Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a. SZAKMAI PROGRAM. Jászberény, 2013.

Átírás

1 Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a. SZAKMAI PROGRAM Jászberény, 2013.

2 Tartalomjegyzék: Bevezető gondolatok I. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk 1. Az intézmény alapadatai 2. Az intézmény szervezete 3. Az intézményen belüli együttműködés módja 4. A szakembereink folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái II. Az intézmény szolgáltatásainak bemutatása 1. Az ellátandó terület jellemzői 2. Családsegítés 2.1. A családsegítő szolgáltatás célja, feladatai: A családsegítés bemutatása, a kapacitások bemutatása, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Más intézményekkel történő együttműködés módja 2.2. Az ellátandó célcsoport jellemzői: 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 2.4. Az ellátás igénybevételének módja 2.5. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja 3. Gyermekjóléti szolgáltatás 3.1. A szolgáltatás célja, feladatai, alapelvei: A megvalósítani kívánt program bemutatása, kapacitások, szolgáltatáselemek, tevékenységek A szolgáltatás célcsoportja Más intézményekkel történő együttműködés módja 3.2. A feladatellátás szakmai tartalma, a szolgáltatások formái, köre, a szolgáltatási típusnak megfelelően a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja 3.3. A feladatellátás módja, rendszeressége: 3.4. Szakmai dokumentációk: 3.5. A szolgáltatások igénybe vételének módja 3.6. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja III. Az ellátottak és a szociális szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 1. Az ellátottak jogainak védelmével kapcsolatos szabályok 2. A szociális és gyermekjóléti szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok IV. Fejlesztési elképzelések V. Záró rendelkezések 1. A Szakmai Program alapjául szolgáló jogszabályok 2. Hatályba lépés Mellékletek: 1. számú melléklet: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Házirendje (minta) 2. számú melléklet: Szervezeti és Működési Szabályzat 2

3 Bevezető gondolatok Mikor tanuljuk meg végre, hogy valamennyien összetartozunk, hogy valamennyien egyetlen rendszer alkotóelemei vagyunk? Amíg a világot el nem tölti az embertársaink iránt érzett szeretet, mégpedig fajra, színre és vallásra való tekintet nélkül; amíg életünket és tetteinket nem hatja át az összetartozás érzése, amíg az emberek tömegei nem éreznek felelőségettársaik boldogulása és jóléte iránt, addig sosem valósulhat meg a társadalmi igazságosság. ( Helen Keller) Az Országgyűlés április 22-én, közel 10 éves előkészület után fogadta el a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt, amely a gyermekvédelem területén gyökeres szervezeti és szemléleti változásokat, valamint a döntéshozói és a napi gondozási munka színvonalának javítását kívánta elérni. A törvény által létrehozott új szervezeti struktúra egyik alappilléreként minden településen kötelezően létre kellett hozni a gyermekjóléti szolgálatokat. Időközben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvényben foglaltaknak megfelelően december 31-ig települési szinten az önkormányzatoknak meg kellett teremteni a családsegítő alapellátás feltételeit is. A továbbra sem mérséklődő kedvezőtlen társadalmi változások mellett a szociálisan rászorulók számának emelkedése folyamatosan újabb szolgáltatások bevezetését tették szükségessé. Ezeket a változásokat azonban a napjainkban oly sokat emlegetett szociális háló intézményei csak nehezen tudják követni. Megfigyelhető, hogy a szolgáltatásokhoz való hozzáférés területén jelentősek az egyenlőtlenségek. A szolgáltatási rendszerek szerkezete, kapacitása nem követi a növekvő és változó szükségleteket. Az előnytelen települési szerkezet (aprófalvas közigazgatási egységek) miatt pedig különösen hátrányos helyzetbe kerülhetnek egyes térségek. Mindezeket figyelembe véve napjainkban szükségessé vált a közszolgáltatási feladatok, így a szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások területén is az ésszerű és gazdaságosabb működtetéshez az ellátások újraszervezése. Ez a felismerés vezette a Jászsági Kistérség településeit 2007-ben, amikor a térséghez tartozó települések közül 12 település részvételével megalapította a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot. Az intézmény január 1-jén kezdte meg működését. Az időközben megváltozott önkormányzati feladat ellátási kötelezettségek hatására a helyi önkormányzatok képviselő-testületei - 13 település - megállapodtak abban, hogy a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, mint önkormányzati feladat hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulást hoznak létre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 87. -a alapján. A Társulási Megállapodás szerint az így létrejött Jászsági Szociális Szolgáltató Társulás a társult önkormányzatok közigazgatási területén július 01-től társulási formában biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást az általa jogutódlással átvett integráltan működő intézmény, a Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretei között a hatályos működési engedélyben foglaltak szerint, az ellátási területhez tartozó települések közigazgatási területén. A családok egyre több funkciójukat képtelenek megfelelően ellátni. Jellemző, hogy ennek kedvezőtlen hatásai elsősorban a legvédtelenebb és legkiszolgáltatottabb korosztályokat, az időseket és a gyermekeket érintik. A társadalmi változások vesztesei emellett mindazok a személyek és különböző társadalmi csoportok is, akik adottságaik, lehetőségeik, vagy helyzetük révén nem tudnak alkalmazkodni a változó körülményekhez, és emiatt a perifériára sodródnak. Intézményünk elsődleges célja, hogy tevékenységünk révén segítséget nyújtsunk a rászorulóknak problémáik megoldásához, vagy ha az nem lehetséges, legalább enyhítéséhez. Szolgáltatásaink ingyenesek, a térségi feladatellátásban résztvevő települések egész lakosságát szolgálják, kortól függetlenül! 3

