SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍV ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍV ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI"

Átírás

1 SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL SZÓLÓ KÉRDŐÍV ELEMZÉSÉNEK EREDMÉNYEI TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ A KUTATÁS EREDMÉNYEI ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLETEK 2. OLDAL 3. OLDAL 22. OLDAL 23. OLDAL Készítette: Atreb Bt

2 BEVEZETŐ Elemzésünk a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) megbízásából készült. A kutatásból egyrészt választ kívántunk kapni arra vonatkozóan, hogy a látássérült személyek elemi és foglalkozási rehabilitációjával foglalkozó Regionális Rehabilitációs Központok létezése, illetve az általuk végzett tevékenységek mennyire ismertek a szemész szakemberek körében. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a különböző szemészeti intézmények illetve az itt dolgozó szakemberek kapcsolatban állnak-e valamelyik Regionális Rehabilitációs Központtal, és ha igen, akkor az orvosok ismerik-e valójában a Központok munkáját, milyennek látják működésüket. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen a Rehabilitációs Központok kommunikációja, és ha ezt a megkérdezettek nem tartják elég hatékonynak, akkor milyen pontokon lehetne ezt a tevékenységet fejleszteni. A kutatás másik fókuszában a prevenció állt. Előfeltevésünk ez esetben az volt, hogy hatékony szűrőhálózat kiépítésével a részleges vagy teljes látásvesztés veszélyének kitett személyek jelentős részénél megelőzhetőek vagy legalább időben kitolhatóak lennének a betegség súlyosabb következményei. Arra kerestük a választ, hogy a szakemberek szerint a betegek hány százalékánál lehetne megelőzni a látásvesztést, illetve milyen betegségeknél, milyen eljárásokkal lehetne ezt csökkenteni. A kutatás potenciális alanyának tekintettünk minden, Magyarországon praktizáló szemész szakorvost. A kérdőívek felvételére a Magyar Szemorvostársaság éves kongresszusán, június én került sor. Az adatfelvételre a konferencia szüneteiben került sor, így a szegmentáló kérdéseken kívül 10 rövid, nagyrészt zárt kérdést tettünk fel 1. A kérdőívek így 5-6 perc alatt kitölthetőek voltak, ami növelte a válaszadási hajlandóságot. A kérdőíveket személyesen töltettük ki a konferencia résztvevőivel. A három nap alatt összesen 193 darab kitöltött kérdőívet sikerült összegyűjtenünk. 1 A kérdőívet az 1-es számú melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

3 A KUTATÁS EREDMÉNYEI Az első szegmentáló kérdésünk arra vonatkozott, hogy a válaszadók melyik településen működő intézményben praktizálnak. Mivel a rehabilitációval foglalkozó intézmények regionális hálózatban működnek, ez lehetőséget biztosított volna ezek ismertségének egyedi mérésére. A kérdőív felvételére egy országos konferencián került sor, így előfeltevésünk szerint minden régióból kellő számú válaszadóra számítottunk. A kitöltött kérdőívek azonban mást mutatnak. Bár a konferencia résztvevői közül majdnem minden másodikat sikerült elérnünk, a válaszok között abszolút túlsúlyt képeznek a Közép-magyarországi Régió képviselői. Mint az 1-es ábrán látható, ebből a régióból érkezett a válaszok 58%-a (112 db. kérdőív), és ezen belül is Budapestről válaszoltak 105-en. Válaszadók megoszlása régiók szerint 8,3% 7,8% 7,8% 5,2% 58,0% 5,2% 7,8% Közép-Magyarország (112) Nyugat-Dunántúl (15) Közép-Dunántúl (10) Dél-Dunántúl (10) Észak-Magyarország (15) Észak-Alföld (16) Dél-Alföld (15) 1. ábra Emiatt a kérdőív eredményeit csak az ország egészére, valamint a Középmagyarországi Régióra (természetesen külön-külön vizsgálva) tekinthetjük Készítette: Atreb Bt

4 relevánsnak, a többi régióra vonatkozóan az adatokat csak tájékoztató jelleggel szabad kezelni. A második szegmentáló kérdés arra vonatkozott, hogy a megkérdezett személy milyen típusú intézményben praktizál. Előfeltevésünk az volt, hogy a válaszok alapján megállapítható lesz, a rehabilitációs intézmények munkáját mely típusú egészségügyi intézményekben ismerik jobban, illetve melyek azok, amelyeket a jelenlegi kommunikációs gyakorlattal nem érnek el a központok. A válaszadás során majdnem minden harmadik orvos két állást is megjelölt, ennek következtében a válaszok száma elérte a 257-et, így a válaszadók majdnem 68%-a állami, közel 32%-a magán intézményekben dolgozik 2. Három megkérdezett volt, aki erre a kérdésre nem válaszolt. Válaszadók megoszlása az egészségügyi intézmény típusa szerint Állami fekvőbeteg ellátás Magán fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet Magán egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő Magán járóbeteg ellátás (Magánrendelő) Optikai Szaküzlet Egyéb 2. ábra A válaszadók 32,7%-a dolgozik állami fekvőbeteg ellátásban, 29,2%-a állami járóbeteg ellátásban, 17,9% magán járóbeteg ellátásban, 12,8%-k pedig valamilyen optikai szaküzletben. 2 A feldolgozás során összevontuk a magán járóbeteg ellátást, valamint a magánrendelőt, mivel ezek a gyakorlatban fedik egymást. Az elemzés során ezt végig egy kategóriaként kezeljük. Készítette: Atreb Bt

5 A következő kérdéssel (3-as kérdés a kérdőívben) arra kerestük a választ, hogy az orvosok szerint a betegek hány százaléka nem fordul időben orvoshoz azokban az esetekben, ahol emiatt súlyos látáscsökkenés vagy teljes látásvesztés alakulhat ki. A legszerényebb becslés 5%, a legmagasabb 80% volt. A válaszoló szakemberek szerint átlagosan az esetek 29,9%-ban (14,7%-os szórás mellett) nem mennek időben szakorvoshoz a betegek. A 4-es kérdés arra vonatkozott, hogy a szakemberek szerint Magyarországon, mely betegségeknél lehetne fejleszteni az alkalmazott eljárásokat, amelyek segítségével megelőzhető lenne a súlyos látásromlás vagy a látásvesztés. Itt megadtuk a következő szembetegségeket (cukorbetegség, glaucoma, myopia, időskori makula degeneráció, nervus opticus, a retina betegségei, valamint a katarakták), illetve egy Egyéb kategóriát, továbbá lehetőséget biztosítottunk arra, betegségenként be lehet írni, hogy véleménye szerint milyen eljárás(ok) fejlesztésével lehetne csökkenteni a látásvesztett emberek számát. A 3-as ábrán azt összesítettük, hogy a válaszoló szakemberek szerint mely betegségeknél lehetne elkerülni a súlyosabb következményeket valamilyen eljárás(ok) fejlesztésével. A 193 válaszból: 183 (94,8%) megkérdezett gondolta úgy, hogy a cukorbetegség, 153-an (79,3%), hogy a glaucoma és 111-en (57,5%), hogy az időskori makula degeneráció esetén lehetne eredményeket elérni. Ezek magas eredmények, azonban ahogy a 3. számú ábrán is látható a szakemberek véleménye szerint a többi négy szembetegség esetében is sokak szerint segíteni lehetne a betegeken. Készítette: Atreb Bt

