Nemzetközi. biztonsági ismeretek. oktatása az általános, a szak- és a. középiskolákban. Szociológiai felmérés a. pedagógusok körében
|
|
- Sarolta Sára Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Nemzetközi biztonsági ismeretek oktatása az általános, a szak- és a középiskolákban. Szociológiai felmérés a pedagógusok körében Dr. Mucsi József PhD. szociológus
2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 A MINTÁRÓL, A KUTATÁSRÓL... 7 PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLAT ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA ÁBRA: OKTATOTT TÉMÁK ÁBRA: BIZTONSÁGI TÉMÁK TERVEZÉSE AZ ISKOLÁKBAN ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁRA FORDÍTOTT IDŐ ÁBRA: OKTATOTT BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS SZERVEZETEK ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁNAK INDOKLÁSA ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A TELEPÜLÉSEK SZERINT ÁBRA: MAGYARORSZÁG EURÓPAI KAPCSOLATAI ÁBRA: A DIÁKOK ÉRDEKLŐDÉSE A TÉMÁK IRÁNT ÁBRA: A DIÁKOK TUDÁSSZINTJE ÁBRA: A TÉMÁK MEGJELENÉSE AZ ISKOLÁK TANTESTÜLETÉBEN ÁBRA: PEDAGÓGUSOK OKTATÁSI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA ÁBRA: A PEDAGÓGUSOK ÁLTAL HASZNÁLT OKTATÁSI FORMÁK ÁBRA: A PEDAGÓGUSOK RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKA EGY SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN ÁBRA: A KÉT NAGY NEMZETKÖZI SZERVEZET BEMUTATÁSA ÁBRA: A TANÁRI KAR ÉRDEKLŐDÉSE A BIZTONSÁGI TÉMÁK IRÁNT ÁBRA: A TANÍTOTTAK MÉRÉSÉNEK MÓDJA ÁBRA: A NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI SZERVEZETEK ISMERETE ÁBRA: AZ EU CÉLJAINAK ÉS SZERVEZETEINEK ISMERETE ÁBRA: A NATO CÉLJAINAK ÉS SZERVEZETÉNEK ISMERETE (N=23) ÁBRA: GLOBALIZÁCIÓ ÉS A BIZTONSÁGI SZERVEZETEK ÁBRA: A TANTESTÜLET TÁRSAS ÉRZELMI HELYZETE (É=5) ÁBRA: A DIÁKOK TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAI A TANÁROK MEGÍTÉLÉSE ALAPJÁN (É=5) ÁBRA: A LAKÓKÖRNYEZET TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAI (É=5) ÁBRA: ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁBRA A HÁROM CSOPORT TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAIRÓL (É=5) A DIÁKOK KÖRÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLAT ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA A SZOCIOLÓGIAI DIMENZIÓK SZERINT
3 28. ÁBRA: ISKOLAI OKTATÁSBAN ELHANGZÓ TÉMÁK ÉS GYAKORISÁGUK A DIÁKOK SZERINT N= ÁBRA: A DIÁKOKAT ÉRDEKLŐTÉMÁK ÉS GYAKORISÁGUK N= ÁBRA: A TÉMÁK, AMELYEKRŐL HALLOTTAK A DIÁKOK, ÉS GYAKORISÁGUK ÁBRA: A SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE ISMERETÉNEK OSZTÁLYZATAI (MAX. É= 5) ÁBRA: A BIZTONSÁG EGYES KÉRDÉSEINEK ISMERETSZINTJE (MAX. É=5) ÁBRA: MAGYARORSZÁG TAGSÁGA A BIZTONSÁG SZERVEZETEIBEN ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A NATO SZERVEZETÉBE (N=360) ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBA (N=360) ÁBRA: MAGYARORSZÁG KATONAI KONTINGENSSEL VESZ RÉSZT A DIÁKOK ISMERETE SZERINT (N=360) ÁBRA: MIÉRT OKTATJÁK AZ ISKOLÁK A TÉMÁKAT? ÁBRA: A BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK MEGSZERZÉSÉNEK INTÉZMÉNYEI (MAX. É=5) ÁBRA: KINEK A FELADATA A BIZTONSÁG GARANTÁLÁSA (N=360; FIÚ =172; LÁNY=188) ÁBRA: MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOMSZÉD ORSZÁGOKKAL (MAX. É= 5) ÁBRA: A DIÁKOK TÁRSAS ÉRZELMI ÁLLAPOTA ÁBRA: ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT A TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYOKRÓL ÁBRA: A DIÁKOK ELŐÍTÉLETEI ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLETEK:
4 BE VE ZETÉ S A diákok nemzetközi biztonsági rendszerek működésére vonatkozó ismereteit, valamint a pedagógusok oktatási gyakorlatát vizsgálva olyan értelmezési keretet kellett választanunk, amelynek segítségével megértjük annak a tudásnak a genezisét, amelyet mérünk. Előfeltételezésünk szerint ez a tudás nem szűkíthetőle csupán egy intézmény tevékenysége eredményének, még akkor sem, ha ebben a tevékenységben a primátust szándékolt közvetítésével mégiscsak az iskolai oktatás végzi. Tudnunk kell, hogy sok intézmény együtthatása eredményének kell tekinteni a teljesítményeket, amelyben véleményünk szerint elsődleges és taxatíve mérhetőhatása az iskolai oktatásnak van. A politikai szocializációban kitüntetett szerepük van a folyamatok hordozóinak, a politikai szocializáció ágenseinek, az intézményesített közvetítőknek is, hiszen a politikai szocializáció intézményesülése elsősorban a közvetítők intézményesülését jelenti. Ebben az alábbi intézmények szerepét említhetjük meg, a család, a kortárscsoport, az iskola, az ifjúsági mozgalmak, a vallási közösségek, a tömegkommunikáció, és a szubkultúra, mint a folyamatok elsődleges közvetítői. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közvetítők között mind időbeli, mind fontosságbeli különbözőségek vannak. Egyrészről elfogadjuk azt az alapfeltevést, amely szerint a politikai szocializáció folyamat jellegű, ahol különböző életkorú emberek tanulási folyamata és képességei kialakulása zajlik az egyes életkori szakaszokban, azok eltérőtartalmaival, másrészről azt, hogy ez a tanulási folyamat egyfajta visszahatást is magában foglal, azt, hogy a politikai szocializáció címzettjei is hatást gyakorolnak a politikai szocializációs gyakorlatban. Ennek megfelelően kérdeztük a különbözőéletkori csoportokhoz tartozó fiatalokat, és ugyan ezen 4
5 ok miatt voltunk arra is kíváncsiak, hogy milyen eltérések tapasztalhatók az életkori dimenziók mentén. Értelmezésünk szerint a politikai szocializáció folyamatában egy adott nemzet politikai kultúrája kerül átadásra, amely magában foglalja meghatározott, történelmileg kialakult normák, értékek és attitűdök előítéletek átadását, átvételét, megtanulását, elsajátítását, a maga teljes bonyolultságával egyetemben. Természetesen itt számolnunk kell mind a látens, mind a manifesztált igényekkel és hatásokkal is. Ezért kérdeztünk rá a vizsgálat során olyan társas érzelmi viszonyokra, amelyek az emberi együttélés alapját képezik, így kérdéseinkben megjelentek a tantestületek, a diákok és a lakókörnyezet társas érzelmi viszonyait firtató panelek is. Dolgozatunkban ennek az elméletnek megfelelően vizsgáljuk a biztonsági ismereteket, és a közvetítőágensek közül elsősorban is az iskola hatását, mint olyan szocializációs intézményi hatást, ahol a szándékolt hatások között, még ha esetenként csak a tanári óravázlatok szintjén is, megjelenik valamilyen formában és mértékben a nemzetközi biztonsági ismeretek közvetítése, amely más hatásokkal együtt adja azt a tudást és véleményt, amelyet a dolgozatokban a hallgatók megfogalmaztak. A politikai szocializáció még egy aspektusa tarthat érdeklődésünkre számot, nevezetesen az, hogy e folyamat során többféle politikai rendszer is elsajátítódik, így meg kell különböztetni a nemzetközi politikai rendszert, a nemzeti politikai rendszert, a helyi hatalmi viszonyokat, valamint a családot, mint hatalmi szerkezetet. A politikai rendszer különbözőintegrációs szintjei a politikum különbözőminőségeit is jelentik, ezért másként vetődik fel a rendszer egészének elsajátítása, és megint másként a közvetlen környezet, vagy az adott település politikai viszonyainak elsajátítása. Ez a jelenség figyelhetőmeg véleményünk szerint abban is, hogy sok interjúalany a véleménynyilvánító, vagy számára hosszúnak tűnőkérdésre nem válaszolt. E mögött nem minden esetben a nem-tudás húzódik meg, hanem sokkal inkább a személyes 5
6 érintettség hiánya, vagy az értelmezési keret nem ismerete, esetleg azok nem kellő motiváló kényszere. Vizsgálatunkban ezért rákérdeztünk a szomszédos országokkal kapcsolatos véleményekre, pontosabban arra, milyennek értékelik a tanárok illetve a diákok Magyarország kapcsolatait a szomszédos országokkal. Munkánkban törekedtünk arra is, hogy a politikai szocializációs folyamatból azokat a tényezőket ragadjuk meg, amelyek az iskolai szocializáción keresztül az iskolai oktatási folyamatban érhetők tetten. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az eredmények nem szűkíthetők le az iskola eredményének, hanem a többi szocializációs ágens összhatásaként értelmezhetők csak, ám jelenleg csak az iskolai oktatásban találunk olyan szándékolt hatásokat a jelzett ismeretek átadására vonatkozóan, amelyek véleményünk szerint manifesztálódhatnak, így a többi ágens ezt a hatást csak kiegészítheti, erősítheti, bővítheti, vagy akár ki is olthatja. Nem beszélve azokról a médiahatásokról, amelyek a botrányinformáció közvetítésről szólnak, vagy azokról a politikusi megnyilvánulásokról, melyekben ez a kapcsolatrendszer vagy etnocentrikus felhanggal, vagy a nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyásával, kishitűméricskéléssel beszélnek az ország, a magyar társadalom helyzetéről. Ezért elsőrendű kérdés, vajon mit és hogyan tanítunk arról a biztonságpolitikai szövetségi rendszerekről, amelynek tagjai, és egyben haszonélvezői vagyunk, amelyek alapelveik szerint képesek garantálni az országunk biztonságát, fejlődést, ám nem ringatózhatunk abban a hamis illúzióban, hogy ez olyan egyoldalú kötelesség, amely csak a partnerektől kérhető számon, hanem megértjük azt is, hogy a biztonsági rendszerek működésének garanciája a tagállamok kötelezettségei teljesítésének az összessége. S mint minden más hasonló együttműködés, a jogok, és kötelezettségek összhangját várja el a tagoktól, így a Magyar Köztársaságtól, annak állampolgáraitól is. 6
7 Tehát azt gondoljuk, hogy a biztonságról a biztonsági szövetségi rendszerekről szóló ismeretek átadása nem csak az iskola feladata, - bár jelenleg az egyetlen olyan intézmény, ahol szervezetten folyik a téma oktatása -, hanem a társadalomnak, annak valamennyi intézményének részt kell venni állampolgárai tudatos politikai kötelezettségvállalásának a megszületésében, fenntartásában, fejlesztésében, ezzel hozzájárulva a szövetségesi kötelezettségek teljesítésének elfogadásához. Az oktatás ennek csak egyik eleme, nem egyetlen, de kétségtelenül a legjelentősebb eleme. A MI NT ÁRÓL, A KU TA TÁ SRÓL A vizsgálatot Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma megbízása alapján a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata végezte azzal a céllal, hogy megismerjük a tanárok és a diákok ismereteit, véleményét, politikai állásfoglalását a biztonság, a nemzetközi biztonsági szervezetek, a Magyar Köztársaság szerepéről a biztonsági rendszerekben, továbbá képet kapjunk azokról a sajátosságokról, amelyek a téma oktatását kísérik. A vizsgálatba az ELTE másoddiplomás képzésére jelentkezett társadalom és állampolgári ismeret szakos tanárkollégákat, azok iskoláit, az általuk tanított osztályokat vontuk be, azt is kockáztatva, hogy a vizsgálat nem éri el a szociológiai vizsgálatoknál megkövetelt reprezentativitás mértékét. Kértük a kollégákat, hogy a diákoknak, az órákon általában szokásos segítségen kívül más segítséget ne adjanak, mert abban az esetben nem a tudásról, hanem a segédeszközök használatáról kapunk választ. A vizsgálatba bevont személyek létszáma 23 főtanár és 360 fődiák. A minta kiválasztása során reprezentativitásra törekedtünk a diákok esetében a nem az 7
8 iskolatípus és a lakhely szerinti dimenziókban. A vizsgálatot az általános és a középiskolák diákjaira terjesztettük ki szakiskolai tanulók alacsony érintettségük miatt nem kerültek be a mintába. A vizsgálat helyszínei nagyjából megfelelnek Magyarország településstruktúrájának, és a települések iskolastruktúrájának is. Az életkori dimenzióban csak azokat az életkorokat vizsgáltuk, ahol ezek a kérdések szerepeltek a tananyagban, így a éves életkorúak alig szerepelnek mintánkban. A kísérlet esetleg arra is lehetőséget adhat egy későbbi másodelemzés során, hogy összehasonlítsuk a diákok énképét a pedagógusok által visszatükrözött képpel, és megvizsgáljuk a torzítások milyen irányba, milyen módon történnek. Jelen kutatás azonban csak az alapadatok elkülönített elemzésére terjed ki, erre szól csak a kutatók megbízása. A vizsgálat időpontja: január-március hónap. A kutatás felelőse: Dr. Szabolcs Ottó kandidátus, történész, ELTE, docens A kutatás vezetője: Dr. Mucsi József Ph.D. szociológus,wekerle Sándor Üzleti Főiskola,docens A kutatás végrehajtásában részt vett: dr. Ikotics Anna Tamás Ilona Tóth Anna Tóth Ádám A társadalom és állampolgári ismeretszak hallgatói, akik a kérdőíves lekérdezést vezették 8
9 PE DA GÓGU SOK KÖ RÉ BE N VÉ GZ ET T VIZS GÁ LA T 1. ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA A tanári mintában 23 fő, az ELTE Történeti Intézet posztgraduális képzésének hallgatója vett részt, a vizsgálatra jelentkezés önkéntes volt, az adatok számítógépes rögzítése után a kérdőíveket a kutatási szabályok betartásával megsemmisítettük. Ha a minta eloszlását vesszük alapul, azt látjuk, hogy az iskolai osztályoknál nem 23 db szerepel, hanem 38. Ez abból fakad, hogy a kollégák nem csak egy osztályt tanítanak, hanem többet, sőt egy iskolán belül is található általános (5 db), gimnázium (20 db), és szakközépiskola (9) is. Az évfolyam szerinti megoszlás is eltér a tanárok számától, 5-8 évfolyamos osztály 5 db, 9-10 évfolyamos 13 csoport, évfolyamos osztály 15 db szerepel az oktatott osztályok között. Ez is az előzőekkel magyarázható. Az osztálylétszámok majdnem optimálisak, több mint 2/3-uk 30 főalatti, és összesen csak 6 csoport esetében beszéltek a megkérdezettek 30 fő feletti létszámokról, ám azért a képet bonyolítja, hogy alig egy negyedük tanít csak optimális osztályszámot, a résztvevők fele több mint nyolc osztályt tanít, és további 9
10 egy negyede 6-8 osztályt tanít. Ha figyelembe vesszük az egyéb tanári leterheltséget, akkor azt gondolhatjuk, ez a munka minőségének a romlását is magában hordozhatja. A településszerinti megoszlás nagyjából követi a magyar települések arányát, bár jelen dolgozatban különös szerepet nem szántunk ennek a demográfiai mutatónak, nem tartalmaz a kutatási cél szempontjából semmiféle releváns információt, mint ahogy a nemek szerinti és az életkori mutatók sem. 2. ÁBRA: OKTATOTT TÉMÁK A biztonság kérdéseinek oktatására vonatkozó kérdésünk során igyekeztünk differenciált zárt kérdést feltenni, amelyben megfogalmaztuk a lehetséges válaszokat is, amelyek közül a megkérdezettek választhattak. Úgy gondoltuk, hogy a direkt biztonság mellett jelentős szerepet játszik a biztonságérzet kialakulásában a globalizáció, vagy a multikulturalitás kérdéseinek elsajátítása értelmezése is, amelyek inkább a szubjektív biztonsághoz kapcsolódnak. Megállapítottuk, hogy a leginkább oktatott téma a globalizáció jelenségvilága (27 tanegységben), ezt követi a szomszéd országokkal való együttműködés (18 tanegység), valamint az európai közösség biztonsági kérdéseinek oktatása (18 10
11 tanegység). Fontossági sorrendet is sejtethet az a jelenség, melyben a nemzetközi biztonság(14 tanegység) és a nemzeti érdekek (13 tanegység) közel azonos súllyal szerepelnek az oktatott témák között. Nagy valószínűséggel igazolható az a megállapítás, hogy az egyén a saját (lásd. nemzetbiztonság) szubjektív biztonságérzetét természetes közegként fogja fel, és a biztonsági környezetről való érdeklődése ettől a színtértől koncentrikusan kifelé terjedve csökken. A jelenlegi nemzetközi helyzetben (gazdasági válság) érthetőa globalizációtól való félelem, amely a személyes és a nemzeti biztonságot is veszélyezteti. Talán ez az oka az iránta megnyilvánuló fokozottabb érdeklődésnek is. A szomszéd országok nagyon alacsony fokú biztonsági veszélyt jelentenek, az európai környezet pedig nagy valószínűséggel inkább a biztonság zálogaként jelenik meg, ezért alacsonyabb a faktor súlya a többinél. Véleményünk szerint ez a struktúra megfelelően tükrözi azon ismeretek súlyát a képzés rendszerében, amelyet joggal várhat el a társadalom az iskolától, mint közvetítőaktortól. Ha az egyes iskolatípusokat vizsgáljuk, nem találunk minőségi eltérést az egyes témák oktatási struktúrájában, de itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy az egyes iskolatípusokban ugyan azok a tanárok oktatnak. Ha eltérést feltételezünk, akkor legfeljebb az egyes kérdéskörök mennyiségében, minőségében, mélységében fedezhetnénk fel ilyeneket. Erre vonatkozó kérdést azonban nem tettünk fel direkt módon. A témák sorrendje a következő. 1 helyen a globalizáció (27 tanegység), 2-3. helyen egyenlőfaktorsúllyal a szomszéd országokkal kapcsolatos biztonság illetve európai biztonság (18-18 tanegység) szerepelnek. A sorban a 4. a nemzetközi biztonság kérdése (14 tanegység), 5. a nemzeti biztonság kérdése (13 tanegység), 6. a multikulturalitás (12 tanegység), 7. nemzeti biztonság (11 tanegység), 8. az országvédelem (7 tanegység).véleményünk szerint ez egyben a szubjektív 11
12 biztonságérzés értelmezésének egyéni értékrendbeli sorrendje, ami fontossági sorrendet jelent. Meghúzódhatnak mögötte olyan tudati tényezők is, hogy a NATO és az EU tagság olyan biztonsági garanciákat jelent, melynek következtében az országvédelem, a magyar nemzeti érdeket, az ország biztonságát közvetlenül veszélyeztetőtényezők nem merülnek fel napjainkban. A veszélyt a globalizáció jelenti valójában az előzőekben felsorolt tényezők közül. 3. ÁBRA: BIZTONSÁGI TÉMÁK TERVEZÉSE AZ ISKOLÁKB AN A biztonságról szóló témák elsősorban a helyi tantervekben szerepelnek (22 tanegység). Az általános iskolákban és a szakközépiskolában néhány helyen a helyi tanterven kívül valósítják meg az oktatást. Szakköri tevékenység a megkérdezettek által képviselt iskolák közül egy foglalkozik a témákkal a magasabb iskolatípusok esetében, igaz gyér számban, előfordulnak egyedi megoldások. (vetélkedők, találkozók, viták, beszélgetések, stb.). Nagy valószínűséggel többet érdemelnének 12
13 ezek a témák az iskoláktól, de ismerve a feléjük megfogalmazódó sokféle igényt, a tanórai keretek között ennél több időnem fordítható rájuk. Érdemes lenne megfontolni a döntéshozóknak egy olyan pályázati rendszer kialakítását, amelyben a tanórán kívüli, - akár szakköri programokkal, akár versenyekkel, vetélkedőkkel-, programok támogatásával, de eljuttatni a fiatalokhoz a biztonságról szóló információkat. Ehhez azokat a pedagógusokat külön is lehetne honorálni, akik részt vesznek ebben a pluszfeladatban, továbbá a szakkörök bizonyos működési költségeihez is lehetne biztosítani forrásokat. Így érvényesülhetne a több munkáért több honoráriumot elvet a tevékenységek felpezsdítése érdekében. Legfőképpen ezek a forráshiányok nem teszik érdekeltté a tanerőt ebben a kérdésben, hiszen a szülők az érettségi megfelelést és/vagy a felvételin szereplést kérik számon az iskolától, és ezek közt a fentebb említett kérdések nem nagyon szerepelnek. 13
14 4. ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁRA FORDÍTOTT IDŐ A témák oktatására az iskolák kétötödénél nincs lehetőség arra, hogy külön foglalkozzanak azokkal. A tanárok érdeklődése, leleményessége lesz abban a döntő, hogy mivel és milyen mértékben foglalkoznak a kérdésköröket illetően. Egy gimnáziumi tanegységnél foglalkoznak tanórán kívüli időkeretben, ám valamennyi iskolatípusban, ha tervezték is a témát, akkor is a legjellemzőbb a 2-3 óra biztosítása, de vannak olyan iskolák, ahol valamennyi téma elrendezésére egy tanóra áll rendelkezésre. Abban, hogy a szakközépiskolákban jellemzőbb a 3-4 tanóra valószínűleg az húzódik meg, hogy a továbbtanulásra felkészítés gúzsa nem köti meg annyira a tanár kezét más témakörök kapcsán, mint a gimnáziumokban történhet. A gimnáziumi tanegységekben pedig azért jelenik meg a tanórán kívüli időkeretben való foglalkozás (szakkör), mert ez a foglalkozási forma a speciális érdeklődőket elégíti ki, valószínűleg a továbbtanulási szakirányuk és motivációjuk is ebbe az irányba tendál. Az általános iskolák esetében biztató jelenség, bár nem általánosítható jelenség, hogy gyakran két-három órát is fordítanak a biztonság problémakörének taglalására, a szakiskolák esetében mindhárom eshetőség megtalálható, de sem az általános, sem a szakiskolák, sem a szakközépiskolákban nem találunk tanórán kívüli 14
15 foglalkozásokat. Az általános iskolások esetében az érdeklődés hiánya életkorból, a szakiskolások, szakközépiskolások esetében pragmatizmusból fakad. Általában ugyan ezt tapasztalhatjuk más témák oktatása kapcsán megfigyelt érdeklődésre, aktivitásra is. 5. ÁBRA: OKTATOTT BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS SZERVEZETEK Az oktatott biztonsági szervezetek között preferált helyet foglal el napjainkban az Európai Unió (28 tanegység), azt követi a NATO (22 tanegység), de a korábbi felmérésekhez képest jelentősen megnövekedett az ENSZ (22 tanegység) oktatása. Helyenként szó van a Visegrádi-4 országokról is, bár ez az előzőtémák közel felénél, harmadánál kevesebb tanegységben (11). Alig esik szó az EBESZ-ről, a Békepartnerségről, a G-10 országainak szerepéről. Gimnáziumi csoportoknál (3 tanegység) szerepel csak a G-10, ugyan úgy, mint az EBESZ. Ez a kép egy differenciált oktatási koncepciót mutat be számunkra, de azért arról is szól, hogy a pedagógusok többségénél a biztonság kérdése továbbra is elsősorban katonai, esetleg politikai biztonságot jelent. Az egyéb szervezetek között szerepelt a CIA, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal, és más konkrét szervezetek. Egyéb belsőarányokban nincs eltérés, a leginkább érzékenyek a biztonság kérdéseinek oktatására a 15
16 gimnáziumok, szinte valamennyi témát oktatják az itt dolgozó pedagógusok, a szakközépiskolákban csak az EU, a NATO, az ENSZ, a Visegrádi-4-ek és a békepartnerség jelenik meg a tanórákon. Az általános iskolákban csak az EU, a NATO, és az ENSZ szerepel, a szakiskolákban ehhez kapcsolódik még a békepartnerség is. Ez a megállapítás kapcsolódik az előzőalkérdésnél megfogalmazottakhoz, nevezetesen a témák kiválasztásának differencia specifikája elsősorban az életkor, ezt követi az iskolatípus, amelyhez különbözőkarrier mobilitási elképzelések kötődnek. A gimnáziumból elsősorban a felsőoktatási intézménybe történőbejutás a motiváló tényező, ehhez pedig hozzátartozik az ilyen irányú ismeretek birtoklása is. 6. ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁNAK INDOKLÁSA Kíváncsiak voltunk a kutatás során arra is, vajon miért tartják a kollégák szükségesnek e témák oktatását. Ezek a válaszok segítségünkre lehetnek abban, hogyan teremthetjük meg a pedagógusok motiválását olyan esetben, amikor semmi nem kötelezi őket arra, hogy ezeket a fontos kérdéseket feldolgozzák, és megtanítsák a fiatalokkal. 16
17 Esetlegesen választ adnak ennek ellenkezőjére is, vajon mi az oka annak, hogy sok helyen nem szánnak rá időt, nem érzik szükségét annak, hogy a tananyagba beépítsék azokat. Két kiemelkedő motivációt találtunk, az egyik szerint a biztonságról, a biztonsági szervezetek működéséről szóló tudás az általános műveltség része, a másik kimagasló vélemény szerint a tudatos állampolgári ismeretek részét képezik ezek az ismeretek. Mind két motívum nagyon tiszteletreméltó szándékra utal, nevezetesen az húzódik meg mögöttük, hogy az egyén felelős a környezetéért, felelős saját maga és környezete biztonságáért, ha szükséges, akkor áldozni is köteles érte. Ez egy korábbi vizsgálatunkhoz képest jelentős előrelépés, mert ott még nagyobb volt az a felfogás, ami a korabeli tömegkommunikáció és politikai propaganda eredményeként alakult ki, tudniillik majd a NATO és az EU megvéd bennünket. Lehet, hogy a mostani válaszokban ott húzódik az a keserűtapasztalat is, hogy pusztán csak azok nem képesek védelmet nyújtani számunkra, abban jelentős szerepet kell vállalni az egyéneknek, a mikro és makro közösségeknek is. Szerepelnek még, bár kisebb súllyal a biztonságérzet növelése, a biztonságra fordított költségek elfogadás, a nemzetközi összefogás szükségessége, a saját szerepvállalási kedv növelése is. A szakközépiskolák megfogalmaztak egyéb indokokat is, de ezek mind egyedi indokok voltak, amelyek nem lépnek túl az általános hibahatáron, ezért felsorolásuktól eltekintünk. Fontosak ezek a megállapítások, mert látszanak mögötte olyan törekvések is, amelyek talán teljes társadalmi létünkre vetítve is alkalmasak lehetnek az öngondoskodás tudatának kialakítására a felnövekvő fiatalok körében. Egy individualizálódott, és eléggé atomizálódott társadalomban erre égetőszükség van, és ha ez a biztonság kérdéseinek a kapcsán is erősödik, akkor másodlagos társadalmi hozama is jelentős. 17
18 7. ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a pedagógusok hogyan minősítik Magyarország nemzetközi kapcsolatait általában. Erre a kérdésre is tanegységenként osztályoztuk a válaszokat, zárt kérdéseinkre, mint az iskolában szokásos 1-5 terjedő osztályzatot adhattak, amiket transzformáltunk szöveges értékeléssé. Elmondhatjuk, hogy a válaszadók közül jelentősnek (5 osztályzat) Magyarország nemzetközi kapcsolatait senki sem minősítette. Jónak (4 osztályzat) tartja a válaszadók több mint harmada (8 fő), közepesnek tartja 10 fő, a megkérdezettek közel fele, megfelelőnek 3 fő, és nem megfelelőnek 2 fő. Érdekes megfigyelni, hogy az általános iskolában tanítók közül senki nem minősítette nem megfelelőnek nemzetközi kapcsolatainkat, de közülük csak egy főminősítette jónak azt. Sokkal differenciáltabb a minősítése a szakközépiskolában tanítóknak, és mintha kicsit elfogultabban tekintenének kapcsolatainkra a gimnáziumi tanárok. Bár ezt az utóbbi kitételt nem állíthatjuk teljes biztonsággal, ugyan is e mögött szélesebb körű tájékozottság, magasabb színvonalú felkészültség és még sok egyéb más is meghúzódhat. 18
19 Ennek érdekében megvizsgáltuk, hogy egy másik dimenzióban, másik demográfiai mutatóban hogyan oszlik meg az értékelés. Hipotézisünk szerint egy másik, a település jellemzőszerinti mutató, talán magyarázatot ad arra, hogy milyen tényezők lehetnek a korábban felvázolt jelenség mögött. Ezt Robert K. Merton azon elméletére alapoztuk, amelyben a lokális és a kozmopolita befolyásolók világlátásáról, érdeklődési köréről, tájékozódásáról írt. Ebben a művében azt fogalmazza meg, hogy a lokális befolyásoló elsősorban a helyi dolgok iránt érdeklődik, információit a helyi lapokból meríti, míg a kozmopolita befolyásolót elsősorban a világ dolgai érdeklik, tájékozódni az országos lapokból szokott. 1 SZERINT 8. ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A TELEPÜLÉSEK Nagy valószínűséggel igaznak bizonyul hipotézisünk, ugyan is a Budapesten tanító tanárok fele közepesnek, másik fele jónak tartja nemzetközi kapcsolatainkat, a nagyvárosok lakói között is a közepes és a jó minősítés jelentkezik, 1 Merton K. Robert: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó Budapest p. 19
20 bár 1 fő csak megfelelőnek tartja azokat, míg a kisvárosiak között 1 fő nem megfelelőnek, 1 főmegfelelőnek és 2-2 főközepesnek és jónak, a községekben tanítók nem megfelelő, megfelelőés közepes minősítést adtak. A falun élőválaszadónk közepessel minősítettek. Mindazonáltal azt látjuk, hogy bármely dimenziót is vizsgáljuk, a válaszadók értékelésére a közepes (10 fő válaszadó) minősítés a jellemző, de ezt követi nagyságrendben a jó (8 főválaszadó) minősítés, és elenyésző azok száma, akik ennél kedvezőtlenebbül ítélték meg nemzetközi kapcsolatainkat. Azok is a települési lejtőn lefelé haladva találhatók. Ebből a szempontból a falusi válaszadó (1 fő) nem mérhetőstatisztikailag. Mint már jeleztük ezekre a felvetésekre teljes bizonyossággal nem lehet szignifikáns választ adni, mivel ilyen jellegű megkérdezés nem történt, így a felsejlőokok inkább a kutatói tapasztalatok alapján megfogalmazott feltételezés. 9. ÁBRA: MAGYARORSZÁG EURÓPAI KAPCSOLATAI Magyarország európai kapcsolatainak minősítésénél hasonló eredményt tapasztalhatunk, bár a belsőarányok némileg módosultak. Összesen egy fő jelezte, hogy európai kapcsolatainkat nem megfelelőnek tartja, és abban a nemzetközi kapcsolatokkal egyezés van, hogy senki sem minősítette ezeket a kapcsolatokat sem kiválónak. 20
21 A legdifferenciáltabb képet a szakközépiskolában tanító tanárok esetében látjuk, értékelésük a nem megfelelőtől a jó minősítésig terjednek, de a dominancia körükben is a közepes osztályzaton van. A gimnáziumi tanárok esetében a legerősebb érték a közepes minősítés (5 fő), de majdnem ugyan ilyen mértékűa jó osztályzat (4 fő) is. 14 fő úgy véli, hogy európai kapcsolataink közepes (3) osztályzatot érdemelnek, 7 főosztályozná jó (4) érdemjeggyel, 4 főelégséges (2) osztályzattal honorálna, és 1 főbuktatna az európai kapcsolatok milyensége kapcsán. Ha mint az iskolában tennénk és átlagot 2 számolnánk, és/vagy megnéznénk a moduszt 3, akkor azt tapasztalhatnánk, hogy a tanárok Magyarország európai kapcsolatait jobb érdemjeggyel értékelnék mint a nemzetközi kapcsolatait. Az átlag a nemzetközi kapcsolatok esetében 3.0, az európai kapcsolatok esetében ez a szám 3.4 volt. Valószínűleg a tömegkommunikáció hatása is szerepet játszik ebben, hiszen a híradásokban is folyamatosan az európai eseményekről van szó, és kevésszer a nemzetközi szerepeink teljesítéséről. A moduszt, a leggyakrabban előforduló értéket néztük még meg, és azok is előzőmegállapítzásainkat támasztják alá, a nemzetközi esetén (10) az európai esetén (14) a modusz, és azt mutatja, hogy mindenestől mind két esetben közepes a szerepünk, azonban az európai kapcsolatainkban ha kevéssel is, de jobbnak tűnik helyzetünk. 2 Matematikai átlag 3 Leggyakrabban előforduló érték (osztályzat) 21
22 10. ÁBRA: A DIÁKOK ÉRDEKLŐDÉSE A TÉMÁK IRÁNT A tanárok válaszai alapján megállapítható, hogy diákjaik általában érdeklődnek a biztonság kérdései iránt, azonban a leginkább differenciáló tényezőaz iskola típusa szerint figyeltük meg. Olyan iskolatípussal nem találkoztunk, ahol egyáltalán nincs érdeklődés, amely az elégtelen (1) osztályzatot jelentette, és csak a szakközépiskolákban jeleztek a vizsgálatba bevont pedagógusok egy csoportot, ahol a diákok teljes mértékben foglalkoznak jeles (5) szinten a jelzett kérdéskörökkel. Egy pedagógus nem válaszolt kérdésünkre, aminek okát nem tudjuk. A legjellemzőbb a minta esetében az, hogy a diákokat csak egyes kérdések foglalkoztatják (12 tanulócsoport), ez az iskolai osztályzás során a jó (4) osztályzatnak felelt meg, ezt követi azok csoportja,összesen 7 csoport, akiket közepes (3) osztályzat szintjén foglalkoztatja a jelenség, és elég magas azoknak a csoportoknak a száma, amelyeket alig érint meg, ez 7 csoport, osztályzatuk elégséges (2). Az általános iskolások és a gimnáziumban tanulók körében arányaiban megegyezést tapasztaltunk, a szakiskolások körében igen gyér ez az érdeklődés, és a szakközépiskolákban találtuk a legdifferenciáltabb képet. Talán az lehet ennek az oka, hogy az általános iskolában e kérdéseknek, vagy jelenségeknek a kockázata még nem értelmezhetőteljes mértékben, a szakiskolákban az oktatásicélok nem ebbe az irányba 22
23 mutatnak, alig szükséges beszélni róla. A szakközépiskolák diákjai életkoruknál fogva érettebben, de differenciáltabban kezelik a kérdéskört, és a gimnáziumokban ismét jellemzőlehet a továbbtanulási szándékok szerinti motiváltság. A medián 4 értéke az érdeklődésnél közepes (3) osztályzatot kapott és a szórás inkább a jó felé tendál. 11. ÁBRA: A DIÁKOK TUDÁSSZINTJE A mintába bevont pedagógusok megítélése szerint nem csak a diákok érdeklődése differenciált, hanem ugyan ez figyelhetőmeg a tudásukról is. A tanórai mérések alapján a pedagógusok szerint olyan diák, vagy tanulócsoport nem található, akinek, amelyiknek a tudása jeles (5) osztályzatot érdemelne. A leginkább az jellemző a diákokra, hogy közepes (3) szintű tudással rendelkeznek, ez összesen 11 tanulócsoportnál állapítható meg. További 5 tanulócsoportnál jeleztek a válaszadók elégséges (2) érdemjeggyel honorált osztályt, és meglepően magas, egyharmada az összes osztálynak a száma (9 tanulócsoport), akiknek a minősítése iskolai nyelven elégtelen (1). 4 A sorba rendezett összes érték közül a középsőhelyet elfoglaló érték, ettől jobbra és balra egyforma számú érték áll. 23
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán
A nappali tagozatra felvett gépészmérnök és műszaki menedzser hallgatók informatikai ismeretének elemzése a Budapesti Műszaki Főiskolán Kiss Gábor BMF, Mechatronikai és Autótechnikai Intézet kiss.gabor@bgk.bmf.hu
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT - MAJER ANNA - VERÉB SZILVIA-
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenK ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a
Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008
RészletesebbenAz Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei
Az Országos Kompetenciamérés intézményi eredményeinek értékelése és a tanulói teljesítmények növelésének lehetőségei 1. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek értékelése (2014-2017) Iskolánk tanulói
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenÖsszefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről
Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy
RészletesebbenKérdőíves elemzés a Fecskepalotáról
Fecskepalota Szép Jelen Alapítvány Kérdőíves elemzés a Fecskepalotáról Készült az Erzsébet-program által kiadott kérdőív segítségével Készítette: Hegyi Bella 2014 1 Tartalomjegyzék Táblajegyzék... 2 1.
