(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

Átírás

1 !HU T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E (22) A bejelentés napja: (96) Az európai bejelentés bejelentési száma: EP (97) Az európai bejelentés közzétételi adatai: EP A (97) Az európai szabadalom megadásának meghirdetési adatai: EP B (51) ( ) B29C 65/02 ( ) B65D 3/22 ( ) (30) Elsõbbségi adatok: P US (72) Feltaláló: D Amato, Gianfranco, Arzano Napoli (IT) (73) Jogosult: SEDA S.p.A., I Arzano-Napoli (IT) (74) Képviselõ: Sári Tamás Gusztáv, DANUBIA Szabadalmi és Jogi Iroda Kft., Budapest (54) Szigetelt tartály és annak gyártására szolgáló eljárás (57) Kivonat HU T2 A találmány szigetelt tartályra (10) vonatkozik forró italok vagy hasonló számára, amely tartalmaz: belsõ csészét (12), amely általánosságban csonka kúp alakú csészetesttel (22) rendelkezik; általánosságban csonka kúp alakú külsõ héjat (14); hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonatot (42) az említett héj belseje és az említett csészetest külseje közül legalább az egyiken, az említett csésze be van ültetve az említett héjon belülre úgy, hogy a bevonat legalább egy érintkezési vonal (3) mentén, a héj felsõ éléhez (9) közel húzódik, amely érintkezési vonal mentén a csészetest külsõ felülete és a héj belsõ felülete érintkezésben van. A találmánnyal céljuk, hogy javított szigetelési tulajdonságokkal rendelkezõ tartályt biztosítsanak. Ezt a célt legalább egy olyan kötési pont (1) és/vagy kötési terület (2) révén érik el, amely az említett héjnak az említett csészetesthez való kötésére szolgál az említett mûanyag bevonat révén, amely csak lokálisan van kialakítva az említett érintkezési vonalon belül. A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 8 lap ábra) 1. ábra Az európai szabadalom ellen, megadásának az Európai Szabadalmi Közlönyben való meghirdetésétõl számított kilenc hónapon belül, felszólalást lehet benyújtani az Európai Szabadalmi Hivatalnál. (Európai Szabadalmi Egyezmény 99. cikk (1)) A fordítást a szabadalmas az évi XXXIII. törvény 84/H. -a szerint nyújtotta be. A fordítás tartalmi helyességét a Magyar Szabadalmi Hivatal nem vizsgálta.

