ÉVES BESZÁMOLÓ 2013.

Átírás

1 BALMAZÚJVÁROS ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET Cg: Balmazújváros, Veres Péter u. 3. Internet: ÉVES BESZÁMOLÓ Mérleg Eredmény-kimutatás Kiegészítő melléklet Könyvvizsgálói jelentés...

2 TARTALOMJEGYZÉK MÉRLEG... 3 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 8 Költségnemek... Hiba! A könyvjelző nem létezik. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékozta tó rész... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 1. Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betét biztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés: nem leges! Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai: Az immateriális javak részletezése (fajtánként) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) Készletek leltára sz. mell. CASH FLOW KIMUTATÁS KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

3 MÉRLEG KSH: Cg.: Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet MÉRLEG adatok: ezer Ft-ban S.sz.M e g n e v e z és 2012.év 2013.év a. b. c. d. E S Z K Ö Z Ö K ( A K T Í V Á K ) 01 1.Pénzeszközök Állampapírok a) forgatási célú b) befektetési célú 05 2/A. Állampapírok értékelési különbözete Hitelintézetekkel szembeni követelések a) látra szóló 0 08 b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból ba) éven belüli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 bb) éven túli lejáratú Ebből:- kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 18 - elszámolóházzal szemben 19 c) befektetési szolgáltatásból 20 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 21 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz elszámolóházzal szemben 23 3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete Ügyfelekkel szembeni követelések a) pénzügyi szolgáltatásból aa) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 28 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 29 ab) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 32 b) befektetési szolgáltatásból Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 34 -egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 35 ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köv. 36 bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. 37 bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szemben bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 38 szembeni követelés 39 be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés 40 4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete 0 0

4 41 5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is 0 0 a) Helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott 42 értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat) aa) forgatási célú 44 ab) befektetési célú 45 b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok ba) forgatási célú 47 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 48 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások által kibocsátott 49 - visszavásárolt saját kibocsátású 50 bb) befektetési célú 51 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 52 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások által kibocsátott 53 5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete Részvények és más változó hozamú értékpapírok a) részvények, részesedések forgatási célra 56 Ebből:- kapcsolt vállalkozás által kibocsátott 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozások által kibocsátott 58 b) változó hozamú értékpapírok ba) forgatási célú 60 bb) befektetési célú 61 6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete Részvények, részesedések befektetési célra a) részvények, részesedések befektetési célra Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése 66 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 67 7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban a) részvények, részesedések befektetési célra 0 70 Ebből: -hitelintézetekben lévő részesedés 71 b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítés 72 Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés Immateriális javak a) immateriális javak b) immateriális javak értékhelyesbítése Tárgyi eszközök a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök aa) ingatlanok ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek ac) beruházások 0 81 ad) beruházásra adott előlegek 0 82 b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi e ba) ingatlanok 84 bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek bc) beruházások 86 bd) beruházásra adott előlegek 87 c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése Saját részvények

5 Egyéb eszközök a) készletek b) egyéb követelések Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni 93 követelés 94 12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete /B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete Aktív időbeli elhatárolások a) bevételek aktív időbeli elhatárolása b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása c) halasztott ráfordítások 100 Eszközök összesen Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK [1+2.a)+3.a)+3.ba)+3.c)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba) a 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei] BEFEKTETETT ESZKÖZÖK (2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb) a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei] F O R R Á S O K (PASSZÍVÁK ) Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek a) látra szóló 03 b) meghatározott időre lekötött ba) éven belüli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 06 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 08 - elszámolóházzal szemben 09 bb) éven túli lejáratú Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 11 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz MNB-vel szemben 13 - elszámolóházzal szemben 14 c) befektetési szolgáltatásból 15 Ebből: kapcsolt vállalkozással szemben 16 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 17 - elszámolóházzal szemben 18 1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 19 2.Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek a) takarékbetétek aa) látra szóló ab) éven belüli lejáratú ac) éven túli lejáratú b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból ba) látra szóló Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 27 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 28 bb) éven belüli lejáratú 29 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

