NEMESBÜKI ÓVODA Nemesbük, Rákóczi u.28. PEDAGÓGIA I P R O G R A M

Átírás

1 NEMESBÜKI ÓVODA Nemesbük, Rákóczi u.28. PEDAGÓGIA I P R O G R A M

2 TARTALOM oldal A pedagógiai program jogszabályi háttere 3. Adatlap 4. Bevezetés 5. I. Óvodai nevelésünk célja és általános elvei Gyermekképünk Óvodánk sajátos arculata Óvodai nevelésünk célja 8. II. Az óvoda feltételrendszere Óvodánk szervezeti felépítése Személyi feltételek Tárgyi feltételek 10. III. Nevelési programunk tartalma Óvodai nevelésünk alapvető keretei Egészséges életmódra nevelés Érzelmi nevelés, szocializáció Anyanyelvi nevelés, és érzelmi nevelés Tevékenységformák Játék Mese vers Ének zene, énekes játék Rajzolás, mintázás, kézimunka A külső világ tevékeny megismerése Mozgás Munkajellegű tevékenységek Tevékenységben megvalósuló tanulás 38. IV. Az óvodai élet megszervezése Napirend Hetirend Ünnepek 42. V. Az óvoda kapcsolatrendszere Óvoda és család kapcsolata Óvoda és iskola kapcsolata Gyermekvédelmi felelős kapcsolata Kapcsolat a közművelődési intézményekkel Kapcsolat a szakszolgálattal 47. Legitimációs záradék 48. 2

3 A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI HÁTTERE A helyi nevelési program módosítását és kiegészítését az alábbi törvények, jogszabályok, rendeletek figyelembevételével készítettük el: - A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény - A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermek védelemről és gyámügyi igazgatásról - Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról - Az óvoda hatályos Alapító Okirata - Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló évi CCXV. törvény [MK 2012/180.(XII.27.)] - Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet - Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet - 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 3

4 ADATLAP Az óvoda neve : Nemesbüki Óvoda Az óvoda OM azonosítója : Székhelye Jogállás : 8371 Nemesbük, Rákóczi u.28. : Önálló intézmény részben önálló gazdálkodással Közfeladat Tevékenysége : óvodai nevelés : óvodai nevelés ellátás óvodai intézményi étkeztetés sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása óvoda konyhájának működtetése, szociális és vendég étkeztetés A program hatályba lépése : január 1. 4

5 BEVEZETÉS Óvodánk nevelési programját az Óvodai Nevelési Országos Alapprogramja alapján készítettük el, mely biztosítja a jelenlegi elvárásoknak történő megfelelést, intézményünk nevelési tevékenységéhez. Programunkban hangsúlyt kap az egészséges életmódra felkészítés, testi- lelki gondozás, az érzelmi biztonság kialakítása, a közösségi nevelés. Alkalmazkodunk a gyermekek egyéni sajátosságaihoz, biztosítva a gyermeket megillető jogokat, és az egyenlő hozzáférés lehetőségét. Figyelembe vesszük a gyermekek társadalmi környezetében zajló változásokat, a család szerkezetét, életrendjét, a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét. Programunk, a gyermek alapvető tevékenységét a játékot tekinti kiemelt nevelési területnek, a mozgásfejlesztés és az anyanyelvi nevelés mellett. Nevelő munkánk során eköré szervezzük, tervezzük mindazon tevékenységeket, feladatokat, melyek a gyermek sokoldalú kiegyensúlyozott fejlődését elősegítik. Célunk, hogy a társadalom igényeit figyelembe véve megfelelő szolgáltató intézménnyé váljunk, megfeleljünk a külső és belső elvárásoknak. 5

6 I. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA ÉS ÁLTALÁNOS ELVEI 1. GYERMEKKÉPÜNK Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja mások énekét is szépnek. /Babits Mihály/ Gyermekeink, a kincsünk, a csiszolásra váró gyémánt, ami minden mosolytól, minden simogatástól fényesebb lesz és a magába szívott tudástól ragyogóan csillog. A zene, a mese varázslatos világába beleolvad, képes átélni csodálatos történeteket. Lelke nyitott a más megismerésére, éhezi, szomjazza az új befogadását. Ízlelgeti a tudás örömét, a ráismerés boldoggá, magabiztossá teszi. A dicséret, helyeslés buzdítja, lelkesíti, növeli önbizalmát. Ráérez az elvégzett munka eredményét látva, az alkotás nyújtotta kibontakozás lehetőségére. Hogy ő tud, ő képes szépet, jót cselekedni, helyesen viselkedni és ezáltal környezetének adni, átadni önzetlenül belülről valamit. Ha ezt megsejdíti, tudat alatt beleivódik, semmi sem állhat útjába, hogy belőle teljes értékű mozgalmas, színes életet élő, sokoldalú egyéniség legyen. Aki már kisgyermekként megismerkedett gazdag érzelmekkel, az élő természet varázsával, szép tárgyakkal és ezt magával viheti egy életre. Értékmérője a szeretet, a család, a barátság, a tudás és nem a pénz lesz. Nekem, mint óvónőnek természetes kell, hogy legyen az önzetlen odafigyelés, ráhangolódás a gyermek hullámhosszára. Átvenni, megérteni rezdüléseit, akár félelmet, akár örömet takar. Tisztelni és elfogadni vágyait, csodálattal adózni fantáziájának, ami játékában, meséjében, rajzában nyilvánul meg. Az élő szót, a beszédet empátiával, közös mély érzelmi és értelmi alapra építve eljuttatni oda, melynek minden hangsúly, hangszín, a szavak értelme ugyanazt jelenti, és mindkét fél elfogadja, tiszteli és követi azt. Rátalálni, megérezni azt a pontot, amikor és ameddig segíteni kell, igényli a babusgatást, vigasztalást. 6

