szoka sokat. Sikerkritériumok: A ne phagyoma nyo rze s gazdag eszko zrendszere vel az e rzelmeken keresztül ható nevele ssel a teve kenyse gek folyama n a gyermek felfedezi a vila got, annak alakíthatósa ga t. Megismeri a múltat, a re gi vila g e lete t, e rte keit, sze pse ge t, nehe zse geit, kultúra ja t. Külo nbse get tesz múlt e s jelen ko zo tt. Megtanulja tisztelni e s o rizni az e rte keket, ero so dik a szülo k ira nti tisztelete, szeretete. Alapozódik benne a kultúra a ko rnyezet, a haza ira nti tisztelete. 40

41 Évkör az o szi ünnepko r szoka sai a te li ünnepko r szoka sai a tavaszi ünnepko r szoka sai a nya ri ünnepko r szoka sai terme szetóvó jeles napjaink (zo ldünnepek) Úje vi jókíva nsa gok, Medve megfigyele s, Gyertyao nte s, Farsang, Jelmezes felvonula s, Mada r kara csony, Kara csony, Me zeskala cs süte s, Gyertya- Luca za s, szentelo, Betlehemeze s, Bala zs, Mikula s, Miklós, Adventi ke zműves Luca de luta n Őszi terme nyek gyűjte se, Terme ny ja te kok, Őszi gyümo lcso kbo l, zo ldse gekbo l, ba bok ke szíte se, Állatok napja To mo rdi mada rva rta Ma rton napi la mpa s Ma rton Te l Szüreti mulatsa g felvonula s a csala dokkal Ne pmese napja Ősz Ma rcius 15.megemle keze s Húsve ti toja s feste s, berzsele s, locsolkoda s,ja tszóha z Anya knapja Madarak- e s fa k napja Kerti munka latok,no ve nyek gondoza sa Gyereknapi ne pi ja te kok Húsve ti hagyoma nyok Sa ndor,józsef, Benedek Pünko sd Ma jusfa a llíta s Tavasz Gyereknap Nya r Kerti munka latok, vira gültete s Ne pi gyerek ja te kok No ve nynygyűjte s Kenye rsüte s 41

42 Óvodapedagógusaink a folyamatban Az óvodai nevele s folyamata ban óvodapedagógusaink megteremtik a hagyoma nyo rzo tapasztalatszerze s felte teleit, leheto se geit. Az e rzelmekre alapozva, aktív cselekve sek nyoma n juttatja k el a gyermekeket a szimbolikus, e n-ko zpontú gondolkoda stól a szemle letes, tapasztalaton alapuló gondolkoda sig, fogalomalkota sig. A helyi leheto se gekhez igazodva alkalmazza k az e vko ro s rendeze si elvet: kiva lasztja k a jeles napokat, a mindennapos hagyoma nyo rzo teve kenyse geket, e s az ezekhez kapcsolódó irodalmi, zenei alkota sokat, technika kat. A ne phagyoma nyo rze s elemeit me rte ktartóan jelenítik meg az óvodai ko rnyezetben (pl.a ne phagyoma nyhoz ko to do díszíte sek, anyagok haszna lata). Megalapozza k az együtte le shez szükse ges magatarta sforma kat a visszate ro ko zo s teve kenyse gek, hagyoma nyok a pola sa val. Ko zvetítik a ta rsas e rintkeze s minta it: ko zo s óvodai programokon, ke zműves de luta nokon együttműko do re szve telükkel erre alkalmat teremtenek. Pedagógiai asszisztens feladatai Szaktuda sa val segíti az óvoda ban folyó pedagógiai munka t. Segítse get nyújt a zo kkeno mentes kiviteleze se ben. Figyelemmel kíse ri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósíta sa t. Nyugodt hangve tellel, e rtheto, tiszta, nyelvtanilag helyes besze ddel sege dkezik az óvoda ege sz napos nevelo munka ja ban. Re szt vesz az irodalmi- e s színha zi e lme nyeket ta mogató e s mindenfe le külso programok lebonyolíta sa ban. A jeles napok e s hagyoma nyo rzo programok szerveze se t segíti, az aktua lis dekora la sokat ve gzi. A jeles napokhoz fűződő népszokások óvodánkban, ajánlás a tevékenységekhez: Programunkba beépülnek a Zöld jeles napok, melyekkel célunk a környezet védelmére és megóvására nevelése, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása. Őszi ünnepkör szokásai Vándomadarak gyülekezésének megfigyelése. Betakarítás, gyümölcsszedés, vaddgesztenye, makk, különböző termények, falevelek gyűjtése. Szüreti mulatság az óvoda ban szo lo pre sele se, must kóstola sa, e nekes ja te kok, mondóka k, ta nc, e lo zene. Állatok Világnapja 42

43 Kukoricacsuhé gyűjtés, kukoricamorzsolás, termény és zöldségbábok készítése.. Népi hangszerek készítése - leve lsíp, dióhe j pergeto s hangszer, lopóto k cso rgo, na dsíp, kukoricasza r hegedű. Népmese napja mesefeldolgoza s, dramatiza la s, ba boza s. Fűzfavessző gyűjtés, koszorú készítés, levelek összegereblyézése az udvaron. Márton-nap la mpa s felvonula s az óvoda ko rül a szülo kkel e s a gyerekekkel. Szövés-fonás megismerése. Téli ünnepkör szokásai Szövés-fonás. Adventi készülődés- adventi koszorú ke szíte se, a gyertya k meggyújta sa, csoportszoba k e s az óvoda hangulati díszíte se, zenehallgata s, aja nde kok ke szíte se. Barka csde luta n e s adventi va sa r szerveze se a szülo kkel ko zo sen. Szent Miklós napja- Mikula s la togata sa az óvoda ban, Mikula s dalok, versek, mese k, stb. Aja nde koza s. Luca napja- kotyola s, alakoskoda s, Luca-búza ültete s, mondóka k e nekek tanula sa. Luca za s a ko zeli a ltala nos iskola ban e s az Ido sek Otthona ban. Karácsony- me zeskala cs süte s, betlehemes ja te k. Óesztendő búcsúztatása, az új év köszöntése- ne pi mondóka k, dalok tanula sa. Farsang ne pszoka sainak megismere se, jelmezes felvonula s, versenyja te kok, te ltemete s. Tavaszi ünnepkör szokásai Tavaszi munka latok, elso vira gok megjelene se nek megfigyele se. Sa ndor, József, Benedek napja hoz kapcsolódó megfigyele sek. O voda kiskertje nek fela sa sa, ültete s, pala nta za s. Víz napja Húsvéti népszokások- locsolkoda s, toja sfeste s hagymale ben, díszíte s íróka za ssal, berzsele ssel, húsve ti ko szo nto k, e nekek, mondóka k, zenehallgata s. Húsve ti ja tszóha z a szülo kkel ko zo sen. Fo ld napja Madarak - e s fa k napja 43

44 Pünkösd- pünko sdi kira lyva laszta s, pünko sdo le s, versenyja te kok, mulatoza s, e nekes ja te kok, ko szo nto k, e nekek, zenehallgata s. Kerti munkálatok, növények gondozása, fejlődésük megfigyelése. Májusfa a llíta sa. Séták, kirándulások. Népi játékok, sportszerű ne pi ja te kok, csala di nap. Nyári ünnepkör szokásai Kerti munkálatok- no ve nyek gondoza sa fejlo de sünk megfigyele se. Séták, kirándulások. Népi játékok, sportszerű ne pi ja te kok. 44

45 Jeles napok - Társadalmi hagyományok U nnepek Néphagyományok Közösségi hagyományok Janua r 1. Úje v (jókíva nsa gok) Janua r 6. Vízkereszt (kara csonyfa leszede se) Janua r 22. Vince (ido jósló nap) Februa r 2. Gyertyaszentelo napja (Ha a medve meg-la tja az a rnye ka t...) Februa r 2.Vizes e lo helyek napja Februa r 15. Ba lint (tyúkültete s napja) Ma rcius 15. Az 1848/49 Forradalom e s szabadsa gharc ünnepe (A gyerekek sza ma ra ezen az ünnepen tudatosítjuk nemzeti jelke peinket (nemzeti lobogó, koka rda, himnusz), az ünnepi ko zo sse gben szükse ges viselkede si forma kat. Az ünnep alkalmas a hazaszeretetre nevele sben, identita suk alakíta sa ban.) Ma jus 1. A munka ünnepe, az Európai Unióba le pe s napja Augusztus 20. Államalapító Szent Istva n ünnepe Farsang (Vízkeresztto l Jan. 6- Húshagyó keddig, ezt ko veti a Hamvazó szerda, mely a nagybo jt elso napja Húsve t elo tt negyven nappal kezdo dik) Húsve t (Mozgó ünnep) Kisze ze s (vira gvasa rnap) Komata laza s fehe rvasa rnap (bara tok va laszta sa) Április 24. Szent Gyo rgy nap Adventi ke zműves de luta n Farsangi mulatsa g Húsve ti ke zműves de luta n Ballaga s Kira ndula s Szüret Születe snap Szülo i Szervezet Ba lja Februa r 24 Ma tya s Ma rcius 12 Gergely (iskola ba hívó nap) Ma rcius Sa ndor, József, Benedek Ma rcius 22. Víz napja Április 22. Fo ld napja Október 23. Az e vi forradalom e s szabadsa gharc kezdete e s a Magyar Ko zta rsasa g e vi kikia lta sa nak napja Pünko sd (Húsve t uta ni 7. vasa rnap e s he tfo ) Szent Iva n (tűzugra s) Szüreti mulatsa g Szeptember 29 Miha ly napi va sa r Ma jus10. Madarak, fa k napja November 11. Szent Ma rton napjala mpa s felvonula s Ma rcius 8. No nap December 4. Borba la nap Ma jus 1. Maja lis (ma jusfa a llíta s) December 13. Luca nap Ma jus 4. Flória n (tűzoltók, ke me nysepro k, kova csok, pe kek patrónusa) Betlehemeze s Ma jus 10. Madarak, fa k napja Ma jus Fagyos szentek 45

46 Ma jus elso vasa rnapja Anya k napja Ma jus utolsó vasa rnapja) Gyermeknap Június 5. Ko rnyezetve delmi vila gnap Szeptember 22. Autómentes nap Szeptember 30. Ne pmese napja (Benedek Elek születe snapja) Október 4. Állatok vila gnapja November 1. Mindenszentek napja November 19. Erzse bet (Szent Erzse bet legenda ja) November 25. Katalin (ido ja ra s megfigyelo nap) December 6. Mikula s December 24. Szenteste December Kara csony 46

47 5. Óvodai nevelésünk alapelvei, célja, feladatai 5.1. Nevelőmunkánk alapelvei Az óvodai élet minden területén a nevelés folyamatában a gyermekek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe. Elveink: Rendkívül fontos sza munkra a gyermeki szeme lyise g tiszteletben tarta sa, szeretete, megbecsüle se, elfogada sa e s a bizalmon alapuló nevele s. To rekszünk a harmonikus szeme lyise gfejleszte sre, a szeme lyise g teljes ko rű kibontakoza sa nak elo segíte se re. A mindennapjaink sora n csala dias, derűs, nyugodt le gko rt teremtünk a gyerekek sza ma ra, ezzel is biztosítjuk sza mukra a testi-lelki szükse gleteik kiele gíte se t e s a biztonsa got. Valla si e s vila gne zeti ke rde sekben semlegesse g jellemzi munka nkat. Megalapozzuk a gyermekek magyarsa gtudata t, megismertetjük o ket a nemzeti kultúra val e s ma s ne pek kultúra ja val is. Felkeltjük a gyerekek e rdeklo de se t a hagyoma nyok ira nti e s azok gyakorla sa ra, mego rze se re neveljük o ket. Fokozott figyelünk gyermekve delemre, kapcsolatot tartunk az e rintett szakemberekkel. Arra to rekszünk, hogy megalapozzuk a gyerekek műveltse ge t e s tuda sige nye t. Terme szeti ko rnyezettel való, óvó, ve do, szereto szemle letmód, ko rnyezettudatos magatarta sra neveljük o ket. Differencia lt, e letkoruktól, egye ni adottsa gaiktól, fejlettse gükto l függo ke pesse gfejleszte st alkalmazunk a mindennapjainkban, mely segíti a saja tos nevele si ige nyű, a halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek beilleszkede se t, egye ni fejleszte se t is. Ege szse ges szeme lyise gfejleszte s, a külo nbo zo se g elfogada sa ra, tiszteletben tarta sa ra nevele s. Fontos sza munkra az inkluzív nevele s, a ma ssa g elfogada sa, a tolerancia. Tudatosan bee pítjünk munka nba az ege szse ges e letmód szoka sainak alakíta sa t, a szülo i szemle letforma la st a gyermekek, o nmagunk e s ma sok e rdeke ben. Fejlesztjük a gyerekek ja rtassa gait, ke pesse geit, ke szse geit, mely biztosítja a gyermek sza ma ra a zavartalan iskolai a tmenetet. A sikeres szocializa ció e rdeke ben hangsúlyt helyezünk az e rzelmi nevele sre, az e rzelmi intelligencia fejleszte se re, a ta rsas e let norma inak egyse ges ko zvetíte se vel. 47

48 Pozitív e nke p kialakíta sa ra to rekszünk a gyermekekne l, annak e rdeke ben, hogy a ke so bbiekben ke pesek legyenek magukat mege rtetni, elfogadtatni e s e rve nyesíteni. Minden területen az óvóno k e s minden dolgozó modelle rte kű szerepva llala sa kiemelkedo en fontos sza munkra Az óvodai nevelésünk célja O vodai nevele sünk ce lja, hogy elo segítsük az óvoda sok sokoldalú, harmonikus fejlo de se t. Mindez az e letkori e s egye ni saja tossa gok e s az elte ro fejlo de si ütem figyelembeve tele vel a szeme lyise g kibontakoztata sa t segíti elo. A gyermek nevele se elso sorban a csala d joga e s ko telesse ge, s mi itt az óvoda ban ezt kiege szítve, esetenke nt a ha tra nycso kkento szerepet felva llalva segítjük a gyerekek fejlo de se t. Fontosnak tartjuk a biztonsa got, szeretetet nyújtó ko rnyezet megteremte se t, hiszen csak ebben tud megvalósulni a gyermekek harmonikus szeme lyise gfejleszte se, ez az alapja a testi, e rzelmi e s ko zo sse gi fejlo de süknek, kreatív szeme lyise gge va la suknak. Biztosítjuk az o nmegvalósíta s leheto se ge t a ne phagyoma nyok gazdag eszko z e s hata srendszere vel, az e letkori saja tossa gok figyelembeve tele vel. Fo ce lunk, hogy a gyermeki ismeretszerze s tapasztalati síkon, ja te kosan to rte njen. Ezek megvalósíta sa e rdeke ben az óvoda s gyermekek terme szetes megnyilva nula si forma ira, a mozga sra e s a ja te kra ta maszkodhatunk. Szitua ció-orienta lt nevele sre to rekszünk, amely a mindennapok sora n felmerülo terme szetes e lethelyzeteket kihaszna lva bo víti, megero síti a gyermekek ismereteit. Minden gyermeket saja t ke pesse geinek megfelelo en, az ele rheto legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni az egyes területeken. ÁBRAHÁM MASLOW elme lete vel azonosulva valljuk, hogy nevele sünk csak akkor lehet eredme nyes, ha figyelembe vesszük gyermekeink testi, lelki szükse gleteit, ige nyeit., ha megteremtjük sza mukra azt az e rzelmi biztonsa got, melyben a te lhetik az elfogadottsa g, a szeretet e rze se t, ahol szeme lyise güket tiszteletben tartva, teljesítme nyüket megbecsülve o szto no zzük o ket o nmaguk mine l teljesebb megvalósíta sa ra. 48

49 5. 3. Óvodai nevelésünk feladatai Az óvodai nevele s feladata az óvoda skorú gyermek testi e s lelki szükse gleteinek kiele gíte se, ke pesse geinek fejleszte se, a fejlo de si jellemzo i, aktua lis fejlettse gi szintje e s az elo zetes, ma s forra sból (csala d, bo lcso de) sza rmazó tuda sa nak, tapasztalatainak felhaszna la sa val. Az óvodai nevele s a ltala nos feladatait, Pedagógiai programunkban alapfeladatnak tekintjük, melynek o sszetevo i: Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, erkölcsi, értékorientált közösségi nevelés Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés Az egészséges életmód alakítása O vodai nevele sünk kiemelten kezeli gyermekeink ege szse gnevele se t, az ege szse ges e letmód alakíta sa t. A felgyorsult e lettempó új alkalmazkoda st kíva n az e let minden területe n, eze rt ra nk, pedagógusokra nagyon fontos szerep ha rul ezen a területen. Alapveto feladatunknak tartjuk gyermekeink testi e s lelki szükse gleteinek kiele gíte se t, mert csak így biztosítható harmonikus szeme lyise gfejlo de sük. A nevele s nem korla tozódhat csak az óvoda ra, fontos a szülo kkel való szoros együttműko de s is. Igaza n hate kony akkor lehet a munka nk, ha sikerül a szülo kkel is elfogadtatni az ege szse ges e letmódra nevele s feladatait, melyeket a leheto se geikhez ke pest, otthoni ko rülme nyek ko zo tt gyakorolhatnak, pe lda t mutatva gyermekeiknek. "Az óvodai nevele s feladata az óvoda s korú gyermekek testi e s lelki szükse gleteinek kiele gíte se. Ezek a feladatok nem külo nítheto k el egyma stól, szorosan egyma sra e pülnek, o sszetartoznak. Az óvoda ba e rkezo gyermekek mindegyike ma s e s ma s. Ma s edzettse ggel, testi e s szellemi fejlettse ggel rendelkeznek. Fejlo de süket, fejlesztheto se güket meghata rozza k az o ro kletes te nyezo k, az e re s belso to rve nyszerűse gei, a ko rnyezeti hata sok. Mindehhez ta rsul me g az óvóno e s a gyermek ko zo tti jó kapcsolat, a testko zelse get ige nylo nevele s, a jó ko ze rzetet biztosító óvodai le gko r. Az ege szse ges e letmód alakíta sa n a gyermekek testi, szervezeti ege szse ge nek ve deleme t, testi szükse gleteinek kiele gíte se t, szervezete edze se t, illetve egyes kisebb rendellenesse gek korrekciója t e rtjük. A szomatikus ege szse g ve delme, a pola sa, megedze se az ege szse gi rendellenesse gek korrekciója - vagyis az ege szse gnevele s nevelo munka nk szerves re sze. A gyermekek ege szse ge e rt, testi e pse gük ve delme e rt mindannyian felelo sse ggel tartozunk. 49

50 Az egészségfejlesztés területei: ege szse ges ta pla lkoza s, mindennapos testnevele s, mozga s, szeme lyi higie ne, o lto zko de s, testi e s lelki ege szse g fejleszte se, a ba ntalmaza s, ero szak megelo ze se, baleset-megelo ze s e s elso sege lynyújta s. Az egészséges életmódra nevelésünk célja: A gyermek gondoza sa, testi szükse gletük, mozga sige nyük kiele gíte se, a testi fejlo de sük segíte se. Az ege szse ges e letvitelhez szükse ges higie niai szoka sok kialakíta sa. Ko rnyezettudatos magatarta s megalapoza sa. A csala d e letforma ja nak alakíta sa - e letmódbeli szoka sok befolya sola sa. Feladataink az egészséges életmód alakításában Helyes életritmus kialakítása A gyermekek e lete t, ege szse gi a llapota t jelento sen befolya solja e letmódjuk. Az óvoda ban az e letritmus, a ta pla lkoza s, a testa pola s, o lto zko de s, mozga s, edze s, pihene s e s alva s megszerveze se vel, az ehhez kapcsolódó gyermeki teve kenyse gekkel a gyermekek egye ni saja tossa gainak figyelembeve tele vel e s az ezen alapuló szoka sok kialakíta sa val biztosítjuk a megfelelo e letmódot. Az óvodai e letmód, a helyes e letritmus kialakíta sa biztosítja a gyermekek ege szse ges fejlo de se t e s ez a gondoza s ko zponti ke rde se is. Az óvoda szoka s e s szaba lyrendszere be bee pített teve kenyse gek (pihene s, e tkeze s, tiszta lkoda s) visszahatnak az e letfolyamatokra. A teve kenyse gek ido tartama igazodik az e letkori saja tossa gokhoz. Szem elo tt tartjuk a ja te k kiemelkedo szerepe t, a teve kenyse gek ko zo tti harmonikus ara nyok kialakíta sa t. Az e vszakokhoz igazodva figyelembe vesszük a gyermek mozga sige nye t, óvoda saja tossa gait, helyi hagyoma nyokat. Az ido ja ra stól függo en fokozatosan no veljük a szabad levego n elto lto tt teve kenyse gek ideje t, mely elo segíti az ege szse ges e letmód kialakíta sa t, a gyermek mozga sa nak fejlo de se t. Feladatunk a nyugodt, biztonsa gos le gko r megteremte se, a gyermekek e letkora hoz, egye ni fejlettse ge hez igazított szoka srendszer kialakíta sa. Gondozás 50

51 A gyermekek gondoza sa nak felte tele a gyermekek e s óvodapedagógusok ko zo tti jó kapcsolat megteremte se, illetve a dajka k segítse ge, együttműko do munka ja. Fontos az egyma s ko zo tt kialakított e rzelmi, bizalmi viszony. A nyugalmat, szeretetet suga rzó ko rnyezetben a gyermekek biztonsa ge rzete ero so dik. A jó nevele s hata sa ra kialakulnak a jó szoka sok - felismerik testi szükse gleteiket, ke pesek azok ke sleltete se re, kiele gíte se re. A meghitt, szeretetteljes kapcsolatban a ve dettse gük ero so dik. A gondoza s területein figyelembe vesszük a gyermekek egye ni fejlettse ge t, e letkori saja tossa gait. A gondoza si teve kenyse gekre a napirendben elegendo ido t biztosítunk, hogy minden gyermek nyugodt, kiegyensúlyozott le gko rben, saja t tempója ban ve gezhesse ezeket, saja títsa el az ezzel kapcsolatos szoka sokat. A gyermekek a szükse gleteik kiele gíte se re, testa pola s, o lto zko de s, o nkiszolga la s, e tkeze si szoka sok elsaja títa sa ra a felno ttek pe ldamutató magatarta sa, segítse gnyújta s, gyakorla s ko vetkezte ben fokozatosan va lnak ke pesse. Az o na llósa guk függ az e letkoruktól, fiziológiai e rettse gükto l (pl. szobatisztasa g), mozga ske szse gükto l (pl. o lto zko de s), e rtelmi a llapotuktól. A gyermekek gondoza sa sora n elo te rbe helyezzük az egye ni ba na smódot, egye ni fejlettse gükho z me rten kapnak segítse get. Cselekve s e s besze lgete s ko zben megismerik a testa pola st szolga ló eszko zo ket, evo eszko zo ket e s azok haszna lata t. Gyümo lcsnapok kerete ben gondoskodunk a vitaminhia ny pótla sa ról. Figyelmet fordítunk a megfelelo mennyise gű folyade k bevitelre is. Az ege szse ges e letmódra nevele s ce ljainak ele re se hez elso rendű feladatke nt kezeljük az ege szse ges óvodai ko rnyezet kialakíta sa t (csoportszoba k, helyise gek, udvar) ahol biztosított a gyermekek ege szse gre nevele se, gondoza sa, szeme lyise gük fejleszte se. A gondozás területei: Testa pola s Ölto zko de s Étkeze s Testi nevelés A testi nevele s feladata a gyermekek testi szükse gleteinek, terme szetes mozga sige nye nek kiele gíte se, harmonikus o sszerendezett mozga sfejlo de se nek elo segíte se, ege szse gük ve delme, edze se, pihene sük biztosíta sa. Az e vszaknak megfelelo en, az ido ja ra s függve nye ben szabad e s ko to tt forma ban biztosítjuk a szabad levego n, vagy a csoportszoba ban a mindennapos mozga sos teve kenyse get, levego ze st. Ja te kos forma ban to rekszünk a mozga s megszerettete se re, a helyes testtarta s, sze p mozga s fejleszte se re, egye ni fejlettse güknek 51

52 megfelelo mozga skoordina ció, testi ke pesse g, ero nle t fejleszte se re, biztosítjuk az eszko zo ket. A mozga s sokoldalú teve kenyse g. Az a ltala nos testi fejlo de s mellett az e rtelmi e s szocia lis ke pesse gekre is hata ssal van. Fejlo dik a gyermek alkalmazkodóke pesse ge, a szeme lyise g akarati te nyezo i. Ege szse gnevele s e s ve delem sora n figyelünk a szeme lyi higie nia ra (tisztasa g, gondozottsa g, a poltsa g), az óvoda helyise geinek, eszko zo knek tisztasa ga ra, beteg gyermek esete ben ta je koztatjuk a szülo t. To rekszünk a prevencióra, sza mítunk a szülo k segíto együttműko de se re. Megteremtjük a pihene s optima lis felte teleit is (csoportszoba szello ztete se, mese, simogata s, halk zene, alvóka). A testi nevelés területei: Mozga s, edze s Levego ze s Ege szse gnevele s Pihene s Kiemelt feladataink: A gyerekek e letkori saja tossa ga nak mefelelo napi- e s hetirendet, szoka s e s szaba lyrendszert alakítunk ki a csoportokban. A csoportban dolgozó óvodapedagógusok e s a dajka munka ja nak o sszehangola sa ra to rekszünk a tudatos ege szse gnevele s e rdeke ben. A testi szükse gletek felta ra sa val, kiele gíte se vel megalapozzuk a gyermekek jó ko ze rzete t, szükse gleteik, kíva nsa gaik jelze se re ke sztetjük o ket. Biztosítjuk a felte teleket a helyes ta pla lkoza si szoka sok kialakíta sa ra. Nyugodt le gko rt biztosítunk az e tkeze shez. Figyelembe vesszük a gyermekek külo nbo zo ta pla lkoza si szoka sait, egye ni ige nyeit e s kello tolerancia val fogadjuk azokat. Megismertetjük velük az új ízeket. Az ege szse ges ta pla lkoza si szoka sok alakíta sa e rdeke ben ege szse ghetet tartunk, gyümo lcse s zo ldse gnapokat szervezünk. Biztosítjuk a gyermekek napi folyade kszükse glete t. A helyes testa pola si szoka sok kialakíta sa val segítjük elo a gyermekek tisztasa gige nye nek kialakula sa t. 52

53 Megtanítjuk a gyermekeket a testa pola si műveletek technika ja ra, helyes rendje re. Kialakítjuk a helyes o lto zko de si szoka sokat, megteremtjük o na llósa guk felte teleit. Ke rjük a szülo ket, hogy a gyermekek ruha zata t az ido ja ra son túl ege szse gi a llapotukhoz e s edzettse gükho z igazítsa k. Arra o szto no zzük a gyerekeket, hogy va ljon ige nyükke a testük tisztasa ga, alapveto szükse gleteik o na lló ella ta sa, ke sleltete se, kontrolla la sa. Szeme lyes pe ldamutata ssal, segítse gnyújta ssal fordulunk fele jük. Észrevetetjük a rendetlense get e s bevonjuk a gyermekeket annak megszüntete se be. Pihene shez, alva shoz megteremtjük a felte teleket, a zavaró ingereket kiküszo bo ljük, e s biztosítjuk sza mukra a nyugodt ko rülme nyeket. A gyermekek ege szse ge nek ve delme, edze se, óva sa e s ellena lló ke pesse gük no vele se, a betegse gek megelo ze se e rdeke ben kihaszna ljuk a levego, nap, víz, mozga s, edzo hata sa t. A gyermekek mozga sige nye nek kiele gíte se t a testnevele s foglalkoza sok mellett a szabadban ve gezheto szervezett e s szabad mozga sos teve kenyse gekkel is biztosítjuk. Se ta kat, kira ndula sokat, szervezünk melyek sora n ügyelünk a terme szeti ko rnyezet ve delme re. Gondoskodunk a megfelelo ta rgyi ko rnyezetro l (ta rgyi felte telek sza mbave tele, hia nyok pótla sa, csoportszoba, udvar, mozga sos e lette r). Folyamatosan elleno rizzük a felszerele sek a llapota t. Balesetmentes ja tszóterületet biztosíta sunk a gyermekek sza ma ra. A ko rnyezetet a gyermekekkel e s a szülo kkel ko zo sen a poljuk, sze pítjük, ve djük. Kiemelten figyelünk a balesetmegelo ze sre. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: A saja tos nevele si ige nyű gyermek, ugyanúgy, mint ta rsai, a napirend sora n mindig csak annyi segítse get kapjon, amennyi felte tlenül szükse ges, hogy ke so bb o na llóan tudjon cselekedni. A feladatok elve gze se hez a sza mukra elegendo ido biztosíta sa, nagy türelemmel, pozitív pe ldaada ssal, dicse rettel, biztata ssal. 53

54 Gyermeki tevékenységek: Megismerkednek a gyerekek az o nkiszolga la s külo nbo zo műveleteivel e s gyakorolja k azokat a testa pola s, az o lto zko de s, e tkeze s ko zben. Feladataikat kezdetben segítse ggel, majd o na llóan ve gzik. Ölto zko de sne l szívesen fogadja k a ta rsaik e s azóvodapedagógus segítse ge t, de to rekednek a mine l nagyobb o na llósa gra. Koruknak megfelelo en, helyes sorrendben o lto znek, vetko znek, gombolja k ruha ikat, veszik fel e s húzza k le cipo jüket e s ko tik be azt. Vigya znak saja t holmijukra, ruhaneműjükre, o sszehajtva a helyükre teszik azokat. Ügyelnek saja t szeme lyük e s ko rnyezetük rendje re, gondozottsa ga ra. Étkeze sne l rendeltete sszerűen haszna lja k az eszko zo ket, szívesen va llalja k a megbízata sokat (napossa g). Eszte tikusan terítenek, o na llóan esznek, isznak, merítenek, o ntenek. Étkeze s ko zben kultúra ltan viselkednek, csukott sza jjal ra gnak, vigya znak az asztal rendje re. Helyesen haszna lja k az evo eszko zo ket e s a szalve ta t. A tiszta lkoda si e s testa pola si szoka sokat elsaja títva kezet, arcot, fogat mosnak, haszna lja k a szappant.. Haszna lja k a WC-t, WC-papírt. A WC-t haszna lat uta n lehúzza k e s szappannal kezet mosnak, szükse g esete n fe sülko dnekk, papír zsebkendo t haszna lnak. Vigya znak csoportszoba juk rendje re. Ügyelnek saja t szeme lyük e s ko rnyezetük rendje re, gondozottsa ga ra. Nyugodtan, ta rsaikat nem zavarva pihennek, alszanak. Pihene s uta n takarójukat, pizsama jukat o sszehajtja k. Szívesen vesnekz re szt a mozga sos teve kenyse gekben, a versenyja te kokban e s a ne pi ko rja te kokban. Kedvelik az e lme nyszerzo se ta kat. Nevelési alapelveink: Fontos sza munkra az e rzelmi biztonsa g megteremte se a gondoza s valamennyi területe n. Tiszteletben tartjuk a gyermek szeme lyise ge t, mindent megteszünk fejlo de sük elo segíte se e rdeke ben, az o na llósa gra neveljük o ket. Figyelembe vesszük e letkori saja tossa gukat, fejlettse güket, ege szse gi a llapotukat. 54

55 A ma ssa g elfogada sa ra, a tolerancia ra neveljük o ket szeme lyes mintaada ssal, szeretetteljes magatarta ssal. Mindenkor együttműko dünk a csala dokkal. A gyermekekkel való ba na smód sora n mindannyiunk sza ma ra elengedhetetlen az egye ni, differencia lt ba na smód elve nek alkalmaza sa. Együttműko dünk folyamatosan a szülo k mellett ma s specia lis szakemberekkel is a betegse gek megelo ze se e s korrekciója e rdeke ben. Kutatjuk, keressük a leheto se geket az ege szse gnevele s megalapoza sa e s megszila rdíta sa e rdeke ben. Szeme lyes magatarta sunkkal, mintaada sunkkal pe ldake nt igyekszünk a llni a gyerekek e s szülo k elo tt. Sikerkritériumok: O voda s kor ve ge re a gyerekek az o nkiszolga la st teljes o na llósa ggal, biztonsa ggal, terme szetes teendo ke nt la tja k el. Eszte tikusan terítenek, o na llóan merítenek, higie nikusan e tkeznek. Ke szse gszinten haszna lja k a kanalat, villa t, ke st. A testa pola si szoka soknak megfelelo en a gyermekek teljesen automatikusan, o na llóan, felszólíta s ne lkül tiszta lkodnak, fogat mosnak. A tiszta lkoda si eszko zo kre vigya znak, rendben tartja k e s a helye re teszik azokat. Ügyelnek saja t külsejükre, vigya znak ruha jukra. Ige nyükke va lik azok csere je, szükse g esete n. Hajukat rendben tartja k, szükse g esete n fe sülko dnek. Zsebkendo jüket o na llóan e s helyesen haszna lja k, helyesen fújja k orrukat. Teljesen o na llóan, megfelelo sorrendben o lto znek. Ruha jukat ki-begombolja k, cipo jüket befűzik, beko tik. Ruhaneműjükkel gondosan ba nnak, hajtogatva a helye re teszik. Cipo jüket, csizma jukat szükse g esete n letisztítja k. Segítse get nyújtanak ta rsaiknak e s a felno tteknek. Vigya znak ko rnyezetükre, igyekeznek mindenütt rendet tartani, e szreveszik az elve gzendo feladatokat. 55

56 5.3.2 Érzelmi erkölcsi és értékorientált közösségi nevelés Az óvoda s gyermek legfo bb ige nye az e rzelmi biztonsa g, eze rt az óvoda ban fontos feladatunk az otthonossa g, a szeretetteljes, csala dias le gko r megteremte se. Ma r az elso óvodai napok meghata rozó jelento se gűek a gyermekek, a szülo k e s az óvóno tekintete ben egyara nt, eze rt erre nagy hangsúlyt fektetünk, biztosítjuk a szülo s beszoktata sbefogada s leheto se ge t, a folyamatossa g e s fokozatossa g elve t. A megismere s, az intellektua lis gazdagoda s, az erko lcsi fejlo de s e s a viselkede s szaba lyoza sa nak kulcsa csak az e rzelmeken keresztül szervezheto meg. Ez a feladat mindenkito l e rzelmi gazdasa got, belee lo ke pesse get, rugalmassa got, helyzetfelismero e s helyzetteremto ke pesse get kíva n. Az óvoda skorban az erko lcsise g az együttműko de sben, segítse gada sban egyma sra figyele sben nyilva nul meg. Fontos az együtte le si szaba lyok betarta sa (pl. ko szo ne s, ja te k elraka s), szoka sok kialakíta sa. A ne phagyoma ny a pola s e rzelemre ható eszko zrendszere vel gazdagítja a gyermekek szeme lyise ge t. A hagyoma nya poló nevele s visszate ro ko zo s teve kenyse gei, ko zo s e lme nyek segítik a terme szethez, ko rnyezetünkho z fűzo do pozitív e rzelmi viszony kialakula sa t, a gyermekek szocializa lóda sa t, ko zo sse gge forma lóda st. Az óvoda szakmailag o na lló nevele si inte zme nyke nt, a csala di nevele s kiege szíto je. Az óvoda ban miko zben az teljesíti ce ljait, a gyermekben megteremto dnek a testi, a szocia lis e s az e rtelmi ke pesse gek egye ni e s e letkor specifikus fejlo de si szintek, ez a ltal a ko vetkezo e letszakaszba (a kisiskola skorba) való a tle pe s belso pszichikus felte telei. Az óvoda skorú gyermekek szocializa ciós folyamata nak megalapoza sa t, az e letre való felke szíte se t a szülo kkel ko zo sen a csala di ha tte r ismerete ben, szoka saik tiszteletben tarta sa val ve gezzük. Érzelmi nevelésünk célja Olyan biztonsa gos, szeretetteljes ko rnyezet megteremte se re to rekszünk, ahol az e rzelmibiztonsa got nyújtó pedagógus szeme lyes pe ldamutata sa val e s segítse ge vel ero so dik a gyerekek ta rsas kapcsolata, a te lhetik az együtte rze s, elfogada s, segíto ke szse g, elismere s, sikere lme ny csoda latos e rze se t. A csala di nevele s mellett óvoda nknak igen nagy szerepe van az elso dleges szocializa ció sora n. Tudatosan alakítjuk, e pítjük, kombina ljuk azokat a nevelo hata sokat, amelyekben az együttműko de s e s a ta rsas e rintkeze s elemi forma i integra ns egyse get alkotnak. Ma r óvoda ba le pe s elo tt fontosnak tartjuk az elso ismerkede st a kisgyermekkel e s a szülo kkel. Inkluzív pedagógiai gyakorlatot valósítunk meg, nyitotta tesszük óvoda nkat a befogada s ideje re, e rzelmi biztonsa got teremtünk szülo nek e s gyermeknek egyara nt. 56

57 Egy olyan óvodai e let megszerveze se re to rekszünk, melyben sok a ko zo s e lme ny, a ko zo s teve kenyse g. A ko zo s együttle tek, ko zo sen ve gzett munka o ro me olyan erko lcsi tulajdonsa gokat ero sítenek meg, mint az együtte rze s, figyelmesse g, segíto ke szse g, o szintese g, o nfegyelem, pontossa g, szorgalom, kitarta s, a llhatatossa g, szaba lytarta s, a ko zo sen ve gzett munka o ro me, o nzetlense g, igazsa gossa g, igazmonda s. Feladataink az érzelmi nevelés folyamatában: Érzelmi biztonsa got nyújtó, otthonos e letko rülme nyeket, kiegyensúlyozott, szeretetteljes, bara tsa gos le gko rt biztosítunk a beszoktata stól az óvoda skor ve ge ig. Pozitív e rzelmi to lte sű kapcsolatot alakítunk ki gyermek-gyermek, felno tt-gyermek ko zo tt. Informa lódunk a gyermek csala dban beto lto tt helye ro l (pl. csala ddal való ismerkede s az óvoda ba le pe s elo tt, fokozatos a tmenet biztosíta sa ko rültekinto szerveze ssel, otthonossa g e rze se nek kialakíta sa val). Ko zo s e lme nyekre e pülo teve kenyse geket szervezünk sza mukra. A szülo kkel rendszeresen kapcsolatot tartunk. (fogadó óra k, szülo i e rtekezletek, nyílt napok). Sokszínű teve kenykedteto e lette rt alakítunk ki a gyerekek sza ma ra, melyben kedvük szerint mozoghatnak. Hangsúlyt fektetünk a szeme lyes to ro de sre az egye ni ba na smód elve nek alkalmaza sa ra. Olyan szoka s e s szaba lyrendszert alakítunk ki, melyben figyelembe vesszük a gyermekek testi-lelki szükse gleteit, e letkori saja tossa gaikat. Elfogadjuk e s ero sítjük a ko zo sse gi magatarta st, emellett teret engedünk az o nkifejezo, o ne rve nyesíto to rekve seiknek is. Fejlesztjük szocia lis e rzelmeiket (erko lcsi tulajdonsa gok ero síte se, elfogada s, segítse gnyújta s, ba torsa g stb.) A gyermekeket a külo nbo zo se gek elfogada sa ra, egyma s tisztelete re neveljük. Felesztjük akarati tulajdonsa gaikat is (kitarta s, feladattudat, szaba lyko vete s). Folyamatosan alakítjuk ki a gyermekko zo sse g szoka sait, ünnepeit, hagyoma nyait. A pozitív tulajdonsa gok hangsúlyoza sa val ero sítjük o nbizalmukat. Inkluzív szemle lettel a külo nbo zo se g elfogada sa ra neveljük a gyerekeket. Folyamatosan e lünk a differencia la s módszere vel, ha szükse ges segíto szakembereket vonunk be az eredme nyesse g e rdeke ben. 57