6 30 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 31 bc) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 33 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 34 c) befektetési szolgáltatásból Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 36 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 37 ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó köt. 38 cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó k. cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni 39 kötelezettség cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel 40 szembeni kötelezettség 41 ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség 42 2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete 43 3.Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség a) kibocsátott kötvények aa) éven belüli lejáratú 46 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 47 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 48 ab) éven túli lejáratú 49 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 50 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 51 b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok ba) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 54 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 55 bb) éven túli lejáratú 0 56 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 57 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Tpt. szerint értékpapírnak 58 nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok ca) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 61 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz. 62 cb) éven túli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 64 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalakozással sz Egyéb kötelezettségek a) éven belüli lejáratú Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 68 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 0 70 b) éven túli lejáratú 71 Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 72 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz. 73 4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások a) bevételek passzív időbeli elhatárolása 76 b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása c) halasztott bevételek 42 17

7 78 6. Céltartalékok a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre 80 b) kockázati céltartalék függő és jövőbeni kötelezettségekre c) általános kockázati céltartalék 82 d) egyéb céltartalék Hátrasorolt kötelezettségek a) alárendelt kölcsöntőke 0 85 Ebből: -kapcsolt vállalkozással szemben 86 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 87 b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása 88 c) egyéb hátrasorolt kötelezettség Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben 90 - egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással sz Jegyzett tőke Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) Tőketartalék a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió) 96 b) egyéb Általános tartalék Eredménytartalék (+,-) Lekötött tartalék Értékelési tartalék a) értékhelyesbítés értékelési tartaléka b) valós értékelés értékelési tartaléka Mérleg szerinti eredmény (+,-) Források összesen Ebből: - RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.a)+1.ba)+1.c)+1/A+2.aa)+2.ab)+2.ba)+2.bb)+2.c)+3.aa)+3.ba+3.ca)+4.a)+4/A] HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK [1.bb)+2.ac)+2.bc)+3.ab)+3.bb)+3.cb)+4.b)+7] SAJÁT TŐKE ( , ,-15) Balmazújváros, május a vállalkozás vezetője

8 EREDMÉNYKIMUTATÁS KSH: Cg.: Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet adatok ezer Ft.-ban E R E D M É N Y K I M U T A T Á S I. (függőleges tagolás) S.sz. M e g n e v e z é s 2012.év 2013.év a. b. c. d Kapott kamatok és kamatjellegű bevételek a) rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott (járó) kamatbevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 05. b) egyéb kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 11. KAMATKÜLÖNBÖZET (1-2) Bevételek értékpapírokból a) bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalék, részesedés) 14. b) bevételek kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés) c) bevételek egyéb részesedésekből (osztalék, részesedés) Kapott (járó) jutalék- és díjbevételek a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 20. b) befektetési szolgáltatások bevételeiből (kivéve a kereskedési tevékenység bevételét) 21. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól Fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások a) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 27. b) befektetési szolgáltatások ráfordításaiból (kivéve a kereskedési tevékenység ráfordításait)

9 28. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Pénzügyi műveletek nettó eredménye [6.a)-6.b)+6.c)-6.d)] a) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól értékelési különbözet 35. b) egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaiból Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak értékelési különbözet c) befektetési szolgáltatás bevételeiből (kereskedési 39. tevékenység bevétele) 40. Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól forgatási célú értékpapírok értékvesztésének visszaírása értékelési különbözet d) befektetési szolgáltatás ráfordításaiból (kereskedési 44. tevékenység ráfordításai) 45. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak forgatási célú értékpapírok értékvesztése értékelési különbözet Egyéb bevételek üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételei Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól 53. b) egyéb bevételek Ebből: - kapcsolt vállalkozástól egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól készletek értékvesztésének visszaírása Általános igazgatási költségek a) személyi jellegű ráfordítások aa) bérköltség ab) személyi jellegű egyéb kifizetések Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek 63. ac) bérjárulékok Ebből: - társadalombiztosítási költségek = nyugdíjjal kapcsolatos költségek b) egyéb igazgatási költségek (anyagjellegű ráfordítások) Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből a) nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordítási

10 70. Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak 72. b) egyéb ráfordítások Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak készletek értékvesztése 11. Értékvesztés követelések után és kockázati céltartalék képzés 76. a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre a) értékvesztés követelések után b) kockázati céltartalék képzés a függő és biztos (jövőbeni) 78. kötelezettségekre Értékvesztés visszaírása követelések után és kockázati céltartalék felhasználása a függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre 80. a) értékvesztés visszaírása követelések után b) kockázati céltartalék képzés felhasználása a függő és biztos 81. (jövőbeni) kötelezettségekre /A. Általános kockázati céltartalék felhasználás értéke 13. Értékvesztés a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Értékvesztés visszaírása a befektetési célú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kapcsolt- és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban való részvények, részesedések után Szokásos (üzleti) tevékenység eredménye Ebből: - PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [ ,-6+7.b) b) ] NEM PÉNZÜGYI ÉS BEFEKTETÉSI SZOLGÁLTATÁS EREDMÉNYE [7.a) - 10.a)] Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások Rendkívüli eredmény (16-17) Adózás előtti eredmény (+,-15+,-18) Adófizetési kötelezettség Adózott eredmény (+,-19-20) Általános tartalékképzés, felhasználás (+,-) Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék és részesedés Ebből: - kapcsolt vállalkozásnak egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak Mérleg szerinti eredmény (+,-21-/ ) Kelt, Balmazújváros, 2014.május a vállalkozás vezetõje

11 KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót (Név: Juhász Imre Lajosné, leánykori név: Hűse Mária, Lakcím: 4060 Balmazújváros, Nádudvari u. 77.) főkönyvelő, pénzügyi szakon számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: Balmazújváros és Vidéke Takarékszövetkezet Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye Balmazújváros A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy Egy vállalkozásra vállalkozások csoportjára vonatkozik: Alkalmazottak létszáma 2013.átlag fő 45 A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve nagyságrendje A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: december A takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013.évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján az MNB (jogelőd Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete) által engedélyezett 3 következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, - ideértve a faktorálást, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) A évi LX. tv alapján függő biztosításközvetítői tevékenységet folytathat. A takarékszövetkezet tevékenységét elsősorban természetes személyek körében fejti ki, a jogi 1 Az Sztv. 88..(8) bekezdés szerinti közlés 2 Az Sztv. 88. (1), 89. (5) szerint 3 PSZÁF E/1735/2005. számú határozat

12 személyiségű ügyfelek száma azonban emelkedő tendenciát mutat. A tevékenység központja 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 3. sz. alatt van. Kirendeltségek: 4060 Balmazújváros, Veres Péter u. 3. sz Nagyhegyes, Kossuth u. 1. sz Hortobágy, Petőfi tér 3. sz Ebes, Ady Endre u. 2/a. sz Hajdúszoboszló, Hősök tere 15. sz Debrecen, Kishegyesi út 46. sz Debrecen, Hatvan u. 39. sz. A takarékszövetkezetet 7 fős igazgatóság és 4 fős felügyelő-bizottság irányítja. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés 2012.XII XII.31. Fő Részjegy EFt Fő Részjegy EFt Jogi személy természetes személy tagok Összesen: A Szövetkezeti Hitelintézet tagja lehet minden nagykorú természetes személy, továbbá bármely belföldi és külföldi jogi személy is, az alábbiakat figyelembe véve: A szövetkezetnél a nyitott tagság elve alapján bárki kérheti tagfelvételét ugyan, de ha nem teljesíti az Alapszabályban előírt feltételeket (azon ismérveket, amelyek a tagfelvételi kérelmek elbírálása során irányadók), akkor a szövetkezet elutasíthatja a tag felvételét. A tagfelvételt az Igazgatóság indokolt esetben megtagadhatja. Indokolt eset különösen, ha az igazgatóság megítélése szerint a tag(ok) felvétele a takarékszövetkezet működését veszélyeztetné, illetve ha a jegyzett tőke további növelése az Igazgatóság megítélése szerint nem indokolt, illetve ha a kérelmezőnek a Takarékszövetkezettel korábban semmilyen üzleti, gazdasági kapcsolata nem volt. Üzleti, gazdasági kapcsolatnak minősül, ha a kérelmező korábban legalább 1 millió forint összegű betétet helyezett el, vagy legalább 1 millió forint összegű bankkölcsönt kapott, vagy a számláját legalább egy évre a Takarékszövetkezetnél vezeti. A tagok felvételénél, továbbá a tagok jogainak és kötelességeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A jogi személyek száma nem haladhatja meg a tagok számának 1/3-át. A 14. életévét betöltött kiskorú személy belépéséhez törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A Hitelintézeti törvény alapján a szövetkezeti formában működő hitelintézet esetén, így a Takarékszövetkezetnél is minimum 200 fős taglétszám kötelező. A fenti táblázatból jól látható, hogy a Takarékszövetkezet megfelel a kritériumnak, hiszen a évi taglétszám 350 fő. A tagok között kizárólag csak természetes személyek szerepelnek. A Szövetkezeti Hitelintézeti tag vagyoni hozzájárulását, illetve az erre vonatkozó kötelezettségvállalást a részjegy jeleníti meg. A tag belépésekor legalább egy részjegyet köteles jegyezni és befizetni. Egy részjegy összege Ft (azaz Tízezer) forint. A részjegyek névértéke csak azonos összegű lehet. A részjegy másra a Szövetkezeti Hitelintézettagja, valamint a Szövetkezeti Hitelintézetbe tagként belépő személy kivételével, ha tag részjegyét vásárolja meg nem ruházható át, és a Szövetkezeti Hitelintézeti tagnak harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettsége miatt