2 1 HU T A találmány általánosságban tartályokra vonatkozik. Különösen forró italokhoz vagy hasonlóhoz való szigetelt tartályokra vonatkozik és az ilyen tartályok gyártására szolgáló eljárásra. A technika állása szerint számos példa létezik olyan tartályokra, amelyek szigetelõ tulajdonságokkal bírnak forró italokkal, mint például kávéval, teával, levesekkel és a hasonlókkal való használatra. Példák találhatóak az US A 2,266,828, az US A 4,007,670, az US A 5,145,107, az US A 5,460,323, az US A 5,524,817, az US A 5,685,480 és az US A 6,663,926 iratokban. Ezeknek a tartályoknak mindegyike belsõ csészét és légrés révén elválasztott külsõ héjat foglal magában. Az ilyen típusú modern tartályok esetén a csésze vékony papírlemezbõl van gyártva a belsején polietiléngyantával vagy hasonlóval bevonva. A csésze és a héj azáltal van összeerõsítve, hogy stratégiai helyeken egymáshoz ragasztják õket felül vagy alul, vagy bizonyos újabb példáknál meleghegesztés (hot sealing) révén. A csészetest fala és a héj közötti légrés változó kialakítású távtartók révén tartható fenn. A JP 2001/ számú irat papírból készült csészét tár fel olyan belsõ fallal és külsõ fallal, amelyek a fal kerületére felhordott, hõvel hegeszthetõ lakk révén vannak egymáshoz kötve. A külsõ fal göngyölített részt tartalmaz a tartály nyílása felé irányuló végén. A belsõ fal a szájnál lévõ olyan élrésszel rendelkezik, amely a göngyölített rész külsõ oldali felületéhez van kötve és rögzítve a körkörös, melegen hegeszthetõ lakk révén. Az US 5,460,323 irat belsõ fallal és külsõ burkolattal bíró tartályt mutat be. A belsõ fal oldalfalrésze ívesen befelé hajlik. A tartály három olyan lapból van kialakítva, amelyek legalább az egyik oldalukon be vannak vonva. Az átfedés le van hegesztve. A fenékrész a lap alsó élrészével van lehegesztve. A külsõ burkolattal körül van burkolva a belsõ tartály, a bevonatot az élrészen felmelegítik, és ezután a két részt egymáshoz kötik, amikor azokat átfedésbe hozzák, és egymáshoz nyomják. Emellett ezeknek a melegített élrészeknek az alsó részei az alsó szoknyarészhez vannak kötve. A JP 2001/ irat olyan testtel bíró tartályt mutat be, amely számos hosszirányú, kifelé kiálló bordával rendelkezik, és a felsõ végénél lévõ él karimarésszel rendelkezik. A test teljes kerületére ragasztószalagot tekercselnek körbe azért, hogy összekössék a bordákat, és zsugorcímkével látják el. Az US 4,344,814 irat kerek tartályok hõvel hegesztésére szolgáló berendezést mutat be. A tartály egy olyan lapból van kialakítva, amelyet úgy hajtogatnak, hogy több, egymással átfedésben lévõ oldalfali varratot képezzen, amelyeket egymáshoz kell kötni. A berendezés egy gyûrû alakú fûtött gallért tartalmaz, amely a tartály peremével kapcsolódó helyzetbe tolható, és ezután a hõvel egyenletesen hatnak a teljes kerület mentén. Van egy olyan apaelem is, amelyet beillesztenek a tartály belsejébe. További toldatok húzódnak hosszirányban, és ugyancsak villamos fûtõelemet foglalnak magukban. Így a gallér szakaszai hõt adnak át a peremnek, és a toldat hõt ad át a lap hosszirányban