KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 17816/2014. Iktatószám: 83171/2014. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa H A T Á R O Z A T 1.00 Engedélyes: E-Elektra Hulladékfeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság Székhelye: 2400 Dunaújváros, Papírgyári út 36. Statisztikai azonosító jele: Ügyfél azonosító (KÜJ): Telephelye: 2400 Dunaújváros, Papírgyári út 36., hrsz.: 3656/4, 3656/8 Telephelyének EOV koordinátái: X = m, Y = m Telephely azonosító (KTJ): Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezése: - veszélyes és nem veszélyes hulladék kereskedelem és előkezelés - nem veszélyes hulladék hasznosítás Engedélyes részére környezetvédelmi szempontból engedélyezem, hogy a 3.01 pontban meghatározott nem veszélyes, valamint a 3.02 pontban meghatározott veszélyes hulladékok kereskedelmét és előkezelését, valamint a 3.03 pontban meghatározott nem veszélyes hulladékok hasznosítását végezze A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladékok jellemzői: 3.01 A kereskedelembe bevonható és előkezelhető nem veszélyes hulladékok: Azonosító kód 02 Megnevezés Kereskedelembe bevonható mennyiség Előkezelhető mennyiség [tonna/év] a táblázat végén megjelölt összes mennyiség, valamint az 5.01 pont figyelembevételével MEZŐGAZDASÁGI, KERTÉSZETI, AKVAKULTÚRÁS TERMELÉSBŐL, ERDŐGAZDÁLKODÁSBÓL, VADÁSZATBÓL, HALÁSZATBÓL, ÉLELMISZER- ELŐÁLLÍTÁSBÓL ÉS -FELDOLGOZÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK mezőgazdaság, kertészet, akvakultúrás termelés, erdőgazdálkodás, vadászat és halászat hulladéka műanyaghulladék (kivéve a csomagolás) fémhulladék FAFELDOLGOZÁSBÓL ÉS FALEMEZ-, BÚTOR-, CELLULÓZ ROST SZUSZPENZIÓ-, PAPÍR- ÉS KARTONGYÁRTÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK fafeldolgozásból, falemez- és bútorgyártásból származó hulladék Kérem, hogy válaszában hivatkozzon az iktatószámra! Telefon: (22) Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Ügyfélfogadási idő: Hétfő: Telefax: (22) Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Szerda: és Ügyfélszolgálat: (22) Honlap: Péntek: kozepdunantuli@zoldhatosag.hu Kedd, Csütörtök: Nincs ügyfélfogadás y:\dokutar\hirdetmeny\kozzetett\2014\5 - sajat honlap\hulladékos\ doc

2 fakéreg és parafahulladék fűrészpor, faforgács, darabos eselék, fa, forgácslap és furnér, amely különbözik a től cellulózrost szuszpenzió, papír- és kartongyártási, feldolgozási hulladék hulladék papír és karton rost szuszpenzió készítésénél mechanikai úton elválasztott maradék mechanikai elválasztásból származó szálmaradék, szál-, töltőanyag- és fedőanyag-iszap BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék hulladékká vált toner, amely különbözik a től TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK vas- és acéliparból származó hulladék salak kezeléséből származó hulladék kezeletlen salak hengerlési reve cink termikus kohászatából származó hulladék elsődleges és másodlagos termelésből származó salak a réz termikus kohászatából származó hulladék elsődleges és másodlagos termelésből származó salak egyéb nemvas fémek termikus kohászatából származó hulladék anód törmelékek vasöntvények készítéséből származó hulladék kemence salak üveg és üvegtermékek gyártásából származó hulladék üveghulladék, amely különbözik a től FÉMEK, MŰANYAGOK ALAKÍTÁSÁBÓL, FIZIKAI ÉS MECHANIKAI FELÜLETKEZELÉSÉBŐL SZÁRMAZÓ HULLADÉK fémek és műanyagok alakításából, fizikai és mechanikai felületkezeléséből származó hulladék vasfém részek és esztergaforgács vasfém részek és por nemvas fém reszelék és esztergaforgács nemvas fém részek és por közelebbről meg nem határozott hulladék CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot) papír és karton csomagolási hulladék

3 műanyag csomagolási hulladék fa csomagolási hulladék fém csomagolási hulladék vegyes összetételű kompozit csomagolási hulladék üveg csomagolási hulladék textil csomagolási hulladék A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK a közlekedés (szállítás) különböző területeiről származó hulladékká vált gépjármű (ideértve a terepjáró járművet is), a hulladékká vált gépjármű bontásából, valamint karbantartásából származó hulladék (kivéve a 13, a 14 főcsoportokban, a és a alcsoportokban meghatározott hulladék) vasfémek nemvas fémek műanyagok üveg közelebbről meg nem határozott alkatrészek közelebbről meg nem határozott hulladék elektromos és elektronikus berendezések hulladéka kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a től az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek szervetlen hulladék, amely különbözik a tól elemek és akkumulátorok lúgos akkumulátorok (kivéve a ) egyéb elemek és akkumulátorok kimerült katalizátorok arany, ezüst, rénium, ródium, palládium, irídium vagy platina tartalmú elhasznált katalizátorok (kivéve a ) egyéb átmeneti fémeket vagy átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok, amelyek különböznek a től ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) beton, tégla, cserép és kerámia beton fa, üveg és műanyag fa üveg fémek (beleértve azok ötvözeteit is)

4 vörösréz, bronz, sárgaréz alumínium ólom cink vas és acél ón fémkeverék kábel, amely különbözik a től egyéb építési-bontási hulladék kevert építési-bontási hulladék, amely különbözik a től, a től és a tól HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK hulladék égetéséből vagy pirolíziséből származó hulladék kazánhamuból eltávolított vas tartalmú anyag (fenék hamu) kazánhamu és salak, amely különbözik a től szennyvíztisztító művekből származó, közelebbről meg nem határozott hulladék rácsszemét fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék vas- és acélhulladék nemvas fém hulladék könnyű frakció és por, amely különbözik a tól más frakciók, amelyek különböznek a től közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék papír és karton fém vas nemvas fémek műanyag és gumi üveg fa, amely különbözik a tól éghető hulladék (pl. keverékből készített tüzelőanyag) egyéb, a től különböző hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) üveg

