HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u A. ép. 1/6. Cg.: KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.

Átírás

1 HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u A. ép. 1/6. Cg.: KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 2012.

2 TARTALOMJEGYZÉK KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET... 3 I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betétbiztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés ) Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai ) Az immateriális javak részletezése (fajtánként) ezer Ft-ban Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) ezer Ft-ban Készletek leltára számú melléklet

3 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 A közzététel helye: www. hajdutakarek.hu; Az éves beszámolót Bakk Károly Zoltán számviteli igazgató, pénzügyi szakon, számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet megnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 4026 Debrecen, Bethlen u sz. A. ép. 1/6. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy vállalkozások csoportjára vonatkozik: Egy vállalkozásra Alkalmazottak létszáma átlag fő 130 fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: december A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet július 01.-én jött létre a Hajdúsági Takarékszövetkezet és a Hosszúpályi és Környéke Takarékszövetkezet összeolvadással történő egyesülésével július 01.-ével a takarékszövetkezetbe olvadt a Biharkeresztesi Takarékszövetkezet és a Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet. A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet, (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) EN-I- 757/2011. számú határozata alapján a következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 3

4 pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása, valutával, devizával ide nem értve pénzváltási tevékenységet - váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység), pénzváltási tevékenység. A 2007.évi CXXXVIII. tv. (Bszt.) 111. (2) bekezdés a) pontja alapján függő ügynökként közvetítésre jogosult. A évi LX. tv alapján függő biztosításközvetítői tevékenységet folytathat. A Takarékszövetkezet tevékenysége kiterjed jogi, és nem jogi személyek körére, ezen belül elsősorban természetes személyek körében fejti ki eredményesen a munkáját, míg a jogi ügyfelek száma fokozatos növekedést mutat. A Központi Igazgatás helye 4026 Debrecen, Bethlen Gábor utca A épület 1/6. Telephelyek bemutatása: A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet Kirendeltségei: Hosszúpályi kirendeltség 4274 Hosszúpályi, Bagosi u. 2. Monostorpályi kirendeltség 4275 Monostorpályi, Landler tér 1. Hajdúbagos kirendeltség 4273 Hajdúbagos, Nagy u Sáránd kirendeltség 4272 Sáránd, Nagy u. 50 Mikepércs kirendeltség 4271 Mikepércs, Petőfi u. 78/a. Hajdúszovát kirendeltség 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 2. Tépe kirendeltség 4132 Tépe, Rákóczi u. 1. Derecske kirendeltség 4130 Derecske, Rákóczi u. 3 Debrecen kirendeltség 4026 Debrecen, Bethlen G. u D. ép. Hajdúsámson kirendeltség 4251 Hajdúsámson, Rákóczi u.6. Nyíradony kirendeltség 4254 Nyíradony, Vörösmarty u. 2. Hajdúszoboszló kirendeltség 4200 Hajdúszoboszló, József A. u. 6. Hajdúhadház kirendeltség 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 2/a. Téglás kirendeltség 4243 Téglás, Dózsa György u. 13. Debrecen-Józsai kirendeltség 4030 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 9. Debrecen 2 kirendeltség 4033 Debrecen, Mátyás király u. 29. Bocskaikert kirendeltség 4241 Bocskaikert, Csillag u. 1. Biharkeresztes kirendeltség 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 10. Berekböszörmény kirendeltség 4116 Berekböszörmény, Köztársaság tér 2-4. Körösszegapáti kirendeltség 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 46. Berettyóújfalu kirendeltség 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u Váncsod kirendeltség 4119 Váncsod, Kossuth u. 81. Nagykereki kirendeltség 4127 Nagykereki, Kossuth u. 8. Biharnagybajom kirendeltség 4172 Biharnagybajom, Széchenyi u. 6. Sárrétudvari kirendeltség 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 6. Szerep kirendeltség 4163 Szerep, Kossuth u

5 A Takarékszövetkezetet 7 fős Igazgatóság és 5 fős Felügyelő Bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés Fő Részjegy eft Fő Részjegy eft Természetes személy tagok Jogi személyek Nem nyereségérdekelt szervezet Pénzügyi vállalkozás Összesen A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet tagsága december 31.-én 360 fő, a tagok 99,2 %-át magánszemélyek alkotják. Meghatározó tulajdoni részesedéssel senki nem rendelkezik. A Takarékszövetkezet április 18.-án megtartott Közgyűlése döntött az alaprészjegy ,- Ft összegű mértékéről. A hatályos alapszabály előírásai értelmében egy tag legfeljebb 200 db ,-Ft névértékű részjeggyel rendelkezhet, ennek következtében - a jogszabályokban előírt 200 fős minimális szövetkezeti tagságot figyelembe véve 10 %-ot elérő, vagy azt meghaladó részesedéssel egy takarékszövetkezeti tag sem rendelkezhet. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Leányvállalat: Név: HAJDÚ RENT Kft Saját tőke: eft Jegyzett tőke eft Részesedési arány 100,00 % évi előzetes mérleg szerinti eredménye eft A Takarékszövetkezet tulajdonosa a Takarékbank Zrt.-nek: Név: Takarékbank Zrt Saját tőke: MFt Jegyzett tőke MFt évi előzetes mérleg szerinti eredménye 78 MFt Részesedés összege MFt Részesedési arány 1,219 % Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás: Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 350 eft Banküzlet Zrt. 400 eft CO Portfólió Kft eft KÖT Biztosító Egyesület 200 eft A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm.r. 5