4 I. Az intézmény szervezetére vonatkozó szakmai-szervezeti információk 4

5 1. Az intézmény alapadatai Az intézmény neve: Az intézmény székhelye: Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a. Az intézmény ellátottak számára nyitva álló helyiségei / területi irodái: 5142 Alattyán, Szent István tér Jánoshida, Fő út Jászalsószentgyörgy, Fő út 53/a Jászapáti, Aradi u Jászboldogháza, Kossuth Lajos u Jászdózsa, Szent Mihály tér Jászfelsőszentgyörgy, Fő u Jászjákóhalma, Fő út Jászkisér, Kossuth Lajos út Jászladány, Hősök tere Jászszentandrás, Rákóczi út Jásztelek, Szabadság út 71. Az intézmény feladatkörei: Egyéb gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátások körében o Gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, valamint M.n.s. egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül körében: o Családsegítés biztosítása Az intézmény illetékessége, működési köre: Családsegítés esetében: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászdózsa, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek települések közigazgatási területe Gyermekjóléti szolgáltatás esetében: Alattyán, Jánoshida, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek települések közigazgatási területe 2. Az intézmény szervezete A Jászsági Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat integrált intézmény, két ellátást biztosít - családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. Mindkét ellátási típus szakmai önállósága biztosított, az ellátási területhez igazodóan szakmai központokba tömörülnek. Az intézmény formailag négy főbb szakmai egységre tagolódik: az intézmény központi szervezetére, valamint három szakmai központra. 5

6 Az intézmény központi szervezete I. Szakmai Központ Jászberény II. Szakmai Központ Jászapáti III. Szakmai Központ Jászladány Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény központi szervezetéhez tartozik az intézményvezető és a tanácsadók (fejlesztő pedagógiai, jogi, munkavállalási tanácsadók). Tevékenységük kiterjed az intézmény valamennyi telephelyére. A Szakmai Központok két, szakmailag önálló szervezeti egységből állnak, élükön a szakmai központ vezetői állnak, akik osztott munkakörben ellátják a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás vezetői feladatait is. A szakmai központokban családsegítést végző családgondozók, gyermekjóléti szolgáltatást végző családgondozók, illetve olyan családgondozók, akik mindkét feladatot ellátják osztott munkakörben, családgondozó asszisztensek, valamint tanácsadók tevékenykednek. A szervezeti egységek egymással mellérendeltségi viszonyban vannak, és a közös feladatellátás során egymással folyamatosan kapcsolatot tartanak, együttműködnek. 3. Az intézményen belüli együttműködés módja Az intézmény szervezeti egységei szakmailag önállóak, egymással mellérendeltségi viszonyban vannak. Feladataik maradéktalan ellátásához szükség van folyamatos kapcsolattartásukra, együttműködésükre. Az intézményen belül a következő fórumok szolgálják egyrészről az intézmény zökkenőmentes működését, a szakmai tevékenység folyamatos fejlesztését és a szervezeti egységek együttműködését: Összdolgozói értekezlet A fórumon valamennyi az intézménnyel jogviszonyban álló munkavállaló részt vesz, és meghívást kap az intézmény fenntartója és felügyeleti szervei. Évente legalább egy alkalommal az intézményvezető hívja össze, az értekezlet tematikáját és napirendjét a vezetői team állítja össze. Vezetői-team értekezlet A fórumon az intézmény vezetői vesznek részt. Negyedévente legalább egy alkalommal kell megrendezni, az éves munkatervben foglaltak szerint. A lebonyolításért az intézményvezető felelős. Csoportértekezlet, szakmai központon belüli munkaértekezlet A fórumon az adott szakmai központ dolgozói és az intézményvezető vesznek részt. Havonta legalább egy alkalommal, éves munkaterv alapján a szakmai központ vezetője hívja össze, aki összeállítja a napirendeket, és vezeti az értekezletet. A munkatervtől eltérően összehívhat csoportértekezletet az intézményvezető és a szakmai központ vezetője, valamint kezdeményezheti azt bármelyik munkavállaló. 6

7 Szakmai értekezletek A szakmai tevékenységgel összefüggésben megtartott értekezleteken esetkonferencia, esetmegbeszélő értekezlet, szakmai tanácskozás, jelzőrendszeri találkozó, stb - a szakmai kérdésben érintett dolgozók vesznek részt. Megszervezéséért és lebonyolításáért az a szakmai kompetenciával rendelkező dolgozó felelős, akinek illetékessége kiterjed az adott esetre vonatkozóan. Közös internetes felület Intézményünk rendelkezik címmel, amelynek belépési kódja valamennyi dolgozónk számára ismert. Ezen a felületen elérhető az intézmény valamennyi szabályzata, szakmai anyagok, beszámolók, tájékoztatók, fotódokumentációk. A kollégák tájékoztathatják egymást aktuális információkról, illetve lehetőség van az egymással való kommunikációra. 4. A szakembereink folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái Az intézmény szakemberei döntő többségben rendelkeznek a külön jogszabályban előírt szakképesítéssel. 1 fő családgondozónk nem rendelkezik jelenleg felsőfokú végzettséggel, mert nyelvvizsga hiányában nem kapott oklevelet, csupán sikeres záróvizsga igazolással rendelkezik. Szakvizsgával 6 fő szakemberünk rendelkezik, valamennyi vezető beosztású dolgozónk, valamint 2 fő családgondozónk. Egyetemi végzettséggel 2 dolgozónk rendelkezik, egy kollégánk jelenleg folytat tanulmányokat egyetemi szinten. Több szakemberünk pályakezdő, összesen 5 fő, akik nem rendelkeznek legalább 3 éves szakmai tapasztalattal. Szakembereink ismereteinek, készségeinek fejlesztése érdekében folyamatosan szervezünk intézményünkben belső továbbképzéseket: - Szakmai műhelykeretében fejlesztjük az intézményünk működését, áttekintjük a jogszabályi változásokat, fejlesztjük szakmai eszköztárunkat és dokumentációs rendszerünket. - Team-szupervíziós (28 órás)fejlesztési folyamat szakmai központonként zajlik intézményünkben. - Esetmegbeszélő csoportokat eseti jelleggel indítunk a szakmai központunkban. - Rendszeresek és folyamatosak a szakmai központonkénti munkaértekezletek, melyek a szolgáltatások fejlesztésére irányulnak. - Intézményünk rendelkezik házi könyvtárral, amelyben megtalálhatóak a szakterületünket érintő legkorszerűbb magyar nyelvű szakirodalmak. Az intézmény valamennyi szakképzett dolgozója rendelkezik nyilvántartási számmal a 9/2000. SzCsM rendelet alapján. A nyilvántartási számmal rendelkező munkavállalóink rendszeresen részt vesznek akkreditált képzéseken, melyek képzési díját az intézményünk megtéríti. Azon munkavállalóink, akik teljesítik jogszabályban meghatározott képzési kötelezettségüket részesülnek. Az intézmény rendelkezik Továbbképzési tervvel, melyet évenként aktualizálunk. 7