13 bírósági végrehajtás alá nem vonható. A Szövetkezeti Hitelintézet jegyzett tőkéjében 1 tulajdonosnak a közvetett és közvetlen tulajdoni hányada (részesedése) a Magyar Állam, a Magyar Fejlesztési Bank, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete, valamint az Országos Betétbiztosítási Alap kivételével nem lehet több 15%-nál. Meghatározó tulajdoni részesedéssel senki nem rendelkezik. A részjegy a Szövetkezeti Hitelintézet adózott eredményéből részesedésre jogosít. A részjegy utáni részesedés mértékét, a kifizetés időpontját és módját a közgyűlés évente, a mérlegelfogadó közgyűlésen határozza meg. A Szövetkezeti Hitelintézet részesedést azon részjegyek után fizet, amelyek a Szövetkezeti Hitelintézet saját tőkéjének a mérleggel érintett üzleti év december 31-én részét képezték. Az elmúlt évben e Ft osztalék került számfejtésre, míg tárgyévben e Ft a kifizetni tervezett osztalék. A tagsági jogviszony megszűnik, ha: a) a tag a Szövetkezeti Hitelintézetből kilép. A kilépési szándékot az igazgatóságnak írásban kell bejelenteni. A tagi jogviszony a kilépésre vonatkozó bejelentést követő 90. napon szűnik meg. b) a tag a vagyoni hozzájárulását az alapszabályban (közgyűlési határozatban) meghatározott időpontig nem teljesítette, c) a tag meghal (megszűnik), d) a Szövetkezeti Hitelintézet a tagot kizárja, e) a Szövetkezeti Hitelintézet átalakulással vagy jogutód nélkül megszűnik, f) ha a tag részjegyét az alapszabályban megállapított összegre az ott meghatározott időpontig nem egészíti ki. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásának bemutatása: 4 Mó Ft Név: Balmaz-Takinvest Kft. Saját tőke: Jegyzett tőke: mérleg szerinti eredmény: Részesedési arány: 100 % A saját tőke tőkepótlással rendezésre kerül ben, ezen tőkepótlást a kiegészítő melléklet a Befektetett pénzügyi eszközök alakulása résznél mutatja be. Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozások i adatai: Mó Ft Név: MTB Zrt. Garantiqa Takszoft Hitelgarancia Banküzlet Zrt. Kft. Zrt. Saját tőke: , , ,500 - Jegyzett tőke 3.390, ,600 79,200 - Részesedési arány 0,4713% 0,0128% 0,13% 4 Sztv. 89. (1) a) alapján

14 A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 5 Megnevezés Igazgatósági határozat száma Utolsó mód. Eszközök, források és mérlegen kívüli 116/ tételek értékelési szabályzata (10/2013 közvetlen hatályú szab.) Számviteli rend 116/ (1/2013 közvetlen hatályú szab.) Számviteli politika 116/ (9/2013. közvetlen hatályú szab.) Számlarend 116/ Fedezetértékelési szabályzat 116/ Monitoring, Eszközértékelési, 116/ Értékvesztés-elszámolási és Céltartalék-képzési Szabályzat Eszközök, források és mérlegen kívüli 116/ tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata Pénz-és értékkezelési szabályzat 64/ Számlavezetésre vonatkozó 34/ Befektetési 114/ Kockázatkezelési 116/ Szigorú számadású bizonylatok 94/ szabályzata Kockázatvállalási szabályzat 30/ Kockázatvállalási szabályzat 1. sz. 98/ melléklet (termék és ágazati limitek) Hitelezési szabályzat 52/ A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertetünk. 2. Számviteli politika A takarékszövetkezet a számvitelről szóló 2000.évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretében az alábbi kötelező szabályzatok készültek el, ezek közül az Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzata közvetlen hatással van a számviteli politikára. A számviteli szabályozás keretébe A szabályzatok kiadási módja tartozó szabályzatok Számviteli Rend SZHISZ által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Számviteli Politika Takarékbank által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Eszközök, források és mérlegen kívüli Takarékbank által kiadott szabályzat, a 5 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Kormányrendelet

