Dr. Vigvári András. Miről lesz szó?

Átírás

1 MEGTELT-E A KONFLIKTUSKONTÉNER? MIT KEZDJÜNK AZ ÖNKORMÁNYZATI PÉNZÜGYI RENDSZERREL? Dr. Vigvári András vigvaria@asz.hu az ÁSZ Kutatóintézetének tudományos tanácsadója intézetvezető egyetemi docens, BGF PSZFK Miről lesz szó? 2 Néhány adalék a diagnózishoz Nemzetközi kitekintés Lehetséges megoldások 1

2 Mikor nem jó egy? 3 Új egyensúly (Zongor Gábor festménye, 2006) Mottó(K) 4 Ha a kormány hatalmat gyakorol, akkor jobb, ha megyei szinten történik, mintha tagállami szinten, jobb, ha tagállami szinten, mint Washingtonban. (M. Friedman) Jogállamban pénz a fegyver (József Attila) A magyar kormányok a 19. századi eszközökkel próbálják megoldani a 20. századi feladatokat. (Magyary Zoltán) 2

3 20 éves önkormányzati rendszer 5 Árnyalt elemzés szükséges. Nagyon sok érdeme van az önkormányzati rendszernek abban, hogy a mögöttünk hagyott húsz év nem volt rosszabb. Változtatás szükséges azért mert a világ változik, részben azért mert az eredeti megoldások nem voltak jók. Az előadásban a rendszerben szükséges változások bizonyos vonatkozásaival foglalkozom. Néhány gondolat a magyar önkormányzati rendszerről 6 Létrejöttekor a nemzetközi trendekkel szembeni megoldások is voltak. Szubszidiaritás nélküli decentralizáció. Konfliktuskonténer szerep kollektív felelőtlenség rendszere. Az önkormányzatok alkotmányos státusza és fiskális rendszere (támogatási és adómegosztási rendszer) 3

4 Reform kényszerek 7 1. Az önkormányzati rendszer a működőképesség határán. 2. Az EU csatlakozás előnyeinek, euró csatlakozás kötelezettségének összeegyeztetése. 3. A szubnacionális kormányzati szintek jelentőségének felértékelődése. 4. Pénzügyi kockázatok és a gazdasági válság. A konfliktus konténer megtelt- jelenségek 8 A kivételből szabály lett (ÖNHIKI- VI/3.) A kormányzati akciókkal kezelni kívánt negatív jelenségek (pl. területi egyenlőtlenségek) erősödtek. Feladatellátás elégtelenségei (PISA tesztek, belterületi utak állapota), Átgondolatlan fejlesztések (tornacsarnokok építése, random-walk- szerű orvosi diagnosztikai fejlesztések, EU-s projektek???) A szektor egyes szereplőinek eladósodása. Fenntarthatatlan PPP-k. 4

5 Néhány ok 9 A megalkotott (liberális) modell belső ellentmondásai. Piaci fundamentalizmus, a verseny szelleme a tervezés szellemét kiszorította. Az önkormányzati rendszerre olyan feladatokat testáltak, amelyek megoldására nem való. Pl. vidékfejlesztés, a falu kárpótlása. A terület és telepítésfejlesztés intézményes elválasztottsága. Az önkormányzati ok alapkérdése 10 Hiszünk-e az önkormányzatiságban? Ha a válasz igen akkor 1. a mainál lényegesen nagyobb önállóságot kell biztosítani a feladatellátásban (szaktörvények deregulációja) 2. az alkotmányos helyzetnek megfelelő pénzügyi önállóságot kell biztosítani az önkormányzatoknak, 3. biztosítani kell a helyi gazdálkodás transzparenciáját és az önkormányzati testületek elszámoltathatóságát. 5

6 Nemzetközi példák hasznosíthatósága 11 Az EU-ban is különféle modellek léteznek. Érdemes másoktól tanulni. Nem érdemes különféle modellekből kiragadni részmegoldásokat és különféle modelleket abszolutizálni. A modell keresés során az adottságokkal és a közpolitikai kihívásokkal kell számolni. Helyi önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában Skandináv államok: A magas kiadások oka elsősorban a jóléti kiadások jelentős részének önkormányzati hatáskörébe tartozása százalék Dánia Svédország Finnország Hollandia Olaszország Lengyelország Nagy Britannia Magyarország EU 25 Franciaország Csehország Lettország Forrás: EUROSTAT, január önkormányzati finanszírozási Litvánia Észtország Románia Szlovénia Ausztria Németország Bulgária Írország Belgium Spanyolország Portugália Szlovákia 6

7 Önkormányzatok súlya (DEXIA) 13 Cseh Köztársaság Franciaország Szlovákia Magyarország Ausztria Spanyolország Németország Olaszország Lengyelország Dánia Az önkormányzatok kiadásai a GDP százalékában Az önkormányzati alkalmazottak az összes közszolgálatban alkalmazottak százalékában Önkormányzati szintek és koncentráció (DEXIA) 14 Cseh Köztársaság Franciaország Szlovákia Magyarország Ausztria Spanyolország Németország Olaszország Lengyelország Dánia Települési önkormányzat Egy önkormányzatra jutó lakosságszám

8 Paradigmaváltás történt a fiskális decentralizáció elméletében 15 A másodgenerációs elmélet számos illúzióval leszámolt. Ezek az elméleti változások ma már a szubnacionális szinttel kapcsolatos gyakorlati megoldásokra is hatnak. A finanszírozási kérdések jelentősége 16 Jogállamban pénz a fegyver (József Attila) A központi forrásszabályozás mindig kódolt üzenet arról, hogy a mindenkori kormány hogy gondolkodik. 8