6 Megnevezés Igazgatósági határozat száma Utolsó módosítás időpontja Eszközök és források értékelési szabályzata, sajátos értékelési előírások fejezettel kiegészítve 50/2012/ Leltározási és leltárkészítési szabályzat 53/2010/ Pénz-és értékkezelési szabályzat 17/2011/ Lakossági bankszámla vezetéséről szóló szabályzat 78/2010/ Pénzforgalmi bankszámla vezetéséről szóló szabályzat 79/2010/ Befektetési szabályzat 117/2008/ Kockázatvállalási szabályzat 154/2012/ Szigorú számadású bizonylatok szabályzata 52/2010/ Önköltségszámítási szabályzat 6/2009/ügyv Ügyletminősítési és értékelési, értékvesztése és céltartalék képzési szabályzat 49/2012/ A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra a minősítési szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertettük. 2. Számviteli politika A Takarékszövetkezet a számvitelről szóló évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- előírásai alapján érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretében 15 db szabályzat készült el, ezek közül az értékelési politika, az Eszköz-forrás értékelési szabályzat sajátos értékelési előírások fejezete - közvetlen hatással van a számviteli politikára. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a Takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A Takarékszövetkezet az Szkr. 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamint az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. Az üzleti év január 1.-től december 31.-ig tart. A mérlegkészítés időpontja: január 31. Megfogalmazásra került a zárlati munkák gyakoriságának köre: A Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan elsődlegesen a PSZÁF, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából a tárgyhót követő 10. munkanapig bezárólag az eszköz- és forrásszámláit, valamint költségés eredményszámláit lezárja, azok egyenlegét megállapítja, főkönyvi kivonatot készít. A 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételeket összesíti. A számviteli nyilvántartások havi, negyedéves, illetve éves zárása során a Takarékszövetkezet az alábbi zárlati munkákat végzi el: 6

7 az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása, az analitikus nyilvántartások összesítése, ezek feladása a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése, az értékcsökkenés elszámolása, az eszközök minősítése alapján az értékvesztés képzések és visszaírások elszámolása, a mérlegen kívüli tételek értékelése, minősítése, az utánuk képzendő kockázati céltartalék képzés, főkönyvi kivonat készítése. A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határozta meg a Takarékszövetkezet: Jelentős összegű hibának tekinti a Takarékszövetkezet, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió forintot, ha a mérleg főösszege 2 százaléka nagyobb 500 millió forintnál. Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő hibák és hibahatások, (előjeltől független) együttes összege nem haladja meg a mérleg főösszeg 2 százalékát. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegébe kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. Jelentősnek és tartósnak tekintendő az értékvesztés elszámolása szempontjából: befektetett és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözet, az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözet, vásárolt készleteknél a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskori piaci érték különbözete, ha a könyv szerinti érték a magasabb. A fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegűnek lehet tekinteni az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több mint a 10 százaléka. Jelentősnek tekinthető a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál: ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetének összege magasabb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Nem jelentősnek tekinthető terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál: ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözetének összege kevesebb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Lényeges változásnak tekinthető a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál, ha 7

8 az eszköz, immateriális jószág, különböző okok miatt (más rendszer bevezetése, elemi kár, stb) használhatatlanná válik. Tartósnak tekintendő a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál minden olyan változás, ami 1 éven túli változást mutat. Jelentősnek, tekinthetők a rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok a tételek, melyeknek az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából a szokásos Szövetkezeti eredmény 5 százalékát meghaladják. Ezeket a tételeket a kiegészítő mellékletbe be kell mutatni. Fajlagosan kis értékűnek tekintendőek azok a készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke - kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. Jelentős részarányt képviselnek azon eszközök, melyek után realizált bevétel a tárgyévet megelőző évben a Takarékszövetkezet összes bevételéből elérte, vagy meghaladta a 25 %-ot. Jelentős részarányt képviselnek azon források, melyek után elszámolt, fizetett ráfordítás a tárgyévet megelőző évben a Takarékszövetkezet összes ráfordításából elérte, vagy meghaladta a 25 %-ot. A költségek elszámolására kizárólag az 5.-ös költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a Takarékszövetkezet. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, mely szerint a Takarékszövetkezet az eszközök állományba vételét, üzembe helyezés napjától lineáris, terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a Takarékszövetkezet az ,- Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. A Takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben a FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Meghatározásra került az értékpapírok besorolása a forgóeszközök, avagy a befektetett eszközök közé: A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyeket a Takarékszövetkezet befektetési célból vásárolt, és amelyek a tárgyévet követő évben nem járnak le, nem kerülnek beváltásra, és azokat a Takarékszövetkezet a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik eladni. A forgóeszközök között kell kimutatni azokat a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetéseket, amelyeket a Takarékszövetkezet forgatási célból szerzett be kamatbevétel vagy árfolyamnyereség szerzése céljából. A forgóeszközök között kell kimutatni, továbbá azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. 8