RészletesebbenA tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
RészletesebbenAz iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Tanórai számonkérés formái: - szóbeli felelet - írásbeli számonkérés - gyakorlati számonkérés Az írásbeli beszámoltatás formái,
RészletesebbenTANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM
E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12
RészletesebbenHallgatói elégedettségi felmérés
Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenA partneri elégedettség és igény elemzése
Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE tanév
AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS INTÉZMÉNYI EREDMÉNYEINEK ELEMZÉSE 2015-2016. tanév Ányos Pál Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Nagyesztergár A kompetenciamérésről A 6., a 8. és a 10. évfolyamos
Részletesebben2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
RészletesebbenTanulási környezetek és tanulási utak
XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eszterházy Károly Főiskola, Eger 2013. november 7-8-9. Tanulási környezetek és tanulási utak Imre Anna Ercsei Kálmán Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Kutatási
Részletesebben3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
3/g A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai 1. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerekek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult,
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 09. január / A felmérés célja és módszere 09. januárjában a záróvizsgán részt vett szociális munka
RészletesebbenMérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg):
Mérési eredmények adatai, elemzése (országos mérések, kompetenciamérés eredménye öt tanévre visszamenőleg): Országos kompetenciamérés: A Telephelyi jelentésből megállapítható, hogy az épület közepes állagú,
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0
A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és
Részletesebbenes országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben
2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és
RészletesebbenÁltalános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből
Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének
RészletesebbenPályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon
1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos
RészletesebbenMatematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat
Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,
RészletesebbenA 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján
A 2012-es kompetenciamérés elemzése a FIT-jelentés alapján 2012 tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV
TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2014-es évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2015. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
RészletesebbenFELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL
Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2015-ös évi kompetenciamérésének értékelése 2016. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
RészletesebbenElemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés
Elemzés és intézkedési terv - kompetenciamérés Jedlik Ányos Gimnázium 2018. június 29. 1 A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV Tartalom A KOMPETENCIAMÉRÉS ELEMZÉSE, INTÉZKEDÉSI TERV... 2 TÖRVÉNYI
RészletesebbenFIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában
FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló
RészletesebbenTANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK
1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév
RészletesebbenOktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 2017/18. tanév őszi félév
Oktatói Munka Hallgatói Véleményezésének eredményei 217/18. tanév őszi félév Az Eszterházy Károly Egyetem Szenátusa a 217. november 29-i ülésén elfogadta az új Oktatói, Kutatói Teljesítményértékelő Rendszert
RészletesebbenGyakornoki szabályzat
A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenGépészmérnöki és Informatikai Karának
A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 2009/2010 TANÉV II. FÉLÉVÉRE VONATKOZÓ KURZUSÉRTÉKELÉSE Készítette: a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenA Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)
A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenA mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében
Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája
RészletesebbenA Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése
A Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Tóth László Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése 2017. június 10. Készítette: Karenyukné Major Ágnes I. A telephely épületének
Részletesebben1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika
1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,
RészletesebbenA telephely létszámadatai:
Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve
RészletesebbenAz értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban
Szekeres Klára Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban Bevezetés A főiskolai oktatásban 1997 óta oktatom az értékelemzést, eleinte a Könynyűipari
RészletesebbenJÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről
JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről 2009/2010 TARTALOMJEGYZÉK SZÜLŐK... 3 1. A kérdőívek kiosztásának és kitöltésének sikeressége...
RészletesebbenTisztelt Igazgató Asszony/Úr!
1 Tisztelt Igazgató Asszony/Úr! Az Országos kompetenciamérés elemzésében komoly kiegészítő adatokat jelentenek az iskolák különböző jellemzőiről szerzett információk. Az alábbi kérdésekre adott válaszai
RészletesebbenBÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.
BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség
RészletesebbenIskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés
2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség
RészletesebbenDr. László Miklós. A hatástól az értésig
Dr. László Miklós A hatástól az értésig Dr. László Miklós A hatástól az értésig Bevezetés 2013-ban immár hetedik alkalommal került sor egy olyan kutatásra, mely témája a tinédzserek és a média kapcsolata
Részletesebben2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása
2. A 2016.évi Országos kompetencia mérés eredményeinek feldolgozása A 2016.évi Országos kompetenciamérésen résztvevő 10 évfolyamos osztályok osztályfőnökei; a könnyebb beazonosíthatóság végett: 10.A: Ányosné
RészletesebbenSZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE 44 válasz alapján. 1. Hányadik évfolyamra jár legidősebb iskolánkba járó gyermeke?
SZÜLŐ-KÉRDŐÍV KIÉRTÉKELÉSE válasz alapján Az iskola vezetősége novemberében arra kérte a szülőket, hogy e kérdőív kitöltésével segítsék az iskola fejlődését és adjanak visszajelzést arra, hogy látják az
Részletesebben11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot
11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2016/2017-es tanév I. félév. Testnevelő tanárok
2. számú melléklet Oktatói munka hallgatói véleményezése 2016/2017-es tanév I. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország meghatározó felsőoktatási intézménye.
RészletesebbenKecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája 2016-os évi kompetenciamérésének értékelése Készítette: Knódel Éva 2017. június 17. I. A telephely épületének állapota és
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenOktatási kínálatunkról
Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó
RészletesebbenHétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon
RészletesebbenA évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése
A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.
RészletesebbenA nevelés-oktatás tervezése I.
A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenA SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása
A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő
RészletesebbenPartneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV
ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Részletesebben2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE
BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer
RészletesebbenTanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre
RészletesebbenA pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenA 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában
A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.
RészletesebbenVarga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu
Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi
RészletesebbenSzülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)
Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek
RészletesebbenMunkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008.
Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Vizsgálat tárgya: munkatársi elégedettség Kutatás módszere: 1-5-ig megválaszolható zárt típusú kérdéseket tartalmazó önkitöltős kérdőív (papíralapú) Adatfelvétel
RészletesebbenSIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés
FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenMárki Sándor Általános Iskola
Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához
RészletesebbenA 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium
A 2014.évi országos kompetenciamérés értékelése Kecskeméti Bolyai János Gimnázium Iskolánkban a 10 évfolyamban mérik a szövegértés és a matematikai logika kompetenciákat. Minden évben azonos korosztályt
RészletesebbenJA45 Cserkeszőlői Petőfi Sándor Általános Iskola (OM: ) 5465 Cserkeszőlő, Ady Endre utca 1.
ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉS EREDMÉNYEINEK ÉRTÉKELÉSE LÉTSZÁMADATOK Intézményi, telephelyi jelentések elemzése SZÖVEGÉRTÉS 2016 6. a 6. b osztály 1. ÁTLAGEREDMÉNYEK A tanulók átlageredménye és az átlag megbízhatósági
RészletesebbenAz Országos kompetenciamérés
Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről
RészletesebbenA 2015/2016-os és a 2016/2017-es tanévben végzett nyolcadikos tanulóink tanulmányi eredményei a középiskolák 9. és 10. évfolyamán
Bethlen Gábor Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 200232 Levelezési cím: H - 4400 Nyíregyháza, Gomba utca 7. Telefon és Fax: +36(42)406-079/18; E-mail: info@bethleniskola.hu
Részletesebben2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge
9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenOktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok
Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory
RészletesebbenFeladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés
4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos
RészletesebbenFÜGGELÉK XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY
FÜGGELÉK SÁIK Dornyay Béla Tagiskolája XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY Az értékelés, minősítés helyi szempontrendszere 2015. Salgótarjáni Általános Iskola Dornyay Béla Tagiskolája Értékelés,
RészletesebbenSzülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)
Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü
RészletesebbenWEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA
WEKERLE SÁNDOR ÜZLETI FŐISKOLA OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSE Budapest 2018. 1 1. Bevezetés A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola fontosnak tartja, hogy az oktatás színvonalának emelése érdekében rendszeresen
RészletesebbenOrszágos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012
Országos kompetenciamérés eredményeinek kiértékelése 6. és 8. évfolyamokon 2012 A hatodik osztályban 12 tanulóból 11 írta meg az országos kompetenciamérést. Ebből 1 fő SNI-s, 3 fő BTMN-es tanuló. Mentesítést
RészletesebbenA NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV JANUÁRJÁBAN)
A NEGYEDIK ÉS AZ ÖTÖDIK KÖZÖTTI ÁTMENET (SZÜLŐI KÉRDŐÍV 2013. JANUÁRJÁBAN) Összeállította: Ladányiné Sütő Tünde igazgatóhelyettes Az adatokat összesítette: Horváth Erika és Szabados Mátyás Budapest, 2013.
RészletesebbenA hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai:
A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai: Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és és korlátai: A "házi feladat" és "házi dolgozat" céljai:
Részletesebben