Ütőné Visi Judit Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból

Átírás

1 Ütőné Visi Judit Készüljünk az érettségi vizsgára földrajzból Feladatmegoldások Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest 1

2 HELYÜNK A VILÁGEGYETEMBEN 1. KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK 1. feladat 1. a geocentrikus világkép megalkotása C 2. a bolygók mozgástörvényeinek felismerése D 3. a heliocentrikus világkép megalkotása B 4. a Jupiter 4 holdjának felfedezése A 2. feladat Naprendszer, Tejútrendszer, Metagalaxis, Univerzum 3. feladat A Tejútrendszernek az a része, amelyen belül a Nap gravitációs hatása érvényesül. Az a távolság, amelyet a fény a légüres térben egy év alatt megtesz. Ez megközelítőleg km (9461 milliárd km) A Nap és a Föld közepes távolsága. 1 CSE=150 millió km. 4. feladat Igen, mert a nagy távolság miatt a fénynek hosszabb időre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre. 5. feladat A, C Kis tömeg és nagy sűrűség, rövidebb keringési idő, kisebb átmérő. Szilárd felszín (kéreg), elkülöníthető légkör, kevés hold. Merkúr, Vénusz, Föld, Mars 6. feladat 1. D, 2. A, 3. B, 4. A, 5. A, 6. C, 7. A, 8. B, 9. B, 10. A 2

3 7. feladat Mert a Vénusznak nincs saját fénye, tehát nem csillag. Csak a Nap fényét veri vissza, vagyis bolygó. 8. feladat Nap, nagybolygók, kisbolygók, holdak, üstökösök, meteorok, bolygóközi anyag 9. feladat B-t kell bekarikázni. A meteoritok olyan meteorok, meteordarabok, amelyek elérik a földfelszínt. A meteorok pedig nem biztos, hogy eljutnak a Föld felszínére. (Elkerülhetik a Földet vagy eléghetnek a légkörben.) 10. feladat Mars, Jupiter, Neptunusz, Szaturnusz, Föld 11. feladat Az égbolt színe fekete. Nincs légmozgás, szél. Az árnyék éles, fekete, nincs átment. Aprózódás jellemző, a formák a szél és a csapadék hiánya miatt sokáig élesen megmaradnak. 12. feladat A Nap belsejében lejátszódó folyamatokból, amely során a hidrogén héliummá alakul át és eközben hatalmas mennyiségű energia szabadul föl. 13. feladat A) áramlási öv (konvektív zóna), B) mag, C) fotoszféra, D) sugárzási öv kromoszféra, napkorona E) protuberancia, F) napkitörés (fler) napfolt, alacsonyabb hőmérsékletű 14. feladat A napsugárzás energiaforrás a növények és közvetve az állatok és az ember számára. 3

4 A szén, a szénhidrogén tulajdonképpen elraktározott napenergia. A napsugárzás alternatív energiaforrás. A légköri folyamatok mozgatója, a legfontosabb időjárási és éghajlati tényező. A naptevékenység befolyásolja a földi életet. (Például: mágneses viharok, sarki fény, zavarok a rövidhullámú rádiózásban) A naptevékenység befolyásolja az időjárás változékonyságát. A naptevékenységnek élettani hatása is van. (Például az erős naptevékenység és a szívinfarktusok gyakorisága közötti összefüggés mutatható ki. A naptevékenység ingadozása bizonyos fák évgyűrűjének vastagságában is nyomon követhető.) A Napból érkező káros ultraibolya sugaraknak sejtroncsoló hatásuk van. Ez ellen véd a légkör ózonpajzsa. 15. feladat Jurij Gagarin: első ember a világűrben Neil Armstrong: első ember a Holdon 16. feladat a) A Naprendszer forró gázködből (nebula) sűrűsödött össze. A forró csillagporból annak hűlése következtében kialakuló centrifugális erő hatására szakadtak ki, majd sűrűsödtek össze a bolygók. Megfogalmazója Pierre Simon Laplace. b) Fred Hoyle 2. A FÖLD MINT ÉGITEST 1. feladat 1. I, 2. H, 3. H, 4. I, 5 I 2. feladat A) Déli-sark, B) Egyenlítő, C) ekliptika síkja D) 23, 5 o, E) 66,5 o 3. feladat tengely körüli forgás keringés a Nap körül 4

5 tengely körüli forgás keringés a Nap körül. 4. feladat A Nap látszólagos mozgása keletről nyugat felé történik az égbolton. A tőlünk keletre fekvő területekre utazva az óránkat előbbre kell állítani (azaz már elmúlt az az időpont), nyugatra utazva pedig vissza kell tekerni. 5. feladat 1. A, 2. B, 3. A, 4. A, 5. C, 6. A, 7. B, 8. A, 9. D, 10. B 6. feladat Dátum Hova érkeznek merő - legesen a napsugarak? Elnevezés Északi félgömbön A napsugarak hajlásszöge a Déli-sarkkörön III. 21. Egyenlítőre Tavaszi A tavasz kezdete 23,5 o napéjegyenlőség VI. 22. Ráktérítő Nyári napforduló A nyár kezdete Ezen a napon nem kel fel a Nap IX. 23. Egyenlítőre Őszi Az ősz kezdete 23,5 o napéjegyenlőség XII. 22. Baktérítő Téli napforduló A tél kezdete 47 o, ezen a napon nem nyugszik le a Nap. 7. feladat 1. A, 2. E, 3. D, 4. B, 5. C, 6. C, 7. B, 8. E 8. feladat Március 21.: 23,5 o -os szögben, Június 22.: 47 o -os szögben, Szeptember 23.: 23,5 o -os szögben, December 22.: nem emelkedik a látóhatár fölé. 9. feladat Március 21.: 80 o -os szögben, Június 22.: 56,5 o -os szögben, Szeptember 23.: 80 o -os szögben, December 22.:76,5 o -os szögben. 5

6 10. feladat A déli szélesség 20 o -ról. 11. feladat =, =, >,<, = 12. feladat Napfogyatkozás: Nap, Hold, Föld. Holdfogyatkozás: Nap, Föld, Hold. 13. feladat Napfogyatkozás: újholdkor Holdfogyatkozás: holdtöltekor Azért mert, a Hold és a Föld pályasíkja 5 -kal eltér egymástól. 14. feladat 1. A, 2. B, 3. D, 4. A, 5. C, 6. C, 7. A, 8. C 15. feladat d.sz. 30 o, ny.h. 130 o éjfél van tél Ausztrália 16. feladat 65 65x 111,3 km (= 1 fok) =7234,5 km 14 órát mutat szintén. Azért mert azonos hosszúsági körön van a két település. 17. feladat Világidő a greenwichi 0 o hosszúsági körhöz tartozó idő (középnapidő). 6

7 18. feladat Helyi idő szerint akkor van dél, amikor a Nap éppen az adott hosszúsági körön halad át. Így minden hosszúsági körön más és más a helyi idő. A szélességi körönként eltérő helyi idő használata zavarokat okozna. Ezért vált szükségessé a zónaidő bevezetése. Az egyes időzónákon belül azonos időszámítást, zónaidőt használnak. 19. feladat szélesség 0 o (Egyenlítő), ny. h. 15 o Atlanti-óceán 20. feladat é. sz. 50 o, k. h. 30 o d. sz. 40 o, k. h 30 o 90x111,3 = km 21. feladat helyi idő szerint 16 óra 20 perc zónaidő szerint: 16 óra 22. feladat Málta 1,7 x 111,3 km 189 km (az 1,7 fok a térkép alapján történt becslés) ÉNy Athén Igen, 1 órát előre 23. feladat Egy nappal előbbre kell állítanunk. 3. KÖRNYEZETÜNK ÁBRÁZOLÁSA 1. feladat 1. I, 2. H, 3. I, 4. H, 5. I, 6. I, 7. I, 8. H, 9. I, 10. I, 11. H, 12. I, 13. I 7