15 tételek értékelési szabályzata Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatának keretében, sajátos értékelési előírások címen: Fedezetértékelési szabályzat Takarékbank által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetetten hatályos Monitoring-, Eszközértékelési-, Takarékbank által kiadott szabályzat, a Értékvesztés-elszámolási -, és Hitelintézeteknél közvetetten hatályos Céltartalék-képzési Szabályzat Számlarend és számlatükör Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek leltárkészítési és leltározási szabályzata Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat Pénz- és értékkezelési szabályzat Szigorú számadású nyomtatványok kezelésének szabályzata Határidős, opciós és swap ügyletekről, valamint a fedezeti ügyletek meghatározásáról és elkülönített kezeléséről szóló szabályzat Integrációs konszolidációs számviteli politika Az egyes Hitelintézetek konszolidációs körére vonatkozó konszolidációs számviteli politika Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat, amennyiben a Hitelintézet végez ilyen jellegű tevékenységet Takarékbank által kiadott szabályzat, a Hitelintézeteknél közvetlenül hatályos Kötelező, de a Hitelintézet által meghatározott tartalmú szabályzat Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A beszámoló összeállításának szabályrendszere és főbb jellemzői A takarékszövetkezet a Szkr. értelmében az 1. sz. melléklete szerinti mérlegből, a 2. sz. melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamint az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. A mérlegkészítés időpontja: A zárlati munkák gyakorisága, mélysége a következő: A hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak megfelelően a Hitelintézet havi gyakorisággal végzi el a főkönyvi zárlati munkálatokat. Ennek keretében a 250/2000. (XII. 24.) kormányrendelettel összhangban a következő feladatokat hajtja végre: - Aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása - Analitikus és főkönyvi nyilvántartások egyeztetése - Az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi

16 könyvelés részére a szükséges esetekben - Deviza eszközök és források átértékelése, árfolyam különbözetek elszámolása - Értékvesztés, értékvesztés visszaírása és céltartalék állományváltozások elszámolása - Értékcsökkenés elszámolása - A mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése. - Mérlegen kívüli ügyletek értékelése - Főkönyvi kivonat elkészítése - Főkönyvi számlák technikai zárása (egyenleg meghatározását értve alatta) A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határoztuk meg: A lényegesség elvével összhangban jelentős összegűnek minősül a hiba, ha a feltárás évében, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások eredményt, és/vagy saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegétől függően az alábbiak szerint alakul: Az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszege Hibák eredményt, saját tőkét módosító értéke mérlegfőösszeg > 25 Mrd HUF Jelentős összegű hiba > 500 MHUF 25 Mrd HUF > mérlegfőösszeg > 50 MHUF Jelentős összegű hiba > mérlegfőösszeg 2%-a 50 MHUF > mérlegfőösszeg Jelentős összegű hiba > 1 MHUF A költségek elszámolására kizárólag a költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a takarékszövetkezet, az un. vezetői számvitel még nem került kialakítására. Az értékcsökkenés elszámolásának szabályai és módszere A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, ami lineáris, időarányos és alapja az eszközök bruttó értéke. Az értékcsökkenés elszámolása havonként történik, a tárgyhavi nyitóállomány alapján. Az immateriális javak közül a szellemi termékek leírásának idejét 5 évben határozta meg a takarékszövetkezet. A Szt. 80. (2) bekezdés alapján biztosított lehetőséggel élve a takarékszövetkezet a 100 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. (2006. január 1-től) Alkalmazott értékelési eljárások A takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Az értékpapírok besorolását a forgóeszközök vagy a befektetett eszközök közé a beszerzés céljától függően az analitikus nyilvántartásban történő minősítéssel határozza meg. A Takarékbank Zrt. a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: ISz Tv.) 1. (4) és 15. (2) a) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően meghatározta az ügyletminősítés és az értékvesztés elszámolás/céltartalék képzés szabályait, melyet Takarékszövetkezetünknek kötelezően alkalmazni kell. A szabályzat január 1.-től lépett hatályba, viszont már a évi