6 Milyen betegségeknél lehetne az eljárások fejleszésével megelőzni a súlyosabb következményeket? Cukorbetegség 183 Glaukóma 153 Időskori Makula Degeneráció 111 Retina betegségei 61 Katarakta 48 Nervus Opticus betegségei 43 Myopia 42 Egyéb ábra A 4-es ábrán azt mutatjuk be, hogy a szakemberek véleménye szerint milyen eljárásokkal lehetne eredményeket elérni. A grafikonon látható a válaszok alapján, hogy a prevenciós intézkedések kaptak túlnyomó többséget, szemben az orvosi beavatkozással és a gyógyszeres kezeléssel. A válaszok között a szűrés 288 (az összes válasz 63,2%-a), a felvilágosítás 105 (23%), a rendszeres kontroll 25 (5,5%) lett említve, míg az orvosi beavatkozás, a gyógyszeres kezelés csak nyolc említést kapott! A válaszok alapján elmondható, hogy az orvosok többsége a súlyos látásromlással vagy látásvesztéssel járó betegségeknél a prevenciót preferálják, mielőbbi szűrések és a lakosság felvilágosítás által. Készítette: Atreb Bt

7 Milyen eljárások fejleszésével megelőzni a betegségek súlyosabb következményeit? Szűrés Felvilágosítás Rendszeres kontroll Gyógyszeres kezelés Egészséges életmód Lézeres eljárás Korábbi műtéti beavatkozás Tb forrásokhoz való hozzáférés Korai diagnózis Látótérvizsgálat Speciális diabetes szakrendelés Keringés javítása 4. ábra Az 1. számú táblázat mutatja, hogy mely betegségeknél, milyen módszerrel lenne megelőzhető a súlyos látásromlás. (A táblázatban mindenhol az adott eljárás összes említésének számát tüntettük fel). A szűrés jelentőségét leginkább a cukorbetegségnél (az erre a betegségre adott összes eljárás 45%-a) és glaucománál (44,8%) látják a szakemberek. Közel azonos arányban tartották ezt fontosnak a katarakta (36,5%), a retina betegségei (35,8%) és az időskori makula degeneráció (35,2%) esetében is. A felvilágosítással a cukorbetegségnél (17,5%) és a nervus opticus betegségeinél (17%) lehetne jelentős eredményeket elérni az orvosok szerint, de a többi betegség is 11,5 és 15,2% között kapott említéseket. Készítette: Atreb Bt

8 Cukorbetegség Myopia Glaucoma Időskori Makula Degeneráció Nervus opticus betegségei Retina betegségei Katarakta Szűrés Felvilágosítás Lézeres eljárás Gyógyszeres kezelés Korai diagnózis Speciális diabetes szakrendelés TB forrásokhoz való hozzáférés Rendszeres kontroll Korábbi műtéti beavatkozás Egészséges életmód Keringés javítása Látótérvizsgálat Csak betegséget említ Táblázat Az egyéb kategóriához hét válaszoló írt. Ezek között a tompalátás, az iskolai felvilágosítás, a gyermekszemészet és az általános szemészeti szűrés szerepeltek. Megkérdeztük a szakembereket arról is (5-ös kérdés), hogy véleményük szerint a prevenció hatékonyságát milyen módszerekkel, eszközökkel lehetne növelni. A lakosság megfelelő tájékoztatása Több szakorvos Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése Több szemészeti intézmény Korszerűbb orvosi eljárások Egyéb Válaszok száma Az összes válasz (497) 31,8% 13,9% 32,2% 4,8% 11,3% 6,0% százalékában Az összes válaszadó (191) százalékában 82,7% 36,1% 83,8% 12,6% 29,3% 15,7% 2. Táblázat Készítette: Atreb Bt

9 Az négyes kérdés eredményei alapján várható volt, hogy a válaszadók többsége a hatékony, prevenciós szűrőhálózat kiépítését (83,8%) és a lakosság megfelelő tájékoztatását (82,7%) említi majd. A hatékony prevencióhoz szükséges eszközök megoszlása az összes válaszadó (191) százalékában A lakosság megfelelő tájékoztatása 82,7% Több szakorvos 36,1% Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése 83,8% Több szemészeti intézmény 12,6% Korszerűbb orvosi eljárások 29,3% Egyéb 15,7% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 5. ábra Azonban az orvosok 30%-a nyilatkozott úgy, hogy a korszerűbb orvosi eljárások hatékony eszközei lehetnek a prevenciónak, ami az előző kérdés eredményeinek alapján meglepő. A 4-es kérdésnél ugyanis orvosi eljárások meglehetősen ritkán szerepeltek a válaszok között. A szakemberek jelentős része szerint szemészeti intézményekből már ma is elegendő van, ám a válaszadók 26,1% szerint szakorvosból többre lenne szükség. Az Egyéb válaszok között a legtöbb jelölést a pénz kapta, azaz nagyobb anyagi ráfordításra lenne szükség a hatékonyabb prevencióhoz en válaszoltak arra a kérdésre (6-os kérdés a kérdőívben), hogy a hatékony prevenció hány százalékkal csökkenthetné az éves szinten keletkező betegszámot. A válaszadók átlaga 33,6% volt (16,5%-os szórás mellett), a legkisebb 5%, a legmagasabb érték pedig 90% volt. A 5-ös és 6-os kérdés 3 Az itt adott összes válasz felsorolását a 2-es melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