9 A Takarékszövetkezetnek a mérlegkészítés napjáig el kell dönteni, hogy a meglévő értékpapírjait a befektetett pénzügyi eszközök között kívánja-e továbbra is kimutatni. Ha szükséges a két csoport közötti átcsoportosítás, akkor azt végre kell hajtani és főkönyvileg lekönyvelni és a mérlegben a megfelelő soron, szerepeltetni. A 397/2007. (XII. 27.) Kormányrendelet 6. -a, illetve a 250/2000. (XII. 24) Kormányrendelet 7. számú melléklet előírásainak figyelembevételével a Takarékszövetkezet elkészítette, módosította az Eszköz-forrás értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerültek elszámolásra. A Takarékszövetkezet a hitelek esetében ügyfelenként eft összeghatárig egyszerűsített minősítési eljárást alkalmaz. Az egyszerűsített minősítési eljárás során elsődlegesen a fizetési, vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát és a fizetési, törlesztési késedelem rendszerességét veszi figyelembe. Az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozta meg, a bruttó könyv szerinti érték százalékában: a külön figyelendő kategóriában 10,0 %, átlag alatti kategóriában 30,0 %, kétes követeléseknél 70,0 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100,0 %. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képez a folyószámlahitel keret le nem hívott része, ami egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozik. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A Takarékszövetkezet az egyedi minősítés esetén elszámolandó értékvesztés összegét az alábbi sávokban határozza meg: a külön figyelendő kategóriában 1,0 % - 10,0 %, átlag alatti kategóriában 11,0 % - 30,0 %, kétes követeléseknél 31,0 % - 70,0 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél 71,0 % - 100,0 %. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített (problémamentes és a külön figyelendő kategórián kívüli) kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A Takarékszövetkezet a piaci értéken történő értékelést alkalmazza (Sztv.57. (3)). A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait (Sztv. 59/A. ). A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot képez a kockázattal súlyozott kitettségi értékek összegének 1,25%-áig. 9

10 3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet évhez viszonyítva évben számbavételi eljárásait, értékelési módszereit változtatta. A tárgyi eszközök értékcsökkenési elszámolása során egységesítette az egyes eszköz típusok maradvány értékét évtől a tárgyi eszközök maradvány értéke 0, kivéve a járműveket. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslések változásának természetét és összegét nem célszerű számszerűsíteni azok összegszerűsége miatt. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása A Takarékszövetkezetnél évben külső ellenőrző szerv nem tartott vizsgálatot, a belső ellenőrzés jelentős összegű hibát nem állapított meg. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A Takarékszövetkezet mérleg-főösszege a december 31.-i ezer Ft-ról eft-al növekedett, elérte a ezer Ft-ot december 31.-én. A növekedést az alábbi tételek változása okozta: Eszköz oldalon pénzeszközök növekedése bankközi betét elhelyezés növekedése állampapírok állomány növekedése Forrás oldalon: ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedése a saját tőke növekedése eft eft eft eft eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a betét állomány bővüléséből származik. A Takarékszövetkezet 26 kirendeltségével földrajzilag lefedi Hajdú- Bihar megye nagy részét, pénzügyi szolgáltatása eljut a vidéki kis településeken kívül, a megye gazdasági központját jelentő megyeszékhelyre is. Kamatpolitikájának, a szolgáltatások színvonalának emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó lekötött források gyarapodtak, a számlát vezetett ügyfelek száma növekedett. A es évben is tartó gazdasági recesszió következtében a követelés állomány a bázis év szintjén maradt, a hitelezési tevékenység aktivitását befolyásolja az ügyfelek hitelfelvevő képessége (megfelelő fedezet biztosítása, törlesztési hajlandóság változása). A hitel állomány mérséklődését okozta az évközben két alkalommal történt hiteleladás, mely összességében közel eft összegű kölcsön kivezetésével járt, valamint december hónapban az önkormányzati hitelek konszolidációja révén eft összegű kintlévőség szűnt meg. 10

11 a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1. számú tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya adatok ezer Ft Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s Mo Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,8% ,0% 1,2% 2. Állampapírok ,1% ,1% 2,0% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,0% ,9% 0,1% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,6% ,1% -4,5% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,1% ,3% 1,2% 6. Immateriális javak ,0% ,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,6% ,4% -0,2% 8. Saját részvények,egyéb eszközök ,8% ,2% 0,4% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,0% ,0% 0,0% E S Z K Ö Z Ö K , ,0 A Takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezőtlenül alakult az eszközállomány összetétele, mivel az ügyfelekkel szembeni követelések aránya csökkent a bázis évhez viszonyítva. Az állampapírok és hitelintézettel szembeni követelés állomány közel a bázis évi adathoz alakult, a kedvezőbb kamat mérték miatt az állampapír állomány részaránya növekedett, a kölcsön folyósítások fedezetét ez a két eszköz típus adta. Az ügyfelekkel szembeni követelés december 31.-én bruttó értéken eft volt, 11