17 mérlegbeszámoló elkészítésekor alkalmaznunk kell. A szabályzat hatálya alá tartozó kintlévőségeket, befektetéseket, követelések fejében kapott készleteket és mérlegen kívüli vállalt kötelezettségeket a Takarékszövetkezet negyedévente minősíti. A Takarékszövetkezet a szavatoló tőke 1%-át meg nem haladó kintlévőségeit a csoportos egyszerűsített értékelés alapján minősíti, míg a fenti összeghatárt meghaladó ügyleteknek az egyedi minősítési eljárás szabályai szerint történik a minősítése. Összeghatártól függetlenül egyedileg kerülnek értékelésre a három éves késedelmet meghaladó ügyletek. A csoportos egyszerűsített minősítés során lakossági ügyleteknél a minimálbér összegét el nem érő, vállalkozói ügyleteknél a ,- Ft-ot el nem érő ügyletek esetében a Takarékszövetkezet értékvesztést nem számol el. (lényegességi küszöb) A csoportos egyszerűsített eljárás értékvesztés kulcsait az alábbi táblázat szemlélteti: Értékvesztés kulcsok a csoportos minősítés keretében - a lejárt napok száma mellett a biztosítékot (fedezettséget) is figyelembe vevő egyszerűsített minősítési eljárás estére Lejárt napok száma Lakosság Egyéb % felett Fedezettség* % között 75 % alatt ÉV kulcs Nagyobb, mint 730 Nagyobb, mint A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A takarékszövetkezet nem alkalmazza a piaci értéken történő értékelést. A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) Egyéb számvitel-politikai elemek A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot nem képez.

18 3. Számviteli változások és hatásuk A Hitelintézetek számviteli működését meghatározó, vagyis a számviteli politika körébe tartozó szabályzatok meghatározását, kiadásának módját, a kiadásért felelős társaságok felsorolását a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által kiadott Számviteli Rend tartalmazza. a) A takarékszövetkezet az előző (2012.) évhez viszonyítva számviteli politikáját, számbavételi eljárásait, értékelési módszereit jogszabályi módosítások miatt nem változtatta. b) A takarékszövetkezet a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete által kiadott Eszközök, források és mérlegen kívüli tételek értékelési szabályzatában rögzítettek szerint, mely közvetlenül hatályos, a maradvány értéket a tárgyi eszközei tekintetében 0 összegben állapította meg 2013 évben. 4. Változások a számviteli becslésekben (8. IAS 30. bekezdés) Takarékszövetkezetünk a számviteli becsléseket nem alkalmazza. 5. Ellenőrzés során jelentős összegű hiba nem került feltárásra, mely eredményre, vagyonra gyakorolt hatással bírt volna. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A takarékszövetkezet mérleg-főösszege a 2012.dec.31-i ezer Ft-ról e Ft-tal emelkedett, elérte a ezer Ft-ot 2013.dec.31.-én. Ebből: a saját tőke növekedése e Ft a kötelezettség növekedése e Ft az átmenő passzívák csökkenése e Ft a céltartalék emelkedése e Ft A növekedést az alábbi tételek változása okozta: Eszköz oldalon: Forrás oldalon: Pénzeszközök növekedése Ügyfelekkel szembeni követelések növekedése Készletek növekedése e Ft Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek növekedése Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek növekedése e Ft e Ft e Ft e Ft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a betét állomány bővüléséből és hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek emelkedéséből származik. A takarékszövetkezet kamatpolitikája, a szolgáltatások színvonala emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó források tovább gyarapodtak. A takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben

19 megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia erősödése volt tapasztalható. a. Az eszközállomány és összetételének alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1. tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya M E G N E V E Z É S 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,9% ,7% 1,8% 2. Állampapírok 0 0,0% ,0% 15,0% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,7% ,4% -17,3% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,4% ,1% -0,3% 5. Egyéb értékpapírok, részvények,rész ,4% ,5% 0,1% 6. Immateriális javak 96 0,0% 0 0,0% 0,0% 7. Tárgyi eszközök ,4% ,2% -0,2% 8. Saját részvények, egyéb eszközök ,1% ,1% 1,0% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,1% ,0% -0,1% E S Z K Ö Z Ö K A fentieket szemlélteti a következő diagram: A takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezően alakult az eszközállomány összetétele, mivel megnőtt az ügyfelekkel szembeni követelések volumene. A hitelintézetekkel szembeni követelések aránya csökkent, de az állampapírok részaránya növekedett, mivel a Nemzeti Hitel Program keretében történő hitelfolyósítások fedezetét ez az eszköz típus adta. A készletek aránya azonban megkétszereződött. Az ügyfelekkel szembeni követelés 2013.év végén e Ft volt, melyet a mérlegben

