ACIDUM ASCORBICUM. Aszkorbinsav

Átírás

1 01/2009:0253 javított 7.0 ACIDUM ASCORBICUM Aszkorbinsav C 6 H 8 O 6 M r 176,1 [ ] DEFINÍCIÓ (5R)-5-[(1S)-1,2-Dihidroxietil]-3,4-dihidroxifurán-2(5H)-on. Tartalom: 99,0 100,5%. SAJÁTSÁGOK Küllem: fehér vagy csaknem fehér, kristályos por, illetve színtelen kristályok. Levegő és nedvesség hatására elszíneződik. Oldékonyság: vízben bőségesen oldódik; etanolban (96%) mérsékelten oldódik. op: kb. 190 C (bomlás közben). AZONOSÍTÁS Első azonosítás: B, C. Második azonosítás: A, C, D. A. Ultraibolya és látható abszorpciós spektrofotometria (2.2.25). Vizsgálati oldat. 0,10 g anyagot R vízzel késedelem nélkül 100,0 ml-re oldunk. Az oldat 1,0 ml-ét 10 ml 0,1 M sósavhoz mérjük, majd az elegyet R vízzel 100,0 ml-re hígítjuk. Abszorpciós maximum: 243 nm-en; a vizsgálatot az oldatkészítés után haladéktalanul elvégezzük. 1% Fajlagos abszorpciós koefficiens (A 1cm ), az abszorpciós maximumon: B. Infravörös abszorpciós spektrofotometria (2.2.24). Összehasonlítás: CRS aszkorbinsavval. C. ph (2.2.3): 2,1 2,6. Az S oldatot vizsgáljuk (lásd Vizsgálatok).

2 D. Az S oldat 1 ml-éhez 0,2 ml R hígított salétromsavat és 0,2 ml R2 ezüst-nitrát oldatot elegyítünk. Szürke csapadék keletkezik. VIZSGÁLATOK S oldat. 1,0 g anyagot R szén-dioxid-mentes vízzel 20 ml-re oldunk. Az oldat külleme. Az S oldat tiszta legyen (2.2.1). Színe nem lehet erősebb, mint a BS 7 szín mértékoldaté (2.2.2, II. módszer). Fajlagos optikai forgatóképesség (2.2.7): +20,5 és +21,5 között. 2,50 g anyagot R vízzel 25,0 ml-re oldunk. E-szennyező: legfeljebb 0,2%. Vizsgálati oldat. 0,25 g anyagot 5 ml R vízben oldunk. Az oldatot R hígított nátrium-hidroxid oldattal semlegesítjük, majd 1 ml R hígított ecetsavval és 0,5 ml R kalcium-klorid oldattal elegyítjük. Összehasonlító oldat. 70 mg R oxálsavat R vízzel 500 ml-re oldunk. Az oldat 5 ml-éhez 1 ml R hígított ecetsavat és 0,5 ml R kalcium-klorid oldatot elegyítünk. Az oldatokat 1 órán át állni hagyjuk. A vizsgálati oldat opálossága nem lehet erősebb, mint az összehasonlító oldaté. Rokon vegyületek. Folyadékkromatográfia (2.2.29). Az oldatokat közvetlenül felhasználás előtt készítjük. Foszfát tompítóoldat. 6,8 g R kálium-dihidrogén-foszfátot kb. 175 ml R vízben oldunk. Az oldatot 0,45 μm pórusméretű szűrőn megszűrjük, azután R vízzel 1000 ml-re hígítjuk. Vizsgálati oldat. 0,500 g vizsgálandó anyagot a mozgófázissal 10,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (a). 10,0 mg CRS aszkorbinsav-c-szennyezőt a mozgófázissal 5,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (b). A mozgófázisban 5,0 mg CRS aszkorbinsav-d-szennyezőt és 5,0 mg CRS aszkorbinsavat oldunk, 2,5 ml a) összehasonlító oldatot adunk hozzá, majd a mozgófázissal 100,0 ml-re hígítunk. Összehasonlító oldat (c). 1,0 ml vizsgálati oldatot a mozgófázissal 200,0 ml-re hígítunk. Az így kapott oldat 1,0 ml-ét az a) összehasonlító oldat 1,0 ml-ével elegyítjük. Oszlop: méretei: l = 0,25 m, = 4,6 mm, állófázis: R kromatográfiás célra szánt, aminopropilszililezett szilikagél (5 μm), hőmérséklet: 45 C. Mozgófázis: foszfát tompítóoldat R1 acetonitril (25+75 V/V). Áramlási sebesség: 1,0 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 210 nm-en. Injektálás: 20 μl; vizsgálati oldat, valamint b) és c) összehasonlító oldat. Kromatografálási idő: az aszkorbinsav retenciós idejének 2,5-szerese.

3 Szennyezők azonosítása: a C- és D-szennyezőt a b) összehasonlító oldat kromatogramjának felhasználásával azonosítjuk. Relatív retenció az aszkorbinsavra (retenciós ideje kb. 11 perc) vonatkoztatva: D-szennyező kb. 0,4; C-szennyező kb. 1,7. Rendszeralkalmasság: c) összehasonlító oldat: csúcsfelbontás: legalább 3,0, az aszkorbinsav és a C-szennyező között a c) összehasonlító oldat kromatogramján.; jel/zaj viszony: legalább 20 a b) összehasonlító oldat kromatogramján a C-szennyező csúcsára vonatkozóan. Követelmények: C- és D-szennyező egyenként: csúcsterülete nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján a megfelelő csúcs területének 1,5-szerese (0,15%), egyedi határértékhez nem kötött (nem-specifikált) szennyezők: csúcsterületük egyenként nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján az aszkorbinsav csúcsterülete (0,10%), szennyezők összesen a C-szennyezőtől és a D-szennyezőtől eltekintve: csúcsterületük összege nem lehet nagyobb, mint a b) összehasonlító oldat kromatogramján látható aszkorbinsav csúcsterületének kétszerese (0,2 %), elhanyagolási határ: a b) összehasonlító oldat kromatogramján az aszkorbinsav csúcsterületének fele (0,05%). Réz: legfeljebb 5 ppm. Atomabszorpciós spektrometria (2.2.23, I. módszer). Vizsgálati oldat. 2,0 g anyagot 0,1 M salétromsavval 25,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldatok. Az összehasonlító oldatok (0,2 ppm, 0,4 ppm és 0,6 ppm) készítéséhez R réz mértékoldatot (10 ppm Cu) 0,1 M salétromsavval megfelelő mértékben hígítunk. Fényforrás: réz vájtkatód lámpa. Hullámhossz: 324,8 nm. Atomforrás: levegő acetilén láng. A készüléket 0,1 M salétromsav felhasználásával nullázzuk. Vas: legfeljebb 2 ppm. Atomabszorpciós spektrometria (2.2.23, I. módszer). Vizsgálati oldat. 5,0 g anyagot 0,1 M salétromsavval 25,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldatok. Az összehasonlító oldatok (0,2 ppm, 0,4 ppm és 0,6 ppm) készítéséhez R vas mértékoldatot (20 ppm Fe) 0,1 M salétromsavval megfelelő mértékben hígítunk. Fényforrás: vas vájtkatód lámpa. Hullámhossz: 248,3 nm. Atomforrás: levegő acetilén láng. A készüléket 0,1 M salétromsav felhasználásával nullázzuk. Nehézfémek (2.4.8/A): legfeljebb 10 ppm. 2,0 g anyagot R vízzel 20 ml-re oldunk. Az oldat 12 ml-ét vizsgáljuk. Az összehasonlító oldatot R ólom mértékoldattal (1 ppm Pb) készítjük.

4 Szulfáthamu (2.4.14): legfeljebb 0,1%. Az anyag 1,0 g-ját vizsgáljuk. TARTALMI MEGHATÁROZÁS 0,150 g anyagot 10 ml R hígított kénsav és 80 ml R szén-dioxid-mentes víz elegyében oldunk. Az oldatot, 1 ml R keményítő oldat hozzáadása után, 0,05 M jód mérőoldattal maradandó ibolyáskék színig titráljuk. 1 ml 0,05 M jód mérőoldattal 8,81 mg C 6 H 8 O 6 egyenértékű. ELTARTÁS Nem-fémből készült tartályban, fénytől védve. SZENNYEZŐK Egyedi határértékhez kötött (specifikált) szennyezők: C, D, E. Egyéb kimutatható szennyezők (a következő szennyezők a cikkely valamelyik vizsgálatával kimutathatók, ha bizonyos határon felüli mennyiségben vannak jelen. Határértéküket az egyéb/egyedi határértékhez nem kötött (nem-specifikált) szennyezőkre vonatkozó általános követelmény és/vagy a Gyógyszeranyagok (2034)) című általános cikkely előírásai határozzák meg. Ezért ezeket a szennyezőket nem szükséges a megfelelés bizonyítása céljából azonosítani. Lásd még a Gyógyszeranyagok szennyezésvizsgálata (5.10) című általános fejezetet): A, F, G, H. A. 2-furaldehid, C. R = H: D-xilo-hex-2-ulozonsav (D-szorbozonsav), D. R = CH 3 : metil-d-xilo-hex-2-ulozonát (metil-(d-szorbozonát)), E. oxálsav,

5 F. (5R)-5-[(1R)-1,2,dihidroxietil]-3,4-dihidroxifurán-2(5H)-on, G. R = H: (2R)-2-[(2R-3,4-dihidroxi-5-oxo-2,5-dihidrofurán-2-il]-2-hidroxiecetsav. H. R = CH 3 : metil-(2r)-2-[(2r-3,4-dihidroxi-5-oxo-2,5-dihidrofurán-2-il]-2-hidroxiacetát.