húzódó varratának úgy, hogy a tartály összehegesztésre kerül. Célunk a jelen találmánnyal javított szigetelt tartályt és annak gyártására szolgáló eljárást biztosítani úgy, hogy a csésze és a héj között javított kötés válik lehetõvé a kötés egyszerû módon való létrehozására szolgáló javított eljárás révén. Az elõzõ és egyéb céljaink az 1. igénypont jellemzõivel rendelkezõ szigetelt tartály révén, valamint az ilyen tartálynak a 10. igénypont jellemzõivel rendelkezõ gyártási eljárása révén érhetõek el. Hõvel hegeszthetõ (thermo-sealable) mûanyag bevonatot biztosítunk az említett héj belseje és az említett csészetest külseje közül legalább az egyiken, és miután felmelegítjük a bevonatot, és beültetjük a csészét a héjon belülre, csak lokálisan alakítunk ki egy megfelelõ érintkezési vonalon belül legalább egy kötési pontot és/vagy kötési területet, amely az említett héjnak az említett csészetesthez a mûanyag bevonat általi kötésére szolgál. Ez az érintkezési vonal általában egy képzeletbeli érintkezési vonal, ahol a csészetest külsõ felülete és a héj belsõ felülete érintkezésben lehet, amikor a csésze be van ültetve a héjon belülre. Mindazonáltal nem szükséges, hogy tényleges érintkezés legyen a héj és a csészetest megfelelõ falai között a teljes kerületük mentén, hanem az érintkezési vonal csak részlegesen is húzódhat a kerület mentén, ahol is ezen az érintkezési vonalon belül a megfelelõ kötési pontok és/vagy kötési területek elhelyezkednek. Ezek csak lokálisan kerülnek kialakításra a megfelelõ eljárás által, amikor is a héj és a csészefal egymásnak nyomásra kerül legalább az ilyen kötési pontok egyikénél és/vagy az ilyen kötési területek egyikénél, amelyek az említett érintkezési vonalon belül helyezkednek el. Mivel a megfelelõ hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonat meg van olvasztva, mielõtt beillesztenénk a csészét a héjba, így ezután e kettõ egymáshoz lesz kötve a megfelelõ kötési pontoknál és/vagy kötési területeknél a bevonat által kikeményedés után. Természetesen arra is lehetõség van, hogy az érintkezési vonal gyûrû alakú vonal legyen, amely teljesen körül is veheti a csészetestet és a héjat, és bizonyos meghosszabbításokkal is rendelkezhet függõleges irányban, amely a megfelelõ kerület menti irányra merõleges irányt jelent. Elégséges csak egy kötési pontot vagy kötési területet alkalmazni, mivel azok csak arra szolgálnak, hogy megakadályozzák a belsõ csésze kilazulását a tartálynak az összeállítás, csomagolás, egymásba rakodás és hasonlók céljából való kezelése során. Miután megfelelõ forró ital vagy hasonló kerül betöltésre a tartályba, a belsõ csésze a héjon belül marad, fõként a megfelelõ ital tömege miatt úgy, hogy a megfelelõ kötési pontnak vagy kötési területnek csak meglehetõsen kicsi kötési erõt kell biztosítania. Mindazonáltal arra is lehetõség van, hogy biztonságosabban rögzítsük a csészetestet és a héjat egymáshoz azáltal például, hogy bizonyos számú kötési pontot és/vagy kötési területet biztosítunk az érintkezési vonal mentén kialakítva, ezek mindegyike az említett érintke- 2