5 elemek és akkumulátorok, amelyek különböznek a tól kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a től, a tól és a től fa, amely különbözik a től műanyagok fémek Mindösszesen maximálisan: A kereskedelembe bevonható és előkezelhető veszélyes hulladékok: Azonosító kód Megnevezés Kereskedelembe bevonható mennyiség Előkezelhető mennyiség [tonna/év] a táblázat végén megjelölt összes mennyiség, valamint az 5.01 pont figyelembevételével BEVONATOK (FESTÉKEK, LAKKOK ÉS ZOMÁNCOK), RAGASZTÓK, TÖMÍTŐANYAGOK ÉS NYOMDAFESTÉKEK GYÁRTÁSÁBÓL, KISZERELÉSÉBŐL, FORGALMAZÁSÁBÓL ÉS FELHASZNÁLÁSÁBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK nyomdafestékek gyártásából, kiszereléséből, forgalmazásából és felhasználásából származó hulladék * veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner TERMIKUS GYÁRTÁSFOLYAMATBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK egyéb nemvas fémek termikus kohászatából származó hulladék * elsődleges és másodlagos termelés sósalakja üveg és üvegtermékek gyártásából származó hulladék * 15 nehézfémeket tartalmazó (pl. katódsugár csövek), üvegrészecskék és üvegpor hulladéka CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot) * * veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémből készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat abszorbensek, szűrőanyagok, törlőkendők és védőruházat * veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről meg nem határozott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK elektromos és elektronikus berendezések hulladéka

6 * * klór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC, HFC) tartalmazó használatból kivont berendezés veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól * kiselejtezett berendezésből eltávolított veszélyes anyag az előírásoknak nem megfelelő és nem használt termékek * veszélyes anyagokat tartalmazó szervetlen hulladék elemek és akkumulátorok * ólomakkumulátorok kimerült katalizátorok * 17 veszélyes átmeneti fémeket vagy veszélyes átmeneti fémek vegyületeit tartalmazó elhasznált katalizátorok ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) fémek (beleértve azok ötvözeteit is) * 19 olajat, szénkátrányt vagy egyéb veszélyes anyagot tartalmazó kábel HULLADÉKKEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEKBŐL, A SZENNYVIZET KÉPZŐDÉSÉNEK TELEPHELYÉN KÍVÜL KEZELŐ SZENNYVÍZTISZTÍTÓKBÓL, VALAMINT AZ IVÓVÍZ ÉS IPARI VÍZ SZOLGÁLTATÁSBÓL SZÁRMAZÓ HULLADÉK fémtartalmú hulladék aprításából (shredderezéséből) származó hulladék * veszélyes anyagokat tartalmazó más frakciók * 20 közelebbről meg nem határozott mechanikai kezelésből (pl. osztályozás, aprítás, tömörítés, pellet készítés) származó hulladék egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladék mechanikai kezelésével nyert hulladék (ideértve a kevert anyagokat is) TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) * fénycsövek és egyéb higanytartalmú hulladék * * * klór-fluor-szénhidrogént tartalmazó kiselejtezett berendezés elemek és akkumulátorok, amelyek között a , a vagy a azonosító kóddal jelölt elemek és akkumulátorok is megtalálhatók veszélyes anyagokat tartalmazó, kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a től és a tól Mindösszesen maximálisan:

7 A hasznosítható nem veszélyes hulladékok: Azonosító kód 15 Hulladék megnevezése Mennyiség [tonna/év] a táblázat végén megjelölt összes mennyiség, valamint az 5.02 pont figyelembevételével CSOMAGOLÁSI HULLADÉK; KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT FELITATÓ ANYAGOK (ABSZORBENSEK), TÖRLŐKENDŐK, SZŰRŐANYAGOK ÉS VÉDŐRUHÁZAT csomagolási hulladék (beleértve a válogatottan gyűjtött települési csomagolási hulladékot) fa csomagolási hulladék A HULLADÉKJEGYZÉKBEN KÖZELEBBRŐL MEG NEM HATÁROZOTT HULLADÉK elektromos és elektronikus berendezések hulladéka kiselejtezett berendezés, amely különbözik a től ig terjedő hulladéktípusoktól kiselejtezett berendezésből eltávolított anyag, amely különbözik a től ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK (BELEÉRTVE A SZENNYEZETT TERÜLETEKRŐL KITERMELT FÖLDET IS) fémek (beleértve azok ötvözeteit is) vas és acél TELEPÜLÉSI HULLADÉK (HÁZTARTÁSI HULLADÉK ÉS A HÁZTARTÁSI HULLADÉKHOZ HASONLÓ KERESKEDELMI, IPARI ÉS INTÉZMÉNYI HULLADÉK), IDEÉRTVE AZ ELKÜLÖNÍTETTEN GYŰJTÖTT FRAKCIÓT IS elkülönítetten gyűjtött hulladék frakciók (kivéve a 15 01) kiselejtezett elektromos és elektronikus berendezések, amelyek különböznek a től, a tól és a től Mindösszesen maximálisan: Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység műszaki és környezetvédelmi jellemzői: 4.01 A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület: A veszélyes és nem veszélyes hulladék kereskedelmi és előkezelési, valamint a nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenységgel a Dunaújváros, Papírgyári út 36. szám alatti 3656/4 és 3656/8 hrsz.-ú telephely érintett A hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett telephelyre vonatkozó műszaki jellegű információk: A telephelyen porta, hídmérleg, iroda és szociális épület, feldolgozó csarnoképület, raktárépület, üzemi gyűjtőhely, nyitott tároló szín, betonozott hulladéktároló terek állnak rendelkezésre. Az üzemi gyűjtőhely folyadékzáró szigeteléssel, kármentő aknával, valamint a padozat alatt dréncső rendszerrel került kialakításra. A hulladékok tárolása fedett csarnokban, félig fedett betonozott területen vagy nyílt betonozott területen történik konténerben, raklapon vagy ömlesztve. A tárolóterületek összes alapterülete m 2, mely területből a veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely 409 m 2. A telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékmennyiség nem veszélyes hulladékok esetében tonna, veszélyes hulladékok esetében 600 t