8 II. Az intézmény szolgáltatásainak bemutatása 8

9 1. Az ellátandó terület jellemzői I. Szakmai Központ: Ellátási területe: Jászberény város és Jászfelsőszentgyörgy község közigazgatási területe Ellátási terület: lakosságszáma: ~ fő gyermeklétszáma: ~4 900 fő Telephelye: 5100 Jászberény, Ferencesek tere 3/a. Területi irodája: 5111 Jászfelsőszentgyörgy, Fő u. 57. II. Szakmai Központ: Ellátási területe: Jászapáti város, Jászdózsa község, Jászjákóhalma község és Jászszentandrás község közigazgatási területe Ellátási terület: lakosságszáma: ~ fő gyermeklétszáma: ~ fő Szakmai Központ: 5130 Jászapáti, Aradi u. 1. Nyitva álló helyiségei, területi irodái: 5122 Jászdózsa, Szent Mihály tér Jászjákóhalma, Fő út Jászszentandrás, Rákóczi út 88. III. Szakmai Központ: Ellátási területe: Alattyán község, Jánoshida község, Jászalsószentgyörgy község, Jászboldogháza község, Jászkisér város, Jászladány nagyközség és Jásztelek község közigazgatási területe Ellátási terület: lakosságszáma: ~ fő gyermeklétszáma: ~4 800 fő Szakmai Központ: 5055 Jászladány, Hősök tere 4. Nyitva álló helyiségei, területi irodái: 5142 Alattyán, Szent István tér Jánoshida, Fő út Jászalsószentgyörgy, Fő út 53/a Jászboldogháza, Kossuth Lajos u Jászkisér, Kossuth Lajos út Jásztelek, Szabadság út 71. A Jászsági kistérség általános leírása A Jászberényi kistérség közigazgatásilag Kelet-Magyarország közepén, Észak-alföldi Régió nyugati táján, Jász-Nagykun-Szolnok megye északnyugati részén helyezkedik el, a Tisza jobb partján. Közlekedés-földrajzilag a 31. sz. és 32. sz. főutak és a Hatvan-Szolnok, Újszász- Vámosgyörk vasútvonalon fekszik. A Jászság elhelyezkedése, települései (forrás: 9

10 A Jászság fővárosa Jászberény, mely közigazgatási-, gazdasági-, kulturális-, oktatási- és vallási központ is egyben. Itt él a Jászság lakosságának közel 32%-a. Jelentős ipari körzetnek is tekinthető. A második legnagyobb lélekszámú település Jászapáti város, az úgynevezett Alsó-Jászság központjának tekinthető. Jászberény mellett szintén iskolaváros, hiszen két középiskolával is rendelkezik. A működő vállalkozások elsősorban a mezőgazdasági szektorhoz kapcsolódnak, több élelmiszer feldolgozó üzem található a városban. A Jászság lakosságának egy jelentős része (35%) községekben él, mely településeken belül 2 körjegyzőség található (Pusztamonostor Jászágó; Jászszentandrás Jászivány). A Jászság népességének átlagosan 4%-a él külterületen, a legnagyobb arányban Jászszentandráson (19%), Jászfelsőszentgyörgyön (7%) és Jászberényben (6%), de nem elhanyagolható Jászboldogháza és Jászágó községek külterületein élők száma sem. A Jászság különleges földrajzi helyzete alapvetően meghatározza a térség kapcsolati hálóját. A kistérség megyék (Heves és Pest) és régiók (Észak-Magyarország és Közép-Magyarország) határán fekszik, a legfontosabb társadalmi és gazdasági kapcsolatai nem a debreceni központú Észak - Alföldi régióhoz kötődik, hanem alapvetően észak-nyugati irányú a Közép Magyarországi régióba irányul, elsősorban Budapestre. A Jászberényi kistérség 18 települése közül 5 városi rangú (Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru, Jászkisér) 1 nagyközség (Jászladány) és 12 község. Társadalmi, gazdasági helyzet: Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre eső GDP alapján a 16. helyen áll. Ugyanakkor a kistérség társadalmi-gazdasági helyzete és a munkalehetőségek alapján a megye kedvező helyzetű térségének tekinthető, melynek alapja a KSH 17-féle szempont alapján végzett vizsgálata a megye településein. A Jászságban magas a vállalkozások száma, melynek hatásaként az országos szint alatt van az álláskeresők száma. Ugyanakkor meg kell említenünk kistérségünk belső perifériáit is, melyek közül hátrányos helyzete alapján kiemelkedik Jászladány nagyközség, mely település társadalmi, gazdasági - és infrastrukturális szempontból elmaradott, valamint az országos átlagot jelentősen 10

