GfK Hungária MKIK ROP 3.4 REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA 2005, NOVEMBER

Átírás

1 ROP KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT FELMÉRÉS KÉPZŐ INTÉZMÉNYI ADATOK ELEMZÉSE

2 REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA 2005, NOVEMBER 2

3 A KUTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI A KUTATÁS TÉMÁJA: REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM: KÉPZÉSI KERESLET KÍNÁLAT VIZSGÁLATA A MEGKÉRDEZÉS HELYE: ORSZÁGOS A MEGKÉRDEZÉS IDEJE: NOVEMBER A MEGKÉRDEZÉS MÓDJA: SZEMÉLYES INTERJÚ A MEGKÉRDEZETTEK SZÁMA: 4131 CÉG KÉPZŐ KUTATÁSVEZETŐ: BACHER JÁNOS TÉMAFELELŐS: NAGY ISTVÁN ÉS LÁSZLÓ BRIGITTA

4 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Megkérdezés során alkalmazott metodológia... 5 A kérdőívek... 6 A minta... 8 Gazdálkodó szervezetek... 8 Képző intézmények Statisztika Gazdálkodó szervezetek Képző intézmények FÜGGELÉK

5 Bevezetés A pályázati kiírás szerint a ROP 3.4-es intézkedés fő célkitűzése megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező munkaerő biztosítása a régiók által meghatározott, szakemberhiánnyal küzdő kulcsfontosságú ágazatokban. Ennek érdekében a MKIK, mint a program megvalósításáért felelős szervezet a fenti számon a következő három részfeladatra írt ki pályázatot: A képzési kínálat felmérése két alkalommal mintegy 2000 intézményben A munkaerőkereslet felmérése mintegy 4000 gazdálkodó szervezet körében Módszertani tanulmány készítése a regionális munkaerőpiaci prognózisok egységesítése céljából. A program célja: Régióspecifikus képzési igények kielégítése a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása érdekében, rugalmas reagálás lehetőségeinek kialakítása a regionális munkaerő-piaci keresletre, a regionális munkaerő-piaci kereslet és a képzési kínálat folyamatok elemzése, a foglalkoztatásban, szakképzésben és a vállalkozásfejlesztésben érintett szereplők közötti kapcsolatok erősítése, hiányzó képzési programok kialakítása. E célok megvalósításának feltételei: Naprakész információk szolgáltatása a képzési kínálatról és a keresletről; Az ezek közötti strukturális és mennyiségi különbségek kimutatása, a különbségek okainak feltárása; 3

6 Célcsoportok: Képző intézmények (valamennyi, a szakképzésben és felnőttképzésben résztvevő intézmény, tekintet nélkül a fenntartó személyére, valamint a gazdálkodási formára). Valamennyi vállalkozás, különös tekintettel a KKV-kre és a mikrovállalkozásokra. 4

7 Megkérdezés során alkalmazott metodológia A kutatás során a megkérdezéseket mind a gazdálkodó szervezetek, mind a képző intézmények megkeresése során személyes interjúk keretében bonyolítottuk le. Személyes megkérdezések mellett szólt a kutatás során alkalmazott kérdőívek viszonylag összetett volta és az a tény, hogy az MKIK munkatársai el tudták látni a kérdezői feladatokat. Ennek egyébként kettős haszna volt, egyfelől a kutatás költségeit kedvezően befolyásolta az a tény, hogy az MKIK ilyen jelentős feladatot házon belül volt képes megoldani. Másrészt, és ez a fontosabb szempont, az MKIK kérdezői az interjúk során összegyűjtött a kérdőív formális kérdéseire adott válaszokon túl, a beszélgetések során kapott informális - plusz visszajelzéseket a program további lépései során hasznosítani tudják, azokat a továbbiakban felhasználják, elősegítve a program sikerességét. Mivel az MKIK munkatársai kérdezőként nem rendelkeztek átfogó - tapasztalatokkal, ezért a kutatás adatfelvételi munkálataink megkezdése előtt a GfK Hungária adatfelvételi munkatársa és kutatói egy részletes leírást biztosítottak mely a tanulmány végén a függelékben megtalálható a kérdezői munka támogatására, illetve egy tréning keretében felkészítették a leendő kérdezőket, illetve a kérdezői csapatok vezetőit a feladattal járó kihívások leküzdésére, arra, hogyan lehet eredményesen végezni a kérdezői munkát. Az adatfelvételi munka időtartama alatt folyamatos volt a kapcsolattartás az MKIK, és a kutatócég között, így a terepmunka során felmerülő problémákra mindig hatékonyan és gyorsan tudtunk választ adni. 5

8 A kérdőívek A megkérdezéseket minden esetben az MKIK munkatársai végezték, az MKIK és a GfK Hungária által közösen kifejlesztett kérdőívek segítségével. (A kutatás során használt kérdőívek gazdálkodó szervezetek és képző intézmények a tanulmány végén találhatók.) A kérdőívek kialakítása során a legfontosabb szempont természetesen a kutatás céljaként meghatározottak szerint az volt, hogy az adatok kiértékelése során pontos választ kapjunk arra, milyen képzési igények merülnek fel a gazdálkodó szervezetek részéről, illetve milyen képzési lehetőségeket nyújtanak a képző intézmények. Az igények és a lehetőségek felmérésén túl azok számszerűsítése is feladat volt: hogy megtudjuk, az egyes igényelt képzésekre mekkora igény van, illetve a képzőintézmények által nyújtott képzések mekkora népesség fogadására vannak felkészítve. A fentieken túl természetesen az adott válaszadó intézmény vagy szervezet paramétereire is rákérdeztünk (pl.: cégnagyság stb.), annak érdekében, hogy az adatok feldolgozásakor lehetőség legyen a különböző típusok elkülönítésére és önmagában való elemzésére. A paraméterekre és a képzési igényekre/lehetőségekre vonatkozó kérdéseken túl a kérdőívek a következő részeket tartalmazták még: Gazdálkodó szervezetek: Reális képzési igények: itt arra kerestük a választ, hogy milyen feltételekkel hajlandóak valóban képzésre küldeni alkalmazottaikat a gazdálkodó 6

9 szervezetek, tehát milyen pénzbeli és járulékos költségeket hajlandóak vállalni a jobban képzett munkaerőért. Horizontális szempontok: itt arra kerestük a választ, hogy a munkaerőpiacon relatíve és objektíven rosszabb helyzetben lévő csoportok esetében különböznek-e a képzési igények a populáció többi része esetében az elvártaktól. Képző intézmények: Képzési kínálatot befolyásoló tényezők: ennek a kérdésblokknak a segítségével azt vizsgáltuk, hogy az adott képző intézménynél elérhető képzési kínálat kialakítása során mely tényezők játszottak fontos szerepet (honnan szerzik a képző intézmények munkaerő-piaci ismereteiket; mi alapján határozzák meg az egyes kurzusok létszámát stb.) Tervezett képzések: itt arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen feltételek állnak rendelkezésre az adott képző intézménynél a jövőbeni képzési igények kielégítésére, illetve milyen konkrét képzések indítását tervezik az egyes intézmények. A kérdőívek a tanulmány végén található függelékekben megtalálhatók. 7

10 A minta Gazdálkodó szervezetek A mintaválasztásnál a fő cél mindig a vizsgálni kívánt populáció minél megfelelőbb reprezentációja. A mintába kerülő gazdálkodó szervezetek kiválasztása során is elsősorban ezt a célt tartottuk szem előtt, ugyanakkor a minta kialakításakor olyan célokat is figyelembe szükséges venni, mint a további elemzésekhez szükséges alminták megfelelő nagyságának biztosítása, illetve a rendelkezésre álló kérdezői hálózat eloszlása. Mivel ez utóbbi szempontot lévén a kérdezői hálózatot, mint jeleztük saját munkatársaiból toborozta az MKIK ismerte leginkább, ezért a minta kialakítását is az MKIK vállalta és a következő oldalon található táblázatban látható paraméterek szerint határozta meg. Mivel az alábbi táblázatban található megoszlás eltér a valóságban tapasztalható 1 megoszlástól, ezért az adatfelvétel végeztével az adatoknak előállítottuk egy súlyozott 2 verzióját is, ahol a minta és a valóság közötti eltéréseket súlyozás segítségével korrigáltuk. Jelen módszertani leírás során a továbbiakban, illetve a gazdálkodó szervezetek körében végzett felmérés eredményeit ismertető tanulmányunkban - ahol szükséges a súlyozott és a súlyozatlan esetszámokat is ismertetjük. 1 A január 1-i állapot szerinti az APEH-hez adóbevallást benyújtó vállalkozások megoszlását tekintve valósnak. 2 A súlyozási eljárás során az APEH január 1-i állapotokat tükröző adatbázisát vettük alapul, két paraméter megye, cégnagyság szerint végeztük a súlyszámok kialakítását. 8

11 Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő fő fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

12 Képző intézmények Képző intézmények esetében nem volt szükség, illetve lehetőség klasszikus értelemben vett mintavételre, hiszen itt a viszonylag kis számú populáció miatt a cél nem egy minta kiválasztása, és lekérdezése, hanem a minél teljesebb körű megkérdezés volt. A célcsoportot tehát az összes képző intézmény jelentette, illetve ezen képzőintézményekről rendelkezésre álló két lista. ( A Nemzeti Felnőttképzési Intézettől a FAT akkreditált intézmények listája, és az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények listáját mely az OM honlapján érhető el.) Mindkét listát az MKIK biztosította. A kutatás során célúl tűztük ki az egyesített listán szereplő képző intézmények közűl minnél több elérését. A végezetül elért igen nagy számú (1914) megkérdezett gyakorlatilag felöleli az elérhető (működő, és a kutatás szempontjából releváns) teljes magyar képző intézmény kör döntő többségét. 10

13 Statisztika A következőkben röviden ismertetjük az elkészült adatbázisok legfőbb paramétereit. Mint jeleztük, a gazdálkodó szervezetek esetében mind a súlyozott, mind a súlyozatlan esetszámot bemutatjuk. Gazdálkodó szervezetek Pontosan milyen gazdasági ágazathoz tartozik az Önök vállalkozása? Súly nélkül Súlyozva N % N % Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás 72 1,8 60 1,5 Bányászat 8 0,2 17 0,4 Élelmiszer ital, dohány gyártása 93 2,3 43 1,1 Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása 80 2,0 47 1,1 Fafeldolgozás 86 2,1 51 1,2 Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység 76 1,9 49 1,2 Vegyi anyag, gumi, műanyag termék gyártása 64 1,6 65 1,6 Nemfém ásványi termék gyártása 3 0,1 0 0,0 Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 112 2,7 63 1,5 Gép, berendezés gyártása 126 3,1 92 2,2 Villamos gép, műszer gyártása 34 0,8 35 0,9 Járműgyártás 27 0,7 14 0,3 Egyéb feldolgozóipar 45 1,1 25 0,6 Villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás 94 2,3 70 1,7 Építőipar , ,8 Kereskedelem , ,0 Javítás 278 6, ,8 Szálláshely-szolgáltatás 135 3,3 98 2,4 Vendéglátás 323 7, ,3 Szállítás, raktározás, posta és távközlés 152 3, ,1 Pénzügyi közvetítés 56 1,4 88 2,2 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 235 5, ,6 Oktatás 120 2,9 98 2,4 Egészségügyi, szociális ellátás 105 2, ,9 Egyéb , ,4 11

14 A fenti táblázatban látható súlyozva, illetve súlyozatlanul a vizsgált több mint négyezer gazdálkodó szervezet ágazati önbesorolása. A besoroláskor egy-egy válaszadó több kategóriába is besorolhatta magát. Jól látható, hogy a legtöbb vizsgált vállalat a kereskedelem területén tevékenykedik, míg második leggyakrabban az építőiparban érdekelt vállalkozások fordultak elő a válaszadók között. Az alábbi ábrán láthatjuk a cégek 2004-es árbevétele szerinti megoszlását is. Jól látható, hogy a vizsgált vállalkozások legjelentősebb csoportja 10 millió forint alatti bevételű cégek. Mekkora volt az Önök cégének a évi éves árbevéte-le? (N=4086) 10 millió Ft vagy annál kevesebb millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft millió Ft 501 millió-1 milliárd Ft 1,1-2 milliárd Ft 2,1-5 milliárd Ft 5,1-10 milliárd Ft 10 milliárd Ft vagy annál több NT/NV 7% 8% 4% 4% 4% 4% 6% 4% 6% 4% 4% 2% 2% 1% 2% 0% 1% 0% 1% 0% 15% 12% 15% 19% 35% 51% 0% 10% 20% 30% 40% 50% Súlyozatlanúl Súlyozva 12

15 A következő két oldalon található táblázatokban a vizsgált gazdálkodó szervezetek foglalkoztatottak száma szerinti megoszlását tüntettük fel megyénkénti bontásban súlyozva, illetve súlyozatlanul. Alkalmazottak száma megyénként (súlyozatlan) Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő fő fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson- Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom- Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár Bereg Jász-Nagykun Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

16 Alkalmazottak száma megyénként (súlyozott) Alkalmazott száma 0-1 fő 2-9 fő fő fő 250 fő felett ÖSSZESEN Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj- Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár- Bereg Jász-Nagykun- Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen

17 Képző intézmények A vizsgálatba bevont közel kétezer képző intézmény átlagosan 15 alkalmazottal működik, mint az az alábbi táblázatban látható. A legnagyobb létszámú képző intézmények Bács-Kiskun megyében találhatók - átlagosan 25 főt foglalkoztatnak - míg a legkisebbek Csongrádban, itt mindössze nyolc fő körüli a képző intézményekben átlagosan foglalkoztatottak száma. Hány alkalmazottja van az Önök vállalkozásának/intézményének? Kérem, hogy csak a felnőttképzés területén dolgozók számát adja meg! 0-1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-nél több NT/NV ÖSSZESEN ÁTLAG Budapest ,0 Baranya ,0 Bács-Kiskun ,4 Békés ,1 Borsod-Abaúj ,6 Zemplén Csongrád ,8 Fejér ,6 Győr-Moson-Sopron ,2 Hajdú-Bihar ,8 Heves ,4 Komárom-Esztergom ,7 Nógrád ,3 Pest ,0 Somogy ,6 Szabolcs-Szatmár- Bereg ,1 Jász-Nagykun-Szolnok ,7 Tolna ,4 Vas ,5 Veszprém ,5 Zala ,8 ÖSSZESEN ,2 A fenti táblázatból ezen túl az is leolvasható, hogy a legtöbb megkérdezést Budapesten végeztük, Komárom-Esztergom megyében pedig a legkevesebbet. 15

18 A megkérdezett képző vállalkozások majd négyötödének (77%) kevesebb, mint 50 millió forint volt a 2004-es árbevétele. (Mint az az alábbi ábrán látható.) Mekkora volt az Ön cégének/az intézménynek a évi éves árbevétele a felnőttképzés területén (költségvetési támogatással együtt)? (N=1915) 50 millió Ft vagy annál kevesebb 77% millió Ft 3% millió Ft 1% millió Ft 1% millió Ft 1% millió Ft 2% NT /NV 14% 0% 20% 40% 60% 80% 16

19 FÜGGELÉK