7 Vele együtt élni meg a fejlődés folyamatát, hogy mindig csak az várjam el tőle, ami az ő akkori képességének megfelel, de egyben lendíti is előre. Tudni kell elengedni a megfelelő pillanatban ölelésünkből, fokozatosan önállóságra nevelni. Ennek a minden helyzetben változó megérzése, megtalálása, tudatos nevelői munkám igaz tartalma. Célom, és egyben az óvodai nevelés céljának elérésére csak egy út van: a tevékenységembe vetett hit, a gyermekbe vetett végtelen bizalom, az iránta érzett mély felelősség tudata. Ha ez igaz, valóságos érzelmi kapcsolat, akkor a nyílt és derűs légkörben ésszerű szabályok között a gyermeknek boldog óvodás évei lesznek. 2. ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA A mi óvodánk egy kis lélekszámú, zárt közösségként élő falu egyetlen intézménye. Az első lépcsőfok a gyermek életében, amikor a védett családi miliő mellett az óvoda, mint közösség meghatározott része lesz életének. A családszerető központi nevelése továbbra is elsődleges marad. Az óvoda védő- óvó- nevelő tevékenysége kiegészíti azt, teljes harmóniára törekedve a családdal. Falunkban az óvodáskorú gyermekek lélekszámú 1 heterogén életkorú csoporttal működő óvoda fenntartását igényli. Ez az elkövetkező öt évre is realitás. A viszonylag kis létszámú, heterogén életkorú csoportunk alapja óvodánk fő jellemzőjének, ami egyben nevelésünk egyik alapkoncepciója a családias óvoda. A családi élet jellemzői találhatók meg óvodánk minden tevékenységében. A három szakképzett felnőtt modellként áll a gyermekek előtt, maguk köré gyűjtve őket feltétel nélküli szeretettel. Igyekezve olyan légkört kialakítani, ami melegséget, nyugalmat, bizalmat áraszt a gyermek felé. A családokban fellelhető kisebb, nagyobb testvér feladat és szerep megosztása megjelenik óvodánkban is, az otthonosságra törekvés fő szempontjai mellett. Előtérbe kerül az óvodai élet minden területén, a csoporton belüli differenciált feladat megosztás, a tolerancia állandó gyakorlása. Emellett tér és idő biztosítása a nagyok önálló tevékenységeinek. Ez sokszínű, gazdag tartalommal tölti meg óvodánk mindennapjait, átszőve a nevelés minden területét. A mi falunk földrajzilag kiemelt, frekventált helyen fekszik, közel egy Európa hírű fürdővároshoz és elég közel a Balatonhoz. Mégis zárt egységet alkot az itt lakók közössége, nehezen befogadva az új betelepülőket. A helyi szokások, hagyományok tiszteletben tartásával egy időben az óvodának meg kell teremteni a nyitást a külvilágra. A falusi életet élve, megismerve annak sok-sok szép és jó oldalát: jó levegőt, erdőket, mezei vetéseket, konyhakerteket, virágoskerteket, állatokat, családi házakat, a falu közepén húzódó patakot, az ahhoz igazodó utcákat, a domb tetején épület 7

8 templomot. Mindezt látva, érzékelve, élve benne vidáman mosolyogva, boldogan, szükséges, hogy megismerjék a várost is. A fürdőváros szép tavát, a szálloda sorokat, az emberek, az autók nyüzsgését, felfigyelve a sok idegen nyelvet beszélő emberre. Az emeletes házakat, a közlekedés más formáit is, mint az autóbusz és az autó. Tájékozódást nyerni, ismereteket szerezni a kicsit távolabbi, de életüket befolyásoló környezetről. 3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA Óvodánk tevékenységét az alábbi célok határozzák meg: A 3-7 éves gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, családias, derűs légkörben biztosítva a gyermekek fejlődésének sokféle változatos tevékenységét. A gyermeki személyiség kibontakoztatása, nevelése, fejlesztése az életkori és egyéni sajátosságok az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. Fontos célunk, hogy a szociálisan elfogadott magatartásformákat megerősítsük a gyermekekben és elérjük ezekkel való azonosulásukat. Tudatosan alakítsuk azokat az értelmi és emocionális képességeket, amelyek biztosítják a sikeres iskolai beilleszkedést, és később a társadalom életében való aktív részvételt. Az óvodai élet teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozhasson. Olyan képességet, kompetenciák birtokába jussanak, amelyek alkalmassá teszi őket arra, hogy saját törekvéseik szerint a társadalmi normákkal összhangban kiegyensúlyozott sikeres életet élhessenek. 8

9 II. AZ ÓVODA FELTÉTELRENDSZERE 1. ÓVODÁNK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE Óvodánk az 1950-es évektől működik. Először a mezőgazdasági munkából élő falu nyári-őszi idénymunkák idején igényelte a gyermekek felügyeletét. Ma már ebből kinőve korszerű intézménnyé váltunk, ami teljes tanéven át biztosítja szolgáltatásait. A szülők igényeihez igazítva biztosítja a gyermekek számára a megfelelő gondozást, nevelést, fejlesztést. Óvodánk önálló pedagógiai intézmény, amely saját főzőkonyhával rendelkezik. Egy osztatlan csoport kielégíti a lakosságú falu óvodáskorú gyermekeinek befogadását. Igény szerint környező településről is fogadunk 1-2 gyermeket óvodánkba. A vegyes életkorú csoport biztosítja óvodánk családias jellegét. Csoportlétszámunk fő között van általában. Az alacsony létszám lehetőséget nyújt az egyéni fejlesztés megvalósítására. A szülők többsége nehéz anyagi körülmények között él, így óvodánk a nap nagyobb részében biztosítja óvodásaink teljes körű ellátását. 2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK Óvodánk közalkalmazottainak száma: 6 fő Ebből 3 fő az óvodások ellátását, nevelését végzi. 4 fő az óvoda konyhájának működését biztosítja. Óvodánk egy vegyes életkorú gyermekcsoport nevelő-oktató munkáját három dolgozó végzi el az alábbi munkakörben: Óvodavezető Óvodapedagógus Dajka : 1 fő, aki egyben az óvodai csoport vezetője is, irányítja a konyha működését. : 1 fő : 1 fő Mindhárom dolgozó szakképzett a saját munkakörében. 9

10 A szakképzett dajkánk sok segítséget nyújt, támaszkodhatunk lelkiismeretes munkájára. A kialakult szokás és szabályrendszerhez megbízhatóan alkalmazkodik. Az óvoda nyitva tartása a szülők igénye alapján került megállapításra: 7-17 óráig. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Külsős szakemberek: logopédus : heti egy óra időtartam fejlesztőpedagógus : heti egy óra időtartam gyógy testnevelő : heti egy óra időtartam védőnő : két hetente folyamatosan vizsgálja a gyermekek növekedését, fejlődését, ápoltságát 3. TÁRGYI FELTÉTELEK Óvodánk teljes körűen rendelkezik a törvényben előírt eszköz és helységnormával. Csoportszobánk mérete, világítása, fűtése, berendezése a gyermek életkorának és a követelményeknek megfelelő. Csoportszobánkban megtalálható játékeszközök: - babakonyha, babaszoba bútor - orvosi felszerelés - babák, plüss állatok - babakocsik, bölcsők, fürdető kád - építő elemek különböző anyagú és méretű - konstruáló játékok - fejlesztő játékok: puzzle, memória, társasok, logico - könyvek: mese, leporello, kifestők - ügyességi játékok: gyöngyfűzők, pötyi, horgász - közlekedési eszközök: fa, műanyag, - mozgásos játékok: ráülhető auto, bady roll, egyensúlyozó deszka és kör - művészeti tevékenység eszközei: lapok, ceruzák, festék, gyurma, ragasztó, olló, hajtogató papír 10