11 meghaladó munkanélküliséggel sújtott, továbbá Jászágó, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány és Jászkisér, melyek társadalmi, gazdasági - és infrastrukturális szempontból elmaradott települések. 1 A kistérség infrastrukturális ellátottságát vizsgálva elmondható, hogy valamennyi jász településen biztosítottak az alapvető infrastrukturális ellátások, az ivóvíz-, energia-, - gáz- és vezetékes telefonhálózat, és a térség hulladékgyűjtése és a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése teljes körűen megoldott. Közüzemi szennyvízcsatorna hálózattal az öt város rendelkezik, további hat településen befejezés előtt áll, vagy folyamatban van a beruházás. A térség területén a kábeltelevízió kiépítése sem érintett még minden települést. A kistérség földrajzi fekvéséből eredően jelentősek a mezőgazdasági területek, melyből adódóan a lakosság jelentős része folytat mezőgazdasági tevékenységet, magas a kis földterülettel rendelkező egyéni gazdaságok száma, így az agrár ágazatba tartozó vállalkozások, s az ágazatban dolgozók száma is. A kistérség gazdaságilag a megye egyik legdinamikusabban fejlődő területe, mely köszönhető a multinacionális cégek jelenlétének, melyek nem csak a térségi, de az országos ipari gazdaságban is jelentősek, s az arra épülő beszállítói iparágra települt kis- és középvállalkozásoknak. A kereskedelem és a vendéglátás területén is jelentős számú helyi vállalkozás működik. A városokban folyamatosan bővülő ipari parkoknak köszönhetően a térségben működő vállalkozások, mintegy 70%-a négy városban található (Jászberény: 47%; Jászapáti: 9,6%; Jászárokszállás: 8,6%; Jászfényszaru: 5%), melynek következtében a legtöbb munkalehetőség is ezekben a városokban található. Vannak azonban olyan települések is, ahol egyedüli munkaadó az önkormányzat és annak intézményei. Tehát az alapvetően mezőgazdasági berendezkedésű térségben az évek során egyre inkább az ipari, illetve a szekunder és szolgáltató szektor nyert teret, a mezőgazdasági tevékenységeket végző vállalkozások száma visszaszorult. A feldolgozóipari és szolgáltató szektor elterjedésének elsődleges oka, hogy a térség kedvező fekvése, fővároshoz való közelsége miatt kedvelt célpont a befektetők számára. Ennek hatására a térségben és elsősorban Jászberényben a termelőtevékenységek mellett a cégközponti funkciók is megjelennek. A térségen belüli gazdasági szerkezet eloszlása meglehetősen egyenlőtlen. A működő tőke leginkább a Jászberény - Jászárokszállás - Jászfényszaru településhármasra koncentrálódik. Itt telepedtek meg a legnagyobb vállalatok, létesültek ipari parkok és ezekből kifolyólag itt a legmagasabb a foglalkoztatási arány is as adatok alapján a kistérségben volt a regisztrált vállalkozások száma, melynek majd 40%-a Jászberényben létesült. A sorban ezt követően Jászapáti, Jászárokszállás és Jászfényszaru városa található, míg a legkevesebb vállalkozás Jászivány községben volt. A vállalkozások számának nagyarányú növekedése 2007-től volt érzékelhető, ugyanis az addigi átlagosan 70 körüli ezer lakosra jutó vállalkozás szám 2008-ra már elérte a 120-at. A gazdasági válságnak hatásaként azonban 2009-től a vállalkozások száma jelentősen csökken. Mindezek ellenére a Jászság még mindig a megye legjobb munkaerő-piaci helyzetben lévő térsége, a következőkben a munkanélküliségi mutatókat tekintjük át. A munkanélküliség strukturált. Nem találkozik a kereslet és a kínálat a munkaerőpiacon, sok a hiányszakma elsődleges a szakipar területén, mely országos szinten is problémaként jelentkezik - és nincs utánpótlás. A szakmával nem rendelkező, alacsony iskolai végzettséggel, vagy elavult szakmával rendelkezők nem tudnak elhelyezkedni az elsődleges munkaerő-piacon. A pályakezdők, a Gyed-ről, Gyes-ről visszatérők, valamint az 50 év felettiek helyzete is nehéz ebből a szempontból. A munkanélküliségi ráta adatait áttekintve megállapítható, hogy a kistérség foglalkoztatási helyzete jelentősen kedvezőbb helyzetet mutat a megyei és régiós foglalkoztatási helyzethez képest: 1 240/2006.(XI.30). Korm. rendelet alapján 11

12 A 2008-as gazdasági recesszió hatása a kistérségben is jelentős munkanélküli létszám növekedést generált, mely leginkább a és évben regisztrált munkanélküliek számának változásában tükröződik. A kistérségben elsődlegesen a válságnak betudható hatásaként a 2009-re az előző évhez képest 35 %-kal növekedett a regisztrált munkanélküliek száma. A munkanélküliek számának változását vizsgálva elmondható, hogy az ipari vállalatoknak helyet adó települések munkanélküliségi adataiban, valamint ezen települések vonzás körzetének számító települések adataiban is jelentős növekedés volt tapasztalható. Az alábbi táblázat 2 ezt szemlélteti: A jászberényi kistérség munkanélküliségi rátája a munkavállalói korú népesség %-ában Település Alattyán 4,67 8,64 Jánoshida 6,06 8,28 Jászalsószentgyörgy 6,12 7,2 Jászapáti 7,04 8,49 Jászágó 4,52 6,28 Jászárokszállás 4,32 6,44 Jászberény 3,74 6,03 Jászboldogháza 3,7 4,96 Jászdózsa 5,12 6,57 Jászfelsőszentgyörgy 8,86 9,84 Jászfényszaru 3,83 7,09 Jászivány 3,42 10,27 Jászjákóhalma 5,35 7,63 Jászkisér 10,92 13,18 Jászladány 16,69 17,73 Jászszentandrás 6,51 8,78 Jásztelek 8,44 10,56 Pusztamonostor 5,45 7,58 Jászberényi kistérség átlaga 6,38 8,64 A munkanélküliség térbeli megoszlását jellemezve jelenleg is elmondható, hogy az ipari nagyvállalatoknak helyet adó településeken (Jászberény, Jászfényszaru, Jászárokszállás) és vonzáskörzeteikben (pl.: Pusztamonostor) folyamatosan alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mint az ipart nélkülöző fejlettebb területektől elsősorban a rossz tömegközlekedés okán elzártabb településeken (Pl.: Jászladány), melyeken erősen korlátozott a helyi munkavállalás lehetősége. A lakosság megtartó erejének fontos eleme a kedvező munkavállalási lehetőség, s ezáltal a magasabb foglalkoztatási arány, mely a település gazdaságának meghatározó eleme is egyben. Összességében nézve a helyi infrastruktúra, gazdaság és az abból eredő munkalehetőségek kedvező képet mutatnak, de belső perifériaként találunk olyan településeket a kistérségben, mely társadalmi-, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradottak, jelentős arányú munkanélküliséggel küzdenek. A Jászság demográfiai tendenciái A kistérség lakosságszáma csökkenő tendenciát mutat, mely elsősorban az alacsony születés számból, és az idős korúak magas lélekszámából eredő természetes fogyás eredménye. A lakosságnak csupán ~19%-a a 18 év alatti. A térség demográfiai mutatóit áttekintve megfigyelhető egy folyamatos lakosságszám csökkenés, melynek mélypontja 1990-re tehető, amikor is a népesség 7,92%-kal csökkent 10 év alatt, ezt követően a dinamikus csökkenés megtorpant, és a következő évtized alatt nem érte el az 1%-ot. Az ezredfordulót követően a lakosságszám évenkénti változása szintén folyamatos csökkenést mutat. A 18 év alattiak aránya térségen belül is alulmarad 2 Forrás: 12