10 eredményei megerősítik azt a feltevést, hogy megfelelő preventív intézkedésekkel, a lakosság felvilágosításával és országos szűrőhálózat kiépítésével évente akár embert lehetne a látásvesztéstől megmenteni. A 7-es kérdés arra irányult, hogy a szemész szakemberek ismerik-e, hogy milyen tevékenységeket végeznek a rehabilitációs központok. A kérdés nyitott volt, a válaszadónak magától kellett felsorolásszerűen megadnia a tevékenységeket. Ezeket a kódolás során rendeztük, összesen 36 csoportba. A kérdésre összesen 120-an válaszoltak, az összes megkérdezett csaknem 38%-a viszont egyetlen tevékenységet sem tudott megnevezni! A Közép-magyarországi Régióra vonatkozóan ez a azám 40%-ot is elérte. A többi régióban nagy a szórás a válaszok között, és ahogy már a tanulmány elején említettük, ezen régiók adatait tájékoztató jelleggel tüntetjük fel, a kevés válasz függvényében. Ennek figyelembevételével készítettünk összesítéseket. Ezek szerint azon válaszadók aránya, akik nem tudtak a rehabilitációs központokhoz tevékenységeket megemlíteni, így alakult: Régiók Nem adott meg tevékenységet Közép-Magyarország 40,2% Nyugat-Dunántúl 26,7% Közép-Dunántúl 30,0% Dél-Dunántúl 50,0% Észak-Magyarország 40,0% Észak-Alföld 37,5% Dél-Alföld 26,7% Országos 37,8% 3. Táblázat Átlagosan egy-egy válaszadó 2,7 tevékenységet nevezett meg, összesen 318 válasz érkezett. Ezek nagy része, 88,4%-a pontosan jelölte meg a tevékenységeket, 5,8%-uk volt részben helyes, és 5,8%-uk volt a válaszoknak helytelen. A legelterjedtebb tévhit, hogy ezek a szervezetek végeznek szűréseket, amit a válaszadók 3,3%-a írt be. Ezen kívül az érdek- és jogvédelem, a protézisek készítése és a műtétek végzése volt, amelyekről a Készítette: Atreb Bt

11 szakemberek egy része úgy vélte, hogy a rehabilitációs intézmények munkájához tartozik. 50% 45% 45% Milyen tevékenységet végeznek Ön szerint a rehabilitációs intézmények? I. 40% 35% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 15,8% 15% 15% 14,2% 14,2% 13,3% 12,5% 10% 9,2% 8,3% 6,7% 6,7% 5,8% 5,8% 5% 0% Segédeszközök használata Oktatás Pszichológiai segítségnyújtás Munkahelyhez jutás Életre való felkészítés Vakvezető kutya képzés Közlekedés, tájékozódás Szociális munka Számítógép használata Önellátás Tájékoztatásban Látássérültek klubja Életviteli tanácsadás Integráció Jogi segítség Fejlesztés Rehabilitáció 6. ábra 5,0% Milyen tevékenységet végeznek Ön szerint a rehabilitációs intézmények? II. 4,5% 4,0% 3,5% 3,3% 3,3% 3,0% 2,5% 2,5% 2,0% 1,5% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,7% 1,0% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,8% 0,5% 0,0% Szakmaváltás Szűrés Braille Szóróanyagok készítése Foglalkozási rehabilitáció Kézi munka Hangoskönyvtár Sport Szállítás Elemi rehabilitáció Tréning Érdek és jogvédelem Társas kapcsolatok javítása Segítségnyújtás Látásfejlesztés Tanácsadás Otthontanítás Protézis Műtét 7. ábra Készítette: Atreb Bt

12 A 6-os és 7-ábrán grafikusan és a 4-es táblázatban összesítve látható (a két grafikon léptéke különböző!), hogy országos szinten a válaszadók hány százaléka mely tevékenységet nevezte meg 4 Tevékenység Válaszok száma Az összes válaszadó (120) arányában Segédeszközök használata 54 45,0% Oktatás 42 35,0% Pszichológiai segítségnyújtás 19 15,8% Munkahelyhez jutás 18 15,0% Életre való felkészítés 18 15,0% Vakvezető kutya képzés 17 14,2% Közlekedés, tájékozódás 17 14,2% Szociális munka 16 13,3% Számítógép használata 15 12,5% Önellátás 12 10,0% Tájékoztatásban 11 9,2% Látássérültek klubja 10 8,3% Életviteli tanácsadás 8 6,7% Integráció 8 6,7% Jogi segítség 7 5,8% Fejlesztés 7 5,8% Rehabilitáció 6 5,0% Szakmaváltás 4 3,3% Szűrés 4 3,3% Braille 3 2,5% Szóróanyagok készítése 2 1,7% Foglalkozási rehabilitáció 2 1,7% Kézi munka 2 1,7% Hangoskönyvtár 2 1,7% Sport 2 1,7% Szállítás 2 1,7% Elemi rehabilitáció 1 0,8% Tréning 1 0,8% Érdek- és jogvédelem 1 0,8% Társas kapcsolatok javítása 1 0,8% Segítségnyújtás 1 0,8% Látásfejlesztés 1 0,8% Tanácsadás 1 0,8% Otthontanítás 1 0,8% Protézis 1 0,8% Műtét 1 0,8% 4. Táblázat 4 A válaszokat régiós bontásban a 3-as számú melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

13 Látható, hogy a segédeszközök használata, az oktatás és a pszichológiai segítségnyújtás említése volt a leggyakoribb a megkérdezettek között. A Közép-magyarországi Régióban a három legtöbbet kapott tevékenység sorrendjében is megegyezett az országos átlaggal 5, ami figyelembe véve ennek a régiónak a túlsúlyát a válaszok között, nem csoda. A negyedik helyen viszont itt a vakvezető kutya képzés végzett. Ez a tevékenység még az Északmagyarországi Régióban végzett ilyen elöl. Azon a két területen tehát, amelyeken belül a két nagyobb vakvezető kutya kiképzőközpont (Budapest és Miskolc) is működik. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a szemészek tudják-e, hogy mára kiépült a rehabilitációs intézmények regionális hálózata (kérdőív 8-as kérdése). Eredetileg három zárt válaszlehetőséget adtunk (Igen, Nem, Nem tudom), ám többen ráírták a lapra, hogy Részben, így ezt a kiértékelésnél önálló kategóriaként vettük figyelembe. A kérdésre 191-en válaszoltak. Az eredmények nem túl kedvezőek, hiszen csupán a megkérdezettek 28,3%-a tudta, hogy ez a hálózat kiépült, és további 2,6%-a nyilatkozott úgy, hogy részben kiépült. A szakemberek 24,6%-a nem tudta, és további 44,5%-uk szerint jelenleg nincs ilyen hálózat! Ön szerint kiépült-e már a látássérült személyek rehabilitációját ellátó országos régiós hálózat? 2,6% 24,6% 28,3% 44,5% Kiépült Nem épült ki Nem tudom Részben épült ki 5 Lásd a 3-as számú mellékletet. Készítette: Atreb Bt