58 Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: Kiemelt feladatunk, hogy az óvoda ba e rkeze s pillanata tól pozitív e rzelmi hata sok e rje k a gyermekeket, olyan le gko rt teremtsünk, ahol a a gyermekek megnyílhatnak, ahol kialakul bennük a bizalom mind a felno ttek, mind a gyermekek ira nt. A rendszeresen szervezett ko zo s e lme nyek kiemelkedo en fontosak a saja tos nevele si ige nyű gyermekek ko zo sse gi, szocializa ciós nevele se tere n, hiszen a ko zo s programok, vagy az óvodai műsorban való szereple s ko zben, elmosódnak a gyermekek ko zo tti külo nbo zo se gek. Gyermeki tevékenységek: A gyerekek bara tsa gosan, o ro mmel fogadja k a csoportjukba e rkezo új gyermekeket, tiszteletben tartja k e s elfogadja k azok külo nbo zo se ge t. Ko vetik az a ltaluk elfogadott felno ttek modellje t. Odafigyelnek, segítse get nyújtanak, - szükse g szerint-, arra ra szoruló ta rsainak. Öro mmel e s e rdeklo de ssel kapcsolódnak be az óvodai teve kenyse gekbe, a felno ttekkel e s ta rsaikkal együttműko de sre to rekszenek. Az óvodai ünnepeket ko zo sen tervezgetik, ünneplik meg ta rsaikkal e s az óvodapedagógusokkal Aktívan re szt vesznek a csoportszoba ünnepi díszíte se ben, dekora la sa ban, valamint az aja nde kok ke szíte se ben. Érdeklo dnek hia nyzó ta rsaik ira nt. Rendszeres re sztvevo i a besze lgeto ko ro knek, meghitt, ko zo s ja te koknak. Tekintettel vannak ta rsaik e rzelmeire. Nevelési alapelveink: Biztonsa got nyújtó derűs, nyugodt ko rnyezetet teremtünk meg sza mukra a mindennapok sora n. To rekszünk a csala dok e letvitele nek, kultúra ja nak megismere se re e s tiszteletben tartjuk azokat. Mindenkor figyelembe vesszük a gyermekek szociokultura lis helyzete t! Nevelo munka nk sora n e rve nyesítjük az egye ni differencia lt ba na smód elve t! Tiszteletben tartjuk a gyermekek külo nbo zo se ge t! Leheto ve tesszük a szülo k betekinte se t az óvoda e lete be, olyan ko zo s programokat szervezünk, ahol szülo e s gyermek együtt teve kenykedhet. 58

59 Úgy alakítjuk ki a csoportok szoka s- e s szaba lyrendszere t, hogy figyelembe vesszük Aa gyermekek e letkori saja tossa gait. A gyermekek teve kenyse ge sora n arra to rekszünk, hogy leheto se get adjunk sza mukra az o nmegvalósíta sra. Folyamatosan segítjük a bara tsa gok kialakula sa t a csoporton belül e s az óvoda ta rscsoportjaiban is! Érte kele s sora n e lünk a pozitív megero síte s módszere vel, de megbesze ljük a gyerekekekkel ko zo sen a pozitívumokat e s a negatívumokat is. Gyakoroljuk az o ne rte kele s módszere t is. A pozitív pe lda kiemele se vel nyilva nítunk ve leme nyt a negatív pe lda k esete ben is. Forma ljuk erko lcsi megnyilatkoza saikat. Fontos küldete sünk az is, hogy ele rjük azt, hogy a szülo k felelo sse ggel vegyenek re szt gyermekek testi, e rzelmi, e rtelmi fejleszte sben. Sikerkritériumok: Ismerik e s a gyakorlatban alkalmazza k a ko zo sse gben megkíva nt viselkede skultúra t. Szívesen e s aktívan vesznek re szt a ko zo s teve kenyse gekben. Szeretik e s koruknak megfelelo en ve dik a terme szetet, megbecsülik e s tiszteletben tartja k az e lo vila got. Ige nylik a korta rs kapcsolatot fizikailag e s kommunika ciós szinten egyara nt. Tisztelettel viselkednek a felno ttekkel e s ta rsaikkal is. Együttműko do ek, segíto ke szek, belso indíte k alapja n is. Jó sza nde kkal, empa tia val fordulnak ta rsaik e s a felno ttek fele. To bbfe le konfliktus-megolda si leheto se gnek tudata ban vannak, adott esetben ke rik a felno tt segítse ge t. Ko zo sen tudnak o rülni az együtt ele rt sikereknek, de ke pesek az o nuralomra is kudarc esete n. Mege rte ssel fordulnak ta rsaik fele va ratlan helyzetben. Ke pesse va lnak a csoport e rdeke ben ve gzett hasznos feladat elve gze se re. Az adott feladate rt felelo sse get e rzenek, e s kitartóan teve kenykednek akkor is, ha e rdeklo de sük ma r ala bb hagy. El tudja k a teve kenyse gek sora n adódó ala - e s fo le rendeltse gi viszonyokat, tudnak ehhez alkalmazkodni, ke pesek a koopera cióra. Ige nylik e s alkalmazza k a ta rsas kapcsolatok szaba lyait. 59

60 Tudata ban vannak leheto se geiknek e s korla taiknak, o ne rve nyesíte si to rekve seük megfelel az e letkorukkal szemben ta masztható elva ra soknak. Ke pesek ma sok ve leme nye t is meghallgatni, elfogadni, szükse g szerint a saja t elke pzele seiket módosítani. Ve leme nyüket o na llóan, o sszefüggo en el tudja k mondani, ke pesek a do nte shelyzetekben sza mukra megfelelo en va lasztani. Konfliktuskezelés az óvodában A szocia lis ke szse gek gyermekkorban fokozatosan alakulnak ki e s az e letünk sora n ennek a terület kialakula sa tart a legtova bb.az óvodai konfliktusok kialakula sa gyakran a gyermek szocia lis fejlettse ge nek, kapcsolatteremto ke szse ge nek hia nyossa gaiból adódnak. A konfliktusmegoldó ke szse g, a sikeres ta rsas kapcsolataink, eredme nyes cselekedeteink e s kiegyensúlyozott lelkivila gunk egyik fo pille re. A gyermeki ko zo sse gben való re szve tel fejleszti a ma sok ira nti e rdeklo de st, ma sre szt leheto se get ad a versenge sre. Ez terme szetesen o sszeütko ze sre ad alkalmat, to rekszünk a legjobb megolda sra. Arra biztatjuk a gyermekeket, hogy konfliktusaikat leheto se g szerint próba lja k meg egyma s ko zo tt megoldani. Célunk: A gyermekek szocia lis ke pesse geinek leheto legpozitívabba forma la sa. A kapcsolatteremto ke pesse g hia nyossa gainak cso kkente se. A gyermekek saja títsa k el a verese gmentes proble mamegolda s technika it, ero so djenek ta rsas kapcsolataik, empa tia s ke szse gük. Feladataink: A csoportok szoka s-, szaba lyrendszere nek kialakíta sa, nyugodt harmonikus, feszültse gekto l menntes le gko r megteremte se. Öna lló konfliktusmegolda sra o szto nze s, saja t tapasztalatok mege le se re to rekve s. A kialakult konfliktusna l csak szükse ges esetben szólunk bele a megolda sba. A szocia lis ke szse gek fejleszte se, alakíta sa va ltozatos eszko zo kkel (pl: mese, ba b, dra maja te k). Pozitív pe ldaada s a mindennapokban. 60

61 Külo nbo zo technika kat ko zvetíte se a gyerekek sza ma ra, megmutatjuk azokat a viselkede smódokat, amelyeknek segítse ge vel a jo vo ben elkerülheti, illetve megfelelo módon kezelni tudja proble ma it, konfliktusait. Saja títassuk el a gyerekekkel a verese gmentes proble mamegolda s technika it, ero so djenek ta rsas kapcsolataik, empa tia s ke szse gük. Ta mogassuk a gyermek bizalommal e s tapintattal konfliktusmegolda saira ira nyuló kíse rlete ben. Nagyon pontosan ko rülhata rolt viselkede sminta t nyújtsanak. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: A gyermek alkalmassa va lik a kisebb konfliktusok o na lló megolda sa ra. Kompromisszumra ke pesse va lik a gyermek. Külo nbse get tud tenni pozitív e s negatív viselkede si forma ko zt. Esetenke nt meggyo zheto logikus e rvekkel. Elviseli e s megbirkózik a konfliktusok okozta se relmekkel. Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: A szoka srend kialakíta sa na l figyelemmel vagyunk a saja tos nevele si ige nyű gyermekek ke pesse geire is. Segítjük a gyermeket abban, hogy mege rtse k, elfogadja k a csoport szoka s e s szaba lyrendszere t. Az a llapota hoz igazodó elva ra sokat ta masztunk fele, no veljük o nbizalma t. Segítjük ta rsas kapcsolataik alakula sa t. Hagyományok, ünnepek Hagyoma nyaink, ünnepeink az óvodai e let mindennapjaitól kiemelkednek. Külso se gekben e s tartalmukban olyan visszate ro e lme nyeket jelenthetnek gyermekeinknek, amelyek ero sítik ko zo sse gi e rze süket olyan e lme nyek biztosíta sa val, amelyek az e ntudat mellett a magyarsa g tudatukat is alapozza k. Az ünnepre való ke szülo de s a gyermek kora nak, ke pesse geinek megfelelo en ko zo s teve kenyse g, melyben együtt tervezünk, szervezünk, ke szítjük a hagyoma nyokat ide zo jelke peket. A hiteles ünneple s a felno tt magatarta sa tól függ. A felno tt ke szülo de se t, hozza a lla sa t a gyermek a tveszi, eza ltal az ünnep fontosabb lesz a sza ma ra. Pedagógiai programunk a ltal kiemelten kezelt ne phagyoma nyo rze s ege sze ben alkalmas arra, hogy a mai vila got a gyermekek sza ma ra, a gyermekkel együtt e lheto ve a lmodjuk e s tegyük. 61

62 Célunk: Biztosítani a gyermekek sza ma ra a teve kenyse geknek e s a ta rsas kapcsolatnak az a rendszere t, amelyben szeme lyise gfejlo de sük pozitív ira nyba mutat. A magyar nyelv sze pse ge nek, kifejezo ke pesse ge nek megismertete se. A magyar ne pi kultúra a pola sa, a hagyoma nyo rze s koroszta lynak megfelelo en. Az e vszakokhoz ko to do ünnepko ro k mege le se. Feladataink: Ko zo sen ke szülni az ünnepekre. Az ünnep fe nye t emelve az alkalomhoz illo en feldíszíteni az óvoda t. A programok ero sítse k a gyermekekben a hagyoma nyok tisztelete t, az o sszetartoza st, a ko zo sse gi e rze st, az egyma sra való odafigyele st. Ko nnyítsük meg a beilleszkede s folyamata t. A kultura lis identita s, ta rsadalmi integra la s, a magyar nyelv haszna lata, tolerancia a ma ssa g megismere se ben. Ko zo s e lme nyszerze s biztosíta sa val ünnepek, hagyoma nyok megismertete se e letkori saja tossa gokhoz igazítva. A hagyoma nyok a pola sa ko zben az együttja tsza s, együtt munka lkoda s, tervezgete s tegye o ro mtelive a va rakoza s ido szaka t. Érezze k a gyermekek a he tko znapok e s az ünnepnapok va ltakoza sa t, ritmusa t, e lje k a t a hagyoma nyos ünneple st a ne pszoka sok megismere se a ltal. A szoka sok újrae leszte se vel to rekedni kell arra, hogy hiteles hagyoma nyt adjunk a t. Az erko lcsi tulajdonsa gok fejlo de se t a szoka srendszer mega llapíta sa t segítjük. Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: A saja tos nevele si ige nyű gyermekekkel ko zo s e lme nyek mege le se. Tükro zo dik ira ntuk a mege rte s, elfogada s, segíto ke szse g, o nzetlense g, figyelmesse g. Ko zo s teve kenykedtete ssel segítjük a gyermekek ko zo sse gi e rze se nek ero síte se t, ero sítjük az o sszetartoza s e rze se t, az egyma sra való odafigyele st. 62

63 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés A szocializa ció folyama n a besze d a gyermek ko rnyezete vel való e rintkeze se nek, gondolkoda sa nak legfo bb eszko ze, a szeme lyise g legfontosabb megnyilatkoza sa. A gyermekek óvoda ba le pe sükkor külo nbo zo szintű anyanyelv-ismerettel rendelkeznek. A besze dtanula st a gyermek e p idegrendszere, a csala di, bo lcso dei, óvodai ko rnyezete befolya solja. A besze d a ko rnyezettel való e rintkeze snek, az o nkifejeze snek, a gondolkoda snak eszko ze. Az anyanyelvi nevele s valamennyi teve kenyse gi forma kerete ben megvalósuló feladat. A gyermekek ja te kos teve kenyse gek ko zben uta nza s alapja n saja títja k el az anyanyelv jelrendszere t. A kommunika ció sora n ero so dik o nbizalmuk, biztonsa ge rzetük, no vekszik ta je kozottsa guk bo vülnek ismereteik. Az anyanyelvi nevele s komplex folyamat, mely a thatja ege sz nevelo fejleszto teve kenyse günket. Arra to rekszünk, hogy az óvoda skor ve ge re kifejlo djo n a gyermekekben a ke pesse g, hogy a szóbeli ko zle s tartalma t ke pesek legyenek a nonverba lis kommunika ciós csatorna elemeito l függetlenül is helyesen e rtelmezni, illetve kifejezni, így ko zvetett módon segítve a gyerekek iskolai beilleszkede se t. A gyerekek a mindennapok ta rsas helyzeteikhez ke pesek legyenek komplex kommunikatív módon is rugalmasan alkalmazkodni. A kommunika ció sora n a verba lis ko zle s mellet (mese, vers, ba b stb.) a nonverba lis kommunika ciós csatorna knak is kiemelt jelento se get tulajdonítunk nevelo munka nkban. Fontos, hogy a gyermekekben kialakuljon a megfelelo besze de rte s, ehhez szükse g van a tiszta hangzóke pze sre, melyet az óvodai e let ege sze t a tszo ve, ja te kos forma ban fejlesztünk. Súlyos besze dhiba esete n logope dus segítse ge t ke rjük. A kommunika cióhoz szorosan kapcsolódik az illem, az etika, amit az e letkoruknak megfelelo en tanítunk meg. A besze dfejleszte s az ege sz óvodai nevele st a tfogó feladat. Ismernünk kell a gyermek besze da llapota t, melyet az ala bbi szempontok szerint figyelhetünk meg: besze dhalla s: a besze de szlele s e s a besze dmege rte s alapja a to ke letes halla s; besze de rte s: ke t re szbo l a ll: a besze de szlele s e s a besze dmege rte s; hangok vizsga lata: a szó eleje n, ko zepe n e s ve ge n; mondatszerkeszte s (szaba lyos, nyelvtanilag helyes mondatok); o sszefüggo besze d (mese, to rte net o na lló elmonda sa). Kiemelt feladatunknak tarjuk a csala d anyanyelvi műveltse ge nek megismere se t, mert a csala d 63

64 ismerete út a gyermek teljes megismere se hez. Célunk: A gyermekek va ljanak alkalmassa szűkebb e s ta gabb ko rnyezetükben egyara nt a kapcsolatfelve telre, kommunika cióra, o nkifejeze sre. Besze dük legyen e rtheto, nyelvtanilag helyes, va laszte kos. Rendelkezzenek az e letkoruknak megfelelo verba lis e s nonverba lis eszko zta rral. Ismerje k meg a magyar nyelv sze pse ge t, kifejezo ereje t. Ismerje k e s alkalmazza k az anyanyelvünk a ltal megkíva nt udvariassa gi forma kat. Feladataink az anyanyelvi nevelés folyamatában: Mindannyiunk fontos feladata, hogy együtt va llaljunk felelo sse get a gyermekek besze dke szse ge nek fejleszte se e rt, a gyermekek anyanyelvi nevele se nek eredme nyesse ge e rt. Szeme lyes mintaada ssal, besze lo ko rnyezettel, ta mogató attitűdünkkel kíva njuk ezt ele rni. Feladatunk a gyermekek megismere se, fejleszte se a külo nbo zo teve kenyse gek sora n. A pszichikus ke pesse gek fejlo de se nek egye ni nyomon ko vete se, a szükse ges fejleszte si feladatok megterveze se, bee píte se a gyakorlatba. To rekszünk a derűs, nyugodt le gko r megteremte se re, hely, ido biztosíta sa ra a mikro csoportos teve kenyse ghez, anyanyelvi ja te kokhoz, differencia lt fejleszte shez. Szükse g esete n logope dus segítse ge t ke rjük. A kommunika ció fejlo de se e rdeke ben fontos a besze dhelyzetek teremte se, besze dkedv fenntarta sa, az anyanyelvi nevele s, e rtelmi fejleszte s leheto se geinek biztosíta sa, az óvodai e let minden területe n. Életkoruknak megfelelo, komplexita sra e pülo tervszerű e s sponta n szerzett ismeretek rendszereze se, bo víte se. A va ltozatos, sokoldalú tapasztalatszerze s leheto se ge t biztosítjuk. Építünk a gyermekek kíva ncsisa ga ra, egye ni fejlettse ge re, figyelembe vesszük e rdeklo de se t. Folyamatosan to rekszünk anyanyelvi kultura nk fejleszte se re. Terme szetes hangon, a csoport hang e s zo rejszintje hez alkalmazkodva besze lünk. A helyzetnek megfelelo hanglejte st, besze dritmust, hangero t, szünettarta st alkalmazunk. Besze dünk sora n to rekszünk a szemle letesse gre, ke pszerű kifejeze sek haszna lata ra. Ke rde sekkel, ra vezete ssel próba ljuk meg fejleszteni a gyerekek gondolkoda sa t, terelgetjük o ket az o nkifejeze s útja ra. Folyamatosan to rekszünk a gyerekek szókincse nek fejleszte se re. Tudatosan haszna ljuk a re gies szavakat, a hangulatfesto e s hanguta nzó kifejeze seket. 64

65 Ta maszkodunk a testbesze d leheto se geire. Dicse rettel o szto no zzük a folyamatos egye ni megnyilva nula sokat. Terveze skor minden területne l tudatosan ke szülünk az anyanyelvi fejleszte s leheto se geire e s ennek megfelelo en ve gezzük a szükse ges fejleszto munka t. Az egye ni ke pesse geknek megfelelo, differencia lt teve kenyse geket tervezünk e s valósítunk meg a nyelvileg ha tra nyos helyzetű, a fejlesztendo e s kiemelkedo en fejlett gyerekekkel. Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: Olyan nyugodt le gko r kialakíta sa, ahol fejlo dik a gyermek besze dkedve, besze de rte se. Szakemberek bevona sa val az anyanyelvi ke szse gek, ke pesse gek fejleszte se. Gyermeki tevékenységek: Ba tran kifejezik e rzelmeiket, elmondja k va gyaikat, elke pzele seiket, o ro müket, ba natukat. Élme nyeiket, e rze seiket o sszefüggo en el tudja k mondani, haszna lja k a metakommunika ciós jelze seket is. Re szt vesznek az anyanyelvi ja te kokban, így a ja te k ko zben az o ro mszerze sen túl sikere lme ny is biztosítja a fejleszte st. Ba boznak, re szt vesznek dtamatiza la sban. Haszna lja k a megismert szavakat, kifejeze seket, nyelvi fordulatokat. A ne pi ja te kok, a ne pszoka sokkal való ismerkede s sora n bo vül szókincsük. Haszna lja k az udvariassa gi nyelvi forma kat, ke pesse va lnak a ve leme nynyilva níta sra, e s arra, hogy ta rsaikat meghallgassa k. Nevelési alapelveink: Folyamatosan e rve nyesítjük munka nk sora n a differencia la s, az egye ni ba na smód elve t. To rekszünk arra, hogy mielo bb megismerjük a csala dok szociokultura lis ha ttere t, nyelvi kultúra ja t. Élme nyekkel teli besze dhelyzetek alakítunk ki. Biztosítjuk a pozitív pe ldamutata st, az e lme nynyújta st. "Fontos nekem, amit Te mondasz, ne zlek e s hallgatlak Te ged"- ezt e reztetjük a gyermekkel. Arra o szto no zzük a gyerekeket, hogy ba tran mondja k el e lme nyeiket, gondolataikat, leheto se get adunk a ve leme nynyilva níta sra, az o nkifejeze sre. 65

66 Elfogadjuk a külo nbo zo nyelvja ra sokat, ta jszóla sokat, egyes szocia lis csoport nyelvi jellemzo it. Kiemelten odafigyelünk e s segítjük a besze dszintekben megmutatkozó külo nbse gekre, elkerüljük a javítgata sokat, pozitív minta val segítjük a helyes besze d kialakula sa t. Súlyos besze dhiba esete n szakember segítse ge t ke rjük. Sikerkritériumok: A gyermekek kommunika ciója nyílt e s kezdeme nyezo. Besze dük sze p, tiszta, e rtheto. A besze dhangokat pontosan hallja k, maga nhangzók e s ma ssalhangzók nagy re sze t tiszta n ejtik. Ta rsaik besze de re is ke pesek figyelni, alkalmazza k az udvariassa gi kifjeze seket, ke pesse va lnak az igazi pa rbesze dre. Az elva rható, koruknak megfelelo besze dfegyelemmel rendelkezzenek. Kommunika ciójuk adekva t, szókincsüket ba tran haszna lja k (aktív szókincs). Aktív re szesei a besze lgeto -ko ro knek. Ke pesek e rzelmeiket, kíva nsa gaikat, a velük to rte nt eseme nyeket bo vített mondatokban, o sszefüggo en elmondani. Alkalmazza k a szerepja te kot e s a dramatikus ja te kot a nonverba lis kommunika ciós jelze sek mege rte se re e s saja t kifejezo ke pesse gük gyakorla sa ra. A ne phagyoma nyo rze s teve kenyse gei sora n megismert kifejeze seket hasonló besze dhelyzetben alkalmazza k. Ismerik a legfontosabb szavakat, mely ko rnyezetük tulajdonsa gait, cselekve se t jelo li. Ige nylik, hogy o ket is meghallgassa k. Figyelmük fejlo dik gondolkoda suk fogalmi szintre terelo dik. Ha a te lte az elfogadottsa ge rze se t, akkor biztosított a nyelvi kifejezo ke pesse g tova bbi fejlo de se is Az értelmi fejlesztés és nevelés O voda nkban a gyermek szeme lyise ge nek fejlo de se sze les teve kenyse gba zison nyugszik. A külo nbo zo fajta teve kenyse geket leheto ve teszi óvoda nk saja tos arculata, e letrendje, dolgozóink hitvalla sa. A teve kenyse geken alapuló ismeretszerze s, a teve kenyse gekben való aktív re szve tel biztosítja a gyermek szeme lyise gfejlo de se t. 66

67 Értelmi nevelésünk célja A gyermek sponta n szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszereze se, bo víte se, a külo nbo zo teve kenyse gekben e s e lethelyzetekben való gyakorla sa ma sre szt az e rtelmi ke pesse gek e s a kreativita s fejleszte se. Gyermekeink e rtelmi ke pesse geinek alapoza sa, fejleszte se. A ne phagyoma nyok gazdag eszko zrendszere vel, az e rzelmi hata sok felero so de se vel gondolkoda suk fejleszte se, ismereteik gazdagíta sa. Érte keik felfedeztete se, tanula s e s a vila g megismere se ira nti ige ny felkelte se. Legyenek foge konyak a jóra e s sze pre. Feladataink az értelmi nevelés folyamatában: Meteremtjük a gyermekek e rtelmi ke pesse geinek fejleszte se hez szükse ges felte teleket. Leheto se g szerint to bb e rze kszervre hatóan e s to bb oldalról megko zelítve ja rjunk ko rbe egy te ma t. Tudatosan alkalmazzuk a besze lgete s, a magyara zat, a szemle ltete s, a gyakorla s, az elleno rze s e s pozitív megero síte s módszere t. Építünk a gyerekek elo zetes tapasztalataira, tuda sa ra e s ezeket felhaszna lva tervezzük teve kenyse geinket. Fontos feladatunk a motiva ció, az e rdeklo de sük felkelte se e s folyamatos fenntarta sa. Leheto se get adunk az ismeretek gyakorla sa ra, elme lyíte se re, a teve kenykede sre, ezzel szeretne nk ele rni, hogy ezek elme lyülhessenek. Felhaszna ljuk a nevele si területek komplexita sa adta leheto se geket, egyma sra e pülve, o sszefonódva me lyítjük el az ismereteket. Figyelembe vesszük a csoport o sszete tele t, e pítünk Pedagógiai Programunk nevele si elveire. Emellett nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek egye ni ke pesse geire, ezek ismerete ben va rjuk majd az eredme nyt is. Beillesztjük a napi nevelo munka nkba a ne phagyoma nyo rzo teve kenyse geket. Gyermeki tevékenységek A gyermek a külo nfe le ja te kteve kenyse gekben ismerkedik a külvila ggal, a valósa g ta rgyaival. Így va lnak a ja te kteve kenyse gei az ismeretszerze s sze les ba zisa va. Az ismeretszerze s folyamata t az e rdeklo de s a kereso, kutató e rzelem, a kíva ncsisa g motiva lja. Ezt kíse ri tartós e s o nke ntelen figyelem, a felfedeze s e s az o na lló alkota s le trehoza s o ro me. 67

68 Ezek a teve kenyse gek indítja k el a tanula s folyamata t melynek ko vetkezte ben a gyermek e rtelmi ke pesse gei fejlo de snek indulnak. Nevelési alapelveink: Elso dleges sza munkra a szabad ja te k, a ja te kteve kenyse g szeme lyise gfejleszte sben beto lto tt szerepe. Erre e pítjük mindennapi teve kenyse geinket. Figyelembe vesszük a gyerekek e re si folyamata t, tempója t, aktua lis fejlettse gi szintje t. Terveze s sora n e pítünk az óvoda saja tossa gaira, hagyoma nyaira, az e vszakok va ltoza saira, az ünnepekre. Kiemelten figyelünk a motiva cióra, a gyermekek e rdeklo de se nek felkelte se re e s folyamatos fenntarta sa ra a tanula s folyamata ban. Megteremtjük a megfelelo eszko zo ket, helyet, ido t az alkota s szerepe nek biztosíta sa, a ko zvetlen megtapasztala s, cselekve s, aktivita s e rdeke ben. Leheto se get adunk az ismeretek elme lyüle se re, biztosítjuk a teve kenykedtete s, a gyakorla s leheto se ge t. Sikerkritériumok: Ke pesek figyelmüket tudatosan ira nyítani, koncentra lni egy adott feladatra. Ke pesek egy adott feladat gondolati ve ghezvitele re. A gondolkoda si műveleteket (analízis, szinte zis, a ltala nosíta s, stb.) haszna lja k. Megla tja a proble ma t, hiba jukat felismerik e s ke pes javítani. Észlele sük valósa ghű, ke pzeletük valósa g ko zeli (kive ve mesehelyzet). Proble mamegoldó, kreatív gondolkoda s jellemzi o ket. 68

69 6. Óvodai életünk tevékenységformái Csináljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi, csak játszik. De mi már tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, és tevékeny ember váljék belőle" (Varga Domonkos) 6.1. Játék-szabad játék A ja te k belso indíte kok alapja n le trejo vo o nke ntes teve kenyse g, amelyben a gyermek az e lme nyeit, va gyait dolgozza fel, ko zben ismereteket e s ke szse geket saja tít el. A kisgyermekkor legfontosabb e s legfejleszto bb teve kenyse ge, s így az óvodai nevele s legfontosabb eszko ze. A gyerek sza ma ra o ro mforra s, mely sora n a cselekve s, a manipula ció, a ja te k elke pzele s e s megvalósíta s o ro met okoz. A ja te k tükro zi a kisgyermek fejlettse ge t, e s az ismeretek bo vüle se vel va ltozik a ja te k mino se ge is. Tova bba mine l bonyolultabb a ja te kteve kenyse g, anna l magasabb szinten segíti a gyermek ke szse geinek, ke pesse geinek fejlo de se t. O vodai nevele sünk tartalma nak egyik legfontosabb saja tossa ga a ja te kra e pítettse g. A szabad ja te k semmi ma ssal nem helyettesítheto teve kenyse gi forma, e s mint ilyet a ja te kot tekintjük a tanula s elso dleges kerete nek. A szabad ja te k sora n a gyermekeknek o na llósa got, szabadsa got biztosítunk az óvodapedagógus tudatos jelenle te nek, felelo sse ge nek kihangsúlyoza sa val: a ja te kteve kenyse g kiva laszta sa ban, a ja te keszko zo k megva laszta sa ban, a ta rsak megva laszta sa ban, a gyermeki ja te kelgondola s megvalósula sa ban, a ja tszóhely megva laszta sa ban e s kialakíta sa ban. Kezdeme nyezett ja te k sora n az óvodapedagógus pedagógiai sza nde kkal teremt olyan helyzetet, melyben a gyermek egye ni e rdeklo de si ko re nek, egye ni fejlettse ge nek ismerete ben aja nl fel ja te kteve kenyse get saja tos fejlo de se nek elo segíte se re. Az óvodapedagógus jelenle te teszi leheto ve a gyermekek ko zo tti ja te kkapcsolatok kialakula sa t is. A ja te k folyamata ban az óvodapedagógus tudatos jelenle te biztosítja az e lme nyszerű, elme lyült gyermeki ja te k kibontakoza sa t, amelyet a felte telteremto teve kenyse ge mellett a szükse g e s ige ny szerinti együttja tsza sa val, ta mogató, serkento, o szto nzo magatarta sa val, 69

70 indirekt reakcióival e ri el. Ebben a helyzetben is tiszteletben tartjuk va laszta sa t, biztosítjuk az o na llósa got e s o nmegvalósíta st sza ma ra. Az óvoda skor ve ge ig a ja te k marad a kisgyermek legfo bb teve kenyse ge, a munka e s a tanula s is ja te kos jellegű keretek ko zt valósul meg, a teve kenyse gek ko zo tti harmonikus ara ny megteremte se kiemelt jelento se gű. A ja te k mindig valamilyen mozga s, manua lis e s intellektua lis teve kenyse g o tvo zete, melyet ero so dnek kapcsolataik, forma lódik szemle letük. Megismeri a vila g to rve nyszerűse geit. Ja te kban a gyermek kíva nsa ga, óhaja, va gya jelenik meg. Forma lódik ko zo sse gi szemle lete. A ja te k komplex teve kenyse g, mely megalapozza a munka t e s a tanula st. A játék célja örömszerzés, a gyermek szabad képzettársításának kibontakoztatása, az óvodai napirend alappillére, minden tevékenységi forma jellemzője. Célunk: A gyermek saja t elke pzele seinek, va gyainak, o na llósa ga nak, kreatív o tleteinek kibontakoztata sa, o nke ntes, o ro mmel ve gzett ja te kteve kenyse gben, leheto se gekben, a szabad ja te k kerete ben. Legyen a ja te k szabadon va lasztott, külso ke nyszerto l mentes teve kenyse g, mely maga e rt a teve kenyse ge rt folyik, amit feszültse gcso kkene s e s o ro mszerze s kíse r. A gyermeki ja te k o na llósa ga nak figyelemben tarta sa. A ja te k keretei ko zt bontakozzanak ki a fejlettebb teve kenyse gek (munka, tanula si folyamatok). A Zo ld óvoda program elva ra sainak beilleszte se az óvodai ja te k folyamata ba. Feladataink a játék folyamatában: A ja te k folyama n tudatos jelenle tünkkel biztosítjuk az e lme nyszerű, elme lyült gyermeki ja te k kibontakoza sa nak leheto se ge t. Szükse g szerint együtt ja tszunk, ta mogatjuk, o szto no zzük a gyerekeket ennek megvalósula sa ban. Megteremtjük az ehhez szükse ges nyugodt, biztonsa ge rzetet kelto le gko rt, az eszko zo ket e s az ido t. Új ismereteket szolga ltatunk a ja te khoz, eza ltal fejleszjük a gyermekek motoros, e rtelmi, kommunika ciós ke pesse ge t. Fejlo dik az o nna lósa g, szocia lis magatarta s, e s az akarati teve kenyse g. A szabad ja te k túlsúlya nak e rve nyesüle se re to rekszünk. 70

71 Az óvoda napirendje ben, ido beoszta sa ban e s a tova bbi teve kenyse gek megszerveze se ben elso dleges ezen ja te k folyamatos biztosíta sa. Biztosítjuk a ja te kido folyamatossa ga t, ezzel is leheto se get adva az elme lyült ja te kra, az elkezdett teve kenyse g befejeze se re. Fele bresztjük bennük az együttja tsza s ige nye t. Leheto se get teremtünk kreativita suk, fanta ziuk kibontakoztata sa ra, e lme nyeik mege le se re. A konkre t helyzetnek, a csoport e s a gyerekek fejlettse gi szintje nek megfelelo en segítjük o ket. Ja te k ko zben feladatunk a gyermekek megfigyele se, s a megfigyele s tapasztalatainak tudatos e s ce lira nyos felhaszna la sa. A szabadido hasznos elto lte se re ba boza st, dramatiza la st is beiktatunk. A szabadban e s az udvaron is leheto se get biztosítunk a külo nbo zo ja te kleheto se gekre. Feladataink az SNI-s gyermekek nevelésében: A besze dfogyate kos gyermekek esete ben a kommunika cióke szse gek fejleszte se n túl a ta rsakkal való együttműko de s intenzív ta mogata sa, felno tt szeme lyes ko zreműko de se vel (együttja tsza s). Mindig rendelkeze sre a llunk a gyermekkel való kommunika ció segíte se re. A ta rsak elfogadó attitűdje nek ero síte se re to rekszünk. Psziche s zavarral küzdo gyermekek esete ben elso sorban az eszko zo k haszna lata t ismertetjük meg, együttja tsza ssal segítjük a ja te kteve kenyse gek alakula sa t, ta rsak elfogada sa t. Az együttműko de s e s ta rsas kapcsolatok forma inak saja t szintje n to rte no kialakula sa t segítjük. A ja te khelyek kialakíta sa na l fokozottan ügyelünk a szükse g esete n nyugalmas elvonula s leheto se ge nek biztosíta sa ra. Tova bbi kiemelt feladatunk a megfelelo mennyise gű e s mino se gű e rze kszervi e s mozga s ingerek biztosíta sa. A pedagógus attitűdje elfogadó, mely segíti a gyermek ko zo sse gbe való beilleszkede se t. 71

72 A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Szeretetteljes, csala dias, derűs le gko rt teremtünk, hiszen ez ad olyan alaphangulatot, amelyben a gyerekek szabadon szervezhetik meg ja te kukat. Ta mogatjuk a gyerekek o tleteit, de ha szükse ges, segítse get nyújtunk, megero sítünk, o tletelünk mi magunk is. A ja te khoz szükse ges ido t a rugalmas napirend jól segíti. Nyugodt légkör Az óvoda s gyermek szeme lyise ge nek fejlo de se hez kiegyensúlyozott, derűs le gko rre van szükse ge. A gyermek csak ott tud felszabadultan ja tszani, ahol e rzi a felno tt jelenle te t, ve do szeretete t, akihez bizalommal fordulhat. A derűs le gko rnek a konfliktushelyzetek megelo ze se ben, cso kkente se ben, ill. megszüntete se ben is nagy szerepe van. A nyugodt ja te knak fontos felte tele annak tudata a gyermekben, hogy ja te kait befejezheti, vagy olyan helyzetben hagyja k, amit majd folytathat. A hely biztosítása A ja te khoz te rre, helyre van szükse g. Az óvoda ban folyó ja te k tere a csoportszoba, tornaszoba e s az óvoda udvara. A csoportszoba leheto se geit úgy haszna ljuk ki, hogy mindenki nyugodtan teve kenykedhessen, de alkalomadta n ko nnyen a t lehessen va ltani egyik teve kenyse gi forma ról a ma sikra.a bútorokat e s a felszerele seket úgy rendezzük el, hogy mine l to bb szabad területhez jussunk. A ja tszó csoportok elva laszta sa egyma stól pedagógiai szempontból igen fontos feladat. Egyik leghata sosabb módja a kisebb területek, kuckók le trehoza sa. Minden csoportban kialakítunk egy nyugodt meghitt ba b, illetve mesesarkot, babaszoba t konyhai felszerele sekkel, e píto teret, a bra zolósarkot, valamint e lo sarkot. Az udvaron is biztosítjuk az elme lyült, nyugodt ja te kot e s az ehhez szükse ges helyet. Az udvar fa ival, bokraival, füves területeivel, a sokfe le mozga sos e s a szerepja te khoz szükse ges ja te keszko zeivel, mindig kellemes benyoma st kelt e s ja te kra o szto nzi a gyerekeket. A gyermekek ja te ktere itt le nyegesen megno vekedik, eze rt o szto no zzük o ket arra, hogy mine l to bb mozga sos teve kenyse get ve gezzenek. Játékeszközök A ja te k ta rgyi felte telei: a ja te kszerek, a fe lke szelemek, külo nbo zo ta rgyak e s anyagok. A ja te kszer motiva lja a ja te kot. A ja te keszko zo kkel folytatott manipula ció ko zben, illetve a külo nbo zo eszko zo k hata sa ra fejlo dik a gyermek.a ja te keszko zo k o sszea llíta sa na l figyelembe vesszük a gyerekek e letkori saja tossa gaiból, egye nenke nti fejlettse ge bo l adódó ja te kfajta kat, 72

