Eltelt hát az óesztendő, elmúltak az ünnepek, itt az idő egy rövid számvetésre. Kettős érzéseink, illetve elvárásaink vannak

Átírás

1 2013. Január / Fergeteg hava / Boldogasszony hava 10. szám Eltelt hát az óesztendő, elmúltak az ünnepek, itt az idő egy rövid számvetésre. Kettős érzéseink, illetve elvárásaink vannak magunkkal szemben, hiszen egyrészt szeretnénk reménykeltő dolgokról írni, mert tartani kellene a lelket mindenkiben, aki ma Magyarországon él, másrészt meg csak el kell mondani a valóságot, még ha oly keserű is a szánk tőle. Nem kell persze semmiféle maja prófécia, hogy lássuk, korszakváltás előtt állunk, ugyanis az Istent még érzéseinkből is száműző, 1789 óta gőzerővel taroló liberalizmus minden eresztéke recseg-ropog, hogy átadja helyét a materializmussal leszámoló, helyébe egy idealizmust, eszméket és eszményeket adó világnak, hiszen, ma még inkább igaz Vörösmarty Szózatának látomása: Még jőni kell, még jőni fog / Egy jobb kor, mely után / Buzgó imádság epedez / Százezrek ajakán. Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Jobb időt, mint tavaly volt, Ez új esztendőben; Jó tavaszt, őszt, telet, nyárt, Jó termést és jó vásárt Ez új esztendőben; Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Zsíros esőt, kövér hót, Ez új esztendőben; Bő aratást, szüretet, Egészséget, jó kedvet Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Drága jó bort, olcsó sót Ez új esztendőben; Jó kenyeret, szalonnát Tizenkét hónapon át Ez új esztendőben! Adjon Isten minden jót Ez új esztendőben: Vegye el mind a nem jót, Ez új esztendőben; Mitől félünk, mentsen meg, Amit várunk, legyen meg, Ez új esztendőben! Talán már le sem kellene írni, hogy ismét nehéz évet zártunk, megszokhattuk, hogy évről-évre fokozódik rajtunk a nyomás. A családok, túlélésre rendezkedtek be, a többség továbbra is belefullad a sárga csekkekbe, egészségünk megőrzésére is egyre kevesebb marad, sok a beteg ember, fizikailag, lelkileg egyaránt. Munkahelyek sem teremtődnek az ígért mértékben, ami van, jobbára az is minimálbéres, vagy még az sem. Az egészségügyben, az oktatásban továbbra is nagy a bizonytalanság és káosz, a változtatásra való igyekezet pedig előkészületlenül, kapkodva történik. A mezőgazdaságban a földeket átjátszák a baráti körnek, a zöld báróknak. A húsipar is a csőd szélén, nincs egy ágazat, ami sikeresnek mondható. A közbiztonság meg lassan balkáni állapotokra emlékeztet, késelések, gyilkosságok, szinte minden hétre jut valami. Mindössze, néhány száz forintért ölik vidéken az idős embereket, de már a sportolóink sincsenek biztonságban. Rendőreink meg az útszéli tereptárgyak mögé bújva fotózzák a szerencsétlen, mindenhová siető honfitársainkat. Azért fejlesztés is történik, hiszen Miskolcon 170 milliárdból Világsátor elnevezésű európai cigányközpont felépítését tervezi a Fidesz, természetesen az MSZP támogatását is megnyerve ehhez. A miskolciak véleménye persze most sem számít. Fiataljaink, orvosaink, mérnökeink, immár tízezer számra menekülnek külföldre a reménytelen, jövőkép nélküli országból. És, hogy az újévben azért humorból se fogyjunk ki, Gyöngyösi Márton Jobbikos képviselő, felkerült a világ legantiszemitább kijelentéseinek TOP 10-es listájára, mert firtatni merte, hogy a magyar parlamentben kik rendelkeznek kettős, zsidó magyar állampolgársággal. Ezt a listát viszont már nem Oskar Schindler, hanem a Simon Wiesenthal Központ jegyzi, de erről a listáról valószínűleg nem akarnak megmenteni senkit A fentebb felsorolt képtelenségeket, viszont csak mi éljük meg így, mert a kormány kommunikációjában éppen az ellenkezőjét halljuk. Szerintük nincs megszorítás, csak reformok, az oktatás átalakítása pedig sikertörténet. A devizahitelesek ügye megoldódott, fiataljaink pedig csak tapasztalat gyűjtés céljából mennek külföldre. Szerintük növekszik a foglalkoztatás, nő a lakossági megtakarítás, meg persze egyre több gyerek is születik. Sőt, egyre jobb a közbiztonság is, hiszen a felderítési arány is növekszik, de a bűncselekmények elkövetői származására való utalás, meg rasszizmus. A lényeg a nemzeti konzultációban rejlik, mondják és dehogy is döntenek a fejünk felett. Szerintük a mezőgazdaságban