3 1 HU T2 2 zési vonal kötésmentes részei révén el van választva egymástól. Ráadásul a kötési pontok és/vagy kötési területek egymás mellett is el lehetnek rendezve egymástól vízszintes és/vagy függõleges irányban elválasztva az érintkezési vonalon belül. Ez azt jelenti, hogy egyetlen kötési pont vagy kötési terület van elrendezve vízszintes vagy függõleges irányban, vagy hogy egy-egy csoport van kialakítva az ilyen kötési pontok vagy kötési területek révén, amelyek például függõleges irányban vannak elrendezve, és hogy az ilyen csoportok azután vízszintes vagy kerület menti irányban egymás mellett vannak elrendezve. Lehetõség van arra, hogy a megfelelõ kötési pontokat és/vagy kötési területeket egyenlõtlenül elosztva alakítsuk ki a kerület menti irányban. Ahhoz, hogy megkönnyítsük a tartály összeállítását, valamint az ennek megfelelõ gyártási eljárást, elõnyös lehet, ha a megfelelõ pontok vagy területek egyenletesen vannak elosztva. A megfelelõ szigetelt tartály réssel rendelkezik a csészefal és a héj fala között a tartály egy alsóbb szakaszán, és általában a légrést mindennemû hõközlõ összeköttetés nélkül kell fenntartani. Ennek következtében kedvezõ lesz a megfelelõ érintkezési vonalat a csészetest egy gyûrû alakú felsõ falszakasza és az említett héj egy felsõ, alapvetõen hengeres szakasza között kialakítani. A tartálynak ennél a részénél nincs szükség megfelelõ résre, mivel az érintkezési vonal fentebb van elrendezve, mint a tartályba töltött ital szintje. Arra is lehetõségünk van, hogy az említett kötési pontokat és/vagy kötési területeket a csészetest említett gyûrû alakú felsõ falszakaszával szomszédosan rendezzük el, ahol egy felsõ váll van kialakítva. Ez alatt a felsõ váll alatt fog a rés kezdõdni. A héj vagy a csésze céljára különbözõ anyagok lehetségesek, és ezek egyike megfelelõ mûanyagból is lehet készítve. Újrafeldolgozási okokból ugyancsak lehetõség van arra, hogy a csésze és/vagy a héj papírlemezbõl készüljön. Annak érdekében, hogy legalább a csésze kellõ folyadéktömörségét elérjük, a csésze kialakítására szolgáló megfelelõ papírlemez a fent említett polietiléngyantával vagy hasonlóval van bevonva. Természetesen a papírlemez ugyancsak be lehet vonva a hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonattal, amely a csészefal külsõ oldalán, a héjfal belsõ oldalán lehet kialakítva, vagy ugyancsak el lehet rendezve e falak közül mindkettõn. A megfelelõ kötési pontok vagy kötési területek különféle alakkal rendelkezhetnek. A kötési pontok például kör alakú, derékszögû vagy más keresztmetszettel rendelkezhetnek. A megfelelõ kötési területek rövid sávok formájával rendelkezhetnek, ahol a sávok vízszintesen lehetnek elrendezve, vagy rézsútosak is lehetnek a kerület menti irányhoz képest. A megfelelõ mûanyag bevonat megolvasztása céljából elégséges azt csak lokálisan melegíteni, azonban arra is lehetõség van, hogy például a mûanyag bevonatot gyûrû alakú sávként teljességében melegítsük. Ahhoz, hogy elégséges erõt érjünk el a csészefal és a héj falának egymáshoz nyomásához, mígnem a hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonat ismét megkeményedik, legalább egy, sugárirányban elmozdítható vagy kiálló nyomóelemmel bíró gyûrû alakú elsõ elem van elhelyezve a csészetest belsejében, amely nyomóelem egy külsõ, második elem ellenében fejt ki nyomást, hogy egymáshoz nyomja a csészetest és a héj falát a két elem révén, hogy egy vagy több kötési pontot és/vagy kötési területet alakítsunk ki. Természetesen arra is lehetõség van, hogy a megfelelõ nyomóelemek a külsõ, második elem részei legyenek, vagy hogy ilyen nyomóelemek legyenek biztosítva mindkét elem révén. Az ugyancsak lehetséges, hogy az ilyen nyomóelemek nincsenek közvetlen érintkezésben a tartály falai közül az egyikkel, hanem azok például egy gyûrû alakú és rugalmas gyûrût deformálnak belülrõl, és hogy ez a gyûrû a külsején levõ deformált részeivel fogja azután a csészetest és a héj falát egymáshoz nyomni a másik elemmel való együttmûködés révén. A külsõ héj és a belsõ csésze között forró italokhoz vagy hasonlóhoz való szigetelt tartály elõállítása céljából kötést létesítõ megfelelõ berendezés tartalmaz ilyen elsõ elemet, amely arra szolgál, hogy a belsõ csészén belül legyen elrendezve, ilyen második elemet, amely általában koncentrikus az említett elsõ elemmel és a külsõ héj külsõ oldalánál van elrendezve, és legalább egy, sugárirányban kiálló vagy mozgatható nyomóelemet azért, hogy összenyomja az egymással szemközti héj- és csészefalakat abból a célból, hogy egy vagy több kötési pontot és/vagy kötési felületet alakítson ki a héj és a csésze kerülete körül. Az elsõ elem egy gyûrû alakú, gyûrû vagy tárcsa lehet, amely a csészetesten belülre beillesztésre kerül. Ez a gyûrû alakú gyûrû vagy tárcsa hordozhatja a megfelelõ nyomóelemet vagy elemeket úgy, hogy azok sugárirányban mozgathatóak. Az ilyen mozgatható nyomóelem egy egyszerû kiviteli alakja egy olyan pofa, amelyet mozgathatóan hordoz az említett elsõ és/vagy második elem. Ahhoz, hogy egyenletesen elosztott kötési pontokat vagy kötési területeket kapjunk, megfelelõ számú, sugárirányban mozgatható nyomóelem ugyancsak egyenletesen van elosztva az elsõ és második elem kerülete mentén. Ahhoz, hogy a héjat a csészetestbe való beillesztés elõtt elrendezzük, kedvezõ, ha a berendezés fogadóelemet tartalmaz legalább egy szoknyarésszel és egy felsõ karimával, amelyet a héj tartására alkalmazunk. Ahhoz, hogy a megfelelõ fogadóelemet második vagy külsõ elemként is alkalmazzuk, lehetõség van arra, hogy egy ellennyomó toldat álljon ki a fogadóelem felsõ karimájából, alapvetõen függõleges irányban. Ezután a megfelelõ mozgatható nyomóelem az elsõ vagy gyûrû alakú elem része lehet, és nincs szükség második és különálló elemre. Arra is lehetõség van, hogy a fogadóelemet a csészetestnek elõre meghatározott pozícióban való tartására alkalmazzuk, ez az ellennyomó toldat felsõ vége által valósítható meg, amelyet a csészetest kifelé irányuló göngyölítése számára támasztófelületként alkalmazunk. 3