8 8 A veszélyes és nem veszélyes hulladékok gépi aprítása és válogatása MeWA rendszerű gépsoron történik, melyet az 500 m 2 -es feldolgozó csarnokba telepítettek. A csarnok egy könnyűszerkezetes épület, melynek padozata vízzáró betonból készült A hulladékgazdálkodási tevékenység ismertetése: A 3.01 és 3.02 pontban meghatározott veszélyes és nem veszélyes hulladékok tekintetében: Az Engedélyes a hulladékokat a kereskedelmi tevékenysége során megvásárolja. A Telephelyre történő beszállításkor a hulladékokat mérlegelik, az adatokat a nyilvántartásban rögzítik, majd az adott hulladék tárolására kijelölt helyen helyezik el. A , azonosító kódú nem veszélyes, valamint a *, *, *, *, *, *, * és * azonosító kódú veszélyes hulladékok kezelésre nem kerülnek, tárolást követően változatlan formában kezelés céljából elszállításra kerülnek a Telephelyről. A 3.01 és 3.02 pontban meghatározott veszélyes és nem veszélyes hulladékoknak azon része, mely előkezelésre nem kerül, tárolást követően változatlan formában kezelés céljából elszállításra kerül a Telephelyről. Előkezelés kódja: R12 hasznosítást megelőző előkészítő műveletek: válogatás, aprítás, szétszerelés Az előkezelés során a veszélyes és nem veszélyes hulladékok első lépésben kézi bontásra és előválogatásra kerülnek, melynek során a nagyobb darabos hulladékot kezelhető méretűre darabolják, a különböző jellegű, anyag-összetételű, veszélyes vagy nem hasznosítható alkotórészeket eltávolítják. A bontás kéziszerszámok segítségével történik. Ezt követően a veszélyes és nem veszélyes hulladékok gépi feldolgozásra kerülnek. A gépi feldolgozó sorra a hulladékok feladását polipmarkolóval végzik. Az univerzális láncos törőgépbe beadagolt hulladékokat törik, majd a kisebb szemcseméretűre tört hulladék a törő berendezés alsó nyílásánál lévő szalagon lép ki és a rázó rostára jut. A 25 mm-es rázó rostán áthulló frakció 1 m 3 -es big-bag zsákba jut, majd hasznosítás céljából elszállításra kerül a telephelyről. A 25 mm feletti frakcióból mágnes dobbal választják le a mágnesezhető fémeket. A leválasztott fém frakciót konténerben gyűjtik, majd hasznosítás céljából elszállításra kerül a telephelyről. A gépsoron továbbhaladó hulladék szállítószalag segítségével a kézi válogatósorra jut. A válogató soron a nagyobb darabos részeket válogatják át, melynek eredményeként a válogató sor alatt elhelyezkedő konténerekbe helyezik el a különböző frakciókat (réz, alumínium, egyéb nemvas fémek, kondenzátorok, nyomtatott áramkörök, kábelek, műanyag és gumi alkotók, egyéb nem hasznosítható nem veszélyes hulladékok, egyéb nem hasznosítható veszélyes hulladékok). A kiválogatott hulladékfrakciók további kezelés céljából elszállításra kerülnek a telephelyről. A kézi válogatás után fennmaradó hulladékok további aprítása késes aprítógéppel (granuláló gép) történik. A granulálást követően újabb mágneses leválasztás következik, ahol kisebb méretű maradék vas anyagú részeket választják le, melyeket konténerben tárolnak, majd hasznosítás céljából elszállításra kerül a telephelyről. A granulálást és mágneses leválasztást követően az utolsó szétválasztási lépés örvény áramú szeparátorral történik, ahol a granulálásból kilépő anyagokat sztatikus feltöltési képesség szerint választják szét. A kilépő frakciók műanyagok és nemvas fémek, melyeket konténerben tárolnak, majd hasznosítás céljából elszállításra kerülnek a telephelyről. A fémhulladék előkezelés kapacitása 74 t/nap. A 3.03 pontban meghatározott nem veszélyes hulladékok tekintetében: Hasznosítás kódja: R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása A telephelyre beszállításra kerülő elektromos és elektronikus berendezéseket azok újrahasználatra történő alkalmassá tétele érdekében átvizsgálják, a szükséges javításokat elvégzik. A berendezéseket az Engedélyes általi minősítést követően használt termék kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásnak adják át. A fa raklapokat átvizsgálják, a kötések, szegelés épségét ellenőrzik, szükség esetén javítják. A javított raklapok csomagolóanyagként az Engedélyes általi minősítést követően értékesítésre kerülnek.

9 9 A vas és acél darabolásából származó lemez és profil darabokat ellenőrzik, majd amennyiben azok korróziómentesek, továbbá alakváltozással járó mechanikai behatás nem érte, illetve anyagroncsolásos műveleten nem esett át és a felmerülő igények szerint felhasználási területre alkalmas, úgy az Engedélyes általi minősítést követően értékesítésre kerülnek. A kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontok: - A hulladékokat át kell vizsgálni és a szükséges tisztítást, javítást, ellenőrzést el kell végezni. - Az elektromos és elektronikus berendezések esetében jelen határozatom 5.04 pontjában meghatározott feltételek teljesülésének alátámasztására alkalmas vizsgálatokat el kell végezni A hulladékgazdálkodási tevékenység környezetvédelmi jellemzői: A telephelyen bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem üzemel. A pormentesítés érdekében a törőgépben ún. citrom permetet szórnak ki, mely a szálló port megköti, továbbá a porrobbanást megakadályozza. A technológia zajvédelmi hatásterülete védendő létesítményt nem érint. Határértéket meghaladó zaj- és levegőterheléssel nem kell számolni. A keletkező kommunális hulladék közszolgáltatás keretében elszállításra kerül. A technológiai folyamat során leválasztott hulladék frakciók további kezelés, elsődlegesen hasznosítás céljából elszállításra kerülnek a telephelyről A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló személyi feltételek: A kézi bontással átlagosan 14 fő érintett. A gépsor üzemeltetésével 1 fő művezető és 7 fő válogató személyzet érintett. A hulladékok mozgatásával 2 fő érintett. A termelésirányító hulladékgazdálkodási technológus végzettséggel, az ügyvezető - aki egyben a környezetvédelmi megbízotti feladatokat is ellátja - a környezetvédelmi szakmérnöki végzettséggel rendelkezik. Az elektromos és elektronikai berendezések ellenőrzéséhez, javításához, minősítéséhez szükséges személyi feltételeket az Engedélyes egy céggel kötött megállapodás alapján biztosítja A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló tárgyi feltételek: - A hulladékok mérlegeléséhez: hídmérleg, kézi mérleg - a hulladékok bontásához, darabolásához: kézi szerszámok, melyek jellemzően csavarkulcsok, csavarhúzók, flex lemezolló, lángvágó, stb. - a hulladékok mozgatásához: targoncák, kombinált rakodógép, hidraulikus emelő békák, polipmarkoló - a hulladékok gépi előkezeléséhez: MeWA rendszerű gépsor, melynek része az univerzális láncos törő, a 25 mm-es rázó rosta, a szállítószalagok mágnes szeparátorral, a kézi válogató sor, a késes aprító, a mágneses szeparátor, az örvényáramú szeparátor - a hulladékok tárolásához konténerek, raklapok 4.07 A hulladékgazdálkodási tevékenységet szolgáló pénzügyi feltételek: Az Engedélyes környezetszennyezési felelősségbiztosítással, valamint bankban pénzösszeggel rendelkezik Előírások: elkülönített 5.01 A kereskedelembe bevonható, valamint előkezelhető veszélyes és nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 3.01 és 3.02 pontban meghatározott azonosító kódszám szerinti mennyiségeket, ugyanakkor az évente maximálisan a kereskedelembe bevonható és előkezelhető összmennyiség nem lehet több a 3.01 és 3.02 pontban szereplő táblázat utolsó sorában meghatározott mennyiségnél A hasznosítható nem veszélyes hulladékok fajtánkénti mennyisége nem haladhatja meg a 3.03 pontban meghatározott azonosító kódszám szerinti mennyiségeket, ugyanakkor az évente maximálisan hasznosítható összmennyiség nem lehet több a 3.03 pontban szereplő táblázat utolsó sorában meghatározott mennyiségnél A telephelyen egyidejűleg tárolható hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a 4.02 pontban meghatározott mennyiséget. Tárolás legfeljebb 1 évig végezhető, így ezen időtartam leteltét megelőzően a hulladékot a Telephelyen kezelni kell, vagy a további kezelés céljából el kell szállítani a Telephelyről.