erősödnek a kis és középnagyságú gazdaságok. Végül, a kormány szerint is 2012 legveszedelmesebb embere Gyöngyösi Márton, aki miatt össze kellett fognia a Fidesznek az MSZP-vel, az LMP-vel, a DK-val, és a 4K-val. Végre ez is megtörtént, együtt, vállvetve az elmúlt húsz évben egyszer, összefogott a magyar politikai elit. Kiért is? Együtt Jeruzsálemért. Még véletlenül sem Magyarországért Az egész, olyan, mint egy mátrix, mintha ma Magyarországon két párhuzamos világ működne. Egy, ahol mi élünk, meg egy ahol a kormány. Hasonlíthatjuk a helyzetet esetleg a Rákosi féle hangulatjelentéshez is, ami garantáltan a valóság ellenkezőjét állította. Ráadásul mindezeket megfejelve, még a lakosságot teszik felelőssé sok, fent felsorolt dolog miatt. Ugyanúgy, mint az előző ciklusban: Emlékszünk? Nincs ingyen ebéd Mi Jobbikosok, hála Istennek pontosan tudjuk, hogy mit szeretnénk hazánknak, városunknak, gyermekeinknek. De, azt is tisztán látjuk, hogy a Jobbik erősödése nem csak magunknak, hanem a kormányoldal gazdasági, politikai, kulturális és erkölcsi mélyrepülésének is köszönhető. És, bár elkeserítő a mai magyar valóság, hiszen továbbra is tombol a gyűlöletkampány, folyik a hazugságáradat, mégis reményt ad, hogy a Jobbik tisztán és láthatóan erősödik. Egyes időközi, önkormányzati választásokat magabiztosan megnyertük, és ha így haladunk, szép eredményt érhetünk el 2014-ben. Az emberek látják, hogy a múlt évben sem volt elszámoltatás, és a bőrükön érzik, hogy amit a szocialisták szétromboltak, azt a Fidesz nem képes felépíteni. Egyszerűen azért, mert az új Magyarországot más erkölcsi fundamentumra és másfajta szövetségesekkel kell építeni. Az elvakultakon, hívőkön és az érdekből támogatókon kívül mindenki láthatja, érezheti, hogy új politikai elit, új vezető kell! Mi egyet ígérhetünk, továbbra is tesszük a dolgunkat, mindenről tájékoztatunk, szem előtt tartjuk a város és a haza érdekeit, ezért ha kell, javaslatokat teszünk, ha szükséges tiltakozunk, ha kell, az utcára vonulunk. Ehhez a munkához adjon az Isten kitartást, hitet, reményt és minden jót az Új Esztendőben! CsI

2 JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT Magyarország megújul Pályázat dömping volt városunkban az elmúlt negyed évben. Volt olyan, hogy egy testületi ülésen nyolcat kaptunk az asztalunkra, persze papíron és közvetlenül az ülés előtt. Elvileg örülnünk is kellene, hogy ennyi projekt indul Bátonyterenyén, csakhogy ha jobban megnézzük milyenek is ezek a pályázatok, akkor az egyik szemünk sír a másik meg nevet. Két csoportra oszthatjuk őket, hasznos és kevésbé hasznos. Aztán még ezeket is ketté lehet osztani jellegük alapján: felújítás, átépítés, városfejlesztés, turizmus, stb. és szociális típusú. Nézzünk egyet a turisztikai fejlesztés kategóriában! Családbarát horgászparadicsom és öko-park Maconkán, a Mátra lábánál című pályázatot nyújtott be a Maconkai Horgászegyesület a várossal karöltve. Első olvasatra nagyon szívderítő, hogy ilyen derék dolgok lesznek Maconkán. Az osztrák, vagy svájci életszínvonalú országokban tudunk elképzelni ilyen ökoparadicsomi állapotokat. A teljesség igénye nélkül lesz itt, interaktív fogadó - ahogy hallottuk a jelenlegi faház helyén!!! - közös ségi terem látvány akváriummal, melegkonyhás panorámateraszos kisétterem, energiahatékony LED-közvilágítás, vandálbiztos kommunális helyiség, Wifi, on-line programtervező és foglalási rendszer, kerékpárút, futópálya, vízparti élet interaktív gyalogos tanösvény, vízi tanösvény, madárles, csónakázási lehetőség, meg sok egyéb remek dolog a pihenni vágyóknak. A projekt elvárt hatásai közt szerepel az új munkahelyek létrejötte, az idelátogatók számának, és a szálláshelyek kihasználtságának a növekedése, valamint az ökotudatos szemlélet további erősödése. Mindez 341,5 millióért. A 4,5 milliós önrészt a horgászegyesület állja, a többi pályázati pénzből lesz, ha sikerül elnyerni. Nehézen tud ez ember ilyenkor tiszta fejjel gondolkodni, hogy ez most jó-e nekünk, kell-e nekünk. Egyrészt persze, hogy kell, hiszen szinte ingyen van. Másrészt meg ez a sok luxuskategóriás pályázat, ami városunkba érkezik, valahogy nagyon nem áll arányban a munkahelyteremtéssel, ami