12 melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. A tárgyévi hitelezés következtében a szabad forrás részaránya a bázis év szintjén maradt, az állampapír és hitelintézetekkel szembeni követelés állomány összevontan 2,1 %-os részarány növekedést mutat. Az eszközállomány összetételében az egyes eszköztételek között évben a bázis évhez viszonyítva nagyarányú elmozdulás nem történt. 2. számú tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása Hitelintézettel és ügyfelekkel szembeni követelések szerkezetének alakulása M E G N E V E Z É S Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,7% ,4% 1,7% 3.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,1% ,9% -0,2% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,2% ,7% -1,5% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ , ,0 A fentieket szemlélteti a következő diagram: A 2. számú tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 1,7 % ponttal növekedtek, melynek oka hogy vizsgált időszakában a Takarékszövetkezet a kedvezőbb bankközi kamat mérték (5,65 6,29 %) miatt szabad pénzeinek egy részét ebben a konstrukcióban helyezte el. 12

13 A Takarékbank Zrt.-nél elhelyezett Invest betét 60 napra lekötött betét, összege eft, kamata évi 6,25 %. A lejárati idő alapján csoportosítva az ügyfelekkel szembeni követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli nettó összegű követelések aránya összességében 27,1 %- ról 26,9 %-ra csökkent, melyet az értékvesztés összegének bővülése okozott. A lakossági ügyfelek az éven túli lejáratú kölcsönöket igénylik, vállalkozások a hosszabb (5 10 év) lejárattal rendelkező konstrukciókat helyezik előtérbe a vállalkozás eredményességét figyelembe véve. Az előző években folyósított hitelek csökkenő lejáratát a tárgyévi folyósítás ellensúlyozni tudta. b. Az eszközállomány minősége 3. számú tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- Problémamentes ,5% ,6% -4,9% Külön figyelendő ,5% ,8% 4,3% Átlag alatti ,4% ,1% 0,7% Kétes ,6% ,1% 0,5% Rossz ,1% ,5% -0,6% Mindösszesen (mérleg+mérl.kiv.) , ,0 Portfolió elemzés minősítés (nettó) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés Mo.% Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,8% ,4% -5,4 Külön figyelendő ,4% ,7% 4,3 Átlag alatti ,1% ,7% 0,6 Kétes ,6% ,0% 0,4 Rossz ,0% ,0% 0,0 Mindösszesen (mérlegt.+mérl.k.) ,0% ,0% Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,74 4,69 A Hpt 86. előírása és a Takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 bruttó értéken december 31.-én eft volt, eft-al több az előző évinél. Nagymértékű állomány bővülés a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitel állomány esetében tapasztalható eft összegben. 5 PSZÁF 8.B. 39.sor. 13

14 Csökkent a háztartásokkal szembeni követelés állomány, eft összegben, kisebb mértékű növekedés tapasztalható a lakossággal szemben eft összegben, mérséklődött az egyéni vállalkozások hitel állománya eft-tal. Nagymértékben emelkedett a bankközi betét állomány eft összegben, a Takarékszövetkezet a tárgyidőszak végén eft összegű 4 70 napos lekötésű bankközi betéttel rendelkezett, valamint az I betétként elhelyezett betét összege eft. A portfólió elemzése során megállapíthatjuk, hogy változás érzékelhető a minősítésben évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a minősítés során bővült a probléma mentes állomány eft-tal, mely főként a hitel állomány növekedésének, új hitelek folyósításának köszönhető. A külön figyelendő állomány növekedése eft összegű, melyet a lakossági, vállalkozói hitelek minőségromlása okozott, amely megjelenik a kategória 4,3 % pontos részarány 1,9 %-os emelkedésében is. Az átlag alatti állomány ( eft) eft-tal növekedett az előző időszakhoz viszonyítva, melyet a kihelyezett hitelek állományában bekövetkezett további minőségromlás okozott. A rossz minősítésű hitelek állománycsökkenése eft összegű, a kétes minősítési kategória bővülése eft. A hitel állomány minősítésének romlását a fogyasztási célra adott kölcsönök törlesztési moráljának negatív irányú változása okozta, a nehezebb gazdasági környezetben (munkanélküliség nagy aránya, dráguló közüzemi díjak, lakosság eladósodottsága) a lakosság törlesztései csúsznak, egyes esetekben elmaradnak. A vállalkozások esetében a kereslet csökkenés okozta termelés visszaesés, a bizonytalan piaci lehetőségek befolyásolják jövedelemtermelő képességüket, így a hitel törlesztési hajlandóságukat is. A minősített követelés állomány változás nettó értéken közel azonos mértékű a bruttó állomány változásának mértékével. A Portfolió elemzés minősítés (nettó) táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan a bázis év szintjén realizálódott, 4,69 "osztályzatot" 6 kaphatott volna. c. Források A Takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy a saját források dinamikusabban emelkedtek, mint az idegen források, a forrásgyűjtés terén a konkurencia (kereskedelmi bankok, Takarékszövetkezetek) magas kamat ígéretével szemben a Takarékszövetkezet nem minden esetben akarja felvenni a versenyt. A betétekért folytatott versenyben a Szövetkezet a mérsékeltebb, reális mértékű kamatokkal dolgozik, ennek ellenére stabil forrást tud tartani. A betét állományban meghatározó az állomány közel negyede - a számlabetét,a vizsgált időszakban nagy összegű betét kiáramlás nem volt. 4/A számú tábla 6 Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 14