10 A használt elektromos, elektronikus berendezésnek és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek, amelyet újrahasználatra előkészítettek (továbbiakban együtt: berendezés) működőképesnek kell lennie. A berendezés akkor működőképes, ha valamennyi funkcióját, amellyel eredetileg rendelkezett, maradéktalanul teljesíteni képes, és rendeltetésszerűen üzemel. A berendezésnek valamennyi olyan alkotórésszel, illetve alkotóelemmel rendelkeznie kell, amely a működőképességhez szükséges. A berendezésnek és alkotórészeinek, illetve alkotóelemeinek jó állapotúnak kell lenniük. Az alkotórészek, illetve alkotóelemek akkor tekinthetők jó állapotúnak, ha azok sértetlenek (pl. nem töröttek, nem rozsdásak, az anyaguk nem kopott és nem használódott el), tiszták (pl. nem porosak és nem szennyezettek) és nem hibásak. Ha a berendezés rendelkezik szigeteléssel, annak sértetlennek kell lennie és a berendezésnek hiánytalanul, teljes egészében részét kell képeznie. Ha a berendezés rendelkezik fűtőelemekkel, azoknak jó állapotúaknak kell lenniük, meszesedésre utaló nyomot nem mutathatnak. Az elmeszesedett fűtőelemekkel rendelkező berendezés csak akkor hozható ismételten forgalomba, ha a benne lévő használt fűtőelemeket sértetlen és teljes egészében ép fűtőelemekre cserélik. A berendezésnek az eredeti burkolattal kell rendelkeznie. A berendezésnek biztonságosnak kell lennie. A berendezés nem lehet sugárveszélyes. A berendezés nem tartalmazhatja a következő veszélyes anyagokat: poliklórozott bifenil (PCB), poliklórozott terfenil (PCT), polibrómozott bifenil (PBB), polibrómozott bifenil-éter (PBDE), higany, kadmium, azbeszt, ólom, hat vegyértékű króm. A berendezés nem tartalmazhatja a következő szénhidrogéneket: klórozott-fluorozott szénhidrogén (CFC), részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC). A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés csak azt követően hozható forgalomba, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést tisztítás, javítás és ellenőrzés útján újrahasználatra megfelelően előkészítettek, és az a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény 9. (1) bekezdésében és a fentiekben meghatározott valamennyi feltételt teljesíti. A berendezések átvizsgálását, javítását, minősítését és a fenti feltételek teljesülésének igazolását csak megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező személy végezheti. Ha a fentiekben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az újrahasználatra előkészíteni kívánt használt elektromos, elektronikus berendezést hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell A termékfelelősség, valamint a gyártói felelősség elve alapján, amennyiben a hasznosítási tevékenység során előállított termék, anyag minősége nem megfelelő, úgy azt hulladéknak kell tekinteni és további kezeléséről gondoskodni kell A hulladékstátusz megszűnésének igazolását alátámasztó bizonyítékokat be kell nyújtani a Felügyelőségre. Határidő: december A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően kell megmérni A hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezésből a vonatkozó jogszabályban meghatározott anyagokat el kell távolítani, melyről az Engedélyesnek az előkezelési tevékenysége során, vagy más kezelőnek történő átadással szükséges gondoskodnia A tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását Amennyiben az Engedélyes a hulladékot másnak átadja, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, illetve nyilvántartásba vétele megtörtént Az Engedélyes köteles telephelyenként és hulladéktípusonként a tevékenysége során képződő, mástól átvett, másnak átadott, általa kezelt hulladékról naprakész nyilvántartást vezetni, valamint rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni.