20 csökkentett a e Ft-os értékvesztés állomány. Ez az eszközcsoport az előző évihez viszonyítva e Ft-tal nőtt nettó értéken, s így aránya a mérleg-főösszeghez viszonyítva 45,1 % lett ban a szabad forrás részaránya a bázis évhez viszonyítva minimálisan csökkent, az állampapír és hitelintézetekkel szembeni követelés állomány összevontan 2,1 %-os részarány csökkenést mutat. 2. tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása M E G N E V E Z É S 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,5% ,6% -14,8% 3.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i ét ,4% ,5% 2,1% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,0% ,0% 7,0% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,1% ,8% 5,7% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4.SORA ÖSSZ A fentieket szemlélteti a következő diagram: A 2 számú tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 50,2 %- ponttal csökkentek. A szerkezeti változást az állampapírokba történő befektetés idézte elő, ha a két eszköz csoportot együttesen vizsgáljuk, összességében csupán 1, 4 %- pontos a csökkenés. A lejárati idő alapján csoportosítva követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli követelések aránya összességében 57,5 %- ról 49,6 %-ra csökkent.

21 A lakossági ügyfelek az éven túli lejáratú kölcsönöket igénylik, vállalkozások a hosszabb (5 10 év) lejárattal rendelkező konstrukciókat helyezik előtérbe a vállalkozás eredményességét figyelembe véve. Az előző években folyósított hitelek csökkenő lejáratát a tárgyévi folyósítás ellensúlyozta. b. Az eszközállomány minősége A Hpt 86. előírása és a takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 6 bruttó értéken a takarékszövetkezetnél 2013.XII.31.-én e Ft volt, mely e Ft-tal kevesebb az előző évinél. 3. tábla Portfólió elemzés minősítés (bruttó) Portfólió - minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- Problémamentes ,6% ,0% -1,6% Külön figyelendő ,6% ,6% 1,0% Átlag alatti ,0% ,8% 0,8% Kétes ,1% ,8% -0,3% Rossz ,7% ,8% 0,1% Mindösszesen(mérleg+mérl.kiv.) Portfólió elemzés minősítés (nettó) Portfólió - minősítés elemzés (nettó) Megnevezés 2012.XII.31. Mo.% 2013.XII.31. Mo.% Elt.+.- Problémamentes ,6% ,1% -1,5% Külön figyelendő ,8% ,8% 1,0% Átlag alatti ,7% ,7% 1,0% Kétes ,5% ,0% -0,5% Rossz ,4% ,4% 0,0% Mindösszesen(mérleg+mérl.kiv.) Portfolió átlag osztályzata bruttó százaléka 4,66 4,64 A minősített eszközökön belül legnagyobb jelentőségű az ügyfelekkel (vállalkozók, lakosság) szembeni követelésállomány, ami 2012.dec.31-én e Ft volt, 2013.dec.31-én pedig e Ft. A problémamentes állomány aránya e körben 88,6 %-ról, 87,1 %-ra (-1,5 %) csökkent, a különfigyelendő és az átlagalatti állomány aránya 1-1 %-al emelkedett, a kétes minősítésű részarány 0,5 %-os csökkenése mellett. A rossz minősítésűek aránya változatlan arányt képviselt, annak ellenére, hogy e Ft összegű rossz minősítésű követelés került átadásra a Banküzlet Zrt. részére. 84 db rossz minősítésű hitel engedményezésére került sor, melyre az átlagos értékvesztés képzés 97,43 %-os volt. A vizsgált időszakban a minősítés során bővült a problémamentes állomány eFt-tal, mely főként a hitel állomány növekedésének, új hitelek folyósításának köszönhető. 6 PSZÁF portfólió táblázat

22 A külön figyelendő állomány növekedése e Ft összegű, melyet a lakossági, vállalkozói hitelek minőségromlása okozott, amely megjelenik a kategória % pontos részarány 1 %-os emelkedésében is. A további kategóriákban csökkenés tapasztalható, a portfolió tisztítás hatásaként. A minősített követelésállomány változás nettó értéken, közel azonos mértékű a bruttó állomány változásának mértékével. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan 4,64 osztályzatot kaphatott volna. Ez az érték kis mértékben emelkedett a évi záró értékhez (4,66) viszonyítva. c. Források összetételének alakulása A takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy a saját források dinamikusabban emelkedtek, mint a takarékszövetkezet saját tőkéje. A betétekért folytatott versenyben, a forrásgyűjtés terén, a konkurencia magas kamat ígéreteivel szemben, a mérsékeltebb, reális mértékű kamatok ellenére, stabil a forrás állományunk. A vizsgált időszakban nagy összegű betét kiáramlás nem volt. 4./A tábla Az idegen és saját forrás megoszlása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt. Saját források ,2% ,5% 0,3% Idegen források ,8% ,5% -0,3% F O R R Á S O K A táblázatból megállapítható a saját forrás arányának 0,3 %-pontos emelkedése, azaz a betétállomány és a saját tőke arány változása pozitív. Az idegen források 0,3 % pontos részarány csökkenését a betét e Ft összegű bővülése mellett érte el a Takarékszövetkezet. 4./B tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Ebből: leányvállalati Tőketartalék Általános tartalék + Általános tartalék képzés

23 Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék + Előző évi mérleg szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék képzés Vagyon értékelés 0 0 Mérleg szerinti eredmény + Tárgyévi mérleg szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke A fenti táblázat mutatja a Takarékszövetkezet saját tőke összetételének változását évben. Növekedett a saját tőke összege e Ft összegben, emelkedett az eredménytartalék összege e Ft-al, a Takarékszövetkezet előző évi mérleg szerinti eredményének eredménytartalékba történő helyezése következtében december 31.-én megképzésre került az általános tartalék összege e Ft összegben, így az általános tartalék e Ft lett. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény e Ft összegben növelte a saját tőke összegét, mely december 31.-én e Ft. 5. tábla A kötelezettségek összetételének alakulása A kötelezettségek szerkezetének alakulása Megnevezés 2012.XII.31. Mo XII.31. Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni rövid. 34 0,0% ,6% 2,6% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,1% ,7% -19,4% 3.) Egyéb rövid ,0% ,6% 15,6% Rövid lejáratú kötelezettségek ,1% ,9% -1,2% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,0% ,9% 0,9% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,9% ,5% -0,3% 6.) Egyéb hosszú ,0% ,6% 0,6% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,9% ,1% 1,2% K Ö T E L E Z E T T S É G EK Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében e Ft-tal csökkent, 96,0 %-ról 76,2 %-ra csökkent az összes kötelezettségeken belüli aránya. A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek az összes kötelezettségeken belüli aránya 3,5 %- kal emelkedett a bázishoz képest, mely a Nemzeti Hitel Programos hitelek refinanszírozási forrásának hitel felvételével magyarázható, e Ft összegben. A források összetétele lejárati idő szerint átrendeződött, a hosszú lejáratú források aránya nőtt 1,2 % ponttal.

24 d. Tőkemegfelelés - ICAAP 7 A Takarékszövetkezet 2008-ban módosította tőkekövetelmény számítási módszerét. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) tehát egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyeleti, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek - megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, - a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, - megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. 6. tábla Tőkekövetelmény alakulása MNBkód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CAB211 Sztenderd módszer szerinti tőkekövetelmény % CAB212 IRB-n alapuló módszer tőkekövetelménye 0 0 Összes tőkekövetelmény, hitelezési és partner CAB21 kockázatokra % CAB22 Elszámolási kockázat tőkekövetelménye 0 0 CAB23 Tőkekövetelmény: pozíció, devizaárfolyam,áru kockázatokra CAB24 Működési kockázat tőkekövetelménye % CAB26 Egyéb és átmeneti tőkekövetelmény 0 0 CAB2 Tőkekövetelmény minimális szintje % Felügyeleti felülvizsgálat hatása (SREP) % Belső tőkemegfelelés értékelés (ICAAP) hatása % Összes tőkekövetelmény % Kockázatok tőkekövetelménye MNB kód Megnevezés előző év tárgyév Index/eltérés CS0-m Kockázattal súlyozott kitettségi érték összesen % CS0-a Kitettség eredeti értéke % Átlagos kockázati súly 40,0% 32,8% -7,2% CS11-m Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi érték % CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke % Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 41,1% 33,3% -7,8% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ,5% ebből: hitelezési % működési (alapmutató módszer) % Egyéb Tőkepuffer értéke: max. (stressz tesztek, önértékelés) % Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt tőkepufferrel % A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség eredeti értéke 2 %-tal emelkedett, míg a kockázatokkal súlyozott kitettségi érték 16 %-tal csökkent. 7 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata