Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma 1095 Budapest, Mester u.23 Telefon/Fax: PEDAGÓGIAI PROGRAM 2018

2 Tartalom A Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnázium Küldetésnyilatkozata... 4 Bevezető... 5 Az iskola bemutatása Az iskola arculata Az iskola rövid története Iskolai hagyományok, nemzeti ünnepek, egyéb állandó rendezvények Az iskola környezete... 7 Az intézmény helye a köznevelési rendszerben, szociológiai környezete Az iskola tanulói közössége Továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció Diákönkormányzat Az iskola meglévő kapcsolatrendszere Kapcsolat a fenntartóval Kapcsolat a szülőkkel Kapcsolat más intézményekkel... 9 A.FEJEZET AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Pedagógiai alapelvek A nevelő- oktató munka feladatai, módszerei, eszközei, a nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a közösségi fejlesztés főbb területei: Az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység Szűrés, diagnosztizálás Együttműködés a segítő szakemberekkel Együttműködés a kortárs csoportokkal Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Veszélyeztető tényezők: Pedagógiai tevékenység A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A környezeti nevelés programja A környezeti nevelés fogalma Fenntarthatóság, környezettudatosság Alapelvek, célok A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Kulcskompetenciák A kulcskompetenciák területei: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az első idegen nyelv, második idegen nyelvoktatás illetve választás alapelvei A felvétel és az átvétel helyi szabályai A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, a hétvégi házi feladat szabályai Az értékelés alapelvei és szabadsága:

3 20. A magasabb évfolyamra lépés feltétele A tanulók teljesítményének mérése A tanulmányok alatti vizsgák és a szóbeli felvételi vizsga követelményei A tanulmányok alatti vizsgák helyi rendje A vizsgára bocsátás feltételei, körülményei Vizsgaformák, vizsgarészek Jelentkezés a vizsgákra A vizsgák témakörei A határidők: A tanulók értékelése Független vizsgabizottság előtt tehető vizsgák A hétvégi házi feladat szabályai Házi feladat, felszerelés hiánya miatt elégtelen osztályzat A tanuló tantárgyi munkájának értékelése A tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó, a tanuló jutalmazásával összefüggő elvek Jutalmazás Igazolatlan hiányzásokkal kapcsolatos intézkedések A diákok életpálya-tervezésének és építésének fejlesztése A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Választható tantárgyak közép- és emelt szintű érettségi felkészítés esetén Választható tantárgyak, amelyekből az iskola emelt szintű érettségire készít fel Választható tantárgyak, amelyből az iskola biztosítja a diákok középszintű érettségire történő felkészítését: A közösségi szolgálat Mentor feladatok ellátása A felnőttoktatás A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvellátás célja és feladata A tankönyvfelelős megbízása A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A tankönyvrendelés elkészítése B.FEJEZET KERETTANTERV/HELYI TANTERV Kerettanterv megnevezése Intézményünk a következő kerettanterveket választotta: A szakgimnáziumok évfolyama számára Óratervek C. FEJEZET - SZAKMAI PROGRAM Az intézmény munkájára vonatkozó szakképzési alapelvek A képzésbe bekapcsolódás feltételei: A szakgimnáziumi képzés A mellék-szakképesítés megszerzésére vonatkozó információk Az ágazati szakmai érettségi vizsga sikeres letétele esetén betölthető munkakörök: Ingyenesség A BGSZC Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziumának képzései Képzések leírása D. FEJEZET - ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4 A Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnázium Küldetésnyilatkozata Iskolánk több mint 100 éves hagyományokra épülő oktató-nevelő munkájában az alábbi értékeket kívánja megjeleníteni: Hagyományainkhoz hűen az emberközpontú, problémamegoldó megközelítésen keresztül a felnőtt társadalomba beilleszkedni képes, aktív, emberi értékeire és munkájára igényes állampolgárokat nevelünk, széles alapműveltséget alakítunk ki minden diákunknál, az alapkészségek és egyéni kreativitás kibontakoztatásával, törekszünk a magyar és egyetemes kultúra értékeinek megismertetésére, a hazafias nevelés kialakítására, korszerű, naprakész szakmai alapismereteket nyújtunk a szakmai orientáció és alapozás biztosításával a közgazdaság, kereskedelem-marketing és a közlekedés, szállítmányozás, logisztika szakmacsoporton belül, törekszünk a sokrétű, filozófiailag és vallásilag semleges tájékoztatásra, amelyen keresztül széleskörű kitekintés nyílik a világra, korszerű nevelő-oktató munkánkon keresztül biztosítjuk a sikeres érettségi vizsga, a szakképesítés megszerzését illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét, minden esetben teljesítményösztönző oktatással segítjük a tehetség kibontakoztatását, az igényes tanulást és munkavégzést, korszerű informatikai ismeretek közvetítésén keresztül segítjük a jobb munkaerő-piaci elhelyezkedés esélyeit, színvonalas könyvtárunk diákjaink szellemi kibontakozásának egyik helyszíne, tanáraink továbbképzését ösztönözve évről-évre egyre színvonalasabb oktatást-nevelést biztosítunk, a mindennapos testnevelés és tömegsport órákon az egészséges életmódra neveljük tanulóinkat, tanáraink humánus, segítőkész pedagógusok, akik az önismeretre, őszinteségre nevelnek, az iskolaépület színvonalának megőrzésével kellemes környezetet, kulturált munka-és tanulási feltételeket teremtünk, a felnőttoktatás keretén belül lehetőséget nyújtunk a sikeres élet folytatásához, szakmai továbbfejlődésükhöz, minden esetben törekszünk a fenntartóval kialakított korrekt kapcsolatra, a köznevelést szabályozó törvények maradéktalan betartására. Minden dolgozónk célja a fentebb felsorolt alapértékek közvetítése és betartása, hivatásának tekintve, hogy az általunk nevelt generációknak minél szilárdabb és értékesebb alapokat adjon egy sikeres magánéleti és szakmai életpályához. 4