11 Udvarunk igen nagy tér, ahol az udvar szélén helyezkednek el rögzítve az alább felsorolt játékok. Középen nagy üres terület, tér dombbal biztosított a nagy mozgásos játékokra. A játszó udvar mellett van még gyümölcsfával beültetett saját kertünk és a gyerekek által gondozott veteményesünk is. Udvari játékaink: - homokozó - várrendszer csúszdával - mászókák - babaház - labdadobáló - lengőhinta 11

12 III. NEVELÉSI PROGRAMUNK TARTALMA Elindult a forrás patak-iskolába, köveken, kavicson porzott a lába /Orbán Ottó/ 1. ÓVODAI NEVELÉSÜNK ALAPVETŐ KERETEI 1.1. Egészséges életmódra nevelés Az egészséges életmódra nevelés, egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Megalapozza az egész további egészséges életvitelét. Célunk a gyermekek egészségének védelme, edzése, egészségmegőrző szokások és az egészséges életvitel kialakítása. Valljuk, hogy az egészséges életmód a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét is magába foglalja. A nagyobb mozgástér, a levegős csoportszoba, a fűves-bokros-fás-dombos udvar megadja a szabad mozgás ezernyi lehetőségét. A szabadban eltöltött idő segíti a betegségmegelőzést, megerősíti a gyermekek állóképességét, ami nagy jelentőséggel bír további életvitelükre. Feladataink: - a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése - a környezet védelemhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása - a megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógusokkal együttműködve prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása 12

13 Az óvodai csoportnaplóban tervezzük a napirendet, a hetirendet és a nevelési tervet. Óvodai életünk megszervezése során központi kérdés a helyes életritmus kialakítása, melynek kerete az óvónő által megtervezett napirend. Ennek összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, biológiai szükségleteit. Megfelelő időt biztosítunk a tevékenységek gyakorlásához. Tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. Napirend kialakításának fontos szempontjai: - Játék: Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása. A játék kiemelt jelentőségét az óvónő biztosítja a napirendben, időbeosztásban ez megmutatkozik. - Gondozás: A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve a nyugodt tevékenységhez szükséges idő biztosítása. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését együttműködve a gondozást végző munkatárssal. - Pihenés: A gyermek idegrendszerének egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen az ebéd utáni csendes pihenő. Napirendünkben minden gyermek számára biztosítjuk az életkorának, illetve egyéni igényeinek megfelelő időtartamú pihenést. - Mindennapi testnevelés: A tornára, játékos mozgásra, az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenységeknek terembe és szabad levegőn, eszközökkel és eszközök nélkül, spontán, vagy szervezett formában az óvodai nevelés minden napján az egyéni szükségleteket és képességeket figyelembe véve minden gyermek számára lehetőséget kell biztosítani. - a tevékenységben megvalósuló tanulás: Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja. Nem szűkül le az ismeretszerzésre, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban szervezeti és időkeretekben valósul meg. Feladatainkat a gyermekek főbb tevékenységformáin keresztül valósítjuk meg: testápolás, öltözködés, étkezés, mozgás, edzés és levegőzés. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Gondozás: Célja a gyermekek testi fejlődésének segítése. A gondozás központi kérdése a helyes életritmus kialakítása, melynek kerete az óvónő által megtervezett napi tevékenységének folyamata. Megtervezéséhez figyelembe vesszük óvodánk adottságait, a gyermekek egyéni tempóját, biológiai szükségleteit. A nyári időszakra nyári napirendet készítünk. A helyes 13

14 életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Testápolás: A gyermekek egészségének védelmét, rendszeres, szükség szerinti tisztálkodását és tisztaságigényük kialakulását szolgálja. A tevékenységek begyakorlásához segítséget és elegendő időt biztosítunk. Öltözködés: Az öltözködéshez kezdetben sok segítséget nyújtunk, majd az évek során törekszünk a fokozódó önállóság megvalósítására. Étkezés: Az étkezés alapja a helyesen összeállított étrend, ennek biztosítéka a helyben működő konyha, ahol figyelembe veszik az óvodavezető javaslatait. A közösségi hatás és az ételek változatossága segítenek minket abban, hogy a gyermekekkel minél több új ízt kedveltessünk meg. Az ízlésesen terített asztallal kulturált viselkedésre, igényességre ösztönözzük gyermekeinket. Megfelelő méretű eszközöket biztosítunk számukra. A nap folyamán igényüknek megfelelően folyadékot fogyaszthatnak. Pihenés: A pihenés időtartamára legfontosabb a nyugodt légkör biztosítása, a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevétele. Friss levegőt biztosítunk a jó pihenés feltételeként. Mozgás: A mozgás, mint az óvodáskorú gyermek legelemibb tevékenysége, az összes tevékenységét áthatja. Játékosan, játékba ágyazottan, spontán módon és az óvónő által irányított módon biztosítjuk a minél több mozgásformát az óvodában. Levegőzés: A levegőzésnek fontos élettani hatása van, törekszünk arra - időjárástól függően -, hogy a gyerekek minél több tevékenységet a szabad levegőn végezzenek. Egészségvédelem: Edzés által elősegítjük a szervezet ellenálló képességének növelését. Biztosítjuk a tiszta környezetet, megfelelő fényviszonyokat, a folyamatos levegőcserét és a megfelelő páratartalmat. Önmaguk és társaik testi megóvására neveljük a gyermekeket. A beteg gyermekeket elkülönítjük és gyógyulásuk után orvosi igazolással fogadjuk őket. Nyáron az udvaron az erős napsugárzás okozta károk ellen árnyékos udvarrészt biztosítunk. 14

15 A fejlődés jellemzői óvodáskor végére: - ismerjék és aktívan alkalmazzák gyermekeink a koruknak megfelelő egészségügyi szokásokat, szabályokat - fejlődjön ki igényük önmaguk és környezetük rendjére és esztétikájára - váljon szokásukká a kulturált étkezés - szeressenek bátran, szabadon, önállóan mozogni Módszertani alapelvek: - az óvónő vegye figyelembe a gyermekek eltérő fejlettségi szintjét, kiemelt figyelmet fordítva a sajátos nevelési igényű gyermekekre - törekedjen bensőséges kapcsolat kialakításra a gyermekekkel - törekedjen az óvodai és a családi szokások összehangolására - érvényesítse a fokozatosság elvét - használja fel az óvoda környezetének helyi adottságait Kapcsolatok más területekkel: A játékkal szoros kapcsolatban van, hiszen csak testi, lelki egészségben, kiegyensúlyozottan élő gyermek tud önfeledten játszani. Minden tevékenység játékosan folyik, tevékenységeink jelentős része tisztálkodás, öltözés célirányos, vagyis munkajellegű tevékenység. Mindennapjainkban értelemszerűen szoros kapcsolatban van a mozgással. 1.2 Érzelmi nevelés, szocializáció A szocializáció folyamatában a gyermekcsoport tagjai elsajátítják környezetük működését meghatározó normáit, szokásait, szabályait. A közösségi nevelés a gyermekek életének céltudatos megszervezését igényli. Óvodásaink számára meghatározó a gyermek-óvodapedagógus kapcsolat minősége. Az óvónőhöz fűződő viszony nyújt a gyermekek számára érzelmi biztonságot, jó közérzetet. Fontos, hogy megnyilvánulásaink mindig tükrözzék a gyermekek iránti feltétel nélküli szeretetünket, bizalmunkat, megértésünket, mert csak így lehet hatékonyan együttműködni, megfelelő csoportlégkört teremteni. 15

