Az immunológia alapjai (2018/2019. II. félév) Előadó: Dr. Kövesdi Dorottya

Átírás

1 Az immunológia alapjai (2018/2019. II. félév) Előadó: Dr. Kövesdi Dorottya

2 ELTE, TTK, Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Az Immunológiai Tanszék megalapítása Prof. Gergely János tanszékvezető Prof. Erdei Anna tanszékvezető Prof. Kacskovics Imre jelenlegi tanszékvezető

3 ELTE Immunológiai Tanszék (

4

5 Tankönyv: Erdei Anna, Sármay Gabriella, Prechl József: Immunológia mop425/2011_0001_524_immunologia/ad atok.html Vizsga: Írásbeli (teszt)

6 A KURZUS TEMATIKÁJA 1) február 13. Bevezetés, az immunológia rövid története 2) február 20. A veleszületett és az adaptív immunitás kialakulása, patogének, antigének 3) február 27. Az immunrendszer sejtjei, szövetei, szervei 4) március 6. Az immunsejtek receptorai és sejtfelszíni molekulái, citokinek 5) március 13. A komplement rendszer és a gyulladás immunológiai vonatkozásai 6) március 20. A fő hisztokompatibilitási génkomplex, antigén feldolgozás és antigén prezentáció 7) március 27. A T és a B sejtek fejlődése és antigénfelismerő receptoraik kialakulása, aktiválódásuk 8) április 3. A humorális immunválasz és az ellenanyagok által közvetített effektor funkciók 9) április 10. A celluláris immunválasz és effektor folyamatai április 17. Tavaszi szünet, nem lesz előadás 10) április 24. Túlérzékenységi reakciók, tolerancia és autoimmunitás május 1. Munkaszünet, nem lesz előadás 11) május 8. A vizsgaírás (írásbeli ZH) időpontja (mindenkinek kötelező!!!) május 15. Terepgyakorlatok hete, nem lesz előadás

7 AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE Az immunológia a biológiának a szervezetben lejátszódó védekező folyamatokkal foglalkozó ága. A kifejezés a latin immunitas szóból származik, ami eredeti értelmezésben mentességet (adómentességet, közterhektől való mentességet), átvitt értelemben pedig védettséget jelent. (Kr. e. 45-ben Róma addig példátlan módon Julius Caesart az egyetlen olyan rómaivá nyilvánította, aki az imperium-ot ( főhatalom ) birtokolta, így Caesar immunissá válhatott minden nyilvános vád alá helyezéstől, egyben a légiók legfelső parancsnokává vált.) Az orvostudományban az immunitás fogalmát Ehrlich óta használják, és kezdetben elsősorban fertőzések elleni védettséget értettek rajta. Az immunfolyamatok biológiai jelentősége azonban ennél szélesebb körű: az immunrendszer alapfunkciója, hogy különbséget tud tenni a saját és nem saját, illetve veszélyes struktúrák között, és azokra eltérő módon reagál. Ebben az értelemben az immunrendszer felismerő, információkat továbbító és végrehajtó funkciókat ellátó rendszer.

8 The great plagues of Europe were assumed the result of virulent or noxious vapors (pl. A 14. században, Európában a pestis egymaga 25 milliónál több embernek az életét oltotta ki) The Triumph of Death (1562), by Pieter Bruegel the Elder Yersinia pestis seen at 200 magnification with a fluorescent label. This bacterium, carried and spread by fleas, is the cause of the various forms of the plague disease Wikipedia

9 AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE 1. A betegségek elleni védekezés az ókortól az újkorig leginkább csak menekülés volt, különösen egyes nagy rettegést és nagy mortalitást okozó fertőzések elől (himlő, pestis, bujakór). A fertőzések Istentől, boszorkányoktól való büntetés. 2. Megfigyelésen, tapasztalaton alapuló védekezés, oktani ismeretek nélkül. Kr. e. kb. 430-ban a Peloponnészoszi háború során Thuküdidész megfigyelése az athéni dögvészről (pestis), akik átestek a betegségen, másodszorra már nem fertőződnek, jó betegápolók. Ősi kínai feljegyzések a XV. századból (small pox, variolation) ban a Török Birodalomban, a himlő ellen alkalmazott varioláció hatását a nyugat is felismerte (Lady Mary Wortley Montagu, a konstantinápolyi brit nagykövet felesége a saját gyermekein alkalmazta az eljárást, majd megismertette a módszert hazájában is).

10 AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE lépések a modern idők felé 1796 Edward Jenner ( ) angol sebész. Először alkalmazta a mai értelemben vett védőoltást az emberi himlő ellen (tehenekből származó himlős nyirokanyagot juttatott a betegségtől megvédendő emberek bőrébe. A tehén latin neve vacca, innen ered a vakcinázás elnevezés. A kifejezést Louis Pasteur használta először Jenner munkássága iránti tiszteletből. (Egy tehenészlány megjegyzése, miszerint ő már nem kaphatja el a himlőt, hiszen átesett a tehénhimlőn, vette rá, hogy e téren kísérletezésbe kezdjen. Úgy döntött, megfigyelését teszteli és egy James Phipps nevű 8 éves kisfiún, akinek napokig adagolta a Blossom nevű tehén himlőhólyagjaiból származó váladékot, azaz tehénhimlővel fertőzte meg a fiút, aki sikeresen átesett a betegségen. És később himlővel megfertőzve, nem lett beteg. Így bebizonyosodott a vakcinázás jelentősége, melyet azóta is alkalmaznak a fertőzések elleni védelemben.)

11 Louis Pasteur ( ) francia mikrobiológus és kémikus, a mikrobiológia, az immunológia és a járványtan megalapítója. Hírnevét leginkább a baktériumok kórokozó hatásáról szóló elmélet felkarolásának és a védőoltási módszerek kidolgozásának köszönheti ban a vezetése alatt létrejött a Pasteur Intézet ben kidolgozott egy módszert a folyékony élelmiszerek tartósításának eljárását, melyet később róla neveztek el pasztörizációnak. Ehhez a kiindulási pontot az adta, amikor 1864-ben rájött, hogy a sör és a bor bomlási folyamatai megállíthatók C-ra való melegítéssel. Pasteur ezért fontosnak tartotta, hogy az orvosok antiszeptikus eljárásokat alkalmazzanak. Pasteurnek a legnagyobb hírnevet hozó eredménye az addig rettegett betegség, a veszettség elleni oltóanyag kifejlesztése volt, 1885-ben sikerült a vakcinát előállítania. Wikipedia

12 Robert Koch (1843. december május 27.) német bakteriológus, a korszerű tudományos bakteriológia megalapítója, Nobel-díjas. Elsőként tenyésztette ki a lépfene bacilusokat, majd felfedezte a tuberkulózis és a kolera kórokozóját. Tanulmányozta a gennykeltő kórokozókat és leírta a baktériumok tenyésztésére szolgáló szilárd táptalaj elvét. Kidolgozta a baktériumok tiszta tenyészetének előállítási módszerét, a baktériumok tárgylemezen történő festését. Felfedezte az anthrax-bacilus spóraképzését, a tuberkulózis baktériumot (1882) és a kolera-vibriót (1884). Elsőként figyelte meg a staphylococcust (1878) és a pneumococcust (1881). Ő javasolta elsőként a bakteriológiában a hővel való sterilizálást, amellyel kijelölte a mai sebészeti csírátlanításra alkalmas eljárást. Mindezzel lehetőséget teremtett sok fertőző betegség elleni eredményes védekezésre ben Nobel-díjjal tüntették ki. Semmelweis Ignác Fülöp (Buda, Tabán, július 1. Bécs-Döbling, augusztus 13.) magyar orvos, az anyák megmentője, klórmeszes fertőtlenítés. Wikipedia

13 Ilja Iljics Mecsnyikov ( ) orosz biológus, a fagocitózis felfedezője ban Nobel-díjat kapott az immunitás terén végzett munkája elismeréséül. Metchnikoff's drawing of phagocytes Wikipedia Paul Ehrlich ( ) Nobel-díjas német orvos, immunológus, mikrobiológus, a kemoterápia úttörője. Az általa kidolgozott sejtfestési eljárásokkal sikerült kategorizálni a fehérvérsejteket. Az ő laboratóriumában dolgozták ki a szifilisz első hatásos gyógyszerét ban I. I. Mecsnyikovval közösen fiziológiai Nobel-díjat kapott az immunológia terén elért eredményeiért.

14 Karl Landsteiner ( ) osztrák biológus és orvos ben felfedezte az emberi vércsoportokat, amiért 1930-ban megkapta a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. Alexander S. Wienerrel együtt azonosították az Rh-faktort 1937-ben. Emil Adolf von Behring ( ) német bakteriológus, őt tekintik az immunológia megalapítójának; 1901-ben az első fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat kapta a szérumterápia kidolgozásában, a diftéria leküzdésében játszott szerepéért. Wikipedia

15 DiPerTe oltás

16 Jean-Marie Camille Guérin ( ) was a French veterinarian, bacteriologist and immunologist who, together with Albert Calmette ( ), developed the Bacillus Calmette-Guérin (BCG), a vaccine for immunization against tuberculosis. Wikipedia

17 Georges Jean Franz Köhler ( ) német immunológus ben César Milsteinnel ( ) és Niels Kaj Jernével ( ) közösen orvostudományi Nobel-díjban részesült a monoklonális antitestek felfedezéséért.

18 AZ IMMUNOLÓGIA RÖVID TÖRTÉNETE Jelentősebb immunológiai felfedezések és az immunológiai vonatkozású Nobel-díjak 1798 Edward Jenner Tehénhimlő vakcina 1880 Louis Pasteur Gyengített vakcinák 1883 Elie E. Metchnikov Fagocitózis, celluláris védekezés, 1908, Nobel-díj 1890 Emil Adolf von Behring Antitoxinok, szeroterápia 1901, Nobel-díj 1894 Jules Bordet Komplementfehérjék és ellenanyagok szerepe baktérium oldásában, 1919, Nobel-díj 1900 Paul Ehrlich Oldallánc-elmélet, 1908, Nobel-díj 1900 Karl Landsteiner A, B, O vércsoport, 1930, Nobel-díj 1902 Charles R. Richet Anafilaxis, 1913, Nobel-díj 1905 Clemens von Pirquet és Schick Béla Szérumbetegség 1921 Carl Prausnitz és Heinz Küstner Bőrreakciók 1921 Albert Calmette és Camille Guerin BCG-vakcináció 1923 Gaston Ramon Diftéria-anatoxin 1928 Gregory Schwartzman Schwartzman-jelenség 1930 Friedrich Breinl és Felix Haurowitz Az ellenanyagképzés matrica elmélete 1938 Arne Tiselius és Elvin Kabat Az ellenanyagok γ-globulin-természete 1942 Freund Gyula Adjuváns 1942 Karl Landsteiner és Merill Chase Celluláris immunitás

19 1944 Peter Medawar és Macfarlane Burnet Szerzett tolerancia, 1960, Nobel-díj 1946 Jacques Oudin Immundiffúziós módszerek 1948 Astrid Fagraeus Ellenanyag-termelő plazmasejtek 1952 Ogdon Bruton Emberi agammaglobulinémia 1953 Pierre Grabar és C.A.Williams Immunelektroforézis, immunoglobulin heterogenitás 1955 Niels K. Jerne és Macfarlane Burnet Klónszelekciós elmélet, Burnet 1960, Nobel-díj, Jerne 1984, Nobel-díj 1959 Rodney R. Porter és Gerald M. Edelman Ellenanyagok kémiai szerkezete, 1972, Nobel-díj 1974 Rolf M. Zinkernagel Peter C. Doherty Az immunológiai felismerés MHC általi korlátozása, 1996, Nobel-díj 1977 Rosalyn Yalow RIA (RadioImmunoAssay), 1980 George D. Snell Jean Dausset Baruj Benacerraf 1984 Georges J.F. Koehler Cesar Milstein 1987 Susumu Tonegawa 1981 E. Donnall Thomas Joseph E. Murray Ralph M. Steinman Jules A. Hoffmann és Bruce A. Beutler 1977, Nobel-díj A szövet-összeférhetőségi génkomplex (MHC) felfedezése, 1980, Nobel-díj Monoklonális ellenanyagok termelési elve, 1984, Nobel-díj Ig-gének szomatikus átrendeződése, 1987, Nobel-díj Transzplantációs immunológia, 1990, Nobel-díj Veleszületett immunitás; dendritikus sejtek, mintázatfelismerő receptorok, 2011 Nobel-díj David Allman & Michael Cancro Discovery of transitional B cells Shimon Sakaguchi.. Regulatory T cells..

20 AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE The ten leading causes of death in the United States in 1900 and 1997 Mitchell L. Cohen, Nature 406, (17 August 2000)

21 AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE Factors influencing the decrease in infectious diseases in the twentieth century Mitchell L. Cohen, Nature 406, (17 August 2000)

22 AZ IMMUNOLÓGIA JELENTŐSÉGE Factors leading to the emergence of infectious diseases Mitchell L. Cohen, Nature 406, (17 August 2000)

23 THE ROLES OF IMMUNOLOGY Vaccination and global welfare Vaccines Global eradication of disease Meeting emerging and ongoing healthcare challenges Autoimmune Disease Improving transplant outcomes Improving animal health Immunology and biotechnology Immunology is a very important branch of the medical and biological sciences. Many diseases in humans and animals are caused by infections and disorders of the immune system. Understanding Immunology is, therefore, key to developing treatments to help manage and reduce the debilitating effects disease brings. Immunology also helps in diagnosing disease, by providing the basic tools for identifying aberrant changes in the body. British Society for immunology,

24 WHAT IS AN IMMUNOLOGIST? The immune system Working as an immunologist Conducting research into immunological disorders Treating immunological disorders Dealing with autoimmunity Dealing with the consequences of transplantation Producing vaccines to address global healthcare The future of the immunologist Immunologists are scientists or clinicians who specialise in the field of Immunology. Immunology is a very broad branch of the biological sciences and is defined as the study of an organism's defence (immune) system, in both health and disease. All multicellular organisms are prey to infection or invasion. Harmful organisms such as viruses, bacteria and parasites constantly seek to gain access into the body, and if successful, this can lead to a number of serious diseases. British Society for immunology,

25 KARRIER LEHETŐSÉG IMMUNOLÓGUSOKNAK British Society for Immunology

26