13 az inaktív korúak arányához képest évben ez az arány 19,5%, mely évre további csökkenést produkált, arányuk a kistérség lakosságán belül, már csak 18,8% 2010-ben. E csökkenő tendencia jól mutatja a létszámcsökkenés térségi szintű, a születésszámból eredő - országos szinten is megfigyelhető - reprodukciós csökkenés problematikáját. Az időskorú és gyermekkorú népesség arányából számított öregségi index a kistérség átlagában 1,52, amely a megyén belül a legkedvezőtlenebb mutató. Település Lakosság szám évi KSH alapján évi KSH alapján 0-17 évesek 60 év felettiek Lakosság 0-17 évesek 60 év felettiek száma aránya száma aránya szám száma aránya száma aránya Alattyán , , , ,6 Jánoshida , , , ,7 Jászalsószentgyörgy , , , ,9 Jászapáti , , , ,3 Jászágó , , , ,7 Jászárokszállás , , , ,6 Jászberény , , , ,2 Jászboldogháza , , , ,4 Jászdózsa , , , ,7 Jászfelsőszentgyörgy , , , ,6 Jászfényszaru , , , ,9 Jászivány , , , ,7 Jászjákóhalma , , , ,5 Jászkisér , , , ,3 Jászladány , , , ,7 Jászszentandrás , , , ,3 Jásztelek , , , ,9 Pusztamonostor , , , ,4 Jászság összesen , , , ,2 Ha a kistérség lakosságszámának változási tendenciáit települési szinten vizsgáljuk, megfigyelhetjük, hogy nem mutat homogén képet. Bár a települések lakosságán belül jellemzően nagyobb a 60 éven felüliek aránya, mint a 18 év alattiaké, mely a természetes fogyásból eredő lakosságszám csökkenés egyértelmű magyarázó tényezője, azonban ellenpéldát is találunk Alattyán, Jászapáti, Jászfelsőszentgyörgy, Jászkisér, Jászladány és Jásztelek települések vonatkozásában. Ezen települések fiatalabb korstruktúrával rendelkeznek, mint a térség többi települése, mely azzal magyarázható, hogy jelentős arányú cigány kisebbség él a közigazgatási területükön. Objektíven nehezen igazolható (pl. népszámlálási) adatok ezt nem támasztják alá, ugyanakkor a helyi szakértők becslése alapján több településen 20% fölöttire tehető a cigány népesség aránya, míg más jász településeken arányuk a 0,5%-ot sem éri el. Egészségügyi helyzet: A kistérség valamennyi településén az önkormányzatok biztosítják az egészségügyi alapellátást. Az alapellátáson túl járóbeteg szakellátás valamint kórházi ellátás biztosított a térség lakóinak Jászberényben. Az önkormányzati egészségügyi intézmények mellett természetesen működnek a térség több településén magánpraxisok. A térségben fogyatékkal élők számáról legutóbb a es népszámláláskor készítettek felmérést. Az alábbi táblázat tartalmazza a kistérségben fogyatékkal élők számát: Mozgássérültek 3368 fő Alsó- felső végtaghiányban szenvedők 146 fő Egyéb testi fogyatékosok 301 fő 13

14 Értelmi fogyatékosok 453 fő Nagyothallók 465 fő Gyengén látók 527 fő 1 szemére nem látók 194 fő Vakok 80 fő Siket, siketnéma, néma 63 fő Beszédbeli problémákkal küzdők 63 fő A fogyatékkal élők között a nemek aránya a következő: a nők száma: 3821 fő, a férfiaké 3246 fő. A 14 év alatti lakosság 1,4%-a él valamilyen fogyatékkal, a 15 év feletti de 59 év alatti életkorú lakosságnak pedig 6,03%- a. A 60 év felettiek körében pedig 17,3%-os a fogyatékkal élők aránya. Intézményünk két szolgáltatást biztosít az 1. pontban bemutatott ellátási területén, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást. A továbbiakban e két szolgáltatást külön részletezzük. 2. Családsegítés 2.1. A családsegítő szolgáltatás célja, feladatai: A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő, illetve krízishelyzetbe került családok, és személyek ellátása. A szolgáltatás célja a családok/személyek életvezetési képességének megőrzése, a krízishelyzetük megszüntetése, illetve preventív ellátások biztosítása. A szolgáltatás feladata olyan személyes szociális szolgáltatás nyújtása, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, a családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá a szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz A családsegítés bemutatása, a kapacitások bemutatása, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek Az évi III. törvény 64. -a értelmében családsegítés keretében biztosítani kell az alábbi ellátásokat: a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését, c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését, d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását, f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat július 1-től családsegítő szolgáltatást biztosít intézményünk 11 jászsági településen: Alattyánon, Jánoshidán, Jászalsószentgyörgyön, Jászapátin, Jászberényben, Jászdózsán, Jászjákóhalmán, Jászkiséren, Jászladányon, Jászszentandráson, Jásztelken. 14

