Minőségirányítási Program

Átírás

1 Minőségirányítási Program Intézmény neve: Jókai Mór Általános Iskola 1163 Budapest, Tiszakömlő u Készítette: Bohus Mihály igazgató Sinka Márta Alkalmazotti közösség elfogadta: Fenntartói jóváhagyás dátuma:

2 Tartalom 1. Az Önkormányzat elvárásai Intézményünk minőségpolitikája Intézményünk működésének hosszú távú elvei: A minőségpolitika megvalósításához kapcsolódó célok, feladatok Minőségirányítási rendszer Vezetési folyamatok és feladatok Tervezési folyamatok és feladatok Stratégiai tervezés. Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata A Jókai Mór Általános iskola éves munkatervének elkészítése Ellenőrzési folyamatok A vezetői ellenőrzés (folyamatszabályozás) Mérési feladatok Partneri igény és elégedettség mérése (folyamatszabályozás) Pedagógiai folyamatok mérés Neveltségi szintfelmérés: Tudásszint mérése (belső mérés) célja: Értékelési folyamatok Éves értékelés (folyamatszabályozás) Irányított önértékelés (folyamatszabályozás) Pedagógus értékelési rendszer A vezetők értékelésének rendszere Távlati célok, kidolgozásra váró szabályzók A MIP végrehajtásának és az országos mérés, értékelés eredményeinek értékelése ZÁRADÉK

3 1. Az Önkormányzat elvárásai Az Önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények feladatai: Az önkormányzati minõségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, így ezen feldat-meghatározás iskolánkra vonatkozóan is érvényes. Az elvárásoknak való megfelelés érdekében történő tevékenységek rendszere, folyamata, ezek értékelése fogalmazódik meg az iskolai Minőségirányítási Programunkban. Ez a program tehát egyfelől az önkormányzati minőségirányítási elvárások intézményi szintű lebontása, másfelől viszont az iskola sajátosságaira, a nevelőtestület, a diákok és szüleik igényére épülő tevékenységek rendszerének és azok eredményessége mérésének szabályozója. Az IMIP végrehajtása az alapelvek szerinti iskolaműködésben, a célok elérésében, a feladatok teljesítésében, a dokumentum ismertségében és a hatásában ölt testet. A fenntartói elvárásoknak való megfelelés az iskolai dokumentumokban megfogalmazott tevékenységek megvalósulásában érhető tetten. Az elvárásoknak való megfelelés szándéka a sikerkritériumokban jelenik meg, az indikátormutatók meghatározásával együtt. Iskolai Minőségirányítási Programunk felülvizsgálata alapján az önkormányzati elvárásoknak való megfelelést az alábbi táblázatban rögzítettük. 3

4 Önkormányzat elvárásai Tartsa be az intézmény működését szabályozó jogrendszer előírásait Világosan fogalmazza meg a minőséggel kapcsolatos elvárásait Az érintettek bevonásával folyamatosan vizsgálja felül szabályozó dokumentumait Biztosítsa a folyamatos fejlesztéshez szükséges erőforrásokat Az intézmény alkalmazottai és partnerei (szülő, gyermek, fenntartó) által javasoltak megvalósítása ill. igény és elégedettség mérések Biztosítsa az intézmény jövőképének, küldetésének, értékrendjének közismertségét Rendszeresen mérje, értékelje az intézmény pedagógiai tevékenységét, a tanulmányi munkát, a tanulók neveltségi szintjét, fordítson kiemelt figyelmet a ped. hozzáadott érték mérésére, értékelésére Alkossa meg az alkalmazottak kiválasztásának szempontjait Alakítsa ki és működtesse az alkalmazottak munkájának ellenőrzési, értékelési rendjét, működtessen anyagi, erkölcsi ösztönző rendszert Tevékenység (milyen tevékenységgel valósítja meg az iskola) Jogszabály szerinti működés Intézmény-irányítási program működtetése Jogszabály frissítése Továbbképzési tervkészítés Partneri igényfelmérés meghatározása időközönként Dokumentum IMIP IMIP Ped, Program, SZMSZ, Házirend IMIP, Továbbképzési terv IMIP Siker-kritérium (mikor tekintjük megvalósultnak ) Minden alkalmazott naprakész munkaköri leírással rendelkezzen Az IMIP teljes körű alkalmazásakor Törvényi jogszabálynak megfelel A továbbképzési terv alapján Szintentartás, ill. fokozatos emelkedés Honlap karbantartása honlap Honlap látogatottságának mérése havi rendszerességgel Tantárgyi és neveltségi mérések mentori program kialakítása Pedagógiai munka ellenőrzése, értékelése IMIP Intézkedési terv IMIP Tendencia emelkedést mutat Bevezető szakasz után (3 hó) az eredményességi mutató érje el az iskola-átlagot 2 évente minden dolgozóval értékelő beszélgetés

5 Önkormányzat elvárásai Rendszeresen szervezzen két irányú kommunikáción alapuló megbeszéléseket,ahol informálja az alkalmazottakat, kérdéseiket megválaszolja; biztosítsa a napi munkavégzés folyamatossága érdekében a pontos, megbízható információáramlást. Az intézmény pénzügyi stratégiája feleljen meg a humán erőforrások, tárgyi feltételek tekintetében a folyamatos fejlesztések elvének Tevékenység (milyen tevékenységgel valósítja meg az iskola) Vezetőségi munkaértekezlet, alkalmazotti értekezlet,diákparlament, szülői fórum, panaszkezelés rendje Tantárgyhoz kapcsolódó eszközlista összeállítása, Eszközbeszerzés szakleltár Dokumentum Jegyzőkönyvek, panaszkezelési szabályzat Munkaközösség vezetői javaslatok eszközlista Siker-kritérium (mikor tekintjük megvalósultnak ) Minden panasz orvoslásra kerüljön Minden javasat érdemi választ kapjon Anyagi források konszenzussal történő elosztása Vonja be az alkalmazottakat az intézmény rövid-, középés hosszú távú terveibe. Használja ki a pályázati lehetőségeket Vezetőségi, munkaközösségi, tantestületi értekezletek Pályázatírás, pályázati programban való részvétel Emlékeztető pályázat A tervben rögzített mennyiségi és minőségi mutatók teljesülése Elnyert pályázatok száma és megírt pályázatok száma indikátorok 2. Intézményünk minőségpolitikája Általánosan művelt, folyamatos önművelésre képes gyermekek nevelését tartjuk fontos feladatunknak. Elsődleges célunk, hogy az általános iskolai képzés keretében biztosítsuk a kerületben és az iskola vonzáskörzetében élő, tanköteles korú gyermekek számára az alapozó képzést. Kívánatosnak tartjuk, hogy munkánk nyomán tanulóink egészséges szemléletű, kiegyensúlyozott emberekké váljanak. Mindezeket az oktatási-nevelési munka és az iskolai élet különféle területeinek színesítésével kívánjuk megoldani. Az intézményvezetés kinyilvánítja elkötelezettségét a minőségfejlesztési program működtetése mellett. 5