4 1 HU T2 2 A találmány, beleértve a tartály szerkezetét és a gyártására szolgáló eljárást, többé-kevésbé vázlatosan a rajzon került szemléltetésre, amelyen az 1. ábra belsõ csészét, külsõ héjat tartalmazó, és a jelen találmány elsõ alakját megtestesítõ szigetelt tartály oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábrán látható tartály alulnézete; a 3. ábra az 1. ábrán látható tartály oldalnézete a tartály elemeinek függõleges metszetével; a 4. ábra egy nagyított függõleges metszeti rajz az 1. ábrán látható tartály héja tetején keresztül, amely a tartály összeállításának elsõ lépését mutatja be; az 5. ábra egy, a 4. ábrához hasonló nézet, amely a csészének a héjba való beillesztését mutatja be; a 6. ábra egy, a 4. ábrához hasonló nézet, amely a héj és a csésze ponthegesztését mutatja be a tartály összeállításának egy további lépése során; a 7. ábra a tartály és egy, a ponthegesztésre szolgáló megfelelõ szerszám vagy berendezés felülnézete; a 8. ábra egy olyan tartály perspektivikus nézete, amely a 7. ábrán látható szerszámmal kapcsolódik a találmánynak megfelelõen; a 9. ábra a jelen találmány második formáját megtestesítõ szigetelt tartálynak a 3. ábrához hasonló nézete; a 10. ábra a tartály második kiviteli alakjának a 4. ábrához hasonló nézete, amely az elsõ összeállítási lépést mutatja be; a 11. ábra a tartály második kiviteli alakjának egy további összeállítási lépés közbeni, az 5. ábrához hasonló nézete, és a 12. ábra a tartály második kiviteli alakjának a 6. ábrához hasonló nézete, amely egy további összeállítási lépést mutat be. Hivatkozással most a rajzra, különösen az 1 3. ábrákra, a jelen találmány egy elsõ formájának jellemzõit megtestesítõ, forró italokhoz való tartály általánosságban 10¹zel jelölve került szemléltetésre. A tartály olyan belsõ 12 csészét és külsõ 14 héjat foglal magában, amelyek egymásba vannak tolva, és pontszerûen kötés van létesítve köztük a jelen találmánynak megfelelõen. A 3. ábrának megfelelõen a belsõ 12 csésze 22 csészetestet és 24 csészefeneket foglal magában, amelyek különállóan vannak papírlemezbõl kialakítva a szokásos módon. A gyártást megelõzõen a papírlemez egyik oldalán hõvel hegeszthetõ mûanyaggal, például polietilénnel vagy hasonlóval van bevonva. Az összeállított 12 csésze így polietilén 15 belsõ bevonatával rendelkezik a belsõ felülete egészén vagy annak egy részén. A 22 csészetest csonka kúp alakú 29 fala gyûrû alakú 31 vállal rendelkezik, amely abból befelé irányban, a 24 csészefenékhez közel van kialakítva. A 31 váll ütközõül szolgál a felette levõ következõ csésze számára, amikor a csészék egymásba vannak rakva A 24 csészefenék a rajznak megfelelõ módon van beültetve a 22 testbe. A 29 csészefal alsó élének 26 szakasza befelé és felfelé van hajlítva, hogy a 24 csészefenék gyûrû alakú, lefelé irányban kiálló 28 szoknyaszakaszát képezze. A 22 csészetest ugyancsak rendelkezik gyûrû alakú felsõ 32 vállal, amely kifelé irányban van kialakítva a csonka kúp alakú 29 oldalfalából egy kifelé irányuló 34 göngyölítéstõl lefelé irányban 5 mm¹es vagy nagyobb távolságra, amely 34 göngyölítés a test felsõ élét képezi. A 32 váll és a 34 göngyölítés között gyûrû alakú külsõ 38 felülettel bíró 37 felsõ falszakasz van elrendezve (lásd az 5. ábrát is) a felület 39 alsó részével a váll 41 élénél, amely 1 vagy 2 kötési pontként vagy kötési területként szolgál, amelyhez a 14 héj gyûrû alakú belsõ felülete van kötve az alábbiakban tárgyalt módon. A külsõ 14 héj, akárcsak a 29 csészefal, csonka kúp alakú. A 14 héj olyan papírlemezbõl van kialakítva, amely hõvel hegeszthetõ mûanyag 42 belsõ bevonatával rendelkezik. A belsõ bevonat mindenütt jelen lehet, vagy csak egy kötési területen vagy ponton a 14 héj egy megfelelõ 3 érintkezési vonala mentén, lásd a 7. ábrát is. A 14 héj befelé irányuló 44 göngyölítéssel rendelkezik, lásd a 3. ábrát, amely az alsó élén van kialakítva, és ez a befelé irányuló göngyölítés a csészetest 29 falának 4 külsõ felületéhez kapcsolódik a 12 csésze alsó vége fölött olyan távolságra, amely körülbelül megfelel a 24 csészefenék magasságának. A 14 héj gyûrû alakú 9 vagy 51 felsõ éle, lásd az 5. ábrát is, közvetlenül szomszédosan helyezkedik el a 22 csészetest 34 göngyölítésével, és alulról felfeküdhet azon. A 14 héj lefelé irányban húzódik onnan egy keskeny gyûrû alakú felülethez, ahol legalább részlegesen kapcsolódik a 37 felsõ falszakaszhoz és a gyûrû alakú 38 külsõ felülethez a 32 váll 41 alsó élénél és kissé fölötte. A 14 héjon belüli, hõvel hegeszthetõ 42 mûanyag bevonat lokálisan megolvasztásra kerül, mielõtt a 12 csésze és a 14 héj összeállításra kerül. Az összeállítás után a 14 héj hõkötésben van egy vagy több 1, 2 kötési helynél vagy kötési területnél, amely például a 6. ábrán 53 ponthegesztésként van szemléltetve, ahol az a csészetest 32 vállához vagy a gyûrû alakú 38 külsõ felülethez van kötve a 41 alsó éle mellett, azaz mintegy 5 mm¹es távolságra a 34 göngyölítéstõl. Habár három olyan 53 ponthegesztés alkalmazását írjuk itt le, amelyek szabályos távközökkel vannak körben elrendezve, azonban akár olyan kevés is lehet, mint egy darab, vagy háromnál is több lehet, és nem csak egyenletesen lehetnek elosztva, amennyiben egynél többet alkalmazunk. Arra ugyancsak lehetõség van, hogy bizonyos számú ilyen kötési pontot vagy kötési területet egymás fölött 7 függõleges irányban rendezzünk el, lásd a 3. ábrát, vagy egymás mellett 6 vízszintes irányban vagy 8 kerület menti irányban, lásd a 2. ábrát. Hivatkozással most a 4 8. ábrára, a találmány szerint a 10 tartály a következõ lépéseknek megfelelõen gyártható: 4