15 Kapacitások: A szolgáltatással összességében mintegy lakost érünk el, a területen 15,5 fő családgondozó, 4 fő szociális segítő/tanácsadó tevékenykedik. A szakma szabályait figyelembe véve ezzel a családgondozói létszámmal kb. 390 család, illetve kb. 700 kliens egyéni gondozási esetének vitele biztosítható. Az ellátotti létszám jelentős mértékben növelhető a csoportos szociális munka eszközrendszerének alkalmazásával, valamint a szociális tanácsadói tevékenységek biztosításával. A települések mindegyikén személyesen elérhetőek a szociális szakemberek a település lakosságszámához igazodó arányban nagyobb lélekszámú településeken magasabb óraszámban tevékenykednek a szakemberek. Szolgáltatáselemek, tevékenységek: A térségi feladatellátásból adódóan telephelyenként változnak a célkitűzéseink és az ellátandó feladataink aszerint, hogy milyen hagyományai alakultak már ki a szolgáltatásnak, valamint az ellátotti kör igényei, szükségletei szerint. Valamennyi településen megszervezzük, illetve működtetjük a szociális problémák észlelőjelző rendszerét, valamint a települések lakosságával megismertetjük az általunk nyújtott szolgáltatást. Valamennyi településen közvetlen elérhetővé, személyesen felkereshetővé tettük a családsegítő szolgáltatást. Valamennyi településen alkalmazásra kerül szakképzett szakember, aki információ nyújtásával, tanácsadással, családgondozással, szolgáltatások közvetítésével biztosítja a helyben elérhető szolgáltatást. Valamennyi településen elérhetővé tesszük a szolgáltatás keretében igénybe vehető ingyenes jogi tanácsadást, valamint pszichológiai tanácsadást. Azokon a településeken, ahol az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülőknek együttműködési kötelezettséget ír elő a jegyző, megszervezzük az egyéni, munkaerő-piaci integrációjukat segítő egyéni együttműködési programokat. Valamennyi településen bekapcsolódunk a helyi közösség életébe, lehetőségeink szerint támogatjuk a civil élet szereplőit, a település közösségi programjait Más intézményekkel történő együttműködés módja Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtetünk valamennyi településen, ennek keretében folyamatos, rendszeres kapcsolatot tartunk különösen a szociális szolgáltatást végzőkkel (házi segítségnyújtást, étkeztetést, nappali ellátásokat, közösségi ellátást, támogató szolgáltatást, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, ápoló, gondozó otthoni ellátást biztosító intézményekkel / szervezetekkel) az egészségügyi szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, az Igazságügyi Hivatal hivatásos pártfogóival, valamint a társadalmi szervezetekkel, egyházakkal. Az együttműködés keretében szolgálatunk o a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, o tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, o fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, intézkedéséről visszajelzést ad a jelző szervezet felé. o Az észlelő és jelző rendszer tagjainak együttműködése érdekében rendszeresen esetmegbeszélő értekezleteket szervezünk. 15

16 A gondozási folyamat eredményessége érdekében szükség esetén esetkonferenciákat, szakmai konzultációkat szervezünk és bonyolítunk az esetvezetés szempontjából érintett szervezetekkel. Aktív korú segélyezettek együttműködési programja bonyolításához esetmegbeszélő értekezletek, esetkonferenciák, szakmai konzultációk formájában rendszeres kapcsolatot tartunk: az illetékes Polgármesteri Hivatalok ügyintézőivel, Munkaügyi Központok illetékes kirendeltségeivel (Jászberény, Szolnok), a közcélú foglalkozatást szervezőkkel, felnőtt képzéseket végző képző szervekkel valamint szükség esetén megkeressük a potenciális munkáltatókat. A szervezetek közötti együttműködés fejlesztése érdekében ügymenetmodelleket dolgozunk ki az érintettek bevonásával. Bekapcsolódunk a szakterületünkhöz kapcsolódó, települési fejlesztési elképzelések kidolgozásába, valamint részt veszünk megvalósításukban. A Jászsági Szociális SzolgáltatóTársulás Tanácsát rendszeresen tájékoztatjuk szakmai tevékenységünkről, javaslatokat fogalmazunk meg a kistérségi szociális ellátások fejlesztéséhez, valamint intézményünk szolgáltatásainak fejlesztéséhez, tájékoztatjuk továbbá intézményünk gazdálkodásáról Az ellátandó célcsoport jellemzői: Az ellátotti kör bemutatása, a szolgáltatás célcsoportja:az intézmény ellátási területén élő emberek, családok, akik: szociális, életvezetési és/vagy mentálhigiénés problémákkal küzdenek; krízishelyzet miatt segítséget igényelnek; anyagi nehézségekkel küzdenek; tartós munkanélküliek, fiatal munkanélküliek; adósságterhekkel és/vagy lakhatási problémákkal küzdenek; fogyatékossággal élnek, krónikus betegek, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, kábítószer-problémával küzdenek; nehéz élethelyzetben élnek. Szociális jellemzőik, ellátási szükségleteik, előforduló problémakörök: hátrányos, többszörösen hátrányos családi helyzet alacsony iskolai végzettség megfelelő szakképzettség hiánya testi és lelki egészségkárosodás alacsony jövedelem életvezetési problémák lakhatási problémák életkori sajátosságokból eredő problémák természetes támaszok hiánya családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok szocializációs hiányok diszkrimináció (pl. etnikai hovatartozás miatt) elszigetelődés, családi diszharmónia szenvedélybetegségek és egyéb más deviáns viselkedésformák (alkoholizmus, bűnözés, öngyilkosság, depresszió) önbizalomhiány passzivitás problémakezelő, problémamegoldó képesség elégtelensége, hiánya 2.3. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége 16