15 Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés Mo Mo. Eltérés Saját források ,9% ,5% 0,6% Idegen források ,1% ,5% -0,6% F O R R Á S O K , ,0 A táblázatból megállapítható a saját források arányának 0,6 %-pontos növekedése, melyben megjelenik a Takarékszövetkezet tárgyévi mérleg szerinti eredményének a bázis évi adatot meghaladó teljesülése. Az idegen források 0,6 % pontos részarány csökkenését a betét állomány eft összegű bővülése mellett érte el a Takarékszövetkezet. 4./B számú tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása (Adatok ezer Ft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Tőketartalék Általános tartalék Általános tartalék képzés Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése + Lekötött tartalék képzés + Vagyon értékelés

16 + Tárgyévi mérleg szerinti Mérleg szerinti eredmény eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke A fenti táblázat mutatja a Takarékszövetkezet saját tőke összetételének változását évben. Növekedett a saját tőke összege eft összegben, emelkedett az eredménytartalék összege eft összegben, a Takarékszövetkezet előző évi mérleg szerinti eredményének, valamint a jegyzett tőke leszállításra került összegének eredménytartalékba történő helyezése következtében december 31.-én megképzésre került az általános tartalék összege eft összegben, így az általános tartalék eft lett. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény eft összegben növelte a saját tőke összegét, mely december 31.-én eft. 5. számú tábla Az idegen források összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni röv ,1% ,0% -2,1% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,2% ,7% 3,5% 3.) Egyéb rövid ,5% ,1% -1,4% Rövid lejáratú kötelezettségek ,8% ,8% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,7% ,0% 0,3% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,3% ,1% -0,2% 6.) Egyéb hosszú ,1% ,1% 0,0% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,2% ,2% 0,0% K Ö T E L E Z E T T S É G EK , ,0 Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-al bővült a vizsgált időszakban. Az ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 3,5 % pontos növekedése mellett 1,4 % ponttal csökkent az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek részaránya. A növekedés jelentős része a vállalkozók és lakosság látra szóló és folyószámla betéteinek emelkedéséből származott. 16

17 d. Tőkemegfelelés-ICAAP 7 A Takarékszövetkezet évben jogszabályi változás következtében új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át, mely alapjaiban évben nem módosult, egyes elemei az eltelt időszakhoz igazodva aktualizálva lettek. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek: megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, a Takarékszövetkezet megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. Az integrált takarékszövetkezeteket összefogó Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) kialakította, elfogadta az egységes belső tőkeszámítási modult. Ennek keretében az OTIVA a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének jóváhagyása mellett elkészítette a szükséges szabályzatajánlásokat, a belső tőkekövetelmény számításának metodikáját, módszertanát évben kisebb módosítások (jogszabályi hivatkozásváltozások) következtek be az eljárásokban, alapjaiban nem változott a Takarékszövetkezet által elfogadott szabályzat. A Takarékszövetkezet a modul használatával havonta méri egyes kockázatainak tőke követelményét. Az új tőkekövetelmény számítás alapján tartandó szavatoló tőke összegének alakulását az alábbi táblázat mutatja be: 6. számú tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF Index/ Megnevezés kód eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen ,6% CS0-a Kitettség eredeti értéke ,7% Átlagos kockázati súly 49,6% 45,7% -3,8% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték ,8% CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke ,0% Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 52,1% 47,2% -4,9% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ,4% ebből: hitelezési ,6% működési (alapmutató módszer) ,5% egyéb ,0% Tőkepuffer értéke: max (stressz tesztek, önértékelés) ,0% Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt tőkepufferrel ,0% 7 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 17

18 A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli - kockázati kitettség súlyozott értéke 3,4 %-al csökkent, míg a kockázatok eredeti értéke 4,7 %-al mérséklődött a bázishoz képest. A Takarékszövetkezet kockázatainak tőkeszükséglete 0,6 %-kal csökkent a tárgyévben, melyre hatást gyakorolt a súlyozott kitettség eft-tal történő mérséklődése. Szerény mértékben 3,4 %-al csökkent a hitelezési kockázatok tőkeszükséglete, mely a nettó hitel állomány változásából adódik. A Takarékszövetkezet a szabályzataiban előírt értékvesztést megképezte minősített kintlévőségei után. A működési kockázatok fedezetére számított tőke összege 9,5 % ponttal bővült. Az egyéb (értékpapír, devizaárfolyam) tőke szükséglete 38,0 %-al emelkedett az állomány növekedése következtében. A Takarékszövetkezet összes tőkeszükséglete 2,0 %-kal növekedett a vizsgált időszakban. 7. számú tábla Szavatoló tőkeszámítás és a fizetőképességi mutató Sor szám A szavatoló tőke elemeinek alakulása Megnevezés Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) ,6% 02 Tőketartalék (3A112) ,0% 03 Eredménytartalék ,9% 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv. vagyon Általános tartalék ,4% Általános kockázati céltartalék a kockázattal 06 súlyozott kitettség 1,25%-ig ,6% Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által 07 hitelesítve ,1% 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) Immateriális javak, a LT megh.-nál figyelembe vettek kivételével ,7% 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE ,4% 12 Alárendelt kölcsöntőke ,0% 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkeelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE ,0% 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A ,2% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) ,2%

19 21 Fizetőképességi mutató - TMM hitelezési kockázat szintjén 14,19% 16,44% 2,25% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 12,13% 13,70% 1,57% 23 TMM-SREP 12,13% 14,05% 1,92% A Takarékszövetkezet tőkemegfelelési mutatója a 2. pillér alatt (SREP) 14,05 %, az előirt 8,0 %-al szemben, az előző évhez viszonyítva 1,92 %-kal bővült. A hitelezési kockázat szintjén a mutató 16,44 %. Az ICAAP tőkepuffer számítás eft összegű tőkét indukál (belső önértékelés számítás). e. Jövedelmezőség A Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye eft, a bázis évhez viszonyítva eft-tal növekedett. A nyereség növekedése az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: 8. számú tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Sor szám Tényező megnevezése A tényező hatása az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és befektetési szolgáltatás fedezete Általános igazgatási költségek a - Ebből: személyi jellegű ráfordítás Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalékképzés MKT-re Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesedés Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredmény alakulása Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredmény Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

20 A táblázatban a kamatkülönbözet növekedést a kihelyezett hitelállomány nagysága, és kamatozás szerinti megoszlása, valamint a forrásokon belül a látraszóló betétek részarány növekedése okozta. A Takarékszövetkezet kamatmarge évben az előző évhez viszonyítva, 1,1 %-kal növekedett. A jutalék bevételek 114,6 %-on teljesültek a bázisévhez viszonyítva, a jutalék ráfordítások 19,1 %-al növekedtek, így a nettó jutalék eredmény növelte a tárgy évi eredmény összegét. Az általános igazgatási költségek 20,7 %-os növekedése csökkentette az adózás előtti eredményt eft összegben. A tárgyévben elszámolt értékcsökkenés eft összegben mérsékelte az eredményt. Befolyásolta a tárgy évi nyereség alakulását a követelésekre elszámolt értékvesztés képzés, mely eft-tal mérsékelte, az értékvesztés visszaírás eft-tal növelte az eredmény összegét az előző évi adatokhoz viszonyítva. A bevétel megoszlása üzletágak szerint Üzletág Mo.% Mo.:% Hitel ,5% ,0% Állampapírok ,6% ,1% Bankközi betétek ,0% ,2% Egyéb ,3% ,1% Jutalékos bevételek ,6% ,6% Ebből: - folyószámla vezetés ,0% ,1% - megbízásos betét ,1% ,0% - bankkártya ,4% ,5% - valutaváltás 0,0% 0,0% - biztosítás ,6% ,5% - bankgarancia ,4% ,2% - hitelekkel kapcsolatos ,0% ,6% - home banking 0,0% 0,0% - egyéb ,1% ,7% A fenti táblázat mutatja a Takarékszövetkezet bevételeinek összetételét, és a különböző üzletágak által teljesített eredmények részarány változását. A bevételek 52,0 %-át a hitelek kamat és kamatjellegű bevételei alkotják, az előző évhez képest a részarány csökkent. Az állampapírok és bankközi betétek kamatainak részaránya emelkedett. Osztalék bevételt a Takarékszövetkezet a tárgy évben eft összegben számolt el. 20