8 2. feladat 1. Az azonos tengerszintfeletti magasságban lévő pontokat összekötő görbe. 2. A kicsinyítés mértéke a térképen. Megmutatja, hogy a térképi 1 cm hány centiméternek felel meg a valóságban. 3. A kicsinyítés kifejezése rajzos formában. 4. A térkép olyan hálózata, ahol egy betű és egy szám kombinációja együtt határoz meg egy területet (mezőt), amelyben a keresett pont megtalálható. 3. feladat A) A Balti-tenger középszintje. B) Nadapon, a Velencei-hegység előterében. C) Lázár deák. 4. feladat 3., 1., feladat 1. A, 2. B, 3. C, 4. A, 5. C, 6. B, 7. B 6. feladat 1 : , kis méretarányú térkép 7. feladat 12² X 18² gyöke 20; A-b = 12, b c = 16 = 28 km. A légvonalbeli távolság 20 km, összesen 28 km-t kerékpározott. 8. feladat A tó területe 19,625 km 2 9. feladat Igen, mert az autópálya hossza 20 cm lesz a térképlapon. 10. feladat 12 cm 2 8

9 11. feladat 1. C 2. B A szintvonalak itt a legritkábbak m 4. C 5. C Mert ez az út a hegy déli lejtőjén vezet, amely a napsugarak nagyobb hajlásszöge miatt jobban felmelegszik. 12. feladat a) Domborzatrajz, síkrajz, névrajz b) A természetes és mesterséges elemei (tereptárgyakat) ábrázolja. Típusai: alaprajzszerű (felülnézeti) ábrázolás, magyarázó jel használata c) Szintvonalas, színfokozatos, domborzatárnyékolásos, komplex d) Balti-tenger 13. feladat Kúpvetület: 1., 6. Hengervetület: 2., 3., 5. Síkvetület: 1., feladat A) síkvetület, B) kúpvetület, C) hengervetület TERMÉSZETFÖLDRAJZ 4. A KŐZETBUROK 1. feladat A) belső mag, C) külső mag, E) földköpeny, D) asztenoszféra (lágy földköpeny), B) kőzetburok F) vízburok, G) levegőburok, H) talajburok, I) bioszféra 9

10 2. feladat a) földköpeny, b) belső mag, c) levegőburok, vízburok, talajburok, d) külső mag (maghéj), e) belső mag, f) levegőburok 3. feladat A hullámok a különböző sűrűségű anyagokban más-más sebességgel terjednek. Az eltérő tulajdonságú gömbhéjak határán megtörnek, illetve visszaverődnek. A folyadékszerű anyagokban pedig egyáltalán nem terjednek a transzverzális (szekunder) hullámok. 4. feladat A) gránitos réteg, B) bazaltos réteg (a B betű a fekete vastag vonal feletti szürke sávra mutat), C) gabbrós réteg (a C betű a fekete vastag vonalra mutat), D) asztenoszféra, E) a földköpeny felső, szilárd része Bejelölve: szárazföldi földkéreg: A és B; kőzetburok: A, B, E, illetve A, C, E A kőzetburok magába foglalja a földkérget és a földköpeny felső, szilárd részét. Az óceáni kéregnél hiányzik a gránitos réteg, vékonyabb gabbró és bazalt alkotja. A szárazföldi réteg vastagabb, gránitos réteg. 5. feladat 1. A, 2. D, 3. B, 4. B, 5. C, 6. D, 7. A 6. feladat 1. Észak-amerikai-lemez, 2. Arab-lemez, 3. Csendes-óceáni-lemez, 4. Eurázsiai-lemez, 5. Nazca-lemez, 6. Dél-amerikai-lemez, 7. Antarktiszi-lemez, 8. Afrikai-lemez, 9. Indoausztráliai-lemez, elcsúsznak egymás mellett közelednek egymáshoz közelednek egymáshoz távolodnak egymástól Az Andok felgyűrődése, hegységképződés Az Atlanti-óceán medencéjének kinyílása 7. feladat A földkéreg és a földköpeny felső, szilárd része. 10

11 A földköpeny felső, képlékeny része. A felszínre került magma. A lágyköpeny (asztenoszféra) kőzetolvadéka. Olyan vulkán, amelynek felépítésben tufa és lávarétegek váltakoznak. Vulkáni kráter környéki beszakadás, gyakran robbanásos. 8. feladat A területen húzódik végig a Szent András-törésvonal, amely mentén a Csendes-óceáni- és az Észak-amerikai-lemez elcsúszik egymás mellett. Az elmozdulás követhető nyomon az ültetvény sorainak megtörésében. 9. feladat A) óceáni kőzetlemez, B) mélytengeri árok, C) szárazföldi kőzetlemez, D) gyűrthegység, E) hasadékvölgy, F) óceáni hátság, G) (andezit) vulkán aláhúzva: Andok A távolodó kőzetlemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 2., 5., 6., 8. Az ütköző lemezekhez kapcsolódó vulkánosságra jellemző: 1., 3., 4., 7. A Föld belső hője tartja mozgásban az asztenoszféra anyagáramlásait, amelyek a kőzetlemezeket mozgatják. 10. feladat Az Alföldön nagyobb a geotermikus gradiens növekedésének értéke, mert vékonyabb a földkéreg. (A Föld egyes területein jelentős eltérés figyelhető meg a geotermikus gradiens értékében) Dél-Afrikában 100 m/1 o C, az Alföldön 100 m/5 o C. 11. feladat A) magmakamra, B) láva, C) vulkáni törmelék (tufa), D) kráter, E) kürtő, F) csatorna rétegvulkán (sztratovulkán) ütköző kőzetlemezekhez andezit, riolit és ezek tufái 11

12 12. feladat Mindkettő kőzetlemez szegélyéhez (lemeztektonikai folyamatokhoz) kapcsolódik. Rétegvulkán 13. feladat Lemezszegélyekhez kapcsolódnak. Ütköző (közeledő) kőzetlemezekhez. Az óceáni hátság hasadékvölgyében folyamatosan működő bazaltvulkánossággal. A gyűrthegységekhez és az árkokhoz. 14. feladat a) Ütköző kőzetlemez-szegélyen helyezkedik el. aktív vulkánosság óceáni kőzetlemezek b) 1. utórengés 2. cunami, özönár 15. feladat a) b) epicentrum: 2 rengésközpont hipocentrum: 1 rengésfészek c) a rengésmélységet 16. feladat Richter-skála Mercalli-skála A mérés alapja a felszabaduló energia az okozott kár, pusztítás Fokozatok száma nincs felső határa 12 fokozatú 17. feladat Pacifikus-hegységrendszer Ütköző kőzetlemezek típusai Óceáni szárazföldi, óceáni óceáni Legfontosabb felépítő kőzetek Vulkanikus kőzetek, főleg andezit Eurázsiai-hegységrendszer Szárazföldi szárazföldi Üledékes kőzetek 12

13 Futásának fő iránya É D NY K Mely kontinenseken Amerika és Ázsia Afrika, Európa és Ázsia található? Ásványkincsei Színes- és nemesfémércek Kevesebb színesfémérc, főleg üledékes ásványkincsek (sófélék, bauxit, barnakőszén, szénhidrogének) Kialakulásának fő időszaka Harmadidőszak Harmadidőszak 18. feladat 1. Kárpátok, 2. Atlasz, 3. Andok, 4. Kaukázus, 5. Appenninek, 6. Kordillerák, 7 Urál, 8. Skandináv-hegység, 9. Francia-középhegység, 10. Pireneusok a) Halmazok: fiatal gyűrthegységek Eurázsiai-hegységrendszer: 1., 2., 4., 5., 10., Pacifikus-hegységrendszer: 3., 6. óidei röghegységek Kaledóniai-hegységrendszer: 8., Variszkuszi-hegységrendszer: 7., 9., 19. feladat Lépcsős vetődést és árkos vetődést. A) vetősík B) (kiemelt) rög 20. feladat 1. C, 2. B, 3. A, 4. A, 5. B, 6. B, 7. A, 8. B, 9. A, 10. D 21. feladat a) lösz, b) gránit, c) csillámpala, d) dolomit 22. feladat A kősó, mert az nem törmelékes, hanem vegyi üledékes kőzet. Elfogadható indoklás az is, hogy a kősó ásvány, a többi pedig kőzet. A gránit, mert az nem átalakult, hanem mélységi magmás kőzet. A riolit, mert az nem mélységi, hanem kiömléses vulkáni kőzet. Az andezit, mert az nem bázisos kőzetolvadékból származik. 13