közvetlenül valóban kisimíthatná az átlag bátonyterenyei honfitársaink homlokáról a ráncokat. Óriási a kontraszt a napi élet és a pályázatok által sugallt, valóságtól elrugaszkodott, nyugat-európai délibábos állapotoktól. Természetes, hogy a pihenés, a feltöltődés is fontos a munkában megfáradt atyánkfiai számára. Azt is pontosan tudjuk, hogy van ma Magyarországon közel egymilliós felsőközép réteg, aki remekül érzi magát, jól él, nyertese az elmúlt éveknek, ők persze nagyon örülhetnek az ilyen jövőbemutató pályázatoknak. Csakhogy ki kell mondanunk, hogy ma hazánkban, a pályázatok egy része, akár uniós, akár hazai, olyan másod, harmadrangú dolgokra szórja el a súlyos milliárdokat, - aminek egy része a mi adónkból közvetlenül, másik fele meg szintén a mi adónkból az ország uniós befizetéséből kerül visszaosztásra - de az ország lakosságának nagy részére, szinte semmilyen közvetett, vagy közvetlen pozitív hatást nem gyakorol. Legfőképp a súlyozással, a priorizálással van a probléma. Szükség lenne erre is, majd valamikor, ha szerencsétlen magyarnak lenne munkája és lenne mit kipihennie. Jelenleg rengeteg embernek se munkája - vagy ha van valamelyik minimálbéres multinál, akkor - se ideje, se pénze a pihenésre. Szóval ez a kettős érzés munkálkodik az emberben az ilyen és hasonló pályázatok olvasásakor. Ebbe a kategóriába tartozik a kutyakozmetikára kapott sok tízmilliós pályázat is, valahol Nógrád megyében. Megszavaztuk persze mi is a Maconkai Ökoparkot, mert inkább itt épüljön, mint máshol, csak hát véleményünk szerint az egész annyit ér, mint egy marék gyémánt egy lakatlan szigeten. Néha majd megcsodáljuk, viszont a mi életünkön vajmi 2 keveset fog változtatni. Néhány pozitív hatása ezért mégiscsak lesz a pályázatnak, tudhattuk meg a város polgármesterétől: A nyertes pályázat a maconkai tó hírnevét, a város vagyonát és a maconkai képviselő politikai presztizsét gyarapítani fogja. Ha már itt tartunk, mi sokkal jobban örülnénk, ha végre a városunk horgászai kedvezménnyel tudnának éves bérletet vásárolni, mint helyi lakosok, vagy például lehetne halat vásárolni esetleg karácsony előtt, vagy ne adj Isten egész évben, ha már itt található az ország, halban egyik legbővebb tava. Ezek apróságok, mégis a helyi emberek életén tudnának valamit javítani. A pályázatok másik típusába a szociális jellegűek tartoznak, amik gyakorlatilag mind nagyon hasonlóak, csak a nevük más. Ebbe a kat egóriába már beleakadtunk néhányszor az elmúlt két év során, hiszen ide tartoztak a telep felszámolásos, cserhajházas, csillagpontos, korábban egyértelműen kimondott roma felzárkóztatásra megírt pályázatok. Mostanában viszont már bújtatva, szociális város rehabilitációnak, meg önkéntes pont, partner bevonhatósági együttműködési pályázatnak meg miegymásnak nevezik. Az ember fel sem fogja elsőre. Az igazság az, hogy az új generációs romaprogramok, úgy vannak megírva, hogy már az előterjesztésekben kivonatolva sem fedik fel magukat, kerülendő a konfliktusokat csak sejtetik. Ahhoz minden esetben le kell tölteni az internetről a sokszor közel száz oldalas anyagot. Ott azért aztán lehull a máz. Ráadásul ezen pályázatok sem a tényleges szociális helyzet alapján osztják a milliókat a rászorulóknak, hanem - akár tagadják, akár nem - rassz alapján. Tudatosan és egyre rafináltabb módon íródnak a Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere lelkületének oly kedves, de véleményünk szerint a legtöbb esetben kudarcra ítélt romaprogramok, kizárva ezen pályázatokból, sok mélyszegénységben élő honfitársunkat. I tt van mindjárt az Előterjesztés az Önkéntes Pont által kínált szolgáltatásokról, illetve a partner bevonhatóságának körülményeiről szóló együttműködési megállapodásról. Polgármester úr tömören, összefoglalta a lényeget: Azok, akik kimaradnak a START közmunkaprogramból, 30 napnyi önkéntes munka vállalása révén jogosultságot szerezhetnek a segélyek további folyósítására. Kérdésként fogalmazódott meg, hogy ki fogja azt ellenőrizni, hogy az önkéntes munka valóban letöltésre került-e, vagy csak leigazoltatják azt tényleges munkavégzés nélkül. Így a megállapodást csak azzal a feltétellel fogadta el a testület, ha