11 Az Engedélyes köteles az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését, továbbá ha tevékenysége megváltozik vagy megszűnik az adatszolgáltatási kötelezettségének megváltozását vagy megszűnését a kötelezettség keletkezésétől, megváltozásától vagy megszűnésétől számított 60 napon belül a Felügyelőségnek írásban bejelenteni A pénzügyi fedezetet és a környezetvédelmi felelősségbiztosítást folyamatosan fenn kell tartani Amennyiben az engedélyben meghatározott feltételekben változás következik be, az Engedélyes köteles a bekövetkezésétől számított 15 napon belül a Felügyelőségnek bejelenteni Amennyiben az Engedélyes az engedélyezett tevékenységet az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt legalább 60 nappal új engedély iránti kérelmet kell benyújtania a Felügyelőségre A tevékenység során előforduló rendkívüli eseményeket a Felügyelőségnek haladéktalanul be kell jelenteni, a kárelhárítási tevékenységet az Engedélyes köteles azonnal megkezdeni, az okozott kárt saját költségén felszámolni Amennyiben az Engedélyes a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok vagy a reá vonatkozó hatósági határozat előírásait megsérti, továbbá a hatósági engedélyhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély nélkül vagy attól eltérően végzi, a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi Az Engedélyes köteles évente a tárgyév február 28-ig a Felügyelőség részére az éves felügyeleti díjat megfizetni Szakhatósági előírások: 6.01 A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetének előírásai: - A hulladékkezelést végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről beleértve az egyéni védőeszközök biztosítását, azok elkülönített tárolását, karbantartását és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjüket is a hulladékkezelő szolgáltatás üzemeltetőjének kell gondoskodnia az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. - A gépi és egyéb eszközök tárolóterületének rágcsáló és rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni. - A munkavállalók részére a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendeletében a tevékenység tisztasági fokozat besorolásának megfelelő- meghatározott szociális és étkező helyiséget, valamint a tevékenység és a munkafolyamatok veszélyességétől függően kialakított elsősegélynyújtó felszerelést, helyet kell biztosítani. - A hulladék előkezelési tevékenység során a 25/2000. (IX.30.) EüM-SzCsM rendelet 7. (1) bekezdése alapján a munkáltató gondoskodik a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető veszélyes anyagok által előidézett kockázatok megszüntetéséről vagy minimumra csökkentéséről A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének előírása: - A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 3. (3) bekezdése szerint a tevékenység végzése során folyamatosan biztosítani kell a hulladékkezelést végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit. - A veszélyes hulladékkal végzett tevékenység kapcsán be kell tartani a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet előírásait. - A tevékenység megkezdése előtt a kémiai biztonságról szóló évi XXV. Törvény 19.. szerinti kémiai kockázatbecslést el kell végezni és a kockázatok csökkentése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

12 12 - A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet 14. alapján a fém-ólom és az ólom ionos vegyületei expozíciójával veszélyeztetett munkavállaló egészségvédelmére vonatkozó különleges előírásokat a 3. számú mellékletben foglaltak szerint be kell tartani. - A Kbtv. 20. (9) bekezdése szerint a veszélyes anyaggal, illetve a veszélyes keverékkel kapcsolatos tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a tevékenység az azt végzők és más személyek egészségét ne veszélyeztesse, a környezet károsodását, illetve szennyezését ne idézze elő, illetőleg annak kockázatát ne növelje meg. - A veszélyes anyagokkal, keverékekkel végzett tevékenység során be kell tartani az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletében, a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvényben és valamennyi végrehajtási rendeletében foglaltakat. - A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. (1) bekezdésének megfelelően a hulladékkezelésre szolgáló gép, berendezés és más eszköz rendszeres tisztítását, fertőtlenítését el kell végezni. Ennek helye lehet olyan térburkolattal ellátott, mosótérrel rendelkező terület, ahonnan az elhasznált víz előkezelést, előtisztítást követően közműpótló berendezésbe vagy közműcsatornába kerül. - Fenti rendelet 3. (2) bekezdése alapján a gépi és egyéb eszközök tárolóterületének rágcsáló- és rovarmentesítését szükség szerint, de legalább évente el kell végezni a fertőzőbetegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. rendelet előírásaival összhangban. - Az üzemi és szabadidős létesítményektől származó zaj terhelési határértékei a zajtól védendő területeken nem léphetik túl - a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. (1) bekezdése alapján - a zajtól védendő területeken az üzemi vagy szabadidő zajforrástól származó zajterhelési, 1. számú mellékletben meghatározott határértékeket. - A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a tevékenység végzése során ne szennyeződhessenek a felszíni, a felszín alatti vizek, valamint a földtani közeg, erre vonatkozóan valamennyi vonatkozó előírás teljesüljön, így a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. - A tevékenység ideje alatt a nemdohányzók védelméről szóló évi XLII. törvény előírásait be kell tartani A hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyásának feltételei: Az Engedélyes az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatásának megszüntetését, befejezését a megszüntetést, befejezést megelőzően legalább 30 nappal a Felügyelőségnek köteles bejelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg az Engedélyesnek a Felügyelőségre benyújtandó dokumentációban be kell mutatnia a Telephely működése következtében a környezetet ért hatásokat, továbbá a tevékenység felhagyására, szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó tervet, továbbá igazolnia szükséges, hogy a Telephelyen lévő hulladék elszállításáról és további kezeléséről gondoskodott. Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység felhagyása, megszüntetése esetén, a Felügyelőség az engedélyt hivatalból visszavonja. A Felügyelőség az engedély visszavonása esetén határozatában meghatározza a tevékenység felhagyására, valamint szükség esetén a monitoringra, utógondozásra vonatkozó követelményeket Az Engedélyest és a határozatot hatósági nyilvántartásba veszem Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően gondoskodjon a határozatnak a személyes adatnak minősülő adatokat ide nem értve - a Felügyelőség internetes honlapján való közzétételéről Jelen határozat december 15-ig hatályos, de környezetvédelmi érdekből visszavonható Az igazgatási szolgáltatási díj, amelyet az Engedélyes köteles viselni, megfizetésre került. Egyéb eljárási költség nem merült fel Jelen határozat nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez külön jogszabályok alapján szükséges engedélyek beszerzése alól.

13 Jelen határozatom jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 24263/2009. ügyszámon 87926/2009. iktatószámon kiadott hulladékkezelési engedély érvényét veszti Jogorvoslat A szakhatósági állásfoglalások ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, azok jelen döntésem elleni fellebbezés keretében támadhatóak meg Döntésem ellen, annak közlésétől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez (továbbiakban: Főfelügyelőség) címzett, de hozzám 2 példányban benyújtandó - igazgatási szolgáltatási díjköteles - fellebbezéssel lehet élni. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat A jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %-a. A természetes személyek által a jogorvoslati eljárásért fizetendő díj a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. A társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a. INDOKOLÁS Az E-Elektra Zrt. (továbbiakban: Zrt.) meghatalmazása alapján a Juglans Nigra Mérnöki Iroda Kft. (továbbiakban: Tervező) július 28-án hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (továbbiakban: Felügyelőség), mely alapján az eljárás 17816/2014. ügyszámon megindult. A Zrt. a Felügyelőség által 24263/2009. ügyszámon 87926/2009. iktatószámon kiadott hulladékkezelési engedély alapján veszélyes és nem veszélyes hulladékok begyűjtését és előkezelését végzi. A kérelem lényegében a hivatkozott engedély érvényességi idejének meghosszabbítására irányul. A Zrt. a telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység kapacitásának bővítését határozta el, így június 23-án kezdeményezte a Felügyelőségen a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 108. pontjára tekintettel az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását. Az előzetes vizsgálati eljárás 16169/2014. ügyszámon megindult. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a 17816/2014. ügyszámú hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 32. -ának (1) bekezdése alapján a 16169/2014. ügyszámú előzetes vizsgálati eljárás jogerős lezárásáig a 70666/2014. iktatószámú végzésben foglaltak szerint felfüggesztette. A Felügyelőség a 16169/2014. ügyszámú 72928/2014. iktatószámú előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatában megállapította, hogy a telephelyen folytatott hulladékgazdálkodási tevékenység - ezen belül a fémhulladék előkezelés 74 t/nap kapacitásra - bővítéséből adódóan jelentős környezeti hatások nem származnak és a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez nem kötött. A 72928/2014. iktatószámú határozat november 21-én emelkedett jogerőre, így e naptól a Felügyelőség a 17816/2014. ügyszámú hulladékgazdálkodási engedélyezési eljárást tovább folytatta, melyről a 80860/2014. iktatószámú végzésben foglaltak szerint döntött. A Zrt. hulladékgazdálkodási engedély kérelme veszélyes és nem veszélyes hulladék kereskedelmi és előkezelési, valamint nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység engedélyezésére irányul. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) DíjR. 1. számú melléklet I. pontjának 4.4, 7. és 11. pontjai alapján Ft. A Zrt. a díjfizetési igazolást a kérelem mellékleteként csatolta. A Felügyelőség az eljárás során az 56685/2014. iktatószámú végzésben hiánypótlás benyújtására szólította fel a Zrt.-t, tekintettel arra, hogy a kérelem nem tartalmazta maradéktalanul a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvényben (továbbiakban: Ht.), a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.eng.r.) és a vonatkozó jogszabályokban meghatározottakat.

14 14 A Tervező a hiánypótlásként kért adatokat augusztus 15-én küldte meg, mely 59286/2014. számon iktatásra került. A Tervező az eljárás során kiegészítéseket küldött, melyek 80373/2014., 81137/2014. és 81531/2014. számon iktatásra kerültek. Az érintett civil szervezeteket 59845/2014. iktatószámon értesítettem az eljárás megindításáról. Az engedélyezési eljárásban civil szervezet ügyféli jogállásának megállapítását nem kérte. A kérelem és a hiánypótlásként megküldött adatok tartalmazták az alábbiakat: - az engedélyt kérelmező nevét, székhelyét, telephelyét, valamint statisztikai azonosító adatait; - a hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését, leírását; - a kereskedelembe bevonni, előkezelni, hasznosítani kívánt hulladékok megnevezését, fajtánkénti, valamint összes mennyiségét tonna/év mértékegységben; - a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett terület megnevezését; - a hulladékgazdálkodási tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az egyéni védőeszközök biztosításáról szóló nyilatkozatot, az üzemorvossal kötött szerződés másolatát; - a tervezett tevékenységgel érintett telephely helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, kapacitását, a telephely helyszínrajzát, a tulajdoni lap másolatát, a telephely használati, valamint bérleti szerződések másolatát, Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzőjének a 21568/2009. ügyiratszámú határozatát, melyben a telephelyen folytatott nem veszélyes hulladék gyűjtés, kezelés, ártalmatlanítás tevékenységet 20.0 számon nyilvántartásba vette, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által iktatószámon kiadott fémkereskedelmi engedélyt; - a havária tervet; - a környezetszennyezési felelősségbiztosítási kötvényt, valamint a biztosítási díj befizetését igazoló bizonylatokat; - egy banknál zárolt pénzösszegről szóló igazolást, a évi pénzügyi beszámolót; - a céltartalék képzési terv; - a termelésirányító hulladékgazdálkodási technológus végzettségét igazoló bizonyítványmásolatát, az ügyvezetőnek - aki egyben a környezetvédelmi megbízotti feladatokat is ellátja - a környezetvédelmi szakmérnöki végzettségét igazoló oklevél másolatát, az ADR tanácsadóval kötött vállalkozási szerződés másolatát; - a Papdi Outlet Kft. szándéknyilatkozata, mely szerint a megfelelő végzettséggel rendelkező alkalmazottja felülvizsgálja és alkalmassá teszi másodlagos forgalmazás céljából az elektronikai eszközöket; - a hulladékok további kezelésére vonatkozó befogadói nyilatkozatok; - a korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységről szóló, a hull.eng.r a szerinti nyilatkozatot; - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskeresők alkalmazása lehetőségének figyelembevételéről szóló nyilatkozatot; - a júliusban történt lekérdezés kivonatát, mely szerint a Zrt. a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséhez az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 443/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Er.) előírt feltételek rendelkezésre állnak. A Ht. 5. (1) bekezdés b) pontja szerint a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni az anyagnak, illetve a hulladéknak a termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását. A Ht. 6. (3) bekezdése szerint a hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére. A fentiek alapján megállapítható, hogy a végezni kívánt hasznosítási tevékenység összhangban van a Ht. alapelveivel.

15 15 A rendelkezésre álló iratanyagok tartalmazták azokat az információkat, amelyek alapján a tevékenység környezetvédelmi szempontból megítélhető. A tevékenység környezetszennyezést kizáró módon történő végzéséhez a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. A környezetvédelmi előírások betartása mellett a környezet veszélyeztetésével nem kell számolni, ezért a hulladékgazdálkodási tevékenységet környezetvédelmi szempontból engedélyeztem. Az eljárás során 59849/2014. iktatószámon megkerestem az ügyben érintett szakhatóságokat. A Fejér Megyei Kormányhivatal Dunaújvárosi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete FE- 02R/044/ /2014. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában előírásokkal járult hozzá az engedély kiadásához, melyeket a 6.01 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: [ ] A rendelkezésemre álló dokumentációk alapján megállapítottam, hogy a nem veszélyes hulladék begyűjtési, előkezelési tevékenységnek közegészségügyi feltételei a rendelkező részben foglalt feltételek teljesülésével biztosítottak. Állásfoglalásom jogalapja: a hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet, a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII.29.) Kormány rendelet, a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI.3.) NM rendelet, a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes rendelet, a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II.8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet és a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII.1.) EüM rendelet. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Az igazgatási szolgáltatási díj Ft az ÁNTSZ egyes közigazgatási eljárásért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendeletben foglaltak alapján került megállapításra, melyet kérelmező megfizetett az eljárási cselekmény kapcsán. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendeletben 34. (1) bekezdés és 6. sz. mellékletében megjelölt közreműködő szakhatóságként adtam ki. Hatóságom hatáskörét az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 2. (1) bekezdés d) pontja, 4., az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Kormány rendelet 11., 19. (1) bekezdése állapítja meg. Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvos Szolgálatról, a népegészségügyi Szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Kormány rendelet 4. (7) bekezdése szerint a fenti rendelet 3. sz. melléklete határozza meg. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 909-3/2014/D-HAT számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: [ ] Hatóságom a tárgyi ügyben szeptember 09-én helyszíni szemlét tartott, mely alkalmával a folytatni kívánt tevékenység tűzvédelmi megfelelőségét vizsgáltuk. A szemle során tapasztaltak, valamint a bemutatott dokumentumokban rögzítettek alapján megállapítottam, hogy az engedélyezéssel érintett ingatlanon folytatni kívánt veszélyes és nem veszélyes hulladék kereskedelmi és előkezelési, valamint nem veszélyes hulladék hasznosítási tevékenység tűzvédelmi szempontból nem kifogásolt, így a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a tűzvédelmi előírások folyamatos betartása mellett hozzájárulok a működési engedély kiadásához. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.

16 16 A szakhatósági ügyintézés határnapja szeptember 10. Döntésem a fenti jogszabályi rendelkezések alapján hoztam. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdésén alapul. Hatóságom hatáskörét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdés d.) pontja, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII.7.) Kormányrendelet 3. (1) bekezdése, illetékességét a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről szóló 43/2011. (XI.30.) BM rendelet 1. -a, valamint ugyanezen rendelet 1. melléklete határozza meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre tekintettel adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 242-1/2014/F-VH számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását megadta. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: [ ] Az engedélyes tárgyi telephelyen veszélyes és nem veszélyes hulladékok telephelyi kereskedelmét, veszélyes és nem veszélyes hulladékok előkezelését és nem veszélyes hulladékok hasznosítását kívánja végezni. A hulladékhasznosító telepre beérkező kizárólag kereskedelemmel érintett, illetve hasznosításra váró hulladékokat anyagfajta, jelleg és a további kezelés szempontjából elkülönítetten, fedett csarnokban, félig fedett betonozott tárolótéren, vagy nyílt betonozott tárolótéren tárolják. A hulladékhasznosítási/kezelési folyamat a hulladékok előzetes kézi bontása és válogatása, valamint gépi feldolgozási lépésekre bontható. A visszanyert anyagokat anyagfajta és jelleg szerint konténerekben, BIG-BAG zsákokban tárolják nyitott betonozott tároló tereken vagy zárt térben. Az újrahasználatra szánt berendezéseket zárt helyen védőfóliába csomagolva tárolják. A vízellátás közműhálózatról biztosított, a keletkező szennyvizet zárt gyűjtőhely gyűjtik és rendszeres időközönként elszállítják. A telephelyen szennyezett csapadék nem keletkezik. A területen a talajvíz terep alatt 3,5-5,5 m mélységben található. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.)( Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján tárgyi terület felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. A tevékenység vízilétesítményt, ivóvízbázis védőterületét, védőidomát nem érinti. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a szeptember közötti időszakra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 33. (3) bekezdés g) pontja értelmében üzemzavart állapított meg a 34-8/2014/HMKE iktatószámú végzésében, így ez az időtartam az ügyintézési határidőbe nem számít bele. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízügyi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 18. (2) bekezdés c) pontja értelmében a Közép-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja. A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörében szeptember 10. napjától a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 17. (2) bekezdés c) pontja alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja. Állásfoglalásom jogalapja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. (1) bekezdése, a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet, és a vízgazdálkodásról szóló évi LVII törvény, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21) Kormányrendelet 2. melléklete.

17 17 A Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 10. (1) bekezdés 4. pontja, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 34. (1) bekezdés és 35. (1) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 28. (1) bekezdése és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, illetékességét a Korm. rendelet 10. (2) bekezdése és a 2. melléklet 4. pontja állapítja meg. A Vízügyi Hatóság az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési időt megtartottnak tekinti. A Ket. 44. (9) bekezdése értelmében a szakhatósági állásfoglalás az engedélyező hatóság által kiadott döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve FER/043/ /2014. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárulását előírásokkal adta meg, melyeket a 6.02 pontban szerepeltettem. Szakhatósági állásfoglalását az alábbiak szerint indokolta: [ ] Megállapítottam, hogy az E-Elektra Zrt. megbízásából a Juglans Nigra Mérnöki Iroda Kft. által elkészített és a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervünknek megküldött dokumentáció közegészségügyi szempontból a rendelkező részben foglalt kikötésekkel tesz eleget a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvénynek, a kémiai biztonságról szóló évi XXV. törvénynek, a nemdohányzók védelméről szóló évi XLII. törvénynek, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek, a munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendeletnek, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendeletnek, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendeletnek, az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK (REACH) rendeletének, a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendeletnek, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletnek és az egyéb vonatkozó közegészségügyi előírásoknak. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009.(I.30.) EüM rendelet 2. (1) bekezdésében és az 1. számú melléklet XI. 14. pontban előírt igazgatási szolgáltatási díjat ( Ft) a kérelmező befizette. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL tv. 44 (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az ügyben hatáskörömet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 35. (1) bekezdése biztosítja. Illetékességünket az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése határozza meg. A határozat 3.00, 5.01 és 5.02 pontjában meghatároztam a kereskedelembe bevonható, előkezelhető és hasznosítható hulladékok fajtáját és mennyiségét a benyújtott kérelem alapján. A fémhulladék előkezelési tevékenység esetében a napi kapacitást a 4.03 pontban rögzítettem. Az 5.03 pontban szereplő előírást a Ht. 15. (5) bekezdése alapján tettem. A Ht ai tartalmazzák a hulladékstátusz megszűnésével és annak igazolásával kapcsolatos rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy a Zrt. a hasznosítási tevékenységet jelen engedély kiadását követően kívánja megkezdeni, így előzetesen a hulladékstátusz megszűnését nem tudta igazolni. A fentiek alapján próbaüzemi jelleggel engedélyeztem a 3.03 pontban szereplő hulladékok hasznosítását, a rendelkező rész

18 és 5.06 pontjában foglalt előírások mellett, a hull.eng.r. 9. (2) bekezdés e) pontja, valamint a Ht aiban foglaltak alapján. Az 5.05 pontban szereplő előírásomat a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény 6: :559. -ai, a Ht.-ben rögzített kiterjesztett gyártói felelősség elve, valamint a hull.eng.r. 9. (2) bekezdés h) pontja alapján tettem. Az 5.07 és 5.08 pontban szereplő előírást az Er.-ben foglaltak alapján tettem. Határozatom 5.09 pontjában szereplő előírást a Ht. 4. -a alapján tettem. Határozatom 5.10 pontjában szereplő előírást a Ht. 31. (5) bekezdésére figyelemmel tettem. Határozatom 5.11 pontjában szereplő előírást a Ht ában foglaltak, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendeletben (továbbiakban: hull.nyilv.r.) foglaltak alapján tettem. Az 5.12 pontban szereplő előírást a hull.nyilv.r. 11. (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 80. (1) bekezdés e) pontjára tekintettel az 5.13 pontban rendelkeztem. Határozatom 5.14 pontjában szereplő előírást a hull.eng.r. 14. (1) bekezdése alapján tettem. Felhívom figyelmét, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység csak jogerős engedély birtokában végezhető. Ha az engedély jogosultja az engedélyköteles tevékenységét az engedély időbeli hatályának lejártát követően is folytatni kívánja, akkor az időbeli hatály lejárta előtt gondoskodnia kell jogerős hulladékgazdálkodási engedély megszerzéséről, figyelemmel a hull.eng.r. 14. (5) bekezdésére, ezért az 5.15 pontban rendelkeztem. Az 5.16 pontban szereplő előírást a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 8. (1) és (2) bekezdése és a hull.eng.r. 9. (2) bekezdésének h) pontja alapján tettem. A tevékenység engedélytől eltérő végzésének jogkövetkezményeiről a Ht. 86. (1) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak alapján az 5.17 pontban rendelkeztem. Az 5.18 pontban szereplő előírást a Ht. 82/A. (1) bekezdése alapján tettem. A Ht. 82/A. (3) bekezdésének a) pontja alapján a felügyeleti díj mértéke hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységek esetén Ft. Az engedélyezett tevékenység felhagyására, megszüntetésére vonatkozóan a 7.00 pontban tettem előírásokat a hull.eng.r. 9. (2) bekezdésének f) pontja, a 14. (2) bekezdése, a 15. (2) bekezdés b) pontja és 15. (3) bekezdése alapján. A Ht. 80. (3) bekezdését figyelembe véve a 9.00 pontban rendelkeztem. Az engedély időbeli hatályát a pontban foglaltak szerint, a Ht. 79. (1) bekezdése alapján állapítottam meg, figyelemmel a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletben 27. (1) bekezdés g) pontjára. A kérelem lényegében a Felügyelőség által 24263/2009. ügyszámon 87926/2009. iktatószámon kiadott veszélyes és nem veszélyes hulladék begyűjtésére és előkezelésére vonatkozó hulladékkezelési engedély érvényességi idejének meghosszabbítására irányul, így a pontban foglaltak szerint rendelkeztem a hivatkozott hulladékkezelési engedély érvényességi idejéről. Felhívom figyelmét, hogy az elektromos és elektronikai hulladékok kezeléséhez az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (XII.29.) Korm. rendeletben, valamint az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendeletben foglaltakra, mely a kérelem benyújtását követően lépett hatályba. Határozatomat a Ht. 62. (1) bekezdés alapján hoztam meg. Az ügyintézési határidő leteltének napja: december 31. A Felügyelőség az ügyintézést jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti.

19 19 A határozat 14. Jogorvoslat című fejezetében az alábbiakra figyelemmel rendelkeztem: - A Ket. 44. (9) bekezdésére figyelemmel - mely szerint, a szakhatóság szakhatósági állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg - jelen határozatom pontjában rendelkeztem. - Az ügy érdemében hozott első fokú határozat elleni fellebbezés jogát a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezés lehetőségéről a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontjára figyelemmel, a pontban rendelkeztem. Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. (10) bekezdése, és a 99. (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. A jelen döntésem, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztettek elő, a közlés utáni 15. napot követő napon külön értesítés nélkül jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. - A pontban az alábbiakra tekintettel rendelkeztem: Fellebbezés esetén DíjR. 2. (4) bekezdése alapján az igazgatási szolgáltatási díj 50 %-át kell fizetni, amely jelen esetben ,- Ft. Természetes személyek és társadalmi szervezetek esetében a jogorvoslati eljárás díja a DíjR. 2. (5) és (7) bekezdései alapján az alapeljárás díjának 1 %-a, azaz 8.700,- Ft. Felterjesztés esetén a másodfokú eljárás során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 2. (5) bekezdése szerint a szakhatóság jogorvoslati díját - amelynek mértéke azonos az elsőfokú eljárás díjtételével - a jogorvoslati eljárást kezdeményező fél az eljárás megindításakor köteles a másodfokon eljáró intézet részére a (3) bekezdésben meghatározottak szerint megfizetni. A Felügyelőség döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. (1)-(2) bekezdése és a Ht. 62. (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 4/A. (1) bekezdése, 4. (7) bekezdése és az 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A Korm. rendelet 34. (2) bekezdése alapján jelen határozatot az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal közölni kell. A környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V.18.) KöM rendelet szerint jelen határozat hatósági nyilvántartásba vételéről intézkedtem határozatom 8.00 pontjában foglaltaknak megfelelően. Székesfehérvár, december 4. dr. Zay Andrea igazgató megbízásából Bognár József engedélyezési igazgatóhelyettes