9 Helyi önkormányzatok pénzügyi architektúrája és költségvetési korlátja 17 Alkotmányban rögzített gazdasági alapok (saját bevétel, állami hozzájárulás, vagyon) De jure nagyfokú jogi önállóság, (bevételi politikában, vagyonhasznosításban, feladatellátás célszerű formáinak kiválasztásában. De facto a központi szabályozás erős hatása (forrásszabályozás + egyéb pl. ÁFA szabályok) Tőkepiacra történő kilépés szabadsága, hitelfelvételi korlát. Nincs automatikus szuverén garancia. Finanszírozási rendszer 18 - forrásszerkezet - forrásallokáció módja - pénzellátás módja 9

10 Nemzetközi viták és tendenciák a szubszuverén kormányzatok célszerű finanszírozási instrumentumairól 19 Viták nemzetközi szakértői körökben az adófinanszírozás vs. támogatás célszerűsége kérdésében. Viták abban, hogy a támogatások milyen mértékben legyenek kötött felhasználásúak, illetve milyen mértékben fedezzék a kötelezően előírt szolgáltatások költségeit. A helyi önkormányzatok forrásszerkezete (OECD) 20 Helyi adók Megosztott adók Kötött támogatások Szabad felhasználású támogatások Egyéb Összesen Cseh Köztársaság 6,6 51,8 41, Franciaország 48,9-5,7 39,8 5,6 100 Ausztria 6,8 55,4 14,3 2,3 21,2 100 Spanyolország 46,5 12,7 13,1 27,7-100 Németország 25,4 23,7 50,3 0,6 100 Olaszország 34,7 5,9 41,7 13,5 4,2 100 Dánia 67,9 2,2 12,5 12,6 4,

11 Forrásszabályozás 21 Eredeti forrásorientált modell a működésre és kiegyenlítésre, Fejlesztésfinanszírozás pályázati allokáció, ennek diszfunkcionális hatásaival, Forrásszabályozás torzulása, kiszámíthatatlansága és intranszparenciája. Kiinduló pontok az önkormányzati rendszer korszerűsítéséhez 22 Nincs királyi út!!! A magyar önkormányzati és a fogoly dilemma A magyar önkormányzati rendszer nem homogén, más feladatok vannak a 2500 községnél és a főváros és az egyéb térségi önkormányzatok esetében. Nem az elaprózottság az alapprobléma. 11

12 Kiinduló pontok az önkormányzati rendszer korszerűsítéséhez 23 Diszfunkcionális decentralizáció (ld. oktatás, szennyvízelvezetés). A térségfejlesztés ágensének hiánya. Túlzott alkotmányos önállóság és a kollektív felelőtlenség rendszere. Bemerevített vagyoni viszonyok. Vannak-e tartalékok a rendszerben? Elvek és célok 24 Szubszidiaritást megvalósító decentralizáció. Jobb és olcsóbb rendszer. Fokozatosság, nyitottság és komplexitás. A közszektor ja folyamat, a közszektor rendszer. Transzparencia és kiszámíthatóság. Érdemben változzon a szereplők magatartása. 12

13 Rendszerszerűség, avagy az önkormányzati ok dimenziói Az alkotmányos státuszt és a közigazgatást érintő változások. 2. Önkormányzati feladattelepítés. 3. Önkormányzati feladatszervezés. 4. Pénzügyi intézményi és finanszírozási rendszer. Σ Ebben a négydimenziós térben kell megtalálni az értelmezhető megoldásokat. Üzemszerűség 26 A különböző szolgáltatások célszerű üzemmérete más és más. közigazgatás; településüzemeltetés; vonalas infrastruktúrák (víz- csatorna) működtetése; humánszolgáltatások. Nem célszerű feltétlenül egy területi egységbe mindent begyömöszölni. A különböző léptékű szolgáltatások 13

14 Finanszírozás működés és fejlesztés Saját források aránya és összetétele Önkormányzati és helyi adók rendszere Díjak szerepének erősítése Központi transzferek rendszere. Kiegyenlítés szerepe, technikái.(méret és kiegyenlítési igény öf.+ minimális ellátás biztosítása, fiskális kapacitások kiegyenlítése). Kötelező és delegált feladatok finanszírozási elvei Költségvetési korlát keményítése. Deficit szabályozása (működési és fejlesztési ktgv.) Hitelfelvétel és eladósodás szabályozása. Kockázatok 28 Rövid táv a GDP 1%-ának megfelelő szabad pénz Közép táv A ok akadálya lehet az adósság Hosszú táv Visszafizethető lesz-e minden esetben? Le kell-e hívni minden EU forrást? 14

15 Kockázat növelő tényezők 29 Stabilizációs intézkedések érdemi ágazati törvény változások nélkül - növelhetik a forráshiányt, PPP-k főleg nagyvárosoknál látens inszolvenciát okozhatnak, EU-s támogatások felszívása likviditási problémákat és az át nem gondolt, pénzügyileg fenntarthatatlan projektek esetében későbbi szolvencia problémákat vetíthet előre. A saját források (főleg a helyi adók) szerepének és szerkezetének tisztázatlanságai Kockázatcsökkentés és kezelés lehetőségei 30 A ok következetes megvalósítása, különösen: Ágazati törvények deregulálásának átgondolt és következetes végrehajtása, Költségvetési szabályok beiktatásahitelfelvételi korlát, Transzparenciát biztosító számvitel, Hitelgarancia és más biztosítási konstrukciók intézményesítése. 15

16 Javaslatok a kockázatok kezelésére 31 Önkormányzati kincstár. Önkormányzati garanciarendszer. Új, a fiskális fenntarthatósággal kompatibilis szabály. Megfelelő számvitel. Korszerű tervezési technikák alkalmazása. Az adósságrendezési törvény csiszolása. Jobb ellenőrzési rendszer. Vége Köszönöm megtisztelő figyelmüket 16