14 23. feladat Bükk: mészkő, Szent György-hegy: bazalt, Mátra: andezit, Velencei-hegység: gránit, Bakony: mészkő, Gellért-hegy: dolomit Zempléni-hegység: riolit, Mecsek: mészkő, Soproni-hegység: átalakult kőzetek (gneisz, csillámpala) 24. feladat A) kőolaj, B) földgáz, C) rétegvíz szénhidrogéncsapda (elfogadható: redőboltozat) redőboltozat (elfogadható: gyűrődés) laza szerkezetű, lyukacsos kőzet 25. feladat Csak a szén képződésére jellemző: a), e) Csak a szénhidrogének képződésére jellemző: b), f), g) Közös jellemző: c), d) 26. feladat 1100 C: nikkel, platina 1000 C: vas, króm 500 C: urán, ón 350 C: réz, arany, cink, ólom 27. feladat 1. gipsz 2. kősó 3. kálisó 4. agyag Meleg, száraz éghajlaton. Mert ott erős a párolgás. 28. feladat a) aprózódás: A kőzetek apróbb darabokra történő szétesése, fizikai változás. mállás: Olyan folyamat, amely során megváltoznak a kőzetek kémiai tulajdonságai. b) Aprózódást idézhet elő a hőingadozás, a fagy és az élővilág (pl. gyökerek feszítő ereje) 14

15 c) A málláshoz kémiai hatóanyagot (savakat) tartalmazó vízre van szükség. A folyamat annál hatékonyabb, minél magasabb hőmérsékleten megy végbe. d) 1. A, 2. M, 3. M. 4. A, 5. A, M, 29. feladat 1. A, 2. C, 3. B, 4. A, 5. B 30. feladat a) A zonális talajok a természetföldrajzi övezetességhez kapcsolódnak. Az éghajlati, növényzeti adottságokhoz illeszkedve alakultak ki, jellemzőek az adott övezetre, övre. Olyan talajok, amelyek az egyes zónákon belül helyi tényezők hatására pl. kőzetminőség, vízrajzi adottságok alakultak ki. Bármelyik földrajzi övezetben előfordulhatnak olyan talajok, melyeken a klíma hatása nem ismerhető fel, pl. az ártéri öntéstalajok. b) Zonális talaj: 2., 5., 6., 7. Intrazonális talaj.4.. Azonális talaj: 1., 3.,, feladat A külső erők tevékenysége (szél, víz, jég) szinte alig vehető észre a belső erők látványos, néha szemünk előtt lejátszódó (pl. földrengés, vulkán működése) felszínformáló tevékenysége mellett. Hosszú (földtörténeti) idő alatt azonban a külső erők is jelentősen átformálják a felszínt. A földmagban lejátszódó radioaktív bomlási folyamatokra. A Nap sugárzása. 32. feladat a) nehézfémek érceit (platina, nikkel, króm), vasércet b) A külső erők által lepusztított kőzetek színes- és nemesfémércet tartalmazhatnak. A torlatokban felhalmozódó hordalékból aranyércet moshattak ki. c) Üledékes eredetű ásványkincs, feketekőszén. d) ősmasszívum 33. feladat Sorrend: B, D, C, A 1. Pangea, 2. Laurázsia, 3. Gondvana, 4. Panthalassza, 5. Tethys 15

16 34. feladat Óidő: 1.,5.,6.,9. időrendi sorrendben: 9.,1.,5., 6. Középidő: 2.,3.,10. időrendi sorrendben: 2., 10.,3. Újidő: 4.,7.,8. időrendi sorrendben: 8.,7., feladat A) Kaledóniai-hegységrendszer óidő, szilúr B) ősföldek előidő: C) Variszkuszi-hegységrendszer óidő, karbon D) Eurázsiai-hegységrendszer újidő, miocén E) Pacifikus-hegységrendszer újidő, miocén Északról dél felé egyre fiatalabb szerkezeti egységek építik fel a kontinenst. 36. feladat nagyjából vízszintes felszín, szintkülönbség 50m/km 2 alatt lejtés nem haladja meg a 6 -et Az eltérő tengerszint feletti magasság. alföld: Alföld, Kisalföld mélyföld: Holland-mélyföld, Kaszpi-mélyföld fennsík: Bükk-fennsík, Tibet 37. feladat 1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H, 6. I, 7. H, 8. I, 9. I, 10. H 38. feladat A középhegységek és a dombvidékek területét. Az erózió legjobban a lejtős területeket sújtja. Különösen nagy az erózió veszélye ott, ahol a gazdálkodás, a terjeszkedő földművelés igényei miatt megbontották, vagy teljesen kiirtották az eredeti, zárt növénytakarót. A legveszélyeztetettebb területeken a művelés megszűntetésével, visszaerdősítéssel, máshol a körültekintőbb, a talajeróziót csökkentő művelés bevezetésével: pl. a lejtő irányára merőleges szántással, a gyümölcsfák, szőlők ilyen irányú sorokba történő telepítésével, teraszos művelés kialakításával. Pl. a savas esők, a hulladék nem megfelelő elhelyezése, a nem megfelelően használt 16

17 műtrágyák és növényvédő szerek maradékainak felhalmozódása a talajban. A túl magasan álló talajvíz elvezetésének hiánya. A szikesedés. 39. feladat Az erózió legerősebben a dombok, a lejtők tetejét pusztítja. Az eróziónak legelőször a talaj felső, humuszban gazdagabb, és ezért sötétebb színű rétege esik áldozatul. Ennek helyén azután a mélyebben fekvő, gyakran világosabb színű alapkőzet kerül a felszínre. A lehordott termőréteg pedig a lejtők alján, a mélyebben fekvő területeken halmozódik fel. 5. LÉGKÖR 1. feladat a) Állandó gázok Változó gázok Erősen változó gázok 2., 3., 9. 1.,4., 7., 5., 6., 8., 10. b) por, korom, sókristály A felszíni vizek párolgásával és az élőlények élettevékenysége kapcsán párologtatással, légzéssel. 2. feladat a) A) troposzféra, B) termoszféra, C) sztratoszféra, D) mezoszféra, E) alsó légkör b) Fokozatosan csökken, mert a levegő alulról, a földfelszín közvetítésével melegszik fel. c) A sztratoszférában és a termoszférában, mert mindkettő elnyeli az UV sugarakat és ez hőtermelődéssel jár. d) Az ózonréteg helye a sztratoszféra feslő harmadában van. A réteg szerepe a Napból érkező káros UV-sugarak elnyelése. e) A termoszférához. 3. feladat 1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. D, 6. A, 7. B, 8. C, 9. A, 10. D 4. feladat A szántóföld felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója). 17

18 A lombos erdő felett, mert az több sugárzást nyel el (kisebb az albedója). A földfoltokkal tarkított hó felett, mert az sötétebb színű és több sugárzást nyel el (kisebb az albedója). A déli lejtő felett, mert ezt a lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak. A szántóföld felett. A víz ugyan jóval több sugarat nyel el, de a fajhője sokkal nagyobb, ezért kevésbé melegszik fel, mint a szántóföld. Így a levegő is a szántóföld felett lesz melegebb. 5. feladat a) A) A Nap járása (a besugárzás változása). B) A hőmérséklet változása. b) A legmagasabb a hőmérséklet 15 óra körül a két görbe dél utáni metszéspontjában, a legalacsonyabb nem sokkal a napfelkelte utáni metszéspontban. c) A napkelte utáni és előtti grafikonrész. d) Az eltérés oka az, hogy a levegő nem közvetlenül, hanem a földfelszín közvetítésével melegszik fel. (Idő kell, hogy a felmelegedett földfelszín átadja a hőt a légkörnek.) 6. feladat a), b): napi középhőmérséklet: 7,8 o C, napi hőingás: 11 o C c) A legmagasabb hőmérsékletet 11 órakor mérték, nem pedig délután 15 óra körül. Magyarázata lehet: hidegfront megérkezése (gyors felhősödés, hűvös szél, esetleg csapadék). 7. feladat a) 8,8 o C b) évi közepes hőingás, 22,5 o C c) aláhúzva: Az Egyenlítőhöz képest északra vagy délre fekszik-e; Az óceánhoz közel vagy attól távol fekszik-e; 8. feladat Nappal a szárazföld gyorsabban felmelegszik, felette alacsony légnyomás alakul ki. A tenger lassabban melegszik fel, felette magas égnyomás alakul ki. A szél a tenger felől a szárazföld felé fúj. Este a helyzet fordított. parti szél 18