a határozati javaslat módosításra kerül, azzal a megjegyzéssel, hogy az önkormányzat megfelelő kontrolling monitoring rendszert működtethet vagy a Szociális Osztály, vagy a Családsegítő, vagy a közmunkaprogram részéről. Az Önkormányzat együttműködő partnerként vesz részt a Nógrád Megyei Cigány Kisebbségi Képviselők és Szószólók Szövetsége mint főpályázóval közösen a projektben. Így utólag azért a pályázat átolvasása után van némi kétely bennünk, hogy ez is egy, a sok értelmetlen, tényleges munka nélkül segélyt osztogató programok között, az önkéntes munka hangzatossága mögé bújtatva a fent megfogalmazott lényeget. De itt van egy másik a Szociális célú város rehabilitáció című, amelyen az Önkormányzat szintén indulni kíván. A szociális típusú város rehabilitáció alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A rehabilitáció célja még, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészen valósítson meg társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat. A támogatás összege, minimum 200, maximum 400 millió Ft. A pályázat kétszer került be a testület elé, másodszorra már konkrét terv is készült a felhasználásról. A terv szerint felújításra kerül a Gyürky-Solymossy kastély kertjében lévő romos cselédlak, otthont adva néhány első lakáshoz jutó nehéz helyzetben lévő fiatal családnak. A pályázat egyébként széles felhasználói területtel bír, de ha végigolvassuk, azért itt is kiderül, a lényeg. Célterület: A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. Egy adott telepről gondos mérlegelés során a városnak kell eldöntenie, hogy hosszabb távon megtartható-e vagy pedig fel kell számolni. A teleprehabilitáció célja mindenképpen a szegregáció további

3 JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT elmélyülésének megakadályozása, lehetőség szerint oldása kell, hogy legyen. Természetesen nem azt mondjuk, hogy minden ilyen jellegű pályázat haszontalan, de véleményünk szerint az egész rendszer recseg-ropog. Egy település szempontjából sok esetben koncepciótlan, súlyozatlan. Sajnos folyamatosan olyan érzése van az embernek, hogy az Unió direkt nem a lényegi dolgokra adja a pénzt. Sőt kifejezetten nem támogatja a bányászat a kohászat újraindítását, de a mezőgazdasági termelésünket is mindenféle keretek közé szorítja, az erős nyugat-európai országok érdekeinek megfelelően. Kínosan ügyel arra, hogy mi magunk is behozatalra szoruljunk szinte minden alapélelmiszerből, exportról meg már ne is álmodjunk. Még véletlenül sem a magyar kisvállalkozások támogatására, munkanélküliség csökkentésére kapjuk a pénzt. Kormányunk pedig elfogadva a brüsszeli elveket vakon írja a Magyarország megújul pályázatait. A központilag megírt ilyen-olyan projekteket megpályázzuk, ha szükséges, ha nem, aztán meg ölbe tett kézzel várjuk, hátha valakinek eszébe jut, mire is van igazán szüksége Bátonyterenyének. Az egésznek éppen fordítva kellene működnie, azaz nekünk kellene kidolgozni mire is lenne szükségünk. Arról Alsókatalin a kiköltözés után meg már szót sem akarunk ejteni, hogy a jelenlegi pályázati rendszerben azért továbbra is vastagon benne van a haveri kör munkával való ellátása is. Pontosan úgy, mint az elmúlt húsz évben. Nos, ha így haladunk, éppen úgy fog Magyarország is megújulni, mint az elmúlt húsz évben CsI Hova tovább kommunális adó? Több mint egy éve került a képviselőtestület elé egy új adónem bevezetésének igénye a város vezetése részéről. Az elejétől kezdve nem támogattuk, sőt minden érvet felhoztunk, hogy ebben a gazdasági környezetben már ne terheljük a családokat még egy sárga csekkel. Ennek ellenére az adó megszavazásra, majd bevezetésre került. Azóta szembesült vele a lakosság is, akinek egy része már befizette, míg a másik része az óta sem tette meg. Befizette, akinek nem számított, befizette, aki jogkövetőként az utolsót is mindig befizeti, viszont nem fizette, akinek már nem volt miből és hát volt egy markáns réteg, aki csak azért sem fizette meg, pedig megtehette volna. ŐAz ő véleményük egyszerűen a következő: Mi nem fizetünk Nagy-Majdon Jóskának és kész. Ilyen előzmények után indította útjára az adó eltörlésére irányuló népi kezdeményezését az MSZP és holdudvarába tartozó pártjai. Mivel adó eltörlésére nem lehet népszavazást kiírni, ezért maradt a népi kezdeményezés, aminek súlya természetesen kisebb, mint a népszavazásé, és egy fokkal fajsúlyosabb, mint egy sima petícióra irányuló aláírásgyűjtés. Mit lehet elérni a népi kezdeményezéssel? Mint megtudtuk közel kétezer aláírás gyűlt össze, így kötelezheti a testületet, hogy vegye újra napirendre az adó ügyét. Ezen kívül el lehet érni, hogy elhitessék a lakosság egy részével, hogy lesz esély az adó eltörlésére, ezzel még inkább bizonytalanná tenni az így sem tiszta helyzetet, és persze el lehet érni, hogy a 2014-es választási szórólapokon öles betűkkel lehessen hirdetni, hogy mindent megpróbáltak, ez ügyben. Tehát, politikai hozadéka lehet, illetve szinte csak politikai hozadéka lehet az egész kezdeményezésnek. Ezért mi, nem is vettünk részt ebben az előre kitervelt játszmában. Minden lakóra rábíztuk a döntés jogát, de kötelességünk tájékoztatni mindenkit, hogy mire számíthat az ügyben és túlzott illúziói ne legyenek senkinek. Nézzük mennyi a realitása a kezdeményezésnek, amivel persze ne legyen kétsége senkinek, pontosan tisztában van mindkét oldal, az is, aki bevezette és az is, aki most mindenkivel próbálja elhitetni, hogy meg tudja szüntetni! A politika sajnos már csak ilyen, ha az érdeke megkívánja, akkor képes teljesen felesleges köröket futni. Adó megszüntetéséért aláírást gyűjteni egyébként is hálás feladat, pontosan kiszámítható a végeredmény is. Nagyjából annyi aláírás volt várható, ahány helyre eljutnak az aktivisták. A realitás azonban az, ha a Fideszes többség úgy akarja, újra megerősíti az adó legitimitását. Miért is gondoljuk, hogy nem lesz megváltoztatva a rendelet? Többek között azért sem, mert a város polgármestere jó előre közölte, hogy a kommunális adóból befolyó évenkénti 30 milliós összeg, már több tíz évre le van kötve az OTP-nek, a tartozásaink fejében, amit elsősorban a szocialista pártnak köszönhetünk. De a BÁVÜ is rászorult lenne a jelen helyzetben az adóból befolyt összegre, ami megint csak a szocialisták áldásos tevékenységének köszönhető, hallhattuk újfent. Egyrészt politikailag sem fogják hagyni, hogy az MSZP akarata érvényesüljön, másrészt pedig gazdaságilag sem fog erről a bevételről lemondani a város. A szocialisták hajlanának az adó arányosítására is, ha már eltöröltetni valószínűleg nem fogják tudni. Hogy mennyivel lenne igazságosabb, mondjuk a lakások, házak alapterülete alapján sávosítani az adó mértékét, nehéz megmondani. Nem tükrözi feltétlenül a családok gazdasági helyzetét a lakások mérete, csak és kizárólag erre kaptafát készíteni, szintén csak egy a lehetséges megoldások közül, de nem biztos, hogy a legjobb. Ha van egyáltalán jó megoldás ebben a mélyszegénységben lévő városban. Talán a szórólapjukon írták a vagyoni helyzet alapján történő sávosítást is, de hát ezt meg hogy gondolják? Kimegy egy adóellenőr, egy ingatlanszakértő, meg egy vagyonbecslő, aztán feltérképezi a családokat? Teljesen életszerűtlen. A legjobb, minden bizonnyal az lett volna, ha be sem vezetik. Ha lett volna valamilyen általános hatástanulmány, környezettanulmány, a városunkban lakók anyagi helyzetére vonatkozólag - ez egyébként tudtunkkal előírás is egy ilyen adó bevezetésénél, ami, itt nem történt meg - valószínűleg nem is születhetett volna ilyen döntés. A város vezetése önhatalmúlag döntött a Ft/év összeg mellett. Valószínűleg nem erre kapták a felhatalmazást a sokat emlegetett kétharmadtól sem. Mindezek mellett a teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az évente több alkalommal megpályázott és elnyert ÖNHIKI pénzek - amik életben tartották, tartják városunkat egyik alapkritériuma, valamilyen helyi adó bevezetése. Ha a város nem tesz meg mindent a saját helyzetének javítására, akkor a várost sem segítik. Így vagyon a törvénybe. Mivel eddig nem volt ilyen adó, bevezették ezt, mert egyébként már csődöt jelenthettünk volna. Meggyőződésünk, hogy a megoldás kulcsa a kormány kezében van. A megszorítások kormánya általában ilyen törvényeket hoz, amivel ellehetetleníti az önkormányzatokat, rájuk hárítva a legkellemetlenebb döntéseket is. Idén, példának