16 Ahhoz, hogy a gyermek a csoport tagjának érezze magát, tapasztalni a kell, hogy őt is számon tartják, szükség van rá. A közösen átélt tevékenységek során alakulnak ki a társas kapcsolatok, amelyek szintén meghatározzák a gyermekek érzelmi viszonyulását az óvodához, az óvodai csoporthoz. Az együttes tapasztalatok, élmények hatására erősödik a csoport összetartozása, s így gyorsul fel a szocializáció, fejlődik felelősségérzetük, kötelességtudatuk önmaguk és társaik iránt. A közösségi szokások előfeltételei annak, hogy a gyermekek beilleszkedjenek a közösségbe, átélhessék a közös élet biztonságát, közösségi érzelmeinek alakulását. Fontos, hogy a gyermekek óvodába lépésüktől kezdve találkozzanak a közösségi élet szokásaival, de csak fokozatosan Kívánjuk meg azt, hogy önállóan, ezek szerint viselkedjenek. A beszoktatás, az első találkozás az óvodával döntően befolyásolja a gyermek későbbi kapcsolatát az óvodához. Különös körültekintést és gyöngédséget igényelnek azok a gyermekek, akiknek első közösségük az óvoda, azaz a családból kerülnek az óvodába. Fontos szerepet kap e téren a szülőkkel való együttműködés, az óvónők és a szülők egymás iránti bizalmának kialakítása, segítségadás, mert mindez megkönnyíti a gyermek beilleszkedését a csoportba. A családlátogatások a gyermek saját otthonában átélt közös élmények tehetik teljesebbé, mélyebbé az óvónő-óvodás-szülő kapcsolatát. A beszoktatás előtti családlátogatás célja a gyermekek eddigi életének, a családi körülményeinek megismerése. Területei: - a gyermek testi fejlődése - a kisgyermekkori fejlődés jellemzői - a gyermek jellemzése a szülő véleménye alapján - a családi nevelés elvei, légköre, otthoni napirend - a gyermek érdeklődése, otthoni játéka, tevékenysége Lehetővé tesszük, hogy a szülők részt vehessenek gyermekük beszoktatásánál, együtt ismerkedjenek az óvodával, a csoporttal, a gyermekekkel. 1.3 Anyanyelvi és érzelmi nevelés: Az óvodai anyanyelvi nevelés minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek szociális kapcsolatainak kialakulását, nyelvi fejlesztését és egyben elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes és szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét. Alapvető feladatunk, hogy alakítsuk ki a gyermekekben az igényt és készséget a szóbeli kapcsolatteremtésre, a szóbeli kapcsolat fenntartására: a nyelvi kommunikációra. 16

17 Használjuk ki az alkalmakat a beszélgetésre, kísérjük figyelemmel a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, ismerjük fel a beszédtechnikai hibákat. Ismerjük meg a családok anyanyelvi kultúráját, lássuk a gyermekek beszédjellemzőinek hátterét. Programunk kiemelkedő feladata a beszéd, az anyanyelv fejlesztése, mert csak megfelelő nyelvi fejlettséggel rendelkező gyermekek lesznek képesek beilleszkedni az iskolába. A szocializáció folyamatában a beszéd a gyermekek környezetével való érintkezésének, önkifejezésének, gondolkodásának legfőbb eszköze. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat, ami a nevelési folyamat egészében jelen van. Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakulását. A beszéd fejlődésének az óvodában négy fő forrása van: az óvónő és az óvodában dolgozó felnőttek beszéde, a gyermekek beszéde, a párbeszéd és a család anyanyelvi kultúrája. A beszéd fejlesztésére nincs külön foglalkozás. A gyermek különböző tevékenységeit együttesen használjuk fel az ismeretek gazdagítására, a gondolkodás fejlesztésére és a gondolatok kifejezésének gyakorlására, mivel a beszéd is sok-sok gyakorlás útján fejleszthető, s ehhez az óvónő példaadó, hibajavító munkájára van szükség. Fontos, hogy beszédünk mindenkor tükrözze a gyermek iránti tiszteletet, türelmet, őszinteséget és azt, hogy ő is egyenrangú partnerként vesz részt a beszélgetésben. A kisgyermek beszédének fejlesztése követelmény számunkra. Ezt a feladatot csak akkor tudjuk megvalósítani, ha beszédünket a képszerűség, tömörség, pontosság jellemzi. Viszonylag kevés gyermek fejez ki beszédében érzelmi, hangulati elemeket, ehelyett szívesebben választják a mozgáselemeket, az interakciót. Ezeket figyelembe véve programunk sajátossága, hogy az anyanyelvi játékok számára külön időt biztosítunk és ezeket beépítjük a mindennapi életünkbe. Például a mindennapi testnevelés részeként. A gyermek beszéde: Óvodai beszédfejlesztésünk célja, hogy a gyermekek helyes fogalmakat alakítsanak ki, ismereteiket pontosan, érthetően jutassák kifejezésre, könnyen és folyamatosan, mások számára is érthetően tudják kifejezni kívánságaikat, gondolataikat, hogy mások beszédüket korának megfelelő fokon- megértsék. Igyekszünk a hallgatag gyermekeket is szólásra bírni, ezért ennek érdekében olyan feltételeket teremtünk, amelyek a gyermekeket a folyamatos beszédre késztetik. Választékos, színes beszédünkkel bővítjük a gyermek aktív és passzív szókincsét, példaadással ösztönözzük őket udvarias beszédre. Párbeszéd: A párbeszéd partnere lehet az óvónő és lehet a gyermek. A párbeszédhez szükség van a partner gondolatainak megértésére, észrevételek, javaslatok megfogalmazására. A párbeszéd hatásos formája a beszéd fejlődésének, mert kisebb csoportokban könnyebben megszólalnak a gátlásos gyermekek, kevésbé szégyenlik magukat a beszédhibával küszködők. A párbeszéd önfegyelemre, másokra való odafigyelésre, udvariasságra nevel. Ezért fordítunk minél több időt és figyelmet gyakorlására. Együttműködés a családdal: Az első szociális közeg, mely a kisgyermek beszédfejlődését legmaradandóbban meghatározza, a család. A fejlődés folyamán, ha nem járt bölcsődébe, a következő szociális közeg az óvoda. Az óvodába optimális helyzetben a családi nevelés 17