6 A minőségpolitikai célkitűzések elérése érdekében az iskola vezetése: az SZMSZ módosításával megteremti a minőségfejlesztési program alkalmazásának személyi feltételeit, a minőségügyi vezető feladatkör létrehozásával; biztosítja az SZMSZ és az oktatási miniszter 3/2002. (II.15.) OM rendelete alapján minőségügyi vezető és a minőségfejlesztési csoport munkájához szükséges feltételeket; egyértelmű követelményállítással, következetes és rendszeres ellenőrzéssel, segítő értékeléssel támogatja a program végrehajtását elkötelezett az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztésében Intézményünk működésének hosszú távú elvei: Vonzóvá szeretnénk tenni intézményünket az óvodások és az iskola speciális képzési formái iránt érdeklődők számára. o Vállaljuk 1-8. osztályban a részképesség-zavarral küzdő gyermekek logopédiai oktatással történő nevelését. o Kiemelt feladatnak tekintjük az idegen nyelv és a testnevelés emelt szintű oktatásának biztosítását. Célunk, hogy intézményünkben minden évfolyamon két, legalább átlag létszámú osztály működhessen. Az iskola oktató nevelő munkáját olyan színvonalon végezze, hogy o tanulóink beiskolázása 100%-os legyen; o továbbtanuló diákjaink legalább 80%-a érettségit adó intézménybe nyerjen felvételt. Ennek érdekében fontosnak ítéljük a tehetséggondozást: az 5-8. évfolyamon matematika, magyar nyelv és irodalom tantárgyakat képesség szerinti csoportbontásban tanítjuk, ezzel segítve és biztosítva az egyéni haladás ütemét, a felzárkózást. Lehetőséget biztosítunk a szintek közötti zökkenőmentes átjárásra. 6

7 Folyamatos, céltudatos munkával felkészítjük tanulóinkat a középiskolai felvételi követelmények teljesítésére, a középiskolában való megfelelésre. Az itt töltött tanulmányi idő során tanulóink és szüleik legyenek elégedettek az iskolában folyó nevelő-oktató munkával, és ez az elégedettség oly módon is megnyilvánuljon, hogy a partneri igény és elégedettség vizsgálat során o a szülők legalább 80%-a; o a diákok legalább 90%-a minden kérdésben elégedettséget jelezzen A minőségpolitika megvalósításához kapcsolódó célok, feladatok Intézményünk minőségfejlesztési programjának célja annak garantálása, hogy a társadalmi és helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtsunk. Ennek érdekében minőségfejlesztési programunk folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységet tartalmaz. E tevékenység a következő elemekből épül fel: az intézmény partnereinek évenkénti azonosítása a partnerek igényének és elégedettségének rendszeres mérése a mérési eredmények alapján az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztése e fejlesztésekhez intézkedési tervek készítése az intézkedési tervek végrehajtásának folyamatos ellenőrzése és értékelése az intézmény adottságainak és eredményeinek rendszeres értékelése irányított önértékelés keretében az önértékelés eredményei alapján az intézmény tevékenységének folyamatos fejlesztése. Szervezeti céljaink: Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a tantestületünk, Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben, 7

8 Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel, Változzon meg szervezeti struktúránk a as tanév végére. A minőségirányítási vezető kerüljön be az iskolavezetésbe, a minőségirányítási csoport, pedig ugyanolyan szinten szerepeljen, mint a munkaközösségek, Az egyéb, itt fel nem sorolt szervezeti céljaink, a későbbiek során jelenjenek meg a folyamatszabályozásokban, A célokból eredő feladatok részben a szabályozásokban megtalálhatók, a többi tevékenységet folyamatosan fogjuk kidolgozni és fejleszteni, A szervezeti működésre vonatkozó célok az adott folyamatszabályozások elején jelennek meg. 8

9 3. Minőségirányítási rendszer 3.1.Vezetési folyamatok és feladatok A szervezeti felépítés pontos leírását az érvényben lévő SZMSZ tartalmazza ( 2. fejezet), a HPP felülvizsgálata során beépítjük a szervezetbe a minőségirányítási vezetőt és a folyamatgazdákat Tervezési folyamatok és feladatok Stratégiai tervezés. Az intézmény pedagógiai programjának felülvizsgálata. START Jogi szabályozások HPP Támogatói kör listája Munkacsoportok listája Munkacsop.- ok listája 1. A Kt. és szükséges a törvényi szabályozások megismerése 2. A HPP módosítandó, kiegészítendő területeinek számbavétele 3. Munkacsoportok létrehozása a szabályozandó területekre 4. A területek szétosztása a csoportok között 5. Tantestület tájékoztatása a csop. ok megalakulásáról és az első olvasat Azonosított területek, Megalakult munkacsop.-ok A területekhez rendelt csoportok Jegyzőkönyv HPP Jogi szabályozások HPP Módosító javaslatok Módosító javaslatok, kiegészítések 6. A munkacsoportok elemző munkája 7. A csoportok együttes és kölcsönös megbeszélése, a módosító javaslatok elfogadása 8. Tantestületi értekezlet az elemző munka és a módosító javaslatok megvitatása Javaslat a módosításokra Hiányok Módosító javaslatok, kiegészítések Javaslatok elfogadása Nem 9

10 HPP Módosítások Igen 9. Módosítások, kiegészítések beépítése a programba Kiegészített PP. Kiegészített PP. Törvényi szabályozások Kiegészített PP. 10. A módosított PP elfogadtatása a Szülői szervezettel és megismertetése a DÖK-kel 11. A teljes program ellenőrzése, összevetése a törvényi előírásokkal Jegyzőkönyv A kiegészített PP lexkonform Nem Igen HPP fejlesztési módosításai 12. Testületi vita Jegyzőkönyv Elfogadott HPP Nem Módosítások Igen Elkészült HPP 13. A HPP-t megismerteti a közvetlen partnerekkel Jegyzőkönyv Új HPP 14. Felterjesztés az önkormányzathoz elfogadásra A folyamat leírása: STOP 10

