Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

Átírás

1 Foglalkoztatási Hivatal A NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI III. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) Budapest

2 TARTALOM Bevezetés...4 A felmérés makrogazdasági környezete...4 Válaszadási hajlandóság...5 A minta összetétele...5 A felmérés főbb eredményei...7 Az ÁFSZ szolgáltatásainak és aktiváló eszközeinek rangsorolása...9 Módszertan...12 Grafikonok A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva ágazatok szerint A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva régiók szerint A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva vállalati méret szerint A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva létszám-kategóriák szerint...18 Táblázatok A évi III. NMF főbb adatai megyék és régiók szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszám-kategóriák szerint A évi III NMF ágazati reprezentációja A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint A évi III. NMF alapján becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, megyénként, régiónként

3 11. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, megyénként, régiónként A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként A évi III. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 3 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 12 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint A évi III. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint A évi III. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma ágazatok szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya ágazatok szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma megyék és régiók szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya megyék és régiók szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek aránya létszám-kategóriák szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási csoportok szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban érintettek száma foglalkozási főcsoportok szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámváltozásai foglalkozási főcsoportok és régiók szerint A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a leépítésekben leginkább érintett 40 foglalkozás A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a felvételben leginkább érintett 40 foglalkozás A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek 3 hónapon belüli létszámmozgásaiban a létszámváltozásban leginkább érintett 40 foglalkozás

4 BEVEZETÉS III. negyedéve során az Állami Foglalkoztatási Szolgálat immáron ötödik alkalommal készítette el az átlagosan 7700 gazdálkodó szervezet válaszaiból összeállított negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérését. A megkérdezett szervezetek száma közelíti a tízezret, miközben a választ is adók az alkalmazásban állók, több mint ötödét foglalkoztatják. A PHARE TWINING (2004. február november) svéd-dán modernizációs folyamat során kialakításra került negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés a III. negyedévétől kezdődően az ÁFSZ teljes szervezetére nézve felhasználásra került. A 170 kirendeltség közül egyetlen kivétellel valamennyi iroda rendszeresen részt vesz a munkában. A Foglalkoztatási Hivatal, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat középirányító szerve, által kialakított új adatfelvételi rendszer lehetővé tette a korábban kifejlesztett elektronikus adatközlésiinformációs eszközök országos elérhetőségét. A megszólított mintához viszonyítva a visszaküldések számaránya, más kérdőíves megkeresésekhez képest, igen magas volt. A felmérés elemszámát tekintve jelenleg ez az ÁFSZ legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, miközben az összegyűjtött információk körét tekintve lényegesen kisebb jelentőségű annál. Az egy éves teszt üzemmód után, a még mindig fejlesztés alatt álló rendszert figyelembe véve, a szakmai vezetés most először döntött a felmérés publikálása mellett. Az országos elemzéssel párhuzamosan a húsz megyei munkaügyi központ saját elemzéseit is elérhetővé tettük az ÁFSZ honlapján. Az egyes kirendeltségi körzetek saját elemzéseit az érdeklődők az illetékes kirendeltségtől igényelhetik meg. Szándékunk szerint a jövőben rendszeresen közzé tesszük majd a negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérés főbb megállapításait, ezzel segítve a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztókat, munkavállalókat, foglalkoztatókat és beruházókat. A FELMÉRÉS MAKROGAZDASÁGI KÖRNYEZETE A KSH felmérése szerint első felében a éves népesség 54,9 százaléka bizonyult gazdaságilag aktívnak, közülük 92,8 százalék volt a foglalkoztatottak, 7,2 százalék pedig a munkanélküliek aránya. Az országban mintegy ezer gazdasági szervezetet tartottak nyilván, közülük ezer a vállalkozások száma. Országos foglalkoztatási adatok megnevezés Ezer fő % népességszáma (15-74 éves) ,4 100,0 gazdaságilag aktívak száma 4 239,6 54,9 munkanélküliek száma 305,7 4,0 foglalkoztatottak száma 3 933,9 51,0 alkalmazásban állók száma ,7 36,1 inaktívak száma 3 480,8 30,3 gazdasági szervezetek száma ,9 100,0 - ebből vállalkozások száma 1 218,6 93,0 Aktivitási arány 54,9 Foglalkoztatási ráta 51,0 Munkanélküliségi ráta 7,2 1 Forrás: Munkaerőpiaci jellemzők 2006 II. negyedévében. KSH, Évközi adatszolgáltatás alapján a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások székhely szerinti adatai. Forrás: Létszám és kereset a nemzetgazdaságban, január-június. KSH, Forrás: A regisztrált gazdasági szervezetek száma, I. félév. KSH,