18 hatására már jól beszélő, életkorának, egyéni képességeinek megfelelő szókincsű, magát megértetni képes gyermekek érkeznek. Tapasztalataink azt mutatják, hogy igen heterogén összetételű családokból kerülnek be hozzánk a gyermekek. Ezért törekszünk a családok anyanyelvi kultúrájának, kifejezőkészségüknek, beszédstílusuknak megismerésére. Az óvodai élet minden adódó helyzetében beszélgessünk a gyermekekkel, odafigyelve szorongásuk oldására, gondolataik verbális megjelenítéséhez segítség nyújtásával. Odafordulva azokhoz, akik nem szeretnek beszélni, akik nehezen válaszolnak, elutasítóan viselkednek a verbális kommunikációban. Értelmi nevelés terén feladataink: - A természeti- és társadalmi környezetről tapasztalatok szerzése, az ismeretek rendszerezése - Tudásvágy felkeltése és kielégítése - Értelmi képességek fejlesztése: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - Problémamegoldó és kreatív gondolkodás elősegítése - Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - A beszédkedv fenntartása, a gyermek meghallgatása, a gyermeki kérdések és válaszok érvényesülése Célunk: Megteremteni annak lehetőségét, hogy tevékenykedések, cselekvések során fejlődjenek egyéni képességeik a verbális kommunikáció terén, érzelmeik kifejezésre jussanak. 18

19 2. TEVÉKENYSÉGFFORMÁK 2.1 Játék A játék önmagáért végzett tevékenység, mely a gyermek számára állandó örömszerzés forrása. A játék a gyermek önkéntes, értelmes és szabadon választott tevékenysége, amelyben a személyiségnek a környezethez való viszonya sajátos formában tükröződik vissza. Feladatok: Ahhoz, hogy a gyermekek játéka teljes gazdagságban kibontakozhasson, elsősorban az alapfeltételeket kell biztosítanunk: nyugodt légkört, elegendő időt, helyet és játékeszközöket. Nyugodt légkör: Feladatunk a játszás lehetőségének tényleges biztosítása és a játékot zavaró körülmények kiiktatása. Óvónői magatartásunk a nyugodt légkör meghatározója, mert derűs, kiegyensúlyozott légkört, csak derűs, kiegyensúlyozott óvónő képes biztosítani. Ügyelnünk kell arra, hogy bár a közös játszás a legvonzóbb óvónői magatartás a gyermek szemében, ez nem mehet a gyermek önállóságának rovására. Megfelelő játékidő: Az elmélyült játék kialakulásához minél hosszabb, megszakítás nélküli időt kell biztosítanunk. Igyekszünk minden várakozási időt kiiktatni a csoport életéből az optimális napirend szervezésével. Megfelelő hely: Az óvodai játék színtere a csoportszoba és az udvar. Mindkét helyszínen meg kell teremtenünk, illetve folyamatosan kell biztosítanunk azokat a feltételeket, amelyek mellett a gyermekek nyugodtan, biztonságban játszhatnak. A terem berendezésekor vegyük figyelembe, hogy minden korcsoport gyermekei mit szeretnek játszani, s a nap folyamán ennek megfelelően változtassuk a csoportszoba berendezését, melynél kiemelt szempont a minél tágasabb játéktér kialakítása, vagy az elszeparált zúg kialakítása. Az udvaron feladatunk, hogy a színesebb játék kialakulása érdekében minél több ötletet, játéklehetőséget biztosítsunk a gyermekek számára. Játékeszközök: Feladatunk, hogy a játékszerekkel szemben támasztott legfontosabb követelményeket szem előtt tartsuk. A játékszerek legyenek tartósak, könnyen tisztíthatók, esztétikusak, jó minőségűek, illetve mindig feleljenek meg az adott életkor támasztotta követelményeknek. Törekednünk kell arra, hogy a gyermekek önállóak legyenek a játékeszközök kiválasztásában. Olyan játékeszközöket biztosítsunk, amelyek ösztönzik, motiválják, gazdagítják játéktevékenységüket. Segítik elképzeléseik, elgondolásaik megvalósítását. Tevékenységek: 19

20 A gyakorlójáték elsősorban kiscsoportos gyermekekre jellemző. Segítségével a gyermekek megismerik saját testüket, és azt elkülönítik másoktól. Megismerik az őket körülvevő tárgyakat, eszközöket és az azokkal végezhető műveleteket, tevékenységek egész sorát. Szimbolikus-szerepjáték során a gyermekek lemásolják, utánozzák a felnőttek mozdulatait, viselkedését, s azonosulnak a szerephez tartozó magatartással. Betartják a játékszerekkel és az együttjátszással kapcsolatos elemi szabályokat, s jól érzik magukat társaik között. Játékukhoz önállóan választják ki játszótársaikat, a játékeszközöket, s ezek használatában megegyeznek. Dramatizáláskor a gyermekek saját vagy irodalmi élményeiket játsszák el kötetlen módon. Rövidebb történeteket, párbeszédeket találnak ki, melyeket spontán szavakkal, mozgással, mimikával, gesztusokkal tesznek színessé. Építő, konstruáló tevékenység közben a gyermekek különböző összeépíthető játékeszközökből összeraknak, létrehoznak valamit. Eleinte spontán építenek, maga az összeillesztés a siker, de később az átgondolt, elrendezett, meghatározott céllal végzett építés dominál, s egyre bonyolultabb alkotások létrehozására képesek. Barkácsolás során a gyermekek különböző játékeszközöket konstruálnak, ajándéktárgyakat készítenek, sérült játékokat javítanak. Az óvodás gyermekek szeretnek fúrni-faragni, kezdetben magáért a tevékenységért, később a műért, s végül valamilyen szükséglet igényének kielégítésére. A mozgásos és értelemfejlesztő szabályjátékokban szívesen vesznek részt. Ügyesen, kezdeményezően, a szabályok betartása mellett küzdenek a győzelemért. A saját maguk által felállított szabályokhoz ragaszkodnak, s ennek betartására figyelmeztetik társaikat is. Fejlődés jellemzői hat éves korra: Szerepjáték során megértik és elfogadják játszótársaik elgondolásait, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Le tudnak mondani egy-egy kedves játékeszközről, s vállalják a számukra kevésbé érdekes szerepeket is. Önállóak a szerepek kiválasztásában, elosztásában, a játékszerek és eszközök megválasztásában. Építő-konstruáló játék közben megismerik, és rendeltetésszerűen használják az eszközöket, szerszámokat, ezzel kialakulnak jártasságaik, készségeik. Különféle anyagból, anyagféleségekből képesek lesznek egyre bonyolultabb alkotások létrehozására, s ezzel szemben mind igényesebbé válnak. Tudnak olyan szabályjátékokat játszani, melyek nagyobb ügyességet, vagy nagyobb szellemi erőfeszítést igényelnek. Kialakul felelősségtudatuk és feladattudatuk, fokozódik kudarctűrő képességük. Módszertani alapelvek: 20