19 hegy-völgyi szél, városi szél 9. feladat 1. ciklon 2. anticiklon 10. feladat Magas légnyomású terület (M): É. sz.: 30, 90 ; D. sz.: 30, 90 Alacsony légnyomású terület (A): 0, É. sz.: 60, D. sz. 60 a) Az Egyenlítő és a sarkvidékek területén hőmérsékleti okokkal. A 30. szélességi fok magas nyomású övének kialakításában az anticiklonok, a 60. szélességi fok alacsony nyomású övének kialakításában a ciklonok játszanak szerepet. b) Nagy magasságban (a troposzféra felső határán), az egész Földet körülfutó, nagy sebességű nyugatias szeleket. c) A nyugatias szelek a jellemzők. 11. feladat A Coriolis-erő a Föld forgásából származó eltérítő hatás. a) Északi félgömb nyara: Északi félgömb tele: b) növekszik 12. feladat a) Északi félgömb Egyenlítő Déli félgömb 19

20 b) Nyár Tél Északi félgömb DNY ÉK Déli félgömb ÉNY DK c) Az Egyenlítőt átlépő szélre más irányú eltérítő erő hat, ezért változik a szél iránya. 13. feladat Az a hőmérséklet, amelyen a lehűlő levegő telítetté válik. Megmutatja, hogy a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a annak, amelyet ezen a hőmérsékleten képes lenne befogadni. Az a vízgőzmennyiség, amely egy adott pillanatban éppen a levegőben van (g/m 3 ). 14. feladat 1. I, 2. I, 3. H, 4. I, 5. H 15. feladat 1. harmat 2. zúzmara 3. dér 4. eső 5. ónos eső 16. feladat 1. D, 2. B, 3. A, 4. C, 5. A, 6. D, 7. B 17. feladat I. Hajnalra erősen lehűlt a levegő, elérte harmatpontját, és a felszín közelében lévő légrétegekben megindult feleslegessé vált vízgőztartalom kicsapódása a kondenzációs (kicsapódási) magvakon. (Megindult a talaj közeli felhőképződés.) A napsütés hatására a levegő fokozatosan felmelegedett, és így egyre több vízgőzt tudott magában tartani. Ezért a köd fokozatosan megszűnt. II. Ez az ún. áramlási köd. A hideg talajfelszín fölé meleg, nedves légtömeg érkezik lassan, a hirtelen lehűlt levegő hőmérséklete eléri a harmatpontot, és vastag köd alakul ki. Ilyenkor lehetséges, hogy a felszín közelében hidegebb van, mint a magasban, ahol süt a Nap. (Hőmérsékleti inverzió alakul ki.) Erősebb szél, frontbetörés szűntetheti meg a helyzetet. (Az ilyen köd általában tartós, hiszen a hidegebb levegő nehezebb és ez van felszín közelében.) 20

21 18. feladat 69% 10 o C-on, 600 m magasan 5,5 o C Ne induljanak el, mert nagy valószínűséggel megáznak, hiszen már 600 m magasan megindul a felhőképződés. 19. feladat Igen, kell csapadékkel számolniuk. Az indulás helyén: 17/100 x 76 = 12,9 13 g/m 3. Harmatpont 15 o C-on 900 m magasan 900 méter felett már lehet csapadék, esőre számíthatnak m 100m/-0,5 o C - 8,5 hegycsúcson 6,5 o C Másik oldal: 1600 m 100m / + 1 o C 22,5 o C-ot Főn szél 20. feladat ciklon A) hideg levegő, B) meleg levegő, C) izobárvonal, D) hidegfront, E) melegfront 21. feladat 1. anticiklon, 2. ciklon, 3. ciklon, 4. anticiklon, 5. ciklon 22. feladat 1. M, 2. H, 3. H, 4. M, 5. H 23. feladat 1. D, 2. C, 3. A, 4. B, 5. C, 6. A, 7. D, 8. C, 9. A, 10. B 24. feladat 1. D, 2. A, 3. C, 4. A, 5. B., 6. B, 7. D., 8. D 25. feladat A hideg- és a melegfront összekapcsolódásával záródott front. (Mivel a meleg levegő a ciklonban felemésztődik, ez a ciklon pusztulását jelenti.) 21

22 A trópusi ciklon neve a Csendes-óceán északi térségében (K-, DK-Ázsiában). A trópusi ciklon neve a Karib-tenger térségében. A nagyon eltérő hőmérsékletű légtömegek találkozásakor kialakuló forgószél a mérsékelt övezetben. Főleg Észak-Amerikában gyakori. Gomolyfelhő. Kis vízszintes és jelentős függőleges kiterjedésű, habosan felboltozódó felhő. Fátyolfelhő. Nagy magasságban kialakuló, jégkristályokból álló, a napfényt törten átengedő felhő. 26. feladat Azért, mert a laza, friss hótakaró a hópelyhek között lévő levegő miatt nagyon rossz hővezető. Így meg tudja óvni a hótakaró alatti növényeket a fagy káros hatásaitól. 27. feladat a) ciklon b) A) okklúziós front, B) hidegfront C) melegfront c) Nyugat-Európában, Észak-Európában, Közép-Európában. A ciklonban kialakuló hideg- és melegfrontok következtében. d) anticiklon e) napos, száraz f) A hidegfront elhagyja a Kárpát-medencét, de rövidesen egy újabb ciklon melegfrontja éri el. Változékony, csapadékos időjárás lesz a jellemző. 28. feladat a) anticiklon b) száraz, csendes téli idő van c) egy melegfront d) Izland térségében e) A ciklon felemésztődik, el fog pusztulni. A hidegfront utoléri a meleget, okklúziós front alakul ki. 22

23 29. feladat A) barkán, B) parabolabucka Közös: a szél felhalmozó munkája során jön létre Eltérő: a barkán a sivatagban szabadon mozgó homok jellegzetes felhalmozódási formája, a parabolabucka a nedvesebb területek félig kötött homokvidékeire jellemző. 30. feladat a) Mert megsérül a gyér növénytakaró, a szélkifúvás megmozdítja a laza talajt, és homokkal teríti be a termőföldeket. b) A Szahel-övezet Afrikában. c) A nagyobb összefüggő szántóterületeket megosztó erdősávok telepítésével, helyes talajműveléssel, pl. a tarló felszántása utáni másodvetéssel. d) A hófúvás. 31. feladat Növekedés. A XX. század második felében (az 1950-es évektől). Az energiahordozók (kőszén, kőolaj, földgáz) egyre nagyobb mennyiségben történő elégetésének. (A közlekedés és az energiaigény növekedésének.) Az erdők felégetése közvetlenül, az ezzel, illetve az erdők kivágásával járó fotoszintetizáló zöldfelület csökkenése közvetve szintén fokozza a folyamatot. A fokozódó üvegházhatás. A fokozódó üvegházhatás következtében világméretű felmelegedés várható. Ez megváltoztathatja Földünk egész éghajlati rendszerét. (Jégsapkák olvadása a világtenger szintjének megemelkedése a part menti területek elöntése módosuló szélrendszerek és 23