14 8. ábra Ismét hangsúlyozva, hogy a regionális adatok csak a Közép-magyarországi Régió esetében alkalmasak a következtetések levonására (110 válasz), kigyűjtöttük, hogy régiónként milyen eredmények születtek (5. táblázat). A legjobb eredmény a Dél-alföldi Régióban (15 válasz) született, ahol 46,7% tudta, hogy az országos hálózat létezik. Régió Kiépült Nem épült ki Nem tudom Részben épült ki Közép-Magyarország 26,4% 46,4% 24,5% 2,7% Nyugat-Dunántúl 13,3% 60,0% 26,7% 0,0% Közép-Dunántúl 30,0% 40,0% 30,0% 0,0% Dél-Dunántúl 30,0% 70,0% 0,0% 0,0% Észak-Magyarország 33,3% 26,7% 40,0% 0,0% Észak-Alföld 31,3% 37,5% 25,0% 6,3% Dél-Alföld 46,7% 26,7% 20,0% 6,7% Országos 28,3% 44,5% 24,6% 2,6% 5. Táblázat Megnéztünk még egy bontást. Ebben az esetben azt vizsgáltuk, hogy a válaszok milyen eloszlást mutatnak Budapest - Vidék viszonylatban. Ennek az eredményei már megbízhatóbbak, hiszen a 103 budapestin kívül 88 nem budapesti szakember is válaszolt. Budapest Vidék Kiépült 26 25,2% 28 31,8% Nem épült ki 48 46,6% 37 42,0% Nem tudom 26 25,2% 21 23,9% Részben épült ki 3 2,9% 2 2,3% Összesen % % 6. Táblázat Bár a különbségek viszonylag kicsik és az elemszám nem túl magas, mégis úgy tűnik, hogy összességében valamivel több nem fővárosi szemész van tisztában a regionális hálózat létezésével, mint Budapesten. Még egy összefüggésben vizsgáltuk ezt a kérdést. A következő, 9-es kérdés az volt, hogy a válaszadó tudomása szerint a munkahelye együttműködik-e Készítette: Atreb Bt

15 valamilyen rehabilitációt végző központtal 6. A kérdésre négyen nem válaszoltak, így 189 fő a teljes minta. Kiépült Nem Nem Részben épült ki tudom épült ki Van együttműködés (76 válasz) 34,2% 47,4% 14,5% 3,9% Nincs együttműködés (96 válasz) 26,0% 41,7% 31,3% 1,0% 7. Táblázat Látható, hogy ilyen bontásban jelentősebbek a különbségek, ám még ott is, ahol van ilyen együttműködés, a többség (61,8%) nem tudja, vagy úgy tudja, hogy ilyen hálózat még nem épült ki országos szinten. Intézményük együttműködik olyan szolgáltatóval, amely látássérült személyek rehabilitációját végzi? Nem tudom 7,9% Igen 40,7% Nem 51,3% 9. ábra Országosan majdnem 60% azok aránya, akik nem tudják, illetve úgy tudják, hogy nincs ilyen kapcsolat egyetlen rehabilitációs központtal sem. Ez az arány nagyon magas és alátámasztja azt a feltevést, hogy a rehabilitációs szervezetek a szemésztársadalom nagyobb részét még nem érték el. 6 A regionális bontásokat szintén a 3-as melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

16 Régió Igen Nem Nem tudom Közép-Magyarország 36,7% 52,3% 11,0% Nyugat-Dunántúl 73,3% 26,7% 0,0% Közép-Dunántúl 30,0% 70,0% 0,0% Dél-Dunántúl 55,6% 44,4% 0,0% Észak-Magyarország 40,0% 53,3% 6,7% Észak-Alföld 43,8% 43,8% 12,5% Dél-Alföld 33,3% 66,7% 0,0% Országos 40,7% 51,3% 7,9% 8. Táblázat Természetesen a regionális bontás itt is csak tájékoztató jellegű a részminták alacsony elemszáma miatt, ám a Nyugat-dunántúli Régió 73,3%-os eredménye így is nagyobb ismertséget jelez. Elvégeztük ennek a kérdésnek egy további bontását is. Azt vizsgáltuk, hogy a válaszadó munkahelyének típusai szerint miként alakulnak az együttműködések. Ebben az esetben csak azon szakemberek válaszait vettük figyelembe, akik csupán egy munkahelyen dolgoznak, hiszen a több intézményben is dolgozók válaszai torzították volna az eredményeket. Ennek hatására a teljes minta ez esetben 136 volt. Bár a szegmensek egy része kicsi elemszámmal bír, az eredmények így is jelzik, mely intézménytípusokat érik el inkább a rehabilitációs szervezetek. A legnagyobb arányban az állami fekvőbeteg ellátásban (66,7%) van együttműködés, a legkevésbé pedig a szakrendelők esetében (17,1%). Ami azért érdekes, mert a megkérdezett orvosok közül 84-en állami fekvőbeteg ellátásban dolgoznak, viszont 74-en az állami járóbeteg ellátás területén! Igen Nem Nem tudom Állami fekvőbeteg ellátás 66,7% 25,9% 7,4% Magán fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet 0,0% 100,0% 0,0% Magán egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő 17,1% 77,1% 5,7% Magán járóbeteg ellátás (Magánrendelő) 34,5% 55,2% 10,3% Optikai Szaküzlet 33,3% 58,3% 8,3% Egyéb 20,0% 40,0% 40,0% 9. Táblázat Készítette: Atreb Bt

17 A 10-es kérdés arra vonatkozott, hogy ha van, akkor melyik szervezettel van kapcsolata a válaszadó intézményének. Az előző kérdésnél 77-en említették, hogy együttműködnek valamelyik rehabilitációs központtal, közülük 69-en ezt nevesíteni is tudták. 32 intézményt, összesen 73-szor említettek. A 32 szervezet közül említés szintjén 14 foglalkozik rehabilitációs tevékenységgel is (53 említés), a másik 18 valójában ezt nem végzi (20 említés). Szervezet megnevezése Említések száma Vakok Állami Intézete 22 Szempont Alapítvány 18 Fehér Bot Alapítvány 3 Kreatív Formák Alapítvány 2 Miskolciak 2 VERCS 1 Győri intézmény 1 Győri központ 1 Látássérült Rehabilitációs Központ 1 Siketvakok Országos Egyesülete 1 Vakok és Gyengénlátók Győri Szervezete Táblázat A legismertebb szervezetek a Vakok Állami Intézete (22 említés), a Szempont Alapítvány (18), illetve a Fehér Bot Alapítvány 7. Megkértük a szakembereket, hogy értékeljék azon intézmények színvonalát, amelyekkel kapcsolatban állnak (1-től 5-ig lehetett értékelni, ahol az 1 a nagyon gyenge, az 5 pedig a kiváló teljesítményt jelentette). Összesen 107 választ kaptunk, amiből 33 arra vonatkozott, hogy nincs ilyen intézmény. 7 A válaszok teljes listáját a 4-es melléklet tartalmazza, ahol feltüntetjük azt is, hogy a válaszadó melyik régióból érkezett. Készítette: Atreb Bt

18 Rehabilitációs intézmények értékelésének megoszlásai Nagyon gyenge Alacsony Közepes Jó Kíváló Nincs ilyen intézmény 10. ábra Igazán a számok két intézménynél jelzik csupán a szakemberek véleményét, hiszen a többi esetben csak egy-két pontszámot kapott egy-egy szervezet. A Vakok Állami Intézeténél 21 pontszám átlaga 3,95 volt, míg a Szempont Alapítvány esetében 17 értékből 4,18-as átlag született 8. Az utolsó kérdésünkre 192-en válaszoltak, amiben arra kerestünk választ, milyen változásokra lenne szükség ahhoz, hogy a szemészeti intézmények, és a rehabilitációs szerveztek együttműködése szorosabb legyen. Összesen 609 véleményt kaptunk, azaz válaszadónként átlagos 3,2 lehetőséget említettek. A 192 szakember közül mindössze négyen nyilatkoztak úgy, hogy a jelenlegi gyakorlat jó, minden rendben van! 8 A teljes listát az 5-ös melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

19 Milyen változtatásokra lenne szükség, hogy jobb legyen az együttműködés? Az összes válaszadó megoszlásában 80% 74% 70% 60,9% 58,3% 60% 49,5% 50% 40% 30% 37% 28,6% 20% 10% 0% 2,1% 6,8% Minden rendben Több írásos információ Az orvosok tájékoztatása A nővérek tájékoztatása Személyes jelenlére az intézményekben. Egységes hívószám és központra Nyílt napok Egyéb 11. ábra A legtöbben, szám szerint 142-en (ez a válaszadók 74%-a), az orvosok személyes tájékoztatását igényelné, 117-en (60,9%) több, egyértelműbb írásos tájékoztatót, szóróanyagot, míg 112-en (58,3%) nyílt napok rendezését tartották fontosnak. Emellett azonban az is látható, hogy a többi opció is meglehetősen magas arányban képviselteti magát, tehát ezek a lehetőségek is sokat segítenének a rehabilitációs munka nagyobb ismertségében, és így a hatékonyságában is 9. A regionális megoszlásokat a következő táblázat tartalmazza. Látható, hogy az első három helyezett mindenhol ugyanaz, csupán a sorrendjükben vannak eltérések. 9 Az egyéb kategóriába írt javaslatokat a 6-os melléklet tartalmazza. Készítette: Atreb Bt

20 Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Minden rendben 2,7% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 6,3% 0,0% Több, konkrétabb szóróanyag 64,3% 71,4% 60,0% 50,0% 46,7% 56,3% 53,3% Az orvosok személyes tájékoztatása 73,2% 64,3% 70,0% 80,0% 66,7% 75,0% 93,3% A nővérek személyes tájékoztatása 39,3% 28,6% 50,0% 40,0% 13,3% 31,3% 46,7% A rehabilitációval foglalkozók személyes jelenléte 27,7% 42,9% 40,0% 30,0% 20,0% 12,5% 40,0% Egységes hívószám, országos központ 52,7% 57,1% 60,0% 30,0% 33,3% 37,5% 53,3% Nyílt napok 57,1% 71,4% 90,0% 60,0% 40,0% 62,5% 46,7% Egyéb 8,0% 0,0% 0,0% 10,0% 6,7% 6,3% 6,7% 11. Táblázat Milyen változtatásokra lenne szükség, hogy jobb legyen az együttműködés? Az összes válasz megoszlásában 2,1% 0,7% 18,4% 19,2% 15,6% 23,3% 9,0% 11,7% Minden rendben. Az orvosok személyes tájékoztatása A rehabilitációval foglalkozók személyes jelenléte Nyílt napok Több, konkrétabb szóróanyag A nővérek személyes tájékoztatása Egységes hívószám, országos központ Egyéb 12. ábra A 12-es grafikonon, illetve a 12-es táblázatban ugyanezt a kérdést ábrázoltuk, ám nem az összes válaszadó, hanem az összes kapott válasz megoszlásának arányában. Készítette: Atreb Bt

21 Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl Közép- Dunántúl Dél- Dunántúl Észak- Magyarország Észak- Alföld Dél- Alföld Minden rendben. 0,8% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 2,2% 0,0% Több, konkrétabb szóróanyag 19,8% 21,3% 16,2% 16,7% 20,6% 19,6% 15,7% Az orvosok személyes tájékoztatása 22,5% 19,1% 18,9% 26,7% 29,4% 26,1% 27,5% A nővérek személyes tájékoztatása 12,1% 8,5% 13,5% 13,3% 5,9% 10,9% 13,7% A rehabilitációval foglalkozók személyes 8,5% 12,8% 10,8% 10,0% 8,8% 4,3% 11,8% jelenléte Egységes hívószám, országos központ 16,2% 17,0% 16,2% 10,0% 14,7% 13,0% 15,7% Nyílt napok 17,6% 21,3% 24,3% 20,0% 17,6% 21,7% 13,7% Egyéb 2,5% 0,0% 0,0% 3,3% 2,9% 2,2% 2,0% Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 12. Táblázat Készítette: Atreb Bt

22 ÖSSZEFOGLALÓ Összefoglalóan a következő megállapításokat tehetjük a kérdőív legfontosabb eredményeit illetően. A szakemberek véleménye szerint a súlyos látásromlással vagy látásvesztéssel járó betegségek esetében elsősorban a preventív eljárások lehetne csökkenteni a betegek számát. Az országos szűrőhálózat, valamint a lakosság jobb felvilágosítása esetén évente mintegy ember látását lehetne megmenteni. Mára kiépült Magyarországon egy regionális rehabilitációs hálózat. Erről azonban a szakemberek nagyobb része és így a betegek jelentős része nem tud. Sok szemész szakember nincs, vagy csak részben van tisztában azzal, hogy a rehabilitációs szervezetek milyen szolgáltatásokat nyújtanak. Az egészségügyi intézmények és a rehabilitációt végzők között jelenleg nincs szoros kapcsolat, a szakemberek egy része azzal sincs tisztában, hogy a munkahelye kapcsolatban áll-e ilyen szolgáltatóval. Szükség van intenzívebb együttműködésre, ám ehhez a rehabilitációs szolgáltatók kommunikációs gyakorlatának, ennek hatékonyságának felülvizsgálatára volna szükség. A szemészeknek több, elsősorban személyes tapasztalatra és információra lenne szüksége, a rehabilitációs központokról, azok tevékenységeiről és eredményeiről. Csak ezáltal várható el, hogy a két szegmens között érdemi és hatékony együttműködés alakuljon ki. Készítette: Atreb Bt

23 MELLÉKLETEK Készítette: Atreb Bt

24 1-ES MELLÉKLET KÉRDŐÍV A SZEMBETEGSÉGEK MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS A LÁTÁSSÉRÜLT SZEMÉLYEK REHABILITÁCIÓJÁRÓL 1. Kérjük, adja meg, hogy mely településen működik az intézmény, amelyben Ön praktizál! 2. Kérjük, jelölje x-szel, hogy milyen típusú intézményben praktizál Ön! (Többet is megjelölhet!) Állami fekvőbeteg ellátás Állami egynapos sebészet Állami járóbeteg ellátás, szakrendelő Optikai szaküzlet Egyéb, éspedig: Magán fekvőbeteg ellátás Magán egynapos sebészet Magán járóbeteg ellátás Magánrendelő 3. Tapasztalatai szerint a betegek mekkora arányban NEM fordulnak időben szemorvoshoz olyan esetben, mely emiatt súlyossá váló látáscsökkenéshez vagy látásvesztéshez vezet? Megközelítőleg a betegek 20%-nál többen Megközelítőleg a betegek 60%-nál többen Megközelítőleg a betegek 40%-nál többen Megközelítőleg a betegek 80%-nál többen 4. Véleménye szerint Magyarországon mely betegségeknél lehetne fejleszteni az alkalmazott eljárásokat, amely segítségével megelőzhető lenne a súlyos látásromlás vagy látásvesztés? (Többet is megjelölhet!) Cukorbetegség Myopia Glaukóma Időskori Makula Degeneráció Nervus opticus betegségei Retina betegségei Katarakta Egyéb éspedig: Milyen eljárással? 5. Éves szinten személy veszíti el részlegesen vagy teljesen a látását felnőtt korában. Véleménye szerint mi hiányzik a hatékony prevencióhoz? (Több választ is megjelölhet!) A lakosság megfelelő tájékoztatása Több szakorvos Több szemészeti intézmény Korszerűbb orvosi eljárások Készítette: Atreb Bt

25 Hatékony prevenciós szűrőhálózat kiépítése Egyéb éspedig: 6. A hatékony prevenció hány százalékban csökkenthetné az Ön véleménye szerint az évente keletkező betegszámot? százalékban 7. Tudja Ön, hogy milyen tevékenységet végeznek a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltatók? Kérjük, felsorolásszerűen válaszoljon! 8. Az Ön ismeretei szerint Magyarországon kiépült már a látássérült személyek rehabilitációját ellátó országos régiós hálózat? Igen Nem Nem tudom 9. Intézményük együttműködik olyan szolgáltatóval, amely látássérült személyek rehabilitációját végzi? Igen Nem Nem tudom 10. Ha igen, melyik szolgáltatóval van kapcsolatban? 11. Jelenlegi formájában milyen színvonalon teljesít az a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltató, amely Ön intézményével áll kapcsolatban? Nagyon gyenge Alacsony Közepes Jó Kiváló Nincs ilyen intézmény 12. Milyen változtatást tart szükségesnek a szemészeti intézmények és a látássérült személyek rehabilitációját végző szolgáltatók együttműködésében? (Több választ is megjelölhet!) Minden rendben van, jól működnek. Több írásos információra, konkrétabb, egyértelműbb szóróanyagokra lenne szükségünk. Az orvosok személyes tájékoztatására lenne szükség. Készítette: Atreb Bt

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban...

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... 11 1 A projekt szakmai értékeléséhez készítettünk egy olyan

Részletesebben

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március

BESZÁMOLÓ. az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról. 2008. március BESZÁMOLÓ az éjjeli menedékhelyet és átmeneti szállót igénybe vevő hajléktalan emberek körében végzett kutatásról 2008. március A Hajléktalanokért Közalapítvány megbízásából végzett felmérés keretében

Részletesebben

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI

A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI A hajléktalan emberek véleménye a kidolgozott szakmai és módszertani elveket alkalmazó programokról MUNKÁNK EREDMÉNYEI Az elégedettségi kérdőív A válaszadás önkéntes volt A kérdőív kitöltése névtelen volt

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai

A megkérdezettek köre: az Észak-Alföldi régió kis, közepes és nagy vállalkozásai Értékelés Ennek a kérdőívnek a célja az volt, hogy az EUROKONTAKT projekt munkatársait felvilágosítsa a vidéki vállalkozások szolgáltatási szükségleteiről, azok kielégítettségének szintjéről. A felmérést

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.)

Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.) Összefoglaló a Jogpont+ Mini ügyfélforgalom-elemzésről (2013. június 1 2014. november 30.) JOGPONT+ Mini Zárórendezvény 2015. március 12. Danubius Hotel Astoria City Center Előadó: Kővágó Zsófia Szakmai

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita

Egymást támogatva minden. Golobné Wassenszky Rita Egymást támogatva minden könnyebb! Golobné Wassenszky Rita Parkinson Betegek Egyesülete Pécs Parkinson-kór A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó neurológiai betegség Tünetei: mozgásszegénység, kézremegés,

Részletesebben

HÁZIORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK KÉRÉSE A JÓSA ANDRÁS OKTATÓKÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.-BEN

HÁZIORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK KÉRÉSE A JÓSA ANDRÁS OKTATÓKÓRHÁZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ NONPROFIT KFT.-BEN Jósa András Oktatókórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. Betegközpontúság, magas szakmai színvonal... M i n ı s ég i r án yí t ás i O s z tá l y www.josa.hu HÁZIORVOSOK VÉLEMÉNYÉNEK KÉRÉSE A JÓSA

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan?

Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan? Merre tovább kajakkenu? Létszám növelés, de hogyan? Jelenleg a Magyar Kajak Kenu Szövetségnek 109 tagszervezete van (ebből 2013-ban 92 váltott ki versenyengedélyt) 3605 igazolt és kb. 1260 le nem igazolt

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében

Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében Munkaerő-piaci indikátor vizsgálata a Guruló projekt aktív korú ügyfelei körében I. Bevezető Jelen vizsgálat a TIOP-3.3.2-12-/1. kiemelt projekt keretében készült, a Mozgássérült Emberek Rehabilitációs

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET)

Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Magyar-szlovák agglomeráció Pozsony környékén - Közszolgáltatás fejlesztési hálózat Pozsony határon átnyúló agglomerációjában WS 6 (AGGLONET) 2010. május 19. A Győr-Moson-Sopron

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program

21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program 1a. számú melléklet 21182 Jelnyelvi tolmácsszolgáltatás támogatása 2011. február 1-jétől 2012. március 31-ig terjedő időszakra című program (Ft) Borsodi Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

Az egészségügyi ellátórendszer önkormányzati megítélése

Az egészségügyi ellátórendszer önkormányzati megítélése Az egészségügyi ellátórendszer önkormányzati megítélése Skultéty László, Udvardi Attila, GKI Egészségügyi Kutató Intézet Az egészségügyi ellátórendszer meghatározó része a települési, vagy megyei önkormányzatok

Részletesebben

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft.

Újabb nehézségek az egynapos sebészetben. Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Újabb nehézségek az egynapos sebészetben Előadó: Kovács Péter Vemed Kft. Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 16/2002. (XII. 12.) ESZCSM rendelete az egynapos sebészeti és a kúraszerűen végezhető

Részletesebben

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről. 2011. január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről 011. január -9. Készült 00 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán Minden korcsoport fontosnak tartja a méhnyakrák elleni védekezést.

Részletesebben

SZEGEDI EGYETEMI HALLGATÓK REGIONÁLIS ISMERETEI ÉS TÉRSÉGI KÖTŐDÉSE. Balogh András Boros Lajos 1

SZEGEDI EGYETEMI HALLGATÓK REGIONÁLIS ISMERETEI ÉS TÉRSÉGI KÖTŐDÉSE. Balogh András Boros Lajos 1 SZEGEDI EGYETEMI HALLGATÓK REGIONÁLIS ISMERETEI ÉS TÉRSÉGI KÖTŐDÉSE Balogh András Boros Lajos 1 Regionális identitás jelenleg nem létezik Magyarországon. Miért? Minden bizonnyal azért, mert régiók sem

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

A TDM szervezetek online kommunikációs eszköz használata Magyarországon

A TDM szervezetek online kommunikációs eszköz használata Magyarországon A TDM szervezetek online kommunikációs eszköz használata Magyarországon Vázlat A vizsgált TDM szervezetek régiónként: Vizsgált TDM szervezetek régiók szerint 0 decemberi adatok szerint, készítette Nagy

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL 1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök Budapest, 1. január 15. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET 159 BUDAPEST, PF. 551. TELEFON: 250 422 TELEFAX: 250 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu/ Ragadozómadarak mérgezése és védelme

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés

Kutatásmódszertan és prezentációkészítés Kutatásmódszertan és prezentációkészítés 10. rész: Az adatelemzés alapjai Szerző: Kmetty Zoltán Lektor: Fokasz Nikosz Tizedik rész Az adatelemzés alapjai Tartalomjegyzék Bevezetés Leíró statisztikák I

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők

Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők Tónuszavar diagnózis miatt rehabilitációra utalt csecsemők fejlődésének nyomonkövetése Dr Szabó Éva Dr Nagy Beáta Bakó Adél EJK Non profit Kft DE Népegészségügyi Tanszék Gyermekrehabilitáció Kell-e kezelni

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október

GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS. 2012. október GÁZKÖZÖSSÉG KUTATÁS 2012. október A kutatás kutatásról céljai A kutatás céljai - a tagok Gázközösséggel kapcsolatos elvárásai és azok teljesülése - rendezvények megítélése - a Gázközösség pályázatai -

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Pályázó neve. Pályázat célja. Megítélt (e támogatás Ft) Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs

Pályázó neve. Pályázat célja. Megítélt (e támogatás Ft) Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs 2007. évi Fogyatékosügyi Keretre benyújtott pályázatok eredményei: Pályázó neve Pályázat célja Megítélt (e támogatás Ft) 1. Mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Egyesülete Szeged Városi cs Szegedi csoport

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI

HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Mottó: Már látom a fényt az alagút végén. de miért dudál? HOGY IS LESZ EZ? - ORSZI Szabóné Varga Valéria ORSZI Szociális Főigazgató-helyettes HOGY IS VAN EZ? - ORSZI VOLT VAN LESZ MUCSÖ OOSZI ORSZI?????NSZRH

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről

Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről HAJDÚSÁGI JELNYELVI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT KÖZHASZNÚ EGYESÜLET Szöveges közhasznú beszámolója a 2009 évi tevékenységéről A Hajdúsági Jelnyelvi és Kommunikációs Központ Közhasznú Egyesület a Hajdú-Bihar

Részletesebben

A SZAKDOLGOZÓ, MINT MENEDZSER A CUKORBETEGEK GONDOZÁSÁBAN

A SZAKDOLGOZÓ, MINT MENEDZSER A CUKORBETEGEK GONDOZÁSÁBAN A SZAKDOLGOZÓ, MINT MENEDZSER A CUKORBETEGEK GONDOZÁSÁBAN Kolarovszki Erzsébet Sándor Attiláné Varga Tünde Emese Dr. Fehér Zsuzsánna XVI. Kerület Kertvárosi Egészségügyi Szolgálat A 2-ES TÍPUSÚCUKORBETEGSÉG

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron

MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK. Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron MFFLT Kongresszus Budapest 2009. június 19. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Felnőtt beszédfogyatékosok ellátása Székesfehérváron MODELLKÍSÉRLETI PROGRAMUNK SPECIALITÁSAI SAI Már r működőm ellátásra és s a helyi

Részletesebben

Települési esélyegyenlőségi igényfelmérés 1

Települési esélyegyenlőségi igényfelmérés 1 Budapest Esély Nonprofit Kft. 1091 Budapest tel: (1) 216-0809 Üllői út 45. info@pestesely.hu Felnőttképzési nyilvántartási szám: 01-0227-07, Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL2005 Csapó Gábor Koltai

Részletesebben

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat

IVSZ Grand Coalition for Digital Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat IVSZ Jobs - Csatlakozási szándéknyilatkozat Csatlakozni kívánó szervezet neve: Képviselő: Vajda Árpád, elnök Székhely: 6754 Újszentiván, Szigeti út 16. Postázási cím: 6724 Szeged, Pacsirta u. 3/b. Nyilvántartási

Részletesebben

Civil szolgáltatók szerepe az elemi rehabilitációs szolgáltatásokban Vakok Állami Intézete

Civil szolgáltatók szerepe az elemi rehabilitációs szolgáltatásokban Vakok Állami Intézete Civil szolgáltatók szerepe az elemi rehabilitációs szolgáltatásokban Vakok Állami Intézete Nagy tisztelettel és szeretettel köszöntöm a jelenlévőket! Talán meglepőnek tűnik, de igaz az a kijelentés, hogy

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén

ÁROP-1.A.3-2014-2014-0077 Esélyegyenlőségi programok összehangolása a soproni járás területén Oktatás, gyermeknevelés: A kérdőívben a megkérdezettek közül nyolcvanöt fő a mintában résztvevő kétszázegy gyermekes család 42%-a jelezte, hogy oktatási területen tapasztalt mindennapi életében problémákat.

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola

FIT-jelentés :: 2013. Telephelyi jelentés. 8. évfolyam :: Általános iskola FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Bulgárföldi Általános és Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Iskola 3534 Miskolc, Fazola H u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére

KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRELEM TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozó ápolását gondozását végző személy részére KÉRJÜK, SZÍVESKEDJEN NYOMTATOTT BETŰKKEL KITÖLTENI! Az ápolást végző személyre

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Virtuális Magyar Minőség Háza 2015.

Virtuális Magyar Minőség Háza 2015. Virtuális Magyar Minőség Háza 2015. Magyar Minőség Háza 2015. Díjat nyert szervezetek Magyar Minőség Háza 2015. Díjat nyert termékek/termékcsaládok/ szolgáltatások Angyal Bussiness Consulting Tanácsadó

Részletesebben

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről

Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről Igényfelmérés fogyatékossággal élő személyt ellátó családok szükségleteiről 1. A minta jellemzői Vizsgálatunk bár nem reprezentatív mintán készült, annak fényében, hogy a megkeresett családok többsége

Részletesebben

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január

Elégedettség-mérés. Famulus Kollégium Győr, 2011. január Elégedettség-mérés Famulus Kollégium Győr, 2011. január A kitöltők statisztikai adatai: A kérdőívet kitöltő személyek száma: 50 fő Férfi: 8 fő Nő: 42 fő Életkori átlag: 21,1 év A kérdőívet 200 kollégista

Részletesebben

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei

A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői. A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A NIT-kérdőívet kitöltő szervezetek jellemzői A 2012 március-áprilisában zajlott online kérdőíves felvétel főbb eredményei A válaszadó szervezetek jogi formája Összes szervezet Ernyőszervezetek Nem ernyőszervezetek

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12

SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER. Copyright SME 2 Konzorcium 1/12 LEONARDO DA VINCI INNOVÁCIÓ TRANSZFER SZÜKSÉGLETELEMZÉS AZ OLASZ ÉS MAGYAR FELMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI

HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI HOZZÁFÉRÉS ÉS MINŐSÉG A SÚLYOSAN HALMOZOTT GYERMEKEK ELLÁTÓ- RENDSZERÉNEK JELLEMZŐI FOGALMI MEGHATÁROZÁS KIK ŐK? HAZAI HELYZET fogalom 32/2012 (X.8.) EMMI rendelet 3. melléklet: A súlyos halmozott fogyatékosság

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával

Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Down Egyesület Életpálya Down Szindrómával Az Egyesület bemutatása A DOWN Egyesületet 13 évvel ezelőtt olyan szülők hozták létre, akik fontosnak tartották, hogy a rendelkezésükre álló információkat és

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg

Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 1 Foglalkozási Rehabilitáció Nürnberg 2 Feladatunk Mi egy Feladatunk Rendelkezünk Nálunk Több mint 25 év alatt Mi üzemen kívüli foglalkozási rehabilitációs központ vagyunk felnőtt fogyatékos emberek számára

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Schmidt Judit, Kovács Ildikó, Arató Györgyi, Pénzes Veronika, Lelovics Zsuzsanna Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Egészséges

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL

BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL BESZÁMOLÓ A PESTERZSÉBETI PEDAGÓGIAI INTÉZET PARTNEREI KÖRÉBEN VÉGZETT MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL Terület: tanulmányi versenyekkel való elégedettség a 006-007. tanévben Partnerek: versenyző tanulók (II. kör:

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. OM azonosító: 036611 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 8. évfolyam :: Általános iskola Derkovits Gyula Általános Iskola 9700 Szombathely, Bem J u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai az általános iskolai képzéstípusban a 8. évfolyamon

Részletesebben

Veszprémben is megszólalt a Szívhang

Veszprémben is megszólalt a Szívhang Betegszoba 2011.04.28. http://www.betegszoba.hu/cikkek/sziv_es_errendszer/veszpremben_is_megszolalt_a_szivhang/ A Szívhang program a következő állomásán is elérte célját, hiszen a Petőfi Színház színészeinek

Részletesebben

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008.

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Vizsgálat tárgya: munkatársi elégedettség Kutatás módszere: 1-5-ig megválaszolható zárt típusú kérdéseket tartalmazó önkitöltős kérdőív (papíralapú) Adatfelvétel

Részletesebben

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ

NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ NEMZETKÖZI EGÉSZSÉGPOLITIKAI TRENDEK, GYAKORLATOK, II. RÉSZ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2014. NOVEMBER 21. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi

Részletesebben

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30.

T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben. Tata 2014.01.30. T.E.S.I. Stratégia 2020 fejlesztési lehetőségek az iskolai testnevelésben Tata 204.0.30. Stratégia Nemzetközi és hazai helyzetelemzésen alapszik Rövid és középtávú konkrét beavatkozások 204-2020- as időszakra

Részletesebben

SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénz nagysága

SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénz nagysága SAJTÓANYAG Hálapénz-kutatás Budapest, 2009. augusztus 18. A hálapénzzel kapcsolatban évtizedek óta számtalan találgatás, tévhit jelent meg. Nagyságát a különböző felmérések, tanulmányok szélesen szórva

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

A MOHE-CÉGCSOPORT Betegelégedettségi vizsgálatainak elemzése, értékelése 2013.

A MOHE-CÉGCSOPORT Betegelégedettségi vizsgálatainak elemzése, értékelése 2013. A MOHE-CÉGCSOPORT Betegelégedettségi vizsgálatainak elemzése, értékelése 2013. Az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány nagy hangsúlyt fektet a vevő -k, a betegek elégedettségének vizsgálatára. A szolgálatok menedzsmentje

Részletesebben