okáért nem lehet mínuszos költségvetést sem tervezni, amivel megint csak kemény fejtörésre késztetik a hivatalokat. Persze, most mindenki lokális szinten kezeli a kommunális adó problémát, csak és kizárólag a helyi vezetést téve felelőssé. Mint fentebb kifejtettük, ebben az esetben is harapófogóban van a város vezetése, egyszerűen képtelen a saját kormányának előírásait és a város lakóinak szociális helyzetét közös nevezőre hozni. Meglehetősen nagy az ellentmondás, majdhogynem feloldhatatlan. Hogy mi lenne a megoldás? Véleményünk szerint egy mérsékeltebb adó az lehetne mindkét fél számára. Idén az önkormányzatok adósságainak jó részét le fogják írni, így talán lehetne engedni az adó mértékéből is. 3

4 JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT Járási központ lett Bátonyterenye január 01-től járási központ kezdte meg működését Bátonyterenyén. Nyugodtan mondhatjuk, hogy történelmet írunk, mert ugyan volt már járási rendszer korábban is Magyarországon, de Bátonyterenyei Járási Központ még soha. Az is igaz ugyan, hogy az ország egyik legkisebbikével büszkélkedhetünk, a település számait illetően, de hát mégiscsak a miénk. Egész pontosan egy város és hét község tartozik hozzánk. Az egész államigazgatási rendszer átalakításáról nehéz véleményt alkotni, mivel igen nagy a bizonytalanság ez ügyben. Annyi azért érzékelhető, hogy változtatás előkészítetlenül, megalapozatlanul történik. Nem tudható, mennyibe fog ez a végén az önkormányzatoknak kerülni, illetve ami még ennél is fontosabb, az állampolgárok számára milyen plusz terhet fog jelenteni mindez (időben, pénzben, utazásban stb.) Egy dolog biztos, hogy a járási hivatalokat is vezetheti majd jelenlegi országgyűlési képviselő, azaz politikai komisszár/népbiztos. Városunkban a megbízást a központ vezetésére Dr. Lengyelné Imreh Erika kapta, december 31-én leköszönve jegyzői állásáról. A járási rendszer bevezetésével azért vannak kételyeink, amit alábbi három pontban foglaltunk össze: I. Az ingatlanvagyon: Tisztázatlan, miképpen fog történni a közösen használt épületek fenntartása és rezsiköltség elszámolása. Azok az épületek, amelyeket a település pénzén lettek építve, felújítva, most egy tollvonással átkerültek az államhoz, ingyenes használatba vagy akár tulajdonba is. II. Az eszközvagyon: nemcsak az épületeket, de az eszközök egy részét is vitte az állam. Számítógépet, berendezést, autót. Azokat is, amelyeket sok, különböző feladatra használtak az önkormányzatok, tehát adott esetben olyan típusú munkavégzésre, amelyet a jövőben is a településeknek kell majd végezniük. III. Személyi jellegű kérdések: A járási hivatal által végzendő feladatokhoz a kormányhivatal a településektől átvett munkatársakat is, de nem mindenkit! Valószínű, hogy sokakat el fognak bocsátani, vagy már el is bocsátottak, akármit is hazudott korábban a kormányzat, itt az IMF diktál. Sőt, egy korábbi megszorító csomagban Matolcsy György is bejelentette, hogy a közszférában dolgozók körében (értsd kormánytisztviselő, köztisztviselő, közalkalmazott és munkatörvénykönyv szerint állami alkalmazásban lévők) jelentős létszámleépítés lesz. De úgynevezett települési ügysegédből is jóval kevesebb lesz, mint amennyit korábban ígértek. Minden elbocsátott dolgozó egy magyar családot jelent. Testületi ülésen kaptunk egy rövid tájékoztatót az egész átalakításról, de sokkal okosabbak nem lettünk. És még egy utolsó észrevétel. Ez a megállapodás egy diktátum: ha a képviselő-testület nem szavazta volna meg, akkor is a törvény erejénél fogva életbe lép. Így, egyszerűen már ezen a szinten nem is volt értelme vitába bonyolódni. Néhány lényeges rész az előterjesztésből, illetve a járás szerepéről: A járási hivatalok többek között okmányirodai feladatokat, gyermekvédelmi és gyámügyi, valamint egyes szociális, környezetvédelmi természetvédelmi igazgatási feladatokat vesznek át a településektől. A Nógrád Megyei Kormányhivatallal történt egyeztetések során a járási hivatalba átadandó létszámot 18 főben határozták meg, melyből 15 fő szakmai létszám, 3 fő funkcionális létszám. A tervezett megállapodás szerint a járási hivatal úgynevezett Törzshivatala a Városház út 2. szám alatti