5 VÁLASZADÁSI HAJLANDÓSÁG A évi III. negyedéves felvétel során az országosan mért éppen az öt felvétel átlagával egyenlő 80 százalékos válaszadási arány ugyanakkor megyénként és régiónként meglehetősen egyenetlenül alakult. Míg három megyében a 95 százalékot is meghaladta (Komárom-Esztergom megyében 97 százalék!), addig másik három megye csak 65 százalék alatt teljesített (Hajdú-Bihar és Fejér 63, Pest 57 százalék). A válaszadási hajlandóság relatív szórása a megyék esetében 12,8, regionális szinten csak 7,6 százalék volt. Az eddigi hat adatfelvétel legfontosabb adatai Közreműködő ÁFSZ kollégák száma (fő) Megszólított munkaadók száma (db) Visszaérkezett adatlapok száma (db) Visszaérkezési arány (%- ban) Érintett munkavállalói létszám (a felvétel időszakában, főben) III. né IV. né I. né II. né III. né IV. né. Átlag ,4% 82,6% 82,3% 80,1% 79,5% 81,1% 80,2% A MINTA ÖSSZETÉTELE A válaszadó szervezetek legnagyobb része, majdnem fele a kisvállalkozások közül került ki, azonban ezek az érintett munkavállalóknak csak a nyolcadát foglalkoztatták. A 250 fős és nagyobb szervezetek viszont annak ellenére, hogy csak a minta 7 százalékát adták, az érintett létszám több mint felét alkalmazták, a mintegy egyötödnyi mikrovállalkozás viszont kevesebb mint másfél százalékát. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek adatai vállalati méret szerint gazdasági szervezetek száma alkalmazásban állók száma 7% 1% 12% 20% 52% 28% 10% 35% Mikrovállalkozás Kisvállalat Közepes vállalat Nagyvállalat 5

6 Nemzetgazdasági szinten az NMF-ből összeállított adatbázis az alkalmazásban lévők majdnem egynegyedét reprezentálja. Az ágazati arányokat a következő ábra mutatja: A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai nemzetgazdasági áganként gazdasági szervezetek száma alkalmazásban állók száma Felmérés mezőgazd 3% KSH 0,5% 5% 4% 9% 4% 0% 4% 3% 7% 4% 0,1% 0% 6% 4% 7% 8% 3% 5% 17% 40% 6% 4% 17% 9% 1% 33% bányászat feldolg vill.energ. építőipar keresk. vendégl szállítás p.ü.ingatlan közig oktatás e.ügy egyéb 4% 4% 5% 5% 2% 7% 10% 11% 8% 9% 10% 3% 4% 3% 3% 8% 3% 7% 13% 25% 2,0% 5% 46% Felmérés KSH Mindkét vizsgálati szempont szerint markáns az eltérés, amelynek szervezetszám tekintetében a feldolgozóipar és a mezőgazdaság felülreprezentáltsága az alapvető oka. A foglalkoztatotti létszám szerinti vizsgálva a már említetteken kívül a feldolgozóipari, valamint a villamos energia, a szállítás ágazati túlsúlya mellett az oktatás, közigazgatás, kereskedelem alulreprezentáltsága is számottevő. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek és a KSH hasonló adatai régiónként alkalmazásban állók száma gazdasági szervezetek száma Felmérés KSH 14% 24% 9% 11% 11% 40% 12% Közép- Magyarország Közép- Dunántúl Nyugat- Dunántúl Dél-Dunántúl 15% 15% 9% 11% 10% 14% 43% Felmérés KSH 16,0% 14% 9% 10% 10% 11% Észak- Magyarország 8% 9% 10% 13% 12% Észak-Alföld Dél-Alföld 13% 11% 16% Területi szempontból is jelentős eltéréseket láthatunk. Ezt azonban kizárólag Közép- Magyarország valós súlyához képesti egyharmados megjelenése okozza. 6