24 tengeráramlások megváltozó csapadékeloszlás) 32. feladat A) szén-dioxid: 5., 6., 7. B) szén-monoxid: 1., 4. C) nitrogén-oxidok: 1.,3.,6. D) kén-dioxid: 3.,7. E) ólom: 2., feladat A légkör két különböző tartományáról van szó. Az ózon csökkenése, az ózonréteg elvékonyodása a sztratoszféra jelensége. Az ózonkoncentráció káros mértékű emelkedése viszont a felszínhez közeli légrétegekben játszódik le. Az élő sejteket erősen roncsoló hatása miatt. A nitrogén-oxiddal és szénhidrogénnel szennyezett levegőben az erős napsugárzás hatására képződik az ózon. Igen. A tartós, erős napsütés elősegítette az ózonkoncentráció növekedését. A légkörbe jutó és felhalmozódó freonok, valamint a sztratoszféra alsó rétegeiben közlekedő repülőgépek égéstermékei elbontják a napsugárzás hatására keletkező ózont. Az ózonréteg védi meg a földi életet a Nap káros ultraibolya sugaraitól, nélküle nem lehetne élet a szárazföldön. Az ózonréteg elvékonyodása miatt a káros, sejtroncsoló, bőrkárosító hatású UV-sugarak nagyobb mennyiségben juthatnak el a Föld felszínére. 34. feladat 1. emisszió (kibocsátás) forrásai: közlekedés, hőerőművek, ipar, lakosság 2. transzmisszió (szállítás) eszköze: szél 3. immisszió (visszajuttatás a felszínre) módjai: csapadék, ülepedés 35. feladat a) szén-dioxid, kén-dioxid, korom b) porszennyezés, zajszennyezés c) a napsugárzást, a szelet d) a szelet, mert a Kisalföld hazánk legszelesebb tája 24

25 6. A VÍZBUROK 1. feladat A szövegbe beírandó szavakat dőlten jelöljük: A Föld vízkészlete állandó körforgásban van, ezt a napsugárzás működteti. A folyamat részei a párolgás, a csapadék és a lefolyás. A Föld vízháztartása egyensúlyban van. Ez azt jelenti, hogy éves szinten a Föld egészére nézve a párolgás és a csapadék mennyisége megegyezik. Ha a szárazföldek illetve az óceánok szempontjából vizsgáljuk az egyenleget, akkor a két tényező egyensúlyát a lefolyás teremti meg. A körforgás következtében a körforgásban szerepet játszó egyes tényezők vízkészlete kicserélődik. Leggyorsabban ez a légkör vízkészletével történik meg, leglassúbb a szárazföldi jég és a világtenger vízkészletének kicserélődése. 2. feladat 1. Csendes-óceán, 2. Atlanti-óceán, 3. Indiai- óceán 1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán 1. Csendes-óceán, 2. Indiai- óceán, 3. Atlanti-óceán 3. feladat beltenger: 2., 3., 6., 7. peremtenger: 1., 4., 5., feladat A tengervíz hőmérsékletének ingadozása alacsony, a sarkok környékén még az átlagosnál is kisebb. A nagy fajhő és hőtároló képességgel, illetve azzal, hogy a napsugarak mélyebb rétegekbe is lehatolnak. A déli félgömbön mindhárom óceán nyitott a hideg sarki vizek felé, ezért azok hűtő hatása erősebben érvényesül. Ezzel szemben az északi félgömbön a szárazföldek jobban elzárják a hideg sarki vizek útját. 5. feladat a) Az, hogy a tengervíz sótartalma csökkenti a víz fagyáspontját. Minél sósabb a víz, annál 25

26 alacsonyabb hőmérsékleten fagy meg. b) Az elsőben volt a Balti-tenger vize, a másodikban az Adriából származó víz és a harmadikban a Vörös-tenger vize. 6. feladat A térítők vidékén. A száraz, meleg éghajlaton nagy a párolgás, kevés a csapadék. Nem érkeznek nagy vízhozamú folyók sem a tengerbe. Az alacsony hőmérséklet miatt kicsi a párolgás. Az olvadó jég és a tengerbe ömlő, jelentős vízmennyiséget szállító folyók is csökkentik a sókoncentrációt. A sótartalom függ a csapadéktól, a párolgástól, a beömlő folyók vizének mennyiségétől. A sarki területeken az olvadó jég is befolyásolja a sótartalmat. 7. feladat 1. D, 2. E, 3. A, 4. C, 5. B 8. feladat A meredek partfalakat pusztító hullámverés. A pusztuló tengerpartokon alakul ki az eltérő kőzetminőség hatására. A keményebb, ellenállóbb kőzetű magaspart oszlopszerű maradványa. A tengervíz fölé emelkedő, a parttal többnyire párhuzamosan futó, hordalékból a hullámzás hatására felépülő gát. sekély vizű, lapos partszakasz parti dűne, lagúna, turzás 9. feladat a) 1. abráziós terasz kaviccsal 2. abráziós fülke 3. abráziós torony 4. abráziós törmelék A partfal pusztulása következtében várható hátrálást. b) A tengervíz mélysége, a partot felépítő kőzet minősége, a partvonal tagoltsága. 10. feladat 1. Nyugati szél-áramlás 2. Benguela-áramlás 3. Golf-áramlás 4. Humboldt-áramlás 5. Kuro-shio-áramlás 6. Oja-shio-áramlás a) Az állandóan egy irányba fújó szelek (a nagy szélrendszerek szelei), a Coriolis-erő, a 26

27 kontinensek elhelyezkedése b) Az, hogy a déli félgömbön a második áramlási kör nem alakult ki. c) Mert az Egyenlítő felől érkező áramlás vize a környezetéhez képest melegebb. d) A partok mellett elhaladó hideg és meleg tengeráramlások befolyásolják a partvidék éghajlatát: a nyugati partokat fűtik, a keleti partokat hűtik (az északi félgömbön). A kontinensek belseje felé az óceánok mérséklő hatása egyre kevésbé érvényesül. e) Hőmérsékleti anomália 11. feladat a) A Hold felőli és az ellentétes oldalon a dagályhullámok, a sarkpontok környékén az apály beírása. b) A Hold felőli oldalon a Hold vonzása, az ellentétes oldalon a Hold és a Föld közös tömegpontja körüli keringésből származó centrifugális erő hozza létre. c) keletről nyugatra d) kétszer e) Szökőár: A szokásosnál magasabb dagályhullám újholdkor és holdtöltekor (a Nap, a Hold és a Föld együttállásakor). Vakár: Az átlagosnál kisebb dagályhullám első és utolsó negyedkor (amikor a fenti három égitest 90 fokos szögben áll egymáshoz képest). f) Újholdkor és holdtöltekor a Nap és a Hold árkeltő ereje összeadódik, első és utolsó negyedkor a Nap és a Hold árkeltő ereje egymást gyengíti. 12. feladat Az, hogy a leggazdagabb halászterületek, a kitermelhető tengeri kőolaj- és földgázkészlet és a tengerfenék érckészlete majdnem teljes egészében a 200 mérföldes sávon belül helyezkedik el. A szárazföldközeli területeken csak a part menti országok folytathatnak gazdasági tevékenységet, a többi ország nem részesülhet a világtenger kincseiből. Konfliktusok alakulhatnak ki a part menti országok között is egyes területek hovatartozása miatt. 13. feladat 1. I, 2. H, 3. I., 4. H, 5. I, 6. I, 7. H, 8. H, 9. I, 10. H 14. feladat Talajnedvesség: 2., 10., 27

28 Talajvíz: 2., 4., 11., 14., 15. Rétegvíz: 1., 4., 6., 9. Hévíz: 4., 5., 8., 12. Ásványvíz: 4., 8., 13. Egyikre sem vonatkozik: 3., feladat A mészkő víz hatására történő oldódási folyamatát és a vele járó felszínalakítást. Mert a tiszta víz csak nagyon gyenge oldó hatással rendelkezik. A szénsavas víz viszont könnyen oldja a karbonátokat: CO 2 +H 2 O H 2 CO 3 H 2 CO 3 +CaCO 3 Ca(HCO 3 ) 2 Kisebb részben a levegőből, jelentős részben a talajból (termelésében a talaj élővilága játszik szerepet). 16. feladat a) 1. dolina 2. polje 3. zsomboly 4. karsztforrás 5. cseppkő 7. barlang 7. víznyelő b) Mert a karsztvíz szintje (mennyisége) a mélybe szivárgó csapadékvíz mennyiségétől függ. Ezért a csapadékos időszakban, vagy olvadáskor a vízhozam megnő, a száraz időszakban pedig jelentősen lecsökken. c) A növénytakaró kiirtásával a mészkőhegységek vékony, lassan képződő talajrétege gyorsan lepusztul, és kopár felszínek jönnek létre. 17. feladat a) Vízgyűjtő terület: Az a terület, ahonnan egy adott folyó az összes felszínen és felszín alatt lefolyó vizet összegyűjti és elvezeti. Vízállás: A folyó vízszintjének magassága. Vízhozam: A meder keresztmetszetén egységnyi idő (másodperc) alatt átfolyó víz mennyisége. Vízjárás: A vízhozam (a folyó vízszintjének) szabályszerű változása, általában egy évet véve alapul. b) A vízgyűjtő terület nagyságától, a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyiségétől, a vízgyűjtőt borító növényzettő, a vízfolyás esésétől. c) A csapadék mennyisége és időbeli eloszlása (éghajlat), a hó- és gleccserolvadás, a víz lefolyását módosító növénytakaró. 28

29 d) I Duna, I Volga, E Temze, E Amazonas, I Nílus, E Kongó, I Tisza, I Ebro, I Pó, I Gangesz 18. feladat Vízhozam: 50 m 2 x 5 m/s = 250 m 3 /s 19. feladat a) A vízhozamtól és a víz sebességétől (a folyó esésétől). b) Az árhullám során megnő a folyó sebessége. Minél nagyobb lesz a sebessége, annál nagyobb hordalékdarabokat tud elszállítani. Tehát a homok mellett várhatóan a nagyobb méretű hordalékdarabokat is elszállítja. c) Bevágódó (felső) szakaszjelleg: M > H Feltöltő (alsó) szakaszjelleg: M < H Kanyargó (közép) szakaszjelleg: M = H 20. feladat a) és b) a rajzba jelölve c) A folyó a kanyarulat domború oldalát építi, a homorú oldalát pusztítja. A folyókanyarulatok fokozatos növekedése, majd átvágódása morotva tó (elfogadható: a kanyarulatok lefűződéséhez) kialakulásához vezethet. d) a metszet rajza e) kanyargó (közép-) szakaszjellegű. 21. feladat 1. C, 2. A, 3. B, 4. D, 5. C 22. feladat Deltatorkolata van: 1., 4., 6., 7., 10., 12. Tölcsértorkolata van: 2., 3., 5., 8., 9., 11. Az apály és a dagály szintkülönbségének nagyságától és a folyó hordalékának 29

30 mennyiségétől. Mert a kevesebb hordalék és az erős tengerjárás miatt kialakult mélyebb vizű tölcsértorkolatokban a hajók könnyen feljuthatnak a szárazföld belseje felé, a védett helyen kialakított kikötőbe. 23. feladat a) Bajkál-tó: vetődés Bóden-tó: a gleccser által kimélyített és morénasánccal elgátolt Balaton: vetődés Szelidi-tó: morotvató Gyilkos-tó: hegyomlás által elgátolt Erie-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán Arlói-tó: csuszamlással elgátolt Tanganyika-tó: vetődéssel Fehér-tó (Szeged): szél által elgátolt Szent Anna-tó: krátertó Tisza-tó: mesterséges tó Ladoga-tó: jégkori jégtakaró munkája nyomán b) árkos vetődéssel (tulajdonképpen. óceánközépi hasadékvölgyek voltak vagy lennének) c) a jég felszínformáló munkája nyomán 24. feladat a) feltöltődés (folyók, szél, mesterséges), lecsapolódás, kiszáradás, eutrofizáció b) fertő, mocsár, láp 25. feladat 1. láp 2. mocsár 3. fertő 26. feladat a) ártér: A mentesített ártér: C hullámtér: E nyári gát: B árvízvédelmi töltés: D b) Árvízkor védi a töltést a hullámzás káros hatásától, téli áradás esetén a jég pusztításától. c) A töltés szükség esetén történő megmagasítására, pl. homokzsákokból épített gát. Az árvízvédelmi töltés folyó felőli oldalára kell berajzolni. 27. feladat Szélsőségesebb vízjárású lesz a folyó. Hamarabb következhet be hirtelen áradás, árvíz. 30

31 Indoklás: A lejtőt borító növénytakaró fékezi a csapadék és az olvadékvíz gyors lefolyását. Mivel itt a növénytakaró és vele együtt a talajtakaró is jelentősen megsérült, ez a fékező hatás erősen csökken. 28. feladat Érvek az építkezés mellett: A vízjárás kiegyenlítettebbé válik, csökken az árvízveszély. Az ipar és a mezőgazdaság vízigényének kielégítése. Haltenyésztés, halászat. Üdülőkörzet kialakítása, idegenforgalom, vízisport. Új munkahelyek teremtése. Negatív hatások: A talajvízszint megemelkedése, szikesedés veszélye. Nagyobb terület esetleg termőföld víz alá kerül. Az építkezéssel járó nehézségek (pl. zaj, por, a nagy tehergépkocsik megrongálhatják a közutakat, a megnövekvő tehergépkocsi-forgalom okozta környezetszennyezés). Hosszútávon: a tározóban meginduló feltöltődési folyamat. 29. feladat Szennyezőanyag A szennyeződés forrása Hatása Nitrit, nitrát Nitrogéntartalmú műtrágya, szerves trágya, háztartási szennyvíz Mérgező anyagok, különösen a csecsemőkre veszélyesek, súlyos esetben fulladást okozhatnak Foszfát Mosószerek, foszfáttartalmú műtrágyák Az eutrofizációt gyorsítják fel. Olaj Tankhajók, tengeri kőolajmezők kitermelése Nagy felületen szétterülve elzárja a vizet a levegőtől, oxigénhiányt és az élővilág pusztulását okozza. 31

32 30. feladat 1. Északi-tenger 2. Botteni-öböl 3. Égei-tenger 4. Adriai-tenger 5. Boszporusz 6. Dardanellák 7. Gibraltári-szoros 8. Ladoga-tó 9. La Manche 10. Szajna 11. Rhône 12. Visztula 13. Elba 14. Volga 15. Dnyeper 16. Ebro, 17. Loire 18. Temze 19. Pó 20. Duna Majna Rajna-csatorna 31. feladat lepusztítás szállítás felhalmozás szállítóközeggel szállítóközeg nélkül szél víz jég csuszamlás kőfolyás 32. feladat Az a magassági szint, amely felett több hó hull le, mint amennyi elolvad. Átmenet a hó és a jég között. (A felhalmozódott, összepréselődött hóból az olvadás és a fagyás gyakori ismétlődésének hatására alakul ki.) A jég által szállított és felhalmozott hordalék (törmelék). A jég által lepusztított területeken található, keményebb, ellenállóbb kőzetekből álló, a környezetből kiemelkedő, legömbölyített sziklahátak. (A gleccservölgyekben is van vásottszikla.) 33. feladat Aláhúzva: térítő. Indoklás: mert kevesebb a csapadék. Aláhúzva: kontinens belsejében. Indoklás: az óceántól távolodva csökken a csapadék mennyisége, és a fokozódik a kontinentalitás miatt nő a hőmérséklet ingása, így több hó olvad el. Aláhúzva: a déli oldalon. Indoklás: mert nagyobb hajlásszögben érik a napsugarak, ezért jobban felmelegszik. 32

33 34. feladat Bekarikázva 2. Indoklás: Mert a korábban kialakult V keresztmetszetű folyóvölgyeket foglalta el, és alakította U alakúra a jég. 7. A FÖLDRAJZI ÖVEZETESSÉG 1. feladat (A Kiruna, B Budapest, C Róma, D Lagos) 1. -, 2. D, 3. -, 4. B, C, 5. D, 6. A, 7. - A) hideg, B) mérsékelt, C) mérsékelt, D) forró Nem, mert csak a napsugarak hajlásszögét ismerjük, ez alapján csak a szoláris éghajlati övek nevezhetők meg. A valós éghajlathoz ismerni kellene a módosító tényezőket. 2. feladat a) 1. forró övezet, térítői öv 3; 2. forró övezet, átmeneti öv 1; 3. forró övezet, egyenlítői öv 4; 4. forró övezet, monszun vidék 2. b) 1. szavanna, 2. (trópusi) monszun, 3. sivatagi, 4. egyenlítői c) 1. térítői öv, 2. egyenlítői öv, 3. átmeneti öv, 4. térítői öv, 5. monszun vidék, 6. átmeneti öv 3. feladat 1. A, C, 2. B, D, 3. C, 4. D, 5. D, 6. B, 7. A, 8. A, 9. B, 10. B, D, (C), 11. A, D, 12. A 4. feladat Az egyenlítői övre. Mert reggel hat órakor kel és este hat órakor nyugszik a Nap. Meleg van, és nagyon magas a páratartalom. (A verejték nem párolog el a bőrről, és a leírás szerint nincs hűsítő hatású szél sem). 33

34 Az erős napsugárzás hatására gyorsan emelkedő hőmérsékletű levegő magába tudta fogadni a vízgőzt. A felmelegedés hatására meginduló felszálló légáramlás vezetett a felhő-, illetve a csapadékképződéshez. Gomolyfelhő Aláhúzva: Kongó, Amazonas 5. feladat Észak-Afrika: C, Szahara: D, Szavanna: A, Egyenlítő vidéke: B passzátszélrendszer az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányból berajzolt nyilak. aláhúzva: január A kontinens déli területe, a d. sz. 10 környéke a legcsapadékosabb. 6. feladat Terület Éghajlati öv / terület Természetes növénytakaró Kongó-medence egyenlítői trópusi esőerdő Szudán átmeneti szavanna Szahara térítői sivatagi, félsivatagi A Földközi-tenger mediterrán keménylombú erdő partvidéke Fokföld tengerparti sávja mediterrán keménylombú erdő 7. feladat Négy évszak váltakozása. A nyugatias szelek uralma. Nem delel merőlegesen a Nap, de minden nap felkel, illetve lenyugszik. 8. feladat a) 1. mediterrán, 2. (szubtrópusi) monszun b) 34

35 c) A mediterrán éghajlat a kontinensek nyugati, a monszun éghajlat pedig a kontinensek keleti oldalán alakul ki a meleg mérsékelt övben. d) mediterrán 2., 5., , 4., 6., 8 (szubtrópusi) monszun 9. feladat Éghajlatok sorrendben: 3. óceáni; 1. nedves kontinentális; 2. száraz kontinentális; 4. mérsékelt övezetei sivatagi; 1. nedves kontinentális Talajok sorrendben: óceáni égh.. kilúgozott barna erdőtalaj; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj és foltokban feketeföld; száraz kontinentális égh.: feketeföld, illetve a szárazabb puszták területén gesztenyebarna mezőségi talaj, mérsékelt övezeti sivatagi égh.: (sivatagi és félsivatagi) váztalajok; nedves kontinentális égh.: barna erdőtalaj I. nyugati szél, II. monszunszél 10. feladat Gazdálkodási forma Jellemző termesztett növények, tenyésztett állatok Hideg mérsékelt öv 8., 9., 1., Óceáni terület , 6., Mérsékelten szárazföldi terület 12., 4., 7., 10., 11.,13. 35

36 Szárazföldi terület 12., 4, 7., 10., 11. Szélsőségesen szárazföldi terület 2. 3., feladat a) A júliusi középhőmérséklet kelet felé fokozatosan nő, a januári pedig egyre csökken. b) A nyugati partvidéken közelítőleg 10 o C, a keleti oldalon pedig o C. Az évi közepes hőingás kelet felé fokozatosan nő. c) A csapadék mennyisége kelet felé csökken. d) Az óceántól való növekvő távolság; az óceán felől nedves, enyhe levegőt hozó nyugati szél kelet felé csökkenő hatása. 12. feladat 3., 2., 1., 5., feladat Igen. A kontinens észak-déli nyitottsága miatt a hideg sarkvidéki légtömegek eljuthatnak a déli szubtrópusi területekre is. A fagyok komoly károkat okozhatnak az ültetvényekben. 14. feladat 1. Hegyvidéki, a magasságtól függő övezetes növényzet 2. sarkköri (tundra), tundra növényzet tajga, fenyőerdő (tajga) 4. mediterrán, örökzöld, keménylombú erdő óceáni, lombhullató erdő (főleg bükkös) nedves kontinentális, lombhullató erdő (főleg tölgyesek) 7. száraz kontinentális, erdős és füves puszta (sztyepp) 15. feladat sarkvidéki öv, állandóan fagyos éghajlat Antarktisz, indoklás: Mert a leghidegebb hónap július (az északi félgömb nyarán a déli félgömbön tél van). 16. feladat 1. Összefüggő lombhullató erdőségek, főleg tölgyesek. 36

37 2. Bükkösök és foltokban megjelenő fenyőfélék jellemzik. 3. Fenyőfélék uralkodnak. 4. Törpefák, lágy szárú virágos növények. 5. Mohák, zuzmók, hidegtűrő virágos növények. 17. feladat a) A trópusi övezetben, ahol a hegy lábától indulva juthatunk el az állandó hó és jég birodalmába. b) Az ilyen mértékű csökkenés 100 méterenként történik. c) a hóhatár felett: a jég és a fagyaprózódás a hóhatár és az erdőhatár között: az aprózódás, a szél, a csapadék leöblítő hatása az erdőhatár alatt: a folyók d) bányászat, erdőirtás, víztározók és vízerőművek építése, az idegenforgalmat szolgáló építkezések (sípálya, sífelvonó, stb.), útépítés (alagút, viadukt), stb. 18. feladat a Baktérítőn Mert a Baktérítő mentén kevés a csapadék. A zavartalan napsugárzás hatására pedig erősebb a felmelegedés. A Baktérítőtől dél felé haladva fokozatosan csökken a hóhatár magassága. az északi lejtőn Indoklás: Mert a déli félgömbön az északi lejtőt érik nagyobb hajlásszögben a napsugarak. 19. feladat Banán Brazília, Guatemala, (India) Kávé Brazília, Etiópia,(India, Indonézia) Tea India Rizs Indonézia, (India) Datolya Irak Citrom Olaszország Narancs Olaszország Kakaó Ghána, (Indonézia, Brazília) (Megjegyzés: A zárójelbe tett országok említése is elfogadható.) 37

38 TÁRSADALOMFÖLDRAJZ 8. NÉPESSÉG- ÉS TELEPÜLÉSFÖLDRAJZ 1. feladat a) okok: A: a mostoha, hideg éghajlati viszonyok, a hatalmas, zárt fenyőerdők (északi fekvés) B: a szárazság, a sivatagi körülmények C: az áthatolhatatlan, sűrű növényzet, esőerdők, a forró, párás, nehezen elviselhető éghajlat D: magashegységek, a nagy tengerszint feletti magasság, a domborzati adottságok b) 1. I, 2. I, 3. H, 4. H, 5. I 2. feladat 1. C, 2. B, 3. C, 4. A, 5. B, 6. D, 7. C, 8. D, 9. B, 10. A 3. feladat a) A születések száma 1000 főre vetítve / 1000 x 80 vagy x0,08 = fő született egy évben b) rossz életkörülmények, rövid születéskor bárható élettartam, magas csecsemőhalandóság, járványok, betegségek, éhínségek, (más hely indok megnevezése is elfogadható) c) nő a születéskor várható élettartam d) népességrobbanás, demográfiai robbanás e) Ázsia majd Afrika f) India g) A népességnövekedés üteme a 21. század elejéig nőtt, majd ezen a szinten megállt, az előrejelzések szerint a növekedési ütem csökkenése várható

39 4. feladat A. természetes szaporodás B. népességrobbanás C. korfa D. népsűrűség E. korszerkezet 5. feladat 2007: Európa: 10,5; Ázsia: 61,1; É-Amerika: 5,2; Latin-Amerika: 8,8; Afrika: 13,9; Ausztrália: 0,5 % Európa Latin-Amerika Afrika, Latin-Amerika és Ausztrália-Óceánia népességének aránya a világ népességében növekedni fog. Bár továbbra is Ázsia marad a legnépesebb kontinens, aránya a világ népességében fokozatosan csökken. Európa és Észak-Amerika részesedése a világ népességéből egyre alacsonyabb lesz. A világ népességének egyre nagyobb hányada él majd a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken. 6. feladat a) A) születések száma B) halálozások száma C) természetes szaporodás b) 1. I., 2. II., 3. I., 4. IV., 5. IV., 6. II., 7. III., 8. III, 9. IV., 10. IV. 39

40 7. feladat a) Afrika b) Európa c) Ázsia, mert ezen a kontinensen él a Föld népességének többsége (mintegy 60 %-a). d) Bekarikázva: 1., 3., 6., feladat IV. szakasz -4 Ez a korfa az öregedő korszerkezetű társadalmakra jellemző. A fiatal korcsoportok létszáma csökken, az idős korcsoportok aránya nő. Az ország lakosainak száma csökken. Magyarország 9. feladat a) Nőtt a várható élettartam. indoklás: javuló életkörülmények, javuló orvosi ellátás b) A fejlett országokban magasabb a születéskor várható élettartam. c) Bolíviában d) Korszerű, magas színvonalú orvosi és szociális ellátás, életmód és gondolkodásmód, egészségesebb táplálkozási szokások. e) A nők várható élettartama magasabb. Özvegy nőkből (nő többlet) India. A társadalmi, kulturális szokások miatt. A nőkre hárul a nehéz életkörülmények mellett a nagy létszámú család ellátása, a gyermekek felnevelése, és sok esetben az élelmiszerek megtermelése is. 10. feladat a), b) Munkavállalási korú: 15 évesnél idősebb, de a nyugdíjkorhatárt még el nem érő népesség. 3., 4., 5. Aktív kereső: A társadalmi és a gazdasági élet különböző területein ténylegesen munkát végző munkavállalási korú népesség. 5. Kereső népesség: A munkavállalási korúak és a nyugdíjasok együttesen. 1., 5. 40

41 Eltartott népesség: A munkavállalási kornál fiatalabbak, a tanulók, a háztartásban élő, munkahellyel nem rendelkező nők és a nyugdíjasok. 1., 2., 3., 4., Nyugdíjas korú: A munkavállalási kornál idősebb, a nyugdíjkorhatárt betöltött népesség. 1., A fiú eltartottból aktív keresővé válna. 11. feladat Népességmozgás ideiglenes népességmozgás végleges népességmozgás belföldi nemzetközi belföldi nemzetközi pl. ingázás, pl. vendégmunka, pl. városodás, pl. kivándorlás, turizmus turizmus városból falura költözés, bevándorlás, kitelepítés, kitelepítés, betelepítés betelepítés, menekültek letelepedése 12. feladat 1. B, 2. D, 3. C, 4. B, 5. A, 6. D, 7. C, 8. A, 9. B, 10. A 13. feladat A városok számának, és a városban élő népesség arányának növekedése. A városi életforma, életmód elterjedése. A város vonzáskörzetébe tartozó települések együttese. A településeket szoros társadalmigazdasági kapcsolat fűzi a városhoz. A nagyvárosok és agglomerációik fokozatos növekedésével kialakult hatalmas, összefüggő településrendszer. A modern csúcstechnika kifejlesztésére mesterségesen létrehozott település, amelyben biztosítják az ehhez szükséges szellemi erőforrást és a legmodernebb technikai feltételeket is. 14. feladat A) Hódmezővásárhely 3. B) Dorog 1., 2. 41

42 C) Sárospatak 5. D) Miskolc 1., 7. E) Szeged 4., 5., 7. F) Balatonfüred 8. G) Szolnok 1., 4., 7. H) Dunaújváros 1. I) Esztergom 1., 4., feladat Ázsiában a fejlődő országok csoportjára Afrikát Ausztráliára Tokió: fő, Mumbai: fő 16. feladat a) Nigéria, Mexikó b) Az egyre nehezebbé váló megélhetés a mezőgazdaságban. Az esetleges munkalehetőség a városban. c) Előnyös változás: jobb orvosi ellátáshoz juthatnak, tanulási lehetőség Nehézségek: a képzettség hiánya miatt bizonytalan a munkához jutás. Az alkalmi munka nem jelent biztos jövedelmet. Komoly nehézséget jelent a lakóhely biztosítása is. d) Fejlett országok: 3., 5.,6., 8. Fejlődő országok: 1., 2., 3., 4., 5., feladat bolygóváros alvótelepülés ellenvárosodás 18. feladat A) városközpont (city) 1. C) belső lakóöv 2. D) külső munkahelyöv 7. B) külső lakóöv 8. E) helyi alközpont 4. G) elkerülő gyűrű (út) 3. F) bevásárlóközpont 9. H) szabadidőközpont 5. I) ipari park 6. 42

43 19. feladat = fő bevándorlásnak / a pozitív vándorlási egyenlegnek több munkalehetőség, magasabb színvonalú szolgáltatások, több kulturális esemény, nehézkes bejárás (dugók, zsúfoltság), kevesebb időt töltenek utazással, kevesebbet kell költeni utazásra. sikeres városrehabilitációs programok (más helyes ok megnevezése is elfogadható) szuburbanizáció, reurbanizáció mintegy fő, itt található a legtöbb külföldi cég központja, nemzetközi repülőtér, a pénzügyi és a gazdasági élet központja, jó kapcsolati tőke lehetőség, magas színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások, külföldiek számára képzést nyújtó egyetemek (más helyes indoklás is elfogadható) 20. feladat 4. 1., 3. 2., feladat a) A) iszlám, B) kereszténység, C) hinduizmus, D) zsidó, E) buddhizmus b) Tóra zsidó, Biblia keresztény, Korán iszlám c) Mekka: iszlám Jeruzsálem: keresztény, iszlám, zsidó Medina: iszlám 22. feladat angol, spanyol, francia, arab, kínai, orosz 23. feladat a) Az állampolgárok tartós, történelmileg kialakult, politikai, társadalmi-gazdasági és kulturális közössége. Összetartója a közös terület, a gazdaság, a történelmi múlt, a nyelv és az államszerkezet. b) Egy adott államban élő, de nem a többségi nemzetalkotó népességhez tartozó közösség. A nyelv, a kultúra, a közös történelmi múlt köti össze őket. c) Olyan népcsoport, amely rendelkezik az összetartozás tudatával. Sajátos kulturális 43

44 hagyományai, nyelve megkülönbözteti más népektől, de nincs minden esetben önálló állama. 9. A VILÁG VÁLTOZÓ TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KÉPE 1. feladat Természeti tényezők: 2., 4., 8., 11., 12. Társadalmi tényezők: 1., 3., 5., 6., 7., 9., feladat természeti: tagolt tengerpart, kedvező éghajlat, termékeny síkság, bauxitlelőhely, kedvező közlekedés-földrajzi helyzet, társadalmi: fejlett oktatás, kutatási tevékenység, az utóbbiakra alapozva szakképzett munkaerő nincs hazai energiaforrás, nem biztosított a megfelelő mennyiségű ipari víz, hiányzik a közlekedési hálózat a víz biztosítása a kisebb folyókon épített tározókkal vagy a karsztvízből; az energia biztosítása külföldről vásárolt energiahordozók, vagy importált villamos energia segítségével; a közlekedési hálózat kiépítése a hazai repülőgépipar A korszerűsített nemzetközi közlekedési útvonalakra, a kikötőre, az idegenforgalom szempontjából kedvező természeti adottságokra (éghajlat, tengerpart) és az oktatási hagyományokra alapozva. A bauxit kitermelését kísérő építkezések miatt további erdőpusztulás; a karsztvíz esetleges felhasználása miatt a karsztvízforrások hozamának csökkenése; az esetleges mesterséges víztározók építése miatti környezetátalakítás; a timföldgyártás során keletkező veszélyes vörös iszap elhelyezése; a megnövekvő tranzit- és kikötőforgalom környezetszennyezése aláhúzva: narancslé, bor, olívaolaj, halkonzerv, mazsola 3. feladat a) Egy ország gazdasága által belföldön megtermelt, ill. létrehozott termékek és szolgáltatások összértéke. 44