5 1 HU T2 2 a 14 héjat hõvel hegeszthetõ mûanyaggal, mint például polietilénnel belsõleg szelektíven bevont papírlemezbõl gyártjuk azáltal, hogy csonka kúp alakú tüske körül kialakítjuk; a héjat ezután eltávolítjuk a tüskérõl, és beültetjük a megfelelõen kialakított 20 fogadóelem belsejébe, lásd a 4. ábrát. Ez a 20 fogadóelem csonka kúp alakú 21 szoknyarészt tartalmaz, lásd az 5. ábrát, amely felfekszik a 16 héjfal külsõ felületére. A 21 szoknyarész felsõ végénél a 20 fogadóelem sugárirányban kifelé kiálló 23 felsõ karimával rendelkezik. Egy következõ lépésben gyûrû alakú fûtõelemet helyezünk el a 14 héj belsejével szemben, és a polietilénbevonat sávjait az olvadási hõmérsékletére felmelegítjük, lásd a 6. ábrát. Az elõzetesen összeállított 12 csésze ezután beszívásra kerül a héjba mindaddig, amíg a 32 felsõ vállának, gyûrû alakú kerülete nekifekszik a héjnak a megolvasztott sávnál a megfelelõ 3 érintkezési vonal mentén, lásd a 7. ábrát is. Egy, a megfelelõ 10 tartály gyártására szolgáló megfelelõ 11 berendezés elsõ elemeként 17 gyûrû alakú tárcsa ezután elhelyezésre kerül a 22 csészetest belsejében, és szorosan összekapcsolódik a csészetest belsõ felületével a 32 felsõ váll fölött, lásd például a 6 8. ábrákat. A megfelelõ 11 berendezés második elemeként gyûrû alakú 18 gyûrût amely 19 nyomóelemekként három, sugárirányban kitolható pofát foglal magában ezután elhelyezzük a 14 héj körül a megolvasztott sáv magasságában, és a pofákat kitoljuk, hogy egymásnak nyomják a héj- és a csészefalakat, lásd például a 6. ábrát, addig, amíg egymáshoz nem kötnek, például rendre három 53 ponthegesztésnél vagy 1 kötési pontnál vagy 2 kötési területnél. Az ilyen ponthegesztésre itt pontszerû hegesztésként hivatkozunk, lásd a 7. és 8. ábrát is. A tárcsát és a gyûrût ezután eltávolítjuk, és az összeállított tartály kivetésre kerül a 20 fogadóelembõl. A 6. ábrának megfelelõen nem szükségszerû az, hogy a 37 felsõ falszakasz a 16 héjfal felsõ végi szakaszának egészével érintkezésben legyen, és lehetõség van arra, hogy egy kicsi hézag legyen a kettõ között, éppen a kifelé irányuló 34 göngyölítés alatt. Csak a 3 érintkezési vonal mentén, lásd a 7. ábrát, amely például a felsõ gyûrû alakú 32 vállal szomszédosan van elrendezve, lehetnek megfelelõ kötési pontok vagy kötési területek kialakítva a 17 elsõ elem és a 18 második elem egymásnak nyomása révén, lásd a 6. és 7. ábrát. A 8. ábrán és a 7. ábrán ugyancsak a gyûrûszerû 18 második elem a 19 pofával úgy van szemléltetve, hogy az a 20 fogadóelem 23 felsõ karimájának felsõ felülete és a kifelé irányuló 34 göngyölítés alsó vége között van elrendezve, lásd újra a 6. ábrát. A 7. ábrán az is látható, hogy a megfelelõ pofák 19 nyomóelemekként egyenletesen vannak elosztva a 10 tartály körüli kerület menti 8 irány mentén, és hogy három kötési pont vagy kötési terület van kialakítva A