21 A jutalékból származó bevételek döntő részét a folyószámla vezetés után felszámított jutalék és díj összege teszi ki, valamint jelentős tételt képez a hitelezési tevékenység során az ügyfelektől beszedett jutalék bevétel, melyet növelt a hitelállomány minősítésének romlása miatt ügyfelek részére kiküldött fizetési felszólítások díja. Továbbra is jelentős részt képvisel a Signál Biztosító Zrt.-től a megkötött hitelfedezeti életbiztosítások után kapott jutalék mértéke, mely évben eft, valamint a KÖT biztosítások jutalék bevétele eft. A bankkártya forgalmazás jutalék bevétele növekvő tendenciát mutat, a évi bevétel eft, ezen üzletág jutalék bevételének növekedésében szerepet játszik a Takarékszövetkezet által üzemeltetett 18 darab ATM terminál forgalma. 9. számú tábla Jövedelmezőségi mutatószámok Jövedelmezőségi mutatószámok adatok: %-ban Sor szám Megnevezés Me Eltérés+,- Jövedelmezőségi mutatók 1 Bevételarányos nyereség % 9,3% 10,8% 1,5% 2 Eszközarányos bevétel % 11,0% 13,0% 2,0% 3 Eszközarányos nyereség % 1,0% 1,4% 0,4% 4 Saját tőke arányos nyereség % 11,3% 14,2% 2,9% A bevételarányos eredmény 1,5 %-ponttal, a saját tőke arányos nyereség 2,9 %-kal bővült a tárgyévben. Az eszközarányos bevétel 2,0 %-ponttal növekedett. A mutatók az előző évhez képest általánosságban javulást mutatnak, melynek oka az adózás előtti eredmény eft összegű emelkedése. f. Likviditás évben a Takarékszövetkezet tartalékolási kötelezettségét az alábbiak szerint teljesítette. A tartalékköteles források 100 %-át készpénzben és számlapénzben kellett elhelyezni. A tartalék köteles források alapját a 2 éven belül lejáró betétek adják, a megképzendő tartalékráta 2,0 % mértékű. A teljesítendő kötelező tartalék összeget március 01.-től a Magyar Nemzeti Bank számolja a megelőző második hónap utolsó napján teljesült betéti adatok alapján, melyet közöl a számlavezető Takarékbank Zrt.-vel. A Takarékbank Zrt. figyeli a Takarékszövetkezet kötelező tartalék teljesítését. A Magyar Nemzeti Bank az általa üzemeltetett EBEAD rendszerben teszi elérhetővé a kötelező tartalékkal kapcsolatos számításait, adatait. A Takarékszövetkezet évben minden hónapban teljesítette tartalékolási kötelezettségét, áthidaló hitelt nem vett igénybe. 21

22 10. számú tábla Kötelező jegybanki tartalék teljesítése Időszak Kötelező tartalék eft Teljesítés eft Eltérés eft Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Év átlag A pénzeszközök alakulását az alábbi diagram szemlélteti: 4. számú diagram Kötelező tartalék teljesítése évben

23 II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok 1. Általános előírások szerinti bemutatások a. Össze nem hasonlítható adatok a mérlegben A mérlegsorok tartalma az előző évhez viszonyítva nem változott. b. Tételátrendezések helyei A mérlegben saját elhatározásból tételátrendezés nem történt, a főkönyvi kivonat alapján a korábbi év gyakorlatának megfelelően történt a mérleg összeállítása. c. Értékelési eljárás megváltoztatásából származó eltérések Az előző évhez viszonyítva a mérlegtételek értékelése változott a tárgyi eszközök esetében, a maradványértékek egységesítésre kerültek. A korábbi egyesülések következtében a tárgyi eszközök eltérő maradványértéken szerepelnek a nyilvántartásba, évben a Számviteli politika módosítása során egységes érték került meghatározásra. 2. Tételes bemutatások a mérleghez a. Immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása 11. számú tábla a. Immateriális javak, tárgyi eszközök állományának alakulása (Szt.91 d.) Megnevezés Immateriális javak Ingatlanok 23 Műszaki berendezések Beruházások Beruházási előleg 1. Bruttó érték Nyitó Növekedés ebből átsorolás Csökkenés ebből átsorolás Záró Halmozott értékcsökkenés (beruházási előlegnél értékvesztés) Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Tárgyévi écs Nettó érték Nyitó Növekedés Csökkenés Záró

24 A tárgyi eszközök, immateriális javak bruttó értékének jelentős változását a tárgyévben aktivált beruházások mellett a tárgyév végén elvégzett tételes leltározást követő tárgyi eszköz selejtezés során kivezetett értékek okozták. A terven felüli értékcsökkenést egyrészről a selejtezési kivezetés, másrészről a maradványértékek módosulása okozta évben immateriális javakat és a tárgyi eszközöket érintő átsorolás nem történt. b. Immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenések alakulása 12. számú tábla Megnevezés b. Elszámolt értékcsökkenési leírás részletezése Immateriális javak Ingatlanok Műszaki berendezések Beruházások 1. Terv szerinti összesen a) lineáris b) degresszív c) teljesítmény arányos d) egyéb (kisértékű) Terven felüli écs TFÉCS. visszaírása 4. Elszámolt tárgyévi écs c. Befektetett pénzügyi eszközök alakulása A Takarékszövetkezet befektetései az alábbiak szerint alakultak: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. M-Telekom Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Banküzlet Zrt CO Portfólió Kft. KÖT Biztosító Egyesület HAJDÚ RENT Kft eft eft 350 eft 400 eft eft 200 eft eft. A Takarékszövetkezet pénzügyi befektetései között többségi vagy befolyásoló részesedés a HAJDÚ RENT Kft.-ben van, ahol a Szövetkezet 100 %-os tulajdonos évben a Kft tőkéjét a Takarékszövetkezet a évi eft-ról eft-ra növelte. A járulékos vállalkozás tőke emelése egyrészről pénzeszköz juttatásával, másrészről a Takarékszövetkezet által korábban megvásárolt ingatlan apportálásával történt. Az M-Telekom részvények piaci értékéhez igazodva eft, a HAJDÚ RENT Kft befektetése után eft értékvesztés került megképzésre, így a járulékos vállalkozásban lévő befektetés értéke megegyezik a kft saját tőkéjével. A többi befektetésben többségi vagy befolyásoló részesedése a Takarékszövetkezetnek nincs. 24

25 A beszámolási időszakban befektetés értékesítésére nem került sor. d. Egyéb követelések Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg eft Tárgyévi társasági adó Előző évi társasági adó Előző évi hitelintézeti különadó Hitelintézeti járadék Iparűzési adó Kommunális adó Magán nyugdíjpénztárral kapcsolatos elszámolás Bankkártya elszámolási számla VIBER átvezetési számla Tárgyi eszköz hídszámla Költségvetési kiutalási igények Széchenyi kártyahitel tám. elszám. számla TB-vel szembeni követelések Belföldi vevők Más Takarékszövetkezettel szembeni követelés Egyéb követelések lakossággal szemben Munkabér előleg Egyéb beszerzésre kiadott előleg Zálogház elszámolási számla Bankkártya elszámolási számla Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elszámolási számla Rendezetlen tételek Rendezetlen tételek hitelekkel kapcsolatos Egyéb követelések értékvesztése Összesen e. Egyéb kötelezettségek Főkönyvi számlaszám Megnevezés Összeg eft Konzorciális hitelezésből származó kötelezettség * Munkaviszonyból származó SZJA elszámolás Rehabilitációs foglalkoztatási hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Cégautó adó Gépjárműadó Fizetendő Áfa * Szociális hozzájárulási adó Belföldi szállítók

26 46214 Vevőktől kapott előleg Munkáltatói hit. elszámolási technikai számla * Kötelezettségek lakossággal szemben * Társadalombiztosítási kötelezettség Önkéntes pénztárakkal szembeni kötelezettség * Munkáltató terhelő EHO Érdekképviseleti kötelezettség * Alaprészjegy kifizetendő osztaléka Kilépett, törölt tagok részjegy-elszámolás Részjegytőke évközi változása Részjegy éven belüli lejárattal Hitel-elszámolási technikai számla Betételszámolási technikai számla Pénzforgalmi technikai számla Egyéb pü-i szolgáltatás passzív elszámolás GIRO-ból fogadott tételek IG2-ből fogadott azonosítatlan tételek Refinanszírozási forrás elszámolási számla Konzorciális hitel saját törl. elsz. számla Indított deviza átutalások elszámolása Rendelkezésre tartott összegek Rendezetlen tételek Értékpapír átvezetési számla Értékpapír forgalmazás elszámolása Postai forgalom elszámolása évi eredmény utáni osztalék Összesen f. Egyéb a mérlegtételekhez kapcsolódó tételes kiegészítés A Takarékszövetkezet évben nem alkalmazta az értékhelyesbítést tárgyi eszközeinek értékének megállapításánál. A Takarékszövetkezet céltartalék-képzését az V.2. pont tartalmazza. Az aktív és passzív időbeli elhatárolások összetevői és ezek időbeli alakulásának a bemutatása: 26

27 Megnevezés év év Eltérés +,- Központi költségvetéssel szembeni követelések után Helyi önkormányzattal szembeni követelések után Hitelintézetekkel szembeni követelések után Hitelintézetekkel szembeni deviza követelések után Nem pénzügyi vállalatoktól kapott kamatok elhat Jegybankkal szembeni bev. aktív időbeli elhat Lakosságtól kapott kamatok elhatárolása Egyéni vállalkozóktól kapott kamatok elhatárolása PBBS int. szembeni bev. aktív időbeli elhatárolás Háztartásokat segítő nonprofit váll. bev. aktív időb Egyéb Bevételek aktív időbeli elhatárolása összesen Nem pénzügyi vállalatok egyéb ráfordítás elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 0 Aktív időbeli elhatárolások összesen Bevételek passzív időbeli elhatárolása 0 Hitelintézetnek fizetett kamat Nem pénzügyi vállalkozásoknak fizetett kamat Lakosságnak fizetett kamat Egyéni vállalkozóknak fizetett kamat Nonprofit szervezeteknek fizetett kamat PBBS intézménynek fizetett kamat Önkormányzatoknak fizetett kamat Deviza betétek után fizetett kamat Egyéb ráfordítások passzív időbeli elhatárolás TL kamat Költségek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Passzív időbeli elhatárolás összesen A Takarékszövetkezet nem képzett lekötött tartalékot évben. 27