irodaház (Városház) földszintjén kap elhelyezést. A Törvény rendelkezik az átkerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosító önkormányzati vagyon használatáról is. A Törvény 2. (1) (2) bekezdéseinek értelmében a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek átvételre kerülő államigazgatási feladatok ellátását biztosítják, január 1-jén a feladat ellátásának időtartamára a Magyar Állam ingyenes használatába kerül. Település Rang Népesség (2011) Terület (km²) Bátonyterenye város ,92 Dorogháza község ,68 Mátramindszent község ,73 Mátranovák község ,97 Mátraterenye község ,13 Mátraverebély község ,40 Nemti község ,06 Szuha község ,56 4

5 JOBBIK BÁTONYTERENYÉÉRT Vélemény a 21 -es út négysávosításával kapcsolatban Munkások Kisterenyén a 21-es főút építésénél, valamikor között Már jó ideje húzódik a 21-es főút négysávosítása, ciklusokon átnyúlva elsősorban politikai érdekek csatározásának áldozatául esve. Választások környékén megélénkül az építés körüli cirkusz, majd lecsillapodik, aztán kezdődik minden elölről. Utunk meg még mindig a régi. A szükségességét senki nem vitatja, a kivitelezés tervét, viszont már annál többen. Az előző ciklusban a szocialisták próbálták meg az eredeti terveknek megfelelően átverni, elsősorban Kisterenye lakóival szemben. Akkor a Fidesz Nagy-Majdon Józseffel az élen keményen tiltakozott a megvalósítás ellen, még aláírásgyűjtés is történt. Jelenleg már változott némiképp a vélemény, legalábbis a tekintetben, hogy kell-e elkerülő út vagy sem. A Fidesz szerint most már nem kell elkerülő, mehet a négy sáv, Kisterenyén keresztül, igaz az eredeti tervek most sem tetszenek a város polgármesterének. Az álláspontjuk ennek ellenére az, hogy ne nyissunk erről itt helyben vitát, - nesze neked nemzeti konzultáció - mert a döntéshozók a parlamentben esetleg megsértődnek, aztán meg nem lesz semmilyen utunk. Akkor aztán megnézhetjük magunkat, nem jön ide többet egy megveszekedett cég sem. Egyébként meg úgy gondoljuk, hogy kissé túl van misztifikálva a négy sáv hatalma. Ritkán szoktunk az előző rendszerre hivatkozni, de ott két sávval is volt annyi, de annyi üzem, hogy az ország más részéből kellett idehozni a munkaerőt. Tudjuk, változnak az idők, elsorvadt a vasút, az áruforgalom nagyobb része közúton történik, de nem feltétlenül csak a négy sávon múlik a térség fejlődése. És még egy dolgot azért szögezzünk le, mielőtt e cikk után a másként gondolkodók úgy tálalnák a cikket, hogy ők a négy sáv és a haladás mellett állnak, mi meg éppen ellene. Természetesen nem erről van szó. Mi olyan megoldást szeretnénk, ami gazdasági, közlekedési, környezetvédelmi és egészségügyi szempontból is a legjobb megoldást kínálja városunk lakóinak. Nem lehet pusztán pénz, illetve pártpolitikai kérdéssé tenni az életünk jövőjére komoly hatást gyakorló beruházást. Minden szempont és lehetőség legyen figyelembe véve és helyi egyeztetést kérünk elsősorban szakemberek részvételével! Az ott hozott döntést pedig teljes mellszélességgel képviselje a város vezetése és a megye képviselője a megfelelő fórumokon, parlamentben és nem fordítva! Ennyi lenne a kérés, nem több, de nem is kevesebb. Reméljük nem lesz szükség népszavazást kezdeményezni. Most pedig olvassunk egy szakmai összefoglalót egy helyi lokálpatriótától, Bender Csabától, aki végképp nem politikai, vagy csak gazdasági szemüvegen keresztül látja a világot. Az ő tanulmányából készítettünk egy rövidített kivonatot az út építésével kapcsolatos lehetőségekről, illetve veszélyekről. A Magyar Állam és az EU forrásából a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában a Hatvant és Salgótarjánt (valamint Szlovákiát) összekötő 21-es sz. főút négysávosítását szeretnék megvalósítani. Az önkormányzatunk (Bátonyterenye) 2004-ben a rendezési terv elfogadásával rendelet formájában is egyetértett. Erről a lakosságot nem tájékoztatták ban a tervezési munkákat megnyerte az UTIBER Kft. Az V. szakasz - ami a település nyugati városrésze - tervezésével a CIVIL PLAN Kft-t bízta meg. Ezt a területet érinti leginkább a tervezett beruházás. Az engedélyezéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a Bátonyterenyei Város Önkormányzat Képviselő-testülete júliusi ülésén néhány, kisebb-nagyobb módosítási javaslatokkal szintén elfogadta. A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség határozatát - amely a 21. sz. főút négy nyomsávúra történő bővítésének előzetes vizsgálati eljárását tartalmazza áttanulmányoztam és a határozattal kapcsolatban írásos észrevételt tettem január 10-én Bátonyterenye Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Városfejlesztési és Városüzemeltetési Osztály Lohss Krisztina osztályvezetőnek. (Választ nem kaptam.) A határozat megállapítja, hogy a fenti szakasz négy nyomsávúra történő bővítésének jelentős környezeti hatása nincs. A határozat 17. oldalán a levegőtisztasággal kapcsolatban azokat a folyamatos mérési eredményeket veszik figyelembe, amelyeket as években végeztek Bátonyterenye, (Nagybátony Bányaváros) Iskola út 8. sz. alatti manuális mérőhelyen. Sic!!! (Erről írásos dokumentációt nem mutattak be.) Ezeket, a mérési adatokat nem szabad figyelembe venni, hiszen a 21-es út Kisterenyén átmenő forgalmához a fenti, Nagybátony városrészbe eső, a 21-es főúttól légvonalban legalább 900 m-re eső címen mért adatoknak semmi köze sincs. A méréseket a Madách úton kell elvégezni úgy a zajterhelés, mint a légszennyezés területén! Mivel a közlekedési eszközeink belsőégésű motorokkal hajtottak, működésük során károsítják a környezetünket. Ilyenek a hőterhelés, a károsanyag-kibocsátás, zajszennyezés, egyéb szilárd halmazállapotú anyagok, mint a korom, gumipor, stb. A mérési eredményeknek nem csak a SO 2, NO 2 és az ülepedő por adatait kell tartalmaznia. Vannak más mérgező anyagok a belsőégésű motorok üzemeltetése során. A városlakók óriási veszélyben vannak. A levegőben lévő gumipor, fékbetétek és gépkocsik kopásából eredő szenynyeződések rákkeltők, gyengítik az immunrendszert. Ezek az anyagok minden esetben jelen vannak az utak mentén a levegőben, csak nem mérik A környezetterhelő hatás erőssége attól is függ, hogy a gázok milyen magasságban kerülnek a légtérbe. Sajnos jelen esetben a lakóházak ablakainak szintjével azonos magasságban. Ebből a szempontból a közúti közlekedés a leginkább negatív hatású. A közlekedés, mint zaj- és rezgésforrás, a lakosság jelentős hányada számára komoly, zavaró tényező. Számos lakásban tapasztalható az egészségügyileg elfogadható 55 db nappali, illetve a 68 db éjszakai határértéket meghaladó zajszint. Egyes városi útszakaszokon eléri a 78 db értéket. Zajvédelmi szempontból a tervezők 50 km/h-s sebességet terveztek a kisterenyei átvezető szakaszra, ami nem kedvező a tranzit forgalom számára sem. A jelenlegi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a Kisterenyén átvezető szakaszon jelentős a gépjárművek sebesség túllépése, különösen az éjszakai órákban. Mi várható akkor egy korlátokkal védett 4 nyomsávú út esetén? A határozat a III. szakasz 1. pontjában (ÁNTSZ állásfoglalása) a zajterhelés mérését a kivitelezési munkálatok után rendeli el. Az elkészült beruházást követően milyen intézkedések tehetők a zajcsökkentés mérséklésére? A zajterhelési méréseket a kivitelezés előtt kell elvégezni, de sokkal jobb lett volna a tervezést megelőzően! Idetartozó a talaj és a vízszennyezés is. Gondolok itt a téli hó és jégmentesítésre valamint a gyomtalanításra alkalmazott vegyszerek talaj és vízszennyező hatására. A települések nagy forgalmú átvezető útjai mentén a levegő szennyezettsége az egészségügyi határérték %-a körül mozog, de egyes településeken ez gyakran mutat 24 órás határérték túllépést. Ebből főleg a nitrogénoxidok és a szilárd részecskék súlya veszélyes. Nem véletlen az az európai uniós törekvés, hogy a nagy forgalmú utak kerüljék ki a településeket! A zárt rendszerű csapadékvíz elvezetése sem biztonságos, mivel a nyári esőzések során akkora vízmennyiség kerül az árkokba, hogy azok azt elvezetni nem tudják. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy le kellett zárni a főutat, mert a hömpölygő áradat a közúti forgalmat veszélyeztette. Emiatt várhatóan a tervezett gyalogos aluljárók is használhatatlanok lesznek. Megjegyzem, hogy a gyalogos aluljárók üzemeltetése a beruházó véleménye szerint az Önkormányzat feladata lesz, ami 5