17 A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család működőképességének megőrzése, a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében a következő tevékenységeket végzi valamennyi, ellátási területéhez tartozó településen: a) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújt: Családtervezési, életvezetési és egészségügyi, mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadásokat egyrészt az egyéni gondozás során nyújtunk, valamint az intézmény szociális segítő/tanácsadója nyújt. Szükség esetén közvetítjük az ilyen jellegű szolgáltatásokat, segítjük azok igénybevételét. Minden esetben a kliens szükségleteihez igazodóan felkészítjük a tanácsadások igénybe vételére (pl. tájékoztatjuk annak időpontjáról, elérhetőségéről, igénybevételének feltételéről), és segítjük a szolgáltató felkeresésében is. b) Segítséget nyújt az anyagi nehézségekkel küzdők számára, a pénzbeli, természetbeni ellátások, továbbá a szociális szolgáltatások igényléséhez. Tájékoztatást ad a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások és szolgáltatások formáiról, az ellátáshoz való hozzájutás módjáról. A pontos tájékoztatás érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük az ágazati jogszabályok változásait, és szoros együttműködésre törekszünk a támogatásokat folyósító hivatalokkal, illetve szociális szolgáltatókkal. A tájékoztatás történhet egyéni formában, eseti jelleggel az ügyfélszolgálati időben vagy a gondozási folyamatba ágyazottan, illetve csoportos tájékoztató tartásával, vagy szórólapon, újságcikkben. Segítséget nyújt az egyénnek a szociális, a családtámogatási, a társadalombiztosítási és gyermekjóléti, ellátások igénylésében. Ismertetjük a hozzájuk kapcsolódó szabályokat, különös tekintettel a jogokra és kötelezettségekre valamint a feltételekre és a beszerzendő iratokra vonatkozóan. Tájékoztatást adunk az illetékes hatóságról, hivatalról, annak elérhetőségéről, ügyfélfogadás rendjéről. Amennyiben ügyét nyomtatványon tudja előterjeszteni, segítünk azok beszerzésében, egyéb esetben a kérelem, beadvány megírásában, a szükséges iratok beszerzésében. A jogszabályok és tapasztalataink alapján felvilágosítást adunk az elintézés törvényi és általános határidejéről. Amennyiben nem egyszeri kérelem beadásáról, hanem szerteágazó, elhúzódó ügyre lehet számítani a kliens beleegyezésével esetnaplót vezetünk. Meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében. Amennyiben az ügy valamilyen szolgáltatáshoz kapcsolódik tájékoztatást adunk az illetékes fórumról, ahol panaszát előterjesztheti. Amennyiben a panasz hatósági vagy bírósági eljáráshoz, döntéshez kapcsolódik, ismertetjük a jogorvoslati lehetőségeket, szabályokat. Szükség esetén segítséget nyújtunk a beadvány elkészítéséhez is. c) Családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavarok, illetve konfliktusok megoldását. Kapcsolatfelvétel a családdal történhet jelzőrendszer útján, vagy a család személyesen keresi meg a szolgálatot. Munkaértekezlet keretében kijelölésre kerül az esetfelelős családgondozó. A gondozás során felkeressük a családot saját lakókörnyezetében, első interjú során tájékozódunk a hozott, illetve a jelzett probléma felől. Ezek alapján közösen is megfogalmazzuk a problémát. Feltárjuk a probléma hátterét, a lehetséges és a szükséges erőforrásokat. A családgondozás együttműködési megállapodás alapján történik, melyet a családdal, szükség esetén a család tágabb szociális környezetének, az érintett szakemberek bevonásával közösen alakítunk ki. A megállapodás tartalmazza a személy problémáit, a rövid távú és a hosszú távú célokat, az elérendő cél érdekében szükséges változtatásokat, valamint ennek elérése érdekében a gondozott illetve a gondozottak feladatait, a családgondozó szerepét, az együttműködés módját, a feladatteljesítési határidőket, a gondozási folyamatba bevont intézmények és személyek megjelölését, a találkozások rendszerességét. A segítő folyamat várható eredményét és a lezárás időpontját. Az esetfelelős figyelemmel kíséri a gondozási folyamatot, a megjelölt határidőkhöz igazodóan folyamatosan ellenőrizi a megvalósulást és legalább félévente a gondozottal közösen értékeli. A család tagjaira is kiterjedő segítő szolgáltatásban folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a kiskorú érdekei, speciális szükségletei, helyzete 17

18 szükségessé teszik-e gyermekjóléti szolgáltatás biztosítását. Ha gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása szükséges, az esetfelelős megkeresi a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, intézményt. d) Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése keretében elsősorban szabadidős programokat szervezünk az ünnepnapokhoz, illetve a települések rendezvényeihez kötődve. A szakmai központok vezetői a családgondozókkal az ellátotti kör szükségleteihez igazodóan csoportos készség és képességfejlesztő célzatú foglalkozásokat, tréningeket dolgoznak ki, és bonyolítanak. e) A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtunk. Ellátjuk az aktív korú rendszeres segélyezettek együttműködési kötelezettségéhez kapcsolódó feladatokat azokon a településeken, ahol a jegyző a segélyezett számára együttműködési kötelezettséget ír elő a családsegítő szolgálattal. A családsegítő szolgálat az együttműködés keretében a segélyezettel megállapodást köt, és foglalkoztatási tervet dolgoz ki, amelynek célja, hogy aktivizálja az egyént saját helyzete javítása érdekében, valamint növelje a munkaerő-piaci esélyeit. A munkaügyi központtal, és más felnőtt képzéseket végző szervezetekkel együttműködve szolgálatunk képzéseket, tréningeket közvetít, szervez. A segélyezettek havi rendszerességgel megjelennek szolgálatunknál, e találkozások alkalmával tájékozódunk az élethelyzetében bekövetkezett változásokról, próbálkozásokról. Az együttműködésről esetnaplót vezetünk. Az együttműködési megállapodás be nem tartásáról tájékoztatjuk a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjét / a település jegyzőjét. Adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadóval együttműködve a szolgáltatást igénylők o áttekinthetik háztartásuk bevételeit és kiadásait, továbbá azt, hogy mi módon lehet köztük az egyensúlyt megteremteni, o a szolgáltatás hitelezőivel kedvezőbb megállapodást köthetnek, mellyel egy esetleges bírósági eljárás megelőzhető, illetve a család anyagi okok miatt veszélyeztetett élethelyzetbe nem kerül nem kerül. o E szolgáltatás keretben nem adunk sem segélyt, sem kölcsönt, és nem vállaljuk át a kliensek háztartásvezetéssel kapcsolatos problémáit, döntéseit. f) Munkavállalási tanácsadás keretében segítséget nyújtunk az álláskeresésben a munkanélküli klienseink számára az alábbi tanácsadási típusokkal: o Álláskeresési tanácsadás során megtervezzük az álláskeresési folyamat lépéseit, megismertetjük hatékony munkakeresési technikákkal, gyakorlati segítségnyújtással (interjú, önéletrajz). o Munkatanácsadás folyamán feltárjuk a személy elhelyezkedését gátló pszichés akadályokat, reális pályakép kialakításában segítjük. A tanácsadói beszélgetés során a tanácskérő megerősítést kaphat elképzelésében, bizonytalanságát, kétségeit eloszlathatja, s a megszerzett tudása, készségei, munkatapasztalatai birtokában, igényeihez igazodó döntést hozhat további szakmai pályafutásával kapcsolatban. o Rehabilitációs tanácsadáson az egészségi okokkal összefüggő munkaképesség változással kapcsolatos foglalkozási rehabilitáció lehetőségét vesszük számba, egyéni munkavállalási tervet dolgozunk ki, melyet a kliens megmaradt képességeinek felhasználásával meg tud valósítani. g.)a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő, családterápiás, konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat a pszichológiai tanácsadó bevonásával biztosítjuk, aki a szakmai központ-vezetők és a családgondozók által megfogalmazott szükségletekhez igazodóan szervezve dolgozza ki a programokat. 18