73 ja te kte ma kat. Feladat az új ja te keszko zo k figyelemmel kíse re se, a csoport sza ma ra hasznos eszko zo k leheto se g szerinti beszerze se, elke szíte se. A logikus gondolkoda st fejleszto ja te keszko zo k koroszta lynak megfelelo bevezete se. Az e letkor figyelembe ve tele maga ban hordja a ja te kfejlo de s szempontjainak e rve nyesíte se t is. A ja te kte ma k fokozatos bo víte se vel egye b eszko zo ket is kína lunk. Fontos a fe lke sz elemek, e s a külo nbo zo anyagfe lese gek biztosíta sa. A játékidő A gyerekek a nap kezdete to l szabadon va lasztott ja te kkal ja tszanak e s a ja te khoz szükse ges ido t a rugalmas napirend biztosítja. Fontosnak tartjuk, hogy legyen idejük elke pzele seik megvalósíta sa ra, e s így ke pesek legyenek az elme lyült ja te kra. To rekve sünk, hogy az ido ja ra stól függetlenül mine l to bb ido t biztosítsunk a szabad levego n to rte no ja te knak. A játék tartalma A ja te k alapja a gyermekek teve kenyse gi va gya, mely maga ba foglalja o na llósa gi to rekve seit, cselekve si szükse gletüket, motoros nyugtalansa gukat. A gyerekek e letkori e s egye ni saja tossa guk alapja n külo nbo zo ja te kfajta kat ja tszanak. Gyakorlójáték: Megfelelo mozga steret, valamint, a ja te kszerekbo l, eszko zo kbo l, anyagokból elegendo mennyise get biztosítunk a gyermekek mozga sige nye nek e s manipula ciós va gya nak kiele gíte se re. Figyelemmel kíse rjük minden egyes gyermek ja te ka t, segítjük, hogy gyakorló ja te kból szerepja te kka fejlo djo n. Szimbolikus-szerepjáték: To rekszünk arra, hogy a gyermekek va ltozatos szerepekben vegyenek re szt. A fe le nk, ba tortalan, passzív, vagy a csoportba újonnan e rkezo gyermekeket bekapcsoljuk a ja te kba, figyelemmel kíse rjük szerepva llala sukat, ige ny szerint együtt ja tsszunk velük. To rekszünk arra, hogy minden gyermek szerepja te ka egye ni ke pesse geinek legfejlettebb szintje n bontakozzon ki. Konfliktus esete n a gyermek sza nde kainak, belso indíte kainak mege rte se re to rekszünk. 73

74 Dramatizálás, bábozás: Olyan mese, vers, film e lme nyeket biztosítunk, amelyek dramatiza la sra, ba boza sra o szto nzik a gyermekeket. Leheto ve tesszük, hogy saja t elgondola saik alapja n ja tssza k el a mese k ho seinek tetteit, a cselekme ny menete t, szereplo k mondanivalója t, hangja t, mozdulatait. Külo nfe le eszko zo kro l, jelmezekro l, kelle kekro l, va ltozatos ba btípusokról gondoskodunk. Va ltogatjuk a megle vo ke szletet, felújítjuk, a gyermekek e s a szülo k segítse ge vel folyamatosan bo vítjük. Megtanítjuk o ket a ke zme retüknek megfelelo me retű ba bok mozgata sa ra. A gyermekekkel ko zo sen ba bokat ke szítünk. Leheto ve tesszük, hogy az aktua lis ja te khoz a kelle kek mindig la tható e s ele rheto helyen legyenek. Figyelemmel kíse rjük a gyermekek maguk a ltal kezdeme nyezett dramatiza la sa t. Konstruáló játék: Igyekszünk ele rni, hogy minden gyermek megtala lja a neki legmegfelelo bb e píto e s konstrua ló elemeket. Megismertetjük a konstrukciós eszko zo k haszna lata t. Szabályjáték: Tervszerűen felke szülünk a szaba lyja te k megismertete se re. Segítjük a gyermekeket a ja te kok kiva laszta sa ban, vezete se ben, a szaba lyok betarta sa ban. Barkácsolás: To rekszünk a terme szetes anyagokból to rte no barka csola sra. Megismertetjük a gyermekeket az újrahasznosíta ssal. A teve kenyse gek ko zben a gyermekek ismeretet, tapasztalatot szereznek az anyagok tulajdonsa gairól, megmunka lhatósa ga ról. Megismertetünk sok technika t, ne pi kismesterse get, arra to rekszünk, hogy a gyermekek e lje k a t az alkota s o ro me t, fejlo dje k kreativita suk. Népi sajátosságú játéktevékenységek: 74

75 Énekes-ta ncos ja te kok Mozga sos e s küzdo ja te kok (versengo, va ras, hidas) Ne pszoka so rzo dramatikus ja te kok (gyermeklakodalmas, betlehemeze s, pünko sdo lo ) Ne pszoka sokhoz, jeles napokhoz kapcsolódó ne pi gyermekja te kok, ne pi mondóka k (napsorolók, ko szo nto k, csúfolódók, locsoló versek) Ne pi ja te kszer ke szíte se (csutka, kukoricasza r, dióhe j, ma kgubó, to k...) Nevelési alapelvek: Ja te kteve kenyse gben együtt e lünk e s teve kenykedünk a gyermekekkel. A megfelelo le gko r kialakíta sa a mi feladatunk, melyben a gyermek va gyik o nmaga kifejeze se re. A szabad ja te k túlsúlya nak jelenle te t biztosítjuk. A ja te k szabadsa ga t biztosítjuk, segítjük az o na llósa g e rve nyesüle se t a ja te k megszerveze se ben, a te ma megva laszta sa ban, a szerepek kioszta sa ban, a ja te keszko zo k kiva laszta sa ban. Figyelembe vesszük a gyermekek fejlettse gi szintje t, ke pesse geit, biztosítjuk, hogy ennek megfelelo en ki-ki o nmaga hoz me rten magasabb szintre juthasson. Sikerkritériumok: Betartja k a ja te kszerekkel e s az együttja tsza ssal kapcsolatos elemi szaba lyokat. Szívesen ja tszanak ta rsaikkal, jól e rzik magukat a ja tszócsoportokban. Vigya znak a ja te keszko zo kre, rendeltete sszerűen haszna lja k azokat. Ke pesek egy-egy teve kenyse g ve gezte vel elpakolni maguk uta n. Ke pesek az o sszedolgoza sra, az együttja tsza sra, egyma s meghallgata sa ra, a ma sik ve leme nye nek, o tlete nek tiszteletben tarta sa ra. Tudnak alkalmazkodni a ja te k szaba lyaihoz. Öro mke nt e lik meg maguk e s ta rsaik sikere t, kialakult kudarctűro ke pesse gük. Tudnak egy-egy ja te khelyzetben ala - e s fo le rendeltse gi szerepben is re szt venni. Olykor va llalja k a sza mukra keve sbe e rdekes, kedvezo tlenebb szerepet is a ja te kban. Öna llóan ke pesek a ja te kot megtervezni, a szerepeket kiosztani, kiva lasztani az eszko zo ket. Olykor elke pzele seiket, gondolataikat napokon keresztül ke pesek kija tszani, az elo zo nap elkezdett teve kenyse get folytatni. Ige nyükke va lik ba bja te khoz eszo zo k elke szíte se, e rzelmeik, e le nyeik elja tsza sa. 75

76 6.2. Munka jellegű tevékenység A munka jellegű teve kenyse geket a szeme lyise gfejleszte s fontos eszko ze nek tartjuk, hiszen ez az a terület, ahol a gyermek ro gto n leme rheti, e rze kelheti munka ja nak eredme nye t. Tapasztalatszerze si leheto se g, a gyermek egyre pontosabb ismereteket szerez a ko rnyezete ro l, ta rsairól, az o t ko rülvevo ta rgyakról. A munkave gze shez szükse ges attitűdo k e s ke pesse gek ke szse gek, tulajdonsa gok (mint pl. kitarta s, o na llósa g, felelo sse g, ce ltudatossa g) alakíta sa nak fontos leheto se ge. A gyermekek munkajellegű teve kenyse ge o ro mmel e s szívesen ve gzett aktív teve kenyse g, mely komplex szeme lyise gfejleszte sük re sze t ke pezi. A munka ce lra ira nyuló, to bbnyire külso ira nyíta ssal folyó teve kenyse g. A gyermek uta nza si va gya ból fakad a felno tt cselekve sek ja te kba való uta nza sa. A munka folyamata ban a gyermekek megfigyele seket, tapasztalatokat szereznek ta rsadalmi ko rnyezetükro l. Munkave gze s ko zben forma lódik munka hoz való viszonyuk. Ta mogatjuk a gyerekek szükse gleteibo l fakadó munkave gze se t. A nap folyama n minden olyan munka t elve gezhetnek, amihez kedvük van, e s nem vesze lyezteti testi e pse güket. A megfelelo en megszervezett munkateve kenyse get a gyermekek e ppúgy e lvezik, mint a ja te kot, ha nem szegjük kedvüket túl nehe z feladatokkal. Kezdetben az óvóno ta mogata sa val, szerveze se vel, ke so bb egyre o na llóbban ve gezhetik a munkafolyamatokat, melyeket pozitív megero síte s e rte kele s kíse r. Fontosnak tartjuk, hogy a munka jellegű teve kenyse gek bee püljenek az óvodai e letünk mindennapjaiba. E teve kenyse geken keresztül olyan tulajdonsa gokat, ke szse geket fejlesztünk, melyek pozitívan befolya solja k a gyermekek ko zo sse gi kapcsolata t, feladattudata t, ko telesse gteljesíte se t, monotónia tűre se t. Őszto l-nya rig a gyermekek re szt vesznek az aktua lis kerti munka kban. Ezek a munka k leginka bb az e rtelmi ke pesse gek fejleszte se ben jelento sek, mert megismerkedhetnek a terme szet to rve nyszerűse geivel, a fejlo de s folyamata val, ok-okozati o sszefügge sek sorozata val. Ősz: leve lso pre s, magok gyűjte se, faültete s, gallyak o sszegyűjte se, a kerti ja te kok elpakola sa te lre. Tél: hó sepre s, hólapa tola s, mada reteto k elhelyeze se, folyamatos felto lte se elese ggel, a bokrokra ra nehezedo hóto meg lesepre se. 76

77 Tavasz: a kerti ja te kok letakaríta sa, elhelyeze se az udvaron, a kerti szersza mok elo ke szíte se, a sa s, gereblye ze s, csíra ztata s, ültete s, veteme nyeze s, gyomla la s, locsola s. Nyár: locsola s, gyomla la s, a nya rra kiültetheto no ve nyek cserepeze se, a lenyírt fű o sszegereblye ze se. A munka jellegű tevékenység célja: A va ltozatos munka jellegű teve kenyse gek sora n, olyan tulajdonsa gok, szoka sok kialakíta sa, melyek pozitívan befolya solja k a gyermekek ko rnyezete hez való viszonya t, ero sítik ko zo sse gi kapcsolataikat. Ja rtassa gok, ke szse gek kialakíta sa, melyek a ta rsas együtte le s alappille rei. A hagyoma nyo rzo teve kenyse gek gyakorla sa n keresztül a munkajellegű teve kenyse gek megszerettete se. A munka becsülete re nevele s. Feladataink a munka jellegű tevékenységek során: Olyan leheto se geket teremtünk sza munkra, mely megfelel e letkori saja tossa gaiknak, egye ni ke pesse geiknek. Biztosítjuk az o na lló munkave gze s leheto se ge t minden koroszta ly sza ma ra. A ce lok megalósíta sa e rdeke ben e pítünk a gyermekek o nke ntesse ge re, nyitottsa ra, megismere si va gya ra, aktivita sa ra. Megfelelo teret, ido t e s eszko zo ket biztosítunk ezen feladatok elve gze se hez. Leheto se get adunk az egye i e s ko zo s munkave gze s leheto se ge re is. Eko zben elsaja títhatja k a szükse ges ke pesse geket, ke szse geket, bo víthetik tapasztalataikat. A munka jukat mindig rea lisan, konkre tan e rte keljük, fejleszto ce lzattal. Szeme lyes mitaada ssal a ko rnyezet ta rgyaira, e pse ge re, tisztasa ga ra, sze pse ge re neveljük o ket. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Ele rheto ve tenni a ko zo sse ghez, csoporthoz való e rzelmi ko to de st. Kialakítani a saja t maga hoz viszonyított e rte kele s fontossa ga t.tapasztalatot biztosítani a munka e rte ke ro l, saja t szeme lye nek fontossa ga ról. A gyermek o nbizalma t ero síteni. 77

78 Gyermeki tevékenységek Az óvoda sok munkajellegű teve kenyse ge a ja te kból bontakozik ki. Elso sorban o nmaguke rt e s a ko zo sse ge rt ve gzik. Tartalmazza az o nkiszolga la st, az alkalomszerűen ve gzett feladatokat, a napi munka t, a ko rnyezet, e s no ve nygondoza st. Nagyon fontos az óvodapedagógus bemutata sa az eszko zo k haszna lata hoz, a munkafa zisok sorrendise ge nek megismertete se hez. A munka e rte kele se nek buzdítónak, megero síto nek kell lenni, hogy a gyermekekben pozitív viszony alakuljon ki a munka hoz. A 3-4 e ves gyermekek re szt vesznek a no ve nyek gondoza sa ban. Kerti munka ban segítik a no ve nyek locsola sa t, falevelek o sszegyűjte se t. Az alkalomszerű munka ban minden kisgyerek re szt vesz, eza ltal alakítja k ko rnyezetüket. A naposi megbízata s, feladattudatot felte telez, figyelem o sszpontosíta st ige nyel. A napossa got 4 e ves kortól o nke nt va llalja k a gyerekek. Feladataikat no vekvo o na llósa ggal oldja k meg. Vigya znak a terem e s az óvoda helyise ge nek rendje re. Az 5-7 éves gyermekek o na llóan ve gzik a naposi feladatokat. Ízle sesen terítenek, szoka srendnek megfelelo en rendet tesznek. Aktívan bekapcsolódnak a ko zo s süte si munka latokba, e desse gek, gyümo lcssala ta k ke szíte se be. Rendszeres segíto i a kicsiknek. A terme szeti ko rnyezet teve keny megismere se, sze lesko rű munkajellegű teve kenyse get felte telez. A no ve nyek gondoza sa ko zben a te lik, megfigyelik a va ltoza sokat. Évszaknak megfelelo en ve geznek feladatokat. (csíra ztata s, rügyeztete s, e lo sarok gondoza sa, hósepre s, stb.) Az udvari munka sora n ismerkednek a munka ta rsadalmi e rte keivel, melynek kapcsa n leheto se gük nyílik a terme szet, a ko rnyezet e s az ember ko lcso nhata sa nak megtapasztala sa ra is. Folyamatosan ügyelnek a csoportszoba e s az óvoda helyise ge nek rendje re. Re szt vesznek a csoport díszíte se ben, rendeze se ben. Üzeneteket adnak a t a kollegano knek, mindenben segítenek, ahol erre szükse g van. Sikerkritériumok: Az o nkiszolga la s sora n begyakorolt foga sok, ke szse gek alkalmassa teszik a gyermekeket munkajellegű teve kenyse gek ve gze se re. Az együttmunka lkoda s sora n ero so dik ko zo sse gi e rze sük, megtala lja k helyüket a csoportban, a ko zo sse g hasznos tagja va va lnak. A munka elve gze se ben kitartóak, türelmesek, kialakul a munka ira nti tisztelet, ta rsuk e s a felno ttek munka ja t megbecsülik, a ra juk bízott munka t o na llóan, szívesen ve gzik, 78

79 az eszko zo ket ce lszerűen, rendeltete sszerűen ke pesek haszna lni, vigya znak saja t szeme lyük e s ko rnyezetük rendje re, tisztasa ga ra. naposi munka t szívesen, ige nyesen, eszte tikusan la tja k el, szívesen va llalkoznak egye ni megbízata sok teljesíte se re. O vja k, ve dik a ko rnyezetükben le vo no ve nyeket, a llatokat. Alakul a ma sról való gondoskoda s ige nye. A ko rnyezete ben le vo felno ttek munka ja minta ul szolga l, amely meghata rozója ke so bbi munka hoz való viszonyuknak is. Munkajellegű tevékenységformák: Önkiszolgálás A gyermekek akarati e lete nek kibontakoztata sa o szto nzi a gyermekeket o nkiszolga ló munka ra. A gyermekek saja t szeme lyükkel, kapcsolatos feladatokkal ismerkednek meg a testa pola s, a kultura lt e tkeze si szoka sok elsaja títa sa sora n, melyek komplex módon fejlesztik a gyermek feladattudata t, felelo sse gtudata t. Naposi munka A csoport fejlettse gi szintje t figyelembe ve ve folyamatosan vezetjük be. Ko zo sse gi kapcsolatokat, a ko telesse gtudatot fejleszto teve kenyse g, melyet megelo z az o nkiszolga ló teve kenyse g. A naposok o nna llóan meg tudja k teríteni az asztalokat az e tkeze shez. Észreveszik, ha valami hia nyzik az asztalról. Vizet o ntenek. Az e tkeze s ve gezte vel leszedik a teríte ket, segítse ggel o sszehajtja k a teríto t. Segítenek a szalve ta hajtogata sa ban. Ha kiborult a folyade k sege dkeznek az asztal leto rle se ben. Alkalomszerű munkák Az alkalmi megbíza sokat a gyermekek egye ni fejlettse ge hez me rten tervezünk. Átszo heti az ege sz napot (informa ció a tada sa, teremrendeze s, ja te k elraka sa stb.) Ido ro l ido re isme tlo dik, így elo segíti az ido e szlele s kialakula sa t e s az o na llósa g fejlo de se t. A foglalkoza sokhoz haszna lt eszko zo k, ta rgyak elo ke szíte se ben e s elraka sa ban segítik a felno ttet e s ta rsaikat. Önke nt feladatot va llalnak a terem rendeze se ben, az a gyak, sze kek rakoda sa ban. 79

80 Re szt vesznek a csoportszoba díszíte se ben. Segítenek aja nde kok ke szíte se ben. Re szt vesznek a ja te kok rendeze se ben, tisztíta sa ban, ido nke nt ja te kos forma ban nagytakaríta st ve geznek a ja te ksarkokban. O vóno i megbiztata sa üzenetet vagy eszko zo ket hoznak-visznek a t ma sik csoportokba. Nevelési alapelveink: Segítjük a gyerekeket a munkave gze s sora n egye ni ke pesse geiknek e s e letkori saja tossa gaiknak figyelembe ve gele vel. Emellett o szto no zzük o ket az o na lló munkave gze sre. Érve nyesítjük a fokozatossa g elve t. Arra o szto no zzük o ket, hogy a feladatot vigye k ve gig, tartsa k tiszteletben annak fontossa ga t. Arra to rekszünk, hogy ez az o nmaguke rt illetve a ko zo sse ge rt ve gzett munka o ro met jelentsen sza mukra, lelje k benne o ro müket. Egy-egy feladat megvalósíta sa sikere lme nyt jelentsen sza mukra A tevékenységben megvalósuló tanulás Nevele sünk szellemise ge bo l fakadóan a tanula s a ja te kos teve kenyse gek folyamata ban valósul meg, melynek sora n a gyerekek egye ni ke pesse geiknek megfelelo en fejlo dnek. A ja te kosan feldolgozott tanula s ko ze ppontja ba a gyermeket e s az o t ko rülvevo e s az a ltala megjelenített vila got a llítjuk. A ja te kra e pítve a ja te k leheto se geit figyelembe ve ve gondolkodunk a ltala ban az óvodai tanula sról, szükse gesnek tartva a tanula st ta mogató le gko r megteremte se t, e s a saja tos szerveze sű e s struktúra jú tapasztalatszerze si tanula si folyamatot is. Az óvóno feladata a ke pesse gek alakula sa nak ko vete se, segíte se, fejleszte se. Kiemelkedo szerepe van a cselekve seken alapuló tapasztalatszerze seknek, melynek folyama n a gyerek ja te kosan, mozga sige nye t kiele gítve uta nza si va gya tól hajtva tanul. Érdeklo de ssel fordul az o t ko rülvevo vila g fele, megismero teve kenyse ge t a hozza e rzelmileg ko zel a lló felno tt elfogadó, megero síto viselkede se befolya solja. A gyermeki tanula s óvodai e letünk teve kenyse g rendszere ben valósul meg, a hagyoma nyo rze s, a szülo i együttműko de s segítse ge vel. 80

81 Mindenkor figyelembe vesszük a gyerekek fejlettse gi szintje t, e letkori saja tossa gait, e re si folyamataikat. Építünk elo zetes ismereteikre, tapasztalataikra, bee pítjük munka nkba o tleteiket. Olyan teve kenyse geket kína lunk sza mukra, melyben egye ni szükse gleteiket kiele gíthetik, alkothatnak, konstruktívan gondolkodhatnak, e s ahol megvalósulhat az o nmegvalósíta s, a kreativita s. Kiemelten figyelünk az ismeretek egyma sra e püle se re, e s a rendszeres gyakorla s, az elme lyüle s leheto se ge nek megteremte se re. Ko zben folyamatosan fejlesztjük e rtelmi ke pesse geket, o na llósa gat, feladattudatukat, e pítünk kíva ncsisa gukra. Abból kiindulva, hogy a tanula s színtere a ja te k, az is ko vetkezik, hogy: Mine l inka bb belefeledkezik a gyermek a ja te kba, anna l inka bb megindulnak benne a tanula st elo ide zo folyamatok. Mine l to bbfe le ja te kban vesz re szt a gyermek, anna l to bbfe le tanula si hata sok e rik. A folyamatos e s rendszeres ja te k hata sa ra kialakuló új szükse gletek mind bonyolultabb ja te kokhoz teremtik meg a belso, psziche s felte teleket. A ja te khoz kapcsolódó, kiemelten kedvezme nyezett (prefera lt) ke pesse gek fejlo de sükben jóval meghaladja k a to bbi ke pesse get. A valamilyen területen lemaradt, valamilyen re szfunkció fejlo de si üteme ben megke sett gyermek a megfelelo en o sszea llított ja te kke szlet segítse ge vel behozhatja lemarada sa t. Valljuk teha t, hogy a szabad ja te kban nincs helye a szervezett tanula snak, mert a szabad ja te k a gyermekek szabad ke pzetta rsíta saira e pül, e s benne csak sponta n tanula si forma e rve nyesüle se nek van egyedül le tjogosultsa ga. A tanulás lehetséges formái óvodánkban: Az uta nza sos, minta-e s modellko vete ses magatarta s- e s viselkede stanula s (szoka sok alakíta sa). Sponta n ja te kos tapasztalatszerze s. Ja te kos, cselekve ses tanula s. A gyermeki ke rde sekre, va laszokra e pülo ismeretszerze s. Az óvodapedagógus a ltal ira nyított megfigyele s, tapasztalatszerze s. A gyakorlati proble ma- e s feladatmegolda s. Az óvodapedagógus a ltal kezdeme nyezett foglalkoza sokon megvalósuló tanula s. 81

82 A szervezett tanulás munkaformái: 1. Frontális Mozga s Versele s, mese le s A külso vila g teve keny megismere se Matematikai tartalmú tapasztalatszerze sek Ének zene, e nekes ja te k,gyermekta nc 2. Mikrocsoportos Versele s, mese le s Külso vila g teve keny megismere se Matematikai tartalmú tapasztalatszerze sek Vizua lis technika k, rajzola s, feste s, minta za s, ke zi munka Ének zene, e nekes ja te kok, gyermekta ncta nc 3. Egyéni-részképességek fejlesztése egyéni fejlettség szerint differenciáltan az egész napos nevelőmunka folyamán. Célunk: Az óvoda s gyermek ke pesse geinek fejleszte se, tapasztalatainak bo víte se, rendeze se. A tanula st ta mogató ko rnyezet megteremte se sora n e píteni a gyermekek elo zetes e lme nyeire, tapasztalataira, ismereteire. A tanula s sponta n e s saja tosan szervezett teve kenyse ge sora n a ke pesse gek fejleszte se, attitűdo k ero síte se a tanula s ira nti va gy, az e rdeklo de s kiele gíte se, a tapasztalatszerze s, a gondolkoda s o ro me nek a te le se. Feladataink a tanulás során: Elfogadó, szeretetteljes, ingerdús le gko rt teremtünk a gyerekek sza ma ra, melyben biztosított az o nke ntelen tanula s leheto se ge. A teve kenyse gek sora n arra to rekszünk, hogy a gyermekeket sikere lme nyhez juttassuk. Pozitív pe ldaada ssal alakítjuk viselkede süket. Megteremtjük sza mukra a ja te kos tapasztalatszerze s leheto se ge t. 82

83 Tudatos, ce lszerű terveze ssel, szerveze ssel, a csala dokkal való együttműko de ssel kíva njuk ele rni a gyermek harmonikus szeme lyise gfejlo de se t. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Egye ni ba na smóddal a megle vo kompetencia kra e pítve segítjuk az ismeretszerze st. Rendszeres gyakorla si leheto se get biztosítunk, szükse g esete n szakember bevona sa val, vagy pedagógiai munka t segíto vel. Specia lis egye nre szabott feladatok, eszko zo k ada sa val segítjuk a gyermekek fejlo de se t. Biztosítjuk az egye nre szabott eszko zo k megismere se t, haszna lata nak kipróba la sa t, folyamatos gyakorla st. Sikerkritériumok: O voda skor ve ge re gyermekeink testi, szellemi e s szocia lis fejlettse ge megfelel az iskolae rettse g krite riumainak. A teve kenyse gek sora n szerzett ismereteik megfelelo alapot szolga ltatnak a zavartalan iskolakezde shez. Feladattudatuk, feladattartasuk kialakult, ke pesek a helyes feladatmegolda sra. A saja tos nevele si ige nyű gyermekek esete ben folyamatos, specia lis szakemberek segítse ge vel ve gzett pedagógiai munka mellett e rheto csak el a fentiekben leírt fejlettse get. A kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek iskolae rettse gi krite riumai tükro zik a befogadó inte zme ny elva ra sait az iskola ba kerülo gyermekekkel szemben Verselés, mesélés O voda nkban a mese k, versek vila ga az anyanyelvi nevele snek az egyik legfontosabb eszko ze. Ne pi e rte keket, hagyoma nyokat, szoka sokat ko zvetít a gyermekeknek. Szorosan kapcsolódik az e nekhez, zene hez, a mozga sos ja te kokhoz. A mindennapos mese le s, versele s, mondóka za s a kisgyermek ege szse ges lelki fejlo de se nek elmaradhatatlan eleme. A mese e s a vers o ro mforra s, eszte tika, ta rsas e lme ny, nyelv/gondolat-, amely nagy belso energia kat mozgósít. Az e rte kes gyermekirodalmi alkota sok biztosítja k a gyermeki e rdeklo de s fenntarta sa t a terme szeti e s ta rsadalmi ko rnyezet, az emberek s o nmaga ira nt. Segíti a kultura lis e rte keket e lvezo, e rte kelo felno tte va la sa t. A ja te k e s a mese a gyermek anyanyelve: segítse gükkel kapcsolódik az o t ko rülvevo vila gba, a ltaluk szerzi meg az e letro l szóló tuda st. 83

84 A felhaszna lt irodalmi anyag ige nyes o sszea llíta sakor figyelünk, hogy e rve nyesüljo n a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatossa g, a ne pi, a magyar mondavila g, a klasszikus e s a korta rs irodalom megismertete se. Az irodalmi anyag o sszea llíta sa ban nagy szerep jut a hagyoma nyokhoz, jeles napokhoz, terme szeti jelense gekhez, ünnepekhez kapcsolódó mondóka knak, mese knek, tala lós ke rde seknek, szóla soknak, ko zmonda soknak, a gyermekek e letkori saja tossa gainak figyelembe ve tele vel. A mesehallgata s a gyermekek legterme szetesebb ige nye, le teleme. A mese ke pi e s konkre t forma ban felta rja a gyermek elo tt a külvila g e s az emberi belso vila g legfo bb e rzelmi viszonylatait, a lehetse ges, a megfelelo viselkede sforma kat. A ba boza son, dramatiza la son keresztül tükro zo dnek a gyermekek irodalmi e lme nyei, kiege szülve hangulatukkal, kreativita sukkal, fanta zia jukkal. A szükse ges eszko zo ket, díszleteket stb. maguk is elke szíthetik barka csola s kerete ben, ezzel a ja te k o ro me t az o na lló alkota s e lme nye vel fokozva. Öro mforra s, feszültse get kelto e s oldó leheto se g. A gyermeki o nkifejeze s alternatív leheto se geinek biztosíta sa. A mese ben ugyanaz a ke pszerűse g e s sze lso se gesse g uralkodik, mint a gyermekek e rzelmeiben e s gondolkoda sa ban. A magyar ne pi mondóka k mellett olyan ko lto i alkota sokra is szükse g van, amelyek a ne pko lte szettel rokon hangulatúak, ro videk, ko nnyen e rtheto ek, tartalmukban ko zel a llnak a gyermekekhez. (ne pi, klasszikus, korta rs irodalmi művek) Öro mforra s a gyermekek sza ma ra a vers zeneise ge, ritmusa, lüktete se. Erre alkalmasak a kiolvasók, kisza moló mondóka k, a pa rbesze des forma k. Arra to rekszünk, hogy mine l to bb sze p e s jó mese t ismerjenek meg - melyekbo l azt e rzik, hogy gyo z a jó, az igazsa g, e s aki segíto ke sz, megkapja jutalma t. Óvodánk életét színesítő irodalmi tevékenységek: Ne pmese napja Színha zla togata sok Jeles napokhoz kapcsolódó dramatikus ne pi ja te kok elo ada sa 84

85 Irodalmi nevelésünk célja: A nyelv kifejezo ke szse ge nek, sze pse ge nek megismertete se vel, a helyes nyelvhaszna lattal, mondatszerkeszte ssel az o nkifejeze s megalapoza sa. Komplex e lme nynyújta s, komplex szeme lyise gfejleszte s az irodalom szeretete nek megalapoza sa. A magyar kultúra e rte keinek a to ro kíte se. Interkultura lis nevele s. Öro mszerze s, az e rzelmi, e rtelmi e s nyelvi struktúra k ero síte se. Az anyanyelvi besze d e s ke pteremte s ero síte se. Élme nynyújta s, erko lcsi magatarta s forma la sa. A besze dprodukció tartalmi e s formai oldala nak fejleszte se: - tartalmi bo víte s: szókincs e s grammatika fejleszte se, mondat- e s szo vegalkota s segíte se, - formai bo víte s: besze dtechnika (tiszta besze d kialakíta sa: le gze stechnikai, artikula ciós e s fone mahalla st, ejte st segíto ja te kok). A gyermekek ne csak befogadóke nt, hanem alkotóke nt is vegyenek re szt irodalmi nevele sben, o na lló mesealkota ssal, rigmusok mondogata sa val, to rte netek elbesze le se vel. Feladataink a verselés, mesélés során: Nyugodt, meghitt ko rnyezetet teremtünk a mese le hez, mely hozza ja rula s a mese e lvezete hez, megtanítja o ket a megfelelo viselkede sforma kra, hat e rzelmeikre. Felkeltjük e rdeklo de süket e lme nyek nyújta sa val a versek, mese k, a ko nyv szeretete ira nt. Tudatosan va lasztjuk ki a gyermek e letkori saja tossa gainak megfelelo irodalmi anyagot. A gyermekek sza ma ra is ele rheto magassa gba helyezzük el a meseko nyveket, ezzel is leheto se get adva sza mukra arra, hogy ke zbe vegye k azokat, ne zegesse k. Alkalmat adunk az o nkifejeze sre a besze lgeto ko reink sora n, ahol ba tran elmondhatja k gondolataikat, ve leme nyüket e s emellett megtanulhatja k azt is, hogy ta rsaikat is meghallgassa k. Szeme lyes elo ada sunkkal, arcja te kunkkal, hangunkkal, mozdulatainkkal is pe ldake nt szeretne nk szolga lni a gyerekek sza ma ra. Leheto se get adunk o na lló vers- e s mesemonda sra is, elo segítjük az o nkifejeze st, o nismeretet. 85

86 Az irodalmi anyagot úgy a llítjuk o ssze, hogy abban jelen legyenek a hagyoma nyokra e pülo vasi dalok, mondóka k e s mese k, emellett e pítünk a magyar mondavila gra, a ne pi, a klasszikus e s a korta rs művekre is. A mese e s verse lme ny komplexita sa nak kibonta sa: ma s műve szeti a gak,teve kenyse gek együttes, egyma s kiege szíto hata sa nak e rve nyesíte se az irodalmi nevele sben (pl. dramatiza la s, ba boza s, e lme nyfeste s, kreatív zenei ja te kok, szimula ciós gyakorlatok, mozga s-uta nza s). Ba boza ssal, dramatiza la ssal is szeretne nk hatni e rzelmeikre, belso ke pi vila gukra, o szto nzzük o ket is ezek kie le se re. A szülo k figyelme t is felhívjuk az e lo mese le s, versele s fontossa ga ra. To rekszünk új mese s e s versesko nyvek bemutata sa ra. Leheto se get teremtünk a ko nyv ira nti e rdeklo de s kibontakoztata sa ra e s a ko nyvvel való ba na smód helyes elsaja títa sa ra. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Az irodalmi anyag o sszea llíta sa na l figyelünk arra, hogy a gyermekek e letkori saja tossa gai mellett az egye ni fejlettse get, ke pesse geket, ke szse geket is figyelembe vegyük. Leheto se get adunk hogy a gyermek megnyíljon, ce lunk a sikere lme nyhez juttata s. Gyermeki tevékenységek: Va rja k a mesehallgata st, figyelmesen hallgatja k az óvóno vagy ta rsaik elo ada sa t. Kezdeme nyezik a mese le t, maguk is szívesen tala lnak ki saja t mese ket. Öro rmmel vesznek re szt az ilyen kezdeme nyeze seket, szívesen segítenek a szükse ges ko rnyezet kialakíta sa ban. Ismernek to bb versek, mondóka t, mese t, szívesen mondogatja k ezeket ja te k ko zben. Re szt veszenek anyanyelvi ja te kokban. Aktív re sztvevo i a besze lgeto ko ro knek, ahol elmondja k ve leme nyüket, meghallgatja k ta rsaikat. Szívesen veszenek el a polcról ko nyveket, ne zegetik azokat, vigya znak a ko nyvekre Szívesen vesznek re szt az óvóno ba bja te ka n, majd ke so bb o k is bekapcsolódnak az ilyen jellegű teve kenyse gbe, maguk alakítja k a mese t, bevonhatók dramatiza la sba is. Nevelési alapelveink: Megfelelo teret, helyet, ido t, oldott le gko rt biztosítunk a mese le shez. 86

87 Tudatos irodalmi anyag megva laszta sa ra to rekszünk, ahol mindig figyelünk a gyerekek e letkori saja tossa gaira, egye ni ke pesse geikre, e rdeklo de sükre. Szeme lyes mintaada sunk, elo ada sunk pozitív mintake nt szolga l a gyerekek sza ma ra. Fontos az o nkifjeze s leheto se ge nek biztosíta sa a gyermekek sza ma ra. Sikerkritériumok: Szeretik e s va rja k a mesehallgata st, o k maguk is kezdeme nyeznek. Megjelenik e s fejlo dik az e rdeklo de s, az e rto figyelem. Külo nbse get tesznek mese e s valósa g, jó e s rossz ko zo tt. Ismenek mondóka kat, verseket, mese ket, ke pesek azok felide ze sre is. Megszila rdulnak a mesehallgata shoz kapcsolódó szoka sok, viselkede sforma k. Ke pesek besze lgetni a mese ben elhangzottakról. Szívesen ne zegetnek ko nyveket, vigya znak azokra. Dramatiza la shoz, ba boza shoz szükse ges eszko zo ket o na llóan haszna lja k, e s azok elke szíte se ben aktívan re szt vesznek. Konfliktusaikban szívesen alkalmazza k a ne pmesei minta kat. Szívesen reproduka lnak, szo veghűen adnak vissza ismert mese ket, verseket. Adott esetben saja t fanta zia juk segítse ge vel folytatja k a megkezdett mese t, verset, ismerik a magyar ne pmesei fordulatokat Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A kisgyermek a vila got e rzelmein keresztül ismeri meg legjobban. A muzsika a ko zvetlen emociona lis e lme ny ereje vel e rze kelteti a valósa got. A mondóka k, a ne pi ja te kok hozza tartoznak mindennapjainkhoz. A dal, az e nek-zene o ro münk-ba natunk kifejeze se re is alkalmas. A ra nk maradt hagyoma nyok e kesen bizonyítja k, hogy a re gmúlt ido kben is minden alkalomnak megvolt a dal, e s szoka srendszere. A zene, a mozga s, az e nekes ja te k le teleme a gyermeknek. A gyerekek zenei ke pesse geinek alapoza sa t sokre tű zenei eszko zrendszer segíti. A zene e rzelmekre hat, e lme nyt nyújt, aminek hata sa e letre szól. Pedagógiai programunk a ne phagyoma nyra e pítkezve alakítja ki zenei nevele se t, juttatja a gyereket saja tos e lme nyekhez, teszi gazdagabba vila gukat. 87

88 Zenei nevelésünk célja: Ko zo s ja te kkal, a ko zo s e nekle s o ro meinek mege reztete se. A gyermek zenei halla sa nak, ritmus e rze ke nek, zenei emle kezete nek fejleszte se, a harmonikus mozga s, a mozga skultúra fejleszte se a gyermekek zenei anyanyelve nek megalapoza sa. A gyermek sokoldalú, harmonikus fejlo de se nek elo segíte se, a szeme lyise g forma la sa a zene eszko zeivel. A gyermek zenei e rdeklo de se nek felkelte se, zenei izle se se nek forma la sa, a zenei anyanyelv megalapoza sa. A zenei alapke szse gek fejleszte se -zenei halla s, ritmuse rze k-, ce lunk tova bba megszerettetni az e nekle st, e s próba ljuk o na lló, tiszta e nekle sre szoktatni a gyermekeket. Feladataink a zenei nevelés során: Szeretne nk o ket mine l to bb zenei e lme nyhez juttatni, ezzel is megalapozni a zene ira nti szeretetüket, foge konysa gukat. A ko zo s ja te kokkal mege reztetjük velük az ezzel ja ró o ro mo ket, Kedves, mege rto, szereto, ja te kos le gko rt alakítunk ki, melyben az óvóno a tadva maga t a vida m e nekle snek, ja te knak, muzsika nak, ke pes maga val ragadni a zene vila ga ba a gyermeket, hogy va gy e s o ro m lehessen annak újra a te le se. Kihaszna lunk minden olyan leheto se get a nap folyama n, mely sora n zenei e lme nyeket szerezetnek. A dalanyagot o sszehangoljuk a zenei feladattal, mely a ltal fejlesztjük halla sukat, ritmuse rze küket, zenei emle kezetüket, zenei formae rze küket, mozga skultúra jukat, a gyermekek e rtelmi, nyelvi ke pesse ge t. Biztosítjuk az e lo zene e lme nye nek a te le se t, de emellett leheto se get adunk az IKT eszko zo k segítse ge vel zenehallgata sa ra is. A magyar gyermekdalok e s ma s ne pek gyermekdalainak megismertete se vel segítjük a nemzethez való tartoza s e rze se nek kialakula sa t. Leheto se get adunk a ma s orsza gokból e rkezo gyermekeknek saja t kultúra juk bemutata sa ra. A zenehallgata s e lme nye nek biztosíta sa val motiva ljuk a gyermekeket a zenei e lme ny a te le se re, befogada sa ra, szeretete re. Olyan ne pdalokat e s műzenei alkota sokat va lasztunk, melyeket mi magunk is sze p eszte tikai e lme nyt nyújtva tudunk elo adni. Megfelelo helyet, ido t, eszko zt biztosítunk a ko rja te kok kezdeme nyeze hez. 88

89 Ige nyesse gre to rekszünk a zenei elo ada s folyama n. Bee pítjük munka nkba a ne pzene vel való ismerkede st, hagyoma nyok alakíta sa t. Megismertete se o ket ne pi e s műdalokkal, ma s ne pek zene je vel. Fejlesztjük a ja te koik sora n mozga skultúra jukat, eszte tikus mozga sukat. Hangszerhaszna lattal színesítük a kezdeme nyeze seket. Megismertetjük a gyermekeket a ritmushangszerekkel, valamint zo rej-e s dallamja tszó hangszerekkel. Felhaszna ljuk hangszerke szíte sre a ma r feleslegesnek tűno ta rgyakat, eszko zo ket, anyagokat. A kiolvasók, kisza molók, a dalos ja te k szo vegeiben elo forduló mennyise gek, sza mla la sok segítse ge vel serkentjük a matematikai gondolkoda st, a ta ncban haszna lt te rformai alakzatokkal pedig fejlesztjük a te rbeli viszonyíta st e s a geometriai alakzatok felismere se t. A gyermekek nyelvi ke pesse ge t is fejlesztjük a mondóka kkal, gyermekdalokkal e s a zenei ke pesse gfejleszto ja te kokkal. A dalok, mondóka k kiva laszta sa ban figyelembe vesszük a gyermekek e letkori saja tossa gait e s egye ni ke pesse geiket (pl. hangke szlet, terjedelem, ritmikai vonatkoza sok). A gyermek e rte kele se t egye ni ke pesse geikhez viszonyítva ve gezzük. A kiemelt figyelmet ige nylo gyermekekne l a mozga sban, ritmika ban rejlo fejleszte si leheto se gek ce lira nyos kihaszna la sa ra to rekszünk (beilleszkede s segíte se, anyanyelv, mozga s, kreativita s fejleszte se) e s egye nre szabott feladatokat is biztosítunk. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Segítjük a felszabadult, o ro mteli e nekle st. Fejlesztjük az együttműko de st a ko zo s e nekle s kapcsa n. Zene vel forma ljuk, fejlesztjük a gyermek szeme lyise ge t. Mozga sukat fejlesztjük ritmikus mozga sforma k gyakorla sa val. Zenei nevelésünk tartalma: Népi mondókák: simogatók, csiklandozók, dúdolók, o lbe vevo k, lovagoltatók, gyógyítók, vigasztalók stb. A dalos játékok 6 hangterjedelmű dalok: naphívók, eso va rók, la nyke ro k, ludasja te kok, kifordulós e s kapus ja te kok, sorsja te kok, stb. Zenehallgatás anyaga: ne pdal, de lehet műdal is, ma s ne pek dala, klasszikus zene. Énekes népszokások: a hagyoma nyos ne pi ja te kokból azok, melyeket a gyerekek saja tossa gait figyelembe ve ve alkalmazhatunk. Szüret, va sa roza s, Ma rton-nap, Luca za s: luca búza ültete s, fiúk kotyolni ja rnak. Pa sztorja te k: 89

90 kara csonyra, farsang, kisze ze s: te ltemeto mondóka k, kiszeba b e gete s, komata laza s: bara tsa gko to ja te k, Pünko sdo le s: kira ly e s kira lyno va laszta s, Lakodalmas ja te k: pa rva lasztó, la nyke ro ja te kok. Készségfejlesztés: egyenletes lüktete s, ritmus e s dallammotívum visszaada sa, a tempó, a dinamika, hangmagassa g e rze keltete se, zenei hangsúlyok kiemele se. Hangszerek megismere se: dob, triangulum, cinta nye r. Ne pi hangszerek: ko cso gduda, doromb, furulya, leve lsíp, na dsíp, kereplo. Ének-zenei foglalkoza sunkban legfontosabb didaktikai elvke nt kezeljük a ja te kossa g elve t. A foglalkoza sok anyaga nagyon sok ja te kos elemet tartalmaz, melyet az e letkori saja tossa gok figyelembeve tele vel kell elo te rbe helyezni. A dal, a mondóka e s az azt kíse ro mozga s megero síti a zenei e lme nyt. A ne pi mondóka k, ja te kok, dalok szo vege, ritmusa s a hozza tartozó mozga sok egyse ge e rzelmeket keltenek, e lme nyt jelentenek. A gyermek sza ma ra maga a ritmus a legnagyobb e lme ny. A ritmus fejleszti a figyelmet, a koncentra ciót e s a hata rozottsa got. A dallam az e rze svila got nyitja meg. A dinamika, a hangszín, a halla st e lesíti. Az e nekle snek- mivel a helyes le gze s ero síti a hangadó szervekettest nevelo hata sa is van. A ko zo s e nekle s fegyelmezettse get, o nuralmat kíva n, eza ltal fejlo dik a gyermekek akaratereje is. A gyermek zenei fejlo de se t az e nektaníta s e s a zenehallgata s ko lcso nhata sa ban kell biztosítani. A zenehallgata s anyaga na l fontos, hogy hangulatilag e s e rzelmileg is kapcsolódjon valamilyen e lme nyhez. Az óvodai e let ba rmely mozzanata ban alkalmazható a zenehallgata s. Akikhez az e lme nyszerűse g a ltal ko zelebb tudtuk vinni a zene t, biztos, hogy szeme lyise gükben harmonikusabb emberekke va lnak. Gyermeki tevékenységek: Énekelnek, mondóka znak, ko rja te koznak ja te k ko zben. Szívesen vesznek re szt az óvóno a ltal ira nyított kezdeme nyeze seken, abban szerepet va llalnak, alkalmazkodnak ta rsaikhoz. Meghallgatja k az óvodapedagógus elo ada sa t, a zenei műveket. Ismerkednek egyszerűbb ta ncle pe sekkel, a hangszerek haszna lata val. Gyakorolja k az egyenletes lüktete st, a ritmust tapssal, mozga ssal, hangszerrel. Gyakorolja k e s alkalmazni tudja k a zenei rela ciókat. Maguk is kezdeme nyeznek dalos ja te kokat. 90

91 Nevelési alapelveink: Az óvodapedagógus zenei műveltse ge, a zene hez való viszonya meghata rozója a gyermek zenei műveltse gi szintje nek, eze rt szeme lyes pe ldamutata sunk nagyon fontos. Szem elo tt tartjuk, hogy az óvodai e nek-zenei nevele s megalapozza a zenei anyanyelv kialakíta sa t, mozga skultúra juk fejlo de se t. Kihaszna ljuk a zene e rzelmi hata sa t a külo nbo zo teve kenyse gekben. Az e nek-zenei nevele s tudatos, a tgondolt tervezett teve kenyse g, mely sora n figyelembe vesszük a gyermekek e letkori saja tossa gait. Az ünnep ünnepibbe va lik a hagyoma nyo rzo ta ncos ja te kokkal, az óvóno k felno tt ne pta nca val, eze rt tudatosan e lünk ennek leheto se ge vel. Olyan zenei e lme nyekhez juttatjuk o ket, mely felkelti a zenei e rdeklo de süket, forma lja ízle süket, eszte tikai foge konysa gukat. Sikerkritériumok: Ke pesse va lnak a zenei e lme nyek befogada sa ra. Zenei teve kenyse geik mindinka bb tudatossa, o na llóva va lnak. Zenei ke pzeletük, alkotó kedvük sponta n e nekelgete ssel, ro gto nze ssel alakul. Tudnak az egyenletes lüktete s tarta sa val, ja te kos mozga sok ve gze se vel e nekelni. Érzelmi e letük megalapozója va va lik, a ko zo s, o ro mteli ja te k, ige nyükke va lik az e nekle s ira nti va gy. Szívesen hallgatnak zene t, ke pesse geikhez me rten tiszta n e nekelnek. Öna llóan is kezdeme nyeznek e nekle st. Ki tudja k fejezni az egyenletes lüktete st külo nbo zo testhelyzetekben: testre szeikkel e s ritmushangszerekkel. Felismerik halla s uta n a hangmagassa gok külo nbo zo se geit, az ismert hangszereket, e rze kelik a gyors e s lassú ko zti külo nbse geket. A zene t, e neket szívesen kíse rje k mozga ssal, tudja k alkalmazni az egyszerűbb te rforma kat, ta ncle pe seket. Ba tran haszna lja k az ismert hangszereket. Ke pesek a terme szet, a ko rnyezet hangjainak e s zo rejeinek felismere se re. Ismernek gyermekdalokat, ezeket ke pesek tiszta n, sze p szo vegkiejte ssel e nekelni. A mondóka k e s a dalok ritmusa t helyes besze dritmussal, tapssal jelenítik meg. A ritmusról felismerik a dalokat. 91

92 Az óvodapedagógusok segítse ge ne lkül is ke pesek te rforma k alakíta sa ra, megtarta sa ra Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka A vizua lis nevele s sokre tű teve kenyse g, melybe beletartozik a rajzola s, feste s, minta za s, e píte s, ke palakíta s, konstrua la s, ke zimunka, ke zműves teve kenyse gek. Az a bra zoló teve kenyse g a ta rgyi vila g megismere se t, feldolgoza sa t, újraalkota sa t teszi leheto ve a gyermek sza ma ra. A gyermekek eszte tikai e rze se nek, ízle se nek megfelelo ira nyba való fejleszte se, tudatos nevelo munka t kíva n mindannyiunktól. A ta rgyi ne pműve szet forma, szín e s díszíto vila ga ko vetendo modell nevele sünk folyama n. A vizua lis nevele s teve kenyse gein belül leheto se g van a re gi ne pi kismesterse gekkel való ismerkede sre teve kenyse gbe a gyazva, illetve azok gyakorla sa ra. A vizua lisan e rze kelheto sze pse g vila ga t a gyermek ko zvetlen ko rnyezete ben is megteremtjük, mert a mindennapi ta rgyak, berendeze sek a külo nbo zo eseme nyek sza mtalan e s a llandóan visszate ro e lme nyhez juttatja k. Érte kele sünk a technikai ke szse g dicse rete n túl kiterjed az a te le s, a fanta zia, az o na lló, se ma któl elte ro, tartalmas kifejeze sre is. O voda nk e lete t színesíto alkalmak: Adventi va sa r, a gyermekek e s pedagógusok munka iból Adventi ke zműves csala di de luta n Húsve ti ke zműves csala di de luta n O voda gale ria a gyermekek munka iból Rajzpa lya zat a va ros óvoda sai sza ma ra, majd kia llíta s az alkota sokból Ba zisóvodai szakmai nap ke zműves technika k Vizuális nevelésünk célja: Gyermekeinkben forma lódjanak a vizua lis alkota shoz szükse ges ke szse gek, ke pesse gek. A gyermekek ismerkedjenek meg a re gi ta rgyke szíto teve kenyse gekkel, eszko zo k haszna lata val, külo nbo zo technikai alapelemekkel, elja ra sokkal. Alakuljon ke zügyesse gük, eszte tikai ige nyesse gük. Hozza segíteni a gyermekeket az alkota s e lme nye hez e s o ro me hez, egye ni fejlettse gi szintjüknek megfelelo en. Hozza ja rulni belso ke peik gazdagíta sa hoz. 92

93 Kialakítani a ke pi-plasztikai-, kifejezo -, kompona ló-, te rbeli ta je kozódó-, e s rendezo ke pesse güket. Forma lni eszte tikai e rze kenyse güket, ige nyesse güket. Fejleszteni a vizua lis e szlele st e rze kele st (te r, forma, e s színke pzetek gazdagíta sa), a ro vid- e s hosszú ta vú emle kezetet, valamint a ke pi gondolkoda st e s kreativita st. Gazdagítani e lme ny-, e s fanta ziavila gukat. Feladataink a rajzolás, festés, mintázás, kézimunka folyamatában: Ege sz nap folyama n megfelelo leheto se get, helyet, ido t e s eszko zo ket biztosítunk a sponta n e s szervezett tapasztla sra, ismeretszerze sre. Megismertetjük a gyerekeket az alapveto minta za si technika kkal, anyagokkal, az eszko zo k haszna lata ra. Segítjük a kezdeme nyezo, a kreatív magatarta s e rve nyre juttata sa t. Öszto no zzük o ket az o na lló e s az együttes munka ra, alkota sra egyara nt. Felkeltjük va gyukat az alkota sra, az o nkifejeze sre, a ko rnyezetük eszte tikai e le nye nek befogada sa ra. Segítjük o ket a sze p megla ta sa ra, felfedeze se re. To rekszünk a jó mino se gű e s va ltozatos anyagok haszna lata ra. Alkotunk a szabadban is, kihaszna ljuk az óvoda ko rnyezete ben, a terme szetben rejlo leheto se geket is, felhaszna ljuk azokat az anyagokat, melyeket a terme szet elengedett. Figyelünk a gyerekek egye ni ke pesse geire, a tehetse ges gyermekekre is, inspira ljuk o ket fanta zia juk kibontakoztata sa ra. Bevezetjük o ket a ne pműve szet vila ga ba. Megismertetjük a gyermekekt a ne pi kultúra, hagyoma nyaink, gyo kereink a pola sa val. Az alkotó munka sora n fejlesztjük a gyermekek gondolkoda sa t (analiza l, szintetiza l, külo nbse get tesz, íte letet alkot, ko vetkeztet). Új megolda sok kerese se re, biztonsa gos, takare kos, kreatív megolda sra, gondolkoda sra biztatjuk o ket (ko rnyezettudatossa g, újrahasznosíta s).folyamatosan gyűjtünk felhaszna lható, újrahasznosítható anyagokat, a csala dok bevona sa val. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Felkeltjük a gyermekekben a cselekve si, alkota si va gyat. Egye ni ke pesse geikhez igazodó differencia lt fejleszte st, sikere lme nyt biztosítunk. A vizua lis a bra zola s a ltal fejleszthetjük a 93

94 kreativita st, szem-ke z koordina ciót, az ingerek feldolgoza sa val segíthetünk a ko rnyezet pontosabb felfoga sa ra, a valósa g megismertete se re. Megfelelő anyagok, eszközök Az óvodai a bra zola sban, ke zimunka ban az anyagok e s eszko zo k szerepe nem elso dleges, de ha jó mino se gű anyagokat kap a gyermek, amelyekkel ko nnyen lehet dolgozni, az a sikert e s az alkota s e lme nye nek ereje t fokozhatja.az anyagok e s eszko zo k motiva ló hata sa külo no sen a kicsikne l jelento s, ke so bb a teljesebb kifejeze st segíti. A gyermekekkel megismertetjük a teve kenyse ghez haszna lható eszko zo k e s anyagok tulajdonsa gait e s a velük való ba na smódot. Hangsúlyt fektetünk a kapcsolódó ege szse gügyi e s viselkede sbeli szoka sok kialakíta sa ra. Megfelelő hely Balesetve delmi szempontból is fontos, valamint a nyugodt, elme lyült szabadido s a bra zola shoz is szükse ges egy elkülo nített a llandó hely le trehoza sa. Az a bra zola s minden eszko ze a llandó helyen, ta roló polcokon ko nnyen ele rheto ek, ke re s ne lkül elveheto ek. Megfelelő légkör Az a bra zoló teve kenyse ghez alkotó hangulatú le gko rt teremtünk, amelyben szívesen, buzgón próba lkozhatnak egyedül a gyermekek. Ha nem boldogulnak, segítse get ke rhetnek, e s az óvodapedagógus a ltal kína lt leheto se gekbe bekapcsolódhatnak. Olyan alkalmakat kína lunk, amelyekben a gyermekek szabadon ismerkedhetnek ba rmely eszko zzel, anyaggal, technikai elja ra ssal. Mi magunk is gyakran rajzolunk, minta zunk, e pítünk pe lda t mutatva a gyermekeknek. Értékelés Kialakítjuk az e rte kele s, o ne rte kele s ke pesse get, tudjanak besze lni, ve leme nyt forma lni saja t e s ta rsaik munka ja ról. Elegendő idő A vizua lis teve kenyse get a mindennapi szabad ja te kban is biztosítjuk. A gyermekek addig alkothatnak, amíg kedvük tartja, e s ba rmilyen a bra zoló teve kenyse gbe kezdhetnek. Gyermeki tevékenységek: A nap folyama n szívesen rajzolnak, színeznek kezdetben nagyobb, majd egyre kisebb felületen. 94

95 Festenek ujjal, dugóval, pa lca val, ecsettel. Ismerik e s haszna lja k a színeket, szína rnyalatokat, keverik a színeket. Gyurma znak, agyagoznak, ke pesek te rbeli alkota sok ke szíte se re. Ke peket tudnak ke szíteni rajzola ssal, feste ssel, nyomda za ssal, va ga ssal, ragaszta ssal. Ismernek újfajta eszko zo ket is: pl. bo r, gipsz, me hviasz, akvarellceruza, textilfeste k, üvegfeste k Alkalmazza a ne pi kismerterse geket: agyagoza s, fona s, szo ve s, gyo ngyfűze s, toja sfeste s, batikola s. Nevelési alapelveink: A gyo nyo rko dtete s, befogadó e s cselekvo teve kenyse g egyma sba fonóda sa val, az eszte tikum ira nti vonzóda sukat szeretne nk kialakítani. Hagyoma nyo rzo szemle letre alapozunk, mely biztosítja az e rte kek hiteles tova bbada sa t. Együttműko dünk a csala dokkal. Fontos elv sza munkra, hogya teve kenyse g ce lja nem az alkota s, hanem az o ro mteli cselekve s. Leheto se get biztosítunk e lme nyeik, fanta zia juk ke pi e s te reli megjeleníte se re. Mindenkor figyelembe vesszük a gyerekek egye ni manua lis ke pesse geit, ismereteiket, e lme nyanyagukat. Leheto se get biztosítunk a tehetse gek kibontakoztata sa ra. Öszto no zzük o ket az o nkifejeze sre, a kreativita sra. Sikerkritériumok: Teve kenyse geik sora n ba tran eligazodnak síkban e s te rben egyara nt. Ba trak, o tletesek, kreatívak. Biztonsa ggal haszna lja k a ke pi kifejeze s va ltozatos eszko zeit. Formaa bra zola suk va ltozatos. Embera bra zola sukban megjelennek a re szforma k, egyszerűb mozga sok. Ke pesek e lme nyeiket papírra vetni, vagy megminta zni te rben. Öna llóan e s csoportmunka ban is szívesen re szt vesznek, ke pesek a koopera cióra. Tudja k alkalmazni a ma r megismert technika kat. Nyitottak a sze p befogada sa ra. Észreveszik e s ra tudnak csoda lkozni a terme szet sze pse geire is, el tudja k mondani erro l a ve leme nyüket. 95

96 6.7. Mozgás O voda nkban a rendszeres ege szse gfejleszto testmozga s, a gyermekeink egye ni fejlettse gi szintje hez igazodó mozga sos ja te kok e s feladatok, a pszichomotoros ke szse gek e s ke pesse gek kialakíta sa nak, forma la sa nak e s fejleszte se nek eszko zei. A nap folyama n minden leheto se get megragadunk a mozga sra, mozga sos ja te kok sponta n szerveze se vel, ja te kokkal. A mozga sos teve kenyse geink ce lja a gyermekeink mozga ske szse ge nek kialakíta sa, mozga sfejlo de sük elo segíte se, mozga sműveltse gük megalapoza sa, melyeknek kiemelkedo szerepük van az ege szse gük mego rze se ben, megóva sa ban. A mozga s kiege szíti e s felero síti a gondoza s e s ege szse ges e letmódra nevele s hata sait. Gyermekeink ege sz szeme lyise ge re a testnevele s, hata st gyakorol. A terme szetes gyakorlatokkal fejlesztjük óvoda saink nagymozga sait (ja ra s, futa s, csúsza s ), motoros ke pesse geiket, finommotorika jukat, te ri ta je kozóda sukat, testse ma jukat. Terveze sünk sora n nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy minden gyermek megtala lja a ke pesse geinek megfelelo mozga sos feladatokat, ügyelünk arra, hogy a ko telezo se g ne jelentsen senkinek ke nyszert. A mozga sfejleszto feladatok terveze se ne l arra ügyelünk, hogy a feladatok te rpercepciót, egyensúlye rze ket, testse ma t fejlesszenek. Teve kenyse geink sora n kiemelt szerepet kapnak a mozga sos ja te kok, terveze sükne l le nyeges szempont, hogy kapcsolódjon az adott fejleszte si terület anyaga hoz, e s kello en elo ke szítse a gyakorlatsort, fejlessze gyermekeink szaba lytudata t. A mozga sos teve kenyse gek a ltal alkalmazkodó ke pesse gük no, akaratuk, kitarta suk fejlo dik, jellemük ero so dik. Eza ltal a gyermekeink iskola ra való testi felke szíte se hate konyabba va lik. Arra to rekszünk, hogy gyerekeink elsaja títsa k azokat a mozga sokat, amelyek megalapozza k mozga ske szse gük fejlo de se t, mozga sműveltse güket, ke pesse teszik o ket a szaba lyok betarta sa ra, a ta rsak figyele se re. Meg kell teremtenünk a leheto se get arra, hogy valóban o nmagukat adhassa k, kipróba lhassa k, a teve kenyse get, a mozga st gyakorolhassa k. Így azt a fejlo de s szempontja ból igen le nyeges mozzanatot biztosítjuk, amelyben szinte o nmaga t fejleszti a gyerek, saja t fejlo de se nek o a kezdeme nyezo je e s megvalósítója belso motívumai re ve n. Fontos elvünk, hogy mindig a megle vo ismereteket, ke pesse geket vegyük figyelembe, ne a hia nyokat! A torna nak, az ege szse ges e letmódot ero síto egye b teve kenyse geknek, valamint a ja te kos mozga soknak a szabad levego n e s teremben, eszko zo kkel e s eszko zo k ne lkül, sponta n e s szervezett forma ban, az óvodai nevele sünk ege sze ben gyermekeink egye ni szükse gleteit figyelembe ve ve va ltozatos mozga sleheto se geket kell biztosítania. 96

97 Megtanítjuk gyerekeinket a manipula ciós- e s sporteszko zo k biztonsa gos haszna lata ra, testi e pse gük megóva sa ra. Biztonsa gos eszko zo ket e s balesetmentes helyszínt va lasztunk a mozga shoz. Mindennapos testnevelés Az óvoda s gyermekeinknek az ege szse ges testi fejlo de sük biztosíta sa hoz a rendszeres, ja te kban gazdag az egye ni ke pesse geket messzemeno en figyelembevevo, kello aktivita st e s terhele st biztosító mindennapos testnevele sre van szükse gük. A mozga sfejleszte shez hozza tartozik, hogy maxima lisan biztosítjuk a sponta n mozga sleheto se geket, ezeket do nto me rte kben a szabadban valósítjuk meg. Az óvóno ink o tletesse ge hate konyabba teszi a mindennapos testnevele st. Az óvoda udvara n, illetve az e pülete ben tala lható eszko zeink hate konyan felhaszna lhatók feladataink megvalósíta sa hoz. O vodapedagógusaink pozitív hozza a lla sukkal segítik a mindennapos testnevele s eredme nyesse ge t. A testgyakorlatok mintaszerű bemutata sa val motiva ljuk a gyermekeket, e pítünk uta nza si hajlamukra. Minden olyan mozga sforma t, amelyet az óvoda sok ke pesek elve gezni a mindennapi testnevele s kereteibe bee pítünk. E teve kenyse g ido tartama t mindenkor a gyerekek ige nyeihez igazítjuk. Munka nk sora n e rve nyesül az óvodapedagógusaink pedagógiai szabadsa ga, a programunk rugalmas kezele se. A gyermekek napirendje t úgy ce lszerű o sszea llítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhele st e s leheto leg felva ltva biztosítsuk a mozga st e s az üle ssel együttja ró teve kenyse geket. A mozga s e s pihene s egyensúlya nak biztosíta sa val sikerülhet a gyermekek egyoldalú ige nybeve tele t elkerülnünk. A mindennapos testnevelés objektív feltételei: megfelelo hely, ido e s eszko zo k biztosíta sa a mozga shoz, a teve kenyse gek megszerveze se: a szabadban (fedett foglalkoztató, kavicsos e s füves re sz, sík e s dombos terület, alacsony e s magas területek kihaszna la sa) az óvoda e pülete n belül: csoportszoba ban, tornaszoba ban to rte nik, se ta k, túra k, kira ndula sok szerveze se. 97

98 A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei: az óvodapedagógus szeme lyise ge, testi nevele shez való viszonya, a testgyakorlatok mintaszerû ve gze se, a mozga sos ja te kok kedvezo motiva ciós hata sa, o ro mteli, derűs le gko r biztosíta sa ege szse ges e letmód szoka sainak megalapoza sa, az együttmozga s o ro me nek pozitív, szeme lyise gforma ló hata sa, a terme szetes mozga sokra alapoza s az e letkroi saja tossa gok figyelembeve tele vel, a testnevele si ja te kok o ro mteli, felszabadító e rze se nek ero síte se. Mozgás nevelésünk célja: A mozga s megszerettete se, tudatos mozga sige ny kialakíta sa, mozga skedv fokoza sa. A szervezet sokoldalú fejleszte se, ege szse ges e letmódra nevele s. Olyan felte telek biztosíta sa, amely elo segíti, hogy a gyermek fejlo de se belso motiva cióval legyen ele rheto. Fizikai ke pesse gek fejleszte se A rendszeres mozga s a ltal a le gzo, keringe si szervek teljesíto ke pesse ge nek no vele se, a csont e s izomrendszer teherbíró ke pesse ge nek fokoza sa, a mozga sügyesse g fejleszte se. Kooperatív mozga s. Akarati tulajdonsa gok fejleszte se, kitarta s, kudarctűre s, o nfegyelem. Feladataink a mozgás folyamatában: Biztosítjuk a gyermekek testi nevele se hez a megfelelo helyet, ido t, eszko zo ket. Leheto se get adunk a gyerekeknek, hogy az adott gyakorlatot mindenki egye ni ke pesse gei szintje n hajtsa ve gre. To rekszünk a ke zi szerek va ltozatos kihaszna la sa ra foglalkoza sokon e s szabad ja te k sora n is. Figyelembe vesszük az udvaron is haszna lható mozga sfejleszto eszko zo k mobilita sa t. Megismertetjük a gyerekekkel a testre szeiket, fejlesztjük testse ma jukat, a te rira nyokat, ero sítjük az oldalisa got. A testi nevele s ke t nagy területe nek (testi ke pesse gek fejleszte se, ja te kos testedze s) ido tartama t, eloszta sa t a heti rendben aja nlottak alapja n tervezzük meg. 98

99 Fejlesztjük mozga skultúra jukat, a te rben való ta je kozódó ke pesse güket. Fejlesztjük testi ke pesse geiket (ero, ügyesse g, a llóke pesse g). Fejlesztjük a terme szetes mozga sokat (ja ra s, futa s, kúsza s, ma sza s, búja sugra s, függe s, egyensúlyoza s). Foglalkoza sainkba bee pítjük a specia lis gyakorlatokat is pl. tarta sjavító, la bboltozat javító torna. To rekszünk arra, hogy minden gyermek megtala lja a fejlettse ge nek, e rdeklo de se nek, temperamentuma nak legmegfelelo bb mozga sforma kat. Megalapozzuk a gyermekek ege szse ges e letvitele t. Gyermeki szervezetüket ara nyosan e s sokoldalúan fejlesztjük, ero sítjük va zizomzatukat is, e s ezek mellett fontosnak tartjuk, hogy helyesen alakuljon testtarta suk. Fejlesztjük a gyermekek motoros ke pesse geit. Ero sítjük pozitív szeme lyise gjegyeiket (ba torsa g, o nfegyelem, kitarta s, együttműko do ke pesse g, tüelem). To rekszünk arra, hogy a mozga s mine l to bb esetben a szabadban to rte njen. Segítjük a mozga sfejleszte sen keresztül a ko zo sse gi e s versenyszellem kialakula sa t. Megismertetjük o ket a mozga sleheto se gek sokasa ga val, sportteve kenyse gekkel. Tudatosan allkalmazzuk a fokozatossa g, a rendszeresse g, a differencia la s elve t. Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: A nehezebben szocializa lható, lassabban fejlo do gyermekek nevele se hez, fejleszte se hez szükse g esete n szakemberek segítse ge t ke rjük. Elegendo helyet, ido t biztosítunk mozga sige nyük kiele gíte se hez. Az óvodai nevele sben a nehezen szocializa lható, lassabban fejlo do, alacsonyabb szinten a lló, saja tos nevele si ige nyű, (e rze kszervi, e rtelmi, vagy mozga sse rült) ha tra nyos helyzetű, halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek nevele se t szükse g esete n megfelelo szakemberek ko zreműko de se vel e s az óvodapedagógusok mindennapi egye ni ba na smód alkalmaza sa val biztosítjuk, la tjuk el. Gyermeki tevékenységek: Szívesen e s o ro mmel mozognak. Ismerik e s tudja k alkalmazni az alapveto mozga sforma kat. Re szt vesznek ja ra s- e s futa s gyakorlatokban, az akada lyokat a tle pnik, a tugorja k.. Szo kdele seket ve geznek. Nagymozga sok ve geznek: csúsznak, ma sznak, bújnak, kúsznak. 99

100 Ismerkednek a labdaja te kokkal, a labdakezele ssel. Ismerkednek a te rira nyokkal. Nevelési alapelveink: Teve kenyse geink sora n figyelembe vesszük a gyerekek egye ni ke pesse geit, figyelünk az esetleges elmarada sokra, segítjük o ket a mozga sfejlo de sben. Emellett kiemelten figyelünk a tehetse ggondoza sra is. Leheto ve tesszük, hogy a gyerekek mine l to bbet mozoghassanak a szabadban. Tekintettel vagyunk a gyerekek ige nyeire, terhelheto se gükre. Sikerkritériumok: Szeretik e s ige nylik a mozga st. Kialakul a harmonikus, o sszerendezett mozga s. A test e s ko rnyezete, a test e s re szei ko zo tti te rbeli viszonyok belso leke peze se, tudatos ismerete, funkciona lis egyse gbe való o sszerendeze se kialakult, kinesztetikus differencia ló ke pesse gük fejlett. Ke pesek a szaba lyok betarta sa ra. Kudarctűro ke pesse gük kialakult. Mege rtik a veze nyszavakat e s ve grehajtja k a gyakorlatokat. Fejlo dik te r- e s ido e rze kük. Egyre no vekszik teljesíto ke pesse gük, mozga suk o sszerendezette va lik. Ke pesek eligazodni a te rben A külső világ tevékeny megismerése A ko rnyezetve do e s terme szetve do ember szeme lyise ge nek kialakíta sa ma r óvoda skorban fontos feladat. Az óvoda skori e let meghata rozója a gyermek ko rnyezethez való viszonya nak. Az ege szse ges gyermek mindenre kíva ncsi. Ezt a terme szetes kíva ncsisa got kell kihaszna lni ismeretei bo víte se re. A terme szet forma la sa, óva sa e s ve delme mindannyiunk feladata. A ko rnyezettel való ismerkede s ko zben alakul a gyermek ta rsas kapcsolata magatarta sa, fejlo dik besze dmege rto e s nyelvi kifejezo ke pesse ge, megla tja a matematikai o sszefügge seket. Nevele sünkben kiemelt feladatunknak tartjuk a szülo fo ldho z, a nemzeti kultúra hagyoma nyaihoz fűzo do pozitív e rzelmi viszony alakíta sa t. A ko rnyezeti nevele s szoros 100

101 kapcsolatban a ll valamennyi nevele si területtel. A gyermek aktivita sa e s e rdeklo de se sora n tapasztalatokat szerez a szűkebb e s ta gabb terme szeti- emberi-ta rgyi viszonyairól. Leheto ve tesszük, hogy a terme szet felfedeze se ko zvetlen e rze kele s, e szlele s útja n to rte njen. Kiemelt szerepet kap az e rze kszervek e rze kenyíte se, a tapinta s, la ta s, halla s, szagla s, ízlele s ke pesse ge nek fejleszte se szenzitív ja te kokkal. A valósa g felfedeze se sora n pozitív e rzelmi viszonya alakul a terme szethez, az emberi alkota sokhoz, tanulja azok ve delme t, az e rte kek mego rze se t. A gyermek, miko zben felfedezi ko rnyezete t, olyan tapasztalatok birtoka ba jut, amelyek ko rnyezetben való, e letkora nak megfelelo biztos eligazoda shoz, ta je kozóda shoz szükse ges. Megismeri a szülo fo ld, az ott e lo emberek, a hazai ta j, a helyi hagyoma nyok e s ne phagyoma nyok, szoka sok, a csala di e s a ta rgyi kultúra e rte keit. Megismertetjük, megtapasztaltatjuk a levego, a víz fontossa ga t, a talaj, a fo ld jellegzetesse geit e s külo nbo zo se geit. Megismertetjük gyermekeinket a nemzeti jelke pekkel (za szló, koka rda, Himnusz), megmutatjuk sza mukra va rosunk nevezettesse geit. Az elte ro kultura lis ha tte rrel rendelkezo gyermekeket segítjük saja t hagyoma nyai a pola sa ban, ta rsaiban kialakítjuk a ma s kultúra k külo nbo zo se gei ira nti elfogada st, kíva ncsisa got, tiszteletet. Mit jelent ez a gyakorlatban? Jelenti az e lo le nyek "tisztelete t", szeretete t. Az ember munka ja re ve n le trehozott e rte kek mego rze se t, a kialakított rend óva sa t, megbecsüle se t, az ezekkel kapcsolatos szaba lyok elfogada sa t, megtarta sa t. A ko rnyezet megismere se ko zben a gyermekek mennyise gi, alaki, nagysa gbeli, te r e s síkbeli szemle lete nek forma la sa t. Olyan felte telek megteremte se t melyek leheto ve teszik a terme szet teve keny megismere se t, a ko rnyezetkultúra e s a biztonsa gos e letvitel szoka sainak alakíta sa t. Környezetvédelem Az e lo vila g sokoldalú megfigyeltete se vel óvó-ve do teve kenyse gek megszerveze se vel alakítjuk gyermekeink ko rnyezetve do szemle lete t. A ne pi kismesterse gek gyakorla sa n keresztül ko zvetlen kapcsolatba kerülhetnek a terme szetes anyagokkal, amely saja tos e lme nyt, e rzelmi hata st biztosít sza mukra. A terme szet szeretete re nevele st segíti a megfelelo irodalmi e s zenei anyag kiva laszta sa is. Környezetalakítás - környezetesztétika 101

102 Rendszeres e s folyamatos teve kenyse g. Csoportszobai, udvari, óvodako rnye ki munka val kapcsolatos "mi csina ltuk" teve kenyse g kerete n belül sze pítik ko rnyezetüket, forma lja k szoba ik eszte tikai ke pe t. A ko rnyezet megismere se re nevele s ce lja t akkor e ri el, ha gyermekek a nekik nyújtott ismereteket gyakorolhatja k, alkalmazhatja k. Az óvoda ko tetlen, szabad ja te kteve kenyse ge vel biztosítja ennek leheto se ge t. A tevékenység helyszíne A ko rnyezet megismere se a thatja a gyermekek e lete t, az óvodai teve kenyse gük ege sze t. Arra to rekszünk, hogy amit csak lehet a helyszínen, a terme szetben figyeltessünk meg, így szerezzenek cselekvo en tapasztalatokat a gyermekek. A csoportszoba ban kialakított terme szetsarok tükro zi az aktua lis e vszak jellemvona sait, tartalmazza a ko rnyezet megismere se hez szükse ges eszko zo ket, ta rgyakat (pl.:ismeretterjeszto ko nyvek, nagyítók), anyagokat. A gyermekek a mindennapi e letben a llandóan tala lkoznak, terme szetes módon ismerkednek meg a matematikai fogalmakkal, de a sponta n helyzeteken kívül tudatosan elo ke szített tapasztalatokra is szükse gük van. A tapasztalatszerze sre leheto se gük van az óvoda udvara n, az óvoda e pülete ben, a csoportszoba ban, az utca n, a ko zeli parkban. Belső környezet A csoportszoba ban kialakított terme szetsarok tükro zi az aktua lis e vszak jellemvona sait, tartalmazza a ko rnyezet megismere se hez szükse ges eszko zo ket, ta rgyakat (pl.:ismeretterjeszto ko nyvek, nagyítók), anyagokat. No ve nyeket gondozunk, hajtatunk, ültetünk. A ja te kokat terme szetes alapanyagú kosarakban ta roljuk, díszíte seink az e vszakhoz e s az ünnepeinkhez kapcsolódnak, a terme szet kincseibo l ke szítjük el. A kira ndula sokon (óvoda n kívüli,csala ddal) gyűjto tt e rdekes a gakat, terme seket, terme nyeket leveleket elhelyezzük a csoportokban ne zegete s, vizsga lóda s, va logata s, e lme nybesze lgete s ce lja ból. A gyermekek a terme szetro l, tudoma nyról, e lo vila gról szóló újsa gokat, ko nyveket ne zegethetnek, eza ltal is bo vülnek ismereteik. Szelektív hullade kgyűjte sre o szto no zzük a gyermekeket e s csala djaikat egyara nt. O voda nkban folyamatosan gyűjtjük a papírt, haszna lt elemet. Az óvoda udvara 102

103 Udvarunk nagyszerű hely a felfedeze sre. Elo segíti a terme szeti ko rnyezet megismere se t, módot ad a ko rnyezet e s az e lo vila g ko zo tti kapcsolatok, o sszefügge sek megfigyele se re. Folyamatosan megtanulhatja k, hogyan segíthetnek a ko rnyezet óva sa ban, eszte tikussa te tele ben, az udvar rendberaka sa ban. Aktívan vesznek re szt az e vszakoknak megfelelo kerti munka kban (leve lso pre s, homoklapa tola s, hólapa tola s, kiskertben: a sa s, gereblye ze s, kapa la s, magvete s, komposzta la s.) A fo lddel, e lo le nnyel kapcsolatos ko zo s teve kenyse gek ke zzelfoghatóva teszik a gyermekek sza ma ra az emberi munka e rte keit. Megfigyelhetik, gyakorolhatja k a gazdasa gi munka t, hagyoma nyokat leegyszerűsített forma ban. Ősszel a mada rodúkat kitakarítjuk, te len pedig a hideg bea llta val kihelyezzük a mada reteto ket, magokból, faggyúból mada rkala csot ke szítünk, folyamatosan gondoskodunk elese gro l, itata sról. Az e vek sora n bee pül szeme lyise gjegyeik ko ze az a szemle let, hogy - úgy e ljek, hogy ne zavarjam ma s e lo le ny e lete t, úgy e ljek, hogy ma soknak is helye legyen ko rülo ttem, hiszen az ember re sze a ko rülo tte le vo vila gnak. A külső környezet Folyamatosan megfigyeljük az óvoda ko rnyezete ben tala lható parkot, ja tszóteret, a csala di ha zak kertje t. A se ta k fontosak, mert ra csoda lkozhatnak a ko zvetlen ko rnyezet sze pse ge re, e lvezhetik a jót, e mellett a nem kíva natos jelense geket is. Az e vszakonke nti- e vszakleza róterme szetbe tett kira ndula sokkal gazdagítjuk a gyermekek e lme nye t e s tapasztalatszerze se t. Begyakorolja k a gyűjto munka szaba lyait (csak azt hozzuk haza, amit "elenged" a terme szet. Inka bb a helyszínen lerajzoljuk, "lefe nyke pezzük", megvizsga ljuk, ko nyvben megne zzük, mint hogy elvegyük a terme szetto l). A kira ndula sok alkalma val a gyermekek e rdeklo de se t nem a re szletek, hanem a terme szet ege sze ko ti le. Csalafinta vara zso tletekkel e rze kenyítjük o ket, csempe sszük be ja te kukba a terme szet sokszínűse ge nek megfigyele se t, fo leg az e rze ki appara tus bevona sa val. A kira ndula sok leheto se get adnak szülo fo ldjük megfigyele se re is. A Falumúzeum, Csónaka zó-tó, Parkerdo la togata sa külo nleges e lme nyt jelent a gyermekek sza ma ra. Az e lo le nyek, ta rgyak, eszko zo k a helyszín jellegzetes atmoszfe ra ja saja tos megfigyele si helyzeteket e s pótolhatatlan e lme nyeket kína l. Ce luk a terme szeti e s az e pített ko rnyezetben való ta je kozóda s ke pesse ge nek fejleszte se, a terme szetszereto magatarta s gyakorla sa s az e rte keket megla tó, ve do viselkede s kialakíta sa. 103

104 Valljuk, hogy a gyermekek az a ltalunk e s a csala ddal o sszhangban kialakított pozitív e rzelmi ira nyultsa guk ko vetkezte ben az óvoda n kívül is megbecsülik, óvja k a parkok, ja tszótereket, erdo k e lo vila ga t, pe lda t mutatva ma soknak! Nevelési elveink a környezetvédő, környezetalakító munkánk során: Munka nkban alapelv, hogy az ember e s a terme szet, a hagyoma nyok szoros kapcsolatban a llnak egyma ssal. A hagyoma nyok hata srendszere vel, e rzelmi to bblettel biztosítjuk a külso vila g teve keny megismere se t. A jeles napokkal, az azokhoz kapcsolódó szoka sokkal bo vítjü gyermekeink ismereteit, ero sítjük ko to de süket a szülo kho z, a ko rnyezetükho z. A gyermeket ko rülvevo vila g megismere se ben a ko zvetlen megfigyele sre e s tapasztalatszerze sre e pítünk. A terme szetszeretet alapja a terme szethez való pozitív viszonyula s kialakíta sa, eze rt pozitív óvodapedagógusi modell biztosíta sa val e rjük ezt el. Sokfe le teve kenyse g leheto se get biztosítunk a tapasztalatszerze s folyama n. O vodai programunkban a ko rnyezettudatos magatarta s megalapoza sa, a ko rnyezetve delem megszerveze se fontos feladatunk. Olyan ko rnyezet kialakíta sa ra to rekszünk, ahol gyermekeink ko zvetlen tapasztala s alapja n teve kenyse gek sorozata n keresztül va lnak terme szetszereto, óvó, ve do emberekke. Hagyományőrző programunkban kiemelt helyet kapnak a környezetvédő jeles napok és az ehhez kapcsolódó programok. Valljuk, hogy a gyermekek az általunk és a családdal összhangban kialakított pozitív érzelmi irányultságuk következtében, az óvodán kívül is megbecsülik, óvják természeti környezetünk, példát mutatva másoknak! Sikerkritériumok: Megismerik lakóhelyük ko zvetlen e s ta gabb ko rnyezete t, va rosuk sze pse ge t, nevezetesse ge t, e rte keit. Ismerik teljes nevüket, születe si idejüket, lakcímüket. Csala djuk tagjait megnevezik, tudja k lakcímüket, szüleik neve t, foglalkoza sa t. 104

105 Ko zvetlen ko rnyezetükben biztonsa gosan ta je kozódnak, ismerik smerik ko rnyezetükben tala lható inte zme nyeket, üzleteket e s azok funkcióit (iskola, orvosi rendelo, posta, stb.). Ismerik a ko zvetlen ko rnyezetükben tala lható no ve nyeket, a no ve nya pola s egyszerűbb feladatait. Tiszta ban vannak az alapveto ko zlekede si szaba lyokkal, ko zlekede si eszko zo kkel. Rendelkeznek ismeretekkel o nmaga e s ma sok biztonsa ga nak mego rze se e rdeke ben. Szívesen túra znak, kira ndulnak. Kialakulóban vannak azok a magatarta sforma k, szoka sok, amelyek a terme szeti e s ta rsadalmi ko rnyezet megbecsüle se hez, megóva sa hoz szükse gesek. Fogalomalkota suk - az e lo vila got alkotó rendszerro l e s annak ko lcso nhata sa ról -, ismereteik e s tapasztalataik alapja n kialakulóban van. Ismerik a napszakokat, e vszakokat, megnevezik, o sszefügge seit felismerik. Vigya znak a tisztasa gra a csoportszoba ban, udvaron, megtanulja k óvni, ve deni a terme szet no ve ny- e s a llatvila ga t. Ismernek ne ha ny terme szetve delmi fogalmat (takare kossa g, vízve delem,szelektív hullade kgyűjte s, hullade k újrahasznosíta s). Testse ma juk kialakult, testre szeiket e s azok funkciója t megnevezik. Ta rgyak, jelense gek formai, mennyise gi viszonyait felismerik. Gondolataikat teve kenyse ggel e s verba lisan is logikusan fejezik ki. Tudnak ta rgyakat, szeme lyeket tulajdonsa gaik alapja n csoportosítani, sze tva lasztani. Sza mfogalmuk a 8-10-es ko rben biztosan kialakult. Te rben e s síkban biztonsa gosan oldanak meg feladatokat. A sza mfogalmat me re sekkel alapozza meg. Ta rgyakat, szeme lyeket halmazba rendeznek, halmazokat vizsga lnak pa rosíta ssal, o sszeme re ssel, sza mla la ssal. Nagysa g, forma, szín szerint o sszehasonlítanak. Összehasonlíta saikat ke pesek szavakba o nteni. A becslo ke pesse g fejleszte se t sokfe le e rze kele si, e szlele si leheto se ggel gazdagítja valós proble ma helyzeteket teremtve. Az ugyanakkora - mint ko zo s tulajdonsa g- e rze kele se, felismere se, megneveze se, elo a llíta sa halmazok e s mennyise gek ko re ben is e rve nyesül a gyermekek proble ma megolda sa ban. 105

106 Sorba rendeze s ko zben az ira nyokat, ne vutókat e lethelyzetekben terme szetesen haszna lja k a gyerekek. Mennyise geket tudnak a gyerekek azonossa, külo nbo zo ve e s ugyanannyiva tenni. Megkülo nbo ztetik a jobbra-balra ira nyokat, e rtik a helyeket kifejezo ne vutókat (ala, fo le, melle ), a tüko rke p ja te kokat. A gyermekek szókincse nek, kifejezo ke szse ge nek re sze a ko rnyezetünk te ri-, formai-, Az kiemelt figyelmet ige nylo gyermekek fejleszte se, felza rkóztata sa az e rte kele s fejezetben ro gzített dokumenta la snak megfelelo en to rte nik. Szívesen e lnek a t e lme nyeket, szereznek tapasztalatokat. Öna lló proble mamegoldó feladatmegolda sra ke pesek. Környezeti nevelésünk célja: A való vila g felfedeztete se, o sszefügge sek mege rtete se, tapasztalatok ismeretek gyűjte se. Olyan szoka sok, szoka srendszerek, viselkede si forma k kialakíta sa, melyek meghata rozók a terme szet e s ember a ltal le trehozott ko rnyezettel való harmonikus kapcsolat kialakíta sa ban. A terme szetet szereto, az e lo - e s e lettelen ko rnyezet ira nt e rdeklo do gyermekek nevele se, akik pozitív attitűddel, aktív cselekve sre motiva ltak. Célunk olyan tevékenységek biztosítása, valamint környezet kialakítása, ahol: a gyermekek tapasztalatokat szereznek az o ket ko rülvevo terme szeti e s ta rsadalmi ko rnyezetbo l, e letkoruknak megfelelo szinten, smereteik birtoka ban biztonsa gosan eligazodnak, ta je kozódnak szűkebb ko rnyezetükben, a gyermekek felfedezik e s megtapasztalja k a külso vila g mennyise gi, formai, kiterjede sbeli o sszefügge seit, megismernek mennyise gi, alaki, nagysa gbeli e s te ri viszonyokat, tudnak ve leme nyt alkotni e s do nte seket hozni. megismerik szülo fo ldjüket, az ott e lo hagyoma nyokat, embereket, logikusan gondolkoznak, proble mafelismero e s megoldó ke pesse gük kialakul, tiszta ban vannak a biztonsa gos ko zlekede s szaba lyaival, a cselekve s a ltal analiza lnak, szintetiza lnak, o sszehasonlítanak, va logatnak, elvesznek e s hozza tesznek. Megismerkednek a kisebb - nagyobb, to bb - kevesebb fogalma val. 106

107 o sszeme rik az eszko zo ket, ta rgyakat nagysa guk, kiterjede sük alapja n, űrtartalmuk szerint, sza mla lnak, sorozatokat ke szítenek a külo nbo zo terme sekbo l, kavicsokból, a kincseikbo l, a matematikai proble mamegoldó ke pesse g felszínre kerül. Feladataink a külső világ tevékeny megismerése során: Az e lo e s e lettelen vila g va ltoza sainak megfigyele se, megfigyeltete se az e vszakok ko rforga sa ban. A csala d a ko zo sse g, mint o sszetartó ero, e rzelmi kapocs szemle let megalapoza sa. Ira nyított e s sponta n megfigyele sekbo l adódó ve leme nyek csere je, o na lló ve leme nyalkota sra o szto no zzük a gyermekeket. Megteremtjük a ko zvetlen tapasztala s, megfigyele s leheto se ge t, e s eko zben megalapozzuk a terme szethet fűzo do szoka sokat, magatarta sforma kat. Mine l to bb e rze kszervvel to rte no tapasztalatszerze sre to rekszünk. Leheto se get adunk a megtapasztala sra, a gyakorla sra, az ismeretek alkalmaza sa ra. A kultura lt viselkede sre neveljük a gyerekeket. Megtanítjuk o ket ra csoda lkozni a terme szetes ko rnyezetben a no ve ny e s a llatvila g csoda ira, e s ko zben felhívjuk figyelmüket a terme szet, a ko rnyezet ve delme re. "Csak azt vihetem haza, amit a terme szet ma r nem haszna l, elenged maga tól" ( lehullott falevelek, a gak, csigaha zak gyűjte se) ez a fo elvünk. Te len megszervezzük óvoda nkban a "mada rkara csonyt, megtanítjuk o ket a madarakról való gondoskoda sra. Az e lo vila g megismere se hez leheto se g szerint e lo sarkot ke szítünk a csoportban. Folyamatosan ismerkedünk az e lettelen ko rnyezeti te nyezo kkel új fogalmakat saja títunk el. (napsuga r, víz, ho me rse klet) Folyamatosan odafigyelünk óvoda nk e s ko rnyezete nek rendje re, ebbe bevonjuk a gyerekeket is. Szelektív hullade kgyűjte s leheto se ge nek megszerveze se neveljük o ket. A hagyoma nyok o rze se neveljük o ket. Ünnepeket, megemle keze seket szervezünk a ne phagyoma nyokhoz, terme szetve delemhez e s nemzeti ünnepeinkhez kapcsolódóan. A zo ld ünnepek megszerveze se vel olyan e lme nyt nyújtunk, mely kialakítja a gyermekekben a pozitív e rzelmi viszonyt ko rnyezetükho z. 107

108 Megismerkedünk a ta gabb e s szűkebb ko rnyezettel. A ko rnyezeti ko to de s kialakíta sa na l kihaszna ljuk szűkebb ko rnyezetünk Csónaka zó-tó, Múzeumfalu, Parkerdo - adta leheto se geit, a terme szetben to rte no tapasztalatszerze st. A megfigyele sek, vizsga lóda sok sora n to rekszünk a gyermekek aktivita sa nak, kommunika ciója nak kihaszna la sa ra, aktív e s passzív szókincsük bo víte se re. Az e rze kszervi megtapasztala sra, differencia la sra nagy hangsúlyt helyezünk, alkalmazzuk a szenzitív pedagógiai módszereket. Megismertetjük o ket az alaki, anyagi, nagysa gbeli, te ri viszonyokkal, a mennyise gi rela ciós fogalmakkal. Se ta k, kira ndula sok alkalma val tudatosítjuk a biztonsa gos ko zlekede s szaba lyait. A terme szeti e s ta rsadalmi te mako ro ket leheto leg a szabadban, terme szetes ko rnyezetben figyeltetjük e s tapasztaltatjuk meg a gyermekekkel. A terme szet, az ido ja ra s va ltoza sait napi szinten megfigyeltetjük a gyerekekkel, megla ttatjuk az ok-okozati o sszefügge seket (o lto zko de s e s ido ja ra s o sszefügge se). Építünk az e vszakva lta sok jellemzo tulajdonsa gaira, leheto se geire, kihaszna ljuk a teve kenyse gekben való tapasztalatszerze s leheto se ge t. A gyermekeket bevonjuk a ko rnyezetalakító, munkajelleg- teve kenyse gekbe, azok fontossa ga ra, haszna ra, eredme nyeinek megbecsüle se re nevelünk. Ege szse gve delemre, ege szse gmego rze sre nevelünk, kialakítjuk a biztonsa gos e letvitel szoka sait. A teve kenyse gek terveze se ne l felhaszna ljuk a kiemelt figyelmet ige nylo gyermek fejleszte se nek leheto se geit. A mikorocsoportos e s az egye ni differencia lt foglalkoztata si forma t re szesítjük elo nyben, ahol a tla tjuk az egyes gyermekek megolda si strate gia ja t. A te ma k feldolgoza sa rugalmas, de tervezo munka nk tudatos. Ez is leheto ve teszi egyegy te ma to bb oldalról to rte no megko zelíte se t. Tervezo munka nkban e rve nyesül az egye ni, differencia lt fejleszte s elve a külo nbo zo típusú gyerekekre figyelve (cselekvo, figyelo, szóbeli aktivita s) a szocia lis fejlettse g elte re se re figyele s (monotónia tűre s, feladattarta s) Feladataink SNI-s gyermekek nevelésében: Teve kenyen bevonjuk a gyermekeket a ko zo s programokba. Építünk kíva ncsisa gukra, a gyermekek egye ni fejlettse ge hez, gondolkoda si szintje hez igazodó teve kenyse geket tervezünk. Az eszko zo k megva laszta sa na l, az aktua lis feladatna l arra to rekszünk, hogy mine l to bbszo r sikere lme nyhez juttassuk o ket. Tiszta ban vagyunk azzal, hogy csak olyan óvodapedagógus 108

109 nevelhet terme szetszereto gyermekeket, aki maga is jól ismeri, szereti, óvja e lo ko rnyezete t, magas szintű ismereteit a gyermek e letkori saja tossa gainak figyelembeve tele vel tudja a tadni. Gyermeki tevékenységek: A gyermekek szívesen vesznek re szt tapasztalatgyűjto se ta kon, kira ndula sokon. Megfigyelik az e vszakok sze pse ge t, színeit, jelense geit. Gyűjtenek az e vszakhoz kapcsolódóan terme seket, ke peket. Ko zvetlen megfigyele st ve geznek a terme szetben. Ismerik ko zvetlen ko rnyezetüket, a velük foglalkozó felno tteket. Felfedezik az o sszefügge seket az ido ja ra s e s az emberek teve kenyse ge ko zo tt (pl. o szitavaszimunka k) Rügyeztetnek, csíra ztatnak, hajtatnak. Utaza sokkal szereznek megfelelo ismereteket a helyes ko zlekede si szaba lyokról, ja te kos teve kenyse gek folyamata ban gyakorolja k azokat. Gondozza k óvoda nk no ve ny e s a llatvila ga t. Megünneplik az Állatok napja t (okt.4.), a Víz vila gnapja t (ma rc. 22.), a Fo ld napja t (a pr.22.), a Madarak e s Fa k napja t (ma j.10.). Ismeretek szereznek a felno ttek munka ja ról. Őrzik a múlt e rte keit, gyűjto munka t ve geznek szűkebb csala di ko rnyezetükben. Ke zműves foglalkoza s kerete n belül tapasztalatokat szereznek az anyagok forma lhatósa ga ról,a papír újrafelhaszna la sa ról. Csala di ha zakna l to rte no la togata sok sora n ismerkednek a ha zia llatokkal, jellemzo tulajdonsa gaikkal, hasznukkal. A ko rnyezo valósa ggal való ismerkede s sora n elo te rbe kerülnek a re gi munkaeszko zo k, melynek sora n külo nbse get tesznek a re gi e s új fogalom ko zo tt, mege rezhetik a fejlo de s jelento se ge t. Megfigyele seik sora n o sszahasonlíta sokat ve geznek, sza mla lnak, becsülnek te rnek. A formai e s mennyise gi jellemzo k sora n teve kenyse gükben halmazokat ke peznek, pa rosítanak, megismerkednek a sík- e s te rbeli forma kkal. A környezeti nevelés komplex felfogásából eredően minden tevékenységet az évszakok, a jeles napok köré csoportosítunk, figyelembe véve a helyi sajátosságokat, hagyományokat: a ko zo sse gi nevele ssel (pl. ta rsadalmi ko rnyezetbe való beilleszkede s, a szocia lis tanula s területe n, stb.), 109

110 a vizua lis nevele ssel (a ko rnyezet eszte tikai hata sa, az a bra zola sban való megjeleníte se, ne pi kismesterse gek alkalmaza sa, forma k, színek megjelene se), zenei nevele ssel (ne pszoka sok, zenei hagyoma nyok, e lo le nyekhez, terme szethez fűzo do ritmusos mondóka k, e nekek, versek), matematikai nevele ssel (ko rnyezet ta rgyainak tulajdonsa ga, hosszúsa ga, kiterjede s, sza mossa g, ira nyok stb.), testnevele ssel (testre szek megneveze se, funkciója stb.). S mindez nem ne lkülo zi az anyanyelv haszna lata t, hiszen az anyanyelv elso dleges ko zvetíto az emberi kapcsolatokban. A ja te k a tanula si folyamat re sze, maga ba foglalja a ko rnyezet megismere se re nevele s ezernyi leheto se ge t, a gyermekek ja te k ko zben külo nfe le a llatok bo re be bújnak, a terme szetbo l gyűjto tt terme sekkel, magokkal ja tszanak. A teve kenyse gekhez, sponta n kialakult ja te kszitua ciókhoz va lasztjuk meg az aktua lis, logikailag kapcsolódó megismere si tartalmat, eza ltal is biztosítjuk a terme szetes e lethelyzetet. Mivel a gyermeknek elso dleges a modell, a ko zvetlen ko rnyezet pe lda ja, eze rt mind a külso, mind a belso tereket igyekeztünk bara tsa gossa, eszte tikussa forma lni. Matematikai tartalom A matematikai tartalmú tapasztalatszerze st folyamatnak tekintjük. Minden teve kenyse g tartalma ban felfedeztetjük a matematikai jelense geket. A gondolkoda si műveletek motoros percepciós, cselekve ses megolda sa t biztosítjuk. Mindig a gyermekek fejlettse ge hez, gondolkoda si szintje hez me rt teve kenyse gre o szto nzo, kereso, felfedezo, alkotó szitua cióra e pítünk, to bb e rze kszervvel, to bb oldalról, to bb szempontból vizsga ltatva a jelense geket. A valósa gból merített, terme szetes e lethelyzetekben, sponta n ja te k ko zben eszko zo k biztosíta sa val hozza segítjük a gyermeket az alapozó műveletek, (egyenke nti sza mbave tel, sorba rendeze s, halmazba sorola s, to bb, kevesebb, ugyanannyi) mine l sikeresebb ve gze se hez e s alkalmaza sa hoz. A matematikai tapasztalatszerzés célja: 110

111 A gyermekek a ko rnyezet megismere se sora n szerezzenek matematikai tartalmú tapasztalatokat, ismereteket, amelyek megalapozza k az iskolai e let megkezde se hez szükse ges kompetencia kat. A matematikai nevele s a lljon o sszefügge sben az e letre nevele ssel. A matematikai tartalmú tapasztalatok szerze se terme szetes napi szitua ciókban valósuljon meg. A gyermekek a külo nbo zo teve kenyse gek ve gze se ko zben ismerkedjenek a ko zvetlen e s ta gabb ko rnyezet viszonyaival. Feladataink a matematikai tapasztalatszerzés terén: Az e let nyújtotta terme szetes szitua ciókat re szesítjük elo nyben a matematikai nevele s ce ljainak megvalósíta sa ban. A matematikai kíva ncsisa g e s e rdeklo de s kibontakoztata sa t segítjük, megalapozzuk a matematikai bea llítóda st, szemle letet. A komplex matematikai ismereteket szerzo, alkalmazó foglalkoza sok vagy a ko tetlen kezdeme nyeze sek ta maszkodnak a gyermekek o tleteire, ige nyeire, aktua lis e lme nyeire. Felkeltjük a gyermekek matematikai e rdeklo de se t, felismertetjük az elemi ok-okozati o sszefügge seket, pozitív viszony alakítunk ki a proble mahelyzetek megolda sa hoz, megalapozzuk a logikus gondolkoda st, íte lo ke pesse get. Olyan felte teleket e s teve kenyse geket biztosítunk, melyek felkeltik a gyermekek e rdeklo de se t, terme szetes e lethelyzetekben leheto ve teszik a matematikai tapasztalatok megszerze se t, illetve o ro mforra st nyújtanak a sponta n e s ira nyított ismeretszerze s ko zben is. Felismertetjük, szemle ltetjük, ra vezetjük o ket a matematikai proble mahelyzetekre, gazdagítjuk a teve kenyse gben való alkalmaza s leheto se ge t. A szervezett matematikai tanula s sora n leheto se get teremtünk a tudatos, egye ni ke pesse gfejleszte sre, a gyermekek egye ni fejlettse ge nek figyelembeve tele vel. A mikorocsoportos e s az egye ni differencia lt foglalkoztata si forma t re szesítjük elo nyben, ahol a tla tjuk az egyes gyermekek megolda si strate gia ja t. A te ma k feldolgoza sa rugalmas, de tervezo munka nk tudatos. Ez is leheto ve teszi egyegy te ma to bb oldalról to rte no megko zelíte se t. 111

112 Tervezo munka nkban e rve nyesül az egye ni, differencia lt fejleszte s elve a külo nbo zo típusú gyerekekre figyelve (cselekvo, figyelo, szóbeli aktivita s) a szocia lis fejlettse g elte re se re figyele s (monotónia tűre s, feladattarta s). A ko rnyezo valósa ggal való ismerkede s sora n a gyerekek tapasztalatokat szereznek a ta rgyak, jelense gek formai e s mennyise gi jellemzo iro l. Minden teve kenyse gükben, ja te kukban megjelenik a matematika: pa rosítanak, halmazokat ke peznek, sza mla lnak o sszehasonlító me re seket ve gezne sorba rendeznek adott tulajdonsa g vagy szaba lyozottsa g szerint tapasztalatokat szereznek a geometria vila ga ból, síkbeli e s te rbeli alakzatokró ismerkednek a tüko rke ppel (szimmetria val) gyakorolja k a te rben e s síkban to rte no ta je kozóda st Megfigyele seik sora n o sszahasonlíta sokat ve geznek, sza mla lnak, becsülnek te rnek. A formai e s mennyise gi jellemzo k sora n teve kenyse gükben halmazokat ke peznek, pa rosítanak, megismerkednek a sík- e s te rbeli forma kkal. 7. Gyermekvédelem és esélyegyenlőség az óvodában A gyermek- és ifjúsávédelemmel összefüggő feladatok, tevékenységek A gyerekek vesze lyeztetettse ge olyan magatarta s, mulaszta s vagy ko rülme ny ko vetkezte ben kialakult a llapot, amely ga tolja a testi, e rtelmi, e rzelmi vagy erko lcsi fejlo de süket. A kedvezo tlen gazdasa gi, szocia lis hata sok, az ebbo l adódó e letvezete si proble ma k kedvezo tlen hata ssal vannak a csala dokra. A mi feladatunk az, hogy odafigyeljünk a gyermekekre, e s ido ben e szrevegyük a viselkede s megva ltoza sa t (szoronga s, agresszió stb.), valamint hogy a szülo kkel együttműko dve keressük az okokat e s a megolda s leheto se geit. O vodai nevele sünk gyermekko zpontú, befogadó, ennek megfelelo en to rekszünk a gyermeki szeme lyise g kibontakoztata sa ra, biztosítjuk minden gyermek sza ma ra az egyenlo hozza fe re st. A gyermekve delem teve kenyse günk a nevele si- oktata si munka nk ege sze t a tszo vi. Szeme lyise gforma ló hata sa val, a tuda sszint no vele se vel, az erko lcsi ismeretek megismertete se vel hozza ja rul, hogy a gyermek helyes ira nyban fejlo djo n. 112

113 Ce lunk a gyermekek jogainak e rve nyesíte se, egye ni ke pesse geinek, tehetse ge nek szabad kibontakoztata sa, mindenek felett a lló e rdeke nek ve delme, szeme lyise gfejlo de se nek elo segíte se, ma ssa ga nak tiszteletben tarta sa, nevele se, gondoza sa, ella ta sa, a rendelkeze sünkre a lló pedagógiai, szocia lis e s jogi eszko zo kkel. Biztosítanunk kell mindazokat a jogokat, felte teleket, ella ta sokat, amelyeket az inte zme ny sza ma ra vonatkozó jogszaba lyok elo írnak. Tova bba, hogy ido ben felismerjük a vesze lyeztetett, ha tra nyos helyzetű, halmozottan ha tra nyos helyzetű e s egye b rizikófaktorral rendelkezo gyermekek proble ma it, e s azokat megfelelo szakismerettel preventív vagy korrektív módon megoldjuk. A nevelo munka o sszehangola sa, a nevelo partneri viszony megteremte se ce lja ból kihaszna ljuk a csala dla togata sok, szülo i e rtekezletek, fogadóóra k, szeme lyes besze lgete sek adta leheto se geket. Tudatos szeme lyise gko zpontú nevele ssel, hate kony gyermekmegismere si technika k alkalmaza sa val próba ljuk kiszűrni a proble ma kkal küzdo gyermekeket, csala dokat. Szükse g esete n segítse get e s informa ciót ke rünk külso partnereinkto l (pszichológus, ve do no, gyermekorvos, fejleszto pedagógusok). Segítse get nyújtunk a szülo knek a tartósan beteg gyermekek e lete nek e s e trendje nek egye ni megszerveze se hez, biztosítjuk az elte ro e tkeztete süket. O voda nk gyermekve delmi programja tartalmazza: a ha tra nyos, halmozottan ha tra nyos- vesze lyeztetett helyzet felismere se t, minden pedagógusra vonatkozó alapveto gyermekve delmi feladatokat, a gyermekve delmi felelo s munka ja t. A vesze lyeztetettse g olyan magtarta s, mulaszta s vagy ko rülme ny ko vetkezte ben kialakulta llapot, amely a gyermek testi,e rtelmi, e rzelmi vagy erko lcsi fejlo de se t ga tolja vagy akada lyozza. /1997. e vi XXX.. to rv.5. / A ha tra nyos halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermeknek a szükse gleteinek kiele gíte se korla tozottvalamilyen me rte kben, de fejlo de se nem vesze lyeztetett. Minden pedagógusunk e s óvodai dolgozónk, munkako ri ko telesse ge nek tartja, hogy gondoskodjon a ra bízott gyermekekro l, azok ve delme ro l, pedagógiai eszko zo kkel való segíte se ro l. Minden óvodapedagógusunk tiszteletben tartja a gyermekek szeme lyise ge t e s csala djuk vila gne zete t, e rte krendje t. 113

114 A gyermekve delmi felelo sünk a nevelo testület azon tagja, aki az inte zme ny vezeto je e megbíz ezzel a feladattal. Ő ke pviseli a gyermek,- e s ifjúsa gve delmi feladatokat, szervezi, ira nyítja e s szeme lyes re szve tele vel elo segíti ezeknek a szempontoknak az e rve nyesüle se t. A gyermekve delmi felelo s feladata: A csala ddal e s a nevelo testület tagjaival együttműko dve fokozott gondoskoda ssal vegye ko rül a ra bízott gyermekeket, kiküszo bo lje a vesze lyeztetett gyermekekre ható a rtalmakat, ve dje meg o ket a testi, lelki, erko lcsi ka rosoda soktól, ellensúlyozza a vesze lyezteto hata sokat. Szervezze, e s ira nyítsa az óvoda ban folyó gyermekve delmi munka t. A nevele si e v eleje n tervezze meg a gyermekve delmi programot az adott e vre. Ta je koztassa a szülo ket az inte zme ny gyermekve delmi programja ról, a gyermekve delmi felelo s szeme lye ro l, ele rheto se ge ro l, a gyermekve delmi feladatokat ve gzo inte zme nyekro l. Figyelje a gyermekve delemmel kapcsolatos jogszaba lyokat. Folyamatos kapcsolatban a lljon a konkre t esetekben a gyermekve delmi szervekkel: - Pa los Ka roly Csala dsegíto e s Gyermekjóle ti Szolga lattal, - Csala dsegíto kkel, pa rtfogókkal, - Polga rmesteri Hivatal Ege szse gügyi e s Ko zszolga lati Oszta lya val, - Területi Gyermekve delmi Szervezettel, - Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lattal, - Rendo rse ggel, - O voda ve do no je vel, - Fejleszto pedagógussal, - Logope dussal. Tartsa nyilva n a vesze lyeztetett, ha tra nyos, e s halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekeket, a csala ddal kapcsolatos inte zkede seket e s azok eredme nyesse ge t. Elleno rizze folyamatosan a nyilva ntarta sba ve telt e s a megszűntete s oka t. Szükse g esete n ve gezzen csala dla togata st a csoport óvodapedagógusaival. Tegyen javaslatot a külo nbo zo sege lyeze si forma kra /um.: a tmeneti sege ly, rendkívüli sege ly,gyermekve delmi ta mogata s, laka sfenntarta si ta mogata s/ Kapcsolattartásunk a családdal: Csala dla togata s (szükse g esete n), 114

115 Fogadó óra, Szülo i e rtekezlet, Egye b óvoda a ltal szervezett programok. Az óvodapedagógusok feladatai: Segítse k elo a vesze lyeztetett, ha tra nyos, e s halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek óvoda ba kerüle se t, ja ra sa t. Biztosítsa k a gyermekeket megilleto jogok e rve nyesüle se t az óvoda n belül szükse g esete n ve do óvó inte zkede sekre tegyenek javaslatokat Alaposan ismerje k meg a gyermekeket e s csala djukat Ismerje k fel a proble ma kat, a ha tra nyos helyzet okozta tüneteket, okokat; ha szükse ges ke rje k szakember segítse ge t Ke szítsenek tervet az indula si ha tra nyok kompenza la sa ra e s azt hajtsa k ve gre. Szervezze k meg a felza rkóztata st. Segítse k a tehetse ggondoza st Csoportnaplóikban regisztra lja k a vesze lyeztetett e s ha tra nyos helyzetű gyermekeket. Biztosítsa k a gyermekek sza ma ra a szükse gleteiknek, ige nyeiknek megfelelo differencia lt fejleszto teve kenyse geket, legyen az mozga s, besze d, vagy e rtelmi retarda ció. Biztosítsa k e s kíse rje k figyelemmel minden gyermek sza ma ra az ese lyegyenlo se get. A gyermek- e s ifjúsa gve delemmel o sszefüggo tova bbfejleszte si terveink: Szülo i ige ny, felke re s esete n segítse get nyújtunk tana csada ssal abban, hogy ege szse gesen, higie nikus ko rnyezetben, megfelelo módon ta pla lja k gyermekeiket. Szükse g esete n felhívjuk afigyelmüket a balesetek elkerüle se re. A segíto szervezetek neve t, címe t, telefonsza ma t a llandóan la tható helyen kifüggesztjük Tova bbra is keressük a pa lya zati leheto se geket, melyekkel segíthetjük a ha tra nyos helyzetű csala dok gyermekeinek fejleszte se t. Tova bbra is folytatjuk a jól beva lt hagyoma nyt, hogy a szülo k a kino tt, de jó a llapotú haszna ltruha kat, megunt ja te kokat, ko nyveket behozza k az óvoda ba e s azt a ra szoruló csala doknakfelaja nlja k. A gyermekve delmi munka nkban legfontosabbnak tartjuk, hogy a gyermeki jogokat marade ktalanul tiszteletben tartsuk, biztosítsuk az egyenlo hozza fe re st az óvodai e let ege sz területe n, e letüket gondtalanabba, ege szse gesebbe, felszabadultta tegyük. 115

116 7.1. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának terve Programunk meghata roza sa na l abból a szakmai meggyo zo de sünkbo l indultunk ki, hogy a szocia lisan ha tra nyos helyzetűek korai ta mogata sa ra van szükse g, hiszen a szocia lisan ha tra nyos helyzetű gyermekek fejleszte se nem ma s, mint a gyermek e re si folyamata hoz igazított, ahhoz messzemeno en illeszkedo eszko zo kkel to rte no ta masznyújta s. A korrekció, felza rkóztata s a szeme lyise gfejleszte sünk kiemelt területe. A felza rkóztata s lehet a gyermekek fejlo de se nek elo segíto je, ba zist teremtve ke pesse gei kibontakoztata sa hoz. A felza rkóztata s kezdete to l vigya zunk arra, hogy a gyermeket olyan feladat ele a llítsuk, amely ke pesse geinek megfelelo szintű, amelyeket teljesíteni ke pes, melyben segítjük e s teret engedünko nkifejezo, o ne rve nyesíto to rekve seinek. Nevele si ce ljaink megvalósíta sa ban alapveto en ta maszkodunk az óvoda s gyermekek terme szetes megnyilva nula si forma ira, a mozga sra e s a ja te kra, mint a fejlo de st meghata rozó te nyezo kre. Az óvodánkban megvalósuló esélyegyenlőségi intézkedések hosszú távú céljai A helyi szükse gletek, a jogszaba lyi ko vetelme nyek e s a ta mogata si rendszerhez to rte no illeszkede s együttesen hata rozza k meg azokat a ce lokat, amelyek mente n az óvoda haladhat. A hosszú ta vú ce ljaink egybeesnek azokkal a - ta rsadalmi- ce lokkal, amelyeket to bbek ko zo tt a ko zoktata si, az ese lyegyenlo se gi to rve ny, a vonatkozó rendeletek, a hazai e s EU pa lya zati forra sok, va rosunk ese lyegyenlo se gi programja, s nem utolsó sorban az orsza gos e s inte zme nyi Pedagógiai Program megfogalmaz. Azaz, a halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek integra lt nevele se nek hosszú ta vú ce lja: a ta rsadalmi kohe zió ero síte se, a ha tra nyt szenvedo k ta rsadalmi integra ciója, e lethosszig tartó tanula s megalapoza sa. Az óvodánkban megvalósuló esélyegyenlőségi intézkedések közvetlen céljai Az óvodai nevele s ko zvetlen ce lja az ese lyegyenlo se g biztosíta sa tere n a szege nyebb csala dok gyermekeine l jelentkezo kognitív ha tra nyok me rse kle se. 116

117 Az egyenlo hozza fe re s biztosíta s mellett, a 3-7 e ves szocia lisan ha tra nyos helyzetű gyermekek e letkori e s egye ni saja tossa gainak, elte ro fejlo de si üteme nek, e re si jellemzo inek szem elo tt tarta sa val: -az ege szse ges harmonikus szeme lyise gfejleszte s, a sikeres iskolai beilleszkede shez szükse ges testi, szocia lis e s e rtelmi e rettse g kialakíta sa, -az iskolai potencia lis tanula si zavarok megelo ze se, az óvodai nevele si felte telek saja tos megszerveze se vel. Alapveto feladat az interperszona lis kapcsolatok új forma inak alakíta sa, mely egyara nt e rtendo a gyermek-felno tt e s gyermek-gyermek kapcsolatra, hogy e rtelmes koopera cióra alkalmassa va ljanak. Az e nke p-o nismeret-o ne rte kele s fejleszte se, a gyermek terme szetes megnyilva nula saira e s teljesítme nye re adott konkre t e s pozitív megero síte sek a ltal. Új attitűdo k, e rte kek, norma k kialakíta sa. Az erko lcsi e rte kek alakíta sa, a szocia lis erko lcsi norma k felfoga sa n, bee püle se n keresztül. Feladataink: Ta rsas kapcsolat e rzelmi ige nye nek e s a kapcsolatfelve tel ke pesse ge nek folyamatos fejleszte se, elso sorban az óvodapedagógus modellhata sa e s a szoktata s re ve n. A nevele si helyzetekben az o sszpontosíta sra, ero feszíte sekre való ke pesse g mellett a jó megolda sra o szto nzo belso ige ny, belso motiva ció, /ige nynívó/ alakíta sa, a jól elve gzett feladat uta nimegele gedettse g, mint jutalom e rte ke nek alakíta sa. Az e rzelmi a te le s, az e rzelmek felismere se nek e s saja tos e rzelmeik pontos kifejeze se nek alakíta sa, az e rzelmek feletti e letkorban elva rható kontroll eso síte se. Gyermek ke pesse te tele a jó rossz felismere se re, az o szintese gre, igazmonda sra, igazsa gossa gra, felelo sse gva llala sra, a gyenge bb ve delme re, segíte se re saja t e lethelyzeteikben való megtapasztala son, e rzelmi a te le se n e s az óvodapedagógus modellhata sa e s a szoktata s re ve nkeresztül. A gyermekek fejlettse gi szintje nek megismere se, ennek ismerete n alapuló egye ni ke szse g e s ke pesse gfejleszte s tudatos megterveze se. A gyermek e rzelmi-belso motiva ciója ra való alapoza s. A tartalmi munka nak leheto se g szerint a gyermek sponta n teve kenyse ge hez kapcsola sa. A mikrocsoportos, illetve egye ni felza rkóztata shoz a megfelelo hely, nyugodt le gko r biztosíta sa acsoportban. Differencia lt nevelo munka nkban elso sorban a pozitív gyermeki megnyilva nula sokra való 117

118 koncentra la s. Ha kell, szakember tana csa nak, illetve fejleszto -pedagógus ve leme nye nek kike re se. Az iskolai tanula si ke pesse geket meghata rozó funkciók fejleszte se. Igazoda s a gyermekek elte ro halada si tempója hoz, egye ni fejlo de se hez. Gondos odafigyele s, hogy negatív megkülo nbo ztete s, hia nyossa gai miatt ne e rje a gyermeket. A gyermeki tevékenységek: A gyermek kezdeme nyezi az egye ni illetve mikrocsoportos foglalkoza st. Bekapcsolódik az egye ni illetve mikrocsoportos foglalkoza sba. Foglalkoza son mege rti a feladatokat e s ve grehajtja azokat. Tudatosan to rekszik ke szse gei fejleszte se re. Elfogadja az óvodapedagógus segíto, ira nyító szerepe t. Fokozatosan hozza be ha tra nya t. Sikerkritériumok: Figyelemo sszpontosíta suk no vekszik. Teljesíto ke pesse gük no vekszik. Ke szse geik ke pesse gekke alakulnak. Fejlo de st mutatnak azon a nevele si területen belül, melyben lemarada sukat regisztra ltuk. Fokozatosan kialakul a proble mamegoldó kreatív gondolkoda suk.. Kialakul kudarctűro ke pesse gük. Figyelemkoncentra ciójuk fejlo dik Ke pesek felme rni saja t helyzetüket a csoporton belül, ke pesek az o na lló helyzetmegolda sokra. Önmagukról alkotott ke pük pozitív, így o ne rve nyesíte sük, o nkifejeze sük szocia lisan elfogadható módon, pozitív teljesítme nyeken e s viselkede seken keresztül to rte nik. 8. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése,tehetséggondozás A 32/2012. (X.8) EMMI rendelet alapja n Kiemelt figyelmet ige nylo gyermek: a) külo nleges ba na smódot ige nylo gyermek: 118

119 saja tos nevele si ige nyű gyermek, a beilleszkede si, tanula si, magatarta si nehe zse gekkel küzdo gyermek, kiemelten tehetse ges gyermek. b) a gyermekek ve delme ro l e s gya mügyi igazgata sról szóló to rve ny szerint ha tra nyos e s halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermek ( ) Azokat a gyermekeket, akik e letkorukhoz viszonyítottan alulteljesítenek, tanula si, magatarta sszaba lyoza si hia nyossa gokkal küzdenek, szeme lyise gfejlo de sük saja tos tendencia t mutat, ta rsas kapcsolati proble ma kkal küzdenek, ko zo sse gbe való beilleszkede sük nehe zkes, a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat nevele si tana csada sa ra küldjük. A szakve leme ny tartalmazza a fejleszte sre vonatkozó javaslatokat. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek nevelése sora n az óvodapedagógusok külo n figyelmet fordítanak a ha tra nyok leküzde se nek segíte se re, a diszkrimina ció-mentes csoportle gko r biztosíta sa ra. Integra ció: fogada s a nevele sben SNI-s gyermekek, beilleszkede se t jelenti a to bbse gi nevele si inte zme nyt /óvoda t/ la togató gyermekek ko ze. Inklúzió: befogada s az integra ció fejlettebb forma ja, mely a gyermek e rdeke ben új módszereket keres. A differencia ló pedagógia jellemzi. Gondok esete n a pedagógus megpróba l va ltoztatni viselkede se n, módszere n. Fejleszti inkluzív szemle lete t, to rekszik a szocia lis tanula s leheto se geit kihaszna lva a gyermeki ko zo sse gben az elfogada s, tolerancia, segítse gnyújta s szemle lete nek kialakíta sa ra. A gyógypedagógus partner a megolda sokban, kiege szíti, segíti a csoportban dolgozók munka ja t. Szemle letva lta s jellemzi az ege sz testületet, melyet felke szült nyitott pedagógusok alkotja k. Ez a nyitottsa g jellemzo az ege sz inte zme nyre, pedagógusokra, gyermekekre, szülo kre egyara nt. Inte zme nyünkben az integra ció fejlettebb forma ja t igyekszünk megvalósítani. Ezen belül a funkciona lis integra ciót e rve nyesítjük: együtt fejlesztjük a gyerekeket a foglalkoza sokon e s az óvodai e let ege sz folyama n. Ezen belül is a teljes funkciona lis integra ció valósul meg. Teha t a 119

120 nevele s ido tartama ban mindve gig differencia lt együttes nevele s folyik e s szükse g esete n az utazó gyógypedagógus, a logope dus külo nbo zo megsegíte seket ve gez. Az integra lt nevele st befolya soló te nyezo k e s az integra lt nevele s felte telei inte zme nyünkben: A saja tos nevele si ige nyű gyermekek integra la sa t minden esetben a szake rto i ve leme ny figyelembeve tele vel, utazó gyógypedagógus együttműko de se vel ve gezzük. A saja tos nevele si ige nyű, beilleszkede si, tanula si e s magatarta szavarral küzdo gyermekek fejleszte se minden esetben egye nre szabott terv alapja n valósul meg, amelyet a szakember ke szít el, ugyanakkor minden egye b teve kenyse g tova bbra is biztosított a csoport kerete ben. Az integra ció hata sa az SNI gyermekre: Átveheti az e p gyerekek magatarta si e s viselkede si forma it. Jobban fejlo dik o na llósa ga, mivel elva rjuk to le, hogy o na llóan ve gezze azokat a dolgokat, amelyekre ke pes. Az e nke pe rea lisabb lesz, mivel az e p gyerekek ko zo tt leheto se ge van, hogy rea lisabban íte lje meg maga t. A gyermek hozza szokik, hogy valamiben ma s, mint a to bbi, megtanulhat kompenza ló technika kat. Az integra ció hata sa az SNI gyermekek szüleire: Összevethetik gyermekük fejlo de se t a to bbieke vel, rea lisabb ke pet alakítanak ki róla, aktív re szesei lehetnek a gyermekük fejlo de se nek. Nem e rzik elszigeteltnek magukat, szoros kapcsolattarta sra van leheto se g a pedagógusokkal e s a szülo ta rsakkal Az integra ció hata sa a ko zo sse gre: Megtanulja k elfogadni az egye ni külo nbo zo se geket. Érze kenyebbek lesznek ma sok proble ma ira. Alakul a szocia lis kompetencia k, ta rsuk ira nti felelo sse ge rzet, figyelmesse g, gondoskoda s. Pozitívan tolera ns viszonyula s. 120

121 8.1. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése A saja tos nevele si ige nyű gyermekek nevele se a 2/2005. (III: 1.) OM rendelettel kiadott Saja tos nevele si ige nyű gyermekek óvodai nevele se nek ira nyelve alapja n folyik. Saja tos nevele si ige nyű gyermek az, akit a szake rto i e s rehabilita ciós bizottsa g szakve leme nye alapja n a külo nbo zo fejlo de si zavarok kategória iba lehet sorolni. O voda nk alapító okirata alapja n fogadjuk: a szake rto i bizottsa g szake rto i ve leme nye alapja n azon to bbi gyermekkel együtt nevelheto, oktatható saja tos nevele si ige nyű gyermeket, aki enyhe fokban e rtelmi fogyate kos, besze dfogyate kos, vagy egye b psziche s fejlo de si zavarral küzd. Az integra ció a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat ko zreműko de se vel valósulhat meg. Minden esetben tiszteletben tartjuk a gyermekeknek azt a joga t, hogy ke pesse geiknek, e rdeklo de süknek, e s adottsa gaiknak megfelelo fejleszte sben, nevele sben re szesüljenek. Az együtt nevele s teljes integra cióban valósul meg, így a specia lis fejleszte st ige nylo gyermekek a nevele s teljes ido tartama ban az erre ra nem szorulók csoportja ban tartózkodnak. Fejlo de süket a csoport óvóno in kívül specia lis szakember is figyelemmel kíse ri, a fejleszte sben o is re szt vesz. Kialakítjuk a megfelelo ko rnyezetet, biztosítjuk a szükse ges ta rgyi felte teleket. A saja tos nevele si ige ny szerinti ko rnyezet, valamint a specia lis sege deszko zo k akkor biztosítja k a nevele si ce ljaink megvalósula sa t, ha a gyermekek a napirend sora n mindig csak annyi segítse get kapnak, ami a tova bbi o na lló cselekve sükho z szükse ges. A sikeres integra ció felte telei óvoda nkban: a befogadó óvodapedagógusok kompetens, rugalmas, nyitott szeme lyise ge, se rüle s specifikus módszerek, tera pia k, technika k szakszerű megva laszta sa, alkalmaza sa, egye ni szükse glethez igazodó specia lis sege deszko zo k ko vetkezetes haszna lata, a kompenza ciós leheto se gek felismere se, a nem vagy keve sbe se rült funkciók tudatos fejleszte se, rugalmas szervezeti keretek kialakíta sa, differencia lt fejleszte s, a gyermekek fejlo de se nek folyamatos nyomon ko vete se, együttműko de s külo nbo zo szakemberekkel, a csala ddal. 121

122 8.2. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek Az a külo nleges ba na smódot ige nylo gyermek,, aki a szake rto i bizottsa g szake rto i ve leme nye alapja n az e letkora hoz viszonyítottan jelento sen alulteljesít, ta rsas kapcsolati proble ma kkal, tanula si, magatarta sszaba lyoza si hia nyossa gokkal küzd, ko zo sse gbe való beilleszkede se, tova bba szeme lyise gfejlo de se nehezített vagy saja tos tendencia kat mutat, de nem mino sül saja tos nevele si ige nyűnek Kiemelten tehetséges gyermekek, tehetséggondozás óvodánkban Az a külo nleges ba na smódot ige nylo gyermek, tanuló, aki a tlag feletti a ltala nos vagy specia lis ke pesse gek birtoka ban magas fokú kreativita ssal rendelkezik, e s felkeltheto benne a feladat ira nti ero s motiva ció, elko telezettse g.integra ció csak akkor valósulhat meg, ha az együttnevele s gyakorlata t e s megvalósíta sa t va llaló nevele si/pedagógiai inte zme nyt teljesen a tja rja az inklúzió pedagógia ja. A tehetse g ha rom o sszetevo együttes eredme nye: a tlagon felüli intellektua lis ke pesse g feladat ira nti elko telezettse g magas fokú kreativita s O voda s korban a tehetse g csira i ma r felfedezheto k, ebbo l ko vetkezik, hogy a tehetse g azonosíta s e s a tehetse g fejleszte s egyma ssal szorosan o sszefüggo folyamata a nevele si folyamatokban kiemelt ce lunk U gyes kezek tehetségműhely O voda nk olyan tehetse ggondozó programot műko dtet, amelynek ce lja, hogy elo segítse, e s ese lyt adjon a gyermekekben rejlo tehetse g kibontakoztata sa nak. A programban re sztvevo gyermekekne l nem a teljesítme nyeket va rjuk to lük, hanem az új e lme nyek szerze se a le nyeg, a to bbi külo nbo zo kreatív tulajdonsa gokat hordozó gyermekek a ltal. A módszer komplexen szolga lja a tehetse ges kreatív gyermekek halada si üteme t. 122

123 A gyermekek fejleszte se t ke t síkon kíva njuk megvalósítani: óvodai csoportjaikban a napi teve kenyse gekbe a gyazva, illetve kiscsoportos kreativita st fejleszto tehetse ggondozó foglalkoza sok kerete ben. A tehetse ggyanús gyermekek kiva laszta sa nak csak akkor van e rtelme, ha fejleszte süket alapos tervezo munka uta n megszervezzük e s va llaljuk. Elso le peske nt olyan specia lis ce lokat fogalmaztunk meg, melyeknek meg kell valósulni a fejleszte s sora n, hogy sikeresek legyünk. Évente egy alkalommal, minden gyermeket sza mba ve ve, októberben o sszegezzük a tapasztalatainkat. A kiva laszta s uta n, óvoda szinten team megbesze le st szervezünk. Alkalmunk nyílik arra, hogy kicsere ljük gondolatainkat, megtudjunk a gyermekekro l minden olyan informa ciót, ami sza munkra e s terme szetesen a gyermekek elo nye re fontos lehet. Ezeket a megbesze le seket ige ny szerint megisme teljük. Célunk: Felfedezni a kiemelkedo ke pesse gű, kreatív, tehetse gíge retes gyermekeket. A szeme lyise g optima lis fejleszte se a csoportjaink napi e lete be a gyazva. A kiemelkedo ke pesse gek fejleszte se ben a ja te k legyen az elso dleges színte r. Olyan le gko r megteremte se a tehetse gíge retes gyermekek ko rül, amely elfogadja o ket e s segíti a szeme lyise gfejlo de süket. A szeretetteljes le gko r fokozza a bennük rejlo egye ni e rte keik kibontakoztata sa t. Ko telesse günknek tartjuk, hogy segítsük o ket az ero s oldaluk tova bbfejlo de se ben, valamint fejlesszük gyenge területeiket, melyek megnehezítik fejlo de süket. Feladataink: Megismerjük a gyermek fejlettse gi szintje t, tudatosan megtervezzük az ennek ismerete n alapuló egye ni ke pesse gfejleszte st. Tova bb ero sítjük e s fejlesztjük azokat a re szke pesse geket, amelyekben a gyermek kiemelkedo, kreativita st mutat. Kihaszna ljuk a gyermekben rejlo tehetse get, szeme lyise ge nek pozitív fejleszte se hez, eza ltal segítjük elo a megfelelo "e nke p" kialakula sa t. Ügyelünk arra, hogy túlzott pozitív megkülo nbo ztete sben ne re szesítsük a gyermeket, csoportko zo sse gben elfoglalt helye ne eza ltal kerüljo n megíte le sre. 123

124 Figyelemmel kíse rjük a bemutatkoza si leheto se geket, ezeken való re szve telre o szto no zzük, illetve felke szítjük a gyermekeket, biztosítjuk a re szve telt. Ta je koztatjuk a szülo ket gyermekük kiemelkedo ke pesse ge ro l, a fejleszte s illetve jo vo beni perspektíva k leheto se ge ro l. Segítse get adunk /ha ige nylik/ a szülo knek a gyermek tehetse ge nek kibontakoztata sa hoz. Alkalmat adunk az o nmegvalósíta sra, o nkifejeze sre, a gyermeki belso e lme nyek egyedi megnyilatkoza sa ra, kreativita s kibontakoztata sa ra, megteremtjük az ehhez szükse ges ido e s hely felte teleit. Alkalmazkodunk az egye ni fejlo de si ütemhez, gyermeki e rdeklo de shez. Az Ügyes kezek tehetse gműhelyünkben olyan 4-7, e ves gyermekek vesznek re szt, akiknek finommotorika ja, szem-ke z koordina ciója kiemelkedo, ke pes az o sszpontosíta sra, az együttműko de sre, megfelelo szocia lis e s motiva ciós szinttel rendelkeznek. A vizualita s területe n a tlag feletti, valamint a tlagot meghaladó specia lis ke pesse gekkel, egye ni vizua lis o nkifejeze ssel rendelkeznek. A ne pműve szet eszko zeivel, a ne pi kultúra a to ro kíte se vel valósítjuk meg programunkat. Rendezve nyeink, projektjeink leheto se get biztosítanak, hogy gyermekeink szeme lyise güknek e s ke pesse geiknek megfelelo en fejleszte sben re szesüljenek. A tehetse gműhely foglalkoza sai sora n megismertetjük a gyermeket a jeles napokhoz kapcsolódó ne phagyoma nyokkal, a hozza juk kapcsolódó teve kenyse gekkel, ne pi kismesterse gekkel. A ke t hetente megrendezett alkalmak sora n megismerkedünk az egyes technika k saja tossa gaival, a külo nbo zo anyagokkal, eszko zo kkel, a ke zműves ta rgyforma la s egyes elemeivel. Mindezek a ltal a gyermekek ko zelebb kerülhetnek a ne pi kultúra jellemzo motívumaihoz, szimbólumaihoz. 9. Tervezés, szakmai dokumentumok, mérés, ellenőrzés, értékelés Dokumentációink,tervezőmunkánk Az óvodai nevele s terveze se t, valamint a gyermekek megismere se t, fejleszte se t, fejlo de sük nyomon ko vete se t, külo nbo zo ko telezo dokumentumok, tova bba az óvodapedagógusok a ltal ke szített feljegyze sek tartalmazza k. Az óvodai csoportokhoz ko to do adminisztra ciós munka legle nyegesebb feladata, hogy az ott folyó szertea gazó teve kenyse geket, - a nevele si e s tanula si 124

125 feladatokat - tervido szakokra lebontva gondolja k a t a pedagógusok e s íra sban ro gzítse k az elektronikusan vezetett csoportnaplóban. Az intézmény szakmai dokumentációs rendszerének felépítése: O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja Az Alapprogram alapja n a helyi saja tossa gok figyelembe ve tele vel megalkotott helyi Évszak-Ja ró Pedagógiai Program Éves munkaterv O vodai csoportnaplók, nevele si tervek, tematikus, illetve projekt jellegű terveze s, heti tervek, szeme lyise g lapok, a gyermek fejlettse ge nek nyomon ko vete se ro l szóló dokumentumok. Csoportnaplónk tervező munkánk: Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapja n a nevelo munka terveze se nek dokumenta la sa ra szolga l. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda neve t, OM azonosítója t e s címe t, a nevele si e vet, a csoport megneveze se t, a csoport óvodapedagógusait, a megnyita s e s leza ra s helye t e s ido pontja t, az óvodavezeto ala íra sa t, az óvodai ko rbe lyegzo k lenyomata t, a pedagógiai program neve t. Célunk, hogy óvoda nk pedagógiai programja nak megvalósíta sa e rdeke ben a tudatossa g e rve nyesüljo n fejleszto munka nkban. Az óvodákban kialakított szempontok a tervezéshez: A ko zo s e rte krend biztosíta sa Az a ttekintheto se g Leheto se g a módosíta sokra Tudatos terveze s a differencia lt teve kenyse g felte telrendszere hez To bboldalú tapasztalatszerze sre to rekve s Felte telek biztosíta sa a ja te kra, amely gyermek legfo bb teve kenyse ge Feladataink: 125

126 Nevele si ce ljaink ismerete ben fejleszte si feladatainkat, teve kenyse geinket a gyermekek e letkori e s egye ni adottsa gaihoz igazodva megtervezzük, melyben e pítünk a gyermeki o tletekre, ige nyekre, az elte ro fejlo de si ütemre. Valljuk, hogy az óvoda s koroszta ly sza ma ra a ja te k, a legalkalmasabb ismeretszerze si forma, amely nagyobb tudatossa got, szerveze si ke pesse get e s kreativita st ige nyel, eze rt ezt alkalmazzunk tervezo munka nkban e s annak megvalósíta sa ban egyara nt. Biztosítjuk egyik alapelvünk megvalósula sa t, az oldott, otthonos, derűs, szeretetteli le gko rt. A tervido szakok hossza t negyed e vben hata roztuk meg. Ennek megfelelo en ke szítjük el a nevelo munka terveze se t, valamint a tervido szakok ve ge n az e rte kele sünket. A nya ri ido szakra ko zo s nevele si tervet ke szítünk. A komplex műveltse gtartalmakkal megto lto tt, az e vszakok-hagyoma nyok ko re e pülo negyede ves terveket heti lebonta sban e rve nyesítjük Fontos sza munkra, hogy sze lesko rű, a gyermekek e rdeklo de se re e pülo, sokoldalú fejleszto hata sú az integra lt tanula st is ta mogató teve kenyse geket tervezzünk. A módszerek, eszko zo k alkalmaza sa, megva laszta sa, foglalkoztata s forma ja (hogy ko to tt-, illetve ko tetlen foglalkoza s kerete ben valósul meg) az óvodapedagógusok kompetencia ja, azonban mindig figyelemmel kell lenni az egye ni e s e letkori saja tossa gokra e s az egye ni fejleszte sre. Dokumentumaink Csoportnapló (elektronikusan vezetett): to rve nyi elo íra soknak megfelelo en A gyermekek fejlo de si naplója Felve teli-e s mulaszta si napló A fejlődési napló a gyermekek egye ni fejlo de se nek regisztra la sa ra szolga ló dokumentum, mely a gyermek óvoda ba kerüle se to l az iskola ba menetele ig tartalmazza fejlo de se t e s a szükse ges fejleszte si feladatokat. Saja t dokumentumot ke szített e s fogadott el a nevelo testületünk.. Elke szíte sekor figyelembe vettük a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 93/A. (1) bekezde se nek elo íra sait, így tartalmilag megfelel a fenti rendeletben leírtaknak. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza: 126

127 a gyermek anamne zise t, a gyermek fejlo de se nek mutatóit (e rzelmi-szocia lis, e rtelmi, besze d-, mozga sfejlo de s), valamint az óvoda pedagógiai programja ban meghata rozott teve kenyse gekkel kapcsolatos egye b megfigyele seket, a gyermek fejlo de se t segíto mega llapíta sokat, inte zkede seket, az ele rt eredme nyt, amennyiben a gyermeket szake rto i bizottsa g vizsga lta, a vizsga lat mega llapíta sait, a fejleszte st ve gzo pedagógus, a fejlo de st szolga ló inte zkede sre tett javaslatait, a szake rto i bizottsa g felülvizsga lata nak mega llapíta sait, a szülo ta je koztata sa ról szóló feljegyze seket. A gyermek fejlődésének mutatói: A gyermek szocia lis fejlettse ge A gyermek e rzelmi-akarati fejlettse ge A gyermek ja te ka Mozga s, motoros ke pesse g fejlettse ge Értelmi fejlettse ge Nyelvi kifejezo ke szse g fejlettse ge Célunk: Pedagógiai teve kenyse günkben a gyermek egye ni ke pesse geinek e s fejlo de si üteme nek figyelembe ve tele vel - tudatosan meghata rozni, e s ko vetkezetesen elve gezni a fejleszte si feladatokat, melynek ko szo nheto en a gyermek, az óvoda skor ve ge re, alkalmassa va lik az iskolai e letmód megkezde se re. Feladataink: A gyermekek fejlo de se t folyamatosan nyomon ko vetjük, e s tapasztalatainkat íra sban ro gzítjük. Szükse g esete n specia lis szakemberek segítse ge t ke rjük, illetve szakvizsga latokat a gyermek megfelelo fejleszte se e rdeke ben, melyhez pedagógiai ve leme nyt írunk. 127

128 Az óvoda s gyermek fejlo de se ro l a szülo ket e vente 2 alkalommal ko telezo en, illetve szülo i ke re s, proble ma esete n szükse g szerint, folyamatosan ta je koztatjuk. A gyermek fejlo de se ro l e s a fejlo de si napló tartalma ról a gyermek szülein, óvodapedagógusain kívül csak az óvodavezeto re sze re adhatunk ki ta je koztata st, illetve indokolt esetben az óvodavezeto engede lye vel ma s szeme lynek is (specia lis szakemberek re sze re, vizsga latokhoz). A differencia la s kiindulópontja a gyermekek ja te ka nak megfigyele se, kapcsolatai, ta rsas magatarta sa, verba lis ke pesse gei, gondolkoda sa, ismeretei, mozga sa, e s ezen megfigyele sek ro gzíte se. Óvodai csoportnapló Saja t, elektronikusan vezetett csoportnaplót ke szített e s fogadott el a nevelo ko zo sse g. Elke szíte sekor figyelembe vettük a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 91. (1) bekezde se nek elo íra sait, így tartalmilag megfelel a fenti rendeletben leírtaknak. Felvételi-és mulasztási napló A felve teli e s mulaszta si napló az óvoda ba felvett gyermekek nyilva ntarta sa ra e s mulaszta saik vezete se re szolga l. A felve teli e s mulaszta si naplóban fel kell tüntetni az óvoda neve t, OM azonosítója t, címe t, a nevele si e vet, a csoport megneveze se t. A felve teli e s mulaszta si napló tartalmazza: a gyermek naplóbe li sorsza ma t, oktata si azonosító sza ma t, neve t, születe si helye t e s ideje t, a llampolga rsa ga t, nem magyar a llampolga r esete n a tartózkoda s jogcíme t, a jogszerű tartózkoda st megalapozó okirat sza ma t, lakóhelye nek, tartózkoda si helye nek címe t, anyja születe skori neve t, apja vagy to rve nyes ke pviselo je neve t, a felve tel ido pontja t, jogviszony kezdete t, az igazolt e s igazolatlan hia nyza sok havi e s e ves o sszesíte se t,- a szülo k napko zbeni telefonsza ma t,- 128

129 a megjegyze s rovatot-saja tos nevele si szakve leme nyt kia llító szake rto i bizottsa g neve t, címe t, a szakve leme ny kia llíta sa nak ido pontja t e s sza ma t, valamint az elve gzett felülvizsga latok, tova bba a ko vetkezo ko telezo felülvizsga lat ido pontja t. A gyermekek sorrendje t felve teli ido pontjuk hata rozza meg, azon belül pedig ne vsorban kell o ket beírni. A gyermeket akkor lehet a felve teli e s mulaszta si naplóból to ro lni, ha az óvodai elhelyeze se megszűnik. Óvodai felvételi előjegyzési napló Az óvodai felve teli elo jegyze si napló az óvoda ba jelentkezett gyermekek nyilva ntarta sa ra szolga l. A dokumentumot az adott nevele si e vre szeptember 01-je n nyitja meg az óvoda vezeto je, vezete se az óvodai jelentkeze sek függve nye ben folyamatosan to rte nik. A felve teli elo jegyze si naplóban fel kell tüntetni az óvoda neve t, OM-azonosítója t, címe t, a nevele si e vet, a napló megnyita sa nak e s leza ra sa nak ido pontja t, az óvodavezeto ala íra sa t, papíralapú nyomtatva ny esete n az óvoda ko rbe lyegzo je nek lenyomata t is. A napló nevele si e v ve ge n to rte no leza ra sakor fel kell tüntetni a felve telre jelentkezo, a felvett e s a fellebbeze s eredme nyeke nt felvett gyermekek sza ma t. A felve teli elo jegyze si napló gyermekenke nt tartalmazza: a jelentkeze s sorsza ma t, ido pontja t, a gyermek neve t, születe si helye t e s ideje t, a llampolga rsa ga t, lakóhelye nek, tartózkoda si helye nek címe t, anyja születe skori neve t, apja (gondviselo je) neve t, a kijelo lt óvoda megneveze se t, annak az óvoda nak a megneveze se t, ahova a gyermek jelentkeze se t me g benyújtotta k, annak te nye t, hogy a gyermek a jelentkeze s ido pontja ban re szesül-e bo lcso dei vagy óvodai ella ta sban, a szülo felve tellel, ella ta ssal kapcsolatos ige nyeit, a felve teli elbíra la sa na l figyelembe veheto egye b szempontokat, 129

130 az óvodavezeto javaslata t, a felve tellel kapcsolatos do nte st, annak ido pontja t, a felve tellel kapcsolatos fellebbeze s ido pontja t e s iktatósza ma t, a felve tel ido pontja t. Óvodai törzskönyv Az óvodai to rzsko nyv az óvoda ra vonatkozó legfontosabb adatok vezete se re szolga l. Kito lte se e vente ke t alkalommal to rte nik, október 01. e s ma jus 31. a llapotnak megfelelo en. A dolgozói adatokat (bele po, kile po dolgozók) folyamatosan kell vezetni, vezete se e rt az óvodavezeto felel. Az óvodai törzskönyv tartalmazza: a to rzsko nyvi bejegyze sek hitelesíte se nek ido pontja t, az óvodavezeto ala íra sa t, papíralapú nyomtatva ny esete n az óvoda ko rbe lyegzo je nek lenyomata t, az óvoda neve t e s címe t, nevele si e venke nt az óvoda a ltala nos adatait (o nkorma nyzati, nem o nkorma nyzati jelleg, nevel-e saja tos nevele si ige nyű e s nemzetise gi gyermekeket, gyakorlóinte zme nyke nt műko dik-e, a gyermekek október 1-jei le tsza ma t, az o sszes fe ro hely e s a szükse ges fe ro helyek sza ma t, gyermekcsoportjainak sza ma t, az óvodapedagógusok sza ma t, a be rgazda lkodó, a munka ltató e s gondnoksa g megneveze se t), az óvoda nyitvatarta si ideje t (e v, heti ido szak, napi ido szak e s ido tartam), a gyermekle tsza mot nevele si e venke nt o sszesítve, tova bba az október 1-jei e s ma jus 31-ei a llapot szerint, a koroszta lyonke nti bonta st, a saja tos nevele si ige nyű e s a ha tra nyos, tova bba a halmozottan ha tra nyos helyzetű gyermekek sza ma t, a gyermekcsoportok október 1-jei sza ma t, nevele si e venke nt az e tkeze sben re szesülo e s nem re szesülo gyermekek sza ma t, az engede lyezett e s beto lto tt o sszes a lla shelyek e venke nti sza ma t, az óvoda telkeinek adatait nevele si e venke nt (o sszes terület, tulajdonos, a kert, a bee pített terület e s az udvar területe), az óvoda e pületeinek adatai (e píte s e ve, haszna lat jogcíme, fűte si módja, le gtere, alapterülete, a WC-k sza ma, a szolga lati laka sok sza ma, a felújíta sok adatai), 130

131 kimutata st az óvoda helyise geiro l (alapterület, fe ro hely, mino se g, haszna lat, a gyermekcsoportok ko zvetlen ella ta sa t szolga ló helyise gek, egye b helyise gek), az óvoda ko nyvta ra nak adatait (a lloma nya t, a lloma nya nak gyarapoda sa t, cso kkene se t) nevele si e venke nt, az óvodapedagógusok e s egye b alkalmazottak adatai ko zül a nevet, születe si helyet e s ido t, a ve gzettse get, szakke pzettse get, a beoszta st, a szolga lati ido kezdete t, a munka ba le pe s e s kile pe s ido pontja t. Óvodai szakvélemény Az óvodai szakve leme ny az óvoda nak a gyermek iskolae rettse ge re vonatkozó a lla sfoglala sa ra szolga ló ha rom pe lda nyból a lló nyomtatva ny. Az óvodapedagógusok felelnek a kito lte se e rt. A dokumentumot az a ltala nos iskolai beiratkoza st megelo zo en kell kito lteni. Az óvodai szakve leme nyen fel kell tüntetni az óvoda neve t, OM-azonosítója t e s címe t. Az óvodai szakvélemény tartalmazza : a gyermek neve t, születe si helye t e s ideje t, lakóhelye nek, tartózkoda si helye nek címe t, az a lla sfoglala st arra vonatkozóan, hogy az inte zme ny: -a gyermeknek az a ltala nos iskola elso e vfolyama ra való felve tele t, - a gyermek tova bbi óvodai nevele se t, - a gyermek szake rto i bizottsa gi vizsga lata t. a szakve leme ny kia llíta sa nak helye t e s ideje t, az óvodavezeto ala íra sa t, a szülo nek a szakve leme ny megismere se t e s a tve tele t igazoló ala íra sa t. A tanko telezettse g mega llapíta sa hoz szükse ges óvodai szakve leme ny egy pe lda nya az óvoda ban marad, egy pe lda nya t a t kell adni a szülo nek. Amennyiben az óvodavezeto a gyermek tova bbi óvodai nevele se re tesz javaslatot, akkor az egyik pe lda nyt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illete kes települe si o nkorma nyzat jegyzo je nek. 131

132 10. A gyerekek egyéni képességeinek mérése, nyomon követése Nevelo munka nk tudatos ve gze se maga ban rejti a gyermekek fejlo de se nek nyomon ko vete se t. Az óvoda nkban folyó pedagógiai munka terveze se, elemze se, ha rom e ves kortól a gyerekek megfigyele se, az egye nre szabott nevele si e s fejleszte si elja ra sok, folyamatos e s tudatos íra sbeli munka t ige nyelnek. A fejlo de si szakaszokat nyomon ko vetjük, elemezzük, e s ez alapja n hata rozzuk meg a fejlo de s menete t. Az ilyen terveze s segíti a folyamatok ce lira nyos, ce lszerű egyma sra e püle se t. A gyermekcsoportok nevele si terve nem megma síthatatlan, hanem a gyermekek fejlo de si üteme hez, a sponta n helyzetekhez, az aktua lis feladatokhoz igazodik. Az óvodapedagógusok egyik kiemelt feladata, hogy az egye ni ke pesse gfejleszte s minden területen e rve nyesüljo n. A e vi CXC. ko znevele sro l szóló 41. (4) bekezde se nek c) pontja szerint az óvoda nak nyilva n kell tartania gyerekek óvodai fejlo de se vel kapcsolatos adatokat. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 63 szerint az óvoda nak az óvoda s gyerekek fejlo de se t folyamatosan nyomon kell ko vetni e s azt íra sban is szükse ges ro gzíteni. Inte zme nyünkben, saja t kidolgoza sú e s adapta lt me re si, e rte kele si rendszert alkalmazunk mely koherens az O vodai Nevele s Orsza gos Alapprogramja val. Az óvodai teve kenyse gforma k vizsga lata na l az ala bbi felta ró módszereket alkalmazzuk: megfigyele s ko zvetett módon vizsga latok: besze lgete s a feldolgozó módszerek: - megbesze le s a ke t kolle ga e s az egye ni fejleszto ko zo tt. Az intézmény gyermekeire vonatkozó mérési feladataink A gyerekek óvodába lépésekor : az anamne zis felve tele a bemeneti szint felme re se a gyermekro l ke szült elo zetes szakve leme nyek begyűjte se. O voda nkban a felme re s folyamatosan to rte nik, melynek tapasztalatait a gyermekek egye ni szeme lyise g lapja n ro gzítünk. 132

133 Minden nevele si e v ve ge n a tanko teles korú nagycsoportosok ko re ben is ve gzünk me re st, melynek eredme nyeit a me re si-e rte kele si dokumenta ciónk tartalmazza. Ezek tapasztalatait, eredme nyeit figyelembe ve ve hata rozzuk meg a ko vetkezo e v nevele si feladatait.nevelo testületünk hata rozatban fogadta el, hogy ha ba rmely fejlettse gi terület o sszesített me re si eredme nye kevesebb, mint 65%, abban az esetben inte zkede si tervet dolgozunk ki az adott terület fejleszte se e rdeke ben. Értékelés és jutalmazás Ce lja a gyermekek helyes megnyilva nula sainak alakíta sa, pozitív motiva ció biztosíta sa. Az óvodapedagógus az e rte kele st fontos szeme lyise g- e s ko zo sse galakító te nyezo ke nt alkalmazza. Az óvoda ban a pozitív e rte kele s az elso dleges: a jutalmaza s e s ennek elo legezett forma ja a bíztata s. Ez ero síti leginka bb a gyermekek helyes megnyilva nula sait, ezzel alakítja ki pozitív motiva cióikat. A gyermekek fejlo de se ro l az óvodapedagógusok szo veges, a tfogó e rte kele st ke szítenek, e vente ke t alkalommal, a gyermekek szeme lyise glapja n elve gzett me re sek alapja n. A fejlo de s üteme ro l minden alkalommal ta je koztatja k a szülo ket. A gyermekek jutalmazásának elvei és formái Az óvoda ban alkalmazott jutalmaza s a verba lis e s nonverba lis kifejeze sek e s kommunika ciós eszko zo k, e rzelme kifejeze se, kiemelt megtisztelo feladatada s. A jutalmaza s mindig konkre t, a gyermek sza ma ra e rtheto, a ta rsak sza ma ra is motiva ló hata sú. A fegyelmezo inte zkede sek az e letkori saja tossa gokból adódóan mindig a pozitív ira nyba ható mintaada s, motiva la s, megbesze le s, sze lso se ges esetben a teve kenyse g mega llíta sa. Elkülo níte s (a csoport területe ro l), e tel, ta rgy vagy szeretetmegvona s nem alkalmazható. Mindig a gyermek viselkede se nek ko zo sse gellenesse ge re ira nyul, a pillanatnyilag adott magatarta st íte li el e s nem a gyermeket. 11. Az óvodáskor végére elvárt fejlettség A gyermek belso e re se, valamint csala di nevele s e s az óvodai folyamat eredme nyeke nt a kisgyermekek to bbse ge az óvoda skor ve ge re ele ri az iskolai e let megkezde se hez szükse ges fejlettse get. 133

134 A gyermek az óvoda skor ve ge n bele p a lassú a tmenetnek abba az a llapota ba, amelyben majd az iskola ban, az óvoda sból iskola ssa szocializa lódik. A rugalmas beiskola za s az e letkor figyelembeve tele mellett leheto se get ad a fejlettse gi szerinti iskolakezde sre. Célunk, hogy hate kony pedagógiai módszereink hata sa ra az óvodáskor végére az ege szse gesen fejlo do gyermek: Nyitott, motiva lt, e rdeklo do gyermek legyen, aki az iskolai e letre szocializa lódik (alkalmassa va lik). Az iskolae rettse g krite riumai: testi, lelki, szocia lis e rettse g tekintete ben mindegyik szükse ges a sikeres iskolakezde shez. A testileg egészségesen fejlődő gyermek: hate ves kora ko rül eljut az elso alakva ltoza shoz, a testara nyok va ltoznak, a fogva lta s megkezdo dik, a mozga sa o sszerendezettebb, finommozga sa fejlett, testi szükse gletei kiele gíte se t ke sleltetni e s ira nyítani ke pes, jó ege szse gügyi szoka sokkal rendelkezik.(e re s eredme nye) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek: nyitott, e rdeklo do az iskola ira nt, sokszínű tapasztalatokkal rendelkezik, elemi ismeretei vannak o nmaga ról, ko rnyezete ro l, mennyise gekro l, tanula si ke pesse gei fejlettek: sza nde kos beve se s, sza nde kos figyelem, sza nde kos felide ze s, gondolkoda sa elvontabba va lik, besze de e rtheto, o sszefüggo, besze de rte se jó, minden területen eljut a proble ma-megoldó szintig, o nke nt, o nteve kenyen vesz re szt a teve kenyse gekben, kialakul a belso motiva ltsa g, teve kenyse ge ben kitartó, kialakul feladattudata, feladattarta sa, sikerorienta lt, eszko zhaszna lata biztos. 134

135 A szociálisan érett gyermek: e rzelmileg gazdag, pozitív bea llítottsa gú, magabiztos gyermek, a megtapasztalt együtte le si szoka soknak, szaba lyoknak betarta sa val tud viselkedni, együtt e rezni, konfliktusokat megoldani, e rzelmeit kultura lt módon kifejezni, alkalmazkodik a szaba lyokhoz; jó kapcsolatteremto ke pesse gekkel rendelkezik a a felno ttek e s a gyerekek fele, a feladatok ve gze se ben együttműko do, o nfegyelemmel rendelkezik, szükse gleteit ke pes ke sleltetni, a kultura lt, ege szse ges e letvitel ige nye benso e rte ke ve va lik a ko rnyezettudatos magatarta s a gyermek belso ige nye ve va lik. Va rja az iskola t! A sikeres iskolakezde s alapfelte tele, hogy minden gyermek a sza ma ra megfelelo iskolatípusban kezdhetne meg tanulma nyait. Olyan egye ni adottsa gainak megfelelo oktata si inte zme nyt, amely megfelel egye ni adottsa gainak, ke pesse geit a legteljesebb me rte kben kibontakoztatja, fejlesztheti. 12. Kapcsolatok szerepe a programunkban Óvodánk belső felépítése, kapcsolatai O voda nkban, mint minden szervezetben kapcsolatok rendszere műko dik, amelyekben vannak ala -fo le rendeltse gi, e s melle rendeltse gi viszonyok. Az inte zme nyi hierarchia ban elfoglalt helyto l függetlenül az inte zme nyünkben dolgozók ce lja az, hogy a ko zo sen megfogalmazott e s elfogadott programunk ce ljait e s alapelveit figyelembe ve ve oly módon tudjunk együttműko dni, hogy az a kisgyermekek e rdeke t, fejlo de se t szolga lja. A pedagógiai szervezeti ce lok, feladatok megvalósula sa nak eredme nyesse ge e rdeke ben nagyon fontos sza munkra az o sszedolgoza s, egyma s ko lcso no s segíte se. A ko vetkezo kben a szervezet (óvoda) belso kapcsolatait, azok jellemzo it, forma it va zoljuk fel. 135

136 Az óvodavezető, a nevelőtestület Intézményvezetés kapcsolata a nevelőtestülettel Tartalma: aktív re szve tel az inte zme ny műko de se t meghata rozó do nte sek elo ke szíte se ben (PP, munkaterv, SZMSZ, Ha zirend), zavartalan kommunika ció a ramla s biztosíta sa, az új kolle ga k kiva laszta sa nak e s beilleszkede se nek segíte se, munka juk nyomon ko vete se, szakmai-módszertani együttműko de s az újíta sok o szto nze se/ta mogata sa, a nevelo testületben keletkezett ne zetelte re sek konstruktív megolda sa nak a kerese se, a nevelo k szeme lyes proble ma inak ko rültekinto kezele se. Forma i: e rtekezletek, megbesze lek, esetmegbesze le sek, o tletbo rze, elo ada s, ta je koztató, csoportla togata s vezeto i elleno rze s, íra sbeli e rte kele s, ta je koztató, leveleze s, telefonos e s online kapcsolattarta s Kapcsolat az óvodapedagógusok között Tartalma: egyenrangú munkata rske nt az o na lló teve kenyse gek o sszekapcsola sa az inte zme nyi ce lok e rdeke ben, to rekve s a jó munkahelyi le gko r kialakíta sa ra, egyma s munka ja nak megbecsüle se, tiszteletben tarta sa, szolidarita s a munkata rsak ira nt, lojalita s az óvoda, mint inte zme ny fele, együttműko de s a szakmai munkako zo sse gekben, alkalmi munkacsoportokban, szakmai me ltósa g megtarta sa, etikai szaba lyok betarta sa. 136

137 Forma i: mindennapos kommunika ció, esetmegbesze le sek, tapasztalatcsere, egyma s teve kenyse ge nek la togata sa, szakmai elo ada sok, tuda smegoszta s, telefonos e s online kapcsolattarta s Kapcsolat az óvodapedagógus és az intézmény egyéb dolgozói között Tartalma: ko zreműko de s a nyugodt munkafelte telek megteremte se ben, segíto ke szse g tanúsíta sa egyma s ira nt, egyma s munka ja nak megbecsüle se, szolidarita s, lojalita s, egyma s ira nti tisztelet, elfogada s, az inte zme nyi nevele si elvek azonos módon to rte no ko zvetíte se a gyermekek, felno ttek fele. Forma i: szóbeli kommunika ció, íra sbeli, telefonos e s online kapcsolattarta s Óvodánk külső kapcsolatai O voda nk kapcsolatot tart a csala dokkal e s azokkal az inte zme nyekkel, amelyek az óvoda ba le pe s elo tt (bo lcso de k e s egye b szocia lis inte zme nyek), az óvodai e let sora n: pedagógiai szakszolga lat inte zme nyei, gyermekjóle ti szolga latok, ege szse gügyi, illetve ko zművelo de si inte zme nyek, fenntartó o nkorma nyzat, e s az óvodai e let uta n (iskola k) meghata rozó szerepet to ltenek be a gyermek e lete ben. A kapcsolattarta s forma i, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz e s a szükse glethez. A kapcsolatok kialakíta sa ban e s fenntarta sa ban az óvoda nyitott e s kezdeme nyezo. 137

138 Óvodánk és a család kapcsolata Az óvodai nevele s a csala di nevele ssel együtt szolga lja a gyermek fejlo de se t. Az együttműko de s forma i va ltozatosak, a szeme lyes kapcsolattól a külo nbo zo rendezve nyekig magukban foglalja k azokat a leheto se geket, amelyeket az óvoda, illetve a csala d teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a csala dok saja tossa gait, szoka sait, az együttműko de s sora n e rve nyesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítse gnyújta s csala dhoz illesztett megolda sait. Együttműko de sünk alapelve a ko lcso no s bizalom, együttműko de s, felelo sse g e rve nyesíte se, a csala di nevele s kiege szíte se. A szülo kkel a kapcsolattarta s folyamatos napi kapcsolat forma ja ban a ta je kozóda s e s ta je koztata s ko lcso no sse ge ben valósul meg. Az ese lyegyenlo se g e rdeke ben nevelo ink mindent elko vetnek annak e rdeke ben, hogy a szocia lisan ha tra nyban e lo csala dok gyermekei kiemelt segítse get e s ta mogata st kapjanak, anyagi pedagógiai te ren egyara nt, a szülo -nevelo kapcsolat mege rto, ta mogató legyen. A kapcsolat tartalma ban e s forma ja ban is sokat va ltozott, bo vült, e s fontos szerepet kapott a szülői munkaközösség is. A sikeres, ko lcso no s bizalmon alapuló ta je kozóda s e s ta je kozóda s, proble mae rze kenyse g, tapintat, elo re mutató segíto ke szse g, mind a gyermekek e rdekeinek megfelelo en kell, hogy megvalósuljon ebben a kapcsolatban. Nyitottak vagyunk a szülo k ira nya ban, leheto se get biztosítunk sza mukra az óvodai e let mine l teljesebb megismere se re a gyermek óvoda ba le pe se nek elso pillanata tól. Folyamatosan megbesze ljük a szülo kkel a gyermek egye ni fejlo de se t elo segíto módszereket e s az esetleges proble ma kat. A ko lcso no s bizalom e s tiszteleten alapuló kapcsolat alapeleme óvodai e letünknek. Tiszteletben tartjuk a szülo k nevele si elveit, arra to rekszünk, hogy emberi, nevelo i magatarta sunkban a segíto sza nde k, az adott gyermek szeretete jusson kifejeze sre, s partnerek legyünk a gyermekeket e rinto proble ma leghate konyabb megolda sa ban, a gyermek e rdeke nek e rve nyesüle se ben. 138

139 Az együttműko de s tartalma e s forma i: Az elso ismerkede s a beiratkozás alkalma val to rte nik. Ekkor a gyermek e s a szülo szoronga sa nak olda sa e s az e rdeklo do ismerkede s a legfontosabb. Az óvoda ba le pe s elo tt a nya r ido szaka ban is biztosítjuk a szülo e s gyermeke sza ma ra, hogy a de lelo tti ido szakban a nya r folyama n ba rmikor bejo hessen gyermeke vel az óvodai ko rnyezet, az óvodai e let megismertete se ce lja val. Kellemes va rakoza ssal ne zhessenek a szülo k e s a gyermekek az óvoda ba le pe s ele. Az elso szülői értekezlet o sszevont e s csoportos forma ja az óvodai e let e s az óvodai nevele s megismertete se t szolga lja. A szülo k ta rsaink e s partnereink az óvoda Pedagógiai Programja nak tartalmi kialakíta sa ban is. O vodai nevele sünkkel kapcsolatos ige nyeiket bee pítjük tartalmi munka nkba, s ennek elleno rzo i egyben o k, akik a napi e let sora n a gyermekek ko zvetíte se vel íte lik meg annak mino se ge t. Nevelo munka nk tartalmi elemeivel hangsúlyozott területeivel, tiszta ban vannak, hiszen ezek a szülo k ige nyeinek eredme nyeke ppen fogalmazódtak e s valósultak meg. Az óvodai befogadás a szülo nevelo kapcsolata nak sarkalatos eleme lett az e vek sora n. Ebben a folyamatos beszoktata si forma ban a gyermekek e rdeke ben to rte nik minden. Az ido intervallum teljesse ge ben igazodik az egye n ige nyeihez. To re smentesse g jellemzi ezt a beszoktata si forma t. A gyermekekre, egye nre szabott fokozatossa g megvalósula sa val a szülo nyugodt biztonsa gban e rzi gyermeke t. Nem okoz sza ma ra belso konfliktust, az, hogy a gyermeket az óvoda ban kell hagyni, hiszen la tta, maga is mege lte, hogy gyermeke szereto, to ro do gondoskoda s ko zepette to lti napja t. A beszoktata s a legkomolyabb megme rettete s a nevelo k sza ma ra, kulcsfontossa gú a kapcsolat kialakula sa ban. A nevelo megbecsüle se nek alappontja az, hogyan la tja a szülo az óvodapedagógust a gyermekek ko zo tt, e rze keli gondoskoda sa t a csoport e s egy egy gyermek fele, e rze keli to ro de se t, segíti a ko rnyezet a ta rsak megismere se t, szükse gleteik kiele gíte se t. A családlátogatások ma r a gyermek óvodai e lete nek ismerete ben adja k a leheto se get az otthoni csala di szoka sok, hata sok a tla ta sa ra, a gyermeki megnyilva nula sok mege rte se re. Elme lyítik az egye ni ko lcso no s kapcsolatot szülo e s nevelo ko zo tt. Ennek eredme nye a szülo bizalma, proble ma k mege rte se, megolda sa ira nya ban. A napi kapcsolat folyamatossa ga a domina ló. Az aktua lisan megjeleno gondok, nehe zse gek, a ko lcso no s ta je koztata s megvalósula sa mind-mind a gyermek e rdeke ben to rte nik. Segíti a mege rte st e s az azonnali reaga la st a szükse gletek szerint. 139

140 Tartalma ban a legva ltozatosabb területekre terjed ki. Informa lóda s a gyermek, napi e lme nyei, a ko rnyezeti proble ma i felo l e s informa lóda s az óvodai e let minden területe ro l. Naprake sz, gyermekre szabott tartalommal. A nyitottsa g ce lja az óvodai nevele s ba rmely területe nek e s tartalma nak megla ttata sa e s mege rte se ce lja val. Ötletet ad a szülo knek a gyermekekkel való ba na smódhoz, a gyermekekkel szemben ta masztható ko vetelme nyek megismere se hez e s a ta rsakhoz való viszonyíta shoz. A fogadó órákon egy sokkal bizalmasabb forma ban to rte nik a szülo kkel való kommunika ció. Ez a meghitt besze lgete s leheto se get ad a gyermek fejlo de se vel kapcsolatos re szletes ta je koztata sra, az esetlegesen felmerülo proble ma k jelze se re, a ko zo s megolda s kerese re. Ige ny szerint nyílt kap kerete ben is biztosítjuk a szülo k sza ma ra az óvodai e letbe to rte no bepillanta s leheto se ge t. Terme szetesen ilyenkor mindig tudatosan szervezzük meg egy ilyen de lelo tt lebonyolíta sa t, figyelembe ve ve az e rdeklo do k sza ma t, az adott csoport szoka sait, programjai. a gyermekek ige nyei. A közös ünnepségek, rendezvények, a gyermekek szereple sei külo nbo zo helyzetekben az aktualita sokhoz igazodnak. A felke szüle sbe, a felte telek megteremte se be aktívan kapcsolódik be a szülo k ko zo sse ge egye ni leheto se geiknek megfelelo en. Itt me rheto igaza n a szülo o nteve keny segíto ke szse ge. Ezen alkalmak: Ma rton napi la mpa s felvonula s Adventi ja tszóha z Húsve ti ja tszóha z Búcsúztató, ballaga s Gyermeknap Szülo k-óvodao pedagógusok ba lja Mindezek mellett e lünk a telefonon, a levél útja n illetve a faliújságon to rte no ta je koztata s forma ival is, valamint minden csoportunk egy online ko zo sse gi porta lon le trehozott egy zárt közösséget a szülo k íra sos hozza ja rula sa val, melyen keresztül szinte n go rdüle kenyen megvalósul a ta je koztata s. Emellett kiva ló leheto se get ad arra is, hogy szakmai cikkek megoszta sa val segítse k a kollegano k a szülo ket, illetve rengeteg ke p ko zze te tele vel a szülo k re szesei lehessenek mindennapjainknak. 140

141 A szülo kkel való együttműko de s a jo vo ben, a ma megle vo stabil alapokról indulva, az óvodai e let sora n folyamatos. Érte kme ro legyen sza munkra ebben a kapcsolatban a jo vo re ne zve is, az, ahogyan ma is to rte nik, ma sodik, harmadik gyermeküket is szívesen hozza k óvoda nkba, so t az igazi elismere s, amit tapasztalunk, hogy szülo ke nt, leendo óvóno ke nt is ige nylik volt óvoda saink, hogy ebbe a kis óvoda ba ja rhasson gyermekük, ahol o k valamikor nagyon sze p napokat to lto ttek. Hiszen tartalmas munka t az a szülo tud ve gezni, aki úgy e rzi, gyermeke valódi to ro do gondoskoda s ko zepette to lti napja t. Így o zavartalanul ke pes koncentra lni munka ja ra. O voda nk a csala ddal együttműko dve biztosítja a gyermek szeme lyise gfejlo de se t. A nevele s elso dleges színtere a csala d, az óvoda a csala di nevele s kiege szíto je. To rekszünk folyamatosan a csala dokkal való együttműko de sre a gyermek szeme lyise ge nek megismere se ce lja ból Óvodánk és az iskola kapcsolata O voda nk nyitott e s kezdeme nyezo, jó kapcsolatot a pol a ko rzeti iskola kkal. Fontos sza munkra a ko lcso no s bizalom, tisztelet, megbecsüle s egyma s nevelo munka ja ira nt. Az óvoda ból az iskola ba to rte no zavartalan a tmenet megkíva nja nevelo munka nk o sszehangola sa t az inte zme nyek együttműko de se t. Ennek e rdeke ben nevelo testületünk lehetúve teszi, hogy a gyermekek pozitív e lme nyek útja n megismerkedjenek az iskolai e letmóddal. Kapcsolattartásunk formái: Rendszeresek a nagycsoportosok iskolai la togata sai, amikor az iskola ba induló gyermekeink megismerkedhetnek az iskola val, az iskola ban folyó tanula ssal. Szeme lyes kapcsolatot teremtenek a majdan velük foglalkozó tanítókkal. Mi pedagógusok is folyamatosan kapcsolatban vagyunk egyma ssal, a tadjuk egyma snak tapasztalatainkat. Nyílt taníta si óra k e s esetmegbesze le s kerete ben minden e vben leheto se günk van arra, hogy nyomon ko vethessük re gi óvoda saink iskolai fejlo de se t. Folyamatos re sztvevo i vagyunk a ko zo s ünnepi programoknak, rendezve nyeknek: Luca za s, Mikula s va ra s, kara csonyi műsor, iskolai e vnyitó stb. Jelen vagyunk az iskola k a ltal megszervezett sportversenyeken, ke pviseltetjük óvoda nkat rajzpa lya zatokon, vers-e s mesemondó versenyeken is. 141

142 Óvodánk és a közművelődési intézmények kapcsolata A ko zművelo de si inte zme nyek rendezve nyeit a gyermekek e letkori saja tossa gait e s e rdeklo de se t figyelembe ve ve rendszeresen /pl.: színha zbe rlet/, vagy alkalomszerűen la togatjuk. Ko zművelo de si inte zme nyekkel való együttműko de sünk sora n kibo vítjük, elme lyítjük a gyermekek ismereteit, e rdekes teve kenyse gekkel, mesterse gekkel ismerkedhetnek meg, kia llíta sokon, ba bszínha zi elo ada sokon vehetnek re szt. A területe rt felelo s óvodapedagógus a llandó kapcsolatot tart a ko zművelo de si inte zme nyekkel. Megküldik a műsorterveket e s plaka tokat. O voda saink, elso sorban a nagycsoportosok, to bb rendezve nyen vesznek re szt. Folyamatos kapcsolatot tartunk a: Berzsenyi Da niel Megyei Ko nyvta rral, Savaria- e s Schmidt Múzeummal, Agora Szombathelyi Kultura lis Ko zpontral, Bartók Be la Zeneiskola val Kapcsolatunk a Fenntartó Önkormányzattal A ko zoktata s - ira nyíta ssal való kapcsolatunk legfontosabb szerve Szombathely Megyei Jogú Va ros Önkorma nyzata, ezen belül is : Szombathely Megyei Jogú Va ros Polga rmesteri Hivatala, Ege szse gügyi e s Ko zszolga lati Oszta ly, Szombathely Megyei Jogú Va ros Polga rmesteri Hivatala Ko zgazdasa gi Oszta ly, Szombathely Megyei Jogú Va ros Polga rmesteri Hivatala, Ege szse gügyi e s Ko zszolga lati Oszta ly, Szocia lis e s Csala dve delmi Iroda, Va rosi Gya mhivatal /jogi ügyekben, pl. gyermekelhelyeze sben do nt/. Ezen szervek munkata rsai meghata rozza k munka nk felte teleit e s - a tanügy-igazgata si feladatok re ve n - annak rendje t is. A kapcsolat egyfelo l hivatali, ma sfelo l ta mogató, segíto jellegű. Proble ma ink megolda sa ban mindig a konstruktivita s jellemzo Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat 142

143 Segítse get nyújt a csala dokban felmerülo adóssa g- e s va lsa gkezele sben, a csala dok e letvitele vel kapcsolatos gondok megolda sa ban Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézménye, Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottsága A nevele si tana csada s, szake rto i bizottsa gi teve kenyse g, korai fejleszte s, logope diai ella ta s e s az iskolapszichológia, e s a gyógytestnevele s területe n nyújt segítse get inte zme nyünknek. Gyógypedagógus, pszichológus, fejleszto pedagógus, logope dus, gyógytorna sz, gyógytestnevelo kolle ga k a llnak a csaka dok rendelkeze se re. A pedagógiai szakszolga lati inte zme nyek feladata a pedagógiai oktató-nevelo munka segíte se, kiege szíte se szakszolga lati feladatella ta s e rdeke ben. A Vas Megyei Pedagógiai Szakszolga lat Megyei Szake rto i Bizottsa ga, a pedagógiai szakszolga lati inte zme nyek műko de se ro l szóló 15/2013. (II.26) EMMI rendelet e rtelme ben diagnosztikai e s koordina ciós feladatokat la t el Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Savaria Regionális Pedagógiai Szakmai és Kutató Központ Pedagógiai munka nkhoz ige nybe veszünk a pedagógiai, szakmai szolga ltata sokat, mint: ke pze sek, tova bbke pze sek, o nke pze sek szerveze se, segíte se. Ba zisóvodai teve kenyse günkkel ko zreműko dünk a szakmai szolga ltata sban, az óvodapedagógusok re szt vesznek az Inte zet a ltal szervezett szakmai tova bbke pze seken, szakmai munka nkhoz ige nybe vesszük óvodai szaktana csadók segítse ge t Kapcsolatunk egészségügyi intézményekkel A gyermekorvos rendszeres ege szse gügyi vizsga latot ve gez a gyermekek ko re ben, a ve do no ko zvetít óvoda nk e s az óvoda orvos ko zo tt, illteve ege szse gügyi feladatokat la t el. Megszervezzük a gyermekek iskolafoga szati, szeme szeti, a ltala nos szűro vizsga latait. 143

144 Kapcsolatunk egyéb intézményekkel, civil szervezetekkel A ko lcso no s odafigyele sen, egyma s segíte se n alapulnak. Az Ido sek Átmeneti Otthona ba óvoda saink ella togatnak, kis műsorokkal kedveskednek az ott e lo ido s embereknek. O voda saink megtanulja k az ido sek tisztelete t, igyekeznek o ro met szerezni nekik az ünnepi műsorokkal, e s apró aja nde kokkal. To bb sza lon kapcsolódunk települe sünko n műko do kultura lis e s civil szervezetekhez.to rekszünk arra, hogy kapcsolatrendszerünk egyre színesebb, sokoldalúbb legyen.terveink ko zt szerepel hata ron túli kapcsolatok kie píte se ma s óvoda kkal Püspöki Hivatal Kapcsolatunk kerete ben helyet e s ido keretet biztosítunk a Ko znevele si To rve nyben meghata rozottaknak megfelelo en a ja te kos hitoktata shoz. A Püspo ki Hivatal a ltal szervezett hitoktata ssal kapcsolatos feladatok ella ta sa sora n együttműko dünk az egyha zi jogi szeme llyel. Az óvoda biztosítja a hitoktata shoz szükse ges ta rgyi felte teleket, a helyise geket, valamint a jelentkeze shez e s műko de shez szükse ges felte teleket. 13. A szülők által igényelhető szolgáltatások O voda nk az ese lyegyenlo se g e rdeke ben az ala bbi programokat e s tanfolyamokat szervezi megfelelo pedagógiai kontroll mellett, nevele si ido n kívül, a szülo k ige nyei alapja n: 1. Idegen nyelvvel történő játékos ismerkedés (angol nyelv) heti 1 alkalommal, 30 perces ido tartamban óvodapedagógusvezete se vel. Ce lja: a gyermek megismertete se egy idegen nyelven keresztül ma s ne pek kultúra ja val: mondóka k, e nekes, dalos ja te kok. 2. Úszástanfolyam, ke pzett úszóoktatók vezete se vel, e vi 10 alkalommal, heti rendszeresse ggel, 45 perces ido tartamban. Ce lja: a vízhez szoktata s, vízben való mozga s megismertete se, megszerettete se, harmonikus mozga s alakíta sa. 144

145 3. Korcsolya oktatás, ke pzett korcsolyaoktatók vezete se vel, e vi 10 alkalommal, heti rendszeresse ggel, 45 perc ido tartamban. Ce lja: harmonikus testmozga s, együttműko do ke pesse g fejleszte se, kitarta sra nevele s. 4. Hitoktatás, hitoktató re szve tele vel, heti egy alkalommal, 30 perc ido tartamban. Ce lja: a valla s alapjaival való megismerkede s, az e letkori saja tossa g figyelembe ve tele vel. Valla si e s vila gne zeti megkülo nbo ztete s ne lkül. 5. Zeneovi, heti 1 alkalommal, 30 perc ido tartamban. Ce lja: zenei ke szse g- e s ke pesse gfejleszte s. 6. Gyermektánc, heti 1 alkalommal, 30 perc ido tartamban. Ce lja: harmonikus mozga sfejleszte s, ismerkede s a ta rsasta nc alapjaival. 7. Kézilabda, heti 1 alkalommal, 30 perc ido tartamban. Ce lja: a mozga s, labda za s megszerettete se. 8. Bozsik ovi-foci, heti rendszeresse ggel, 30 perc ido tartamban. Ce lja: a mozga skoordina ció fejleszte se- tehetse ggondoza s. 9. Haladás ovi-foci, ke pzett edzo kkel, heti 1 alkalommal, 30 pec ido tartamban, külso helyszínen. Ce lja: a mozga skoordina ció fejleszte se- tehetse ggondoza s. 14. Ön és továbbképzés Szeme lyi felte teleink, az óvodapedagógusok ve gzettse ge biztosítja a programunkban kitűzo tt ce lok marade ktalan megvalósíta sa t. Terme szetesen az o n e s tova bbke pze s minden óvodapedagógus ko telesse ge e s feladata. Figyelemmel kíse rjük tova bbra is a programunkhoz illeszkedo tova bbke pze seket, ennek megfelelo en to rekszünk mind nagyobb sza mban re szt venni ezeken. 145

146 15. Innováció az óvodai gyakorlatunkban 15.1 Az információs és kommunikációs technológiai eszközök (IKT) használatának lehetőségei az óvodában Az óvoda nkban ja ró gyermekek nagy re sze ismeri az infokommunika ciós eszko zo ket e s haszna lja is a mindennapi e lete sora n. A gyors fejlo de s ko vetkezte ben az ismeretek elsaja títa sa nak módja is va ltozik, a gyermekek ke pesek egyszerre to bb mindennel pa rhuzamosan is foglalkozni, a gyors informa cióa ramla shoz szoktak. Épp eze rt fontosnak tartjuk óvoda nkban az IKT eszko zo k megfelelo e s ce ltudatos haszna lata t, mely maga ban foglalja a projektort, sza mítóge pet, laptopot, tabletet, nyomtatót, cd leja tszót, dvd leja tszót, digita lis fe nyke pezo ge pet e s a diavetíto t. Az óvoda nkban dolgozó pedagógusok az IKT eszko zo k haszna lata hoz felhaszna lói szintű ismerettel rendelkeznek. Célunk: Olyan ja te kos teve kenyse gek biztosíta sa, amelyben a gyermekek ismerkedhetnek az informatikai eszko zo k adta leheto se gekkel, ahol új pedagógiai ko rnyezetet teremtve e letkoruknak megfelelo informa ciókat gyűjthetnek a ta gabb szűkebb ko rnyezetükro l. Feladataink: Az infokommunika ciós eszko zo k haszna lata a nevelo munka nk sora n. A kiemelt figyelmet ige nylo e s a tehetse g íge retes gyermekeket színvonalasan e s korszerűen fejlesztjük az IKT eszko zo k haszna lata val, kíva ncsisa gukra alapozva segítjük fejlo de süket ja te kos, egye nre szabott feladatokkal. A nevele si területekhez szervesen illeszkedo, a gyermekek fejlettse ge nek e s e letkori saja tossa gainak megfelelo interaktív, fejleszto ja te kok ke szíte se. Az e rze kele s, e szlele s a ltal sokre tű ismeretszerze s biztosíta sa. Az informa ciók feldolgoza sa va ltozatos teve kenyse gek sora n. A te rben, síkban való ta je kozóda s fejleszte se, Az IKT eszko zo k haszna lata nak megismertete se az e rdeklo do gyermekekkel, Differencia la s, re szke pesse g zavarok megelo ze se. A szülo k informatikai szemle lete nek forma la sa. Vizua lis memória fejleszte se. Figyelem fejleszte se. Egye ni auditív fejleszte s. 146

147 A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére: A gyermekek ismerik az informatikai eszko zo ket. Öro mmel e s szívesen vesznek re szt az IKT eszko zo ket haszna ló ja te kokban, teve kenyse gekben. Ismerik az informatikai eszko zo k haszna lata nak szaba lyait e letkornak megfelelo en. SNI gyermekek és az IKT eszközök használata Az SNI gyermekek fejleszte se vel kapcsolatban sok leheto se get felhaszna lhatunk; ke peket ke szíthetünk anyanyelvi fejleszte shez, hanganyagot gyűjthetünk a halla s fejleszte se hez, e s kivetíto, vagy diafilmek segítse ge vel nagyme reto ke peket is vetíthetünk a gyerekeknek. Segít a differencia lt fejleszte sben, aka r egye nileg, aka r csoportosan. A külo nfe le teve kenyse gekhez nagyon jó motiva ciós eszko z lehet az IKT eszko zo k haszna lata az SNI gyermekek sza ma ra is Bázisóvodai tevékenység Inte zme nyünk a es nevele si e vto l az ELTE- Savaria Regiona lis Pedagógiai Szolga ltató e s Kutató Ko zpont ba zisóvoda jake nt la t el feladatokat, melynek kerete ben leheto se get biztosít műhelymunka k, tova bbke pze sek sza ma ra, jó gyakorlatok bemutata sa ra. Ba zisinte zme nyi teve kenyse günkkel o szto no zzük ma s ko znevele si inte zme nyek pedagógiai szakmai fejlo de se t. Ke szen a llunk arra, hogy tuda sunkat megosztjuk az e rdeklo do k sza ma ra, segítve az inte zme nyek szakmai teve kenyse ge t, az ott folyó nevelo -oktató munka eredme nyesse ge t. 16.Programbeválás Ellenőrzés, értékelés: Programunk sikeresse ge t az óvodai e let ve ge re ele rheto, kitűzo tt fejlettse gi szint hata rozza meg.ehhez viszonyítva elleno rizheto, me rheto, elemzheto gyermekeink fejlettse gi szintje e s pedagógiai munka nk A program működését tervező, elemző, értékelő dokumentumok: A pedagógiai munka t az inte zme nyünk programja nak megfelelo en hosszabb-ro videbb ido szakra, e s teve kenyse gekre bontva tervezzük. 147

148 Tudatosan e s tervszerűen biztosítjuk a gyermekek fejlo de se hez szükse ges, differencia lt teve kenykede s felte telrendszere t. Feladatunk az egye ni ke pesse gekhez igazodó teve kenyse gtartalmak kimunka la sa, gazdag, színes teve kenyse gek biztosíta sa. 17. Menedzselés, marketingtevékenység az óvodánkban Óvodánk arculatának meghatározói az óvoda nk objektív te nyezo i, múltja, profilja, nagysa ga dolgozóink kvalita sa, az óvoda nk formai megjelene se: neve, emble ma ja, színvila ga, belso terek megkompona la sa. az óvoda nk szeme lyi te nyezo i: felle pe s, megjelene s, o lto zko de s, ta rgyalóke pesse g, partnerkezele s, hangve tel e s stílus. Óvodánk menedzselésének szempontjai szaba lyozzuk a szoka srendszereket, pontosan tudjuk ki a legmegfelelo bb ember bizonyos teve kenyse gek elve gze se re, a munka t e s a felelo sse get megosztjuk, tiszta ban vagyunk a szervezetünk struktúra ja val, biztosítjuk a programhoz igazított tova bbke pze si rendszerben való re szve telt. 148

149

150 Felhasznált irodalom Nemzeti ko znevele sro l szóló e vi CXC. To rve ny 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet Ba nki Vera-Ba lva nyos Huba: Differencia la s a műve szeti nevele sben, OKKER Kiadó, Me rei Ferenc - V. Bine t Ágnes: Gyermekle lektan (Gondolat Kiadó, Bp., 1971.) Bruno Bettelheim: A mese bűvo lete e s a bontakozó gyermeki le lek Raabe Kiadó O vóno k kincsesta ra Módszertani ke ziko nyv 150

151 1. sza mú melle klet Egészségfejlesztési program 151

152 1. Egészségfejlesztés 1.1 Az egészségfejlesztés célja Az óvodai ege szse gfejleszte s ce lja t a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. hata rozza meg, mely szerint: (1) A teljes ko rű ege szse gfejleszte s ce lja, hogy a nevele si-oktata si inte zme nyben elto lto tt ido ben minden gyermek re szesüljo n a teljes testi-lelki jólle te t, ege szse ge t, ege szse gi a llapota t hate konyan fejleszto, a nevele si- oktata si inte zme ny mindennapjaiban rendszerszerűen műko do ege szse gfejleszto teve kenyse gekben. (2) A nevele si-oktata si inte zme ny a ltal műko dtetett teljes ko rű ege szse gfejleszte s olyan folyamat, amelynek eredme nyeke ppen a pedagógusok a nevele si- oktata si inte zme nyben ve gzett teve kenyse get, a helyi pedagógiai programot e s szervezeti műko de st, a gyermek e s a szülo re szve tele t a nevele si-oktata si inte zme ny e lete ben úgy befolya solja k, hogy az a gyermek ege szse gi a llapota nak kedvezo ira nyú va ltoza sa t ide zze elo. 1.2 Az egészség meghatározása Az ege szse g fogalma t az Ege szse gügyi Vila gszervezet így definia lta: "Az ege szse g a testi (fizikai), a szellemi (pszichikus) e s a ta rsas-ta rsadalmi (szocia lis) jóle t a llapota, nem csupa n a betegse g e s nyomore ksa g hia nya." Az e let e s az ege szse g, az embernek semmi ma ssal nem pótolható alapveto e rte ke. Ne lküle sem egye ni, sem ta rsadalmi le t, sem kultúra nem valósítható meg. Az ege szse g megszerze se, fenntarta sa e s fejleszte se az egyed, illetve a ko zo sse g ege sz e lete n a t tartó, az e lethez, a sikeres o nmegvalósíta shoz e s a ta rskapcsolatokhoz szükse ges feladata t ke pezi. Az ege szse gve do e s ege szse gfejleszto magatarta s ele re se nek felte tele azoknak az alapke pesse geknek az elsaja títa sa, amelyek az ege szse get ve dik, fejlesztik, ha kell, korriga lja k. Napjainkban az ege szse g megtarta sa, fejleszte se, az e letre, a sikerre vonatkozó kompetencia k kialakíta sa ra e pül, amely felte telezi a szeme lyise g (testi, e rzelmi, e rtelmi, akarati e s ta rskapcsolati viselkede s) megismere se t, gyakorla ssal ero síti a külo nbo zo e lethelyzetekben a testi-lelki edzettse get, pótolja, kiege szíti a hia nyzó ege szse gve do ke pesse get, tova bba attitűdde alakítja az ege szse gve do magatarta st. 152

153 1.3 Egészségfejlesztés kisgyermekkorban Az O vodai nevele s orsza gos alapprogramja az óvodai nevele s alapveto feladata nak a gyermek testi e s lelki szükse gleteinek kiele gíte se t jelo li meg. Ezeknek a szükse gleteknek kiele gíte se biztosíthatja a kisgyermek ege szse ges fejlo de se t, a legteljesebb ege szse gi potencia lja nak ele re se t, azaz a leheto se get arra, hogy a gyermek a mindennapi e let alternatíva i ko zül a legege szse gesebbet va lassza. Az ege szse g fejleszte se kisgyermekkortól kezdo dik, így az óvodai ege szse gnevele s megalapozó jelento se gű a szeme lyise gfejleszte sben. Az ege szse gve do potencia l fejleszte se megko veteli, hogy az óvodai nevele s segítse az ege szse ges e letvitel ira nti ige ny kifejlo de se t, az ege szse ges e letmód va laszta sa t, az ege szse get ka rosító magatarta sok visszaszoríta sa t. Az ege szse g ve delme tanítható, fejlesztheto. A kisgyermekkorban to rte no ege szse gre nevele snek az e let tova bbi szakaszaira is kiható jelento se ge van. Ezeket figyelembe ve ve az óvodai ege szse gfejleszte s kiemelt nevele si terület. Az óvodai nevele s elva laszthatatlan re sze az ege szse g fejleszte se re (promóció) e s az ege szse gka rosoda s megelo ze se re (prevenció) ira nyuló ege szse gnevelo teve kenyse g. Mindke t ege szse gfejleszte si feladat vonatkozik a testi, a lelki e s szocia lis nevelo teve kenyse gre. Az ege szse gnek a nevele si folyamat minden mozzanata ban alapozó szerepe van. A modern e rtelmeze sű ege szse gnevele s sze lesko rűen ke szíti fel az óvoda s gyermeket az ege szse gve delme re: edzi a testi ero nle te t, gondozza lelki (e rzelmi, akarati, e rtelmi) kiművele se t e s az emberta rsakkal kapcsolatos (szocia lis) együttműko de si ke szse ge t. Az ege szse g ha rmas (testi, lelki, ta rskapcsolati) jellemzo je megbonthatatlanul egybefonódik a szeme lyise gfejleszte s feladata val, annak ve delme, fejleszte se nem o na lló nevele si feladat. A specia lis ege szse gfejleszto szempontokra e s módszerekre az óvodapedagógusnak tudatosan kell felke szülnie. A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. (3) A nevele si-oktata si inte zme ny mindennapos műko de se ben kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermek ege szse ghez, biztonsa ghoz való jogai alapja n a teljes ko rű ege szse gfejleszte ssel o sszefüggo feladatokra, amelyek az ala bbi ta bla zatban olvashatók: 153

154 2. Az egészségfejlesztés területei Az egészségfejlesztés területei 1. Egészséges táplálkozás 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás 3.Személyi higiéné 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése 6. Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás 154

155 2.1. Az egészséges táplálkozás Az ege szse gfejleszte si program az óvoda s gyermekek ege szse ges ta pla lkoza si szoka sainak megero síte se t e s az óvodai e tkeztete s otthoni kiege szíte se t szolga lja. A helyes e tkeze si szoka sokat kisgyermek korban kell kialakítani e pp úgy, mint az ege szse ges e letmód egye b jellemzo it, o sszetevo it (pl. a mozga sige ny kifejleszte se t, az alapveto szeme lyi higie ne s ismeretek elsaja títa sa t e s begyakorla sa t). A fejlo de s alapfelte telei ko zo tt kiemelt jelento se gű a gyermek ege szse ges ta pla la sa, mivel az óvoda s gyermek fejlo de se nek egy olyan periódusa ban van, melyre jellemzo a nagyfokú e s rendszeres fizikai aktivita s, a szervezet gyors no vekede se, ami ennek megfelelo ta panyagfelve telt tesz szükse gesse. A teljesíte s nemcsak anyagiakon (e lelmeze si norma n), de szemle leten (e trend-o sszea llíta son), óvóno i leleme nyesse gen (ege szse gpedagógiai kultura ltsa gon) e s a szülo k segíto együttműko de se n is múlik. A gyermeknek az ege szse ges ta pla lkoza s e rdeke ben naponta az o t alape lelmiszer- csoport mindegyik tagja ból kell fogyasztania. Az alape lelmiszer-csoportok ko zo tt a ko vetkezo ket tartjuk sza mon: kenye r, pe ka rú, te sztafe le, rizs, gyümo lcs, zo ldse g, hús, hal, toja s, tej e s tejterme k, olaj, margarin, vaj, zsír. Nincs egyetlen olyan ta pla le k, e telfe lese g sem, amely a felsorolt alape lelmiszer csoportokban tala lható szükse ges ta panyagot megfelelo mennyise gben tartalmazna. Mindezek e rtelme ben inte zme nyünkben külo no sen odafigyelünk a gyermekek ege szse ges e tkeztete se re. Az óvoda és az óvodapedagógus feladatai: kultura lt e tkeze si ko rülme nyek biztosíta sa, az e tkeze s ve ge n az asztalok rendje nek helyrea llíta sa nak az ira nyíta sa, az óvodai napirend kerete ben a gyermekek új ízekkel, ismeretlen e tel e s italfe lese gekkel való megismertete se, az e tkeze s o ro mtelive te tele, jó hangulat teremte se az e telek elfogyaszta sa hoz, 155

156 intenzív ra ga sra o szto nze s, folyade k folyamatos biztosíta sa, a gyermekek e letkora nak, fejlettse ge ge nek megfelelo en kana l, villa, ke s helyes haszna lata nak megismertete se, fokozott figyelem a ta pla le k e rze keny gyermekek die ta ja ra, a szülo kkel, ta mogatókkal ko zo sen havonta gyümo lcs- e s zo ldse g-nap szerveze se, tana csada s a szülo knek (szülo i e rtekezleten, fogadóóra n, ko tetlen besze lgete s kerete ben), hogy az óvodai e trendet otthon milyen e telfe lese gekkel ege szítse k ki, az ege szse ges ta pla lkoza sra nevele s e rdeke ben ja te kos alkalmak teremte se, alternatív ege szse gfejleszto programok (pl.projektek) megvalósíta sa, hogy a gyermekek maguk is re szesei legyenek egyszerűbb e telek elke szíte se nek (pl. sala ta ke szíte s, tízórai o sszea llíta s) az ege szse ges ta pla lkoza s ege szse gre gyakorolt hata sai adjanak alapot a teve kenyse geknek. A gyermekek o szi piacot, zo ldse ges üzletet, kertet la togatnak meg, ismerkednek gyümo lcso kkel, zo ldse gfe le kkel, minden e rze kszervet megmozgatva a tapasztalatszerze s sora n. Mindezeket vesrsekkel, mondóka kkal, mese kkel, ko rja te kokkal kíse rve teszik me g vonzóbba a gyermekek sza ma ra az óvodapedagógusok. Ko zo s sala take szíte s, zo ldse gbo l, gyümo lcsbo l. a magas cukortartalmú e telek e s italok, a magas só-e s telítetlenzsír-tartalmú e telek fogyaszta sa nak cso kkente se, a zo ldse gek e s gyümo lcso k, illetve a tejterme kek fogyaszta sa nak o szto nze se, a fogmosa s, az o lto zko de s, a pihene s, a betegse gmegelo ze s e s az ege szse gmego rze s szoka sainak alakíta sa. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: o na llóan el tudja k do nteni, hogy mennyi e telt fogyasztanak, o na llóan to ltenek vizet a kancsóból, ismerik a kultura lt e tkeze s szoka sait, higie nikusan e tkeznek, szívesen kóstolnak meg új ízeket, ismerik a fogyasztott e telek, gyümo lcso k, zo ldse gek neve t. az óvoda ba nem hoznak sze nsavas üdíto t, chips-et a gyermekeknek. 156

157 2.2 Mindennapos testnevelés, testmozgás A mozga sszervek fejlo de se nek belso, e lettani ingere a mozga sra való ke sztete sben mutatkozik meg, eze rt a mozga s e lettanilag a kisgyermek alapveto e letjelense ge. A gyermek mozga sige nye folyamatos kiele gíte sre va r. A va ltozatos mozga sleheto se g biztosíta sa óvoda saink sza ma ra kiemelt feladatunk, eze rt minden nap alkalmat teremtünk ra. A kisgyermek mozga sszükse glete nek kiele gíte se legnagyobb re szt a ja te kteve kenyse g útja n valósul meg. A ja te k, a mozga s segíti a gyermeket o nmaga e s a ko rnyezo vila g jobb megismere se ben, a ko rnyezet felfedeze se ben e s meghódíta sa ban. A felfrissíto, edzo mindennapi testnevele s ko ze ppontja ban is a sok mozga ssal ja ró ja te k a ll. Emellett korcsoportra szabott, testnevele si csoportos foglalkoza st is tartunk hetente, amelyen olyan elemi mozga sokat tanulnak e s gyakorolnak a gyermekek, amelyek sporta gi mozga sokból levezetheto k, de elemi jellegükne l fogva ma r elveszítette k sporta gi jellegüket.(ma sza s, ja ra s, futa s, ugra s, doba s, elkapa s). A gyermekek fokozott mozga sige nye nek kiele gíte se t jól szolga lja k az udvari ja te kok e s munkaeszko zo kkel való munka lkoda sok. Ha az ido engedi, sokat tartózkodunk a szabadban. Az udvari teve kenyse g mellett a se ta, kira ndula s ege szíti ki a levego ze st. A nagycsoportosaink sza ma ra úsza s oktata st szervezünk. A mozga shoz va ltozatos eszko zo ket biztosítunk, melyek alkalmasak a nagy e s finommozga sok fejleszte se re. Az egyensúlye rze k kialakíta sa ra specia lis eszko zo ket is haszna lunk. A ne gy-o t e ves korban kialakuló alakva ltoza s, a hirtelen no vekede s gyakran okoz hanyag testtarta s, eze rt a szervezett tornafoglalkoza sok kerete ben prevenciós, fejleszto tornagyakorlatok ve gze se vel segítjük a gerinc deformita sok megelo ze se t. A la bboltozatot ero síto, fejleszto mozga ssal a lúdtalpas gyermek la btarta sa t javítjuk. Minden e vben gyermeknapon szervezünk a csala dok sza ma ra ja te kos sportvete lkedo ket, ezzel is megalapozva a rendszeres mozga s megszerettete se t, felkelteni az e leten a t tartó sportteve kenyse g ira nti ige nyt óvoda sainkban. Az óvodapedagógus feladatai a mozgásigény kielégítése és testi képességek fejlesztése érdekében: a gyermekek ege szse ges fejlo de se e rdeke ben azoknak a felte teleknek a megteremte se, amelyek elo segítik a biológiai fejlo de st, ko vetik a szervezet teherbíró-ellena lló- e s 157

158 alkalmazkodóke pesse ge t, valamint fejlesztik erejüket, ügyesse güket, gyorsasa gukat e s a llóke pesse güket, az udvar leheto se geinek kihaszna la sa a gyermekek nagymozga sa nak fejleszte se hez (ja ra s, futa s, kúsza s, ma sza s), mine l to bb alkalom biztosíta sa a szabad mozga sra, mivel ez gyakorla si leheto se get ad az ira nyított mozga s-teve kenyse g alatt megismert mozga sforma k to bbszo ri isme tle se re, a mozga sos teve kenyse get, s azok eszko zeit mindenkor a gyermekek e letkora hoz, egye ni szükse gleteihez, fejlettse gi szintje hez e s a csoport o sszete tele hez me retezni, ira nyított mozga sos ja te kokat szervezni heti egy alkalommal edze si leheto se get biztosítani a ko rnyezet, levego, nap kihaszna la sa val, megtervezni a helyet, ido t, e s a ko zegekben való mozga st fokozatos terhele ssel, figyelembe ve ve a koroszta lyok e letkori saja tossa gait, ido ja ra stól függo en (ko d, -5 fok, eso, viharos sze l esete n nem) napi 1-3 óra t levego e s napfe ny edze st biztosítani a gyerekeknek a fokozatossa got betartva. A nya ri napirend alakíta sa na l az ege sz napos levego n való tartózkoda sra to rekve s (kive tel az ero s napsuga rza s miatt a óra ko zo tti ido szak), az a ltala nos balesetve delmi szaba lyok megismertete se, begyakoroltata sa e s elleno rze se a gyermekek biztonsa ga nak e s ege szse ge nek ve delme ben, a mozga s uta ni regenera lóda s biztosíta sa, szülo k bevona sa a programba. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: szívesen mozognak, e s kitartóak a mozga sos ja te kokban, ke pesek harmonikusan együttműko dni ta rsaikkal mozga sos te kenyse gekben, o ro mke nt e lik meg a- ko zo s (ja te kos, sportos) mozga st, kialakult nagymozga suk, finommozga suk, egyensúlye szlele sük o sszerendezett, ismerik e s biztonsa gosan haszna lja k a mozga sfejleszto e s mozga sos teve kenyse gekhez szükse ges eszko zo ket, szívesen tartózkodnak a szabad levego n, e s terme szetes ige nyükke va lik a szabadban való mozga s. 158

159 2.3. Személyi higiéné A gyermek a csala dból e rkezik az óvoda ba, maga val hozza az otthoni higie ne s szoka sokat, amelyek nem felte tlenül azonosak az óvoda mindennapos szoka s rendje vel Testápolás A testa pola s a gyermekek ege szse ge nek ve delme t, testük, ruha zatuk gondoza sa t, rendszeres e s szükse g szerinti tiszta lkoda sukat e s ige nyük kialakula sa t szolga lja. A gyermek higie ne s a llapota nak megíte le se, szükse g esete n a testa pola s pótla sa az óvodapedagógus, e s a dajka re sze ro l benso se ges ella ta st ige nyel. A higie ne s szemle let a tada sa teha t nem jelenthet a gyermek sza ma ra megsze gyeníte st. Elegendo ido t e s szükse ges segítse get biztosítunk a gyermekeknek a teve kenyse g ella ta sa ra. Alapko vetelme ny, hogy a szeme lyi higie ne s felszerele s minden gyermek sza ma ra külo n-külo n a lljon rendelkeze sre. Az óvodapedagógus feladatai: a tiszta lkoda si folyamat megismertete se: helyes sorrendise g e s technika begyakorla sa, a legfo bb szeme lyi higie nia s nevele si feladatunk: a ke zmosa s szoka ssa fejleszte se (szeretetteljes le gko rben), valamint a legintimebb higie ne s teve kenyse g, a WC e s a WCpapír haszna lata nak megtaníta sa. Az óvodapedagógus, e s a dajka re szt va llal ennek begyakoroltata sa ban, a tisztasa g alapveto fontossa ga t, a betegse g-, e s ferto ze sek megelo ze se nek jelento se ge t e letkor specifikus módszerekkel tudatosítja a gyermekekben. Ezen belül a test tiszta ntarta sa n e rtjük, a bo r, fogak, sza jüreg, haj, e rze kszervek, ko rmo k a pola sa t. A ruha zat higie nia ja a mosa s, ta rola s feladatait is tartalmazza. Az óvodapedagógus a ko zvetlen ko rnyezete tiszta ntarta sa ra is hangsúlyt fektet. A megvalósíta sban fejlettse g szerint segítse get nyújt, fokozatosan alakítja ki az o na llósa got. A napirend keretei ko zo tt elegendo ido t biztosít a gyermekeknek a gondoza si teendo k egye ni tempó szerinti ve gze se re. A saja t szeme lyi felszerele s (to rülko zo, zsebkendo, fe sű, fogmosó-felszerele s) haszna lata ra szoktata s. 159

160 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: a testa pola si szoka soknak megfelelo en a gyermekek teljesen o na llóan, felszólíta s ne lkül tiszta lkodnak, fogat mosnak, fe sülko dnek e s haszna lja k a WC-t, vegye k e szre bepiszkított kezüket, bo rüket e s azt kellemetlennek, zavarónak, a tisztasa got pedig kellemes a llapotnak e rezze k, csak a saja t felszerele süket haszna lja k, a tiszta lkoda si eszko zo kre vigya znak, helye re teszik azokat, zsebkendo jüket o na llóan haszna lja k ko ho ge sne l, tüsszente sne l egyara nt, segítsenek a kisebbeknek a külo nbo zo o nella ta sra ira nyuló teve kenyse gekben Öltözködés Az o lto zko de s sora n minden gyermeknek szükse g szerint segítünk. A szülo ket igyekszünk meggyo zni, hogy gyermeküket ido ja ra snak megfelelo en o lto ztesse k, legyen va ltóruha juk, a ruha kba rajzolja k bele a gyermekük jele t. A szülo ket arra o szto no zzük, hogy gyermeküket ne a divat szerint o lto ztesse k, hanem a ke nyelem szerint, hogy mozga sukban ne legyenek akada lyozva, mert a megfelelo ruha zatban a gyermek szabadon mozoghat, jól e rzi maga t. A gyermekeknek külo n o lto zo szekre nyük van, ovis zsa kjuk, tornazsa kjuk. Külo n odafigyelünk e s a gyermekeket is figyelmeztetjük, hogy ruha jukat mindig a helye re tegye k. Az o lto zetnek igen fontos re sze a va ltócipo, legyen hajle kony a talp, sze les az orr-re sz, e s megfelelo a me ret. Ne akada lyozza a la b mozga sa t, fejlo de se t e s segítse elo a la bizmok tónusa nak kialakíta sa t, ro gzíte se t. A jól kiva lasztott va ltócipo vel elkerülheto a balesetek túlnyomó re sze. Az óvodapedagógus feladatai: elegendo ido t e s szükse ges segítse get biztosítson az o lto zko de sben e s a ruha zat elhelyeze se ben a gyermek o lto zo szekre nye ben a megfelelo viselet kiva laszta sa ban o sszefügge seket ta r fel a gyermekekkel az ido ja ra s e s a teve kenyse gek ko zt, fokozatosan kialakítja az o na llósa got, megismerteti e s begyakoroltatja az o lto zko de shelyes sorrendje t, technikai foga sokat tanít: gombola s, ko te s, cipza roza s, kifordíta s, eleje- ha ta, bal-jobb megkülo nbo ztete se, a gyermekek saja t felszerele se nek, ruha juk felismere se nek gyakorla sa, 160

161 a napirend keretei ko zo tt elegendo ido t biztosít a gyermekeknek az o lto zko de s egye ni tempó szerinti ve gze se re, a megvalósíta sban fejlettse g szerinti segítse get nyújt. A szülo kkel való kapcsolattarta s sora n a megfelelo mennyise gű e s mino se gű ruha zat e s cipo biztosíta sa ra javaslatot tesz (pl. műsza las anyagok kerüle se, va ltóruha k, la bboltozatot e s la bfejet ve do cipo k biztosíta sa) A fejlo dés várható eredménye az óvodáskor végére: a gyermekek teljesen o na llóan o lto znek, ke pesek megva lasztani a helyes o lto zko de si sorrendet, o na llóak az adott ho me rse kleti viszonynak megfelelo ruha zat kiva laszta sa ban. Ke pesek o na llóan va ltoztatni ruha zatukon az ido ja ra snak megfelelo en, ismerik saja t ruha jukat e s azt mindig a jelükho z teszik, tudnak cipo t fűzni e s ko tni, valamint ruha jukat ki- begombolni, segítenek a kisebbeknek az o lto zko de sben Pihenés A szervezet ege szse ges fejlo de se hez elengedhetetlen a napi pihene s. Ehhez szükse ges a tiszta levego, a csend, a nyugalom e s ke nyelmes ruha zat. Az óvoda ban ke nyelmes alvós ruha ban alszanak a gyermekek, melyet a szülo k hoznak. A szülo k gondoskodnak az a gynemű, pizsama mosa sa ról. Feladataink: az ege szse ges e letvitel, az ege szse ges e letmód ira nti ige ny megalapoza sa, kialakíta sa (rendszeres e letritmus, megfelelo napirend), A helyes e letritmus alakíta sa a csala ddal együtt, eze rt javasoljuk a szülo knek, hogy az e tkeze sek e s a pihene s ido pontja t szombaton e s vasa rnap is ce lszerű betartani, a pihene shez nyugodt, meghitt le gko r biztosíta sa a csoportok hagyoma nyainak megfelelo en: e nekle s, zenehallgata s, mese le s elalva s elo tt. az egye ni szoka sokravaló figyele s, az otthoni kedvencek kel való alva s engede se. a ke nyelmes alva s e rdeke ben a ke nyelmes alvós ruha haszna lata ra szoktata s. 161

162 az egyma s ira nti tolerancia ra szoktata s, piheno ido alatt csendben vagyunk, nem zavarjuk a ta rsainkat. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: teve kenyse güket o na llóan is ke pesek az óvodai napirend szerint ve gezni, ismerik e s betartja k a szaba lyokat, nyugodtan, csendben pihennek minimum 1 óra t Környezeti higiéne A vila gszinten egyse gesülo, globaliza lt vila g a terme szet megve de se t, a hullade k kezele se t, az energia val való takare kossa got is beemeli az óvodai nevele s kompetencia ja ba. Az óvoda s gyermek saja t testi gondoza sa nak megtaníta sa e s mozga sige nye nek kiele gíte se csak ege szse ges ko rnyezetben to rte nhet. Ennek e rdeke ben a dajka k munka ja hoz tartozik a mindennapos portalaníta s, felmosa s, ferto tleníte s, szello ztete s, a higie nia s szaba lyok betartata sa a gyermekekkel. Az óvodapedagógusok a balesetvesze ly elkerüle se e rdeke ben a gyermekek a ltal haszna lt eszko zo ket fokozott odafigyele ssel kezeli, szükse g esete n kezdeme nyezi javíta sa t, csere je t. Külo no sen az udvari ja tszóeszko zo kre vonatkozóan. Feladataink: O vodapedagógusok e s dajka k ko zo sen: a ko rnyezet ve delme hez e s megóva sa hoz kapcsolódó szoka sok alakíta sa, a ko rnyezettudatos magatarta s megalapoza sa, a ko rnyezet fenntarthatósa ga nak e rdeke ben a gyermekeket az energia val való gazda lkoda sra e s a szelektív hullade kgyűjte s fontossa ga ra nevelni, az óvoda tisztasa ga nak megóva sa, az óvoda e pülete nek e s ko rnyezete nek sze píte se, vira gosíta sa, a csoportszoba k szello ztete se, a helyes fűte s e s vila gíta s biztosíta sa, takare koskoda s az energia kkal: víz, ga z, a ram, papír. Dajka k: az udvar tiszta ntarta sa, gondoza sa, a helyise gek, melle khelyise gek takaríta sa, 162

163 a foglalkoza si eszko zo k higie nia ja, rendben tarta sa. A fejlo dés várható eredménye az óvodáskor végére: a ko rnyezetükben igyekeznek mindenütt rendet tartani, ismerik a rendetlense g megszüntete se nek módja t, megfelelo en haszna lja k az óvoda e pülete nek helyise geit, valamint a ko rnyezet tiszta ntarta sa ra szolga ló eszko zo ket (la bto rlo, takarító eszko zo k), takare koskodnak a vízzel, a gyermekek re szt vesznek elemi terme szetve delmi teve kenyse gekben (te li mada rve delem, e lo le nyek, no ve nyek óva sa) Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A dohányzás megelo zésének feladata Felme re sek igazolja k, hogy az óvoda s gyermekek csala dja nak to bb mint fele ben e l doha nyzó felno tt, aki kedvezo tlen minta t nyújt a gyermekek sza ma ra. A doha nyza s megelo ze se ben e s visszaszoríta sa ban jelento s szerep jut az óvodapedagógusoknak e s az óvoda technikai szeme lyzete nek. Az óvoda felno tt dolgozói modellt, minta t jelentenek a gyermekek sza ma ra, eze rt az óvoda dolgozói nagyobb felelo sse ggel tartoznak szeme lyes pe ldamutata suke rt. Az óvoda feladata minden olyan helyzet elkerüle se, amely a gyermeknek kedvezo tlen mintake nt szolga lhat. Az óvoda ege sz területe doha nyza smentes terület. To rekszünk arra, hogy az inte zme nyünk dolgozói ne doha nyozzanak. A szülo ket is o szto no zzük erre, hogy pozitív pe lda t mutassanak a gyerekeiknek e s induljon mozgalom a kisgyermekek otthoni doha nyza smentes ko rnyezete e rdeke ben. Ajánlott tevékenységek: Szabad besze lgete sek. A besze lgete s kezdeme nyezo je lehet az óvodapedagógus, de lehet maga gyermek is (valamely aktua lis eseme nnyel, e lme nnyel, filmjelenettel stb. kapcsolatosan). A szabad besze lgete sben kisebb, o nke ntesen csatlakozó gyermekcsoport vehet re szt besza molóval, eseme nyek e rte kele se vel, ke pek ne zegete se vel, stb. pa rhuzamosan. Fontos: az o nke ntes re szve tel, a szabad megnyilatkoza s e s ve leme ny-nyilva níta s. A doha nyza s 163

164 a rtalmainak elemze se re szolga ló szabad besze lgete sek kezdeme nyeze se re a ko vetkezo alkalmakat, leheto se geket alkalmazzuk: kira ndula si e lme nyek feldolgoza sa: napsüte s, szabad levego, mada rdal, napoza s, va rosi, falusi e lme nyek megbesze le se: az utca forgalma, a ge pkocsik füstje, az a ruha zak levego je, gya rak ko rnye ke nek kedvezo tlen viszonyai, utaza s to megko zlekede si ja rművo n, "talpona llók", ivók, vende glo k külso ke pe, az utcai porke pzo de s, az otthoni a llattarta ssal ja ró szagok, e lme nyek elmonda sa a doha nyfüsto s helyise gekro l: saja t laka sunk levego je, szórakozó helyek füstje, gya rke me nyek füstje, füstme rgeze ses balesetek; a csala dban doha nyzók megszokott doha nyza si helyei, vende gse gben tapasztalt doha nyza s, besze lgete s arról, milyen leszek, ha nagy leszek: mi szeretne k lenni; segíteni akarok ma soknak, alkotni szeretne k, ege szse ges, edzett, ero s akarok lenni; mit kell eze rt tenni, mit kell elkerülni (elhata rozom, hogy nem kezdem el a doha nyza st). ismeretek a tada sa a doha nyza s a rtalmairól a gyermeki e lme nyekkel kapcsolatosan: ka rosítja a tüdo t, az idegrendszert, valamint a gyomor e s a szív munka ja t; ma sokat is ka rosít, zavarja azokat, akik beszívja k a doha nyfüsto t, kellemes-e a füsto s levego jű teremben tartózkodni, hogyan ve dekezhetünk ellene (szabad levego n tartózkoda s, a laka s szello ztete se) A bántalmazás, erőszak megelőzése A WHO definíciója: A gyermek ba ntalmaza sa e s elhanyagola sa (rossz ba na smód) maga ban foglalja a fizikai e s/vagy e rzelmi rossz ba na smód, a szexua lis visszae le s, az elhanyagola s vagy hanyag ba na smód, a kereskedelmi vagy egye b kizsa kma nyola s minden forma ja t, mely a gyermek ege szse ge nek, túle le se nek, fejlo de se nek vagy me ltósa ga nak te nyleges vagy potencia lis se relme t eredme nyezi egy olyan kapcsolat kerete ben, amely a felelo sse gen, bizalmon vagy hatalmon alapul. Elhanyagolást jelent, ha a szülo vagy a gondviselo rendszeresen elmulasztja a gyermek alapveto szükse gleteinek kiele gíte se t, ve delme t, felügyelete t, amely súlyos a rtalmat okoz, vagy ennek vesze lye vel fenyeget ba rmelyik területen: ege szse g, oktata s, e rzelmi fejlo de s, ta pla lkoza s, lakhata s e s biztonsa gos ko rülme nyek, amely vesze lyt jelent, vagy nagy valószínűse ggel jelenthet a gyermek ege szse gi a llapota ra, menta lis, lelki e s spiritua lis, erko lcsi e s szocia lis fejlo de se re. 164

165 Érzelmi elhanyagolást jelent az e rzelmi biztonsa g, az a llandósa g, a szeretetkapcsolat hia nya, a gyermek e rzelmi ko to de se nek durva mello ze se, elutasíta sa, a gyermek jelenle te ben to rte no ero szakos, durva, ta madó magatarta s ma s csala dtaggal szemben. Fizikai elhanyagolást jelent az alapveto fizikai szükse gletek, higie ne s felte telek hia nya, a felügyelet hia nya, a gyermek ve delme nek elmulaszta sa olyan esetekben, amikor vesze lynek van kite ve. Ide sorolható az orvosi ella ta s ke sleltete se, az orvosi utasíta sok be nem tarta sa, a ve do olta sok beadata sa nak indokolatlan elmulaszta sa, ke sleltete se. A gyermekbántalmazás azt jelenti, ha valaki se rüle st, fa jdalmat okoz egy gyermeknek, vagy ha a gyermek se relme re elko vetett cselekme nyt - ba r tud róla, vagy szemtanúja nem akada lyozza meg, illetve nem jelenti. Fizikai bántalmazás az a sza nde kos cselekedet, vagy gondatlansa g (így külo no sen üte s, ra za s, me rgeze s, e ge s, fullada s, ko zlekede si baleset, stb.), amely a gyerek fizikai se rüle se hez, hala la hoz vezet vagy vezethet. Ide sorolható a ko zlekede s sora n elko vetett gondatlan vesze lyeztete s (gyermeküle s hia nya, ittas vezete s, kivila gítatlan kere kpa r stb.) Az érzelmi bántalmazás azt a rendszeres, hosszú ido n a t tartó e rzelmi rossz ba na smódot jelenti, amely súlyos, e s tartósan ka ros hata ssal van a gyermek e rzelmi fejlo de se re. Ez maga ban foglalhatja annak ko zvetíte se t a gyermek fele, hogy e rte ktelen, el nem fogadott, nem kíva nt e s nem szeretett. Jelenthet az e letkornak, vagy a fejlettse gnek nem megfelelo elva ra sok ta maszta sa t a gyermekkel szemben (pl. a szobatisztasa g ido elo tti ero ltete se, a ke pesse gekhez nem igazodó ko vetelme nyek). Ide tartozik a gyermekekben a llandó fe leleme rzet, vagy szoronga s kelte se, megsze gyeníte s, a llandó kritiza la s, az e rzelmi zsarola s, a gyermek kihaszna la sa. Az e rzelmi ba ntalmaza s súlyos forma ja az olyan e lethelyzet, amelyben a gyermek szem e s fültanúja ma s ba ntalmaza sa nak. Az e rzelmi ba ntalmaza s mindezen komponenseket maga ban foglalhatja, de egymaga ban is jelentkezhet. Külo nleges ella ta st e s kezele st ige nyel, ha gyermek ba ntalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy ma sik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szoka sos kezele se n túl - isme telten - fizikailag, lelkileg ba ntalmaz, vagy szexua lisan moleszta l. A proble ma kezele se ne l igen fontos, hogy az a ldozat e s az elko veto egyara nt kapjon megfelelo segítse get. Specia lis terület a testve rba ntalmaza s, annak e rzelmi vonatkoza sai, indulati tartalma miatt. 165

166 Szexuális bántalmazás a gyermek bevona sa t jelenti olyan szexua lus aktivita sba, amelyet a gyermek nem ke pes mege rteni, felfogni, amelyhez nem tudhatja az e rdemi beleegyeze se t adni, vagy amelyre a gyetmek kora na l, fejlettse gi a llapota na l fogva nem e rett, tova bba amelyet tilt az adott ta rsadalom/ko zo sse g jog-e s szoka srendje, illetve az adott ko rnyezetben elfogadott tabuk. A szexua lis visszae le s le trejo het felno tt e s gyermek, vagy olyan korú gyermek e s gyermek ko zo tt, ahol a kapcsolat a kor e s a fejlettse g oka n, a kapcsolat felelo sse ge n, bizalmon vagy hatalmi helyzeten ae lapszik, e s a teve kenyse g az agresszor szükse gleteinek kiele gíte se t, vagy megele gedettse ge t szolga lja. Ez maga ban foglalhatja, de nem felte tlenül korla tozódik a ko vetkezo kre: - egy gyermek ke nyszeríte se, vagy ke sztete se ba rmilyen to rve nytelen szexua lis aktivita sra, a gyermek kizsa kma nyola sa gyermekprostitúció, vagy ma s jogellenes szexua lis aktivita s forma ja ban, - a gyermek felhaszna la sa e s kizsa kma nyola sa pornogra f anyagok, videó felve telek, vagy elo ada sok, megnyilva nula sok forma ja ban. Külo nleges ella ta st e s kezele st ige nyel, ha gyermek bántalmaz gyermeket. Ezekben az esetekben egy gyermeket egy ma sik gyermek, vagy gyermekek csoportja a konfliktusok szoka sos kezele se n túl - isme telten - fizikailag, lelkileg ba ntalmaz, vagy szexua lisan moleszta l. A proble ma kezele se ne l igen fontos, hogy az a ldozat e s az elko veto egyara nt kapjon megfelelo segítse get. Specia lis terület a testve rba ntalmaza s, annak e rzelmi vonatkoza sai, indulati tartalma miatt. Az óvodapedagógus alapveto feladata a ra bízott gyermekek nevele se, taníta sa. Ezzel o sszefügge sben ko telesse ge külo no sen, hogy ko zreműko djo n a gyermek- e s ifjúsa gve delmi feladatok ella ta sa ban, a gyermek fejlo de se t vesze lyezteto ko rülme nyek megelo ze se ben, felta ra sa ban, megszűntete se ben. Az óvoda ella tja a tehetse gkutata ssal e s tehetse ggondoza ssal, a korai tanula si, beilleszkede si nehe zse gek korrekciója val, a ha tra nyos helyzetű gyermekek felza rkóztata sa val, valamint a gyermek- e s ifjúsa gve delemmel kapcsolatos feladatokat, felderíti a gyermekek fejlo de se t vesze lyezteto okokat, e s pedagógiai eszko zo kkel to rekszik a ka ros hata sok megelo ze se re, illeto leg ellensúlyoza sa ra. Szükse g esete n a gyermek e rdeke ben inte zkede st kezdeme nyez. A gyermek- e s ifjúsa gve delemmel kapcsolatos feladatok ella ta sa t a gyermekjóle ti szolga lat segíti. 166

167 A nevele si inte zme ny ko zreműko dik a gyermekek vesze lyeztetettse ge nek megelo ze se ben e s megszűntete se ben, ennek sora n együttműko dik a gyermekjóle ti szolga lattal, illetve a gyermekve delmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ella tó ma s szeme lyekkel, inte zme nyekkel, e s hatósa gokkal. Ha a nevele si inte zme ny a gyermekeket vesze lyezteto okokat pedagógiai eszko zo kkel nem tudja megszűntetni, segítse get ke r a gyermekjóle ti szolga lattól. Feladataink: Inte zme nyünk ko zreműko dik a gyermekek vesze lyeztetettse ge nek megelo ze se ben e s megszüntete se ben, ennek sora n együttműko dünk a gyermekjóle ti szolga lattal, illetve a gyermekve delmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ella tó ma s szeme lyekkel, inte zme nyekkel e s hatósa gokkal. Ha a gyermekeket vesze lyezteto okokat pedagógiai eszko zo kkel nem tudjuk megszüntetni, segítse get ke rünk a gyermekjóle ti szolga lattól. A pedagógus alapveto feladata a ra bízott gyermekek nevele se, ezzel o sszefügge sben ko telesse ge külo no sen, hogy ko zreműko djo n a gyermek- e s ifjúsa gve delmi feladatok ella ta sa ban, a gyermek fejlo de se t vesze lyezteto ko rülme nyek megelo ze se ben, felta ra sa ban, megszüntete se ben. A gyermekek szüleit a nevele si e v kezdetekor ta je koztatjuk a gyermek- e s ifjúsa gve delmi felelo s szeme lye ro l, valamint arról, hogy milyen ido pontban e s hol keresheto fel. A kisgyermek minden ero szakos cselekve ssel kapcsolatosan "e rze keny". Nemcsak az ero s fizikai ingerek okoznak az óvoda s gyermekne l ege szse gka rosoda st, hanem az ero szakos cselekme nyek (brutalita s, ve rengze s, gyilkossa g) la tva nya is. Mindezek megelo ze se re nem ele g a szülo ket felvila gosítani, de a ve dekeze s helyes módszereinek alkalmaza sa ra sarkallni is szükse ges. Ennek megvalósíta sa e rdeke ben a szülo i e rtekezleteken megbesze le si anyagke nt alkalmazzuk az ero szakot suga rzó to meghírko zle sek, filmek kive de se t is Baleset megelőzés és elsősegélynyújtás Az óvoda Ha zirend-je ben vannak meghata rozva azok a ve do, óvó elo íra sok, amelyeket a gyermekeknek az óvoda ban való tartózkoda s sora n meg kell tartaniuk. A gyermekbalesetek megelo ze se e rdeke ben illetve beko vetkeze sekor ella tandó feladatok az SZMSZ-ben kerültek ro gzíte sre. Elso sege ly doboz az óvodatitka r iroda ja ban tala lható. 167

168 Az óvoda berendeze se, eszko zei csak a baleset megelo ze s szempontjai alapja n to rte nt vizsga lat uta n kerülnek haszna latba, a llapotuk folyamatosan elleno rze sre kerül, ez az udvari eszko zo k esete ben szake rto i felülvizsga lattal ege szül ki. Elso sege ly doboz ko telezo minden óvoda ban. Fontos, hogy ra jo jjenek az óvoda sok, hogy egy kis odafigyele ssel e s óvatossa ggal rengeteg baleset e s a vele ja ró fa jdalom elkerülheto lenne. A gyerekek megismerkednek a ve szhelyzetek, vagy balesetek sora n elve gzendo legfontosabb teendo kkel, illetve ezek ko zül is azzal, amit o k el is tudnak ve gezni. Ide tartozik a segítse ghíva s (felno tt e rtesíte se, vagy esetleg mento híva s), a beteggel való kapcsolatteremte s e s a ko nnyebb se rüle sek ella ta sa. A gyerekek megtanulja k, hogy egy-egy he tko znapi ta rgy (pl.: bicikli, ma szóka, autó, gyógyszer) milyen vesze lyforra sokat hordoz maga val, illetve mire e rdemes odafigyelniük a balesetek megelo ze se e rdeke ben. Módszere: a szerepja te k, mese le s, ba boza s, ko nyv e s ke polvasa s, ta rsasja te kok, besze lgete s. Védő-óvó előírások: az óvoda ha zirendje ben vannak meghata rozva azok a ve do, óvó elo íra sok, amelyeket a gyermekeknek az óvoda ban való tartózkoda s sora n meg kell tartaniuk. A gyermekekkel- az óvodai nevele si e v, valamint- szükse g szerint, a foglalkoza s, kira ndula s stb. elo tt ismertetjük a ko vetkezo ve do -óvó elo íra sokat: az ege szse gük e s testi e pse gük ve delme re vonatkozó elo íra s, a foglalkoza sokkal együtt ja ró vesze lyforra sok, a tilos e s az elva rható magatarta sforma. A ve do -óvó elo íra sokat a gyermekek e letkora nak e s fejlettse gi szintje nek megfelelo en ismertetjük. Az ismertete s te nye a csoportnaplóban kerül dokumenta la sra. 168

169 3. Kapcsolattartás, együttműködés elemzése Kapcsolat a szülőkkel A család és az óvoda nevelési elveinek összehangolása A gyermek az ege szse ges e letmódra vonatkozó ismereteit e s magatarta sminta ja t a csala dból hozza maga val az óvoda ba. A szülo k ege szse gkultura ltsa ga, valamint az óvodai ege szse gve delemmel való kapcsolatuk jelento s te nyezo az ege szse gpedagógiai óvodai program megvalósíta sa ban. A szoka salakíta s alapja a pe ldamutata s, a teve kenyse gek gyakori ve gze se, isme tle se. Az óvodai szoka sokról a szülo ket is ta je koztatjuk, hiszen azok megszila rdula sa nak felte tele az egyse ges szemle let. A szoka sok kialakíta sa hoz mindig kapcsoljuk a helyes viselkede si szaba lyokat. A szülo ket to bbfe le forma ban is ta je koztatjuk programunkról: íra sos o sszefoglaló, szülo i e rtekezlet, fogadó óra forma ja ban. Szülői értekezletek, egészségügyi előadások Negyede venke nt csoport-szülo i e rtekezleteket tartunk, amelyek megbesze le si anyaga ban a kisgyermek nevele se, ege szse ggondoza sa, ege szse ges e letmódra szoktata sa is szerepel. Együttműködés az iskola-egészségügyi szakszolgálattal (orvossal, védőnővel) Az óvoda ege szse gfejleszto pedagógiai teve kenyse ge bea gyazódik a gyermek- ege szse gügyi szakha lózat szervezeti teve kenyse ge be. Az iskolai (óvodai) ege szse gügyi ella ta s feladatait e s felte teleit a (26/ NM sz.) rendelet írja elo. Az óvodai gyermek-ege szse gügyi szolga lat e s az óvodapedagógus együttműko de se rendeletileg kiterjed a gyermek-ege szse gügyi elleno rzo vizsga latokra, az óvodai ege szse gnevele sre, a pedagógusokra, szülo kre e s gyermekekre vonatkozó ege szse gmegelo zo e s - fejleszto (orvosi, ve do no i) teve kenyse gre. A csoportos szűro vizsga latok megszerveze se megko veteli az óvodapedagógustól e s a ve do no to l az orvosi kezele sekto l való fe lelem leszerele se t. Minden ege szse gügyi vizsga lat együttes ve do no i e s óvodapedagógusi elo ke szíte st, megbesze le st ige nyel. Minden e vben megszervezzük a gyermekek foga szati szűro vizsga lata t illetve liszte rze kenyse g szűre se t. Az együttműko de snek to bb módszere bee pül az óvodai nevele s mindennapi programja ba, így a ve do no i la togata sok alkalma val a szomatikus fejlo de s elleno rze se, az ege szse gfejleszto alapke pesse gek regisztra la sa, a ko zege szse gügyi helyzet elleno rze se. Az óvoda e s a ve do no kapcsolata t ero síti a gyermekek elo e lete nek jobb megismere se: a fejlo de si lapok, anamne zis-feljegyze sek a ttanulma nyoza sa, az ege szse gre, szociokultura lis helyzete re vonatkozó adatok csere je. 169

170