megfelelõ 19 nyomóelemek 45 elmozdulási irányban mozgathatóak. Hivatkozással most a ábrákra, a jelen találmány második kiviteli alakjának jellemzõit megtestesítõ tartály látható általánosságban 10¹zel jelölve, összeállításának különbözõ fázisaiban. A 10 tartály megegyezik szerkezetében az elõzõleg leírt tartállyal, egy jellemzõt kivéve. A tartály 12 csészéje azonos a korábban leírt csészével, azonban a 14 héj olyan rövid 50 hengeres szakasszal rendelkezik, amely a felsõ végénél van kialakítva. A 14 héjnak ez az 50 hengeres szakasza felületén felfekszik a 37 felsõ falszakasz 38 külsõ felületére, lásd a korábbi ábrákat is. A 12 csésze és a 14 héj 1 kötési pontokként vagy 2 kötési területekként egy vagy több 53 pontnál van egymáshoz kötve, megfelelve a 10 csészénél lévõ hasonlóknak, azaz a 32 váll körül, közvetlenül a 41 alsó élével szomszédosan. Habár az 50 hengeres szakasz felületén felfekszik a 12 csészén a 32 váll fölött, meg kell érteni, hogy az 50 szakasz nincs hozzákötve a csészetesthez az 53 pontszerû kötések gyûrûje fölött, és hogy a megfelelõ pontszerû kötések vagy 53 ponthegesztések el vannak egymástól választva a megfelelõ 3 érintkezési vonal kötésmentes részei révén. A második kiviteli alak 20 fogadóeleme is eltér az elsõ kiviteli alaktól annyiban, hogy olyan egy darabból kialakított 18 második eleme van, amelyet egy, a 20 fogadóelem 23 felsõ karimájának felsõ felületébõl függõlegesen kiálló 25 ellennyomó toldat képez. A 25 toldat 27 felsõ vége alulról felfekszik a 34 göngyölítésre. A 10 csészét a találmány szerint az alábbi lépéseknek megfelelõen gyártjuk: a héjat hõvel hegeszthetõ mûanyaggal, mint például polietilénnel belsõleg szelektíven bevont papírlemezbõl gyártjuk egy felsõ, kör alakú hengeres szakasszal rendelkezõ csonka kúp alakú tüske körüli kialakítás révén; a 14 héjat ezután eltávolítjuk a tüskérõl, és beütjük a megfelelõ alakkal kialakított 20 fogadóelem belsejébe, lásd a 10. ábrát; gyûrû alakú fûtõelemet helyezünk el a 14 héj belsejével szemben, és a polietilénbevonat egy sávját az olvadási hõmérsékletére felmelegítjük; egy elõzõleg összeállított 22 csésze ezután beszívásra kerül a 14 héjba addig, amíg a csészetest 31 vállának gyûrû alakú kerülete felfekszik a héjjal szemben a megolvasztott sávnál, lásd a 11. ábrát; 19 nyomóelemekként például három, sugárirányban kitolható pofát magában foglaló, gyûrû alakú gyûrût 17 elsõ elemként lásd a 12. ábrát ezután elhelyezünk a csészetesten belül a megolvasztott sáv magasságában, és a pofákat kitoljuk, hogy egymásnak nyomják a héj és a csésze falát a külsõ 20 fogadóelem ellenében, és különösen a megfelelõ 25 ellennyomó toldat ellenében, mígnem azok egymáshoz kötésre kerülnek, például három 53 ponthegesztésnél vagy pontszerû hegesztésnél, lásd a 12. ábrát; a 17 gyûrût ezután eltávolítjuk, és a 10 tartály kivetésre kerül a 20 fogadóelembõl. 5