21 Fontos, hogy az óvodáskor végéig a játék a gyermekek alapvető tevékenysége maradjon. Tegyük lehetővé a gyermekek számára a napirendben a játékidő folyamatosságát. A játék irányítása mindig indirekt módon történjék, s egyenrangú partnerként vegyünk részt a gyermekek játékában. A játéktevékenység motívuma magában a cselekvésben van. A megfelelő szinten folyó játék hozzájárul az aktív személyiség kialakulásához. A játék fejlődésének általános tendenciáin túl vegyük figyelembe a gyermekek fejlettségének különböző szintjét, aktivitásuk eltérését, érdeklődésük különbözőségeit. Kapcsolatok más nevelési területekkel: A játék és az egyéb tevékenységi formák a gyermek életében nem elkülönülten, hanem együtt, folyamatban jelentkeznek. Játék közben a gyermekeket feszíti a világban való tájékozódás vágya az, hogy megismerjék szűkebb és tágabb környezetüket. A természetben való játék során érzékszerveik működése pontosabb lesz, s ennek eredményeként észlelésük, megfigyelésük megbízhatóbbá válik. Építő, konstruáló játék alkalmával észreveszik a tárgyak hasonló és különböző jellemzőit, a cselekvések sorrendjét, dolgok és jelenségek közötti összefüggéseket. A tevékenység közben felmerülő akadályok leküzdése, a konfliktusok megoldása hozzájárul a gyermekek matematikai problémamegoldó gondolkodásának fejlődéséhez. Kisebb gyermekeknél az irodalmi nevelés játékos mozgással kísért, énekelt szöveg gyakori ismételgetésével kezdődik. Játékidőben játékos tevékenységek, mozgások közben, szinte észrevétlenül sajátítják el a mondókákat, verseket és ismerkednek mesékkel. Változatos eszközök biztosításával érhetjük el, hogy a gyermekek minél több technikát sajátítsanak el az ábrázolás területén, melyet játéktevékenységükben alkalmazhatnak. Játék és mozgás kapcsolata: Minden új mozgás kialakulása Játékos gyakorláshoz kötötten történik, a gyermekek fejlődésével együtt folyamatosan bonyolultabbá válik. A gyakorlójáték során fejlődik kézügyességük, s a változatos mozgás ügyesebbé teszi a gyermeket. A gyakorlójáték lényege egy-egy mozdulat, vagy mozdulatsor játékos ismétlése, gyakorlása, melynek eredményeként a mozdulatok automatizálódnak, a fölösleges mozgások kiküszöbölődnek. Ezáltal a gyermekek mozgása kiszámíthatóbbá, gazdaságosabbá, pontosabbá válik. A mozgást gyakorló játékok hatása a mozgáskoordinációban, a mozgás finomodásában követhető nyomon. A szerepjáték során a szerephez tartozó eszközök használatával mozgásuk finomodik, céltudatossá válik. A barkácsolás eszközei, szerszámok használata fejleszti a gyermekek kézügyességét, a manipulációt és a finommozgást. A bábok mozgatása által mozgásuk pontosabbá, finommozgásuk akaratlagosan szabályozottá válik. A mozgásos szabályjátékok a mozgáskoordinációban és az önfegyelem kialakulásában jelentősen segítenek. Játék és anyanyelv kapcsolata: 21

22 Az együttjátszás során kialakult társas kapcsolatok fejlesztik a gyermekek beszédét, lehetőséget teremtenek párbeszéd kialakulására. Amikor a gyermek együtt játszik egy vagy több társával, alkalmazkodnia kell hozzájuk egész viselkedésében, így beszédében is. Szerepet vállalva utánzással, szóban, hanglejtésben, mimikában, gesztusban, vagyis egész beszédmagatartásában igyekszik azonosulni a szereppel. Dramatizálásnál a felidézett párbeszédek közben gyarapodik szókincsük, s árnyaltabbá válik kifejezőkészségük, ha a mesélés során hallott szófordulatokat, kifejezéseket használják. A különböző játékfajták hatására fejlődik a gyermekek beszéde, megerősödik anyanyelvi kulturáltságuk. Közvetlen beszédfejlesztő céljuk az anyanyelvi játékoknak van, amelyek mindegyike játékos mozgásra, cselekvésre építve tűzi ki célul egy vagy több beszédösszetevő fejlesztését. Gyakorlójáték: A hang és a beszéd játékos gyakorlásának az anyanyelv hangjainak kiválasztásában, a beszéd kialakulásában és fejlődésében van szerepe. A mozgást gyakorló játékok fejlesztő hatása a mozgáskoordinációban, a mozgás finomodásában, differenciálódásában ragadható meg. A gyakorló játékoknak jelentős szerepe van a mozgásfejlődésben, a megismerő folyamatok fejlődésében, valamint a társas viszonyok alakulásában. Építő, konstruáló játék: A konstruáló játék a mozgáskoordináció, az értelmi fejlődés és a képzelet magas fejlettségi szintjét feltételezi. Fejlesztő hatását a megismerő folyamatokra, a gondolkodásra, a képzeletre, ezen belül is az alkotóképzeletre fejti ki. Szimbolikus-szerepjáték: A szerepjáték fejleszti a gyermek megfigyelőképességét, erkölcsi ítéleteinek alakulását, szabálytudatát, viselkedéskultúráját. Bővíti ismereteit az emberi kapcsolatokkal, szerepekkel, a szerephez tartozó viselkedéssel kapcsolatban. Fejleszti beszédkészségét, gyarapítja szókincsét. Szerepjáték közben alakul és fejlődik empátiás készsége, gazdagodnak érzelmei. A dramatikus játék fejleszti a gyermek kifejezőképességét különösen a nonverbális kommunikáció fejlesztésére alkalmas. A bábjáték és a dramatikus játék az erkölcsi, az esztétikai és az érzelmi nevelés hatékony eszközei. Segítik a gyermek erkölcsi ítéleteinek kialakulását, a szabályok betartását, megjelenési formájukat, a játék során bemutatott viselkedésükkel az ízlés alakításában játszanak szerepet, az érzelmi életre az empátiás készség fejlesztése által gyakorolnak hatást. Szabályjáték: Mind a mozgásos, mind az értelemfejlesztő szabályjátékok alakítják, erősítik a szabálytudatot, a gyermek közösségi érzését, felelősségtudatát és feladattudatát. Fontos szerepük van a türelem és kudarc tűrőképesség fejlesztésében. Fokozza a kitartást és az akaraterőt. A mozgásos szabályjátékoknak ezen kívül a mozgáskoordinációban és az önfegyelem kialakulásában, az értelemfejlesztő szabályjátékoknak, a megerősítő folyamatok, a megfigyelőképesség, az emlékezés, a képzelet, a gondolkodás, különösen a fogalomalkotás fejlesztésében jut kiemelkedő szerep. A mozgásos szabályjátékok fejlesztik a gyermekek erőnlétét, az ügyességet, a gyorsaságot. A kirakójátékok (puzzle) a finommotoros mozgást, az alakészlelést és az alak-háttér diszkriminációt fejleszti. A gyermek szabad játéka kiemelt fontosságú az óvodai életünk tevékenységi formái között. A gyermekek szabad képzettársításaira épül, és benne csak a spontán tanulási forma 22

23 érvényesülésének van egyedül létjogosultsága. Minden játék, de különösen a szabad játék a gyermek szabad elhatározásából születik és abban is ér véget. A szabad játék folyamatában nem oldunk meg direkt tanulási feladatokat. A játékot nem zavarjuk meg kérdezgetésekkel, tanulási szándékú ötletekkel, kérdésekkel. A gyermek úgy alkalmazza a játékszereket és a bútorokat, anyagokat, ahogyan szüksége van azokra: környezetét alakítja, játékvilágát maga megteremti, és annak aktív részesévé válik. Fontos, hogy a felnőtt ezt megértéssel kövesse, és ha szükséges megfelelő ötletet vagy eszközt tudjon felajánlani. A szabad játékot nem irányítjuk, a tevékenységbe nem avatkozunk bele, de törekszünk arra, hogy a konfliktus helyzeteket megelőző jeleket észrevegyük. Ilyenkor időben, tapintatosan belépünk a gyermekek játékvilágába, mint szereplő, aki továbbsegít, majd kilép. A gyermekek maguk találják meg a probléma megoldását Mese-vers Az érzelmi biztonság megadásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgással összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek. Ezek adják a kisgyermek első olyan érzéki élményeit, melyek a nyelven át a másik emberhez kötődnek és őt magát is tevékenységre serkentik. A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. A mese oldja a szorongást, amelyet a nagyrészt még ismeretlen világ, a feldolgozatlan élmények, indulatok váltanak ki a gyermekekből. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek érzelmi biztonságban érzi magát, s a játék tevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedhetetlen, intim állapotban eleven, belső képvilágot jelenít meg. Feladatok: Fontos feladatunk, hogy felkeltsük a gyermekek érdeklődését a versek, magyar népmesék iránt. Minden nap meséljünk, vagy verseljünk valamilyen formában reggel, vagy délben elalvás előtt. A mese, a vers kezdeményezésének anyaga változatos legyen! Teremtsünk lehetőséget a gyermekek önálló mesemondására, életkoruknak megfelelő megjelenítéssel. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A csoportszobában a gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve megfelelő mennyiségű és témájú mese- és képeskönyvek álljanak rendelkezésre. Biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a gyermekek kézbe vehessék, nézegethessék a könyveket, amelyekben kedvenc meséik, verseik találhatók. A dúdolt, ritmikus mondókák, mesék a beszoktatás ideje alatt segítséget nyújthatnak. Jól éljünk ezekkel a lehetőségekkel, kihasználva hatásukat. Fontos, hogy előadásmódunk megfeleljen nyelvtani rendszerünk szabályainak, mondanivalónkat mindig megfelelő gesztusokkal és mimikával társítsuk. Kínáljuk fel a gyermekeknek a szabad mese- és versválasztás lehetőségét. A mesélés alapvető feltétele a nyugodt légkör, teremtsük meg a mese és vershallgatás hangulatát. Rendszeres meséléssel bővítsük a gyermekek szókincsét, és eközben ismerjük fel esetleges beszédhibájukat, kifejezési nehézségeiket. Kiemelt feladatunk, hogy a mese által oldjuk a gátlásos gyermekek szorongásait. Tevékenységek: 23

24 A gyermekek szívesen hallgatnak verseket, meséket a nap bármely szakaszában, igénylik, hogy meséljünk nekik. Örömmel mondogatnak egyszerű mondókákat, verseket. Meséiket játékidő alatt is sokszor eljátsszák, bábozás vagy dramatizálás formájában. Képeskönyvek nézegetése közben, a képek alapján társainak is mesélnek. A mesehőssel, vagy ellenfeleivel kapcsolatos érzelmeiket játékban, rajzban, esetleg szavakban is kinyilvánítják. Ismert mesék történetét egymás után elmondják, a cselekménybe saját gondolataikat is beleszövik. A gyermekek maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek megteremtésében, a kiegyensúlyozott, nyugodt légkör kialakításában. Fejlődés jellemzői hat éves korra: A gyermekek játék közben verseket, mondókákat mondogatnak. Tíz-tizenkét mondókát, hatnyolc verset megjegyeznek. Várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesemondás, mesehallgatás feltételeinek megteremtésében, s a mesét figyelmesen, csendben hallgatják végig. Szívesen mesélnek társaiknak már ismert, és kitalált történeteket is. Hat éves korukra kialakul a mesetudat. Van néhány mesehősük, a vele megtörtént dolgokat beleviszik játékukba. A mesében elhangzottakról beszélgetnek, a szereplők érdekes szólásait, furcsa, vagy széphangzású neveit megjegyzik. Megszilárdulnak a mesehallgatással kapcsolatos szokásaik, a figyelem fenntartásának és ellenőrzésének játékos, egyezményes jelzései. Ismerik a csoportszoba gyermekkönyves polcát, a könyvek között eligazodnak. Módszertani alapelvek: A gyermekeknek már az óvodai élet megkezdésétől fogva céltudatosan válogatjuk össze a verseket, meséket. Ügyelünk arra, hogy a mesék, versek összeállítása megfeleljen a gyermekek életkori sajátosságainak. A fokozatosság elvét szem előtt tartva a gyermekek korának előre haladtával az egyszerű meséktől, versektől haladjunk a hosszabb, bonyolultabb, folytatásos mesékig. Mese- és versmondás közben törekedjük a szemléletességre, a képszerű kifejezések alkalmazására. Játék tevékenység közben kérdéseinkkel, ötleteinkkel ösztönözzük szóbeli aktivitásra a gyermekeket, mert ezáltal nő beszédkedvük, bővül szókincsük, oldódnak esetleges szorongásaik. Kapcsolatok más nevelési területekkel: A mese és vers szorosan összefonódik a vizuális neveléssel, az anyanyelvi neveléssel, a zenével, az énekkel, a mozgásos játékokkal. A gyermekek örömmel rajzolják le élményeiket, kedvenc mesehőseiket. Színeikben megjelenítik érzelmeiket, viszonyulásaikat a szereplőkhöz. A zenei nevelés és a mese, vers kapcsolata már a ritmusos mondókák mondogatásával megkezdődik. A nagyobb gyermekek már képesek arra, hogy a mesék szereplőinek rövid szövegét általuk kitalált dallamba foglalják. 24

25 A különböző mesékben, versekben találkozhatnak a gyermekek természeti és társadalmi környezet jelenségeivel, évszakokkal, állatokkal, növényekkel, érdekes eszközökkel. Képes könyvek nézegetése során gazdagíthatják ismereteiket, tapasztalataikat az őket körülvevő világról. A matematikában alkalmazott fogalmak megismerésénél, rögzítésénél is támaszkodhatunk a játékos kiszámolókra, mondókákra, amelyek megkönnyítik a matematika világában való eligazodást. Mese, vers és mozgás kapcsolata: Már a kicsiknél az irodalmi nevelés és mozgással kísért, énekelt szöveg gyakori ismételgetésével kezdődik. Több olyan mondókát, verset alkalmazunk nevelésünk során, amely sokféle utánzó mozdulat gyakorlására nyújt lehetőséget. A különböző versek ritmusára játékos, utánzó mozgásokat találnak ki a gyermekek is. Később, a meséhez tartozó bábok készítése során majd a bábozás alkalmával finommotorikus mozgásuk fejlődik, nagymozgásuk összerendezettebbé válik. Mese, vers és anyanyelv kapcsolata: A mesék és versek azzal segítik az anyanyelvi műveltség átadását, ápolását, hogy a kisgyermekek életkorához illő tartalommal, mással nem helyettesíthető beszédhelyzeteket teremtenek. Az anyanyelvi nevelésnek szerves része a bábozás, dramatizálás, melyen keresztül tükröződnek a gyermek irodalmi élményei, kiegészülve hangulatukkal, kreativitásukkal, fantáziájukkal. A gyermekek kifejezhetik, átélhetik, eljátszhatják saját érzéseiket, érzelmeiket, s ezáltal fejlődik személyiségük. Vers és mesehallgatás közben bővül szókincsük, fejlődik nyelvi kifejezőképességük Ének-zene, énekes játék Az óvodai zenei nevelés a gyermeket élményhez juttatja, felkelti zenei érdeklődését, formálja zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. Megszeretteti a gyermekkel az éneklést, az énekes játékokat és szoktatja őket a szép, tiszta éneklésre. Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során a gyermek felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. Feladataink eredményes megvalósítása megalapozza, elősegíti a zenei anyanyelv kialakulását, a gyermek biztonság érzetének növekedését, gátlásai feloldását. Feladatok: Kiemelt feladatunk a zenei nevelés alapvető feltételeinek megteremtése, a tudatos, tervszerű és folyamatos fejlesztő hatások megszervezése, a zene, az éneklés, az énekes játékok megszerettetése. Biztosítsunk alkalmat arra, hogy a gyermekek szabadon énekelhessenek, mondókázhassanak a nap minden szakaszában. 25

26 A dalanyagok összeválogatásánál támaszkodunk a Kodály- Forrai zenei alapokra, törekedünk arra, hogy azok mindenkor művészi értékűek legyenek és alkalmazkodjanak a gyermekek életkorához. Teremtsünk barátságos légkört, melyben a gyermekek maguk is kedvet kapnak a spontán, önálló énekléshez. Ez segítse személyes példamutatásunk, igényes előadásmódunk. Már az óvodások is ismerjenek meg minél többféle hangszert, különböző ritmus hangszerekkel kísérjék zenei előadásukat. Kezeljük kiemelten a gyenge hallású, a gátlásos, zárkózott gyermekeket, és kellő tapintattal bátorítsuk őket közös éneklésre. Jeles napok alkalmával meséljünk a gyermekeknek a magyar népszokásokról és zenehallgatás keretében mutassunk be néhányat az ünnephez kapcsolódó dalokból. Fordítsunk gondot a mozgások, táncok esztétikus egyöntetű megformálására, fejlesszük céltudatosan a mozgáskészségüket. Tevékenységek: A gyermek óvodás korban szívesen énekelnek, játszanak, táncolnak. Örömüket lelik a mondókázgatásban, dalos játékokban, tánczenében, melyre egyszerűbb ritmusos mozgásokat végeznek, és alkalmazkodnak a zene ritmusához, lüktetéséhez. A gyermekek együtt is szeretnek énekelni, bekapcsolódnak a közös éneklésbe. Egy-egy mozdulattal, hanggal utánozzák, kiemelik a dalban szereplő növény, vagy állat fontos, jellemző vonásait. A gyermekek a mondókák, dalok kíséreteként szívesen alkalmaznak különböző hangszereket. Használatukat viszonylag könnyel elsajátítják, hiszen szeretnek ezekkel tevékenykedni. Fejlődés jellemzői hatéves korra: A gyermekek biztonsággal, szép szövegkiejtéssel énekeljenek, hat hangterjedelmű dalokat. Ismernek öt-hat alkalmi dalt, és többféle változatos ritmusú mondókát. Kis hangterjedelmű dalokat, egyszerű dallammotívumokat tisztán, jó szövegkiejtéssel és megfelelő tempótartással, önállóan és csoportban is szépen énekeljenek. Felismerik a magas-mély, halk-hangos, gyorslassúéneklés közötti különbségeket. A már ismert dalokat képesek dúdolás vagy hangszeres előadás útján felismerni. Meg tudják különböztetni a zörejt a zenei hangoktól, felismerik a hangszínek finom eltéréseit, az ének és a beszédhangban egyaránt. Járással, játékos mozdulatokkal érzékeltetik a dalok, mondókák egyenletes lüktetését és ritmusát. Az egyenletes lüktetést a dal ritmusától megkülönböztetik. Megismerkednek néhány hangszerrel, azok hangjával, megszólaltatási módjával. Egyöntetűen körbejárnak kézfogással, szép testtartással. Egyszerű játékos, táncos mozgásokat végeznek. Módszertani alapelvek: Az örömteli és tiszta éneklés elsődleges feltétele, hogy a gyermekek csak a koruknak megfelelő hangterjedelmű és nehézségű dallamokat tanulják meg, ezért a zene anyag feldolgozásában, a zenei képességek fejlesztésében követjük a fokozatosság elvét. Törekedjünk arra, hogy a mondókákat, dalokat kísérő játékos mozgásokban mindig érvényesüljön a gyermekek ötletes 26