19 A családsegítő szolgálat az általános segítő szolgáltatás keretében a megelőző tevékenység körében, valamennyi ellátási területén lévő településen: a) Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentálhigiénés helyzetét, feltárja a nagy számban előforduló, az egyén és család életében jelentkező probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság vagy szolgáltatást nyújtó szerv, önkormányzat felé. Ennek érdekében a működése során szerzett adatokat, információkat összegezi, elemezi. Szükség esetén lehetőségei szerint felmérést végez. Aktívan részt vesz a települések szociális szolgáltatás tervezési koncepciójának alakításában. Továbbá: Elősegíti és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket. Szükség esetén kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését; új szociális ellátások bevezetését; egyes szociálisan rászorult csoportok, személyek törvényben meghatározott, vagy más speciális ellátását. b) Veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő és jelző rendszert működtet, ennek keretében elősegíti különösen az egészségügyi szolgáltatók, oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a gondozási központ, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételét a megelőzésében. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tartunk a kistérségi egészségügyi és szociális szolgáltatókkal, oktatási intézményekkel, az Igazságügyi Hivatal hivatásos pártfogóival. Az együttműködés keretében szolgálatunk a jelzésre köteles szervezeteket felhívja a veszélyeztetettség jelzésére, krízishelyzet észlelése esetén az arról való tájékoztatásra, tájékoztatja a jelzőrendszerben részt vevő további szervezeteket és az ellátási területén élő személyeket a veszélyeztetettség jelzésének lehetőségéről, fogadja a beérkezett jelzéseket, és felkeresi az érintett személyt, illetve családot a családsegítés szolgáltatásairól való tájékoztatás érdekében, a veszélyeztetettség, illetve a krízishelyzet megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, és az intézkedések tényéről tájékoztatja a jelzést tevőt. A családsegítő szolgálat egyéb, az általános segítő szolgáltatás körébe tartozó feladatai a következők: a) Lehetőségeinkhez mérten intézményünk szociális segítő tevékenységeket végez, dologi támogatásokat szervez, segíti a családok, egyének anyagi támogatáshoz jutását, közreműködik a településen élő hajléktalanok ellátásában, helyzetük megoldásában, szociális és egyéb ellátási formákról nyújt tájékoztatást. - Ellátási területünkön több településen is részt vesznek családgondozóink a Gyermekszáj programban, melynek keretében tej-kenyér adományban részesülnek a szociálisan rászoruló nagycsaládosok. Családgondozóink az adományok osztásában, rászoruló családok felkutatásában, kiválasztásában vesznek részt. b) A kliensek igényeihez igazodóan egyéb tanácsadást nyújt, szervez, közvetít. c) A kliensek igényeihez igazodóan csoportokat szervez. Az intézmény klienskörébe tartozó személyeknek az elhelyezkedést segítő csoportfoglalkozások, Álláskeresői Klubok, és a helyes életvezetéshez szükséges Sikeres életvitel elnevezésű Klubfoglalkozás működik jelenleg. d) Képzési programokra felzárkóztató képzés, OKJ-s képzések, egyéb szakmai képzések részt vevők toborzását végezzük a munkaügyi központ és képző szervek munkatársaival együttműködve. e) Szolgáltatásaink fejlesztése, kapacitásaink bővítése érdekében pályázati projekteket dolgozunk ki, nyújtunk be és valósítunk meg: 19

20 - TÁMOP /1 jelű, Modellkísérleti program az alapellátások funkcionális összekapcsolására című projektünk keretében április szeptember 30-ig terjedő időszakban bekapcsolódunk Jászberény város projektjébe partnerként, melynek céljaa város szociális alapellátásainak fejlesztése, működési hatékonyságának javítása olyan szolgáltatás-koordináció kialakításával, mely a város lakosságának problémáira komplex megoldást nyújt, a felmerülő igényeknek megfelelően működő szolgáltatások összehangolásával. Célja továbbá hatékony szolgáltatás-koordináció kialakítása, mely túlnyúlik a meglévő ellátások keretein - az ellátási területen lévő erőforrások egészére alapoz, melynek eredményeként a szolgáltatások hatékonysága növekszik, az ellátotti célcsoportok szükségleteire épülő komplex szolgáltatásnyújtás jön létre, a saját lakókörnyezetben való életvitel támogatása szemben az intézményi elhelyezéssel. A feladatellátás módjait, rendszerességét főbb szolgáltatásonként taglaljuk: a) Segítség nyújtás az anyagi nehézségekkel küzdők számára, a pénzbeli, természetbeni ellátások, továbbá a szociális szolgáltatások igényléséhez. Tájékoztatás a támogatási formákról, az igénybe vehető ellátásokról és segítség az ellátások igénylésében, ügyeik vitelében: Egyéni formában, egyszeri esetkezelések során, vagy a családgondozási folyamatba építve nyújtott szolgáltatás, ügyfélfogadási időben és a családlátogatások alkalmával biztosítjuk. Ügyfélfogadást szolgálatunk irodahelyiségében, családlátogatást pedig az egyéni esetmunkához alkalmazkodva, szükség szerint végzünk. Csoportos formában eseti jelleggel egy-egy felmerülő problémához igazodva szervezünk tájékoztatókat, tanácsadásokat. A munkavállalási tanácsadás a családgondozóval való egyeztetés alapján, aki az intézmény munkavállalási tanácsadójával egyezteti az időpontot, az intézmény bármelyik telephelyén igénybe vehető. b) Szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást nyújtás (lásd a) pont). c) Családgondozás: Az előző fejezetben részletesen bemutattuk a szolgáltatási forma célcsoportját, módját. A gondozás rendszeressége esetenként más és más, mindig a gondozási tervben foglaltak szerint realizálódik. d) Közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezése. Játszóházak a települések nagyrendezvényeihez, illetve az év nagyobb ünnepeihez húsvét, advent, gyermeknap, stb - kapcsolódóan. e) A tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtunk (lásd a) pont) Az ellátás igénybevételének módja A családsegítés igénybevétele általában önkéntes. Kivételt képez ez alól az aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők együttműködési kötelezettsége, amelyet a fenntartó önkormányzatok helyi rendelete alapján a települési jegyzőkjegyzői határozattal rendelnek el. A szolgáltatás igénybevétele térítésmentes, az igénylőnek térítési díjat nem kell fizetnie. 20