6 1 HU T2 2 A tartály fentiekben leírt mindegyik kiviteli alakja azzal jellemezhetõ, hogy hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonattal rendelkezik a 14 héján belül, amely a 12 csésze külsõ felületéhez van kötve hõ és nyomás révén több olyan 53 ponthegesztésnél, amelyek 1 kötési pontok vagy 2 kötési területek lehetnek. A megfelelõ ponthegesztések ezen alkatrészek körül vagy között húzódnak. Ezek a ponthegesztések gyûrû alakú vonalon fekszenek, lásd a 3 érintkezési vonalat a csészetest 37 felsõ falszakasza vagy a 14 héj 50 felsõ hengeres szakasza alsó élével szomszédosan. A tartály kiviteli alakjainak bármelyike gyártható lenne azáltal is, hogy hõvel hegeszthetõ mûanyag kötõanyagot biztosítunk lokálisan felhordva a csészetest külsejére a 37 felsõ falszakasznál anélkül, hogy eltávolodnánk a jelen találmánytól. Ilyen esetben természetesen a kötõanyag a csészén kívülrõl lenne felmelegítve, mielõtt beillesztésre kerülne a héjba. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 1. Szigetelt tartály (10) forró italok vagy hasonló számára, amely tartalmaz: a) belsõ csészét (12), amely általánosságban csonka kúp alakú csészetesttel (22) rendelkezik; b) általánosságban csonka kúp alakú külsõ héjat (14); c) hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonatot (42) az említett héj (14) belseje és az említett csészetest (22) külseje közül legalább az egyiken; d) az említett csésze (12) be van ültetve az említett héjon (14) belülre úgy, hogy a bevonat (42) legalább egy érintkezési vonal (3) mentén, a héj (14) felsõ éléhez (9) közel húzódik, amely érintkezési vonal mentén a csészetest (22) külsõ felülete és a héj (14) belsõ felülete érintkezésben van, azzal jellemezve, hogy legalább egy kötési pont (1) és/vagy kötési terület (2), amely az említett héjnak (14) az említett csészetesthez (22) az említett mûanyag bevonat (42) révén való kötésére szolgál, csak lokálisan van kialakítva az említett érintkezési vonalon (3) belül. 2. Az 1. igénypont szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy az említett érintkezési vonal (3) gyûrû alakú vonal. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy bizonyos számú kötési pont (1) és/vagy kötési terület (2) van kialakítva az érintkezési vonal (3) mentén, ezek mindegyike az említett érintkezési vonal kötésmentes részei révén egymástól el van választva. 4. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy kötési pont (1) és/vagy kötési terület (2) van elrendezve egymás mellett, és el vannak egymástól választva vízszintes (6) és/vagy függõleges (7) irányban az érintkezési vonalon (3) belül. 5. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy kötési pontok (1) és/vagy kötési területek (2) egyenletesen vannak elosztva az érintkezési vonal (3) kerület menti irányában (8) Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy az érintkezési vonal (3) teljesen körülveszi a csészetestet (22) és a héjat (14). 7. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy az említett érintkezési vonal (3) a csészetest (22) egy gyûrû alakú felsõ falszakasza (37) és az említett héj (14) egy felsõ, alapvetõen hengeres szakasza (50) között van kialakítva. 8. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy az említett kötési pontok (1) és/vagy kötési területek (2) közvetlenül a csészetest (22) egy gyûrû alakú felsõ falszakasza (37) alsó élével (41) szomszédosan vannak elrendezve, ahol felsõ váll (32) van kialakítva. 9. Az elõzõ igénypontok egyike szerinti szigetelt tartály, azzal jellemezve, hogy a csészetest (22) és/vagy héj (14) papírlemezbõl van készítve, amely az említett hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonattal (42) van bevonva. 10. Eljárás szigetelt tartály gyártására forró italokhoz vagy hasonlóhoz, amely eljárás során: a) általánosságban csonka kúp alakú héjat (14) alakítunk ki; b) egy, az említett héj (14) belsején és/vagy egy általánosságban csonka kúp alakú csésze (12) külsõ oldalán kialakított, hõvel hegeszthetõ mûanyag bevonatot (42) az olvadási pontjáig melegítünk; c) beillesztjük az említett csészét (12) az említett héjba (14), mígnem a csészefal (13) külseje felütközik a héj (14) belsején érintkezési vonal (3) mentén, közel a héj (14) felsõ éléhez (9) úgy, hogy a megolvadt mûanyag bevonat legalább az említett érintkezési vonal (3) mentén húzódik, azzal jellemezve, hogy d) legalább egy, sugárirányban elmozdítható vagy kiálló nyomóelemmel (19) bíró, gyûrû alakú vagy elsõ elemet (17) elhelyezünk a csészetesten (22) belül, és e) nekinyomjuk az említett nyomóelemet egy külsõ vagy második elemnek (18) azért, hogy a csészetest (22) és a héj (14) falát (13, 16) egymásnak nyomjuk mindkét elem révén azért, hogy egy vagy több kötési pontot (1) és/vagy kötési területet (2) alakítsunk ki, amelyek csak lokálisak az említett érintkezési vonalon (3) belül. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, amelynél a héjés a csészefal (16, 13) össze van nyomva több kötési pontot (1) és/vagy kötési területet (2) kialakítva azért, hogy lokálisan az említett héjat az említett csészéhez kössük, és az említett kötési pontok és/vagy területek egymástól nem kötött részek révén el vannak választva az említett érintkezési vonal (3) mentén. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett mûanyag bevonat (42) gyûrû alakú sáv, és hogy az említett sávot teljességében melegítjük. 13. A igénypontok egyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az említett mûanyag bevonatnak (42) csak részeit melegítjük, amelyek azután az említett kötési pontokat (1) és/vagy kötési területeket képezik vagy legalább tartalmazzák. 6

7 7

8 8

9 9

10 10

11 11

12 12

13 13

14 Kiadja a Magyar Szabadalmi Hivatal, Budapest Felelõs vezetõ: Törõcsik Zsuzsanna Windor Bt., Budapest