5 Bevezető Az iskola bemutatása 1. Az iskola arculata 1.1. Az iskola rövid története 1897-ben az ipari kongresszuson fogalmazódott meg először, hogy a férfiak képzése mellett a nők kereskedelmi szakoktatását is be kell vezetni. Alapos előkészítő munka után augusztus 9-én hozta meg a Székesfőváros Tanácsa a /1911. VII. számú határozatát a női felsőkereskedelmi iskola megnyitásáról, és 1911 szeptemberében az intézmény három évfolyammal megkezdte működését. Az iskola megszervezője és első igazgatója Dr. Bakács István volt, akinek majd negyedszázados iskolavezetői munkája intézményünk fejlődésének meghatározó szakaszát jelentette. Az 1913-as esztendő kiemelkedő jelentőségű volt, ugyanis ekkor költözött iskolánk jelenlegi épületébe, a már akkor is Mester u. 23. szám alá. Az első világháború ideje alatt igen nagy nehézségek árán működött az intézmény, és évenként tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. Az 1919/20-as évtől kezdődően a 3 éves képzést 4 évesre emelték. A konszolidálódó helyzetben kiegyensúlyozottá vált az iskola élete. Az igényes oktató-nevelő munkára is lehetett következtetni abból, hogy az évről évre megjelenő Értesítő részletesen, minden tanulóra vonatkozóan bemutatta az elért eredményeket. Tájékoztatást adott a tantestület tagjainak publikációiról, előadásairól, a szakmai továbbképzésekről ban az iskola felvette Teleki Blankának, a magyar oktatásügy kimagasló személyiségének, a nőoktatás úttörőjének nevét. Az 1933/34-es tanévtől kerültek megrendezésre a fővárosi tanulmányi versenyek. Intézményünk tanulói gyakran nyertek el első, illetve más helyezést közgazdaságtanból, áruismeretből, matematikából és gyorsírásból. A második világháború időszakában egyre nehezebb körülmények között de eredményesen folyt a tantestület oktató-nevelő munkája. Az 1946/47-es tanévtől kezdődően a tanulói létszám 450 főre, a tantestület létszáma 31 főre emelkedett tól kezdődően nem jelentek meg az Értesítők, nem készültek évkönyvek. Az intézmény életének változásait kizárólag a közlönyökből és irattári levelekből lehet követni 30 éven keresztül. Az 1992/93-as tanévtől kezdődően a megváltozott gazdasági-társadalmi helyzet követelményeihez igazodva a KÜLKESZ által összeállított, az MKM által engedélyezett gazdasági szakgimnáziumi képzés kezdődött meg márciusában az 1603/1993. számú Fővárosi Közgyűlési Határozat alapján megkezdődött az iskola épületének bővítése és felújítása. A két ütemben folyó munkálatok 1996 júliusában befejeződtek. Az 1996/97-es tanév az iskola történetének új szakasza - gyönyörűen megépített, felújított, korszerűen berendezett épületben kezdődött meg, amely mind 5 külsőjében, mind belső elrendezésében - a későbbiekben felsorolt kiegészítésekkel együtt - kiválóan alkalmas magas színvonalú, szakgimnáziumi képzésre.

6 2011-ben ünnepelte az intézmény fennállásának 100. évfordulóját. Az intézményben folyó érettségi utáni szakképzés 2008 szeptemberétől kezdődően a Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ (BETISZK) keretein belül valósult meg január 01-től intézményünk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ jogi személyiségű szervezeti egységeként június 30-ig működött. A 2014/15-ös tanévtől kezdődően a tizenharmadik évfolyamon iskolánkban újból indult OKJ képzés. A július 01-től iskolánk a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum tagintézményeként, a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartása alatt folytatja tevékenységét szeptember 1-től az intézmény a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Teleki Blanka Közgazdasági Szakgimnáziuma nevet viseli, illetve szakgimnáziumi képzést nyújt tanulói számára. Intézményünk jelenlegi fenntartója az Innovációs és Technológiai Minisztérium. 6

7 1.2. Iskolai hagyományok, nemzeti ünnepek, egyéb állandó rendezvények Minden tanévben megemlékezünk: Az aradi vértanuk napjáról, Nemzeti ünnepünkről október 23-áról, illetve iskolánk névadójáról, Teleki Blankáról. Karácsony előtt az iskola tanárai és tanulói megemlékeznek az év végi ünnepekről. A kommunista diktatúra és a holokauszt áldozatairól, Az es forradalom és szabadságharc évfordulójáról, A nemzeti összetartozás napjáról. A téli időszakban szervezzük meg a tizenkettedik évfolyam szalagavató bálját. A ballagás mindenkor méltó módon megszervezett búcsúzó ünnepsége a tizenkettedik, a nyelvi előkészítő osztály esetében a végzős évfolyamot befejező tanulóknak. A tanév során, illetve a nyári szünetben a nyelvgyakorlását is magába foglaló, külföldi utakat, illetve sporttáborokat szervezünk. Tanulmányi kirándulást szervezünk új ismeretek megszerzésére vagy a már meglévők bővítése céljából. A tanulmányi kirándulások egy naposak ( 8-16h között szervezhetőek meg) és az adott osztály minden tanulójának kötelező jelenlétével valósulhat meg. A szabadidő tartalmas eltöltését szolgáló tevékenységet a nevelőtestület közreműködésével a diákönkormányzatot segítő tanár irányítja. 2. Az iskola környezete Az intézmény helye a köznevelési rendszerben, szociológiai környezete A köznevelési rendszeren belül a közgazdasági szakgimnáziumok fontos helyet foglalnak el. A XXI. század új gazdasági és társadalmi feltételeihez jól alkalmazkodó, előremutató terveket megvalósító, aktív, tanulni vágyó, jó munkaerőt kívánunk képezni ebben a közösségben. Az iskola a főváros belső területén, a belső Ferencvárosban fekszik, így a diákok számára nemcsak a fővárosból, hanem az agglomerációs körzetből is jól megközelíthető. A bejárási nehézséggel küzdő diákok részére kollégiumi elhelyezés is megoldható. A tanulók %-a Pest megyéből vagy egyéb megyéből jár be iskolánkba. Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és Pest megye. 3. Az iskola tanulói közössége 3.1. Továbbtanulási szándék, pályaválasztási motiváció Diákjaink nagy számban jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe.. Tanulóink körében a főiskolák és egyetemek közül a gazdasági élet területére történő képzéssel rendelkezők a legnépszerűbbek. Számos érettségizett diákunk az OKJ rendszerű szakképzést választja Diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek, diákkörök a diákok érdekeinek képviseletére hozhatják létre a diákönkormányzatot. Az iskola vezetőségének és tantestületének a létrejött diákönkormányzat munkáját segíteni, támogatni kell, a működéséhez szükséges feltételeket biztosítani köteles. A 7

8 diákönkormányzat eljárhat minden olyan kérdésben, amely a tanulói közösség nagyobb csoportját érinti és az intézmény nevelő-oktató feladatával összefügg. A diákönkormányzat működése hozzájárul tevékenységével az érdekképviselet formáinak gyakorlásához. A tanulói jogokon és kötelességeken keresztül a diákok megismerik és felkészülnek az állampolgári jogokat és kötelességek gyakorlásához. A DÖK munkáját a diákok által választott tanár segíti. A Szervezeti és Működési Szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere 4.1. Kapcsolat a fenntartóval Az iskola fenntartója: Innovációs és Technológiai Minisztérium Az iskola, fenntartójával és más szervekkel elsősorban a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum központi szervezetén és munkatársain keresztül tartja a kapcsolatot a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Szervezeti és működési Szabályzatában foglaltak szerint. A tagintézmények és a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum központi szervezetének kapcsolatrendszerét és a kapcsolattartás formáit a BGSZC Szervezeti és működési Szabályzata írja le. A kapcsolattartás formái: Jogszabály által előírt kötelező dokumentumok megküldése, Jogszabály által előírt adatszolgáltatások, Törvényességi, pénzügyi ellenőrzések, szakmai ellenőrzések, Konzultációs lehetőség a részfeladatok, szakterületek felelőseivel, referenseivel, Értekezleteken, megbeszéléseken, fórumokon történő részvétel Kapcsolat a szülőkkel A szülők, a pedagógusok és a tanulók koordinált, aktív együttműködésének célja a tanulók személyiségének harmonikus fejlesztése. A tanári közösség és a szülők között az együttműködés az iskola hagyományai, a Köznevelési Törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat alapján történik. Az együttműködés területei (célok, feladatok): Kölcsönös és rendszeres információcsere, tájékozódás az intézmény nevelési, oktatási feladatairól. A tanulók személyiségfejlesztésének, a családok nevelési feladatainak összehangolása. Együttműködés a szülők és a tantestület között a szociálisan veszélyeztetett, és az életkori sajátosságokból eredő nehézségek leküzdésében. Közösen kell törekedni a nevelési célokban megfogalmazott erkölcsi normák elfogadtatására, a kulturált viselkedés kialakítására Az intézmény biztosítja a szülői szervezet aktív részvételét az iskola közösségformáló programjaiban. A szülők közös programokkal segíthetik gyermekeik személyiségfejlődését és az iskolai munkát (színházlátogatás, kirándulás, rendezvények, stb.). 8

9 A szülők az érettségi vizsgán jelenlétükkel bátoríthatják gyermekeiket a sikeres helytállásra, és szervezőmunkájukkal segítik az osztályfőnökök munkáját. Közvetlen kapcsolat a szülőkkel: egy tanévben két alkalommal szülői értekezlet, egy tanévben két alkalommal szülői fogadóóra, a szülők problémájukkal előre egyeztetett időpontban felkereshetik az intézmény igazgatóját, igazgatóhelyetteseit és a tantestület tagjait, súlyos problémák felmerülése esetén az igazgató rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze, évi két alkalommal az iskola vezetése tájékoztatja a szülői szervezet képviselőit az aktuális eseményekről, kérdésekről Kapcsolat más intézményekkel Kapcsolat külső partnerekkel Kapcsolattartás felsőoktatási intézményekkel Az elmúlt években a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és az Óbudai Egyetem tanárszakos hallgatói több alkalommal az iskolában teljesítették tanítási gyakorlatukat, a közgazdász tanárok bírálták projektmunkájukat. A vállalatokkal, intézményekkel kialakított együttműködés nélkül egyetlen közgazdasági képzést folytató szakközépiskola sem működhet kifogástalanul. A kiépített vállalati kapcsolatoknak kettős szerepe van: partnereink gyakorlati képzőhelyként részt vesznek a kereskedelem ágazaton és közlekedés, szállítmányozás, logisztika ágazaton tanuló diákok szakmai gyakorlati képzésében. Ez egyaránt vonatkozik a évfolyamos diákok nyári összefüggő gyakorlatára, illetve a szakképző évfolyamok évközi gyakorlati képzésére. Előbbi esetben együttműködési megállapodással, utóbbi esetben tanulószerződéssel foglalkoztatják partnereink a tanulókat. A gyakorlati képzésben részt vevő legfontosabb vállalati kapcsolataink: Budapesti Közlekedési Vállalat Barát papír Kft Praktiker Kft Praktiker Kft OBI Hungary Retail Kft. OBI Hungary Retail Kft. Silco&Co Kft. Vörösvár Kft Vörösvár Kft Krupp és Társa Kft Krupp és Társa Kft dm Kft 9

10 Prevost Hungária Szállítási Kft. DEN HARTOGH TRANS Kft. Atlanti-Szerszám Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Storm Forwarding Kft UBM Kft. DHL Express Kft. L&H Sport Kereskedelmi Bt. Holecz Attila EV. Fabrika+2000 Kft. Magyar Posta Zrt. Magyar Posta Zrt. Czinege Trans Kft Alföldi Tej Kft. Alpok-Adria Szállítmányozó Kft. ArcelorMittal Ditribution Kft. BUGNATESE Hungary Kft. Friendly House Kft. Grehikunory Kft. HENCI Group Kft Idomok Kft. Kaposi Krisztián E.V. KCO Trade Kft Knorr-Bremse Vasúti jármű Rendszerek Hungária Kft Péksüti Sütőipari Kft Rukkel-tó Kft. Semmelweis Egyetem Sol-Light Kft. Városi Sándor E.V. VLG Kábelkereskedelmi Kft Volánbusz Zrt. - a jól működő hazai és multinacionális vállalatoknál tett szakmai látogatások nagyban segítik az iskola pályaorientációs munkáját. Diákjaink lehetőség szerint szakmai programokon vesznek részt hazai és multinacionális vállalatoknál, mint pl: Audi Magyarország, Magyar Suzuki, BASF Hungária, DHL Magyarország, British Telecom, Waberer s International. - A tanulók emellett az évente megrendezésre kerülő pályaorientációs projekthét keretében is találkozhatnak különböző szakmák sikeres képviselőivel, ahol tájékozódhatnak a lehetséges tanulmányi területekről és karrierlehetőségekről is. 10

11 A. FEJEZET AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA Mottó: Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy tanítson minket a jól végzett munka örömére és izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni. Szent Györgyi Albert 1. Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az emberi méltósághoz való jog mindenkit így az oktatás valamennyi szereplőjét életkorukra való tekintet nélkül megillető alkotmányos alapjog. Intézményünk mind tanulóinak, mind pedagógusainak és egyéb dolgozóinak védi és biztosítja alapvető emberi jogait és ennek tiszteletben tartását az oktatás minden szereplőjétől elvárja. Az intézmény alaptevékenysége: Az intézmény fő feladataként szakgimnáziumi nevelés-oktatást, felnőttoktatást, és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű (mozgásszervi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdők, értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - hallási fogyatékos, érzékszervi fogyatékos - látási fogyatékos) és együtt nem nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű (értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos) gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását folytatja. Az intézményben az oktató-nevelő munka a pedagógiai program alapján folyik. Az intézmény oktató nevelő munkájának alapvető célja, hogy diákjaink: Hazánk felelős polgárává váljanak, Önismeretet és erkölcsi ítélőképességet fejlesszenek ki, Helyt álljanak szűkebb és tágabb környezetükben, Képesek legyenek családban élni és családot alapítani, tartalmas és tartós emberi kapcsolatokat alakítsanak ki, Felelős munkavállalóként és állampolgárként képesek legyenek az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre, Ismerjék meg és értsék a társadalmi, természeti és kulturális jelenségeket, folyamatokat, Értéknek tekintsék a természeti környezet, élővilág megőrzését. Továbbá: testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket neveljen, a demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez való alkalmazkodó cselekvésre, az intézmény nevelési-oktatási rendszerének követelményei igazodjanak a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez, 11

12 biztosítsa az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővülésének, a képességek és a készségek fejlődésének lehetőségét, csökkentse a tanulási kudarcok mértékét, és biztosítsa az iskola eredményes befejezését, a diákok tekintsék sajátjuknak a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket követő magatartásmintákat, váljanak nyitottá a különböző kultúrák iránt, a tanulók váljanak alkalmassá: az önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területen folyamatosan megújuló alkotómunkára, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, felsőfokú tanulmányok megkezdésére, alakuljon ki a tanulókban az igény és a képesség az ismeretek önálló megszerzésére, azok összefüggéseinek felismerésére, értelmezésére, hasznosítására. A NAT fejlesztési területei nevelési célok Nevelési célok: erkölcsi nevelés, nemzeti öntudat, hazafias nevelés, állampolgárságra, demokráciára nevelés, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése, családi életre nevelés, testi és lelki egészségre nevelés, felelősségvállalás másokért, önkéntesség, fenntarthatóság, környezettudatosság, pályaorientáció, gazdasági és pénzügyi nevelés, médiatudatosságra nevelés, a tanulás tanítása. 2. Pedagógiai alapelvek 2.1. A nevelő- oktató munka feladatai, módszerei, eszközei, a nevelő- oktatómunka eszközei, eljárásai Az intézményben dolgozó pedagógusok munkája az alábbi területeken jelenik meg és az intézményben folytatott pedagógiai munka általános elvárásait is jelentik egyben. Pedagógiai módszertani felkészültség, Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók, A tanulás támogatása, A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 12

13 A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység, Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése, Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért. A pedagógiai munka általános területei az intézményben A pedagógiai munka általános alapelvei és jellemzői: Az intézmény nevelő-oktató munkája a pedagógiai program és egyéb szabályozók figyelembe vételével és alapelveinek megfelelően folyik, A tanulók érdeklődését felkeltő tanítási módszereket alkalmazunk, A pedagógusok törekszenek a nevelő-oktató munka során a tanulók egyéni képességeinek kibontakoztatására, támogatják a tehetség kibontakoztatását, de fontos szerepet tölt be a közösségi nevelés is, Támogatjuk diákjaink továbbtanulását, A pedagógusok ismerik a tanulókat, törődnek értelmi és érzelmi fejlődésükkel, A pedagógusok egyértelmű és egységes követelményeket és szempontokat alkalmaznak a tanulók tantárgyi értékelése során, Az értékelés rendszeres, tervezett és összehangolt, a tanulók megfelelő visszajelzést kapnak az értékelés eredményéről, Hangsúlyt fektetünk a nemzeti hagyományok, a hazaszeretet és magyarságtudat megismertetésére, törekszünk a környezettudatosság és egészséges életmód kialakítására, Lehetőséget biztosítunk a rendszeres mozgásra, sportolásra, Igyekszünk biztosítani az oktatáshoz szükséges modern eszközöket, Az intézményben töltött évek alatt a tanulók megismerik az erkölcsi normákat, a társadalom dolgozni és cselekedni képes aktív tagjaivá válnak, A tanórákon kívüli tevékenységek lehetőséget nyújtanak további ismeretek elsajátítására, A tehetséggondozás mellett minden lemaradt tanulónak szervezett formában biztosítjuk a felzárkózás lehetőségét, A tanulók szüleivel való kapcsolattartás rendszeres, különböző formái biztosítják, hogy a szülők hatékonyan jussanak hozzá az intézménnyel és gyermekükkel kapcsolatos információkhoz. Mind a diákoknak, mind a szülőknek lehetőségük van arra, hogy bekapcsolódjanak az őket érintő döntések előkészítésébe, véleményt nyilvánítsanak és változásokat kezdeményezzenek. Az intézmény pedagógia munkájában fontos szerepet töltenek be a munka tervezésének és értékelésének dokumentumai. A pedagógiai munka éves tervezésének intézményi dokumentumai a következők: Tanmenet Óraterv Napló Tanulói füzetek, produktumok, A tanulók értékelése során született egyéb dokumentumok 13

14 A dokumentumokban meghatározott célok. fő elemként megjelennek a tantervi követelmények, a helyi tantervben A pedagógiai munka tervezésének és a munkafolyamat során keletkezett dokumentumokban megjelennek a tantervi követelmények, a helyi tantervben meghatározott célok és az intézmény nevelési célja is. A pedagógiai munka épít a tanulók előzetes ismereteire, a tanuló egyéni igényeire, a tantárgy belső és külső kapcsolódásaira, felhasználja a különféle tanulási eszközöket és az intézmény által alkalmazott értékelési eszközöket. A pedagógiai munka tervezése során használt dokumentumokban megjelennek a korszerű szaktudományos ismeretek, a tantárgy belső és külső kapcsolódásai. Az alkalmazott módszerek segítik a feladatok, célkitűzések teljesülését, és a megszerzett tudás alkalmazását, támogatják a tanulói együttműködést és összhangban állnak a tanulók életkori sajátosságaival. Az éves munka során a tanmenet éves tervezését követi a napló szerinti haladás és a tanulók munkája. A tanulói füzetek tartalma összhangban van a helyi tantervi követelményekkel és az éves tervezés dokumentumaival. Speciális esetben a személyre szóló differenciálást célzó pedagógiai munka elemi is megjelennek. Az intézmény pedagógusainak munkáját az alábbi tényezők jellemzik: Követi a szakmában megjelenő újdonságokat, változásokat, Rövid és hosszú távon is képes munkáját szervezni, Terveit szükség esetén felülvizsgálja, Munkája során, szükség esetén együttműködik másokkal a pedagógiai feladatok megoldásában, Képes felmérni a tanulók értelmi, érzelmi és szociális állapotát, A munkaközösségben folyamatosan kapcsolatot ápol, közösségi feladatokat vállal, A tanulók értékelése során felhasználja a korábbi tapasztalatokat, eredményeket, A pedagógiai programban foglaltak figyelembe vételével alakítja ki értékelési, számonkérési formáit, A tanulási folyamatnak megfelelően alakítja a tanulási teret, Motivációs eszközeit tudatosan használja, IKT eszközöket is használ munkája során, Támogatja a diákok önálló tanulását, Ösztönzi a tanulók önértékelését, Reális értékelési módszereket alkalmaz, Részt vesz a felzárkóztatásban, tehetséggondozásban, Munkájában megjelenik a személyiség és közösségfejlesztés, Együttműködik a pedagógusokkal és a munkáját segítőkkel, más intézmények pedagógusaival. 14

15 A célok elérése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni: továbbépíteni, szélesíteni, elmélyíteni az általános iskolai tantárgyi követelményeket, a nevelésnek, a képességek fejlesztésének, a közismereti oktatásnak szerves egységet kell alkotnia, a nevelés és oktatás rendjébe be kell épülniük azoknak a fejlesztő célú problémakezelési módoknak és képzési tartalmaknak, amelyek a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjesztéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak, a tanulókban alakuljon ki az egészség, az emberi környezet és a természet megóvására irányuló felelősségérzet, fejlődjön ki a társakkal való együttműködő, egyenrangú és szolidáris viszony, teremtődjön meg a közösségi és az egyéni érdekek egyensúlya, a tanulók sajátítsák el a nemzeti és az egyetemes emberi értékeket és követendő magatartásmintákat, váljanak a diákok nyitottá a különböző kultúrák iránt, ismerjék, tiszteljék, óvják, ápolják nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természetet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, fejlődjön fogalmi gondolkodásuk, problémamegoldó képességük, anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs tudásuk, informatikai tudásuk, a tanulókat logikus összefüggésben, rendszerben való gondolkodásra kell nevelni, a diákok legyenek képesek a különböző információk közötti eligazodásra, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre való válaszadásra, a különböző élethelyzetekben a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására, a felelős döntésekre saját szakmai szintjükön, a személyiségfejlesztésben kiemelt szerepet kell kapnia az önismeret fejlesztésének, a kezdeményező és vállalkozó készségek kialakításának, a felelős társadalmi magatartás kialakításának, az állampolgári szerepre történő felkészülésnek, a szépségre, jóra, szeretetre nyitottságnak, a jogok és a kötelességek harmóniájának, az udvarias, tisztelettudó, önzetlen magatartási formáknak. 15

16 2.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés általános célja, hogy minden emberben a benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulását, a tanulás a személyiség teljes kibontakozását segítse. Minden diák az iskolába kerülése pillanatától érezze magáénak az intézmény szemléletét és viselkedéskultúráját. Konkrét céljai a következők: esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését figyelembe vevő nevelés, oktatás, olyan iskolai életmód megszervezése és működtetése, amelyben a tanuló a nevelési folyamatnak nem tárgya, hanem alanya, vagyis amelyben a serdülőkori szükségletei megvalósulnak, egyértelmű elvárások és feladatok a személyi méltóságának, önállóságának tiszteletben tartásával párosítva, a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése. A személyiségfejlesztés alapvető területei: az értelem kiművelése (kognitív kompetencia), a segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia), egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia), szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia). Az egyes személyiségfejlesztési területek konkrét feladatai a nevelő-oktató munka során a következők: Az értelem kiművelése területén: A pedagógus munkája során a tanulókban ébressze fel a megismerés utáni vágyat, ismertesse meg és sajátíttassa el a különböző tanulási módokat, értesse meg a tanulókkal, hogy lényeges a tanulási teljesítmény, valamint a tanulás váljon életprogrammá. Legfontosabb elvek közé tartozzon, hogy a diákok megtanuljanak tanulni, megtanuljanak cselekedni, megtanuljanak élni, továbbá együtt, másokkal élni. A segítő életmódra nevelés területén: A tanulók ismerjék meg a szociális értékrendszert, sajátítsák el a pozitív értékrend elfogadásának képességét, valamint ennek tükrében történő viselkedést, magatartást, kapják meg a lehetőséget és a feltételeket ahhoz, hogy ki tudják alakítani pozitív egyéni értékrendjüket. Részletezve a főbb feladatokat: a tanulók ismerjék meg a szociális szokásokat, a szociális viselkedés alapvető szabályait, értsék meg a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét, az intézmény pedagógusai olyan iskolai légkört alakítsanak ki, amelyben az iskolai közösség elősegíti azt, hogy a tanuló folyamatosan tapasztalhassa az egyének és csoportok kölcsönös megértésének, együttérzésének, segítőkészségének előnyeit, hiányuk káros következményeit, olyan iskolai életrend kialakítása szükséges, amelyben a tanulók biztonságban érzik magukat, a magatartási szabályok átláthatóak, mindenkitől és következetesen elvártak, a pedagógus személyes példamutatásával mutasson rá a negatív, antiszociális mintákra, azok pusztító hatásának csökkentésére, a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az osztályokban, a tantestületben, az iskolában, az iskola kínálja fel a segítség sokféle lehetőségét, az együttműködést a tanulóval, a szülői házzal. 16

17 Az egészséges és kulturált életmódra nevelés területén: a pedagógus segítse a testi képességek kifejlesztését és folyamatos karbantartását, fejleszteni kell a zenei befogadóképességet, minden alkalmat meg kell ragadni a művészi értékű zene meghallgatására, fejleszteni kell a vizuális befogadóképességet, az iskola legyen minden részletében igényes, esztétikus közeg, ismerjék meg a tanulók az egészséges életmód követelményeit, a tanulói önértékelés váljon rendszeressé, a tanulók önismeretének folyamatos fejlesztése oly módon, hogy eredményeként az önmegismerő képesség területén egyre nagyobb sikereket érjünk el, a tanulókban fejlődjön ki az önfejlesztő képesség, képesek legyenek a tehetség kibontakoztatására, fejlesztésére. A szakmai képzés alapozása a speciális kompetenciák fejlesztése területén: tanórán kívüli foglalkozások fenntartása, amelyek tartalma felhasználható az alkotó tevékenység működtetésére, a szabályhasználat és szabályalkotás képességének fejlesztése, a leírt szabályok szerint önálló feladatmegoldás rendszeressé tétele, gyakorlása. További személyiségfejlesztési feladatok a fentiek kibővítéseként: Erkölcsi nevelés területén: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az erkölcsi normák elfogadtatása, az erkölcsi értékek tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók munkára nevelésének területén: az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása, a munka értéke az ember életében, a környezet rendben tartásának fontossága. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az emberi élet alapja a társas kapcsolatok rendszere. A való élethez, az eligazodáshoz elengedhetetlen a közösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér jelenik meg. A közösségi nevelés területei: a család, az iskola, az iskolán és a családon kívüli közösségek. A pedagógiai program szempontjából az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területeit kell sorra venni, de nem elhanyagolható a legalapvetőbb, primer közösség, a család. A család meghatározza, formálja, befolyásolja az egyén, a gyermek fejlődését, másokhoz való viszonyát. Alapvető szociális kötődéseket, formákat alakít ki, amelyeket az iskolába kerülve lehet és kell fejleszteni, formálni, alakítani. 17

18 4. Intézményünkben a közösségi fejlesztés főbb területei: a tanórák szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, a tanórán kívüli foglalkozások szakkörök, korrepetálások, tanulószoba, szabadidős tevékenységek sportolási lehetőségek, DÖK-nap, rendezvények, stb., diákönkormányzati munka, hagyományok kialakítása és ápolása. Részletezve az egyes területek feladatait: A szaktárgyi órákon megvalósítható közösségfejlesztési feladatok: a tanulás támogatása, a tanulók önállóságának támogatása, segítőkészség kialakítása, pozitív és negatív jelenségek értékelése, tanulmányi és munkaerkölcs erősítése. A nevelő-oktató munka színtere az osztály, vagy annak egy csoportja. Az osztályban tanuló diákok már rendelkeznek szokásokkal, szemléletmóddal. Az osztályfőnöki órákon a már meglévő életszemléletet kell formálni és továbbfejleszteni. Ebben a folyamatban nagy szerepe van a közösségnek, a kortársaknak. Tekintettel arra, hogy a tanulók idejük nagyobb részét az iskolában, az osztályközösségben töltik, ezért nagyon meghatározó annak légköre, szellemisége, hatása, a tanulók egymás között kialakuló kapcsolatrendszere, viselkedési formái Az osztályfőnök feladatai Az iskola pedagógiai céljaihoz igazodva neveli tanítványait. Képviseli osztálya érdekeit a nevelőtestület előtt. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását és a DÖK (diákönkormányzat) képviseletét, törekvéseit. Biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi rendes diák közgyűlésen való részvételét. Kialakítja a reális önértékelés igényét, az életkornak megfelelő szituációkkal önállóságra és öntevékenységre nevel. Az osztályfőnöki tevékenysége során különös figyelmet szentel az egyenlő bánásmód érvényesítésére. Igyekszik folyamatos jelenlétével is kifejezni az osztályával való törődését (szünetekben, kirándulásokon, iskolai rendezvényeken). 18

19 Koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, szükség esetén látogatja óráikat, aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével, a tanítványaival foglalkozó tanárokkal (fejlesztő pedagógus). Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Felkészíti a tanulókat az intézmény hagyományos rendezvényeire, ünnepélyeire, segíti a különféle szabadidős foglalkozások, tanulmányi kirándulások szervezését és megvalósulását. Irányítja minden rendezvényen az udvarias és kulturált viselkedést, a fegyelmezett munkát, a rend és tisztaság fenntartását, a környezet védelmét, a harmonikus társas kapcsolatokat. Figyelemmel kíséri az osztályteremben a berendezési tárgyak épségének megőrzését, a rendet, a tisztaságot. Szempontokat és tanácsokat ad tanítványainak a hatékony tanulási módszerek és a helyes időbeosztás elsajátításához. Az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására és büntetésére. Az osztályban a diákokkal együtt értékeli a tanulmányi előmenetelt, magatartást és szorgalmat. Minősítési javaslatát az osztályozó értekezleten a nevelőtestület elé terjeszti. Összehangolja a család és az iskola nevelését, a szülőkkel együttműködve erősíti az iskolaszülő- diák kapcsolatot. Évente két alkalommal előkészíti és megtartja a szülői értekezleteket. Az e-napló útján rendszeresen informálja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, hiányzásáról, késéseiről, a dicséretekről és elmarasztalásokról. Szükség esetén, a törvényben foglaltak szerint, értesíti az illetékes hatóságot. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Ellenőrzi az érdemjegyek beírását, regisztrálja és igazolja a tanulók hiányzásait, figyelemmel kíséri az igazolásokat, a mulasztások okait. Igazolatlan hiányzások esetén megteszi a törvényben előírt szükséges lépéseket. A tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatót, a jegyzőkönyvet aláíratja a tanulókkal. Elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőket, felel az osztálynapló, a törzslapok, a bizonyítványok és más nyilvántartások szabályszerű és naprakész vezetéséért. Osztálya tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Aktívan tevékenykedik a nevelési munkaközösségben. Javaslataival, ötleteivel és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét. A közösségi szolgálatról tájékoztatja a belépő 9. osztályosokat és szüleiket, ötletet ad a teljesítés lehetőségeiről, és ellátja az 50 óra közösségi szolgálat teljesítésével összefüggő adminisztrációs feladatokat. Az osztályközösség irányításában, alakításában meghatározó szerepe az osztályfőnököknek van. Az osztályfőnök feladata, hogy indirekt és direkt irányítással formálja a közösséget. Különösen fontos szerepe van a problémák felismerésében és keresésében, hiszen nevelési helyzet szinte mindig és mindenhol adódik. Az osztályfőnök szervező feladatai közé tartozik az osztályban tanító tanárok és a szülők közötti kapcsolat kialakítása. Fel kell ismernie a deviáns eseteket, és meg kell találnia, esetlegesen segítség igénybevételével a megoldáshoz vezető utat. 19

20 A tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős tevékenységek is a közösségi fejlesztés feladatai közé tartoznak: a tanulás, a tehetség elismertetése, a sokoldalú és változatos foglalkozások (irodalom, zene, képzőművészet, színház, mozi, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez, a séták, kirándulások mélyítsék el a természet iránti tiszteletet, a környezet iránti felelősség érzetét. A fentieken kívül külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nemcsak az osztályfőnöknek, a tantestületnek, hanem az iskola minden dolgozójának, az intézményt segítő szervezeteknek, illetve azok vezetőinek is kiemelt feladata, hogy munkájával, megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával példaként álljon a diákok előtt. Diákönkormányzati munka feladata a közösségek tevékenységének tudatos szervezése, a tanulók aktív részvétele a közösségi munkában, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megismertetése. Hagyományok kialakítása és ápolása a közösségre jellemző arculat megteremtése, az összetartozást erősítő erkölcsi normák, formai keretek kialakítása, a tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása és ápolása. 5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 5.1. A beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel, hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A veszélyeztetett tanulók: a tanulmányilag hátrányban levő tanulók, a gyakori kudarcélményekkel küzdők, a peremhelyzetű tanulók egy adott közösségben, a család értékközvetítő sajátosságai szerint problémás fiatalok, Pedagógiai eszközök a beilleszkedési nehézségek megoldására: felzárkóztató foglalkozások szervezése, személyiségfejlesztő osztályfőnöki órák, önértékelési képességgel foglalkozó kérdőívek, beszélgetések, szülői tájékoztatás nevelési problémákról, a deviáns magatartás veszélyeiről, teret adva tehetségüknek, sikerélményhez juttatni őket. 20

21 5.2. Szűrés, diagnosztizálás A nevelő oktató munka során folyamatosan hangsúlyozzuk, hogy a nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek eredménye a szociálisan értékes életvitel, és olyan egyéni tulajdonságok kialakulása, amelyek más értékek termeléséhez hozzájárulnak. A nevelő oktató munka ilyen módon szűrő, diagnosztizáló jelleggel is bír, az alábbiak szerint: az osztályban tanító tanárok, különösen az osztályfőnökök megfigyelései alapján kiszűrhetők azok a tanulók, akik tanulmányi eredményeik miatt nem tudnak beilleszkedni, neveltségi problémák kiszűrése kapcsolat a diák tanár között, kapcsolat a diáktársak között, beszédstílus, amennyiben van rá lehetőség negatív befolyásoltság érzékelése esetén a külső kapcsolatrendszer felderítése, az osztályfőnök és a család kapcsolata, különös tekintettel a hátrányos háttérre. A szűrés lényege nem a közösségből való eltávolítás lehetőségének megteremtése, hanem az egyén olyan irányú fejlesztése, amely konstruktív életvezetéshez vezet Együttműködés a segítő szakemberekkel Ha intézményünk a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, illetve a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Kirívóan problémás esetben az intézmény a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében tevékenyen együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A beilleszkedési és magatartási zavarokkal küzdő diákok esetében, ha az intézményen belül nem lehetséges megoldás, a következő együttműködés lehetséges: kapcsolatfelvétel a kerületileg illetékes gyermekjóléti szolgálattal, ifjúsági pszichológus bekapcsolása a nevelési folyamatba, megelőző témájú előadások, a tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyző, járási hivatal értesítése Együttműködés a kortárs csoportokkal A beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók problémáinak megoldásához elsőként saját korcsoportját kell segítségül hívni. Ezek: az osztályból alakult kis közösség, az iskola közössége, ha van információ a baráti háttérről, akkor ez a közösség, ha nincs, akkor segítséggel ezt a hátteret kell felderíteni. 21

22 A feladat megoldása felelősségteljes, kitartást igényel, és főként a tanuló részéről együttműködés szükséges, egyébként a folyamat sikertelen Speciális programok meghatározása, kialakítása: pályaorientációs, drog- és alkohol-prevenciós foglalkozások A gyermekeket fenyegető, veszélyeztető tényezők közül a drog és az alkohol használatában folyamatos emelkedés tapasztalható és biológiai pszichés utóhatásait tekintve is nehezen kezelhető külső tényezők. Helyi stratégia: A drog- és alkoholmegelőző munka a teljes tanári közösségnek feladata. Feladataink: felvilágosítás: a tanulóknak, a szülőknek és a kollégáknak, megelőző munka: a tanulóknak, segítségnyújtás: a tanulóknak és a szülőknek, kapcsolattartás: a tanulókkal, a szülőkkel, a kollégákkal és egyéb segítőkkel. A drogstratégia témái: droghelyzet Magyarországon, drogfajták, használatuk, hatásuk, veszélyeztető tényezők. A drogmegelőzés tartalmi elemei megfigyelni, folyamatosan észlelni a gyermek - szülő közti kapcsolat változásait, kommunikációfejlesztés, személyiségfejlesztés, életvezetési ismeretek átadása, diszkréció. Módszerek a drogprevencióban: helyzetfelmérés a diákok között kérdőíves módszerrel, értékelés, megbeszélés, biológia, illetve osztályfőnöki óra keretében ezzel összefüggő témák, külső drogprevenciós szakemberek előadásai, személyiségfejlesztő órák, filmvetítések és azok megbeszélése, a témával kapcsolatos kiadványok figyelése, iskolai terjesztése. A pályaorientációs folyamatokkal részletesen a szakmai programban foglalkozunk. 6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az intézményben folyó nevelő-oktató munka során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok a körülményekhez viszonyítva a leghatékonyabban oktassanak, igazodjanak módszereikben a tanulók életkorához, egyéni fejlettségéhez, ismeretanyagához, képességeihez, a tanulók munkahelyi tapasztalatához, a gyakorlatban már megszerzett ismeretekhez. A tanárok oktató munkájuk során folyamatosan kísérjék figyelemmel tanítványaik előmenetelét. Differenciált, speciális feladatokkal derítsék fel az adott témakörben tehetségeseket. Figyeljen fel 22

23 minden pedagógus a felméréseken kiemelkedően jó eredményt mutató tanulóra. A tanítási órákon plusz feladatokkal, kiselőadásokkal, stb. segítse a kiváló előmenetelű diákok fejlődését. Tanórán kívüli foglalkozások keretében diákkörök, önképzőkörök, felvételi előkészítők, versenyre felkészítő foglalkozások, tanulószoba, a szaktanárok elmélyíthetik diákjaik tudását. A speciális ismeretek megszerzésére külső segítséget kérhet a pedagógus, pl. szakmai ismeretek esetén az intézménnyel kapcsolatban lévő vállalatokat, vállalkozásokat, vagy előadóművészeket az önképzőkörök részére, vagy felsőfokú intézmények előadóit. Végzős hallgatóink esetében a továbbtanulást támogatjuk, felsőfokú tanulmányaikat, ha szükséges és lehetséges, segítjük. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a tehetséggondozó foglalkozások, szakkörök, versenyek, vetélkedők, bemutatók, sportkörök, szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások, kirándulások, stb.), az iskolai könyvtár, az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni, vagy csoportos használata, a továbbtanulás segítése. 7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Napjainkban egyre gyorsabb gazdasági és társadalmi változások játszódnak le Magyarországon, ami fokozott terhet ró gyermekre, szülőre egyaránt. Emiatt a gyermek- és ifjúságvédelem jelentősége mind nagyobb Veszélyeztető tényezők: felgyorsult mindennapi élet (következményeként a civilizációs betegségek növekvő arányban fordulnak elő, másrészt kevés az idő, amit a családtagok együtt töltenek), különböző kultúrájú emberek találkozása ( másság ), különböző szocializációs szinten lévő emberek találkozása, átalakulóban levő családmodell, megváltozott értékrend, egyre magasabb szintű elvárások az élet több területén (megfelelés a családban, középiskolában és a továbbtanulás terén), közvetlen környezetből érkező negatív problémamegoldási lehetőségek alkohol, drog, média befolyása (agresszió, pénz hatalma), egyre kevesebb idő és türelem az otthoni problémák rendezésére, a családok bizonytalan gazdasági helyzete (munkanélküliség), látványosan növekvő társadalmi különbségek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a felnövekvő generáció egyre fiatalabban szembesül ezekkel a tényezőkkel. A biológiai fiziológiai pszichés fejlődés fő szakaszában életkoruknak nem megfelelő 23