Nemzetközi. biztonsági ismeretek. oktatása az általános, a szak- és a. középiskolákban. Szociológiai felmérés a. pedagógusok körében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nemzetközi. biztonsági ismeretek. oktatása az általános, a szak- és a. középiskolákban. Szociológiai felmérés a. pedagógusok körében"

Átírás

1 Nemzetközi biztonsági ismeretek oktatása az általános, a szak- és a középiskolákban. Szociológiai felmérés a pedagógusok körében Dr. Mucsi József PhD. szociológus

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 A MINTÁRÓL, A KUTATÁSRÓL... 7 PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLAT ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA ÁBRA: OKTATOTT TÉMÁK ÁBRA: BIZTONSÁGI TÉMÁK TERVEZÉSE AZ ISKOLÁKBAN ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁRA FORDÍTOTT IDŐ ÁBRA: OKTATOTT BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS SZERVEZETEK ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁNAK INDOKLÁSA ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A TELEPÜLÉSEK SZERINT ÁBRA: MAGYARORSZÁG EURÓPAI KAPCSOLATAI ÁBRA: A DIÁKOK ÉRDEKLŐDÉSE A TÉMÁK IRÁNT ÁBRA: A DIÁKOK TUDÁSSZINTJE ÁBRA: A TÉMÁK MEGJELENÉSE AZ ISKOLÁK TANTESTÜLETÉBEN ÁBRA: PEDAGÓGUSOK OKTATÁSI ESZKÖZÖK FELHASZNÁLÁSA ÁBRA: A PEDAGÓGUSOK ÁLTAL HASZNÁLT OKTATÁSI FORMÁK ÁBRA: A PEDAGÓGUSOK RÉSZVÉTELI SZÁNDÉKA EGY SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSBAN ÁBRA: A KÉT NAGY NEMZETKÖZI SZERVEZET BEMUTATÁSA ÁBRA: A TANÁRI KAR ÉRDEKLŐDÉSE A BIZTONSÁGI TÉMÁK IRÁNT ÁBRA: A TANÍTOTTAK MÉRÉSÉNEK MÓDJA ÁBRA: A NEMZETKÖZI BIZTONSÁGI SZERVEZETEK ISMERETE ÁBRA: AZ EU CÉLJAINAK ÉS SZERVEZETEINEK ISMERETE ÁBRA: A NATO CÉLJAINAK ÉS SZERVEZETÉNEK ISMERETE (N=23) ÁBRA: GLOBALIZÁCIÓ ÉS A BIZTONSÁGI SZERVEZETEK ÁBRA: A TANTESTÜLET TÁRSAS ÉRZELMI HELYZETE (É=5) ÁBRA: A DIÁKOK TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAI A TANÁROK MEGÍTÉLÉSE ALAPJÁN (É=5) ÁBRA: A LAKÓKÖRNYEZET TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAI (É=5) ÁBRA: ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁBRA A HÁROM CSOPORT TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYAIRÓL (É=5) A DIÁKOK KÖRÉBEN VÉGZETT VIZSGÁLAT ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA A SZOCIOLÓGIAI DIMENZIÓK SZERINT

3 28. ÁBRA: ISKOLAI OKTATÁSBAN ELHANGZÓ TÉMÁK ÉS GYAKORISÁGUK A DIÁKOK SZERINT N= ÁBRA: A DIÁKOKAT ÉRDEKLŐTÉMÁK ÉS GYAKORISÁGUK N= ÁBRA: A TÉMÁK, AMELYEKRŐL HALLOTTAK A DIÁKOK, ÉS GYAKORISÁGUK ÁBRA: A SZERVEZETEK TEVÉKENYSÉGE ISMERETÉNEK OSZTÁLYZATAI (MAX. É= 5) ÁBRA: A BIZTONSÁG EGYES KÉRDÉSEINEK ISMERETSZINTJE (MAX. É=5) ÁBRA: MAGYARORSZÁG TAGSÁGA A BIZTONSÁG SZERVEZETEIBEN ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE A NATO SZERVEZETÉBE (N=360) ÁBRA: MAGYARORSZÁG BELÉPÉSE AZ EURÓPAI UNIÓBA (N=360) ÁBRA: MAGYARORSZÁG KATONAI KONTINGENSSEL VESZ RÉSZT A DIÁKOK ISMERETE SZERINT (N=360) ÁBRA: MIÉRT OKTATJÁK AZ ISKOLÁK A TÉMÁKAT? ÁBRA: A BIZTONSÁGI INFORMÁCIÓK MEGSZERZÉSÉNEK INTÉZMÉNYEI (MAX. É=5) ÁBRA: KINEK A FELADATA A BIZTONSÁG GARANTÁLÁSA (N=360; FIÚ =172; LÁNY=188) ÁBRA: MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOMSZÉD ORSZÁGOKKAL (MAX. É= 5) ÁBRA: A DIÁKOK TÁRSAS ÉRZELMI ÁLLAPOTA ÁBRA: ÖSSZEHASONLÍTÓ TÁBLÁZAT A TÁRSAS ÉRZELMI VISZONYOKRÓL ÁBRA: A DIÁKOK ELŐÍTÉLETEI ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLETEK:

4 BE VE ZETÉ S A diákok nemzetközi biztonsági rendszerek működésére vonatkozó ismereteit, valamint a pedagógusok oktatási gyakorlatát vizsgálva olyan értelmezési keretet kellett választanunk, amelynek segítségével megértjük annak a tudásnak a genezisét, amelyet mérünk. Előfeltételezésünk szerint ez a tudás nem szűkíthetőle csupán egy intézmény tevékenysége eredményének, még akkor sem, ha ebben a tevékenységben a primátust szándékolt közvetítésével mégiscsak az iskolai oktatás végzi. Tudnunk kell, hogy sok intézmény együtthatása eredményének kell tekinteni a teljesítményeket, amelyben véleményünk szerint elsődleges és taxatíve mérhetőhatása az iskolai oktatásnak van. A politikai szocializációban kitüntetett szerepük van a folyamatok hordozóinak, a politikai szocializáció ágenseinek, az intézményesített közvetítőknek is, hiszen a politikai szocializáció intézményesülése elsősorban a közvetítők intézményesülését jelenti. Ebben az alábbi intézmények szerepét említhetjük meg, a család, a kortárscsoport, az iskola, az ifjúsági mozgalmak, a vallási közösségek, a tömegkommunikáció, és a szubkultúra, mint a folyamatok elsődleges közvetítői. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a közvetítők között mind időbeli, mind fontosságbeli különbözőségek vannak. Egyrészről elfogadjuk azt az alapfeltevést, amely szerint a politikai szocializáció folyamat jellegű, ahol különböző életkorú emberek tanulási folyamata és képességei kialakulása zajlik az egyes életkori szakaszokban, azok eltérőtartalmaival, másrészről azt, hogy ez a tanulási folyamat egyfajta visszahatást is magában foglal, azt, hogy a politikai szocializáció címzettjei is hatást gyakorolnak a politikai szocializációs gyakorlatban. Ennek megfelelően kérdeztük a különbözőéletkori csoportokhoz tartozó fiatalokat, és ugyan ezen 4

5 ok miatt voltunk arra is kíváncsiak, hogy milyen eltérések tapasztalhatók az életkori dimenziók mentén. Értelmezésünk szerint a politikai szocializáció folyamatában egy adott nemzet politikai kultúrája kerül átadásra, amely magában foglalja meghatározott, történelmileg kialakult normák, értékek és attitűdök előítéletek átadását, átvételét, megtanulását, elsajátítását, a maga teljes bonyolultságával egyetemben. Természetesen itt számolnunk kell mind a látens, mind a manifesztált igényekkel és hatásokkal is. Ezért kérdeztünk rá a vizsgálat során olyan társas érzelmi viszonyokra, amelyek az emberi együttélés alapját képezik, így kérdéseinkben megjelentek a tantestületek, a diákok és a lakókörnyezet társas érzelmi viszonyait firtató panelek is. Dolgozatunkban ennek az elméletnek megfelelően vizsgáljuk a biztonsági ismereteket, és a közvetítőágensek közül elsősorban is az iskola hatását, mint olyan szocializációs intézményi hatást, ahol a szándékolt hatások között, még ha esetenként csak a tanári óravázlatok szintjén is, megjelenik valamilyen formában és mértékben a nemzetközi biztonsági ismeretek közvetítése, amely más hatásokkal együtt adja azt a tudást és véleményt, amelyet a dolgozatokban a hallgatók megfogalmaztak. A politikai szocializáció még egy aspektusa tarthat érdeklődésünkre számot, nevezetesen az, hogy e folyamat során többféle politikai rendszer is elsajátítódik, így meg kell különböztetni a nemzetközi politikai rendszert, a nemzeti politikai rendszert, a helyi hatalmi viszonyokat, valamint a családot, mint hatalmi szerkezetet. A politikai rendszer különbözőintegrációs szintjei a politikum különbözőminőségeit is jelentik, ezért másként vetődik fel a rendszer egészének elsajátítása, és megint másként a közvetlen környezet, vagy az adott település politikai viszonyainak elsajátítása. Ez a jelenség figyelhetőmeg véleményünk szerint abban is, hogy sok interjúalany a véleménynyilvánító, vagy számára hosszúnak tűnőkérdésre nem válaszolt. E mögött nem minden esetben a nem-tudás húzódik meg, hanem sokkal inkább a személyes 5

6 érintettség hiánya, vagy az értelmezési keret nem ismerete, esetleg azok nem kellő motiváló kényszere. Vizsgálatunkban ezért rákérdeztünk a szomszédos országokkal kapcsolatos véleményekre, pontosabban arra, milyennek értékelik a tanárok illetve a diákok Magyarország kapcsolatait a szomszédos országokkal. Munkánkban törekedtünk arra is, hogy a politikai szocializációs folyamatból azokat a tényezőket ragadjuk meg, amelyek az iskolai szocializáción keresztül az iskolai oktatási folyamatban érhetők tetten. Tisztában vagyunk azzal is, hogy az eredmények nem szűkíthetők le az iskola eredményének, hanem a többi szocializációs ágens összhatásaként értelmezhetők csak, ám jelenleg csak az iskolai oktatásban találunk olyan szándékolt hatásokat a jelzett ismeretek átadására vonatkozóan, amelyek véleményünk szerint manifesztálódhatnak, így a többi ágens ezt a hatást csak kiegészítheti, erősítheti, bővítheti, vagy akár ki is olthatja. Nem beszélve azokról a médiahatásokról, amelyek a botrányinformáció közvetítésről szólnak, vagy azokról a politikusi megnyilvánulásokról, melyekben ez a kapcsolatrendszer vagy etnocentrikus felhanggal, vagy a nemzeti sajátosságok figyelmen kívül hagyásával, kishitűméricskéléssel beszélnek az ország, a magyar társadalom helyzetéről. Ezért elsőrendű kérdés, vajon mit és hogyan tanítunk arról a biztonságpolitikai szövetségi rendszerekről, amelynek tagjai, és egyben haszonélvezői vagyunk, amelyek alapelveik szerint képesek garantálni az országunk biztonságát, fejlődést, ám nem ringatózhatunk abban a hamis illúzióban, hogy ez olyan egyoldalú kötelesség, amely csak a partnerektől kérhető számon, hanem megértjük azt is, hogy a biztonsági rendszerek működésének garanciája a tagállamok kötelezettségei teljesítésének az összessége. S mint minden más hasonló együttműködés, a jogok, és kötelezettségek összhangját várja el a tagoktól, így a Magyar Köztársaságtól, annak állampolgáraitól is. 6

7 Tehát azt gondoljuk, hogy a biztonságról a biztonsági szövetségi rendszerekről szóló ismeretek átadása nem csak az iskola feladata, - bár jelenleg az egyetlen olyan intézmény, ahol szervezetten folyik a téma oktatása -, hanem a társadalomnak, annak valamennyi intézményének részt kell venni állampolgárai tudatos politikai kötelezettségvállalásának a megszületésében, fenntartásában, fejlesztésében, ezzel hozzájárulva a szövetségesi kötelezettségek teljesítésének elfogadásához. Az oktatás ennek csak egyik eleme, nem egyetlen, de kétségtelenül a legjelentősebb eleme. A MI NT ÁRÓL, A KU TA TÁ SRÓL A vizsgálatot Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma megbízása alapján a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata végezte azzal a céllal, hogy megismerjük a tanárok és a diákok ismereteit, véleményét, politikai állásfoglalását a biztonság, a nemzetközi biztonsági szervezetek, a Magyar Köztársaság szerepéről a biztonsági rendszerekben, továbbá képet kapjunk azokról a sajátosságokról, amelyek a téma oktatását kísérik. A vizsgálatba az ELTE másoddiplomás képzésére jelentkezett társadalom és állampolgári ismeret szakos tanárkollégákat, azok iskoláit, az általuk tanított osztályokat vontuk be, azt is kockáztatva, hogy a vizsgálat nem éri el a szociológiai vizsgálatoknál megkövetelt reprezentativitás mértékét. Kértük a kollégákat, hogy a diákoknak, az órákon általában szokásos segítségen kívül más segítséget ne adjanak, mert abban az esetben nem a tudásról, hanem a segédeszközök használatáról kapunk választ. A vizsgálatba bevont személyek létszáma 23 főtanár és 360 fődiák. A minta kiválasztása során reprezentativitásra törekedtünk a diákok esetében a nem az 7

8 iskolatípus és a lakhely szerinti dimenziókban. A vizsgálatot az általános és a középiskolák diákjaira terjesztettük ki szakiskolai tanulók alacsony érintettségük miatt nem kerültek be a mintába. A vizsgálat helyszínei nagyjából megfelelnek Magyarország településstruktúrájának, és a települések iskolastruktúrájának is. Az életkori dimenzióban csak azokat az életkorokat vizsgáltuk, ahol ezek a kérdések szerepeltek a tananyagban, így a éves életkorúak alig szerepelnek mintánkban. A kísérlet esetleg arra is lehetőséget adhat egy későbbi másodelemzés során, hogy összehasonlítsuk a diákok énképét a pedagógusok által visszatükrözött képpel, és megvizsgáljuk a torzítások milyen irányba, milyen módon történnek. Jelen kutatás azonban csak az alapadatok elkülönített elemzésére terjed ki, erre szól csak a kutatók megbízása. A vizsgálat időpontja: január-március hónap. A kutatás felelőse: Dr. Szabolcs Ottó kandidátus, történész, ELTE, docens A kutatás vezetője: Dr. Mucsi József Ph.D. szociológus,wekerle Sándor Üzleti Főiskola,docens A kutatás végrehajtásában részt vett: dr. Ikotics Anna Tamás Ilona Tóth Anna Tóth Ádám A társadalom és állampolgári ismeretszak hallgatói, akik a kérdőíves lekérdezést vezették 8

9 PE DA GÓGU SOK KÖ RÉ BE N VÉ GZ ET T VIZS GÁ LA T 1. ÁBRA: A MINTA ELOSZLÁSA A tanári mintában 23 fő, az ELTE Történeti Intézet posztgraduális képzésének hallgatója vett részt, a vizsgálatra jelentkezés önkéntes volt, az adatok számítógépes rögzítése után a kérdőíveket a kutatási szabályok betartásával megsemmisítettük. Ha a minta eloszlását vesszük alapul, azt látjuk, hogy az iskolai osztályoknál nem 23 db szerepel, hanem 38. Ez abból fakad, hogy a kollégák nem csak egy osztályt tanítanak, hanem többet, sőt egy iskolán belül is található általános (5 db), gimnázium (20 db), és szakközépiskola (9) is. Az évfolyam szerinti megoszlás is eltér a tanárok számától, 5-8 évfolyamos osztály 5 db, 9-10 évfolyamos 13 csoport, évfolyamos osztály 15 db szerepel az oktatott osztályok között. Ez is az előzőekkel magyarázható. Az osztálylétszámok majdnem optimálisak, több mint 2/3-uk 30 főalatti, és összesen csak 6 csoport esetében beszéltek a megkérdezettek 30 fő feletti létszámokról, ám azért a képet bonyolítja, hogy alig egy negyedük tanít csak optimális osztályszámot, a résztvevők fele több mint nyolc osztályt tanít, és további 9

10 egy negyede 6-8 osztályt tanít. Ha figyelembe vesszük az egyéb tanári leterheltséget, akkor azt gondolhatjuk, ez a munka minőségének a romlását is magában hordozhatja. A településszerinti megoszlás nagyjából követi a magyar települések arányát, bár jelen dolgozatban különös szerepet nem szántunk ennek a demográfiai mutatónak, nem tartalmaz a kutatási cél szempontjából semmiféle releváns információt, mint ahogy a nemek szerinti és az életkori mutatók sem. 2. ÁBRA: OKTATOTT TÉMÁK A biztonság kérdéseinek oktatására vonatkozó kérdésünk során igyekeztünk differenciált zárt kérdést feltenni, amelyben megfogalmaztuk a lehetséges válaszokat is, amelyek közül a megkérdezettek választhattak. Úgy gondoltuk, hogy a direkt biztonság mellett jelentős szerepet játszik a biztonságérzet kialakulásában a globalizáció, vagy a multikulturalitás kérdéseinek elsajátítása értelmezése is, amelyek inkább a szubjektív biztonsághoz kapcsolódnak. Megállapítottuk, hogy a leginkább oktatott téma a globalizáció jelenségvilága (27 tanegységben), ezt követi a szomszéd országokkal való együttműködés (18 tanegység), valamint az európai közösség biztonsági kérdéseinek oktatása (18 10

11 tanegység). Fontossági sorrendet is sejtethet az a jelenség, melyben a nemzetközi biztonság(14 tanegység) és a nemzeti érdekek (13 tanegység) közel azonos súllyal szerepelnek az oktatott témák között. Nagy valószínűséggel igazolható az a megállapítás, hogy az egyén a saját (lásd. nemzetbiztonság) szubjektív biztonságérzetét természetes közegként fogja fel, és a biztonsági környezetről való érdeklődése ettől a színtértől koncentrikusan kifelé terjedve csökken. A jelenlegi nemzetközi helyzetben (gazdasági válság) érthetőa globalizációtól való félelem, amely a személyes és a nemzeti biztonságot is veszélyezteti. Talán ez az oka az iránta megnyilvánuló fokozottabb érdeklődésnek is. A szomszéd országok nagyon alacsony fokú biztonsági veszélyt jelentenek, az európai környezet pedig nagy valószínűséggel inkább a biztonság zálogaként jelenik meg, ezért alacsonyabb a faktor súlya a többinél. Véleményünk szerint ez a struktúra megfelelően tükrözi azon ismeretek súlyát a képzés rendszerében, amelyet joggal várhat el a társadalom az iskolától, mint közvetítőaktortól. Ha az egyes iskolatípusokat vizsgáljuk, nem találunk minőségi eltérést az egyes témák oktatási struktúrájában, de itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy az egyes iskolatípusokban ugyan azok a tanárok oktatnak. Ha eltérést feltételezünk, akkor legfeljebb az egyes kérdéskörök mennyiségében, minőségében, mélységében fedezhetnénk fel ilyeneket. Erre vonatkozó kérdést azonban nem tettünk fel direkt módon. A témák sorrendje a következő. 1 helyen a globalizáció (27 tanegység), 2-3. helyen egyenlőfaktorsúllyal a szomszéd országokkal kapcsolatos biztonság illetve európai biztonság (18-18 tanegység) szerepelnek. A sorban a 4. a nemzetközi biztonság kérdése (14 tanegység), 5. a nemzeti biztonság kérdése (13 tanegység), 6. a multikulturalitás (12 tanegység), 7. nemzeti biztonság (11 tanegység), 8. az országvédelem (7 tanegység).véleményünk szerint ez egyben a szubjektív 11

12 biztonságérzés értelmezésének egyéni értékrendbeli sorrendje, ami fontossági sorrendet jelent. Meghúzódhatnak mögötte olyan tudati tényezők is, hogy a NATO és az EU tagság olyan biztonsági garanciákat jelent, melynek következtében az országvédelem, a magyar nemzeti érdeket, az ország biztonságát közvetlenül veszélyeztetőtényezők nem merülnek fel napjainkban. A veszélyt a globalizáció jelenti valójában az előzőekben felsorolt tényezők közül. 3. ÁBRA: BIZTONSÁGI TÉMÁK TERVEZÉSE AZ ISKOLÁKB AN A biztonságról szóló témák elsősorban a helyi tantervekben szerepelnek (22 tanegység). Az általános iskolákban és a szakközépiskolában néhány helyen a helyi tanterven kívül valósítják meg az oktatást. Szakköri tevékenység a megkérdezettek által képviselt iskolák közül egy foglalkozik a témákkal a magasabb iskolatípusok esetében, igaz gyér számban, előfordulnak egyedi megoldások. (vetélkedők, találkozók, viták, beszélgetések, stb.). Nagy valószínűséggel többet érdemelnének 12

13 ezek a témák az iskoláktól, de ismerve a feléjük megfogalmazódó sokféle igényt, a tanórai keretek között ennél több időnem fordítható rájuk. Érdemes lenne megfontolni a döntéshozóknak egy olyan pályázati rendszer kialakítását, amelyben a tanórán kívüli, - akár szakköri programokkal, akár versenyekkel, vetélkedőkkel-, programok támogatásával, de eljuttatni a fiatalokhoz a biztonságról szóló információkat. Ehhez azokat a pedagógusokat külön is lehetne honorálni, akik részt vesznek ebben a pluszfeladatban, továbbá a szakkörök bizonyos működési költségeihez is lehetne biztosítani forrásokat. Így érvényesülhetne a több munkáért több honoráriumot elvet a tevékenységek felpezsdítése érdekében. Legfőképpen ezek a forráshiányok nem teszik érdekeltté a tanerőt ebben a kérdésben, hiszen a szülők az érettségi megfelelést és/vagy a felvételin szereplést kérik számon az iskolától, és ezek közt a fentebb említett kérdések nem nagyon szerepelnek. 13

14 4. ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁRA FORDÍTOTT IDŐ A témák oktatására az iskolák kétötödénél nincs lehetőség arra, hogy külön foglalkozzanak azokkal. A tanárok érdeklődése, leleményessége lesz abban a döntő, hogy mivel és milyen mértékben foglalkoznak a kérdésköröket illetően. Egy gimnáziumi tanegységnél foglalkoznak tanórán kívüli időkeretben, ám valamennyi iskolatípusban, ha tervezték is a témát, akkor is a legjellemzőbb a 2-3 óra biztosítása, de vannak olyan iskolák, ahol valamennyi téma elrendezésére egy tanóra áll rendelkezésre. Abban, hogy a szakközépiskolákban jellemzőbb a 3-4 tanóra valószínűleg az húzódik meg, hogy a továbbtanulásra felkészítés gúzsa nem köti meg annyira a tanár kezét más témakörök kapcsán, mint a gimnáziumokban történhet. A gimnáziumi tanegységekben pedig azért jelenik meg a tanórán kívüli időkeretben való foglalkozás (szakkör), mert ez a foglalkozási forma a speciális érdeklődőket elégíti ki, valószínűleg a továbbtanulási szakirányuk és motivációjuk is ebbe az irányba tendál. Az általános iskolák esetében biztató jelenség, bár nem általánosítható jelenség, hogy gyakran két-három órát is fordítanak a biztonság problémakörének taglalására, a szakiskolák esetében mindhárom eshetőség megtalálható, de sem az általános, sem a szakiskolák, sem a szakközépiskolákban nem találunk tanórán kívüli 14

15 foglalkozásokat. Az általános iskolások esetében az érdeklődés hiánya életkorból, a szakiskolások, szakközépiskolások esetében pragmatizmusból fakad. Általában ugyan ezt tapasztalhatjuk más témák oktatása kapcsán megfigyelt érdeklődésre, aktivitásra is. 5. ÁBRA: OKTATOTT BIZTONSÁGGAL KAPCSOLATOS SZERVEZETEK Az oktatott biztonsági szervezetek között preferált helyet foglal el napjainkban az Európai Unió (28 tanegység), azt követi a NATO (22 tanegység), de a korábbi felmérésekhez képest jelentősen megnövekedett az ENSZ (22 tanegység) oktatása. Helyenként szó van a Visegrádi-4 országokról is, bár ez az előzőtémák közel felénél, harmadánál kevesebb tanegységben (11). Alig esik szó az EBESZ-ről, a Békepartnerségről, a G-10 országainak szerepéről. Gimnáziumi csoportoknál (3 tanegység) szerepel csak a G-10, ugyan úgy, mint az EBESZ. Ez a kép egy differenciált oktatási koncepciót mutat be számunkra, de azért arról is szól, hogy a pedagógusok többségénél a biztonság kérdése továbbra is elsősorban katonai, esetleg politikai biztonságot jelent. Az egyéb szervezetek között szerepelt a CIA, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatal, és más konkrét szervezetek. Egyéb belsőarányokban nincs eltérés, a leginkább érzékenyek a biztonság kérdéseinek oktatására a 15

16 gimnáziumok, szinte valamennyi témát oktatják az itt dolgozó pedagógusok, a szakközépiskolákban csak az EU, a NATO, az ENSZ, a Visegrádi-4-ek és a békepartnerség jelenik meg a tanórákon. Az általános iskolákban csak az EU, a NATO, és az ENSZ szerepel, a szakiskolákban ehhez kapcsolódik még a békepartnerség is. Ez a megállapítás kapcsolódik az előzőalkérdésnél megfogalmazottakhoz, nevezetesen a témák kiválasztásának differencia specifikája elsősorban az életkor, ezt követi az iskolatípus, amelyhez különbözőkarrier mobilitási elképzelések kötődnek. A gimnáziumból elsősorban a felsőoktatási intézménybe történőbejutás a motiváló tényező, ehhez pedig hozzátartozik az ilyen irányú ismeretek birtoklása is. 6. ÁBRA: A TÉMÁK OKTATÁSÁNAK INDOKLÁSA Kíváncsiak voltunk a kutatás során arra is, vajon miért tartják a kollégák szükségesnek e témák oktatását. Ezek a válaszok segítségünkre lehetnek abban, hogyan teremthetjük meg a pedagógusok motiválását olyan esetben, amikor semmi nem kötelezi őket arra, hogy ezeket a fontos kérdéseket feldolgozzák, és megtanítsák a fiatalokkal. 16

17 Esetlegesen választ adnak ennek ellenkezőjére is, vajon mi az oka annak, hogy sok helyen nem szánnak rá időt, nem érzik szükségét annak, hogy a tananyagba beépítsék azokat. Két kiemelkedő motivációt találtunk, az egyik szerint a biztonságról, a biztonsági szervezetek működéséről szóló tudás az általános műveltség része, a másik kimagasló vélemény szerint a tudatos állampolgári ismeretek részét képezik ezek az ismeretek. Mind két motívum nagyon tiszteletreméltó szándékra utal, nevezetesen az húzódik meg mögöttük, hogy az egyén felelős a környezetéért, felelős saját maga és környezete biztonságáért, ha szükséges, akkor áldozni is köteles érte. Ez egy korábbi vizsgálatunkhoz képest jelentős előrelépés, mert ott még nagyobb volt az a felfogás, ami a korabeli tömegkommunikáció és politikai propaganda eredményeként alakult ki, tudniillik majd a NATO és az EU megvéd bennünket. Lehet, hogy a mostani válaszokban ott húzódik az a keserűtapasztalat is, hogy pusztán csak azok nem képesek védelmet nyújtani számunkra, abban jelentős szerepet kell vállalni az egyéneknek, a mikro és makro közösségeknek is. Szerepelnek még, bár kisebb súllyal a biztonságérzet növelése, a biztonságra fordított költségek elfogadás, a nemzetközi összefogás szükségessége, a saját szerepvállalási kedv növelése is. A szakközépiskolák megfogalmaztak egyéb indokokat is, de ezek mind egyedi indokok voltak, amelyek nem lépnek túl az általános hibahatáron, ezért felsorolásuktól eltekintünk. Fontosak ezek a megállapítások, mert látszanak mögötte olyan törekvések is, amelyek talán teljes társadalmi létünkre vetítve is alkalmasak lehetnek az öngondoskodás tudatának kialakítására a felnövekvő fiatalok körében. Egy individualizálódott, és eléggé atomizálódott társadalomban erre égetőszükség van, és ha ez a biztonság kérdéseinek a kapcsán is erősödik, akkor másodlagos társadalmi hozama is jelentős. 17

18 7. ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE Megvizsgáltuk azt a kérdést is, hogy a pedagógusok hogyan minősítik Magyarország nemzetközi kapcsolatait általában. Erre a kérdésre is tanegységenként osztályoztuk a válaszokat, zárt kérdéseinkre, mint az iskolában szokásos 1-5 terjedő osztályzatot adhattak, amiket transzformáltunk szöveges értékeléssé. Elmondhatjuk, hogy a válaszadók közül jelentősnek (5 osztályzat) Magyarország nemzetközi kapcsolatait senki sem minősítette. Jónak (4 osztályzat) tartja a válaszadók több mint harmada (8 fő), közepesnek tartja 10 fő, a megkérdezettek közel fele, megfelelőnek 3 fő, és nem megfelelőnek 2 fő. Érdekes megfigyelni, hogy az általános iskolában tanítók közül senki nem minősítette nem megfelelőnek nemzetközi kapcsolatainkat, de közülük csak egy főminősítette jónak azt. Sokkal differenciáltabb a minősítése a szakközépiskolában tanítóknak, és mintha kicsit elfogultabban tekintenének kapcsolatainkra a gimnáziumi tanárok. Bár ezt az utóbbi kitételt nem állíthatjuk teljes biztonsággal, ugyan is e mögött szélesebb körű tájékozottság, magasabb színvonalú felkészültség és még sok egyéb más is meghúzódhat. 18

19 Ennek érdekében megvizsgáltuk, hogy egy másik dimenzióban, másik demográfiai mutatóban hogyan oszlik meg az értékelés. Hipotézisünk szerint egy másik, a település jellemzőszerinti mutató, talán magyarázatot ad arra, hogy milyen tényezők lehetnek a korábban felvázolt jelenség mögött. Ezt Robert K. Merton azon elméletére alapoztuk, amelyben a lokális és a kozmopolita befolyásolók világlátásáról, érdeklődési köréről, tájékozódásáról írt. Ebben a művében azt fogalmazza meg, hogy a lokális befolyásoló elsősorban a helyi dolgok iránt érdeklődik, információit a helyi lapokból meríti, míg a kozmopolita befolyásolót elsősorban a világ dolgai érdeklik, tájékozódni az országos lapokból szokott. 1 SZERINT 8. ÁBRA: MAGYARORSZÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI A TELEPÜLÉSEK Nagy valószínűséggel igaznak bizonyul hipotézisünk, ugyan is a Budapesten tanító tanárok fele közepesnek, másik fele jónak tartja nemzetközi kapcsolatainkat, a nagyvárosok lakói között is a közepes és a jó minősítés jelentkezik, 1 Merton K. Robert: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Osiris Kiadó Budapest p. 19

20 bár 1 fő csak megfelelőnek tartja azokat, míg a kisvárosiak között 1 fő nem megfelelőnek, 1 főmegfelelőnek és 2-2 főközepesnek és jónak, a községekben tanítók nem megfelelő, megfelelőés közepes minősítést adtak. A falun élőválaszadónk közepessel minősítettek. Mindazonáltal azt látjuk, hogy bármely dimenziót is vizsgáljuk, a válaszadók értékelésére a közepes (10 fő válaszadó) minősítés a jellemző, de ezt követi nagyságrendben a jó (8 főválaszadó) minősítés, és elenyésző azok száma, akik ennél kedvezőtlenebbül ítélték meg nemzetközi kapcsolatainkat. Azok is a települési lejtőn lefelé haladva találhatók. Ebből a szempontból a falusi válaszadó (1 fő) nem mérhetőstatisztikailag. Mint már jeleztük ezekre a felvetésekre teljes bizonyossággal nem lehet szignifikáns választ adni, mivel ilyen jellegű megkérdezés nem történt, így a felsejlőokok inkább a kutatói tapasztalatok alapján megfogalmazott feltételezés. 9. ÁBRA: MAGYARORSZÁG EURÓPAI KAPCSOLATAI Magyarország európai kapcsolatainak minősítésénél hasonló eredményt tapasztalhatunk, bár a belsőarányok némileg módosultak. Összesen egy fő jelezte, hogy európai kapcsolatainkat nem megfelelőnek tartja, és abban a nemzetközi kapcsolatokkal egyezés van, hogy senki sem minősítette ezeket a kapcsolatokat sem kiválónak. 20

21 A legdifferenciáltabb képet a szakközépiskolában tanító tanárok esetében látjuk, értékelésük a nem megfelelőtől a jó minősítésig terjednek, de a dominancia körükben is a közepes osztályzaton van. A gimnáziumi tanárok esetében a legerősebb érték a közepes minősítés (5 fő), de majdnem ugyan ilyen mértékűa jó osztályzat (4 fő) is. 14 fő úgy véli, hogy európai kapcsolataink közepes (3) osztályzatot érdemelnek, 7 főosztályozná jó (4) érdemjeggyel, 4 főelégséges (2) osztályzattal honorálna, és 1 főbuktatna az európai kapcsolatok milyensége kapcsán. Ha mint az iskolában tennénk és átlagot 2 számolnánk, és/vagy megnéznénk a moduszt 3, akkor azt tapasztalhatnánk, hogy a tanárok Magyarország európai kapcsolatait jobb érdemjeggyel értékelnék mint a nemzetközi kapcsolatait. Az átlag a nemzetközi kapcsolatok esetében 3.0, az európai kapcsolatok esetében ez a szám 3.4 volt. Valószínűleg a tömegkommunikáció hatása is szerepet játszik ebben, hiszen a híradásokban is folyamatosan az európai eseményekről van szó, és kevésszer a nemzetközi szerepeink teljesítéséről. A moduszt, a leggyakrabban előforduló értéket néztük még meg, és azok is előzőmegállapítzásainkat támasztják alá, a nemzetközi esetén (10) az európai esetén (14) a modusz, és azt mutatja, hogy mindenestől mind két esetben közepes a szerepünk, azonban az európai kapcsolatainkban ha kevéssel is, de jobbnak tűnik helyzetünk. 2 Matematikai átlag 3 Leggyakrabban előforduló érték (osztályzat) 21

22 10. ÁBRA: A DIÁKOK ÉRDEKLŐDÉSE A TÉMÁK IRÁNT A tanárok válaszai alapján megállapítható, hogy diákjaik általában érdeklődnek a biztonság kérdései iránt, azonban a leginkább differenciáló tényezőaz iskola típusa szerint figyeltük meg. Olyan iskolatípussal nem találkoztunk, ahol egyáltalán nincs érdeklődés, amely az elégtelen (1) osztályzatot jelentette, és csak a szakközépiskolákban jeleztek a vizsgálatba bevont pedagógusok egy csoportot, ahol a diákok teljes mértékben foglalkoznak jeles (5) szinten a jelzett kérdéskörökkel. Egy pedagógus nem válaszolt kérdésünkre, aminek okát nem tudjuk. A legjellemzőbb a minta esetében az, hogy a diákokat csak egyes kérdések foglalkoztatják (12 tanulócsoport), ez az iskolai osztályzás során a jó (4) osztályzatnak felelt meg, ezt követi azok csoportja,összesen 7 csoport, akiket közepes (3) osztályzat szintjén foglalkoztatja a jelenség, és elég magas azoknak a csoportoknak a száma, amelyeket alig érint meg, ez 7 csoport, osztályzatuk elégséges (2). Az általános iskolások és a gimnáziumban tanulók körében arányaiban megegyezést tapasztaltunk, a szakiskolások körében igen gyér ez az érdeklődés, és a szakközépiskolákban találtuk a legdifferenciáltabb képet. Talán az lehet ennek az oka, hogy az általános iskolában e kérdéseknek, vagy jelenségeknek a kockázata még nem értelmezhetőteljes mértékben, a szakiskolákban az oktatásicélok nem ebbe az irányba 22

23 mutatnak, alig szükséges beszélni róla. A szakközépiskolák diákjai életkoruknál fogva érettebben, de differenciáltabban kezelik a kérdéskört, és a gimnáziumokban ismét jellemzőlehet a továbbtanulási szándékok szerinti motiváltság. A medián 4 értéke az érdeklődésnél közepes (3) osztályzatot kapott és a szórás inkább a jó felé tendál. 11. ÁBRA: A DIÁKOK TUDÁSSZINTJE A mintába bevont pedagógusok megítélése szerint nem csak a diákok érdeklődése differenciált, hanem ugyan ez figyelhetőmeg a tudásukról is. A tanórai mérések alapján a pedagógusok szerint olyan diák, vagy tanulócsoport nem található, akinek, amelyiknek a tudása jeles (5) osztályzatot érdemelne. A leginkább az jellemző a diákokra, hogy közepes (3) szintű tudással rendelkeznek, ez összesen 11 tanulócsoportnál állapítható meg. További 5 tanulócsoportnál jeleztek a válaszadók elégséges (2) érdemjeggyel honorált osztályt, és meglepően magas, egyharmada az összes osztálynak a száma (9 tanulócsoport), akiknek a minősítése iskolai nyelven elégtelen (1). 4 A sorba rendezett összes érték közül a középsőhelyet elfoglaló érték, ettől jobbra és balra egyforma számú érték áll. 23

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM

TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM E4/VI/2/2012. TANÍTÓK ELMÉLETI ÉS MÓDSZERTANI FELKÉSZÍTÉSE AZ ERKÖLCSTAN OKTATÁSÁRA CÍMŰ 30 ÓRÁS PEDAGÓGUS TOVÁBBKÉPZŐ PROGRAM ELÉGEDETTSÉGI KÉRDŐÍVEINEK ÖSSZEGZÉSE Tanfolyam időpontja: 2012. október 12

Részletesebben

A partneri elégedettség és igény elemzése

A partneri elégedettség és igény elemzése Szentistváni Általános Művelődési Központ Baja A partneri elégedettség és igény elemzése (szülők és tanulók) 211 Készítette: MICS 1 Bevezetés A mérés amely egyéb, mint a kísérletező személy kölcsönhatása

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon

Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon 1 Pályaválasztók a Pályaválasztási Kiállításokon A Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi központ Pályaválasztási Kiállításokat rendezett Székesfehérváron (2009. november 5-7.) és Dunaújvárosban (november

Részletesebben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben

es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben 2010-2011-2012-2013-2014-es országos kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása intézményünkben Az országos kompetenciamérés azt a célt szolgálja, hogy információkat nyújtson az oktatásirányítók és

Részletesebben

Hallgatói elégedettségi felmérés

Hallgatói elégedettségi felmérés Hallgatói elégedettségi felmérés 2012/2013. tanév 1. és 2. félév Kérdések k4 k5 k6 k7 k8 k9 k10 k11 k12 k13 k14 Az oktató mennyire felkészült az órákra? Mennyire érthető az oktató által átadott ismeret?

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019. Munkaerő-piaci igényekhez alkalmazkodó integrált hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Szolnoki Főiskolán Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése alprojekt

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Választásoktól távolmaradók indokai:

Választásoktól távolmaradók indokai: KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a

Részletesebben

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről

JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA. Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről JÓKAI MÓR ÁLTALÁNOS ISKOLA Minőségbiztosítási beszámoló a szülők és a tanulók körében végzett partneri mérésekről 2009/2010 TARTALOMJEGYZÉK SZÜLŐK... 3 1. A kérdőívek kiosztásának és kitöltésének sikeressége...

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika

1/8. Iskolai jelentés. 10.évfolyam matematika 1/8 2009 Iskolai jelentés 10.évfolyam matematika 2/8 Matematikai kompetenciaterület A fejlesztés célja A kidolgozásra kerülő programcsomagok az alább felsorolt készségek, képességek közül a számlálás,

Részletesebben

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében

A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fintor Gábor Debreceni Egyetem, Nevelés-és Művelődéstudományi Doktori Program A mindennapos testnevelés szubjektív helyzete az észak-alföldi régió tanulóinak körében Fiatal Sporttudósok IV. Országos Konferenciája

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Gépészmérnöki és Informatikai Karának

Gépészmérnöki és Informatikai Karának A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának 2009/2010 TANÉV II. FÉLÉVÉRE VONATKOZÓ KURZUSÉRTÉKELÉSE Készítette: a Gépészmérnöki és Informatikai Kar Minőségbiztosítási és Értékelési Bizottsága

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests)

A Tisza-parti Általános Iskola. angol szintmérőinek. értékelése. (Quick Placement Tests) A Tisza-parti Általános Iskola angol szintmérőinek értékelése (Quick Placement Tests) Készítette: Hajdú Erzsébet Tóth Márta 2009/2010 Ismertető a szintmérésről Mért tanulók: 8. évfolyam és 6. évfolyam,

Részletesebben

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása

A SIOK Beszédes József Általános Iskola évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A SIOK Beszédes József Általános Iskola 2011. évi kompetenciamérés eredményeinek elemzése és hasznosítása A jelentésben szereplő tanulók száma 2011. évi méréskor 6. a osztály: 24 fő 6. b osztály: 32 fő

Részletesebben

Oktatási kínálatunkról

Oktatási kínálatunkról Oktatási kínálatunkról Az általános iskolák honlapjaira elsõsorban ismerõsök (jelenlegi és volt diákok, szülõk) ugranak be" néhány futó pillanatra, hogy körülkémleljenek, történt-e valami érdemleges utolsó

Részletesebben

A nevelés-oktatás tervezése I.

A nevelés-oktatás tervezése I. A nevelés-oktatás tervezése I. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Hunyady Györgyné M. Nádasi Mária (2004): Pedagógiai tervezés. Pécs, Comenius Bt. Kotschy Beáta (2003): Az iskolai

Részletesebben

Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban

Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban Szekeres Klára Az értékelemzés oktatásának és az AVS minősítés megszerzésének tapasztalatai a felsőoktatásban Bevezetés A főiskolai oktatásban 1997 óta oktatom az értékelemzést, eleinte a Könynyűipari

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2010 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület A fejlesztés célja Kommunikáció-központúság Tevékenység centrikusság Rendszeresség Differenciáltság Partnerség

Részletesebben

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015.

BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. BÁRDOS LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA 2014/2015. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógusok Végzettség, szakképzettség

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE

2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE BUGYI NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 33 2. SZ. MELLÉKLET KÉRDŐÍVEK KIÉRTÉKELÉSE A kérdőívet összeállította Bugyi Község Önkormányzata és a Völgyzugoly Műhely Kft. A kérdőívek önkitöltős módszer

Részletesebben

Dr. László Miklós. A hatástól az értésig

Dr. László Miklós. A hatástól az értésig Dr. László Miklós A hatástól az értésig Dr. László Miklós A hatástól az értésig Bevezetés 2013-ban immár hetedik alkalommal került sor egy olyan kutatásra, mely témája a tinédzserek és a média kapcsolata

Részletesebben

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója

Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója Az EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIMNÁZIUM 2014-2015. tanévre vonatkozó felvételi tájékoztatója 1. Az intézmény neve: EGRI SZILÁGYI ERZSÉBET GIM- NÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2. Címe, telefonszáma: 3300 EGER, IFJÚSÁG

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008.

Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Munkatársi elégedettségvizsgálat eredményei 2008. Vizsgálat tárgya: munkatársi elégedettség Kutatás módszere: 1-5-ig megválaszolható zárt típusú kérdéseket tartalmazó önkitöltős kérdőív (papíralapú) Adatfelvétel

Részletesebben

Márki Sándor Általános Iskola

Márki Sándor Általános Iskola Márki Sándor Általános Különös közzétételi lista 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

Részletesebben

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés

SIOK Széchenyi István Általános Iskola FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés FIT jelentés 2011 Kompetenciamérés Készítette: Gáthy Péterné Siófok, 2012. április 9. minőségügyi vezető 1 1. Tanulási környezet A telephelyi kérdőív kérdéseire adott válaszok alapján az épületünk jó állagú.

Részletesebben

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE

A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. 2014/2015-ös tanév II. félév. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése 2014/2015-ös tanév II. félév Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szellemi műhelyként az ország egyik meghatározó felsőoktatási intézménye. Emellett

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge

2. Kérjük, szíveskedjen válaszolni az alábbi kérdésekre, + jelet téve a megfelelő rubrikába! Kérdések agyon Jónak Átlagos Gyenge 9/A 1. Milyen elvárásai vannak iskolánkkal kapcsolatban? Kérjük, állítson fel fontossági sorrendet az 1-5 skála felhasználásával. Vigyázzon arra, hogy az 1. és 2. helyre maximum két területet jelölhet!

Részletesebben

Az Országos kompetenciamérés

Az Országos kompetenciamérés Az Országos kompetenciamérés Az OKM 2006 FIT-jelentés szoftver Balázsi Ildikó Értékelési Központ Visszajelzés Visszajelzés az iskoláknak és fenntartóiknak saját eredményeikről és az országos eredményekről

Részletesebben

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés

Feladat Felelős Határidő Partner 1. A pedagógusok tájékoztatása a PISA mérés hátteréről, A PISA mérés 4. MEGVALÓSÍTÁSI TERV 4.1. OKM matematika 6. és 8. évfolyam Feltárt probléma A 6. és 8. évfolyamos tanulók OKM matematika teljesítménye szignifikánsan az országos átlag alatt van. Elérendő cél Az Országos

Részletesebben

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása

Minőségirányítási csoport. Szülői kérdőív feldolgozása Minőségirányítási csoport Szülői kérdőív feldolgozása 2010-11 Egyesített rövid távú cél: 4. Szülőkkel való kapcsolattartás feltérképezése A megvalósítás módja: Kérdőíves megkérdezés a szülői elégedettség

Részletesebben

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól

Tanulmány az Egyetemi Közös Modul bevezetésének oktatói tapasztalatairól A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a 2013/2014. tanév első félévében bevezetésre került az Egyetemi Közös Modul (EKM) tárgyainak oktatása. Az eddigi tapasztalatok megismerése érdekében készített kérdőívre

Részletesebben

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés

Iskolai jelentés. 10. évfolyam szövegértés 2008 Iskolai jelentés 10. évfolyam szövegértés Az elmúlt évhez hasonlóan 2008-ban iskolánk is részt vett az országos kompetenciamérésben, diákjaink matematika és szövegértés teszteket, illetve egy tanulói

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010.

Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Beszámoló a Partneri igény- és elégedettségmérésről 2009 / 2010. Készítette: Scsureczné Pór Magdolna minőségirányítási vezető 1 1. A mérés előzményei Októberben a Partneri igény és elégedettségmérés végrehajtásáért

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2015/16-os tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola gimnáziumi részére érvényes óraterv, valamint a szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS

Részletesebben

Oktatói munka hallgatói véleményezése. Testnevelő tanárok

Oktatói munka hallgatói véleményezése. Testnevelő tanárok Oktatói munka hallgatói véleményezése Testnevelő tanárok A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatási struktúrájában fontos szerepet játszik a testi nevelés is. Mindezt több tény is alátámasztja: az emre való

Részletesebben

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő

Társadalomismeret. Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő Nem az számít, hány könyved van, hanem az, hogy milyen jók a könyvek. SENECA Hogyan tanítsunk az új NAT szerint? Társadalomismeret Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. Králik Tibor fejlesztő 1

Részletesebben

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján

Intézkedési terv a es tanévre vonatkozóan, a es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Intézkedési terv a 2011-2012-es tanévre vonatkozóan, a 2010-2011-es tanév minőségirányítási programjának értékelése alapján Dobó István Gimnázium 3300. Eger, Széchenyi út 19. Készült: 2011. június 30.

Részletesebben

Szül zü ők ő Az A e l e ég é e g d e e d t e tts t ég é g r an a g n s g or o a

Szül zü ők ő Az A e l e ég é e g d e e d t e tts t ég é g r an a g n s g or o a Partnerelégedettség- mérés összefoglaló Szülők Az elégedettség rangsora Szülői kérdőívek visszaküldése 1. 10/14 71% 2. 10/12 83% 3. 9/11 82% 4. 11/12 92% 5. 9/15 60% 6. 14/15 93% 7. 14/15 93% 8. 10/14

Részletesebben

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV

Partneri elégedettségmérés 2007/2008 ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL 2007/2008. TANÉV ÖSSZEFOGLALÓ A PARTNERI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS EREDMÉNYEIRŐL. TANÉV 1 Bevezető Iskolánk minőségirányítási politikájának megfelelően ebben a tanévben is elvégeztük partnereink elégedettségének mérését. A felmérésre

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában

FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában FIT - jelentés 2011. Kompetenciamérés a SIOK Vak Bottyán János Általános Iskolában 1. Létszámadatok: A 2011-es kompetenciamérésben, a 6.évfolyamosok közül 64, míg a nyolcadik évfolyamosok közül 76 tanuló

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény. Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola

Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény. Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola Tagintézmény megnevezése: Szolnoki Műszaki Szakközép- és Szakiskola Pálfy- Vízügyi Tagintézmény Különös Közzétételi Lista Szakközépiskola 11. A betöltött munkakörök alapján a pedagógusok iskolai végzettsége

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre

Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola, 2700 Cegléd, Széchenyi út 16. Különös közzétételi lista a 2011-2012-es tanévre 10. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és a 32/2008.

Részletesebben

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv

ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv PEDAGÓGIAI PROGRAM ELTE Gyakorló Általános Iskola és Középiskola szakközépiskolai részére érvényes helyi tanterv és óraterv SASHEGYI ARANY JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM OM: 035289 Sashegyi Arany

Részletesebben

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre

A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre A Tatabányai Árpád Gimnázium beiskolázási tájékoztatója a 2017/18-as tanévre OM azonosító: 031936 Székhely/telephely kódja: 001 Igazgató: Kovács Miklós Pályaválasztási felelős: Polyóka Tamás igazgatóhelyettes

Részletesebben

-1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

-1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai -1- A hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai -2- Tartalom Az ellenőrzés és az értékelés módjai... 3 Az írásbeli számonkérés formái... 3 Heti számonkérés formái... 3 Az értékelés lehetséges

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 16. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Esszék

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában

A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában A 2014.évi kompetenciamérés eredményei a Létavértesi Irinyi János Általános Iskolában Összeállította: Szentmiklósi Miklós mérés-értékelés munkaközösség vezető Vályiné Pápai Viola igazgató A mérésre 2014.

Részletesebben

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója

A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója A Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium felvételi tájékoztatója Az iskola neve: Szent Gellért Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium Az iskola OM-azonosítója: 028300

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Iskolai végzettsége Szakképzettsége Tanított tárgyai 1. egyetem közgazdász tanár gazdasági ismeretek

Részletesebben

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség

Diplomás Pályakövető Rendszer. Motiváció és elégedettség Diplomás Pályakövető Rendszer Motiváció és elégedettség A Diplomás Pályakövető Rendszerhez kapcsolódó kérdőívvel minden tanév második félévében megkeressük az Egyetem aktuális hallgatói állományát. Az

Részletesebben

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK

OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK OKM ISKOLAI EREDMÉNYEK Statisztikai alapfogalmak Item Statisztikai alapfogalmak Átlag Leggyakrabban: számtani átlag Egyetlen számadat jól jellemzi az eredményeket Óvatosan: elfed Statisztikai alapfogalmak

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban...

Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... Pályatanácsadók projekt Záró értékelés 2009. november 30. Tartalom A kérdőív... 2 Módszer... 3 Eredmények... 3 Eredmények regionális bontásban... 11 1 A projekt szakmai értékeléséhez készítettünk egy olyan

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 2014/2015. tanév 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához 2. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2012. Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM azonosító: 029264 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2012 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Avasi Gimnázium 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10. évfolyamon

Részletesebben

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV

MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV MATEMATIKA MUNKAKÖZÖSSÉG MUNKATERVE 2013-2014 TANÉV A Természet nagy könyve csak azok el tt áll nyitva, akik ismerik a nyelvet, amelyen írva van: a matematika nyelvét. Galileo Galilei Zalaszentgrót, 2013.

Részletesebben

SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok

SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok SIOK FEKETE ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÁDÁND 2011. évi kompetenciamérés eredményei, fejlesztési javaslatok 4. évfolyam A 2011-es tanévben telephelyünk nem került a 200 kiválasztott intézmény közé. Így a kijavított

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés

FIT-jelentés :: 2013. Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. OM azonosító: 035252 Telephely kódja: 001. Telephelyi jelentés FIT-jelentés :: 2013 10. évfolyam :: 4 évfolyamos gimnázium Karinthy Frigyes Gimnázium 1183 Budapest, Thököly u. 7. Létszámadatok A telephely létszámadatai a 4 évfolyamos gimnáziumi képzéstípusban a 10.

Részletesebben

Különös közzétételi lista

Különös közzétételi lista Különös közzétételi lista 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Pedagógus azonosító száma 1. 79849671990 főiskola 2. 78216931335 főiskola

Részletesebben

Emberi erőforrás gazdálkodás

Emberi erőforrás gazdálkodás Munkakör értékelés 1 AZ ELŐADÁS VÁZLATA, TÉMAKÖREI Munkakör értékelés Kompetencia, kompetencia típusok Munkaköri leírás 2 Munkakör értékelés fogalma A munkakör-értékelés kö éték olyan folyamat, amelynek

Részletesebben

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5.

AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT. Szakmai Nap II. 2015. február 5. AZ ESÉLY AZ ÖNÁLLÓ ÉLETKEZDÉSRE CÍMŰ, TÁMOP-3.3.8-12/2-2012-0089 AZONOSÍTÓSZÁMÚ PÁLYÁZAT Szakmai Nap II. (rendezvény) 2015. február 5. (rendezvény dátuma) Orbán Róbert (előadó) Bemeneti mérés - természetismeret

Részletesebben

Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára. Tisztelt Szülők!

Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára. Tisztelt Szülők! Tájékoztatás a gyermeküket első évfolyamra beírató szülők számára Tisztelt Szülők! Mint Önök bizonyára jól tudják, az első évfolyamosok beiratkozására április 28-30. között kerül sor az állami fenntartású

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben