KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

Átírás

1 HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet 4026 Debrecen, Bethlen u Cg.:.: KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

2 TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rész A Takarékszövetkezet bemutatása Számviteli politika Számviteli változások Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása II. A mérleghez kapcsolódó kiegészítő adatok Általános előírások szerinti bemutatások Tételes bemutatások a mérleghez III. Eredmény-kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések Általános előírások szerinti kiegészítések Tételesen előírt kiegészítések az eredmény-kimutatáshoz IV. Tájékoztató rész Tételes tájékoztató adatok V. Sajátos hitelintézeti kiegészítések ) Tárgyévi céltartalék-képzés és felhasználás ) Értékvesztés alakulása ) Betétbiztosítási alapokban és intézményvédelmi alapokban való részvétel ) A hátrasorolt eszközök bemutatása ) A hátrasorolt kötelezettség bemutatása ) Kiemelt mérlegtételek esedékesség szerint ) A mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírok ) A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költség nemenkénti bontása ) Meg nem képzett céltartalék, el nem számolt értékvesztés ) Függővé tett kamat és más tételek bemutatása ) A saját és idegen tulajdonú értékpapírok állomány adatai ) Az immateriális javak részletezése (fajtánként) ) Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyonértékű jogok (fajtánként) ezer Ft-ban ) Készletek leltára

3 A Takarékszövetkezet éves beszámolóját köteles közzétenni, ennél fogva köteles azt a Hpt.- ben előírt feltételeknek megfelelő könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, azaz könyvvizsgálatra kötelezett. 1 Az éves beszámolót Bakk Károly Zoltán számviteli igazgató, pénzügyi szakon, számon regisztrált, könyvviteli szolgáltatás végzésére jogosult állította össze. I. Általános rész 1. A Takarékszövetkezet bemutatása 2 A beszámolót készítő vállalkozás megnevezése: HAJDÚ TAKARÉK TAKARÉKSZÖVETKEZET Cégjegyzék száma: Adószáma: A vállalakozás bejegyzés szerinti országa Magyarország A vállalakozás székhelye 4026 Debrecen Bethlen u sz. A. ép. 1/6.a. A vállalakozás jogi formája Szövetkezeti hitelintézet A beszámoló egy vállalkozásra, vagy vállalkozások csoportjára vonatkozik: Egy vállalkozásra Alkalmazottak létszáma átlag fő 118 fő A beszámoló pénzneme: HUF A beszámolóban közölt adatok számításának nagyságrendje Ezer forint, ha ettől eltérő, az jelezve A mérleg fordulónapja és a beszámolási időszak: december A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet július 01.-én jött létre a Hajdúsági Takarékszövetkezet és a Hosszúpályi és Környéke Takarékszövetkezet összeolvadással történő egyesülésével július 01.-ével a takarékszövetkezetbe olvadt a Biharkeresztesi Takarékszövetkezet és a Biharnagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet. A megszűnt Takarékszövetkezetek június 30-i mérleg zárónappal záró auditált éves beszámolót és vagyonmérleget készítettek. A beolvadás következtében az éves beszámoló adatai nem teljes körűen összehasonlíthatóak a évi adatokkal. Az egyesült Hajdú Takarék Takarékszövetkezet a jogelőd Takarékszövetkezetek jogutódaként működik, így a jogelőd Takarékszövetkezetek számvitel politikájának a vállalkozás folytonosságára utaló elve nem sérült. 1 Az Sztv. 88..(8) bek. szerinti közlés 2 Az Sztv 88. (1), 89. (5) szerint 3

4 A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet, (továbbiakban: Takarékszövetkezet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban: PSZÁF) E-I- 461/2007 számú határozata alapján a következő főbb tevékenységeket és kapcsolódó szolgáltatásokat végzi: betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz - saját tőkét meghaladó mértékű - nyilvánosságtól történő elfogadása, hitel- és pénzkölcsön nyújtása, ideértve a követelések megvásárlása (faktoring) tevékenységet is, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása váltóval, illetve csekkel kizárólag saját számlára történő kereskedelmi tevékenység, pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) széfszolgáltatás, pénzváltási tevékenység A 2001.évi CXX. tv. (Tpt.) 81. alapján biztosítási ügynöki tevékenység A Takarékszövetkezet tevékenysége kiterjed jogi, és nem jogi személyek körére, ezen belül elsősorban természetes személyek körében fejti ki eredményesen a munkáját, míg a jogi ügyfelek száma fokozatos növekedést mutat. A Központi Igazgatás helye 4026 Debrecen, Bethlen Gábor utca A épület I/6. Telephelyek bemutatása: A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet Kirendeltségei: Hosszúpályi kirendeltség 4274 Hosszúpályi, Bagosi u. 2. Monostorpályi kirendeltség 4275 Monostorpályi, Landler tér 1. Hajdúbagos kirendeltség 4273 Hajdúbagos, Nagy u Sáránd kirendeltség 4272 Sáránd, Nagy u. 50 Mikepércs kirendeltség 4271 Mikepércs, Petőfi u. 78/a. Hajdúszovát kirendeltség 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 2. Tépe kirendeltség 4132 Tépe, Rákóczi u. 1. Derecske kirendeltség 4130 Derecske, Rákóczi u. 3 Debrecen kirendeltség 4026 Debrecen, Bethlen G. u Hajdúsámson kirendeltség 4251 Hajdúsámson, Rákóczi u.6. Nyíradony kirendeltség 4254 Nyíradony, Vörösmarty u. 2. Hajdúszoboszló kirendeltség 4200 Hajdúszoboszló, József A. u. 6. Hajdúhadház kirendeltség 4242 Hajdúhadház, Bocskai tér 2/a. Téglás kirendeltség 4243 Téglás, Dózsa György u. 13. Debrecen-Józsai kirendeltség 4030 Debrecen-Józsa, Szentgyörgyfalvi u. 9. Debrecen 2 kirendeltség 4030 Debrecen, Mátyás király u Bocskaikert kirendeltség 4241 Bocskaikert, Debreceni u

5 Biharkeresztes kirendeltség 4110 Biharkeresztes, Hősök tere 10. Berekböszörmény kirendeltség 4116 Berekböszörmény, Köztársaság tér 2-4. Körösszegapáti kirendeltség 4135 Körösszegapáti, Kossuth u. 46. Berettyóújfalu kirendeltség 4100 Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u Váncsod kirendeltség 4119 Váncsod, Kossuth u. 81. Nagykereki kirendeltség 4127 Nagykereki, Kossuth u. 8. Biharnagybajom kirendeltség 4172 Biharnagybajom, Széchenyi u. 6. Sárrétudvari kirendeltség 4171 Sárrétudvari, Széchenyi u. 6. Szerep kirendeltség 4163 Szerep, Kossuth u A Takarékszövetkezetet az egyesülést követően kibővült létszámú testületek irányítják, 12 fős az Igazgatóság és 9 fős a Felügyelő Bizottság. A testületi tagok megbízatása június 30.- ig tart. A Takarékszövetkezet tulajdonosi szerkezetének bemutatása: Megnevezés Fő Részjegy eft Fő Részjegy eft Jogi személy Természetes személy tagok Összesen: A HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet tagsága a július 01.-ével történt fúziót követően 219 főről 362 főre emelkedett, a tagok 99,2 %-át magánszemélyek alkotják. Meghatározó tulajdoni részesedéssel senki nem rendelkezik. A hatályos alapszabály előírásai értelmében egy tag legfeljebb 20 db ,-Ft névértékű részjeggyel rendelkezhet, ennek következtében - a jogszabályokban előírt 200 fős minimális szövetkezeti tagságot figyelembe véve 10 %-ot elérő, vagy azt meghaladó részesedéssel egy takarékszövetkezeti tag sem rendelkezhet. A Takarékszövetkezet kapcsolt vállalkozásainak bemutatása: 3 Leányvállalat: Név: Hajdú Rent Kft Saját tőke: eft Jegyzett tőke eft Részesedési arány 100,0 % évi mérleg szerinti eredmény eft Egyéb részesedési viszonyban levő vállalkozás: Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. Hitelgarancia Rt. Banküzlet zrt CO Portfólió Kft. KÖT Biztosító Egyesület eft 350 eft 400 eft eft 200 eft 3 Sztv. 89. (1)a) alapján 5

6 A kötelező számviteli szabályzatok a Takarékszövetkezetnél: 4 Megnevezés Igazgatósági határozat száma Utolsó módosítás időpontja Eszközök és források értékelési szabályzata, sajátos értékelési előírások fejezettel kiegészítve 24/2011/ Leltározási és leltárkészítési szabályzat 53/2010/ Pénz-és értékkezelési szabályzat 17/2011/ Lakossági bankszámla vezetéséről szóló szabályzat 78/2010/ Pénzforgalmi bankszámla vezetéséről szóló szabályzat 79/2010/ Befektetési szabályzat 117/2008/ Kockázatvállalási szabályzat 134/2010/ Szigorú számadású bizonylatok szabályzata 52/2010/ Ügyletminősítési és értékelési szabályzat A kintlévőségek értékvesztése és a céltartalék képzés szabályai 135/2010/ A fenti szabályzatok közül jelentős hatással van a beszámolóra az ügyletminősítési szabályzat, melynek főbb elemeit a számviteli politika keretében ismertetjük. 2. Számviteli politika A Takarékszövetkezet a számvitelről szóló évi C. törvény a továbbiakban: Szt.- előírásai alapján érvényes számviteli politikával rendelkezik. A számviteli politika keretében 15 db szabályzat készült el, ezek közül az értékelési politika, az Eszköz-forrás értékelési szabályzat sajátos értékelési előírások fejezete- közvetlen hatással van a számviteli politikára. Tekintettel arra, hogy a többször módosított 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet továbbiakban: Szkr.) - részletesen meghatározza a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló-készítési és könyvvezetési sajátosságait - így a Takarékszövetkezetnek önálló mozgástere a sajátos számviteli megoldások alkalmazására korlátozott. A Takarékszövetkezet az Szkr. értelmében az 1. számú melléklete szerinti mérlegből, a 2. számú melléklete szerinti eredmény-kimutatásból álló éves beszámolót, valamit az általános szabályok szerint üzleti jelentést köteles készíteni. Az üzleti év január 1-től december 31-ig tart. A mérlegkészítés időpontja: január 31. Megfogalmazásra került a zárlati munkák gyakoriságának köre: A Takarékszövetkezet minden hónap utolsó napjára vonatkozóan elsődlegesen a PSZÁF, valamint az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából a tárgyhót követő 10. munkanapig bezárólag az eszköz- és forrásszámláit, valamint költségés eredményszámláit lezárja, azok egyenlegét megállapítja, főkönyvi kivonatot készít. 4 Sztv. 88. (3), 250/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 6

7 A 0. nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételeket összesíti. A számviteli nyilvántartások havi, negyedéves, illetve éves zárása során a Takarékszövetkezet az alábbi zárlati munkákat végzi el: az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása, az analitikus nyilvántartások összesítése, ezek feladása a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése, az értékcsökkenés elszámolása, az eszközök minősítése alapján az értékvesztés képzések és visszaírások elszámolása, a mérlegen kívüli tételek értékelése, minősítése, az utánuk képzendő kockázati céltartalék képzés, főkönyvi kivonat készítése. A lényeges, a jelentős, a nem lényeges, a nem jelentős, kategóriák minősítési szempontjait és konkrét értékeit az alábbiak szerint határozta meg a Takarékszövetkezet: Jelentős összegű hibának tekinti a Takarékszövetkezet, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő együttes értéke meghaladja a mérleg főösszegének 2 százalékát, vagy az 500 millió forintot, ha a mérleg főösszege 2 százaléka nagyobb 500 millió forintnál. Nem jelentős összegű hibának minősül, ha az ellenőrzés önellenőrzés során feltárt adott üzleti évre vonatkozó, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő hibák és hibahatások, (előjeltől független) együttes összege nem haladja meg a mérleg főösszeg 2 százalékát. A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibának kell tekinteni, ha az ellenőrzéssel, önellenőrzéssel feltárt jelentős összegű hibák és hibahatások adott üzleti évre vonatkozó értéke a hiba feltárás évét megelőző üzleti év mérlegébe kimutatott saját tőke értékét több mint 20 százalékkal növeli vagy csökkenti. Jelentősnek és tartósnak tekintendő az értékvesztés elszámolása szempontjából: befektetett és forgóeszközök között nyilvántartott tulajdoni részt jelentő befektetések könyv szerinti és piaci értéke közötti veszteség jellegű különbözet, az adósok minősítése és a mérlegkészítéskor rendelkezésre álló információk alapján megállapított követelés könyv szerinti értéke és a követelés várható megtérülési összege közötti veszteségjellegű különbözet, vásárolt készleteknél a könyv szerinti érték és a mérleg készítéskori piaci érték különbözet, ha a könyv szerinti érték a magasabb. A fenti esetek mindegyikére egységesen jelentős összegűnek lehet tekinteni az értékvesztést, ha az a könyv szerinti értéknek több mint a 10 százaléka. Jelentősnek tekinthető a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál: ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, annak összege magasabb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. 7

8 Nem jelentősnek tekinthető terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál: ha a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, annak összege kevesebb, mint az 1 évi tervszerinti értékcsökkenés összege. Lényeges változásnak tekinthető a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál, ha az eszköz, immateriális jószág, különböző okok miatt (más rendszer bevezetése, elemi kár stb) használhatatlanná válik. Tartósnak tekintendő a terven felüli értékcsökkenés meghatározásánál minden olyan változás, ami 1 éven túli változást mutat. Jelentősnek, tekinthetők a rendkívüli bevételek és rendkívüli kiadások tételei közül azok a tételek, melyeknek az eredményre gyakorolt hatásuk szempontjából a szokásos Szövetkezeti eredmény 5 százalékát meghaladják. Ezeket a tételeket a kiegészítő mellékletbe be kell mutatni. Fajlagosan kis értékűnek tekintendőek azok a készletek, amelyeknek a könyv szerinti értéke - kialakított készletcsoportokon belül (főkönyvi számlánként) nem haladja meg az adott készletcsoporthoz tartozó készletek könyv szerinti értékének 5 százalékát. A költségek elszámolására kizárólag az 5.-ös költség-nemek számlaosztályt alkalmazza a Takarékszövetkezet. A számviteli politikában meghatározásra került az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenése megállapításának módja, mely szerint a Takarékszövetkezet az eszközök állományba vételét, üzembe helyezés napjától lineáris, terv szerinti értékcsökkenést számol el. Az értékcsökkenés elszámolása havonta történik. A Szt. 80. (2) bek. alapján biztosított lehetőséggel élve a Takarékszövetkezet az ,- Ft egyedi beszerzési érték alatti tárgyi eszközöket használatbavételkor egy összegben költségként elszámolja. A Takarékszövetkezet a vásárolt készleteket a mérlegben az un. FIFO módszer alapján veszi számításba, illetve az utolsó beszerzési áron értékeli. Meghatározásra került az értékpapírok besorolása a forgóeszközök, avagy a befektetett eszközök közé: A befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyeket a Takarékszövetkezet befektetési célból vásárolt, és amelyek a tárgyévet követő évben nem járnak le, nem kerülnek beváltásra, és azokat a Takarékszövetkezet a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik eladni. A forgóeszközök között kell kimutatni azokat a nem tartós befektetésként vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdonosi részt jelentő befektetéseket, amelyeket a Takarékszövetkezet forgatási célból szerzett be kamatbevétel vagy árfolyamnyereség szerzése céljából. A forgóeszközök között kell kimutatni, továbbá azokat a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat is, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak. 8

9 A Takarékszövetkezetnek a mérlegkészítés napjáig el kell dönteni, hogy a meglévő értékpapírjait a befektetett pénzügyi eszközök között kívánja-e továbbra is kimutatni. Ha szükséges a két csoport közötti átcsoportosítás, akkor azt végre kell hajtani és főkönyvileg lekönyvelni és a mérlegben a megfelelő soron, szerepeltetni. A 397/2007. (XII.27.) Korm. r. 6. -a, illetve a 250/2000. (XII.24) Korm. rendelet 7. számú melléklet előírásainak figyelembevételével a Takarékszövetkezet elkészítette, módosította az Eszköz-forrás értékelési szabályzatát és meghatározta az egyes kintlévőségek, befektetések, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek értékelésének új szabályait. Az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások havonta kerültek elszámolásra. A Takarékszövetkezet a hitelek esetében ügyfelenként eft összeghatárig egyszerűsített minősítési eljárást alkalmaz. Az egyszerűsített minősítési eljárás során elsődlegesen a fizetési, vagy törlesztési határidőt követő késedelmes napok számát és a fizetési, törlesztési késedelem rendszerességét veszi figyelembe. Az egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozó tételek esetében az alábbi mértékek alapján határozta meg, a bruttó könyv szerinti érték %-ban: a külön figyelendő kategóriában 10,0 %, átlag alatti kategóriában 30,0 %, kétes követeléseknél 70,0 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél pedig 100,0 %. A fenti összeghatárt meghaladó követeléseket, valamint a hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betéteket, a befektetési és forgatási célú értékpapírokat, a vagyoni érdekeltségeket, a mérlegen kívüli kötelezettségeket összeghatártól függetlenül egyedileg minősíti a Takarékszövetkezet. Ez alól kivételt képez a folyószámlahitel keret le nem hívott része, ami egyszerűsített minősítés hatálya alá tartozik. A befektetések minősítése az éves beszámoló készítésekor történik. A Takarékszövetkezet az egyedi minősítés esetén elszámolandó értékvesztés összegét az alábbi sávokban határozza meg: a külön figyelendő kategóriában 1,0 % - 10,0 %, átlag alatti kategóriában 11,0 % - 30,0 %, kétes követeléseknél 31,0 % - 70,0 %, a rossz minősítésű kintlévőségeknél 71,0 % - 100,0 %. A mérleg fordulónapjáig megszolgált, esedékes, mérlegkészítésig be nem folyt, valamint a mérleg fordulónapján megszolgált, mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes minősített (problémamentes és a külön figyelendő kategórián kívüliek) kamatok és kamatjellegű jutalékok függővé tételre kerülnek. A Takarékszövetkezet a piaci értéken történő értékelést alkalmazza. (Sztv.57. (3)) A Takarékszövetkezet számviteli politikájában rögzített döntése szerint nem alkalmazza a valós értéken történő értékelés szabályait. (Sztv. 59/A. ) A Takarékszövetkezet általános kockázati céltartalékot képez a kockázattal súlyozott kitettség értékek összegének 1,25%-áig. 9

10 3. Számviteli változások A Takarékszövetkezet évhez viszonyítva évben számbavételi eljárásait, értékelési módszereit nem változtatta évben önálló jogon kezdte végezni deviza számlavezetési tevékenységét, melynek elszámolását számviteli politikában, számlarendben, számlatükörben rögzítette. 4. Változások a számviteli becslésekben (8.IAS 30. bek) A számviteli becslések változásának természetét és összegét nem célszerű számszerűsíteni azok összegszerűsége miatt. 5. Az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, vagyonra gyakorolt hatása A Takarékszövetkezetnél külső ellenőrző szervként évben vizsgálatot folytatott az MNB és a PSZÁF. A belső ellenőrzés munkatervének megfelelően végezte feladatát. A külső szervek vizsgálatai, valamint a belső ellenőrzés ellenőrzése jelentős összegű hibát nem állapított meg. 6. Vagyoni, pénzügyi helyzet és a évi jövedelmezőség alakulása A Takarékszövetkezet évben bekövetkezett szervezeti átalakulása, két takarékszövetkezet beolvadása következtében nagymértékben bővültek mérleg és eredmény adatai. A mérleg-főösszege a december 31.-i ezer Ft-ról eft-al növekedett, elérte a ezer Ft-ot december 31.-én. A növekedést az alábbi tételek változása okozta: pénzeszközök növekedése bankközi betét elhelyezés növekedése állampapírok állomány növekedése nettó hitel állomány növekedése a saját eszközök növekedése betét állomány növekedése a saját tőke növekedése eft eft eft eft eft eft eft Megállapítható, hogy a növekedés döntő részben a követelések bővüléséből származik. A Takarékszövetkezet 26 kirendeltségével földrajzilag lefedi Hajdú- Bihar megye nagy részét, pénzügyi szolgáltatása eljut a vidéki kis településeken kívül, a megye gazdasági központját jelentő megyeszékhelyre is. Kamatpolitikájának, a szolgáltatások színvonalának emelkedésének köszönhetően az ügyfelektől származó lekötött források növekedtek, a számlát vezetett ügyfelek száma növekedett. 10

11 A Takarékszövetkezet piaci pozícióját a térségben megerősítette annak ellenére, hogy a forrásgyűjtésben a konkurencia dinamikus erősödése volt tapasztalható, a kamat verseny erősödött. a. Az eszközállományok alakulása A főbb eszközcsoportok állománya a mérleg-főösszeghez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: 1. számú tábla Egyes eszközcsoportok állománya és mérleg-főösszeghez viszonyított aránya Az eszközállomány alakulása, szerkezete M e g n e v e z é s Mo Mo. Elt.+,- 1. Pénzeszközök ,8% ,8% 1,0% 2. Állampapírok ,5% ,1% -2,4% 3.Hitelintézetekkel szembeni köv ,3% ,0% 2,7% 4. Ügyfelekkel szembeni követelések ,8% ,6% -1,2% 5. Egyéb értékpapírok, részv.,részes ,6% ,1% -0,5% 6. Immateriális javak ,1% ,0% -0,1% 7. Tárgyi eszközök ,3% ,6% 0,3% 8. Saját részvény, egyéb eszközök ,7% ,8% 0,1% 9. Aktív időbeli elhatárolások ,9% ,0% 0,1% E S Z K Ö Z Ö K , ,0 Az eszközállomány szerkezetét az alábbi diagram mutatja: 11

12 A Takarékszövetkezet jövedelmezősége szempontjából kedvezően alakult az eszközállomány összetétele, mivel az ügyfelekkel szembeni követelések aránya közel szinten maradt. Átrendeződés tapasztalható az állampapírok és hitelintézettel szembeni követelés állományban, a kedvezőbb kamat mérték miatt bankközi betét állomány növekedett, az állampapír állomány csökkent a kölcsön folyósítások fedezetét ez a két eszköz típus adta. Az ügyfelekkel szembeni követelés december 31.-én bruttó értéken eft volt, melyet a mérlegben csökkentett a eft-os értékvesztés állomány. A tárgyévi hitelezés következtében a szabad forrás részaránya a bázis év szintjén maradt, az állampapír és hitelintézetekkel szembeni követelés állomány összevontan 0,3 %-os részarány növekedésében is. Az eszközállomány összetételében az egyes eszköztételek között évben a bázis évhez viszonyítva nagyarányú elmozdulás nem történt. 2. számú tábla Hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések megoszlása M E G N E V E Z É S Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni látra % 2.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i éb ,7% ,7% 3,0% 3.) Hitelintézetekkel szembeni pü.i ét. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 4.) Hitelintézetekkel szembeni bef. 0 0,0% 0 0,0% 0,0% 5.) Ügyfelekkel szembeni pü.i éb ,3% ,1% 0,8% 6.) Ügyfelekkel szembeni pü.i ét ,0% ,2% -3,8% 7.) Ügyfelekkel szembeni bef.i 0 0,0% 0 0,0% 0,0% MÉRLEG 3,+4. SORA ÖSSZESEN , ,0 A fentieket szemléltetik a következő diagramok: 12

13 A 2. számú tábla a követelések két fő csoportját mutatja be. A hitelintézetekkel szembeni követelések 3,0 % ponttal növekedtek, melynek oka hogy vizsgált időszakában a Takarékszövetkezet a kedvezőbb bankközi kamat mérték (6,59 7,1 %) miatt szabad pénzeinek egy részét ebben a konstrukcióban helyezte el. A Takarékbank Zrt.-nél elhelyezett Invest betét 90 napra lekötött betét, összege eft, kamata évi 6,6 %. A lejárati idő alapján csoportosítva az ügyfelekkel szembeni követeléseket megállapítható, hogy az éven belüli nettó összegű követelések aránya összességében 26,3 %- ról 27,1 %-ra növekedett, melyet az értékvesztés összegének bővülése okozott. A lakossági ügyfelek az éven túli lejáratú kölcsönöket igénylik, vállalkozások a hosszabb (5 10 év) lejárattal rendelkező konstrukciókat helyezik előtérbe a vállalkozás eredményességét figyelembe véve. Az előző években folyósított hitelek csökkenő lejáratát a tárgyévi folyósítás ellensúlyozni tudta. b. Az eszközállomány minősége 3. számú tábla Portfolió elemzés minősítés (bruttó) Portfolió-minősítés elemzés (bruttó) Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- Problémamentes ,2% ,5% -1,8% Külön figyelendő ,8% ,5% 0,7% Átlag alatti ,5% ,4% 0,9% Kétes ,9% ,6% -1,3% Rossz ,7% ,1% 1,4% Mindösszesen (mérleg+mérleg.kiv.) Portfolió elemzés minősítés (nettó) Portfolió-minősítés elemzés (nettó) Megnevezés Mo. % Mo. % Elt.+.- Problémamentes ,4% ,8% -0,6 Külön figyelendő ,7% ,4% 0,7 Átlag alatti ,4% ,1% 0,7 Kétes ,4% ,6% -0,8 Rossz ,1% ,1% 0,0 Mindösszesen (mérlegt.+mérl.k.) Portfolió átlagosztályzata bruttó sz. 4,78 4,74 13

14 A Hpt 86. előírása és a Takarékszövetkezet szabályzata alapján minősített eszközállomány 5 bruttó értéken december 31.-én eft volt, eft-al több az előző évinél. Nagymértékű állomány bővülés a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitel állomány esetében tapasztalható eft összegben. Bővült a háztartásokkal szembeni követelés állomány, eft összegben, kisebb mértékű növekedés tapasztalható a lakossággal szemben eft összegben, bővült az egyéni vállalkozások hitel állománya eft-tal. Nagymértékben emelkedett a bankközi betét állomány eft összegben, a Takarékszövetkezet a tárgyidőszak végén eft összegű 4 49 napos lekötésű bankközi betéttel rendelkezett, valamint az I betétként elhelyezett betét összege eft. A portfólió elemzése során megállapíthatjuk, hogy változás érzékelhető a minősítésben évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a minősítés során bővült a probléma mentes állomány efttal, mely főként a hitel állomány növekedésének köszönhető. A külön figyelendő állomány növekedése eft összegű, melyet a lakossági hitelek minőség romlása okozott, amely megjelenik a kategória 0,7 % pontos részarány emelkedésében is. Az átlag alatti állomány ( eft) eft-tal növekedett az előző időszakhoz viszonyítva, melyet a felvett hitelek állományában bekövetkezett további minősítés romlás okozott. A kétes minősítésű hitelek állomány csökkenése eft összegű, a hátralékban lévő kölcsönök minősítésének további romlása okozott. A hitel állomány minősítésének romlását a fogyasztási célra adott kölcsönök törlesztési moráljának negatív irányú változása okozta, a nehezebb gazdasági környezetben (munkanélküliség nagy aránya, dráguló közüzemi díjak, lakosság eladósodottsága) a lakosság törlesztései csúsznak, egyes esetekben elmaradnak. A rossz minősítésű állomány nagymértékben, eft-tal bővült a bázis időszakhoz viszonyítva, melyet a korábbi években folyósított hitelek minősítés romlása okozott. A minősített követelés állomány változás nettó értéken közel azonos mértékű a bruttó állomány változásának mértékével. A táblázatból megállapítható, hogy az összes minősített állomány átlagosan a bázis év szintjén teljesült, 4,74 "osztályzatot" 6 kaphatott volna. 5 PSZÁF 8.B. 39.sor. 6 Az értékelés 1-5 értékelési skálán : a problémamentes =5, a rossz =1. 14

15 c. Források A Takarékszövetkezet forrásait elemezve megállapítható, hogy a saját források dinamikusabban emelkedtek, mint az idegen források, a forrásgyűjtés terén a konkurencia (kereskedelmi bankok, Takarékszövetkezetek) magas kamat ígéretével szemben a Takarékszövetkezet nem minden esetben akarja felvenni a versenyt. A betétekért folytatott versenyben a szövetkezet a mérsékeltebb, reális mértékű kamatokkal dolgozik, ennek ellenére stabil forrást tud tartani, nagy összegű betét kiáramlás nem volt. 4./A számú tábla Az idegen és saját forrás megoszlása A források két nagy csoportjának alakulása Megnevezés Mo Mo. Elt. Saját források ,4% ,9% 0,5% Idegen források ,6% ,1% -0,5% F O R R Á S O K , ,0 A táblázatból megállapítható a saját források arányának 0,5 %-pontos növekedése, melyben megjelenik a Takarékszövetkezet tárgyévi mérleg szerinti eredményének a bázis évi adatot meghaladó teljesülése. Az idegen források 0,5 % pontos részarány csökkenését a betét állomány eft összegű bővülése mellet érte el a Takarékszövetkezet. 4./B számú tábla A saját tőke üzleti éven belüli változása (Adatok eft-ban) Megnevezés Változás Növekedés Csökkenés Jegyzett tőke - Jegyzett tőke leszállítás Tőketartalék Általános tartalék + Általános tartalék képzés Előző évi mérleg Eredménytartalék szerinti eredmény átvezetése Lekötött tartalék + Lekötött tartalék képzés 0 Értékelési tartalék + Vagyon értékelés 0 + Tárgyévi mérleg Mérleg szerinti eredmény szerinti eredmény, - Előző évi mérleg szerinti eredmény Saját tőke

16 A fenti táblázat mutatja a Takarékszövetkezet saját tőke összetételének változását évben, melyben meghatározó volt a két beolvadó takarékszövetkezet által hozott saját tőke elemek összege. Növekedett a saját tőke összege eft összegben, emelkedett az eredménytartalék összege eft összegben, a beolvadók eredménytartaléka mellett, a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezet előző évi mérleg szerinti eredményének eredménytartalékba történő helyezése következtében december 31.-én megképzésre került az általános tartalék összege eft összegben, így az általános tartalék eft lett. A tárgyévi mérleg szerinti eredmény eft összegben növelte a saját tőke összegét, mely december 31.-én eft. 5. számú tábla Az idegen források összetételének alakulása Megnevezés Mo Mo. Elt.+,- 1.) Hitelintézetekkel szembeni rövid ,0% ,1% 3,1% 2.) Ügyfelekkel szembeni rövid ,8% ,2% -4,5% 3.) Egyéb rövid ,8% ,5% 1,8% Rövid lejáratú kötelezettségek ,6% ,8% 0,3% 4.) Hitelintézetekkel sz. hosszú ,5% ,7% 0,3% 5.) Ügyfelekkel szembeni hosszú ,7% ,3% -0,4% 6.) Egyéb hosszú ,3% ,1% -0,2% Hosszú lejáratú kötelezettségek ,4% ,2% -0,3% K Ö T E L E Z E T T S É G EK , ,0 Az idegen források között meghatározó az ügyfelekkel szembeni kötelezettség. Ez összességében eft-al bővült a vizsgált időszakban. Az ügyfelekkel szembeni rövid lejáratú kötelezettségek 4,5 % pontos csökkenése mellett 1,8 % ponttal növekedett az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek részaránya. d. Tőkemegfelelés-ICAAP 7 A Takarékszövetkezet évben jogszabályi változás következtében új tőkekövetelmény számítási módszerre tért át, mely alapjaiban évben nem módosult, egyes elemei az eltelt időszakhoz igazodva aktualizálva lettek. A belső tőkekövetelmény számítás (ICAAP) egy olyan eljárás, amely biztosítja azt, hogy mind a felügyelési, mind az irányítási funkciót ellátó vezető testületek: 7 inter Capital Adequacy Assesment- tőkemegfelelés belső értékelési folyamata 16

17 megfelelően azonosítják, mérik, összesítik és monitorozzák a Takarékszövetkezet kockázatait, a Takarékszövetkezet kockázati profiljának megfelelő tőkét tart, a takarékszövetkezet megfelelő kockázatkezelési rendszert működtet, és azt folyamatosan fejleszti. Az integrált takarékszövetkezeteket összefogó Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA) kialakította, elfogadta az egységes belső tőke számítási modult. Ennek keretében az OTIVA a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyeletének jóváhagyása mellett elkészítette a szükséges szabályzat ajánlásokat, a belső tőkekövetelmény számításának metodikáját, módszertanát évben kisebb módosítások következtek be az eljárásokban, alapjaiban nem változott a Takarékszövetkezet által elfogadott szabályzat. A Takarékszövetkezet a modul használatával havonta méri egyes kockázatainak tőke követelményét. Az új tőkekövetelmény számítás alapján tartandó szavatoló tőke összegének alakulását az alábbi táblázat mutatja be: 6. számú tábla Kockázatok tőkekövetelménye PSZÁF Megnevezés kód Index/eltérés Kockázattal súlyozott kitettségi érték CS0-m összesen ,9% CS0-a Kitettség eredeti értéke ,8% Átlagos kockázati súly 48,17% 49,56% 1,4% Mérlegtételek kockázati súlyozott kitettségi CS11-m érték ,5% CS11-a Mérlegtételek eredeti értéke ,0% Mérlegtételek átlagos kockázati súlya 50,11% 52,07% 2,0% Kockázatok tőkeszükséglete összesen ,4% ebből: hitelezési ,9% működési (alapmutató módszer) ,7% egyéb ,3% Tőkepuffer értéke: max (stressz tesztek, önértékelés) ,4% Összes tőkeszükséglet a 2. pillér alatt tőkepufferrel ,4% A táblázatból kitűnik, hogy az összes mérleg és mérlegen kívüli- kockázati kitettség súlyozott értéke 45,9 %-al bővült, míg a kockázatok eredeti értéke 41,9 %-al. A Takarékszövetkezet kockázatainak tőkeszükséglete 44,4 %-kal növekedett a tárgyévben, melyre hatást gyakorolt a súlyozott kitettség eft-tal történő bővülése. 17

18 Nagymértékben 45,9 %-al bővült a hitelezési kockázatok tőkeszükséglete, mely a nettó hitel állomány növekedéséből adódik. A Takarékszövetkezet a szabályzataiban előírt értékvesztést megképezte minősített kintlévőségei után. A működési kockázatok fedezetére számított tőke összege 37,7 % ponttal bővült. Az egyéb (értékpapír, devizaárfolyam) tőke szükséglete 46,8 %-al emelkedett. A Takarékszövetkezet összes tőke szükséglete 44,4 %-kal növekedett a vizsgált időszakban. 7. számú tábla Szavatoló tőke-számítás és a fizetőképességi mutató A szavatoló tőke elemeinek alakulása Sor szám Megnevezés Index% 01 Jegyzett tőke (3A111) ,2% 02 Tőketartalék (3A112) ,0% 03 Eredménytartalék ,0% 04 Lekötött tartalékból a fel nem osztható szöv.vagyon Általános tartalék ,2% 06 Általános kockázati céltartalék a kockázattal súlyozott kitettség összegének 1,25%-ig ,8% 07 Mérleg szerinti pozitív eredmény, könyvvizsgáló által hitelesítve ,8% 08 Jegyzett, be nem fizetett tőke (3A121) 0 0 Immateriális javak, a LT megh.-nál figyelembe 09 vettek kivételével ,0% 10 Kockázati céltartalék -ÁKC kiv.- és értékvesztés hiánya 11 ALAPVETŐ TŐKE ,1% 12 Alárendelt kölcsöntőke ,6% 13 Értékelési tartalék (számviteli) Járulékos tőkelemek csökkentése 3A2132, 3A22 15 JÁRULÉKOS TŐKE ,6% 16 Levonások előtti szavatoló tőke 3A ,1% 17 Tőkemódosítás a PIBB miatt 3A41 csökkentő t. 18 Limit túllépések tőkekövetelménye 3A51 19 Egyéb korrekciók +,- 20 SZAVATOLÓ TŐKE (szolvencia ráta számlálója) ,1% 21 Fizetőképességi mutató-tmm 14,31% 14,19% -0,1% 22 Tőkemegfelelési mutató-icaap 12,23% 12,13% -0,1% 23 TMM-SREP 12,23% 12,13% -0,1% 18

19 A Takarékszövetkezet tőkemegfelelési mutatója a 2. pillér alatt 12,13 %, az előirt 8,0 %-al szemben, az előző évhez viszonyítva 0,10 %-kal csökkent. A hitelezési kockázat szintjén a mutató 14,19 %. A tőkepuffer számítás további eft összegű tőkét indukál (belső önértékelés számítás). e. Jövedelmezőség A Takarékszövetkezet adózás előtti eredménye eft, ami 115,0 %-a a évi eredménynek. A nyereség növekedése az alábbi főbb tényezőkre vezethető vissza: 8. számú tábla Az eredmény alakulását befolyásoló tényezők Sor A tényező hatása Tényező megnevezése szám az eredményre 01 Kamatkülönbözet alakulása Bevételek értékpapírokból Kapott jutalék- és díjbevételek Fizetett jutalék- és díjráfordítások Pénzügyi műveletek nettó eredménye Egyéb bevételek Pénzügyi és befektetési szolgáltatás fedezete Általános igazgatási költségek a - Ebből: személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Értékvesztés és céltartalék-képzés Értékvesztés visszaírása /A Általános KC képzés felhasználás különbözete Értékvesztés egyéb részesed Értékvesztés visszaírása egyéb rész Pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredmény alakulása Nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás eredménye Szokásos üzleti tevékenység eredménye Rendkívüli eredmény ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY

20 A táblázatban a kamatkülönbözet növekedést a kihelyezett hitelállomány nagysága, és kamatozás szerinti megoszlása, valamint a betétek után kifizetett kamat összegének évközi csökkenése mellett a látraszóló betétek részarány növekedése okozta. A Takarékszövetkezet évben az előző évhez viszonyítva, 0,4 %-kal csökkenő kamatmarge mellett érte el a kamatkülönbözet bővülését. A jutalék bevételek 126,0 %-on teljesültek a bázisévhez viszonyítva, a jutalék ráfordítások 24,6 %-al növekedtek, így a nettó jutalék eredmény növelte a tárgy évi eredmény összegét. Az általános igazgatási költségek 27,3 %-os növekedése csökkentette az adózás előtti eredményt eft összegben. A tárgyévben elszámolt értékcsökkenés eft összegben mérsékelte az eredményt. Befolyásolta a tárgy évi nyereség alakulását a követelésekre elszámolt értékvesztés képzés, mely eft-tal mérsékelte, az értékvesztés visszaírás eft-tal növelte az eredmény összegét az előző évi adatokhoz viszonyítva. Az adózás előtti eredmény a felsorolt tényezők hatására eft összegben növekedett az előző évhez viszonyítva. Üzletág Mo.% Mo.:% Hitel % % Állampapírok % % Bankközi betétek % % Egyéb % % Jutalékos bevételek % % Ebből: - folyószámla vezetés % % - megbízásos betét 0% % - bankkártya % % - valutaváltás 0% 0% - biztosítás % % - bankgarancia % % - hitelekkel kapcsolatos % % - home banking 0% 0% - egyéb % % A fenti táblázat mutatja a Takarékszövetkezet bevételeinek összetételét, a különböző üzletágak által teljesített eredmények részarány változását. A bevételek 56,0 %-át a hitelek kamat és kamatjellegű bevételei alkotják, az előző évhez képest a részarány bővült. Az állampapírok és bankközi betétek kamatainak részaránya szintén emelkedett. Osztalék bevételt a Takarékszövetkezet a tárgy évben eft összegben számolt el. 20