1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében"

Átírás

1 1. A cigánykérdés Németországban a 20. század első felében Az 1930-as években a cigányokkal szembeni faji előítéletek hangot kaptak a nyilvánosság előtt is. A cigányügy megoldását azonban nem a munkalehetőség biztosításában, szociális gondozásban látták, hanem a társadalomtól való elkülönítésben, munkatáborban, koncentrációs táborban. Az 1930-as évektől a náci Németország a romák ellen népirtást folytatott. A II. világháború alatt más európai országokból is sokakat a koncentrációs táborokba hurcoltak, ahol kb roma ember szenvedett kínhalált. A túlélők a háború után szinte sehol nem kaptak kártérítést : Elfogadták az állampolgársági törvényt: a német vagy fajrokon vérű állampolgárok kategóriájából már nemcsak a zsidókat, de a cigányokat is kizárták : népszámlálás alá vetették a cigányokat, áprilisban megvonták tőlük a szavazati jogot, májustól nem járhattak iskolába és deportálni kezdtek minden olyan férfit, aki nem valamelyik földműves gazdánál dolgozott. Júliusban megtiltották nekik, hogy nem cigányokkal lépjenek házasságra : Himmler [német SS-vezető, 1923-ban csatlakozott a nácikhoz, 1929-ben megszervezi Hitler testőrségét, az SS-t, melynek vezetője (Reichsführer-SS) volt 1945-ig] vándorlási tilalmat rendelt el a romák számára, majd elkezdődött a tömeges deportálásuk, főként a lengyelországi koncentrációs táborokba : Nem csináltunk semmit, élni akarunk! szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok, amikor augusztus 2-án egyetlen éjszaka alatt mintegy romát megölve, felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Ezért az európai cigányság ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, azaz a roma holokauszt emlékére, augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja. Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést.

2 2. A Horthy-korszak és a II. világháború évei Magyarországon Horthy-rendszer (1919. november október 15.) Bár idénymunkásként, vándoriparosként, kereskedőként vagy éppen muzsikusként sok roma kapott fontos szerepet a helyi közösségek életében, a többségi társadalom egy része rasszista előítéletekkel viseltetett a cigányokkal szemben /1916-os rendelet a cigányok letelepítéséről A rendelet a vármegyék nyomására született. Alapja az a hibás feltevés, hogy a kóbor cigányok veszélyesek a közbiztonságra. A rendelet tartalma: - Kóbor cigány az, aki nem tudja igazolni, hogy rendes lakóhelye van. A rendőrség a cigányokat lakhelyükre utasíthatja, ha nem ott tartózkodnak igazolatlanul. - Szigorú egészségügyi ellenőrzés. - A városi hatóság vagy a rendőrség engedélye nélkül nem hagyhatják el annak a településnek belterületét vagy munkavégzés estén a határát, amit lakhelyükül kijelöltek. - A nyilvántartott cigányokat azért a munkáért vagy szolgáltatásért, amire kötelezték őket a törvény alapján a munkával arányosan munkadíj vagy térítés illeti meg. Nem tekintik teljes jogú állampolgároknak őket évi X. törvény A cigányok megrögzött bűnösök. A megrögzöttségen azt a lelki tulajdonságot értik, hogy a bűncselekmény elkövetése után hozzá hasonló súlyos cselekmények elkövetése várható továbbra is tól évente kétszer előírt országos cigányrazzia keretében gyűjtötték össze a vándorcigányokat, majd kitoloncolták, vagy szigorított dologházakba zárták őket ben megnehezítették számukra az iparengedélyek kiadását, ami nehezítette a cigányok megélhetését. Rendeletekkel korlátozták a munkavállalást. Csak lakhelyükön és a település elöljáróinak hozzájárulásával vállalhattak munkát.

3 Gömbös Gyula kormánya ( ): 1934-ben Endre László (később államtitkár) elrendeli a zsidók koncentrációs táborba szállítását, és a cigány férfiak sterilizálását. Imrédy Béla kormánya ( ): 1938-ban egy rendelet kimondta, hogy minden cigányt gyanús egyénnek kell tekinteni. Teleki Pál kormánya ( ): megkezdődik a német és ausztriai cigányok összegyűjtése. A Sopron melletti Lackenbachi gyűjtőmegsemmísítő táborba visznek több mint magyar anyanyelvű és magyar nevű romát ban pedig Auschwitzi cigány lágerbe szállítják őket ben a csendőrség központi nyomozó parancsnokságán bevezetik a külön országos cigány nyilvántartást, ujjlenyomat alapján. 9 hónap alatt cigányt vesznek nyilvántartásba. Sztójai Döme kormánya (1944. március-augusztus): 1944 tavaszán-nyarán több megyében, nagyobb gazdaságokban csendőri őrizettel mezőgazdasági kényszermunka-táborokat hoznak létre a romáknak. Több megyében internáló táborokat létesítenek a henye életmódot folytató, kóbor, megbízhatatlan cigányoknak. Több település roma lakosságát munkatáborokba viszik. A nyilas hatalomátvétel (Szálasi Ferenc, október 15.) után megkezdődött a cigányság szervezett összegyűjtése. Az orosz előrenyomulás miatt ez főleg a Nydunántúli megyékre korlátozódott. A legnagyobb gyűjtőközpont a komáromi ún. Csillagerőd volt, ahová több ezer magyar romát hurcoltak. Az itt fogva tartott nők, férfiak és gyerekek a nyári zsidó gettók borzalmait idéző körülmények között sínylődtek. Sokan belehaltak az éhezésbe és a bántalmazásba. A romaellenes akció nem a cigányság egészének fizikai megsemmisítésére irányult: Komáromban kiválogatták a munkaképeseket, a gyermekes anyákat, az öreg és beteg embereket hazaengedték, de sokszor éves lányokat munkaképesnek nyilvánítva mégis visszatartottak. A kiválogatottak Dachauba és Bergen-Belsenbe kerültek, ahol sokakat meggyilkoltak, mások embertelen áltudományos orvosi kísérletek áldozataivá váltak. Ravensbrückben különösen sok fiatal magyar roma lányt sterilizáltak. Magyarországon több helyen tömegkivégzésekre került sor. Csendőrök és nyilasok Szolgaegyházon, Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Lajoskomáromban és Lengyelben több száz romát köztük gyermekeket és nőket gyilkoltak meg gépfegyverekkel és kézigránátokkal. A magyarországi roma holokauszt mintegy életet követelt. Az üldözöttek száma tízezrekben mérhető. A kétségkívül létező hasonlóságok mellett a magyar zsidók és cigányok sorsa jelentősen eltért. A zsidókkal ellentétben a romákat a háború alatt éppúgy besorozták katonának, mint a többi magyar állampolgárt. Míg Hitlerék többször követelték a magyar kormánytól a zsidók deportálását, addig a cigánykérdés napirendre sem került. A nácik cigánypolitikájának következetlenségét jól jellemzi, hogy az 1944-ben a végső megoldást Magyarországon levezénylő Eichmann, nem foglalkozott a körülbelül fős magyar cigánysággal. Bár kisebb roma csoportok az internáló táborok deportálásakor már 1944 tavaszán Auschwitzba és Mauthausenbe kerültek, a cigánykérdés igazából csak 1944 nyarán vált fontossá.

4 Cigány családi tábor Auschwitz-Birkenauban 1943-ban Míg tavasszal gyakran a cigánytelepeken állították fel a gettókat a zsidóknak, most tucatnyi helyen a romák kerültek cigánygettókba. A Kárpátokban a honvédség létesített kényszermunkatáborokat a helyi roma lakosságnak. Radikális javaslatokból Magyarországon sem volt hiány: Endre László az 1930-as években követelte, hogy a bűnöző oláhcigányokat zárják koncentrációs táborokba, a férfiakat pedig sterilizálják. Egy kollégája pedig a német példára hivatkozva minden élősdi cigánycsaládot munkatáborba akart záratni. Volt, aki javasolta, hogy a romákat hat éves kortól, nemre való tekintet nélkül eltávolíthatatlan vegyszerrel megjelöljék. Orsós Ferenc akadémikus, a Magyar Orvosi Kamara későbbi elnöke, a német cigánykutatásokra és a nürnbergi fajtörvényre hivatkozva javasolta a vegyesházasságok betiltását is. A Roma holokauszt emlékmű a nyíregyházi temetőben

5 Melléklet a 2. tételhez évi X. törvénycikk a büntető igazságszolgáltatás egyes kérdéseinek szabályozásáról III. Fejezet A megrögzött bűntettesekről 36. A bíróság ítélettel határozott tartalmú szabadságvesztésbüntetés kiszabása nélkül szigorított dologházba utalja azt a bűntettest, aki az élet, a szemérem vagy a vagyon ellen különböző időben és egymástól függetlenül legalább három büntettet követett el és a törvény értelmében halálbüntetés kiszabásának nincs helye, ha megállapítja róla, hogy az utolsó és az azt közvetlenül megelőző bűntettet öt éven belül követte el és hogy bűncselekményeket üzletszerűen követ el vagy bűncselekmények elkövetésére állandó hajlamot mutat (megrögzött bűntettes). Az előbbi bekezdésben említett öt évi időtartamba nem lehet beszámítani azt az időt, amely alatt a terhelt személyes szabadságától meg volt fosztva. 37. Szigorított dologházba csak oly egyént lehet utalni, aki az ítélet hozatalakor életének huszonegyedik évét már betöltötte s a 36. -ban említett legalább három bűntettet tizennyolcadik életévének betöltése után követte el. Hogy megrögzött bűntettes-e a terhelt, ennek megállapításánál figyelembe kell venni egyéniségét, életmódját, életviszonyait, a bűncselekmények elkövetésének körülményeit, még pedig akkor is, ha a megelőző cselekményeket fiatal korban vagy gyermekkorban követte el. 38. Ha a 36. -ban említett legalább három bűntett közül egy vagy több miatt a bíróság előtt eljárás van folyamatban, szigorított dologházba utalás szempontjából közömbös az, hogy a vádlott a megelőzőleg elkövetett egy vagy több bűntett miatt már jogerősen el volt-e ítélve vagy pedig a most folyamatban levő eljárásban kerül elítélés alá vagy hogy a korábban kiszabott büntetéseket egészben vagy részben végrehajtották-e vagy összbüntetésbe foglalták-e vagy sem. A cselekmények bűntetté minősítése tekintetében a cselekménynek a törvényben meghatározott alapminősítése az irányadó. Az a bíróság, amelyik a 36. -ban említett bűntett tárgyában legutóbb ítélkezett, a kir. ügyészség indítványára a szigorított dologházba utalást a jelen törvény 36. -ában meghatározott feltételek fennforgása esetében ítélettel utólag is kimondhatja oly elítélt ellen, aki szabadságvesztésbüntetését tölti. 39. A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamát a bíróság az ítéletben határozza meg; a legrövidebb tartam azonban három évnél kevesebb nem lehet. A szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának letelte után az elítélt az igazságügyminiszterhez folyamodhatik és tőle feltételes szabadságra bocsátását kérheti; ha ezt az igazságügyminiszter nem találja teljesíthetőnek, az elítélt kérését minden következő évben egyszer megismételheti. 40. A szigorított dologházba utalt által akár az ítélet hozása előtt akár az utóbb elkövetett bűntett vagy vétség miatt minden esetben az a bíróság jár el, amelyik őt szigorított dologházba utalta. Ily esetben a bíróság az eset körülményeihez képest a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamát fellebbemelheti vagy pedig az eljárást megszüntetheti. 41. A szigorított dologházba utalás és végrehajtása az elítéltre ugyanazon jogkövetkezményekkel jár, amelyeket a törvény a fegyházbüntetéshez fűz. 42. Szigorított dologházul addig, amíg megfelelő külön intézetek fel nem állíttatnak, az igazságügyminiszter valamely országos büntető intézetet vagy ily intézetben elkülönített részt jelöl ki.

6 43. A szigorított dologházba utaltakat munkás és rendes életmódhoz kell szoktatni; őket munkával oly módon kell foglalkoztatni, hogy valamely foglalkozást annyira elsajátítsanak, hogy szabadságuk visszanyerése után abból megélhessenek. Egyebekben a szigorított dologházak szervezetét és rendtartását az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. E szabályozásig a szigorított dologházba utaltakra, amennyiben a jelen törvény rendelkezéseivel nem ellenkeznek, a fegyházbüntetés végrehajtására megállapított szabályokat kell alkalmazni. 44. Minden szigorított dologház mellett az elnökkel együtt három tagból álló felügyelőhatóság szerveztetik. A felügyelőhatóság elnökét és egyik tagját ama kir. ítélőtábla elnöke, amelynek területén a szigorított dologház fekszik, a felügyelete alatt álló kir. bíróság tagjai közül, másik tagját pedig a kir. főügyész a kir. ügyészség tagjai közül nevezi ki. A felügyelőhatóság előadója a szigorított dologház vezetője. Attól az időponttól kezdve, amikor a szigorított dologházba utaltak a jelen törvény értelmében feltételes szabadságrabocsátásért folyamodhatnak, a felügyelőhatóság minden évben legalább egyszer a szigorított dologházban ülést tart a végett, hogy az ily folyamodások felől véleményt nyilvánítson. A felügyelőhatóság köteles a folyamodót szóval meghallgatni, eljárását egyebekben maga állapítja meg. 45. Az igazságügyminiszter az elítéltet a szigorított dologházi őrizet legrövidebb tartamának (39. ) elteltével a felügyelőhatóság meghallgatása után feltételesen szabadságra bocsátja, ha az elítéltnek az intézetben tanusított magaviseletéből és a munkában kifejtett szorgalmából alaposan lehet arra következtetni, hogy a szabadonbocsátása esetében a jogrendet és a közbiztonságot újból veszélyeztetni nem fogja s munkás és rendes életmódot fog folytatni. Ha a felügyelőhatóság az elítélt feltételes szabadságra bocsátását két egymást követő évben kétszer egymásután javasolja, az igazságügyminiszter a kérelmet el nem utasíthatja. Az igazságügyminiszter a feltételesen szabadságra bocsátott részére külön utasításokat adhat. 46. A feltételes szabadságra bocsátás tartama három év. Ha a feltételes szabadságra bocsátott ez alatt az idő alatt munkás és rendes életmódot folytat, a szabadonbocsátás véglegessé válik; ha ellenben erkölcstelen, iszákos vagy munkakerülő életmódot folytat vagy a felügyeleti szabályokat más módon súlyosan megszegi, az a bíróság, amelyik őt szigorított dologházba utalta, e tények megállapítása után elrendelheti visszaszállítását a szigorított dologházba; ily határozat hozása előtt tárgyalást kell tartani és arra a kir. ügyészséget és az elítéltet meg kell idézni. Az ily módon visszaszállított a szigorított dologházba visszaszállítás elrendelésétől számított öt év eltelte előtt feltételes szabadságra újból nem bocsátható. 47. Ha a feltételes szabadságra bocsátott a feltételes szabadság ideje alatt bűntettet vagy vétséget követ el, e miatt az eljárás annak a bíróságnak a hatáskörébe és illetékessége alá tartozik, amelyik az elítéltet szigorított dologházba utalta. Ily esetekben a bíróság mindenekelőtt azt mérlegeli, hogy a szigorított dologházba utalásnak a jelen törvény 36. -ában meghatározott feltételei most is megvannak-e; ennek megállapítása esetében a bíróság a megrögzött bűntettest ítélettel a jelen törvény 36. és 39. -ának megfelelően újból szigorított dologházba utalja. Ebben az esetben a szigorított dologházi őrizet tartama öt évnél rövidebb nem lehet. Ha a bíróság a szigorított dologházba utalásnak feltételeit meg nem állapítja, az elkövetett bűntett vagy vétség felől az általános szabályok értelmében határoz.

7 3. Alapfogalmak a Roma Holocaust tükrében deportálás, cigányrazzia, cigány munkásszázad, pharrajimos DEPORTÁLÁS Az állam által kijelölt tartózkodási helyre kényszerítés. A deportálást korábbi századok bűntetőgyakorlatából is ismerjük. Fogalma egybefonódott a fasiszta országok s kiváltképpen a hitleri Németország II. világháború alatti, emberiség elleni bűncselekményeivel. Deportálásnak nevezzük a haladó gondolkodású emberek, zsidók és a nácik által alsóbbrendűeknek minősített embertömegek (cigányok, lengyelek stb.) millióinak koncentrációs táborokba hurcolását. Ezekben a megsemmisítő táborokban az odahurcoltak - közöttük nagy számban gyermekek, nők és öregek - túlnyomó többségét hideg megfontoltsággal megölték. CIGÁNYRAZZIA Az évi X. törvény szerint a cigányok megrögzött bűnösök. A megrögzöttségen azt a lelki tulajdonságot értik, hogy a bűncselekmény elkövetése után hozzá hasonló súlyos cselekmények elkövetése várható továbbra is tól évente kétszer előírt országos cigányrazzia keretében gyűjtötték össze a vándorcigányokat, majd kitoloncolták, vagy szigorított dologházakba zárták őket. CIGÁNY MUNKÁSSZÁZAD A Honvédelmi Minisztérium augusztus 24-én elrendelte a cigány munkásszázadok felállítását. A rendelet szerint az összegyűjtésüket szeptember 20-ra kellett befejezni. Körülbelül munkásszázadra ( fő) lehetett számítani. Az ország egész területén a kóbor cigányok és a letelepedett, de foglalkozás nélküli cigányok közül a éves, tehát az 1892-tõl 1926-ig született összes munkabíró cigány férfit össze kívánták gyűjteni. A cigány munkásszázadokat egyenként 213 fősre tervezték. Ezenfelül egy zsidó orvost és egy zsidó mérnököt akartak beosztani hozzájuk. A rendelet szerint a munkásszázadokba behívott cigányoknak saját polgári ruhájukban, a tervezett megkülönböztető jelvény viselésével kellett a napi parancs szerint dolgozniuk. (Ami különös, a rendelet alkotói nem írták elő, ki tekinthető cigánynak. Ki, miért esik a rendelet hatálya alá? Az alsó fokú rendőri, csendőri közegekre bízták ennek eldöntését. Azt is, ki a kóbor, és ki a letelepedett, de nem dolgozó cigány.) PHARRAJIMOS Nem csináltunk semmit, élni akarunk! szemtanúk szerint ezt kiabálták a cigányok, amikor augusztus 2-án egyetlen éjszaka alatt mintegy romát megölve, felszámolták az auschwitzi cigánytábort. Ezért az európai cigányság ezen a napon emlékezik a roma holokausztra, vagy ahogy ők nevezik cigányul: a Pharrajimosra. A vérengzés áldozataira 1972 óta emlékeznek meg világszerte, akkor határozott a Cigány Világszövetség arról, hogy a Pharrajimos, azaz a roma holokauszt emlékére, augusztus 2-át nemzetközi emléknappá nyilvánítja. Magyarországon először 1996-ban tartottak megemlékezést.

8 4. Változások 1945 után a hazai roma közösség életében 1945 után, a kommunisták hatalomátvételét követően a cigányok életkörülményei továbbra sem változtak, a társadalom legszegényebb rétegét alkották. A helyzet megváltoztatására irányuló elképzelések akkor fogalmazódtak meg a kommunista pártvezetés részéről, amikor az extenzív iparfejlesztés következményeként munkaerőhiány lépett fel ben a Minisztertanács elrendelte a személyi igazolványrendszer bevezetését. A rendelet nem tartalmazott olyan kitételt, amely a cigányság bármilyen megkülönböztetését lehetővé tette volna. Az igazolványok kiállításakor kiderült: a lakosság egy részének nincsenek megfelelő okiratai a személyi igazolvány kiállításához, s közöttük sokan vannak cigányok re a cigányok megkülönböztetésére fekete színű személyigazolványokat adtak ki ben, párthatározat formájában a cigányok életkörülményeinek javítását célzó programot hirdették meg. A telepek felszámolását csökkentett komfortfokozatú lakások ( CS lakások) építésével és kamatmentes, hosszú lejáratú kölcsönökkel igyekeztek elérni. A politikai enyhülés lehetővé tette, hogy Kemény István szociológus és munkatársai ben reprezentatív cigány-vizsgálatot végezhessenek. A kutatás eredményeként több, addig vitathatatlannak tartott vélekedés is megdőlt, egyebek mellett az is, hogy az országban élő cigányok nagy részének cigány az anyanyelve. A vizsgálat felmérte a cigányok munkaerő-piaci helyzetét is: e szerint a munkaképes korú cigány férfiak foglalkoztatottsága (85,2 %) közel azonos volt, mint a nem cigány férfiaké (87,7 %). A rendszerváltás (1989) a cigányok életét is megváltoztatta az esetek többségében kedvezőtlenül. Az új piaci viszonyok között a munkaadók elsősorban a képzetlen munkaerő-tömegtől váltak meg, a cigányok nagy része is kiszorult a munkaerőpiacról. Kiemelendő a romák által létrehozott egyesületek, szervezetek sora, melyek mind hatékonyabban érvényesítik a kollektív kisebbségi jogokat. Ilyen szervezet a: Phralipe, Roma Polgárjogi Alapítvány, Ariadne Egyesület, Amalipe, Roma Parlament, Lungo Drom. Az 1993-as reprezentatív cigánykutatás adatai alapján a regisztrált cigány munkanélküliek közel négyszer annyian vannak, mint a nem cigányok. A szegénység mellett továbbra is probléma a cigánygyerekek szegregált oktatása, a gyakori cigányrendőr konfliktusok, a diszkrimináció. Az Antall-kormány ( ) alatt született meg az évi LXXVII. törvény a nemzeti és etni-

9 kai kisebbségek jogairól, amely a cigányok számára is a többi magyarországi kisebbséget megillető egyéni és közösségi jogokat biztosított. A törvény lehetőséget teremtett helyi és országos önkormányzatok létrehozására, 1998-ban már több mint 700 cigány kisebbségi önkormányzatot választottak meg, amelyek azonban a törvényi szabályozás elégtelen volta és az anyagi források hiánya miatt kiszolgáltatottak a települési önkormányzatoknak. Az Európa Bizottság évi ország értékelő tanulmánya szerint a magyarországi romáknak diszkriminációban van részük az oktatásban, a foglalkoztatásban, a közintézményeknél és a szolgáltatások területén, egészségügyi és lakáshelyzetük pedig messze rosszabb, mint a lakosság többi részének. Az új nemzetiségi törvény a nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény.

10 5. A Magyarországon élő cigány csoportok térbeli elhelyezkedése A cigányság területi megoszlása A cigány népesség mai elhelyezkedéséről megállapítható, hogy mintegy 20%-uk a Dél-Dunántúl megyéiben (Zala, Somogy, Baranya, kevésbé Tolna megye területén), 51%-uk az északkeleti országrészben (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Hajdú-Bihar megyék), közel 10%-uk a fővárosban koncentrálódik. Ezzel ellentétben jól körvonalazódik, hogy a prosperáló területeken, így az északnyugati országrész megyéiben kis számban vannak képviselve. A cigányság körében lezajlott demográfiai átalakulás a II. világháború után a hagyományosan cigányok által lakott térségekben egyfajta relatív túlnépesedést hozott létre. Az ország gazdasági szerkezetében lezajlott változások: az iparosítás, a nehézipari központok fejlesztése, a fővárosban, valamint a politika által preferált vidéki városokban, és nehézipari térségekben kibontakozó urbanizációs fejlődés a teljes magyar népesség mellett természetesen a cigány emberek területi átrendeződésére, migrációs viszonyaira is hatottak. Elhelyezkedésükben bizonyos fokú súlypontáthelyeződések játszódtak le az áttelepülés révén. A migrációs folyamatokban vonzerőként egyik oldalról a jobb megélhetés reménye, a jobb kereset, a munkahely (iparosítás, nagy beruházások ideje, építkezéseken segédmunkásként könnyebben el tudtak helyezkedni) jelentkeztek, míg a másik oldalról a taszító erők, a rurális térségek gazdaságának fejletlensége, a mezőgazdaság kollektivizálása, gépesítése miatt a munkalehetőségekből egyre inkább kiszoruló cigányság megélhetési nehézségei hatottak. A cigányság mai koncentrált elhelyezkedését mutatja az adat, miszerint az országterület 15%-án a cigányság 50%-a él.

11 I. A főváros és környéke II. Dél-Baranya, Ormánság, Dráva-mente III. Zselic, Völgység IV. Belső-Somogy V. A Bakony északi előtere VI. Nógrádi-medence VII. Cserhát VIII. Ózd környéke IX. Aggteleki-karszt, Szuha-völgye X. Borsodi-medence, Miskolc környéke XI. Cserehát, Zempléni-hegység XII. Bodrogköz XIII. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti része XIV. Hajdú-Bihar és Békés megyék keleti része XV. Közép-Tiszavidék, Jászság A cigányság településtípusok közötti megoszlása Az 1893-as összeírás szerint a cigány népesség 13,3%-a élt városokban, 86,7% falusi lakos volt. A területi elrendeződésben következtek be változások, de a városlakó cigányok aránya is fokozatosan nőtt. A cigány népesség városokba irányuló migrációjának legfőbb indukálói a szocialista időszak iparosítási, urbanizációs jelenségei, a telepek felszámolására irányuló kísérletek voltak (ez utóbbiak ugyan a telepek problémáját nem oldották meg, de a cigányság nagy csoportjainak a városok felé való lökésével azok külvárosi, s a belvárosok lerobbantabb kerületeiben a slumosodás folyamatát indukálták). Az arányok így a következőképpen módosultak: Az 1971-es Kemény-féle vizsgálat adatai már 22%- os városi cigányságról számolnak be. Az 1986-os évben ez az érték már 41,1% városi lakost mutatott. Még jelentősebb különbségeket fedezhetünk fel, ha a roma népesség és a nem roma népesség település típusok közötti eloszlási arányait a legkisebb településekre vonatkozóan külön is szemügyre vesszük. A 2000 fő alatti lélekszámú településeken a teljes népességnek csak 16,8 %-a, a romáknak viszont 40 %-a él, míg az 1000 fő alatti lélekszámú aprófalvakban az arányok a teljes népességre nézve 7,8 %, a cigányoknál 20 %. A jellegzetesen aprófalvas régiókban (Észak-Magyarország, Dél-Dunántúl, és a keleti régió, ahol csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók nagyobb számban 1000 fő alatti lélekszámú falvak) még magasabb az aprófalvakban élők aránya. A cigányság tehát az országnak jellegzetesen inkább a rurális térségekhez kötődő népcsoportja. Teljes népesség (%) Romák (%) Budapesten 19,5 9,1 Vidéki városokban 42,5 30,4 Községekben 38,0 60, fő alatti településeken 16,8 40, fő alatti településeken 7,8 20,0 Ebből: Dél-Dunántúl aprófalvaiban 20,9 52,5 Északi régió aprófalvaiban 12,1 22,9 Keleti régió aprófalvaiban 5,2 16,2

12 Hagyományos településterületeiken ma is az országos átlagnál még alacsonyabb a városlakó cigányok aránya (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 15,3%), ami jelzi azt is, hogy a szülőhelyüket elhagyó cigányok a múltban általában a megyéjükön kívül eső nagyvárosokat és ipari koncentrációkat választották lakhelyüknek. A Dél-Dunántúlon az intenzív iparosítás korszaka előtt a beások többsége még olyan erdei telepeken élt, amelyeket jobbára az uradalmak jelöltek ki számukra, illetve az azokkal való megegyezés alapján telepedtek meg, részben fakitermelő munkát végezve, részben pedig a teknővájáshoz szükséges ligetek közelségét kihasználva. Ezt a hagyományos elrendeződést egyrészt a cigány mesterségek leértékelődése, az ország iparosodása nyomán tömegesen létrejött, szakképzetlen munkaerőt felszívó munkahelykínálat, másrészről a szocialista időszak telep-felszámolási törekvései bontották meg. Az eredeti lakóhelyektől távol fekvő ipari központok erőteljes ingavándor forgalmat indukáltak. Az olyan ipari körzetekbe azonban, ahol a cigányok stabil és kötött munkahelyre leltek, hamarosan megkezdődött a beköltözés a telepekről, így próbálván védekezni a hosszan tartó, egymástól elszakított családi állapot ellen, amit korábban az ingázás okozott. Ez az időszak az, amikor a cigányság térbeli elhelyezkedésében jelentős módosulások következnek be, de ez még elsősorban nem a falusi térségeket, hanem az iparvárosokat érintette. A telepen élők körében mindig is megfogalmazódott a falvakba való beköltözés szándéka. A prosperáló települések esetében azonban nem csak az ott lakók ellenállása, de a magasabb telek- és házárak is akadályozzák ezt. A telepi lakosság így előszeretettel vándorolt a az 1980-as években a stagnáló, vagy még inkább az elszegényedő, népességükben csökkenő falvakba. A másik eshetőség az volt, hogy a települések elértéktelenedő részein belülre irányultak a költözések. A telepek így megmaradtak, vagy beköltöztek a falun belülre. Migrációs folyamatok A területi elhelyezkedésre, illetve annak változásaira vonatkozó megállapításaink ellenére elmondhatjuk, hogy a hagyományos földrajzi megoszlás a cigány népesség esetében kevésbé változott. Ahogy az elmúlt századokban, úgy továbbra is az Észak-Magyarországi régió, az Észak-Alföld, valamint Dél-Dunántúl területén élnek a legnagyobb számban. Inkább az egyes területek közötti arányaik megváltozására kell felhívni a figyelmet az adatsorok alapján. Az évi összeírás területi elhelyezkedésre utaló adatait a maiakkal összevetve a dél-dunántúli megyék lényegesen előbbre kerültek a cigányok által leginkább lakott területek rangsorában, ami jelzi, hogy erre a területre még jelentős tömegű román anyanyelvű cigány vándorolt be a századforduló táján és azt követően. Ezt erősítették még az országon belül későbbiekben lezajlott migrációs folyamatok.

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás

Indokolás: A Rendelet támadott rendelkezései a következők: 2. Lakásfenntartási támogatás BorsodAbaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Törvényességi Felügyeleti Osztály 3525 Miskolc, Városház tér 1. Tisztelt Cím! A Társaság

Részletesebben

A termékenység területi különbségei

A termékenység területi különbségei 2009/159 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 159. szám 2009. november 19. A termékenység területi különbségei A tartalomból 1 A termékenység szintjének területi változása

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez)

Latorcai Csaba. Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. (Szent István király intelmei Imre herceghez) Latorcai Csaba A nemzetiséghez tartozók önkormányzáshoz fűződő jogai az Alaptörvény és a nemzetiségi törvény tükrében. Rövid történeti áttekintés 1993-tól. A kakukktojás 1 jelenség Mert az egy nyelvű és

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban

Török Katalin. Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban Török Katalin Roma fiatalok esélyeinek növelése a felsőoktatásban 1. Bevezetés A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) Szociálpolitikai Főosztálya az Oktatási Minisztérium Hátrányos Helyzetű

Részletesebben

BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA BEZDÉD HORGÁSZ EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA Továbbá a 2013. év szeptember hónap 07 napján az egyesületi közgyűlés módosításokkal egységes szerkezetben foglaltan fogadta el. I. Az egyesület adatai 1. Az egyesület

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály Tájékoztató a foglalkoztatás fontosabb szabályairól, a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról, a korhatár

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében

Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében Honvéd János Negyven év eredményei egy nógrád megyei település politikai, gazdasági, társadalmi életében [ Jelen beszámoló az egykori Magyar Szocialista Munkáspárt intézményén belül, az 1980-as évek közepén

Részletesebben

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005.

KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. KORMÁNYBESZÁMOLÓ A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLŐ NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGEK HELYZETÉRŐL J/17166. számú beszámoló (2003. február 2005. február) Budapest, 2005. október 2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

Részletesebben

T A G G Y Ű L É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V

T A G G Y Ű L É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V 1 T A G G Y Ű L É S I J E G Y Z Ő K Ö N Y V amely felvételre került a Dunabogdányi Hegylakók Egyesülete huszonegyedik taggyűlésén 2014. május 18-án Dunabogdányban a Művelődési Házban az alábbiak szerint:

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól

375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól 375 Jelentés az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat pénzügyi-gazdasági tevékenysége ellenőrzésének megállapításairól TARTALOMJEGYZÉK I. Részletes megállapítások 1. A feladatellátás szervezettsége,

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok

ALAPSZABÁLY. 22./2015. (04.29.) sz. közgyűlési határozat szerinti módosításokkal az alábbi: I. Általános adatok ALAPSZABÁLY A KEG Közép-európai Gázterminál Nyilvánosan MűködőRészvénytársaság - melyet a Tatabányai Törvényszék Cégbírósága a cégek között 11-10-001604 számon tart nyilván egységes szerkezetű Alapszabálya

Részletesebben

Büntetőeljárási jog Király, Tibor

Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Büntetőeljárási jog Király, Tibor Publication date 2003-03-31 Szerzői jog 2003-03-31 Tibor, Király; Katalin, Holé; László, Pusztai Kivonat A kötet a büntetőeljárási törvényt

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN

A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011 2012. ÉVEKBEN Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A BŰNÖZÉS KAPCSOLATA MAGYARORSZÁGON A 2011-2012.

Részletesebben

8/2004. (III. 25.) AB határozat

8/2004. (III. 25.) AB határozat 8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:

Részletesebben

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon

Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Zsidóellenes előítéletesség és az antiszemitizmus dinamikája a mai Magyarországon Kovács András 1. Bevezetés A kommunista rendszer 1990-ben bekövetkezett bukása, a szabad véleménynyilvánítás jogának és

Részletesebben

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák

Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala. Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák 5 Csörgits Lajos, aljegyző Győr MJV Önkormányzatának Hivatala Az önkormányzati feladatellátás alakulása napjainkban elméleti és gyakorlati problémák I. Bevezetés Jelenleg egy kiterjedt államigazgatási

Részletesebben

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és úgy határozott, hogy

Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta az előterjesztést és úgy határozott, hogy Kivonat Hajdúhadház Város Önkormányzata képviselő-testületének 2013. május 13-án megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből: 101/2013.(V.13.)HÖ. sz. határozat Hajdúhadház Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG T E R V E Z E T! A RÁBA JÁRMŰIPARI HOLDING RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA A 2003. 04. 23-i közgyűlésen módosításokkal egységes szerkezetben megállapított alapszabály A RÁBA Járműipari Holding Rt. Alapszabálya

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció?

Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Gödri Irén Etnikai vagy gazdasági migráció? Az erdélyi magyarok kivándorlását meghatározó tényezők az ezredfordulón A kelet és közép-európai rendszerváltások nemcsak az érintett országok politikai és gazdasági

Részletesebben

Berente Község Önkormányzata

Berente Község Önkormányzata TERVEZET Helyi Esélyegyenlőségi Program Berente Község Önkormányzata Készítette: Kovács Klára Elfogadva:../2013.(X.31.) kt határozattal Hatályos: 2013. november 1.-től (tervezett időpont) C:\Notebook\berente2006\testület2013\20131114\5b_Berente_HET_2013_tervezet.doc

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A cigányság kommunikációs szokásai, médiahasználattal kapcsolatos attitűdjei és a Z generáció

A cigányság kommunikációs szokásai, médiahasználattal kapcsolatos attitűdjei és a Z generáció TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szijártó Zsolt PTE BTK egyetemi docens A cigányság

Részletesebben

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat

A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat A Kjt. változásai háttérben az új Mt. és egy törvényjavaslat Lurdy Ház 2012.XI.15. Dr. Horváth István ügyvéd, P. Horváth Ügyvédi Iroda c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Forrásaink Az új Mt. a 2012. évi I.

Részletesebben

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI

AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI AZ ÚJ BTK. - 2012. ÉVI C. TÖRVÉNY - MÓDOSULÁSAI (HATÁLYBA LÉPÉSEKOR, ÉS AZT KÖVETŐEN) A 2012. VII. 13. ÉS 2015. SZEPTEMBER 15. KÖZÖTT KIHIRDETETT JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. VASKUTI ANDRÁS

Részletesebben

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása

Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása Regionális és megyei szakiskolai tanulói létszámok meghatározása a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB-k) részére (becslések a 2008-2012-es /2015-ös/ időszakra) A tanulmányt írta: Jakobi

Részletesebben

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi jelentősebb változásairól Szerző: dr. Pataki János István 2013. április I. Bevezetés Vitathatatlan, hogy a bírósági végrehajtás a jogbiztonság egyik alapköve,

Részletesebben

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról

T/9554. számú. törvényjavaslat. a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9554. számú törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest,

Részletesebben

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA BARANYA MEGYE SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Készítették (2004.) Kovács Antalné, Léderer Kinga, Löffler Tamás A 2006. évi felülvizsgálatban közreműködtek: Dr. Bácsai Márta, Benyes Rita, Löffler

Részletesebben

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián

A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI. Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián A MAGUKAT BAPTISTÁNAK VALLÓK SZOCIODEMOGRÁFIAI SAJÁTOSSÁGAI Készítették: Kocsis-Nagy Zsolt Lukács Ágnes Rövid Irén Tankó Tünde Tóth Krisztián 2013 1 Tartalomjegyzék 1. Előszó...3 2. Bevezető...3 3. A baptisták

Részletesebben

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése

Bevezetés. I. Vezetés-irányítás. II. A bűnügyi helyzet értékelése Bevezetés A Várpalotai Rendőrkapitányság az Országos Rendőr-főkapitányság és a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság célkitűzéseinek, utasításainak, továbbá a saját munkatervében meghatározottaknak megfelelően

Részletesebben

J e g y z ı k ö n y v

J e g y z ı k ö n y v J e g y z ı k ö n y v Készült: Kenderes Város Önkormányzati Képviselı-testületének 2009. június 29-én 14 órakor tartott rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Városháza tanácskozó terme Jelen vannak: Bogdán

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

I. A rendelet hatálya 1.. (2) A rendelet hatálya kiterjed minden balatonboglári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú személyre.

I. A rendelet hatálya 1.. (2) A rendelet hatálya kiterjed minden balatonboglári lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező nagykorú személyre. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2015. (XII.21.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993.

Részletesebben

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában

Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában Miskolci Egyetem Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Humánmenedzsment Szak Közfoglalkoztatási tapasztalatok Onga Városában dr. Farkas Györgyi 2014. Tartalomjegyzék I. Bevezetés...1 1.) A témaválasztás

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Összefoglaló A megváltozott Szabálysértési törvény következményeinek összegzése

Összefoglaló A megváltozott Szabálysértési törvény következményeinek összegzése 2014. Az új szabálysértési törvény hatásai a szexmunkásokra Az önkormányzatok mulasztásos törvénysértése és a megváltozott szabálysértési törvény következményei A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete összegzi,

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya

A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya A Magyar Nőorvos Társaság Alapszabálya I. Általános rendelkezések 1. (1) A Társaság a. neve: Magyar Nőorvos Társaság (rövidített neve: MNT), (a továbbiakban Társaság), b. angol neve: Hungarian Society

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK

K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK K Ö Z G Y Ű L É S I H A T Á R O Z A T OK A GrEnergie Corporation Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (székhely: 1137 Budapest, Újpesti alsórakpart /Carl Lutz rakpart/ 29., Klaris Irodahajó, Cg. 01-10-046598,

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020. A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 A FMFKB által 2013. május 29-én elfogadott koncepció 2015. évi felülvizsgálata Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2015. november 10.

Részletesebben

TÁRGYSOROZAT. 1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása

TÁRGYSOROZAT. 1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló rendelet felülvizsgálata, rendelet alkotása Bököny Község Képviselő-testülete 2009. március 27-én tartott rendes üléséről 132-12/2009. a./ jegyzőkönyve b./ tárgysorozata c./ határozatai (47-59/2009., 6-11/2009. R) TÁRGYSOROZAT 1) A szociális igazgatásról

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S

EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S Hajdúsági Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (4220 Hajdúböszörmény, Radnóti u. 1.) 2 T Á R S A S

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés

1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés 1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program

Részletesebben

Székelyföld területi autonómiája

Székelyföld területi autonómiája Márton János Székelyföld területi autonómiája Koncepciók és esélyek 1. Bevezetõ A 2003-as év eseményei közel tízéves hallgatás után újra terítékre hozták a romániai magyar közösség autonómiájának kérdését.

Részletesebben

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 OptiJUS Opten Kft. I 2012. évi I. törvény 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 1 2016.01.01. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 I. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Részletesebben

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015.

HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. HOMOKHÁTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ (FELÜLVIZSGÁLAT-TERVEZET) 2015. Köszönetnyilvánítás Ezúton mondunk köszönetet azon szervezetek képviselőinek, akik a Homokháti

Részletesebben

A szociális és munkaügyi miniszter rendelete. a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól

A szociális és munkaügyi miniszter rendelete. a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER A szociális és munkaügyi miniszter rendelete a felnőttképzési tevékenység

Részletesebben

AZ MKB BANK ZRT. ALAPSZABÁLYA. 1. A társaság cégneve, tevékenységi köre, székhelye, tartama

AZ MKB BANK ZRT. ALAPSZABÁLYA. 1. A társaság cégneve, tevékenységi köre, székhelye, tartama AZ MKB BANK ZRT. ALAPSZABÁLYA 1. A társaság cégneve, tevékenységi köre, székhelye, tartama 1.1. A társaság elnevezése: MKB Bank Zrt., rövidített neve: MKB Zrt. 1.2. A társaság tevékenységi köre 1.2.1.

Részletesebben

FÓRUM. Egy kényszerintézkedés múltja és jelene

FÓRUM. Egy kényszerintézkedés múltja és jelene FÓRUM Egy kényszerintézkedés múltja és jelene Röviden az előzményekről A szigorított őrizet relatíve határozatlan tartamú szabadságvesztés jellegű kényszerintézkedés, melyet a határozott tartamú szabadságvesztés-büntetés

Részletesebben

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK

REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK REGIONÁLIS MUNKABIZTONSÁGI FELÜGYELŐSÉGEK OMMF Közép-magyarországi Munkabiztonsági Felügyelősége illetékességi területe Budapest, Pest megye. Székhely: Budapest, IX. ker. Páva u. 6. Postacím: 1458 Budapest

Részletesebben

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közgyűlésének 24/2014. (XI.24.) határozata a Szervezeti és Működési Szabályzatról A Heves Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011.

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A FELNŐTTKÉPZÉS INTEGRÁCIÓS SZEREPE AZ ALACSONY KÉPZETTSÉGŰEK KÖRÉBEN AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓBAN dr. jur. Ábrahám Katalin Témavezetők: Prof. Dr. Baranyi Béla az

Részletesebben

JAVASLAT Önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság alapítására

JAVASLAT Önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság alapítására 17/2016/231. Heves Megyei Közgyűlés valamennyi bizottsága Heves Megyei Közgyűlés Helyben JAVASLAT Önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság alapítására Tisztelt Bizottság! Tisztelt Közgyűlés!

Részletesebben

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.

Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:

Részletesebben

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok

LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY. Tartalom. Jogszabályok LXI. ÉVFOLYAM ÁRA: 1600 Ft 11. SZÁM ÜGYÉSZSÉGI KÖZLÖNY A LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2013. november 30. Tartalom Jogszabályok oldal 2013. évi CLXXXVI. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő)

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS. Marton Béla polgármester, mint Megrendelő (továbbiakban: Megrendelő) VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről a szerződéskötés és teljesítése során eljáró szervezet: Balatonfűzfő Város Önkormányzata levelezési címe: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút 1. számlázási címe:

Részletesebben

Tájékoztatások és közlemények

Tájékoztatások és közlemények Az Európai Unió Hivatalos Lapja ISSN 1725-518X C 83 Magyar nyelvű kiadás Tájékoztatások és közlemények 53. évfolyam 2010. március 30. Közleményszám Tartalom Oldal 2010/C 83/01 Az Európai Unióról szóló

Részletesebben

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március

Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások. - helyzetértékelés - 2011. március Gyermekjóléti alapellátások és szociális szolgáltatások - helyzetértékelés - 2011. március Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Intézet Országos Szolgáltatás-módszertani Koordinációs Központ Tartalomjegyzék

Részletesebben

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3.

végzést. vízigény m³/nap - 39 m² 1,58 0,2212 1,2 0,27 40-59 m² 1,885 0,2639 1,2 0,32 60-99 m² 2,395 0,3353 1,2 0,40 100 m² - 3. 1054 Budapest, Alkotmány u. 5. Levélcím: 1391 Budapest 62. Pf. 211 Telefon: (06-1) 472-8865, Fax: (06-1) 472-8860 Ügyszám: Vj/99/2011 Iktatószám: Vj/99-58/2011 Betekinthető! Üzleti titkot nem tartalmaz!

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita

PhD ÉRTEKEZÉS. dr. Nagy Anita PhD ÉRTEKEZÉS dr. Nagy Anita MISKOLC 2007 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA dr. Nagy Anita ELJÁRÁST GYORSÍTÓ RENDELKEZÉSEK A BÜNTETŐELJÁRÁS BÍRÓSÁGI

Részletesebben

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN*

TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI TRENDEK A NÉPESSÉG IDŐFELHASZNÁLÁSÁBAN* FALUSSY BÉLA A szerző az időfelhasználás alapvető szerkezeti változásait a társadalomban és a gazdaságban hosszú távon lezajlott meghatározó

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T

M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T M. B. SZ. P O O L B I L I Á R D S Z A K Á G A L A P & M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T Preambulum A Magyar Biliárd Szövetség Pool szakága (a továbbiakban Pool Szakág ) a Magyar Biliárd Szövetség Alapszabálya

Részletesebben

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I

S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I 1 " DÓZSA" LAKÁSFENNTARTÓ SZÖVETKEZET S Z E R V E Z E T I É S M Ű K Ö D É S I S Z A B Á L Y Z A T A a 2001. 11. 28-i igazgatósági ülés 20./2001. sz. határozatával elfogadott módosításokkal, a 2002. 12.

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ

2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu BESZÁMOLÓ KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG 2800 Tatabánya, Komáromi u. 2. Tel.:34/517-787; BM: 21/20-04; Fax: 21/20-07 E-mail: csizmadg@komarom.police.hu Szám: 3028/2012.ált. BESZÁMOLÓ A közrend és

Részletesebben

T/9522. számú törvényjavaslat. a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről

T/9522. számú törvényjavaslat. a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9522. számú törvényjavaslat a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről Előadó: Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter Budapest, 2012. december 201. évi...

Részletesebben

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel.

Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.) önkormányzati rendelettel. SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2011. (IV.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a Szervezeti és Működési Szabályzatról Egységes szerkezetben a 31/2011. (XII.15.) és a 19/2012. (VII.05.)

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE

PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 2009. MÁRCIUS 05-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 06-6/64-4/2009. TÁRGY: A PÉCSI ROMA INTEGRÁCIÓS TANÁCS HELYZETELEMZÉSE ÉS JAVASLATAI A PÉCSETT ÉLŐ ROMÁK/CIGÁNYOK ÉLETESÉLYEINEK JAVÍTÁSÁRA MELLÉKLET: E LŐTERJESZTÉS PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda

Szerkesztette: Varga Júlia. A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia. Kutatási asszisztens: Tir Melinda Szerkesztette: Varga Júlia A kötet szerzői Hajdu Tamás Hermann Zoltán Horn Dániel Varga Júlia Kutatási asszisztens: Tir Melinda A Közoktatás indikátorrendszere 2015 kötet internetes elérhetősége: http://econ.core.hu/file/download/kozoktatasi/indikatorrendszer.pdf

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 58/2002. (2003. IV. 1.) számú. r e n d e l e t e. kapcsolatos szabályokról

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 58/2002. (2003. IV. 1.) számú. r e n d e l e t e. kapcsolatos szabályokról NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 58/2002. (2003. IV. 1.) számú r e n d e l e t e a város területén a kerékbilincs alkalmazásával és a járművek elszállításával kapcsolatos szabályokról Nyíregyháza

Részletesebben

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan

Preambulum. Értelmező rendelkezések. e) Integrált Szociális Városrehabilitáció: az egyes akcióterületi krízisterületekre vonatkozóan Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2007. (II. 19.) önkormányzati rendelete 1 Józsefváros fejlesztéséről 2 Preambulum Budapest Józsefvárosi Önkormányzat (a

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program

Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program Sajópálfala Község Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Program 2013. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 3 Bevezetés 3 A település bemutatása 3 Értékeink, küldetésünk 6 Célok 7 A Helyi Esélyegyenlőségi

Részletesebben

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/

A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében /1872-1929/ Ölveti Gábor Magyarországon a dualista államberendezkedés a polgári társadalom kialakulásának és fejlődésének

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A holokauszt a Kádárkorszak. emlékezetpolitikájában. Csonka Laura

A holokauszt a Kádárkorszak. emlékezetpolitikájában. Csonka Laura A holokauszt a Kádárkorszak emlékezetpolitikájában Csonka Laura Magyarországon a holokauszt tragédiáját megközelítőleg 200 ezer zsidó élte túl A túlélő zsidóság társadalmi és demográfia összetétele döntően

Részletesebben

1996. évi LVII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról I. RÉSZ. I. Fejezet. A törvény hatálya. II.

1996. évi LVII. törvény. a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról I. RÉSZ. I. Fejezet. A törvény hatálya. II. 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek,

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Kaszó Községi Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Program Kaszó Községi Önkormányzat 2013-2018 1 2 Tartalom Bevezetés... 4 A település bemutatása... 4 Értékeink, küldetésünk... 8 Célok... 8 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése

Részletesebben

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya

A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya A Lipóti Sporthorgász Egyesület Alapszabálya Az egyesület legfőbb szerve teljes terjedelmében áttekintette az egyesület 1999. szeptember 19.-én elfogadott, majd többször módosított alapszabályát a 2011.évi

Részletesebben