ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MUNKAGAZDASÁGTAN. Készítette: Köllő János. Szakmai felelős: Köllő János január

Átírás

1 MUNKAGAZDAÁGTAN

2 MUNKAGAZDAÁGTAN Készült a TÁMOP-4..-8//A/KMR-9-4pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet, és a Balassi Kiadó közreműködésével.

3

4 ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MUNKAGAZDAÁGTAN Készítette: Köllő János zakmai felelős: Köllő János. január

5 MUNKAGAZDAÁGTAN 5. ét Tudáskínálat Kiegészítések Köllő János

6 . A Mincer-egyenlet. A Roy-modell

7 A Mincer-egyenlet Mint láttuk, a tudáskínálatot alapvetően az oktatás belső megtérülési rátája szabályozza, endogén módon alapvető kérdés, ogy r mekkora A legismertebb eljárás Jacob Mincer 9 6 nevéez fűződik Kétféle Mincer-egyenlet ismert: itt az elszámolási azonosság modellel foglalkozunk A ~ a munkagazdász egyik fő fegyvere. Laudáció és kritika, például: James J. Heckman & Lance J. Locner & Petra E. Todd, 3. Fifty ears of Mincer Earnings Regressions, NBER Working Papers 973,

8 Feltevések: Legyen a tanulás közvetlen költsége zérus Legyen mindennemű tudás megtérülési rátája: r Korlátok: A tapasztalatgyűjtés nem figyelető meg, csak a munkában töltött időt ismerjük Értelemszerűen csak az általános képzés és tapasztalatszerzés ozamát tudjuk megfigyelni.

9 Beruázás és ozam: iskolai oktatás Hősünk a kötelező iskolák elvégzése után továbbtanul Beruázási költsége a t-ik iskolaévben t, az a bér, amit akkor kapatna, a nem járna iskolába a t-ik évben. A beruázásának megtérülési rátája r. Termelékenysége potenciális keresete az első nem kötelező iskolaév elvégzése után teát: r r

10 A második évben feláldozott jövedelem, ennek ozama r, és így tovább. Az egyes években a potenciális kereset: r r... r r r r

11 Használjuk ki, ogy +r e r, a r kicsi Miért? Mert általánosságban ln+ a kicsi r e r A potenciális log kereset az iskola elagyásakor teát: ln r

12 Beruázás és ozam: munka közbeni képzés Az. év végén emberünk munkába áll. Munkaidejének t részét azonban általános tapasztalatgyűjtésre fordítja. A beruázási költsége az elmulasztott kereset: t t A beruázás ozama továbbra is: r Az első munkaévben a potenciális keresete: r r

13 r r r r r r... A potenciális kereset az első, második, -ik munkaévben:

14 A potenciális kereset az -ik munkaévben teát: r... r Logaritmálva, és ismét figyelembe véve, ogy ln+r r: ln ln r s rs... rs ln r t t

15 A tudás teljes értéke teát az +. év végén: ln ln r t ln r r t t t Avagy, a munkában töltött éveket az iskolázás végétől számolva és folytonos időre áttérve, az. munkában töltött év végén: ln ln r r t t dt

16 T T dt t T dt t t t A tapasztalatgyűjtés t időbeni pályáját nem ismerjük, de felteető, ogy viszonylag magasról indulva zérusra csökken. Lineáris pályát feltételezve egy T osszúságú életpályán: t T t A primitív függvény: t T t Ebből:

17 Emlékeztető: itt tartottunk: ln ln r r dt t t A elyettesítéseket elvégezve: ln ln r r T r r r T

18 A potenciális kereset azonban nem figyelető meg, csak a bért w ismerjük, ami a potenciális kereset t -ed része: w ln w avagy ln w ln ln ln Az w elyettesítést elvégezve, továbbá figyelembe véve, ogy w = és = /T, a megfigyelető w bérre felírt egyenlet: [ln w r r T ] r [ r Ez már egy becsülető és jól értelmezető egyenlet: T ] r T ln w c 3

19 Az együttatók értelmezése = a tudás megtérülési rátája r ln w c 3 és 3 alapján becsülető és T r 3 T T T r r 3 r r / T r 3 Implicit paraméter-restrikció! 3 T / r A konstans igen kis ibával az alapfokon képzett pályakezdők log bérét méri

20 Vegyük észre, ogy a becsült egyenlet csak további paraméter-restrikciók mellett felel meg a modellnek. Elvárjuk, ogy < <, továbbá, ogy a bér mivel a tudás a modellben nem avul az életpálya végéig emelkedjen. Belátató, ogy < < teljesül*, a: 3 3 A becsült kereset az életpálya * = / 3 évében maimális. A számított akkumulációs életpálya T = / 3 biztosan kisebb *-nál, mert a feltétel < / és: r r 3 3 * Ez a gyakorlatban mindig teljesül, mivel >> és 3 kicsi

21 Ebből az egyenletből például Bértarifa-felvétel, férfiak, versenyszféra: iskev =iskolázottság években, ep = munkában töltött évek ource df M Number of obs = F 3, = Model Prob > F =. Residual R-squared =.47 Adj R-squared =.47 Total Root ME =.57 lnker Coef. td. Err. t P> t [95% Conf. Interval] iskev ep ep _cons r =,7 a tudás megtérülési rátája =, a pályakezdés évében kivont munka számított értéke T = 3,8 év az akkumulációs életfázis számított értéke Az iskolázatlan = pályakezdők log bére 9,63, a bérük 5 75Ft a minimálbér ekkor 4 Ft volt

22 A Roy-modell

23 Miért tanulnak eltérő ideig az emberek? A válaszunk elsősorban a költségek eltéréseire ivatkozott: eltérő közvetlen tanulási költségek, eltérő időpreferencia-ráták, eltérő atékonyság a tanulásban Egy ponton ivatkoztunk az érettségivel és diplomával stb. várt relatív keresetek eltéréseire Varga nyomán

24 A tovább nem tanulók úgy gondolták, ogy viszonylag a középiskolát végzettek átlagáoz képest sokat keresnének érettségizettként, a diplomának köszönető egyéni bérnyereségük ezért viszonylag alacsony lenne Ez tekintetbe véve a továbbtanulás költségeit is kifizetődőbbé teszi számukra az érettségi melletti munkába állást annak ellenére is, ogy az átlagos diplomás szerintük is jóval többet keres, mint az átlagos érettségizett

25 Az egyén-specifikus relatív termelékenységekkel összefüggő specializáció alapműve: Andrew Roy 95 A Roy-modell reneszánszát éli, mióta az endogén szelekció kérdése az empirikus társadalomkutatás egyik központi módszertani kérdésévé vált A modellek többsége a George Borjas 987 által újrafogalmazott, és némileg leegyszerűsített Roy-modellt asználja. Mi is. George J. Borjas 987: elf-selection and te earnings of immigrants, American Economic Review, Vol. 77, No.4,

26 Roy: az emberek eltérő mértékben rendelkeznek a alászatoz és vadászatoz szükséges képességekkel. Hogyan befolyásolja ez a specializáción keresztül a jövedelemeloszlást Borjas: az emberek relatív keresete országonként eltéret ugyanazon emberé is, két különböző, akár azonos átlagbérű országban is. Hogyan befolyásolja ez a migrációs döntést és a bevándorlók összetételét? A Borjas-modell könnyen átfogalmazató a foglalkozások vagy iskolázottsági szintek közötti választás esetére

27 A Borjas-féle átirat váza Legyen két világ ország, foglalkozás, iskolázottsági szint: és Ugyanazon személy bére a két világban: i i i w és w N,, N, Az átlépés költsége -ból -be: i = C/w i i Az egyén átlép, a: i i i Fontos lesz: a és -beli bérek közötti korreláció: cov

28 Egy megjegyzés: a képességek és a foglalkozásspecifikus termelékenységek viszonya A különböző foglalkozások eltérő arányban támaszkodnak a természetadta vagy gyermekkorban elsajátított képességekre ügyesség versus intelligencia stb. Fontos: a foglalkozás-specifikus relatív termelékenységek akkor is korreláltak lesznek valamilyen irányban és mértékben a a természetadta képességek egymástól függetlenek!

29 Legyen két foglalkozás és kétféle természetes adottság, melyek a két foglalkozásban eltérő mértékben a,b súlyokkal atnak a termelékenységre E / E N,,,, ~, i i Var Var b b b a a a i i i i Az -ek kovarianciája: a b a a b b a b b b b b a a a a i i i i Ha legalább az egyik képesség mindkét foglalkozásban asznosul, akkor az -ek korreláltak lesznek, még esetben is!

30 Vissza a Roy-modellez: az átlépési döntés Definiáljuk a ~ N, = - valószínűségi változót: / ~ N, Az átlépés valószínűsége, kiasználva, ogy / standard normális: P Pr Pr z v v Az átlépés valószínűsége függ az átlagbérektől és az átlépés költségétől ezt eddig is tudtuk de függ az egyéni reziduális bérektől termelékenységektől is, -n keresztül.

31 Az átlépők várató egyéni bére -ban és -ben Ew átlépő átlépő Ew átlépő átlépő aol z / P z /[ z] az inverz Mills-ányados A bizonyítást lásd a következő két dián! A várató bérek kisebbek vagy nagyobbak a -knél, éspedig és a -k viszonyától, teát attól függően, ogy mekkora a kereseti leetőségek szórása -ban és -ben, és ezek korreláltak-e.

32 Roy-modell: a megfigyelető bérekre vonatkozó összefüggés levezetése Kiidulópontunk az átlépők -beli várató keresetére vonatkozó egyenlet: z E z E w E átlépő Felasználjuk az feltételes várató értéke és közötti összefüggést leíró alábbi regressziót: ] [var, cov E Ezt második tagjába beírva: 3 z E Az egyenlet 3 felasználásával így módosul: átlépő 4 z z z z E z E z E w E

33 A szelekciós torzítás irányát az inverz Mills-ányados együttatójának előjele méri. További azonos átalakításokat kíván, de az inspekciót könnyíti, a a 4 egyenletet átírjuk az 5a alakba. Hasonlóképp nyeretjük az 5b egyenletet az -ben várató bérre. átlépő 5 z z w E a átlépő 5 z z w E b Miért? Haladjunk visszafelé 5a-ból 4-be! Használjuk ki, ogy: ] [, cov E átlépő z z z z z z z w E

34 Az átlépők minősége Mérjük az átlépők minőségét Q a várató bérüknek [Ew átlépő] a megfigyelető jegyek alapján várt érték feletti többletével! Q E w átlépő - átlépő Q E w átlépő - Vizsgáljuk meg, mitől függ, ogy az önszelekció kiket érint az induló és a célállomáson! Háromféle elrendezés leetséges Vizsgáljuk a szelekciót a megfigyelető jellemzőkre kontrollált keresetek egyenlősége = mellett!

35 Pozitív ierarcikus rendezés Akkor áll fenn, a az átlépők a jobbak közül választódnak ki, és az átlagnál jobban teljesítenek -ben is: Q > és Q > Igaz, a > / és / >. Ha ez utóbbi nem lenne igaz, abból / > és > /, azaz > következne, ami nem leetséges egy korrelációs együttató esetében Mit jelent? Ha -ben a kereseti leetőségek tartománya szélesebb és elég magas, azaz, a két világ nagyjából ugyanazokat a készségeket jutalmazza brain drain Az alacsony bünteti a potenciálisan magas keresetűeket és biztosítja a kevésbé termelékeny munkásokat a jobbak lépnek át, és az átlépés javítja a fogadó világ munkaerő-állományát

36 Negatív ierarcikus rendezés Akkor áll fenn, a az átlépők a gyengébbek közül választódnak ki, és az átlagnál rosszabbul teljesítenek -ben is: Q < és Q < Igaz, a > / és / > Mit jelent? Ha -ban a kereseti leetőségek tartománya szélesebb és elég magas azaz, a két világ nagyjából ugyanazokat a készségeket jutalmazza a képzetlenebbek, gyengébb képességűek lépnek át Miért? Az alacsony biztosítja a kevésbé termelékeny munkásokat ők lépnek át, és az átlépés rontja a fogadó világ munkaerő-állományának minőségét

37 Menekült-rendezés Refugee sorting Akkor áll fenn, a az átlépők az alacsony keresetűek közül választódnak ki, de az átlagnál jobban teljesítenek -ben: Q < és Q > Igaz, a <min /, / Mit jelent? alacsony, a küldő és fogadó világ nem ugyanazokat a készségeket jutalmazza azok jönnek, akiket a küldő világ nem értékel a termelékenységüknek megfelelően Példák: kelet-európai tudósok a szocializmus idején. Diszkriminált kisebbségek tagjai, a -ben nincs kisebb a diszkrimináció

38 A nem létező negyedik eset Akkor állna fenn, a az átlépők a magas reziduális keresetűek közül választódnak ki, és az átlagnál rosszabbul teljesítenének -ben: Q > és Q < Ez eleve nem tűnik értelmes feltevésnek Igaz lenne, a >ma /, /, ami >-et implikálja: nem leetséges egy korrelációs együttató esetében

39 Empirikus alkalmazás Az érkezők minősége szempontjából teát nem csak a megfigyelető jegyek alapján várató keresetkülönbség és az átlépési költség számít, anem a reziduális kereseti leetőségek és és ezek korrelációja is: Q =Q - -,,, Ennek becsléséez a szelekció és a szelekciós torzítás modellezésére van szükség

40 Empirikus alkalmazás folyt. Migráció Borjas 987, Dal, Brücker and Trübswetter, 4 Továbbtanulás Rosen and Willis, 979 Foglalkozásválasztás Hoby and Leig, 3 Versenyszféra közszféra Borjas,