11 1. A HPP felülvizsgálata 5 évenként, - illetve, ha erre törvénymódosítás miatt sor kerül - szeptember hónapban történik. Első lépésként az iskola vezetése áttanulmányozza a Kt.-t és a szükséges törvényi szabályozásokat. 2. A kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a HPP módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. 3. Szeptember közepén megalakulnak a munkacsoportok a támogatói kör tagjaiból. 4. Szeptember végén a munkacsoportok felülvizsgálási témakört választanak maguknak. 5. Október elején az igazgató tantestületi értekezleten tájékoztatja a kollégákat a munkacsoportok megalakulásáról, és az első olvasat elkészítésének és előterjesztésének időpontjáról. 6. A munkacsoportok október végéig elvégzik a kijelölt területek elemzését. 7. November közepéig a csoportok együttesen és kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat és összehasonlítják. 8. November közepén tantestületi értekezleten a munkacsoportok ismertetik elemzéseiket és módosító javaslataikat, melyeket a tantestület megvitat. 9. Amennyiben a tantestület elfogadja a javaslatokat, a módosítások, kiegészítések bekerülnek a programba. Ha korrekció szükséges, a munkacsoportok elvégzik azt egy héten belül. 10. Az így kiegészített pedagógiai programot a Szülői szervezet ülésén elfogadtatjuk, DÖK ülésen a tanulókkal is megismertetjük. 11. December közepén az iskolavezetés ellenőrzi és összeveti a teljes programot a törvényi előírásokkal. Ha a kiegészített pedagógiai program megfelel a törvényi előírásoknak, akkor bővíthető. Ha, hiányok adódnak, a munkacsoportok pótolják. 12. Január közepén az igazgató testületi vitára és elfogadásra bocsátja a HPP fejlesztési módosításait. Ha a tantestület nem ért egyet a módosításokkal, visszairányítja az adott munkacsoporthoz. 13. Elfogadás után, január végén a végleges programot az igazgató megismerteti közvetlen partnereinkkel (szülők, gyerekek) különböző fórumokon. 14. Az igazgató a második félév elején a módosított HPP-t felterjeszti az önkormányzathoz elfogadásra. 11

12 Felelősségek és hatáskörök: Lépés Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Tantestület 2. Igazgató Kibővített isk. vez. Nevelőtestület 3. Igazgató Támogatói kör Nevelőtestület 4. Igazgató Munkacsoportok Nevelőtestület 5. Igazgató Tantestület 6. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 7. Csoportvezetők Munkacsoport tagjai Igazgató 8. Igazgató Tantestület 9. Munkacsoportok vezetői Tantestület 10. Igazgató, DÖK vezető Szülői szervezet, DÖK 11. Igazgató Iskolavezetőség Tantestület 12. Minőségi kör vezetője Minőségi kör tagjai Igazgató 13. Igazgató Tantestület 14. Igazgató Szülők, gyerekek, tantestület 15. Igazgató Önkormányzat Tantestület 12

13 A Jókai Mór Általános iskola éves munkatervének elkészítése ( folyamatszabályozás ) Célja: Meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját. Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. Folyamatábra: 13

14 A folyamat leírása: 1. Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól. 2. Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről. 3. Ugyanakkor az igazgató a tárgyi és szervezeti feltételeket is ismerteti, a nyár folyamán milyen fejlesztések történtek. 4. A fentieket figyelembe véve a munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. 4/a. A DÖK és a gyermekvédelmi felelős elkészíti éves munkatervét. 5. Ugyanezen a megbeszélésen a munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok ellenőrzéséhez, értékeléséhez. 14

15 6. Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi terveket. 7. Ezután a munkaközösségek értékelik a terveket. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tartják, akkor elfogadják és az igazgató elé terjesztik. Ha valamilyen igazítást javasolnak, akkor az adott lépésnél beavatkozás szükséges. 8. Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. 9. Ugyanakkor a munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. 10. Ezzel egy időben az igazgató összeállítja a tanévben várható események naptárát. 11. Az aktualizált kommunikációs adatbázis szolgálja a tájékoztatási rendszer megtervezését. 12. Ezek után az igazgató összeállítja, és írásba foglalja az iskola éves munkatervét. 13. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról. Ha tartalmilag, formailag megfelelőnek tarják, akkor elfogadják, ha nem, akkor az adott területen beavatkozás szükséges. 14. Szeptember 15-ig az igazgató egy példányt elküld a fenntartónak, egyet pedig elhelyez az igazgatói irodában. Felelősségek és hatáskörök: Felelős Érintett Informált 1. Mk. vezetők, ifj. véd Igazgató felelős, DÖK vezető Tantestület 2. Igazgató Tantestület Tantestület 3. Igazgató Tantestület Tantestület 4. Mk. vezetők, ifj. véd Tantestület - felelős, DÖK vezető 5. Mk. vezetők Tantestület - 6. Mk. vezetők Tantestület - 7. Mk. vezetők Tantestület Igazgató 8. Mk. vezetők, gyerm. véd Igazgató felelős, DÖK vezető - 9. Igazgató Mk. vezetők, mérés vez Igazgató Mk. vezetők, DÖK vezető Igazgató Igazgató Igazgató Tantestület tantestület, szülő 14. Igazgató Iskolatitkár fenntartó 15

16 Dokumentumok és bizonylatok rendje: A bizonylat Kitöltő Megőrzési hely Megőrzési idő Másolatot kap 1. Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvvezető 1 tanév - Dosszié (jegyzőkönyvtár) Igazgatóhelyettesi iroda 2. Órarend Igazgatóhelyettesek ½ tanév Tanárok 3. DÖK és ifj. DÖK vez., ifj. Igazgatói iroda védelmi munkaterv védelmi vezető 1 tanév - 4. Munkaközösségi tervek Mk. vezetők Igazgatói iroda 1 tanév Mk. vezetők 5. Feladatterv Igazgató Igazgatói iroda 1 tanév Mk. vezetők 6. Mérési terv Igazgató Igazgatói iroda 1 tanév Mk. vezetők 7. Program füzet Szülők, Igazgató és ig. Igazgatóhelyettesi iroda 1 tanév alkalmazotti helyettesek közösség 8. Tájékoztatási rendszer 9. Az intézmény munkaterve Igazgató Min-i kézikönyv 1 tanév - Igazgató Igazgatói iroda 1 tanév Fenntartó 16

17 3.3. Ellenőrzési folyamatok A vezetői ellenőrzés (folyamatszabályozás) Célja: adatgyűjtés, tapasztalatgyűjtés az értékeléshez és a fejlesztéshez START 1. Az általános vezetői ellenőrzés területeinek, szempontjainak meghatározása Idő- és felelősség mátrix Szempontlista Indikátorrendszer Indikátorrendszer Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Idő- és felelősségmátrix Ellenőrzési szempontlista Feljegyzések az ellenőrzésről Ellenőrzési lista 2. Az ellenőrzési területek kiválasztása 3. Éves ellenőrzési terv elkészítése 4. Éves ell.-i terv ismertetése az alkalmazotti közösséggel 5. Az ellenőrzésért felelős személyek megbízása 6. Az ellenőrzés végrehajtása 7. A tapasztalatok megbeszélése 8. Javaslat a feltárt hiányok pótlására Az ellenőrzött területek listája Ellenőrzési terv Jegyzőkönyv Megbízások Időterv a beszámoláshoz Feljegyzések Ellenőrzési lista Feljegyzés Ellenőrzési lista Feljegyzések 9. Az igazgató tájékoztatása az ellenőrzés tapasztalatairól Eredményes ellenőrzés Nem Igen 10. Az eredmények adattárba helyezése Adatbázis STOP 17

18 A folyamat leírása 1. A vezetői kör a folyamat elején meghatározza az általános vezetői ellenőrzés területeit, szempontjait, delegálását, gyakoriságát és módszereit. 2. Az iskolavezetés augusztus végén kiválasztja az ellenőrzött területeket. 3. Az iskolavezetés szeptember elején elkészíti az éves ellenőrzési tervet. 4. Az igazgató szeptember elején ismerteti az éves ellenőrzési tervet az alkalmazotti közösséggel, értekezleten. 5. Szeptember elején az ellenőrzésért felelős személyeket megbízza az igazgató. A megbízással egyidőben az igazgató meghatározza a beszámolók idejét. 6. Az ellenőrzés időben ütemezett végrehajtása. 7. Az ellenőrzés tapasztalatainak megbeszélése az ellenőrzés után 1 héten belül. 8. Az ellenőrzést végző személy javaslatot tesz a feltárt hiányok pótlására. 9. Az ellenőrzést végző személy beszámol az ellenőrzés tapasztalatairól az igazgatónak. 10. Az ellenőrzés eredményeinek adattárba helyezése az ellenőrzési folyamat végén, amely majd az értékelési folyamat bemenete lesz. 18

19 3.4. Mérési feladatok Az elkövetkezendő időszakban az iskolai munka eredményeinek folyamatos és megbízható módon történő mérése és értékelése a közoktatás fejlesztésének egyik fő stratégiai célja és iskolánk is ennek szellemében tervezi tevékenységét. A mérés az értékelés módszere, amely legtöbbször a tanulók által nyújtott eredmények kimutatására szolgál. A tantervi követelményeknek való megfelelés vizsgálata kiegészül a neveltséget mutató mérésekkel. A tanulókkal kapcsolatban kétféle mérést végzünk: tudás szintméréseket (tantervi követelményeknek való megfelelés), neveltségi szintmérést. Ezek mellett az iskola partnereire, környezetése kiterjedő egyéb mérések is végzünk (elégedettségmérés, klímateszt). A mérések területei: Partneri igényfelmérés Pedagógiai folyamatok mérése o Tanulói neveltség mérés, o Tanulói tudás-szintmérések, 19

20 Partneri igény és elégedettség mérése (folyamatszabályozás) START Partneri Az azonosított partnerek és képviselőik felülvizsgálata Partneri adatbázis kommunikációs tábla Az elégedettség (megfelelőség) kritériumainak meghatározása és aktualizálása Elégedettségi (megfelelőségi) kritériumok Állami elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereinek és gyakoriságának meghatározása vagy módosítása Az igényfelmérésben résztvevők listája Intézményi (belső) elvárások feltárása Fenntartói elvárások Az igényfelmérés és elégedettségmérésbe bevontak körének azonosításamintakészítés Mérési rend / eljárásrend A munkatársak elvárásai Tanulói igényfelmérés Szülők elvárásai Az igényfelmérés és elégedettségmérés lefolytatása Az igényfelmérés és elégedettségmérés eredményeinek elemzése Az eredmények összegzése Tantestületi összefoglaló Az eredmények ismertetése és megbeszélése az intézményen belül Éves teljesítmény értékelése Rövid összefoglaló az Évkönyvben Szükséges-e beavatkozás? Indikátorainkban van-e szükség változtatásokra? A partnerek elégedetlenségének kezelése Igen Nem Nem Igen Intézmény működés értékelési folyamata STOP 20

21 A folyamat leírása: A partneri igény és elégedettségmérés folyamata a partnerek azonosításából indul, és az igények elemzésével fejeződik be. Célja, hogy az igények megismerésével közös értékrend alakuljon ki az iskola és partnerei között a hatékony együttműködés érdekében. 1. A folyamattal foglalkozó csoport két évenként, márciusban felülvizsgálja az azonosított partnerek és képviselőik adatbázisát. Elkészítik a felülvizsgált partneri adatbázist. 2. A csoport által meghatározott elégedettségi kritériumokat évenként a kérdőívekkel (összeállítás, feldolgozás, elemzés) foglalkozó munkacsoport aktualizálja. Írásba foglalja az elégedettségi kritériumokat az egyes kérdőívek csomagjához. 3. A vezetői csoport évente (április) az eljárásrend/mérési rendben meghatározza, vagy módosítja az igényfelmérés és elégedettségmérés módszereit és gyakoriságát. 4. A csoport évente (április) azonosítja az igényfelmérés- és elégedettségmérésbe bevontak körét. Meghatározza a mintavétel módját, résztvevőit. Az igényfelmérésben résztvevőkről listát készít. 5. A munkacsoport az előre összeállított szempontlista alapján lefolytatja az igény- és elégedettségmérést. 6. A kérdőívek begyűjtése után a kérdőíves csoport elvégzi az igényfelmérés és elégedettségmérés elemzését. A csoport célokat fogalmaz meg, céllistát ír, nyers célokat, illetve megoldási javaslatokat nyújt be az iskolavezetőség elé. Ezek után az alkalmazotti közösség elé már a célok prioritási sorrendben, kategorizálva kerülnek. A partnerek felé is rövid visszajelzés történik az igényfelmérés eredményéről, ami a minőségügyi irattárba kerül. 7. Intézményen belül (évente, május) az eredmények összegzése alapján kerül sor azok ismertetésére és megbeszélésére. A csoport elkészíti a bizonylatokat is: összefoglaló az alkalmazotti közösség számára 8. A folyamat értékelése. 9. Az eredmények ismertetése után a tantestület eldönti, szükséges-e a beavatkozás a folyamat valamelyik pontján. Ha igen, akkor a partnerek elégedetlenségére a PDCA ciklusnak megfelelően újraszabályozza a folyamatot, vagy annak szükséges elemeit. Amennyiben nem szükséges a beavatkozás, standardizálja a ciklust. 21

22 Pedagógiai folyamatok mérés A pedagógiai folyamatban elemezhetjük a nevelés eredményességét és a diákok tudását, teljesítményét. Fontos követelmény a mérésekkel kapcsolatban, hogy legyenek: érvényesek = annak bizonyítását, hogy a mérés ténylegesen arra a célkategóriára irányul, amelynek vizsgálatát az értékelő ember maga elé tűzte. Lefordítva: azt kéri-e a tanár számon, amit megtanított? megbízhatóak = technikai jellegű kritérium: jól mér-e a teszt? A tanév rendjében előírt méréseket iskolai szinten feldolgozzuk és értékeljük országos összehasonlítás alapján, központi előírás szerint. A tantárgyi mérések mellett egyre több lehetőség van kipróbált mérési eszközökkel pedagógiai mérések elvégzésére is, melyet az önkormányzati MIP-pel összhangban külső szakértő bevonásával kívánunk megvalósítani. A több ponton elvégzett méréssel becsülhető az ún. hozzáadott pedagógiai érték. A mérőeszközökkel szembeni elvárások: Feleljen meg a tanuló életkori sajátosságainak, Illeszkedjen a helyi tantervhez, Eredményei számszerűsíthetők legyenek. Iskolánk értékelési rendszerének célja: - Visszajelzés és hatékonyságnövelés, - Az érdekeltek (tanulók, szülők, fenntartó) konkrét tájékoztatása, - Visszahatás a tanulók személyiségfejlődésére, - A nevelőtestület tervező munkájának segítése. Az értékelés típusai: diagnosztikus értékelés: helyzetfeltárás, tervezés, döntés előkészítés, diagnózist, leírást ad. formatív értékelés: fejlesztés, korrekció, folyamatszabályozás, okfeltáró jellegű, tantárgyi követelményekhez viszonyít. szummatív értékelés: minősítés, visszacsatolás, rendszer-szabályozás, lezáró jellegű. 22

23 Neveltségi szintfelmérés: Célja: A kitűzött célok teljesítésére való ösztönzés A munkavégzés hatékonyságának javítása A problémák, eredmények feltárása Az iskola belső légkörének javítása Témája Módszer Gyakoriság felelős 1. erkölcsi tulajdonság: Pedagógiai 7. évfolyam - morális gondolkodás helyzetteremtés 2 évente - motívumok - értékorientáció szakértő 2. az iskolához való viszony: - tanítás megítélése - iskola megítélése 3. konfliktuskezelés: - megoldások száma - megoldási javítások elemzése Írásbeli felmérés, Kérdőív Pedagógiai helyzetteremtés 4 és 6.évfolyam minden tanév ősz Minden évben minden évfolyam Osztályfőnöki munkaközösség vez. és a külső munkaközösség vezetők O.fők tanár 23

24 Tudásszint mérése (belső mérés) célja: - problémák, eredmények feltárása - a tanórán kívüli foglalkozások színvonalának emelése - a tanulmányi munka színvonalának emelése - felzárkóztatás - tehetséggondozás A mérés területei Módszer Kiket érint Idő felelősök minimum követelmény mérése 8. évfolyamon idegen nyelvből Feladatlap, szummatív 8. évfolyam tanulói Minden első félév Tanulási kudarcnak kitett tanulók kiszűrése OKÉV-mérések tanórán kívüli foglalkozások hatékonysága: - felzárkóztató szakkör - tehetséggond. szakkör - előkészítő fogl. A tanulók fizikai állóképességének mérése Megfigyelés, Információ begyűjtése 1-6. évfolyam (valamilyen szempontból problémás tanulók) Minden év január vége Mk.-vezetők Igazgatóh.. gyógypedagógus Igazgatóh. Kapcsolódunk az országos mérésekhez, az eredményeket iskolai szintre vonatkoztatva elemezzük és értékeljük. Az értékelés eredménye alapján határozzák meg a munkaközösségek a következő tanév feladatait. Versenyek eredményei - továbbtanulók nál a felvételi eredmények alapján Gyakorlatok, Hungarofitt mérés (fizikai állapot) Lemaradó tehetséges tanulók és Az iskola tanulói évf. Minden tanév vége Minden év tavaszán Igazgató helyettesek - osztálytanítók - testnevelők - igazgatóh. 24

25 3.5. Értékelési folyamatok Éves értékelés (folyamatszabályozás) Célja: Az intézmény működésének, a szabályozásoknak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és a szükséges módosítások feltárása. START Munkaterv 1. Az igazgató felkéri az értekezleten érintett területek felelőseit az éves beszámolóik elkészítésére Mk. munkaterv DÖK, gyerm. véd. munkaterv 2. Mk. vezetők elkészítik az éves beszámolót A. 2/a. A mk.-ek elfogadják a beszámolót Munkaközösségi beszámoló Partnerektől származó visszajelzések eredménye Belső audit jegyzőkönyve Minőség fejlesztő munkák Ellenőrzési feljegyzések Indikátorrendszer Intézkedési tervek ( javító, fejlesztő tev.) DÖK vez. ésa gyerm. véd felelős elkészíti az éves beszámolót A folyamatgazdák és a Minőségügyi Tanács elkészíti az éves beszámolót Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit Indikátorrendszer folyamatgazdája elkészítik az éves beszámolót Az aktuális intézkedési tervek felelősei elkészítik az éves beszámolót DÖK és ifj. védelmi beszámolók Minőségügyi beszámolók Ellenőrzési beszámolók Beszámolók az indikátorrendsze rről Beszámolók az intézkedési tervekről Személyi változások listája Az igazgató számba veszi a megváltozott körülményeket Beszámoló a megváltozott körülményekről 25

26 Panaszlista Alapítványi mérleg A panaszkezelésért felelős személy elkészíti éves beszámolóját A Tiszakömlő Ált. Isk. Alapítvány elnöke elkészíti éves beszámolóját Éves beszámoló a panaszkezelésről Éves beszámoló az alapítvány munkájáról 3. Az igazgató összegzi az éves beszámolókat Éves beszámolók 4. Az igazgató a mk. vezetők, Minőségügyi Tanács vezetője, a DÖK vezető, gyerm. védelmi felelős, indikátorrendszer felelősei, intézkedési tervek felelősei, a gazd-i vezető, a Tiszakömlő Alapítvány elnöke, beszámolnak éves munkájukról a tanévzáró értekezleten Jegyzőkönyv 5. Hozzászólások 6. A tantestület elfogadja az éves beszámolókat Jegyzőkönyv 7. Az éves beszámoló elhelyezése az irattárba, továbbítása a fenntartó felé Az iskola éves beszámolója STOP 26

27 A folyamat leírása: 1. Az igazgató május harmadik hetében felkéri az értékelésben érintett területek felelőseit beszámolóik elkészítésére. A beszámolók elkészítésének alapja az éves munkatervük megvalósulásának mértéke. 2. Júniusban a munkaközösség vezetők, a DÖK és a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, a Minőségügyi Tanács vezetője, a folyamatgazdák, az intézkedési tervek felelősei, a Tiszakömlő Általános Iskola Alapítvány elnöke elkészítik éves beszámolójukat. Az igazgató összegzi a vezetői ellenőrzés eredményeit, értékeli a tantestület tagjainak munkáját, ismerteti a megváltozott körülményeket (tárgyi, személyi). Az igazgatóhelyettesek összesítik az osztályok statisztikáit. Az indikátor rendszer folyamatgazdája beszámol az aktuális statisztikai adatokról. 2.a Június végén a munkaközösségek meghallgatják az éves beszámolót, elmondják észrevételeiket, majd elfogadják azt. 3. Az igazgató összegzi az éves beszámolót. Dokumentum elemzéssel ellenőrzi a feladattervek, célkitűzések megvalósulását. 4. A tanévzáró értekezleten a 2. pontban megjelölt felelősök beszámolnak éves munkájukról. A beszámolók alapján az igazgató összegzi, értékeli a tanév munkáját. 5. Ezek után a nevelőtestület tagjai hozzászólnak, véleményt mondanak az elhangzottakról. 6. A tantestület elfogadja a tanév végi beszámolót. 7. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az éves beszámoló a fenntartóhoz kerüljön. 8. A folyamat gazdája a tanévzáró értekezlet után, júniusban ellenőrzi az éves beszámoló elkészítésének lépéseit, ahol szükséges, javaslatokat tesz a korrekciókra, melyek beépülnek a következő év tervezésébe. Felelősségek és hatáskörök: A lépés tárgya Felelős Érintett Informált 1. Igazgató Területek felelősei Tantestület 2. Területek felelősei Tantestület Igazgató 3. Igazgató Igazgató helyettes - 4. Területek felelősei Tantestület - 8. Igazgató Fenntartó - 27

28 Irányított önértékelés (folyamatszabályozás) START Céllista 1 Önértékelés céljainak meghatározása Ütemterv 2. A feladatok ütemezése. Önértékelés területeinek, szempontjainak meghatározása Szempontlista 3. A vezetői önértékelés elkészítése Vezetői kérdőív 4. A klímatesztekkel való vizsgálat Kérdőívek a klímavizsgálathoz módszertani előkészítése Vezetői kérdőív Összegzés a klímavizsgálatról A klímatesztekkel való felmérés és feldolgozás elvégzése A klímatesztek és a vezetői kérdőívek elemzéséből a fókuszcsoportos interjú kérdőíveinek megfogalmazása korrekció Összegzés a klímavizsgálatról A fókuszcsoportos interjú kérdései A fókuszcsoportos interjú kérdései 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, szempontjai, ütemezése Fókuszcsoportos interjú protokollja Protokoll 8. A fókuszcsoportos interjúk korrek ció Jegyzőkönyv lebonyolítása Jegyzőkönyv 9. A fókuszcsoportos interjúk feldolgozása Összefoglaló a fókuszcsoportos beszélgetésről Önértékelő dokumentumok 10. Az irányított önértékelés anyagainak összesítő elemzéséből a vezetői interjú előkészítése korrek ció Vezetői interjú kérdései Vezetői interjú kérdései 11. A vezetői interjú lefolytatása az összegzés alapján Vezetői interjú Önértékelő dokumentumok 12. Az irányított önértékelés anyagainak végső összesítése Összefoglaló az irányított önértékelésről

29 13. A tantestület tájékoztatása az irányított önértékelésről Közösségi találkozó jegyzőkönyve 14. A fejlesztendő területek kijelölése Problémakatalógus STOP A folyamat leírása: Az intézmény irányított önértékelése az iskola összes működési területére vonatkozóan, a folyamatszabályozások előkészítéseként történik. Ez azt jelenti, hogy az önértékelés szempontjai előre meghatározottak. A teljes körű irányított önértékelésnek kettős célja van. Információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjéről, és az intézmény folyamatairól. Két irányú folyamat: bemenő adat a szervezeti kultúra szintjének elkészítéséhez és adatul szolgál a stratégiai tervezéshez. Az irányított önértékelést négyévente végezzük el a megadott eljárásrend és szempontok alapján. Első alkalommal: a tanévben. Az önértékelés területei: - szervezeti kultúra, vezetés, irányítás, stratégia megvalósulása - folyamatok szabályozottsága, erőforrások figyelembe vétele - folyamatos fejlesztés alkalmazása, erőforrással való gazdálkodás, pedagógus továbbképzés - partneri elégedettség Felhasznált módszerek: - dokumentumelemzés - strukturált interjú - kérdőív - fókuszcsoportos interjú - teszt Lépései: 1. vezetői önértékelés önkitöltős kérdőív segítségével, 2. dokumentumelemzés, 3. kérdőív, 4. fókuszcsoportos interjúk, 5. strukturált interjú. Résztvevői: az igazgató, helyettesek, alkalmazotti közösség / reprezentatív kiválasztással/. 29

30 1. A vezetői kör meghatározza az irányított önértékelés célját: - információgyűjtés a szervezeti kultúra szintjeiről, az intézmény folyamatairól 2. Számba veszi és ütemezi az elvégzendő feladatokat, döntést hoz a vizsgálatot végzők személyéről, a vizsgálat módszeréről és idejéről, valamint a vizsgált területekről, ezekkel együtt meghatározza a vizsgált területek szempontjait, eszközeit. 3. Az intézményvezetői (igazgató, ig. helyettesek) kérdőív alapján történik a vezetői önértékelés. 4. A vezetői kör elvégzi a klímatesztekkel való vizsgálat módszertani előkészítését: - meghatározza a vizsgálat célját, - a feldolgozásban részt vevők körét, - a vizsgálatba bevontak körét, - a vizsgálat helyét, idejét, - a feldolgozás határidejét. 5. A klímavizsgálat lebonyolítása és felmérés elvégzése után az értékelő team elkészíti annak összefoglaló elemzését. 6. A klímatesztek és a vezető kérdőívek elemzése után a feldolgozásban részt vevők megfogalmazzák a fókuszcsoportos interjú kérdéseit. Korrekció: a rossz kérdőívek kiszűrése, javítása. 7. A fókuszcsoportos interjú módszertana, lebonyolítása és feldolgozás. Ezután kidolgozásra kerül a fókuszcsoportos interjú lebonyolítási terve, a protokoll összeállítása. 8. A fókuszcsoportos interjúk lebonyolítására két területen kerül sor, a technikai dolgozók és a pedagógusok munkacsoportjában. Korrekció: kérdések pontosítása. 9. A feldolgozásban résztvevő team az elemzések elvégzése után elkészíti annak összegzését. 10. A vezetői kör az irányított önértékelés összegzett eredményei alapján előkészíti a vezetői interjút. 11. Az igazgatóhelyettesek a vezetői interjú kérdései alapján lefolytatják az interjút, melynek szempontjai a kihívásokban felvett ellentmondások, az erősségek-gyengeségek valamint a fejlesztési javaslatok. Korrekció: kérdések javítása, pontosítása. 12. A vezetői kör az önértékelés anyagaiból elkészíti az irányított önértékelés végső összesítését. 13. A felmérések eredményeinek ismertetésére a félévi értekezlet kapcsán kerül sor. 14. A vezetői kör összeállítja a problémakatalógust, kijelöli a fejlesztendő területeket 30

31 Pedagógus értékelési rendszer Célja: Önfejlesztés, szakmai módszertani fejlődéshez útmutatás annak érdekében, hogy a pedagógus személyes és szakmai kompetenciájának alkalmazásával a nevelő és oktató munkájában eredményes, hatékony legyen. Az értékelésnél a hangsúly nem az átadott ismereteken van hanem azon, mindazt a tudást,amivel a pedagógus rendelkezik,hogy milyen módon közvetíti a gyermekek felé. Az értékelés területei: Munkafegyelem tervezési és beszámolási feladatok teljesítése adminisztráció pontos vezetése helyettesítések, túlórák vezetése, bizonylatolása előírt nyomtatványok használata. Szakmai képességek céltudatosság, vállalkozó szellem, precizitás, kitartás, kudarctűrés,- kezelés, magas szintű szakmai kompetencia, széleskörű tájékozottság, kreativitás, példamutatás, módszertani megújulás pedagógiai tevékenység Szakmai eredményesség tudásátadás megszerzett ismeretek tudatos és hatékony alkalmazása, Színvonalas szellemi termékek, partneri, fenntartói elégedettség megszerzése saját munkaterületén, pályázatokban való részvétel szakkörök, szabadidős programok szakmai jellegű programok tervezése, ünnepségek, rendezvények szervezésével kapcsolatos feladatok 31

32 határidők betartása tantervek, osztályfőnöki teendők team munkában való részvétel tanórán kívüli tevékenységek szaktárgyi versenyek megszervezése szakmai szertárak fejlesztése osztályozás, értékelés, belső mérés tanulmányi eredmények pedagógiai módszerek alkalmazása szakmai felkészültség, önképzés, továbbtanulás tanulás irányítása, munkafegyelem, kezdeményező készség kreativitás Az értékelési rendszer alapelvei: A fejlesztő szándék elve, mely szerint - alkalmas a sikeres teljesítmény és az eredményes munka kimutatására; - alkalmas a problematikus területek azonosítására és a teljesítmény javítására irányuló célok kijelölésére; - kimutatja a különböző területeken elért jó és a gyenge teljesítmények közötti különbséget; - alkalmas az egyéni teljesítmény változásának kimutatására; - segíti a tanárok és az iskolavezetés közötti információcserét, - segíti az Iskolavezetésnek abban, hogy jobban megismerje a tanárok véleményét. A sokoldalúság elve, mely szerint figyelembe vesszük az egyes eltérő szaktárgy(ak) tanításával összefüggő (nevelési és oktatási), és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket; A méltányosság elve, mely szerint - minden, az egyénre vonatkozó adatot bizalmasan kezelünk, - törekszünk az objektivitásra; 32

33 - csak olyan területeket értékelünk, amelyekről megfelelő adatok állnak rendelkezésre; - a tantestület az érintettel együtt minden tagját bevonjuk az értékelési folyamatba; - az érintett számára minden róla felvett adat hozzáférhető; - lehetőséget adunk az értékeltnek, hogy kifejthesse a véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatosan. A követelményrendszer alapjai és összetevői - az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, a pedagógus munkakör általános, és személyre szóló (az érintett tanár és az igazgató megegyezésén alapuló) munkaköri leírás; - az előző értékelési ciklus végén született, egyénekre vonatkozó megállapítás, amelyek rögzítik a kiemelkedően sikeres területeket és fejlesztési célok formájában kijelölt fejlesztendő területeket. Az értékelés eszközei: Óralátogatási szempontsor (1. függelék) Óralátogatási szempontsor a tantestület konszenzusával készült, felhasználhatóságát a tantestület elfogadta. Véleménykérő lap (2. függelék) A kérdőív lehetőséget ad az értékelt tanárnak nézetei kifejtésére saját iskolai szerepével, teljesítményével és az értékelés feltételeivel kapcsolatban; segíti az iskolavezetést a szervezési feladatok jobbításában, a javítás lehetőségeinek kidolgozásában; segíti a következő ciklusra vonatkozó egyéni célok kijelölését. Önértékelő lap (3. függelék) A pedagógus önértékelés keretében deklarálja, hogy a konkrét tanórai tevékenységen túl milyen egyéb pedagógiai és az iskolai élet szervezésével kapcsolatos tevékenységeket és általában milyen munkavállalói hozzáállást tart értékesnek és fontosnak, másrészt rögzíti az ezeken a területeken elért eredményeket. 33

34 Vezetői feladatok megvalósulásának értékelő lapja (4. függelék) A munkaköri feladatok megvalósulásának és a vezetői kompetenciáknak az értékelésre szolgál. Alapja a munkaköri leírás, az ezek megvalósításához szükséges vezetői kompetenciák Adminisztrációs nyilvántartási lap (5. függelék) A tanév során vezetett tanügyi nyilvántartások pontos és határidőre történő megvalósítását rögzítő dokumentum. Feladatvállalási lap (6. függelék) Azt egyes tanévben az iskola működése érdekében a tanórán kívüli tevékenységekben az egyéni részvételt, a szervezeti céllal való azonosulás rögzítésére szolgál. Értékelő beszélgetés (7. függelék) A Beszélgetést, amelyen az érintetten kívül az igazgató-helyettes, munkaközösségvezető, és a minőségirányítási vezető vesznek részt, a fenti dokumentumok alapján az igazgató vezeti. 1. Áttekintik, megvitatják a következő dolgokat, majd konszenzust alakítanak ki a teljesítmény megítéléséről. a. Az előző ciklus végén kijelölt egyéni célok megvalósulásáról; b. Az Óralátogatási Lapok alapján született eredményekről, a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekről; c. Az Önértékelő Lapon szereplő területeken mutatott teljesítményekről, a kiemelkedően sikeres vagy problematikus területekről; 2. Megvitatják a Véleménykérő Lapon felvetett kérdéseket; 3. Megegyeznek a kijelölendő új egyéni célokkal kapcsolatosan, ezeket írásban rögzítik. Eljárási rend a pedagógus értékeléshez 1. Az értékelési rendszer működése minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott Intézményi Minőségirányítási Programban megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján történik. 34

35 Mivel adatgyűjtés kizárólag a IMIP- ben leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat, amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik amely az érintett tanár tudta nélkül keletkezett; amely nem a tanár szakmai munkájával kapcsolatos; amelyről nem kap tájékoztatást a tanár az Értékelési Beszélgetés előtt. 2. Az Értékelési rendszer bevezetése előtt a tantestület tagjai egy erre a célra összehívott Értékelési Értekezleten többségi szavazással érvényesítik. 3. Az értékelési rendszer bármely részletének módosítása (függelékek tartalma) a továbbiakban minden év szeptemberében megtartandó Értékelési Értekezleten kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által. Minden módosítás a tantestület többségi szavazatával lép érvénybe, de egy adott tanárra vonatkozóan egy cikluson belül a ciklus kezdetekor érvényes szabályok szerint történik az értékelés. 4. Egy egy ellenőrzött területről érkező értékelő feljegyzés dokumentum a pedagógus személyes anyagába kerül. a munkaközösség vezető, igazgató helyettes, osztályfőnök és egyéb felelősök az egyes munkaterületek ütemezését az éves munkatervben rögzítik. 5. Az értékelést végzők egyszemélyes ítéletet csak az óralátogatási lap kritériumaival kapcsolatosan alkotnak, és ezt elfogultság nélkül, kedvezőtlen ítélet esetén kellően indokolva kell megtenniük. Az összes többi kritérium esetében az Értékelési Beszélgetés keretében a vezetőség tagjainak és az érintett tanárnak konszenzusra kell jutnia. Ha ez nem sikerülne, a beszélgetés összes résztvevőjének többségi szavazatával kell a kérdést eldönteni, úgy, hogy szavazategyenlőség esetén a tanár szavazata legyen döntő. 6. Az adatok kezelése a 6. és 7. fejezetekben leírtak szerint történik, ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az igazgató egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készül, és az adatok egészéhez az igazgatón és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. Minden résztvevő erkölcsi felelőssége, hogy a személyes adatokat titokként kezeli, és ezekről senkivel nem beszél. Ez alól csak az igazgató, helyettesei és az érintett tanár munkaközösség-vezetője kapnak felmentést, de ők is kizárólag egymás között. A tanárok saját eredményeiket sem közölhetik senkivel sem. 7. Az összegző értékelő beszélgetés írásban rögzítésre kerül, ami a dolgozó személyi anyagába kerül. Az értékelő beszélgetés zárásaként az értékelő (igazgató) és az értékelt konszenzus alapján határozza meg a fejlesztési, fejlődési irányt. Az értékelt pedagógus aláírásával dokumentálja, hogy az értékelést elfogadja. 35

36 8. A tanár az Értékelési Összesítő Lap aláírása előtt bármikor panasszal élhet az értékelés bármelyik észrevételével kapcsolatosan. A panaszt írásban kell benyújtani az igazgatónak, aki annak elbírálására egy bizottságot állít fel. Ennek tagjai: az IMIP vezetője, az iskolavezetés egy tagja egy, a panaszos által megnevezett tantestületi tag; a tantestület egyik sorsolással kiválasztott tagja; A bizottság bizalmasan tárgyal, majd tartózkodási tilalom mellett titkos többségi szavazással dönt a panaszról A vezetők értékelésének rendszere A hatékony vezetés függ a vezető személyes adottságaitól, úgy, mint intelligencia, kapcsolatteremtési készség, akaratérvényesítési készség, empátia, teljesítménymotiváció. A vezetői készségek tudatosan fejleszthetőek egyrészt gyakorlati tapasztalatok megszerzésével, másrészt pedig elméleti ismeretekkel. A vezetőnek tehát olyan ismeretekkel is rendelkeznie kell, melyek a szervezetek működésének törvényszerűségeire vonatkoznak. Emellett nélkülözhetetlen azoknak a pszichológiai jellemzőknek az ismerete, melyek befolyásolják a munkateljesítményt, a munkával, munkakörnyezettel való elégedettséget, az elkötelezettséget a munkahellyel és a munkakörrel szemben. A vezetők munkájuk során három feladattípussal találkoznak: 1. A vezető ellátja szervezete szakmai irányítását 2. Általános vezetői feladatokat lát el, mint például a stratégiai célok kitűzése, a feladatok szervezése, számonkérés, a munkatársak motiválása, segítése és díjazása. 3. Pedagógia, tanári nevelő-oktató munkát végez Ennek megfelelően a vezetők munkájának értékelése egyrészt az általános pedagógiai értékelési rend szerint történik, másrészt a vezetői készségek, kompetenciák és a munkaköri leírásban rögzített feladatok megvalósulásának értékelése a vezetői értékelő szempontsor szerint történik. 36

37 A vezető munkájának értékelési területei Jókai Mór Általános Iskola IMIP A vezetői értékelő lapot az érintett vezető, vezető-társak, valamint az igazgató alkalmazzák. Általános követelmények Munkavégzés minősége Elvárt követelmény, hogy munkájában önálló és kezdeményező legyen. Megvalósítja a célkitűzéseit, tartja a kitűzött határidőket. Gondosan és pontosan, precízen végzi a munkáját. Pontos, nem vagy csak ritkán hiányzik, szükség esetén helyettesíti munkatársát. Munkájában törekszik a javításokra. Alkalmazkodó képesség Elvárt követelmény, hogy az új helyzetekre tudjon reagálni, a stresszhelyzetet tudja kezelni. A kapott kritikát tanulási esélynek tekintse, és segítő szándékkal véleményezzen másokat. Emberi kapcsolatok Elvárt követelmény, hogy viselkedése nyitott és őszinte legyen, figyeljen mások véleményére. Jóindulatúan, tapintatosan viselkedjék munkatársaival. Ígéreteit és a megállapodásokat tartsa be, a konfliktusokat kezelje. Csapatmunka Elvárt követelmény, hogy legyen aktív résztvevője a csoportnak, tegyen javaslatokat. Szükség esetén önként segítsen kollégáinak. Kommunikáció Elvárt követelmény, hogy a kapott információk nyíltan, objektíven adja át. Szakmai követelmények Felkészültség Elvárt követelmény, hogy tanult ismereteit hatékonyan alkalmazza. Tudását képes legyen munkatársaival megosztani, segítséget nyújtva nekik az új készségek elsajátításában. Folyamatosan gondoskodjon tudása színvonalának, időszerűségének megőrzéséről és emeléséről. Döntéshozás, feladat-áttekintés Olyan készség-együttes, ami a probléma- és feladat fontosságának érzékenysége, a logikai átlátás és az időoptimalizálás elemeket tartalmazza. Felelősségtudat, hivatástudat, szakmaszeretet Elvárt követelmény, hogy feladatát felelősséggel, jelentőségét átérezve lássa el. Munkáját a megbízhatóság, lelkiismeretesség, állhatatosság és tervszerűség jellemzi. 37

38 Produktivitás Teljesítménye minőségében és mennyiségében is megfelel a munkaköri leírásában szereplő követelményeknek. Vezetői feladatok követelményei Delegálás Elvárt követelmény, hogy munkatársai képességéinek megfelelően delegálja a feladatokat, hatásköröket és a felelősségeket, optimálisan koordináljon. Motiválás Elvárt követelmény, hogy képviselje és közvetítse az intézményi célokat munkatársainak. Ismerje el a jó teljesítményt. Integráció Legyen képes az eltérő álláspontokat és érdekeket egyensúlyba és összhangba hozni. Idejében ismerje fel és hozza szóba a problémákat és konfliktusokat. Találja meg a legjobb megoldást az érdekeltekkel. Szervezeti célokkal való azonosulás Legyen tisztában munkaköre és az intézmény stratégiai vonatkozásaival. Értse és alkalmazza a pénzügyi elveket. Forrásteremtés, költségek, a helyi sajátos szempontok alapján szemlélje az ügyeket és tervezze munkáját. 38

39 Az értékelés menete terület felelős ellenőrzés módja, módszer adminisztráció igazgató h., napló tanügyi oszt.f., dokumentumok ellenőrzés munkafegyelem (munkakör) szakmai módszertani fejlesztés ig.helyettes munkaközösség vezető minőség vezető., ig.helyettes, munkaköz. vezezető osztályfőnök folyamat gazda (felelős) óralátogatás (óralátogatási szempontsor ) önértékelés szempontok időbeliség dokumentálás beírása határidők betartása, szervezet céljaival azonosulás az isk. feladataiban részvétel óralátogatási szempontsorönértékelés kérdőív osztálynaplók szakköri napló ellenőrzése 2 havonta, feladattól függőalkalmanként Félévenkénti 2 óra ig. h. munkaközösség vezető feljegyzés készítése formanyomtatvány készítése Folyamat gazda Feljegyzés készítése (formanyomtatvány) Dokumentálás=óralá togatási kérdőív Csapatmunkában való részvétel Ig.helyettes., munkaközös ség vezető Véleménykérő-lap - iskolai feladatvállalás részvétel - érdekérvényesítés (ki tud - e állni a szakmai munkája mellett) Az éves munkatervben rögzített feladatok megvalósítása Feladatterv = adatlap Értékelő beszélgetés igazgató Strukturált interjú Erősségek,fejlesz tendő területek 2 évente Értékelő beszélgetés jegyzőkönyve 39