A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
|
|
- Andrea Török
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, COM(2017) 3 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben említett tagállami nyomonkövetési programok értékeléséről {SWD(2017) 1 final} HU HU
2 A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelvben (2008/56/EK irányelv) említett tagállami nyomonkövetési programok értékeléséről 1. BEVEZETÉS A tengervédelmi stratégiáról szóló uniós keretirányelv 1 (a továbbiakban: tengervédelmi keretirányelv) olyan keretet biztosít, amelyben a tagállamoknak 2020-ra meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a tengeri környezet jó állapotának elérése vagy fenntartása érdekében az Unió valamennyi tengervizében. Ennek a célkitűzésnek az elérése azt jelenti, hogy az Unió tengerei tiszták, egészségesek és termékenyek, a tengeri környezet használata pedig fenntartható lesz. A tengervédelmi keretirányelv tizenegy környezetminőségi mutatót 2 tartalmaz, amelyek leírják, milyen jellemzői vannak a környezetnek, ha jó környezeti állapotot sikerült elérni. A tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló 2010/477/EU bizottsági határozat 3 útmutatást nyújt a tagállamoknak arról, hogyan kell teljesíteni ezt a célkitűzést. A gyakorlatban a tagállamoknak kell kidolgozni és végrehajtani a tengervédelmi stratégiákat. Ennek részeként a következőket kell elvégezniük: tengervizeik kezdeti értékelése, tengervizeik jó környezeti állapotának meghatározása, környezetvédelmi célok meghatározása, koordinált nyomonkövetési programok összeállítása és végrehajtása, valamint a jó környezeti állapot elérésére és fenntartására irányuló intézkedések és fellépések meghatározása. A Bizottságnak minden tagállam esetében értékelnie kell, hogy ezek a különféle elemek megfelelnek-e az irányelv követelményeinek. A Bizottság további információt kérhet, és iránymutatást nyújthat a szükséges változtatásokhoz. A tagállamok 2012-ben, az első végrehajtási szakaszt követően jelentést tettek, ami a kezdeti értékelésből, a jó környezeti állapot meghatározásából és a környezetvédelmi célok azonosításából állt. A Bizottság értékelést 4 tett közzé ezekről az elemekről, amelyben 1 Az Európai Parlament és a Tanács 2008/56/EK irányelve (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv), HL L 164., , 19. o. 2 A 11 környezetminőségi mutató meghatározása a tengervédelmi keretirányelv I. mellékletében található, maguk a mutatók pedig a következők: D1 Biológiai sokféleség, D2 Nem őshonos fajok, D3 Gazdaságilag hasznosított hal- és kagylófajok, D4 Táplálékláncok, D5 Eutrofizáció, D6 A tengerfenék épsége, D7 Hidrográfiai változások, D8 Szennyező anyagok, D9 Tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok, D10 Hulladék, D11 Energia, többek között a víz alatti zaj. E jelentés alkalmazásában a biológiai sokféleséggel kapcsolatos mutatókat (D1, D4 és D6) a következő főbb fajcsoportok és élőhelytípusok szerint csoportosították: madarak, emlősök és hüllők, halak és lábasfejűek, illetve tengerfenéken és a vízoszlopban lévő élőhelyek. Ez a további csoportosítás összesen 13 mutatókategóriát eredményez. 3 A Bizottság 2010/477/EU határozata (2010. szeptember 1.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról, HL L 232., , 14. o. 4 A Bizottság jelentése a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek a tengervédelmi stratégiáról szóló (2008/56/EK) keretirányelv végrehajtásának első szakasza Az Európai Bizottság értékelése és útmutatója, COM(2014) 097 final. 2
3 megállapította, hogy a tagállamok nem bizonyulnak kellően ambiciózusnak a környezetvédelmi célok meghatározásában. Az értékelés a megvalósítás koherenciájának és következetességének a tengeri alrégiók és régiók közötti hiányát is kiemelte A következő végrehajtási szakaszban a tagállamoknak nyomonkövetési programokat kellett összeállítaniuk és végrehajtaniuk 2014 júliusáig 5, amelyekről a kidolgozásukat követő három hónapon belül értesíteniük kellett a Bizottságot. A nyomonkövetési programok célja, hogy értékeljék a tengervizek környezeti állapotát és a környezetvédelmi célok teljesítése érdekében tett lépéseket. A következő húsz tagállam 6 tájékoztatta időben a Bizottságot a nyomonkövetési programjáról 7 az e dokumentumban található értékeléshez: Belgium, Bulgária, Dánia, Észtország, Németország, Írország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Hollandia, Portugália, Románia, Szlovénia, Finnország, Svédország és az Egyesült Királyság 8. Három tagállam (Málta, Görögország és Lengyelország) nem küldte meg jelentését 9. Ez a jelentés a 2014-es bizottsági jelentést egészíti ki, célja pedig, hogy felvázolja a tagállamoknak a tengervédelmi keretirányelv következetes és koherens végrehajtása érdekében tett lépéseit, amelyekkel 2020-ra elérhető a jó környezeti állapot az Unió tengervizeiben. A Bizottság ismerteti a fent felsorolt tagállamok által benyújtott nyomonkövetési programok értékelését. A jelentés értékeli minden egyes tagállam nyomonkövetési programjának a következetességét és megfelelőségét, és kitér azok regionális koherenciájára is. A jelentés ezenfelül iránymutatást nyújt minden olyan változtatásra vonatkozóan, amelyet a Bizottság szükségesnek ítél. A jelentés első része a tagállami nyomonkövetési programokat vizsgálja a jó környezeti állapot meghatározásával és a kapcsolódó környezetvédelmi célokkal összefüggésben. A jelentés második része azokat a nyomon követéssel kapcsolatos, nemzeti és uniós szintű további lépéseket tekinti át, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2020-ig elérhető, a későbbiekben pedig fenntartható legyen a jó környezeti állapot az Unió tengervizeiben. Az e jelentéshez kapcsolódó szolgálati munkadokumentum részletes elemzést tartalmaz minden egyes tagállam nyomonkövetési programjáról a tengervédelmi keretirányelvben említett tizenegy minőségi mutató figyelembevételével, és ezen túlmenően konkrét iránymutatást is megfogalmaznak az egyes tagállamok számára. A kapcsolódó szolgálati munkadokumentum 10 továbbá értékelést is tartalmaz az első végrehajtási fázisban jelentett néhány elemről azon tagállamok vonatkozásában, amelyek későn nyújtották be jelentésüket, azaz Bulgária, Horvátország, Málta, valamint Portugália 5 Erről a követelményről a tengervédelmi keretirányelv 5. cikke (2) bekezdése a) pontjának iv. alpontja és 11. cikke rendelkezik. 6 Az irányelvben meghatározott ezen kötelezettség csak a 23 part menti tagállamra vonatkozik, a tengerparttal nem rendelkező öt tagállamra nem. 7 E jelentés alkalmazásában 2015 szeptemberét jelölték ki határidőnek. 8 Az Egyesült Királyság jelentése nem tért ki a Gibraltár brit tengerentúli területet körülvevő vizekre. 9 Málta és Lengyelország időközben megküldte jelentését, a késői benyújtás miatt azonban nem lehetett elvégezni azok értékelését ehhez a jelentéshez. Görögország eddig (2016. október) nem küldte meg jelentését. A Bizottság egy későbbi időpontban fogja ismertetni és közzétenni a jelentésben nem szereplő tagállamok munkájának értékelését és a nekik szóló iránymutatást. 10 SWD(2017)1 final 3
4 esetében a makaronéziai alrégió (Azori-szigetek és Madeira), valamint az Egyesült Királyság esetében a Nyugat-Mediterrán Térség alrégiója (a Gibraltárt körülvevő vizek) ( FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Annak megállapítására, hogy a tagállami nyomonkövetési programok megfelelő keretet biztosítanak-e a tengervédelmi keretirányelvben megfogalmazott követelmények teljesítéséhez, a Bizottság a programokat céljuk, területi hatályuk, a mutatókategóriák és a környezetvédelmi célok figyelembevétele, a végrehajtási határidő, a tengervédelmi keretirányelvben és egyéb releváns jogszabályokban megfogalmazott kötelezettségeknek való megfelelés, valamint a regionális koherencia szempontjából értékelte. A húsz tagállam több mint 200 nyomonkövetési programról, és a programokhoz kapcsolódó mintegy ezer alprogramról számolt be jelentésében. Cél Az 1. ábrán jól látható, hogy a nyomonkövetési tevékenységek többsége (73 %) a tagállami tengervizek környezeti állapotának, valamint az emberi tevékenységek hatásainak értékelésére koncentrál. A tevékenységek 41 %-a az emberi tevékenységek okozta környezeti terhelés nyomon követéséhez (például a vízben lebegő, a vízoszlop áttetszőségét csökkentő részecskék meglétéhez, az eutrofizációt okozó tápanyag-feldúsuláshoz; vagy a tengerpartokon felhalmozódó tengeri hulladékhoz) kapcsolódik, 19 %-a az ökoszisztémára gyakorolt terhelést előidéző emberi tevékenységekre (például kikötői kotrási tevékenységekre, a mezőgazdasági tevékenységekre és a települési szennyvíz kibocsátására, illetve a nem megfelelő szilárdhulladék-kezelésre) koncentrál, míg mindössze 12 %-a összpontosít az említett környezeti terheléseket és hatásukat enyhítő intézkedések hatékonyságára (például a tápanyagveszteség csökkentésére, vagy a szilárdhulladék-kezelés javítására irányuló intézkedések hatásaira). Az intézkedések értékelésére vonatkozó kellő hangsúly hiánya részben azzal magyarázható, hogy a tagállamok számára nem írták elő intézkedéseik 2016 vége előtti átültetését (lásd: a tengervédelmi keretirányelv 5. cikkének (2) bekezdése). Mivel átfedések vannak a programok és funkcióik között, a különböző nyomonkövetési tevékenységek összege meghaladja a 100 %-ot. 11 Portugália és az Egyesült Királyság esetében a 2014-es bizottsági jelentésben említett kezdeti ajánlásokat felülvizsgálták, hogy azok tükrözzék a Makaronéziára (Portugália) és Gibraltárra (Egyesült Királyság) vonatkozó adatokat. 4
5 A tagállami nyomonkövetési programok aránya az egyes kategóriákban (%) Mi a nyomon követés célja? (tagállami önértékelés alapján) 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Környezet állapot és környezetre gyakorolt hatás Terhelést jelentő tényezők Emberi tevékenységek okozta terhelések Intézkedések hatása 1. ábra: A tagállami nyomon követés célja 12 A biológiai sokféleség nyomon követése (1-es, 4-es és 6-os mutató) az erőfeszítések 41 %-át teszi ki 13. A biológiai sokféleségre irányuló figyelem más uniós jogszabályok, például a madárvédelmi irányelv 14, az élőhelyvédelmi irányelv 15, a víz-keretirányelv 16, a fürdővizek minőségéről szóló irányelv 17, a nitrátszennyezésről szóló irányelv 18 és a közös halászati 12 Az ábra nem tartalmazza Lettország, Olaszország és Portugália adatait, mivel jelentésüket nem a szabványos szerkezetbe foglalva küldték el. A nyomonkövetési programok számos területet érintenek, ezért a parti vizekre és a felségvizekre egyaránt vonatkozhatnak. 13 A százalékos értékeket a bejelentett nyomonkövetési alprogramok teljes száma alapján számítják ki. 14 Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., , 7. o.). 15 A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., , 7. o.). 16 Az Európai Parlament és a Tanács 2000/60/EK irányelve (2000. október 23.) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., , 1. o.). 17 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/7/EK irányelve (2006. február 15.) a fürdővizek minőségéről és a 76/160/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., , 37. o.). 18 A Tanács 91/676/EGK irányelve (1991. december 12.) a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről (HL L 375., , 1. o.). 5
6 politikáról szóló rendelet 19 végrehajtására irányuló nyomon követés terén korábban már elvégzett munkával magyarázható. A tengervédelmi keretirányelvben említett mutatókhoz közvetlenül kapcsolódó nyomonkövetési követelmények is idetartoznak. A madárvédelmi irányelv részeként például a tagállamoknak figyelembe kell venniük az olyan vadon élő madárfajok állományszintjeinek változási irányát és ingadozásait, amelyek javára szolgálnak a speciális állományvédelmi intézkedések. Azzal tehát, hogy a tagállamok nyomon követik a tengeri madarak állományát, méretét és abundanciáját, mind a madárvédelmi irányelv, mind a tengervédelmi keretirányelv követelményeinek eleget tesznek. A nyomonkövetési tevékenységek 59 %-a a fennmaradó nyolc mutatóhoz kapcsolódik, amelyben a következő mutatók nyomon követése viszonylag korlátozott mértékű: az energia, többek között a víz alatti zaj 20 és a tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok (11. és 9. mutató) 4 4 %, a nem őshonos fajok (2. mutató) 5 %, illetve a tengeri hulladék és a hidrográfiai változások (10. és 7. mutató) 6 6 %. A vízben található szennyező anyagokat (8. mutató), az eutrofizációt (5. mutató) és a gazdaságilag hasznosított halakat (3. mutató) nagyobb arányban veszik figyelembe (ezek sorrendben 13 %-ban, 11 %-ban és 9 %-ban vannak jelen a nyomonkövetési erőfeszítések között). Területi hatály A tagállamok az alábbi földrajzi zónákat használva jelentették nyomonkövetési programjaik területi eloszlását: szárazföldi, átmeneti vizek, 21 parti vizek, felségvizek, a kizárólagos gazdasági övezet, 22 kontinentális talapzat területe a kizárólagos gazdasági övezeten túl, 23 és tagállamokon kívüli tengervizek. A 2. ábrának megfelelően a tagállami nyomon követés legnagyobb arányban (68 %) a parti vizeken zajlik, de jelentős mértékű nyomon követés tapasztalható a felségvizeken (57 %) és a kizárólagos gazdasági övezetekben (51 %) is. A legalacsonyabb arány (6 %) a kizárólagos gazdasági övezeteken túli kontinentális vizekre jellemző. 19 Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., , 22. o.). 20 Ez a mutató az energiának a tengeri környezetbe való juttatására, például a víz alatti zajra utal. Mivel a mutatót alátámasztó tudományos és technikai fejlemények még nem teljesen kiforrottak, a tagállamok kizárólag a víz alatti zajra koncentrálták vállalásaikat, ezért ezt a mutatót e jelentés alkalmazásában ekként kezeljük. 21 Az átmeneti vizek a 2000/60/EK irányelvben meghatározottak szerint a folyótorkolatok közelében levő felszíni víztestek, amelyek részben sós jellegűek a parti tengervizekhez való közelségük eredményeképpen, de amelyeket az édesvizek beáramlása alapvetően befolyásol. A 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv meghatározása szerint a parti vizek egy tengeri mérföldre nyúlnak be az alapvonaltól. 22 Felségvizek (12 tengeri mérföldig), kizárólagos gazdasági övezet (max. 200 tengeri mérföldig), kontinentális talapzat a kizárólagos gazdasági övezeten túl, az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményének meghatározása szerint. 23 A tagállamokon kívüli tengervizek kifejezés a tagállam joghatóságán kívül eső területekre utal (a szomszédos államokhoz tartozó vizeket is ideértve). 6
7 A fentiek szerint a tagállamok általában más uniós jogszabályok által előírt meglévő programokkal kapcsolták össze nyomonkövetési programjaikat, ami magyarázhatja a parti vizeken végzett nyomon követés dominanciáját. A tagállamok felségvizein túl csak korlátozott számú nyomonkövetési programot végeznek. Ez több tényezővel is magyarázható, például az ilyen területen végzett nyomon követés költségével, valamint azzal, hogy a főbb terhelést jelentő tényezőkre és hatásokra kell összpontosítani, amelyek a part közelében jelennek meg. Hol zajlik a nyomon követés? (tagállami önértékelés alapján) Tagállam szárazföldi területe Átmeneti vizek (vízkeretirányelv) 6% 15% 15% 19% Parti tengervizek (vízkeretirányelv) Felségvizek 51% Kizárólagos gazdasági övezet (EEZ; vagy hasonló) Kontinentális talapzat (az EEZ-n túl) 68% Tagállamokon kívüli tengervizek 57% 2. ábra: A tagállami nyomon követés területi hatálya 24 Végrehajtási határidő A tagállamoknak július 15-ig kellett kidolgozniuk és végrehajtaniuk nyomonkövetési programjaikat. A 3. ábra mutatókategóriákra lebontva szemlélteti, hogy a nyomonkövetési programok várhatóan milyen arányban lépnek életbe 2014-ig, 2018-ig, 2020-ig és 2020 után ben a tagállamok által legnagyobb arányban nyomon követett mutató a tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok (9. mutató), a gazdaságilag hasznosított hal (3. 24 A különböző nyomonkövetési tevékenységek összege nagyobb, mint 100%, mivel a programok és azok funkciói között átfedések vannak. Lettország, Olaszország és Portugália adatai nincsenek feltüntetve az ábrán, mivel jelentésüket nem a szabványos szerkezetbe foglalva nyújtották be. 7
8 mutató) és az eutrofizáció (5. mutató) volt. A tagállamok önértékelése alapján 2020-ig életbe fog lépni az eutrofizációra (5. mutató), az emlős-, hüllő-, hal- és lábasfejűfajokra (1. és 4. mutató), valamint a szennyező anyagokra (8. mutató) vonatkozó mutató. Ugyanez várható a gazdaságilag hasznosított hal (3. mutató), a hidrográfiai változások (7. mutató), a tengeri hulladék (10. mutató) és a tengerfenék és a vízoszlop élőhelyei (1., 4. és 6. mutató) esetében alkalmazott nyomonkövetési programok mintegy 90 %-ánál is. D9 Tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagok Mikor fogják a mutatókategóriákat nyomon követni? (tagállami önértékelés alapján) D3 Gazdaságilag hasznosított halak D5 Eutrofizáció D7 Hidrográfiai változások D8 Szennyező anyagok D1, 4 Halak és lábasfejűek D1, 4 Madarak D1, 4 Vízoszlopban lévő élőhelyek D1, 4 Emlősök és hüllők D10 Tengeri hulladék D1, 4, 6 Tengerfenéken lévő élőhelyek D2 Nem őshonos fajok D11 Energia/zaj 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 2014-ig 2018-ig 2020-ig 2020 után Nincs bejelentve 3. ábra: A jó környezeti állapot eléréséhez szükséges tagállami nyomonkövetési programok életbe lépésének várható határideje mutatókategória szerinti lebontásban 2526 A nem őshonos fajokra (2. mutató) és a víz alatti zajra (11. mutató) vonatkozó nyomonkövetési programok megvalósítását egyértelműen fel kell gyorsítani a tengervédelmi keretirányelvben említett határidőkig való megfelelő teljesítés érdekében, a tengervédelmi stratégiák 2018-ig történő felülvizsgálata, valamint a jó környezeti állapot 2020-ig történő elérése céljából. További erőfeszítésekre van szükség a biológiai sokféleségre vonatkozó mutatókkal (1., 4. és 6. mutató) és közülük is különösen azokkal kapcsolatban, amelyekre nem terjednek ki korábbi jogszabályok. 25 Nincs bejelentve : a jó környezeti állapot teljesítésének határidejét nem jelentették. 26 A 2. lábjegyzetben említetteknek megfelelően 13 mutatókategória lett meghatározva. 8
9 A mutatókategóriák száma Várhatóan mikor vezetik be a nyomon követést? (tagállami önértékelés alapján) ig 2018-ig 2020-ig 2020 után Nincs bejelentve 4. ábra: A jó környezeti állapot eléréséhez szükséges tagállami nyomonkövetési programok életbe lépésének várható határideje A 4. ábra tagállamonkénti lebontásban szemlélteti, hogy a jó környezeti állapot felé megtett haladás értékelésére vonatkozó nyomonkövetési programok várhatóan milyen arányban lépnek életbe 2014-ig, 2018-ig, 2020-ig és 2020 után. Öt tagállam számolt be arról, hogy nyomonkövetési programjai a mutatókategóriák többségére vonatkozóan 2014 óta érvényben vannak. Négy tagállamban egyáltalán nem volt nyomonkövetési program 2014-ben. Összességében tehát a nyomonkövetési programok 2014 júliusáig a tengervédelmi keretirányelv 5. cikke (2) bekezdése, a) pontjának iv. alpontjában megfogalmazott kidolgozási és végrehajtási határidőig csupán részlegesen voltak megfelelőek. Ebből kifolyólag a 2018-as értékeléshez szükséges, a jó környezeti állapot felé megtett haladás és a környezetvédelmi célok értékeléséhez rendelkezésre álló tagállami adatok igencsak hiányosak. A tagállami jelentések szerint idővel fokozatos javulás várható: 2018-ra előreláthatólag kilenc tagállam fogja teljesen (vagy majdnem teljesen) lefedni az összes mutatókategóriát és ra összesen tizenöt tagállamban lesz működő nyomonkövetési program. A tagállamok többsége úgy nyilatkozott, hogy nyomonkövetési programjaik jellemzően 2020-ra lépnek teljesen életbe. Ez csak annyiban megnyugtató, amennyiben a tengervédelmi keretirányelvben előírt nyomon követés előreláthatólag teljes mértékben működőképes lesz az említett időpontig. 9
10 Mindazonáltal öt tagállam még nem jelentette szándékait, vagy azt nyilatkozta, hogy nyomonkövetési programjaik még 2020 a tagállamok számára a jó környezeti állapot elérésére előírt határidő után sem lépnek teljesen életbe. Szinte ugyanez figyelhető meg a tagállami nyomonkövetési programokban a környezetvédelmi célok figyelembevételét illetően, 27 noha a jelentésekben feltüntetett határidők szerint a tagállamok általánosságban arra számítanak, hogy a nyomonkövetési igények 2020 előtt megfelelően teljesülni fognak (lásd az 5. ábrát). Mikor fogják a környezetvédelmi célokat nyomon követni? (tagállami önértékelés alapján) Franciaország Spanyolország Litvánia Írország Portugália Olaszország Lettország Bulgária Észtország Románia Horvátország Németország Svédország Dánia Szlovénia Egyesült Királyság Ciprus Finnország Hollandia Belgium A mutatókategóriák száma 2020-ig 2020 után Nincs meghatározva konkrét cél, illetve nincs nyomonkövetési program feltüntetve 5. ábra: A környezetvédelmi célokra vonatkozó tagállami nyomonkövetési programok életbe lépésének várható határideje Előreláthatólag tizenkét tagállamban lépnek életbe olyan nyomonkövetési tevékenységek, amelyek az általuk meghatározott környezetvédelmi célok mérésére szolgálnak. Írország az összes cél teljesítését tervezi, de csak 2020 után, amikorra a jó környezeti állapotnak már meg kellett volna valósulnia. A többi hét tagállam nem tervezi az általuk meghatározott célok egy részének nyomon követését. A fent említettek szerint a gazdaságilag hasznosított hal- és kagylófajokhoz (3. mutató), az eutrofizációhoz (5. mutató) és a tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező anyagokhoz (9. mutató) kapcsolódó célokra más uniós jogszabályokkal összhangban létrehozott nyomonkövetési programok fognak vonatkozni. Többségüket vagy teljesítették már, vagy valószínűleg legkésőbb 2018-ig teljesíteni fogják. 27 A tengervédelmi keretirányelv 10. cikkével összhangban a tagállamoknak környezetvédelmi célokat kellett meghatározniuk, hogy teljesítsék a jó környezeti állapotot saját tengervizeikben. 10
11 További teendőkre van szükség ahhoz, hogy a tagállamok összegyűjtsék a jó környezeti állapot és célok felé megtett haladás értékeléséhez szükséges adatokat. A tagállamoknak 2018 folyamán kell benyújtaniuk az ezekkel kapcsolatos jelentéseket, különösen azokat a mutatókat illetően, amelyek terén nem értek el megfelelő mértékű haladást, így például a nem őshonos fajokra (2. mutató), a tengeri hulladékra (10. mutató), a víz alatti zajra (11. mutató) és a hatályos jogszabályok által le nem fedett, biológiai sokféleségre (1., 4. és 6. mutató) vonatkozó mutatókkal kapcsolatban. Teljesítés és általános megfelelőség A Bizottság értékelte, hogy a tagállami nyomonkövetési programok megfelelnek-e a tengervédelmi keretirányelvben előírt követelményeknek. Az egyes tagállami programokkal kapcsolatos részletes eredmények a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban találhatók. Ez a technikai értékelés a tagállami nyomonkövetési programok fő komponensei, különösen a nyomon követés tárgyát képező aspektusok és paraméterek, valamint a gyakoriság és a területi hatály alapján készült. Az eredmények szerint a tagállamok nyomonkövetési programjai megfelelőnek, többnyire megfelelőnek vagy részben megfelelőnek minősülnek a tengervédelmi keretirányelvben a környezeti állapot értékelésével összefüggően előírt követelmények teljesítését illetően. Azt, hogy az egyes tagállami nyomonkövetési programok miként járulnak hozzá együttesen az egyes mutatókategóriákhoz, a 6. ábra szemlélteti. Az ábrán feltüntetett adatokat azon mutatókategóriák értékelésére használták, amelyeket az egyes tagállamok elvben teljesítettek (vagy nem teljesítettek). Ezen adatok alapján állapította meg a Bizottság, hogy a tagállami nyomonkövetési program többnyire megfelel, részben megfelel vagy nem felel meg (7. ábra) a céljának. 11
12 Mennyire terjed ki a nyomon követés a jó környezeti állapotra mutatókategóriánként? D11 Energia/zaj D1, 4, 6 Tengerfenéken lévő élőhelyek D1, 4 Vízoszlopban lévő élőhelyek D1, 4 Madarak D10 Tengeri hulladék D1, 4 Halak és lábasfejűek D7 Hidrográfiai változások D8 Szennyező anyagok D5 Eutrofizáció D2 Nem őshonos fajok D9 Tengeri eredetű élelmiszerekben lévő szennyező D3 Gazdaságilag hasznosított halak D1, 4 Emlősök és hüllők 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A jelentett nyomonkövetési program aránya (%) Teljes teljesítés Részleges teljesítés Nincs teljesítés A jó környezeti állapot nincs meghatározva, illetve nincs nyomonkövetési program feltüntetve 6. ábra: A jó környezeti állapot figyelembevétele a tengervédelmi keretirányelv szerinti nyomonkövetési programokban, a technikai értékelés alapján Az értékelés megerősítette azokat a hiányosságokat, amelyeket a 2014-es bizottsági jelentést tárt fel a 2010/477/EU határozat következetességet és összehasonlíthatóságot nélkülöző tagállami alkalmazását illetően. Így tehát e jelentés keretében kizárólag indikatív összehasonlító értékelésre volt lehetőség. A tagállamok többsége azonosította a programjai hiányosságait, és tisztában van azzal, hogy mely főbb területek igényelnek további beavatkozást. Hiányosságokat általánosságban a (például a tengerfenéken és a vízoszlopban lévő élőhelyekkel és szennyező anyagokkal kapcsolatos) nyomonkövetési módszerek és a módszertani előírások terén, valamint a nyomonkövetési adatokkal és a tudásbázis hiányával kapcsolatban (például a nem őshonos fajok [2. mutató], a hidrográfiai változások [7. mutató], a tengeri hulladék [10. mutató] és a víz alatti zaj [11. mutató] vonatkozásában) figyeltek meg. Egyes terhelések és hatások hatékony nyomon követésére határokon átnyúló jellegük miatt csak akkor lesz mód, ha megvalósul egy regionális megközelítés (ilyenek például a nem helyhez kötött vagy nem őshonos fajok, illetve a víz alatti zaj). 12
13 A jó környezeti állapot figyelembevételének százalékos aránya (%) Milyen mértékben megfelelő az egyes tagállamok nyomonkövetési programja? 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Nyomon követés: nem megfelelő részben megfelelő A jó környezeti állapot nincs meghatározva, illetve nincs nyomonkövetési program feltüntetve A nyomonkövetési program nem terjed ki a jó környezeti állapotra A nyomonkövetési program részben terjed ki a jó környezeti állapotra A nyomonkövetési program kiterjed a jó környezeti állapotra nagyon többségében megfelelő megfelelő 7. ábra: A jó környezeti állapot figyelembevétele a tengervédelmi keretirányelv szerinti nyomonkövetési programokban, a technikai értékelés alapján A Bizottság a technikai értékelés alapján összességében úgy véli, hogy egyik tagállami nyomonkövetési program sem teljes mértékben megfelelő, és egyik sem teljesíti maradéktalanul a tengervédelmi keretirányelv előírásait, különösen ami a jó környezeti állapot teljesítése felé megtett haladás nyomon követését illeti. Négy tagállam nyomonkövetési programjai többségében megfelelőnek, tizenhárom további tagállamé részben megfelelőnek, míg három tagállamé nem megfelelőnek minősíthetők. Összhang az Unió egyéb jogszabályaival A legtöbb tagállam a más uniós jogszabályok alapján vagy a megfelelő regionális tengeri egyezmény keretében végrehajtott nyomon követésre alapozta nyomonkövetési programjait. A vízügyi keretirányelv, az élőhelyvédelmi irányelv és a közös halászati politikáról szóló rendelet az a három uniós jogszabály, amelyek leggyakrabban kötődnek a tengervédelmi keretirányelv szerinti nyomonkövetési programokhoz. Ebben az értelemben a nyomonkövetési programokról elmondható, hogy általánosságban véve összhangban állnak a többi releváns jogi kötelezettséggel. Csupán a tengeri hulladékkal (10. mutató) és a víz alatti zajjal (11. mutató) foglalkozó nyomonkövetési programok bevezetése tudható be kizárólag a tengervédelmi keretirányelvnek. Középpontban a tengeri hulladékkal foglalkozó nyomonkövetési program Biztató, hogy szinte az összes jelentéstevő tagállamnál van kidolgozott program a tengeri hulladék nyomon követésére. 13 Nyomon követés: nem
14 A tengerparti hulladék nyomon követését kellő területi lefedettséggel és gyakorisággal végzik. Az Atlanti-óceán észak-keleti térségében szisztematikusan ellenőrzik a partra sodródó tengeri madarakban található hulladékot. A tengeri régiók többségében kielégítő mértékű a nyomonkövetési programok következetessége, és egyértelműen megállapítható a nemzetközi és regionális szabályokkal való összefüggések megléte. A legtöbb tagállam a tengervédelmi keretirányelv nyomán létrehozott, a tengeri hulladékkal foglalkozó technikai csoport által kidolgozott nyomonkövetési iránymutatásra hivatkozik, amely biztosítja a szükséges harmonizációt. Mindazonáltal több olyan terület van 28, amelyek sürgős korrekciót igényelnek. A tengerfenéken és a vízfelszínen lévő hulladék, valamint a mikrohulladék nyomon követése például közel sem tökéletes. A hulladék tengeri állatokra és környezetre gyakorolt hatását nem vizsgálják szisztematikusan és összehasonlítható módon. Ezenfelül a tengeri hulladékért felelős emberi tevékenységek lokalizációja és kiterjedése gyakran nem szerepel a meglévő nyomonkövetési programokban. Végül, de nem utolsó sorban, nincsenek közösen megállapított alapforgatókönyvek vagy küszöbértékek a hulladékokra és mikrohulladékokra vonatkozóan, ami megnehezíti a jó környezeti állapot felé megtett haladás nyomon követését. Mindezek hatással lesznek az Unió azon képességére is, hogy megfeleljen a belső (a 7., a 2020-ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési program, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 29 ) és nemzetközi kötelezettségvállalásoknak 30. Regionális koherencia és koordináció A Bizottság a tagállami nyomonkövetési programokat regionális koherenciájuk szempontjából is értékelte az irányelv 4. cikkében meghatározott régiókban. A tagállamok általában hivatkoztak a regionális koordinációra a nyomonkövetési programjaikban különösen a tengervédelmi keretirányelv szerinti környezeti állapot értékelése céljából a regionális tengeri egyezményekben elfogadott mutatók és előírások használata révén. Az értékelés a közepestől a nagy mértékig terjedő koherenciát tárt fel a Fekete-tengernél, az Atlanti-óceán észak-keleti térségében és a Balti-tenger régiójában felségterülettel vagy joghatósággal rendelkező tagállamok esetében, a Földközi-tengeri régióban ugyanakkor a csekélytől a közepes mértékig terjedő koherenciát állapított meg. A Fekete-tengernél, az Atlanti-óceán észak-keleti térségénél és a Balti-tengeri régióknál érdekelt tagállamok esetében az értékelés néhány konkrét tényezővel, például a területi hatállyal vagy a nyomon követett elemekkel kapcsolatban magas szintű koherenciát állapított meg. Ugyanez mondható el például a Balti-tenger és a Fekete-tenger régióiban lévő szennyező anyagok (8. és 9. mutató) és a tengeri hulladék (10. mutató) nyomon követéséről 29 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az anyagkörforgás megvalósítása a körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv, COM(2015) 614 final. 30 A nemzetközi kötelezettségvállalások között szerepel a Rio+20 folyamat (a fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferencia) és a 2015 szeptemberében elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend 17 fenntartható fejlesztési célja. 14
15 is. Összességében tehát a tengermedencét érintő nyomon követés a Balti-tengernél és az Atlanti-óceán észak-keleti térségénél (a nem EU-tagállamokat is ideértve) tűnik harmonizáltabbnak. Az Atlanti-óceán észak-keleti térségében vízterülettel rendelkező tagállamok az összes mutatóhoz készítettek regionális szintű nyomonkövetési programokat; további erőfeszítésekre van szükség azonban e programok következetesebbé tételéhez, különösen ami a nem őshonos fajokat érinti (2. mutató), ahol a lefedettség korlátozott mértékű, mivel csupán öt tagállam jelentett be nyomonkövetési programot erre a mutatóra vonatkozóan. A Földközi-tengeri régió tagállamainak regionális erőfeszítések révén számos mutató, például a nem őshonos fajok (2. mutató) és a víz alatti zaj (11. mutató) esetében következetesebb nyomon követést kell kidolgozniuk. Egyéb megállapítások A határokon átnyúló jelleggel kapcsolatban felmerülő kérdések A tengervédelmi keretirányelvben említett néhány mutató (például a nem őshonos fajokra, a tengeri hulladékra és a víz alatti zajra vonatkozó mutatók) által érintett határokon átnyúló kérdések mellett néhány tagállam kiemelt határokon átnyúló kérdésként említette az éghajlatváltozás és az óceánok elsavasodása okozta környezeti terhelést és hatásokat, amelyekkel közvetlenül vagy közvetve foglalkoznak a tengervédelmi keretirányelv szerinti nyomonkövetési programokban. Továbbfejlesztett tudásbázis A tagállami nyomonkövetési programok hozzá fognak járulni egy továbbfejlesztett tudásbázis kialakításához, különösen a víz alatti zajra és a tengerfenék épségére vonatkozó mutatókat (11. és 6. mutató) illetően. A tudásbázisnak javítania kell a tagállamok saját tengervizeikre vonatkozó, 2018-ban esedékes következő értékeléseit. Adaptív nyomonkövetési programok Néhány tagállam adaptív nyomonkövetési programot léptetett életbe, amelyek várhatóan biztosítják, hogy akkor is megfelelőek maradjanak, ha a tagállamok módosítják a jó környezeti állapotot vagy célmutatóikat a bővülő ismeretek vagy új regionális szintű szabványok és gyakorlatok miatt, vagy azért, hogy tükrözzék a változó környezeti terheléseket. Noha a rugalmasság bizakodásra ad okot, ügyelni kell arra, hogy az ilyen adaptív nyomonkövetési programok hosszú távon ne legyenek kedvezőtlen hatással a nyomonkövetési lefedettségre. 3. ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉS A tengervédelmi keretirányelv első végrehajtási ciklusa részeként elindított nyomonkövetési programok elemzése rávilágított, hogy további fellépésre van szükség a nyomonkövetési programok megfelelő és időben történő teljesítésének biztosításához, annak ellenére, hogy jelentős erőfeszítések történtek, illetve történnek a közeljövőben. További előrelépésekre van szükség a megközelítések tagállamok közötti összehasonlíthatóságának biztosításához, és annak érdekében, hogy a nyomonkövetési programok olyan módon javuljanak, hogy a tengervédelmi keretirányelvben említett előírásoknak megfelelő keretet alkossanak. 15
16 Fokozottabb figyelmet kell fordítani azokra a mutatókra, amelyeket nem vagy csak részben érintenek a meglévő jogszabályok. Nyolc tagállamnál különös figyelmet kell fordítani a tengervédelmi keretirányelv 10. cikkével összhangban megállapított célok teljes mértékű és időszerű nyomon követésének biztosítására. A tagállamoknak fontolóra kell venniük, hogy nyomonkövetési programjaikat a tengervédelmi stratégiáról szóló irányelvvel összhangban történő naprakésszé tételük alkalmával az intézkedéseik hatékonyságának mérésére használják, ami segíthet annak megítélésében hogy, milyen messze vannak saját céljaik teljesítésétől. Ami a területi lefedettséget illeti, az elemzés szerint úgy tűnik, hogy a nyomonkövetési programok azokra a helyekre összpontosítanak, ahol vélhetően a legnagyobbak a környezeti hatások és terhelések. Ezt mindazonáltal egy megfelelő kockázatelemzésnek is meg kell erősítenie, hogy a nyomon követéssel kapcsolatos prioritásokat technikai és tudományos alapon határozzák meg ben csupán néhány tagállamnak voltak működő nyomonkövetési programjai, és sok másik várhatóan csak 2018-ra vagy még később, 2020-ra lép teljesen életbe. Ezért haladéktalanul előrelépéseket kell tenni a nyomon követés terén, hogy teljesüljenek a tengervédelmi keretirányelv követelményei, többek között a tagállamok tengervizeinek kezdeti értékelésének és a jó környezeti állapotnak a évi felülvizsgálatai, és ami még fontosabb, a jó környezeti állapot 2020-ig való elérése. A nyomonkövetési programok nem mindig biztosítják megfelelően az uniós tengervizek állapotának hatékony nyomon követését, a jó környezeti állapot elérése felé megtett haladás mérését és a tagállamok által meghatározott, kapcsolódó célok teljesítését. Különösen igaz ez a nem őshonos fajok, a tengeri hulladék, a víz alatti zaj és a meglévő jogszabályok által le nem fedett, a biológiai sokféleségre vonatkozó mutatók esetében. További koordinációra van szükség a tagállamok között, különösen regionális és alregionális szinten, hogy az adatok következetesek és összehasonlíthatók legyenek, és javuljon a nyomonkövetési programok területi hatálya. Ezáltal potenciálisan csökkenthetők a költségek, amennyiben a szakterületeken belül és a tagállamok között hatékonyabbá válik a nyomon követés. 4. AJÁNLOTT KÖVETKEZŐ LÉPÉSEK A Bizottság szerint a tagállamoknak: mihamarabb pótolniuk kell a regionális és alregionális szinten azonosított hiányosságokat, hogy a nyomonkövetési programok megfeleljenek a tengervédelmi keretirányelv által előírt követelményeknek, erőfeszítéseket kell tenniük nyomonkövetési programjaik maradéktalan végrehajtása érdekében, hogy ne legyenek hiányosságok a tengervizeik 2018-ra esedékes értékelését illetően, miközben figyelembe kell venniük a 2010/477/EU határozat folyamatban lévő felülvizsgálatát és annak esetleges eredményét is, biztosítaniuk kell, hogy a nyomonkövetési programok kellően lefedjék a tengervédelmi keretirányelv területi hatályát, különösen a fő környezeti terhelések és hatások megjelenési helyének figyelembevételével, kockázatalapú megközelítéssel összhangban, 16
17 át kell alakítaniuk nyomonkövetési programjukat, hogy figyelembe vegyék a tengervédelmi keretirányelv által előírt jövőbeli kötelezettségeket, a programoknak a jó környezeti állapot tagállami meghatározásának megfelelő felülvizsgálatát is ideértve. Azoknak a tagállamoknak, amelyek nem határozták meg a jó környezeti állapotot és a környezetvédelmi célokat a végrehajtás első fázisának részeként, ezt haladéktalanul meg kell tenniük, további regionális és alregionális szintű koherenciára kell törekedniük a nyomonkövetési programok további koordinációja révén, különösen regionális tengeri egyezmények keretében többek között az adatgyűjtési és értékelési módszerek közös megközelítéseinek kidolgozásával, figyelembe kell venniük intézkedési programjaikat a nyomonkövetési programoknak a tengervédelmi keretirányelv 17. cikke szerinti felülvizsgálatakor, hogy mérni tudják az irányelv célkitűzéseinek megvalósítása terén elért hatékonyságukat. A Bizottság: további következetességre fog törekedni a tengeri környezetre hatással lévő különböző uniós jogszabályok végrehajtásában. Mindezt különösen a jó környezeti állapotra vonatkozó kritériumokról és módszertani előírásokról szóló határozat felülvizsgálata és a környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési és beszámolási kötelezettségek észszerűsítésére irányuló bizottsági kezdeményezések 31 révén kívánja elérni, továbbra is együttműködik a tagállamokkal a tengervédelmi keretirányelv közös végrehajtási stratégiájának 32 részeként, hogy az irányelv második végrehajtási ciklusa (2018-ban és után) több haszonnal járjon és hatékonyabb legyen, megvizsgálja, hogy szükséges-e további forrásokat biztosítani a stratégiai projektek és támogató intézkedések finanszírozására, hogy ezek elősegítsék a tengervédelmi keretirányelv regionális és uniós szinten egyaránt következetes tagállami végrehajtását, különösen ott, ahol a regionális tengeri egyezmények keretében zajló munka kevésbé hangsúlyos, a tagállamok egyéni értékelései alapján (amelyek a kapcsolódó szolgálati munkadokumentumban szerepelnek) konkrét és témaspecifikus párbeszédet indít el azokkal a tagállamokkal, amelyeknél jelentős a veszélye annak, hogy nem teljesítik a tengervédelmi keretirányelv követelményeit, annak érdekében hogy ezek is megfeleljenek az irányelv rendelkezéseinek. 31 A környezetvédelmi politikára vonatkozó nyomonkövetési és beszámolási kötelezettségek célravezetőségi vizsgálatáról szóló ütemterv, 32 A tengervédelmi keretirányelv részletes és koordinált közreműködést követel meg a tagállamoktól. E munka megkönnyítése érdekében a tagállamok és az Európai Bizottság nem hivatalos koordinációs programot dolgozott ki. Ez a közös végrehajtási stratégia. 17
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 19. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 19. (OR. en) 5444/17 ENV 36 MAR 14 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. január 16. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.6.15. COM(2018) 475 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Pénzügyi információk az Európai Fejlesztési Alapról Európai Fejlesztési Alap (EFA): a kötelezettségvállalások,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, január 25. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. január 25. (OR. en) 5568/17 ENV 49 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2017. január 20. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.: D046061/03
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.23. COM(2015) 523 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2015., 2016., 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 10. (OR. en) 8964/17 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 422 FIN 290 FSTR 40 REGIO 56 AGRI 255 az Állandó Képviselők
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. COM(2017) 242 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az egységes európai közbeszerzési dokumentum (ESPD)
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.10.25. COM(2017) 622 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): a 2017., 2018. és 2019. évi kötelezettségvállalásokra, kifizetésekre és
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 13.6.2017 EP-PE_TC1-COD(2016)0186 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2017. június 13-án került elfogadásra
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok
RészletesebbenL 165 I Hivatalos Lapja
Az Európai Unió L 165 I Hivatalos Lapja Magyar nyelvű kiadás Jogszabályok 61. évfolyam 2018. július 2. Tartalom II Nem jogalkotási aktusok HATÁROZATOK Az Európai Tanács (EU) 2018/937 határozata (2018.
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE
RészletesebbenIRÁNYELVEK. (EGT-vonatkozású szöveg)
2017.5.18. L 125/27 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG (EU) 2017/845 IRÁNYELVE (2017. május 17.) a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tengervédelmi stratégiák elkészítésekor figyelembe veendő elemek
RészletesebbenFelkérjük a Tanácsot, hogy vizsgálja meg a szöveget annak érdekében, hogy általános megközelítést lehessen elérni a határozati javaslatról.
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 13660/16 LIMITE FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: az Állandó Képviselők Bizottsága (I. rész)
RészletesebbenA8-0061/19 AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához
8.6.2017 A8-0061/19 Módosítás 19 Petra Kammerevert a Kulturális és Oktatási Bizottság nevében Jelentés Santiago Fisas Ayxelà Az Európa kulturális fővárosai kezdeményezés 2020 2033. évekre COM(2016)0400
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.10.14. COM(2016) 652 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alap (EFA) 2016., 2017., 2018., 2019. és 2020. évi kötelezettségvállalásaira, kifizetéseire,
RészletesebbenKörnyezetvédelmi Főigazgatóság
Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem
Részletesebben10642/16 zv/ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 24. (OR. en) 10642/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 454 FIN 403 MAR 182 AGRI 371 COEST 176 FSTR 34 FC 28 REGIO
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.6.14. COM(2017) 299 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk Az Európai Fejlesztési Alap (EFA): kötelezettségvállalásokra,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.6.15. COM(2015) 295 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alapra vonatkozó pénzügyi információk HU HU 1. ELŐSZÓ A 11. Európai Fejlesztési Alap
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 17. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 17. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0013 (NLE) 15436/15 AGRI 684 AGRIORG 101 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS RENDELETE
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.2.10. COM(2016) 85 final ANNEX 4 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az európai migrációs stratégia szerinti kiemelt
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A Bizottság irányelve
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.5.17. C(2017) 2842 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A Bizottság irányelve a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tengervédelmi stratégiák elkészítésekor
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 18. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 18. (OR. en) 7144/16 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: Címzett: a Tanács Főtitkársága ENV 170 FIN 177 AGRI 136 IND 54 SAN 100 az Állandó Képviselők
Részletesebben8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.19. COM(2015) 545 final 8. KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A 2015. ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ SAJÁT FORRÁSOK EURÓPAI ADATVÉDELMI BIZTOS HU HU Tekintettel: az Európai
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 12. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 12. (OR. en) 9046/17 ADD 1 EF 97 ECOFIN 351 AGRIFIN 50 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF
Részletesebben2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL
2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
Részletesebben11129/19 be/zv/ik 1 ECOMP.1
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 19. (OR. en) 11129/19 PV CONS 41 ECOFIN 702 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. július 9. 11129/19 be/zv/ik 1 TARTALOM
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 7. (OR. en) 13015/16 FIN 631 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. október 7. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, április 24. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. április 24. (OR. en) 8327/17 ENV 367 MI 339 DELACT 72 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. április 18. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára
Részletesebben2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ Budapest, Riadó u Pf Tel.:
2018/149 ELNÖKI TÁJÉKOZTATÓ 2018. 08. 03. 1026 Budapest, Riadó u. 5. 1525 Pf. 166. Tel.: +36 1 882 85 00 kapcsolat@kt.hu www.kozbeszerzes.hu A Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a Kbt. 62. (1)
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 164/19 IRÁNYELVEK
2008.6.25. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 164/19 IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2008/56/EK IRÁNYELVE (2008. június 17.) a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.2.1. COM(2018) 52 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésérés bejelentésére, valamint
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.11. COM(2015) 117 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről szóló
RészletesebbenMELLÉKLET. a következő javaslathoz: A Tanács határozata
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.18. COM(2016) 156 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következő javaslathoz: A Tanács határozata az autóbusszal végzett nemzetközi különjárati személyszállításról szóló Interbusmegállapodással
RészletesebbenLIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai
LIFE természetvédelmi pályázatok értékelési szempontjai Pályázói igények szerinti tréning - 2018. február 20-21. Földművelésügyi Minisztérium, Természetmegőrzési Főosztály Demeter András, LIFE Kapacitásfejlesztési
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 20. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. június 20. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0186 (COD) 10329/17 CODEC 1059 CULT 88 AELE 54 EEE 31 PE 46 TÁJÉKOZTATÓ Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek
Részletesebben1. cím (Saját források): millió EUR. 3. cím (Többletek, egyenlegek és kiigazítások): -537 millió EUR
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. június 17. (OR. en) 9586/16 BUDGET 15 MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS Tárgy: 2. sz. költségvetés-módosítási tervezet a 2016. évi általános költségvetéshez: a 2015-ös pénzügyi
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.23. COM(2017) 134 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.6.12. COM(2018) 390 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról és
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.3.4. COM(2016) 120 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, AZ EURÓPAI TANÁCSNAK ÉS A TANÁCSNAK A schengeni rendszer
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2014. december 2. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0295 (NLE) 15295/14 PECHE 526 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
RészletesebbenJavaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. június 1. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2018/0209 (COD) 9651/18 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2018. június 1. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. július 26. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0231 (COD) 11483/16 ADD 3 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. július 22. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy:
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.10.11. C(2018) 6560 final A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2018.10.11.) a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítéséről
Részletesebben(EGT-vonatkozású szöveg)
2017.5.18. L 125/43 A BIZOTTSÁG (EU) 2017/848 HATÁROZATA (2017. május 17.) a tengervizek jó környezeti állapotára vonatkozó kritériumok és módszertani előírások, a nyomon követésre és az értékelésre vonatkozó
RészletesebbenAjánlás A TANÁCS HATÁROZATA. az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.11.22. COM(2017) 801 final Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA az Egyesült Királyságban túlzott hiány fennállásáról szóló 2008/713/EK határozat hatályon kívül helyezéséről HU HU
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 337 final 2013/0176 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 974/98/EK rendeletnek az euró Lettországban való bevezetése tekintetében történő módosításáról HU
RészletesebbenAz Európai Unió. Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként. Az Unió tagállamai
Az Európai Unió Az Unió jelmondata: In varietate concordia (magyarul: Egység a sokféleségben) Himnusza: Örömóda Az Európai Unió zászlaja 1986-ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. július 1. (OR. en) 10824/19 OJ CRP2 25 IDEIGLENES NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2019. július 3. és 4. (10.00, 9.00)
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.9.5. C(2012) 6050 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2012.9.5.) a nitrogén-dioxid koncentrációjára vonatkozó határérték betartására kitűzött határidőnek az 1. és a 2. levegőminőségi
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.24. C(2017) 1951 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2017.3.24.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről
RészletesebbenGazdasági és Monetáris Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 18.7.2012 2012/2150(INI) JELENTÉSTERVEZET a gazdaságpolitikai koordinációra vonatkozó európai szemeszterről: a 2012. évi prioritások végrehajtása
RészletesebbenA magyarországi közbeszerzések átláthatósága
A magyarországi közbeszerzések átláthatósága Ligeti Miklós Transparency International Magyarország info@transparency.hu miklos.ligeti@transparency.hu Közbeszerzések a számok tükrében Közbeszerzések összértéke
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS RENDELETE. az (EU) 2015/104 rendeletnek bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.10.7. COM(2015) 487 final 2015/0236 (NLE) Javaslat A TANÁCS RENDELETE az (EU) 2015/104 rendeletnek bizonyos halászati lehetőségek tekintetében történő módosításáról HU
RészletesebbenA BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX D040155/01 [ ](2015) XXX draft A BIZOTTSÁG (EU) / RENDELETE (XXX) a 692/2008/EK rendeletnek a könnyű személy- és haszongépjárművek kibocsátásai (Euro 5/6) tekintetében történő
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK. Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.13. COM(2014) 350 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az Európai Fejlesztési Alappal kapcsolatos pénzügyi információk HU HU A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.10.8. COM(2014) 619 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG JELENTÉSE az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről
Részletesebben1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK. 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága. A részvételi feltételekhez fűződő kérdések
1. melléklet JELENTKEZÉSI ŰRLAPOK 1. kategória: Online értékesített termékek biztonságossága A részvételi feltételekhez fűződő kérdések 1. Megerősítem, hogy vállalkozásom ipari vagy kereskedelmi jellegű
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.12.6. COM(2017) 741 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK ÉS AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az euró pénzhamisítás elleni védelmét szolgáló csere-, segítségnyújtási és képzési
RészletesebbenMit jelent számomra az Európai Unió?
Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
RészletesebbenMAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP
MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP 2014-2020 dr. Viski József Helyettes államtitkár Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Irányító Hatóság Európa
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE. A évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unióban végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.8.17. COM(2018) 595 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A 2016. évre vonatkozó éves jelentés az Európai Unióban végzett tengeri olaj- és gázipari tevékenységek biztonságáról HU
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3
2006.7.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 208/3 A BIZOTTSÁG 1156/2006/EK RENDELETE (2006. július 28.) az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az egységes támogatási rendszer részleges vagy szabad
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 25. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 25. (OR. en) 14857/16 EF 363 ECOFIN 1119 DELACT 247 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Az átvétel dátuma:
RészletesebbenA8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása
6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Jogi Bizottság 2.7.2014 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a brit alsóháznak indokolással ellátott véleménye a be nem jelentett munkavégzés
RészletesebbenA válaszadóra vonatkozó általános kérdések
Nyilvános konzultáció a növényvédő szerekről és a növényvédőszermaradékokról szóló uniós jogszabályok REFIT-értékeléséről A *-gal jelölt mezőket kötelező kitölteni. A válaszadóra vonatkozó általános kérdések
RészletesebbenMenü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás
Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenKONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében
KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 4. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. március 4. (OR. en) 6798/16 ADD 1 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2016. március 4. Címzett: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2017.3.6. COM(2017) 112 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A VESZÉLYES ÁRUK KÖZÚTI SZÁLLÍTÁSA ELLENŐRZÉSÉNEK EGYSÉGES ELJÁRÁSÁRÓL SZÓLÓ 95/50/EK
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 8. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 8. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0094 (NLE) 8554/17 AGRI 226 AGRIORG 45 OIV 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 8. Címzett: Biz.
RészletesebbenMire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban
Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500
RészletesebbenFejlesztési Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Fejlesztési Bizottság 21.8.2012 2011/0461(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Fejlesztési Bizottság részéről a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság részére
RészletesebbenEURÓPAI VÁLASZTÁSOK Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények: Az európai átlag és a főbb tendenciák országok szerint
Kommunikációs Főigazgatóság C. Igazgatóság - Kapcsolat a polgárokkal KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ EGYSÉG EURÓPAI VÁLASZTÁSOK 2009 2009/05/27 Választások előtti közvélemény-kutatás - Első fázis Első eredmények:
Részletesebben