7 A FELMÉRÉS FŐBB EREDMÉNYEI Az adatfelvétel során többek között arra kellett választ adni a megkérdezett gazdasági szervezeteknek, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma 3, illetve 12 hónap múlva. A cégek nagy hányadánál nincs szignifikáns létszámváltozás egyik időintervallumon belül sem, a vállalatok több mint fele 3 hónap múlva is, 45 százaléka egy év múlva is változatlan létszámmal tervezi működését. Ugyanakkor az is valószínűsíthető, hogy a bizonytalan üzleti folyamatok mellett nem tudják, vagy esetleg nem akarják előrebecsülni a változást. A válaszadó gazdasági szervezetek majdnem kétötöde változatlan létszámot adott meg mindhárom időpontban. Nemzetgazdasági ágazatok szerint öt terület emelhető ki, ahol mindkét időpontban a cégek nagyobb stabilitására lehet következtetni: a kereskedelem, pénzügyi közvetítés, vegyianyaggyártás és a nemfém visszanyerés. Érdemes megjegyezni, hogy mindössze két olyan ág emelhető ki (a kokszgyártás és a bányászat), ahol a stagnáló szervezetek aránya egyéves időszakra becsülve is eléri a három hónapos arányszámot. Más szavakkal a legtöbb területen a létszámváltozást inkább csak éves távlatban képzelik el. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy ezekben az ágazatokban relatíve sok kis létszámú gazdasági szervezet, vagy egység működik, amelyeknél nincs jelentős munkaerő-forgalom. A kis- és mikro-vállalkozások több mint fele változatlan létszámot jelölt mindkét időpontban, míg a nagyvállalati szektorban ez csak a válaszadók mintegy negyedére volt jellemző. A létszámnövelési elképzelés viszont valamivel kiegyenlítettebbnek tűnik, a három hónapra vonatkozó előrebecslés szerint a négy létszám-kategóriában 22-45, az egyéves tervek szerint pedig százalék közé esik a bővíteni szándékozók aránya. A következőkben röviden azt foglaljuk össze, hogy milyen fontosabb megállapítások tehetők az egyes nemzetgazdasági ágakban várható foglalkoztatási trendekre vonatkozóan az elkövetkező egy évben. Ezzel összefüggésben kísérletet teszünk az alkalmazásban állók számának előrejelzésére is az adatfelvételt követő 12. hónap végére. Az előreszámítást a gazdasági szervezetek által megadott adatok alapján a nemzetgazdaság egészére és a fő nemzetgazdasági ágazatokra egyaránt elvégezzük. 1. A mintában szereplő gazdasági szervezetek adatai szerint a felmérést követő negyedévben 0,6, egy éven belül pedig 0,9 százalékkal bővülhet a foglalkoztatottak száma. Ez azt jelenti, hogy az egy évre tervezett létszámnövekedés gyakorlatilag már a mostani negyedévben megvalósul, utána jobbára már csak belső átcsoportosítások fognak történni. 2. A foglalkoztatottak számának emelkedésével a cégek 31 százaléka már az elkövetkező három hónapon belül, 37 százaléka pedig 12 hónapon belül számol. 3. Különösen rövid-távon, de a hosszabb időszakot tekintve is a leginkább jellemző, hogy a cégek legnagyobb részénél nem változik szignifikánsan a foglalkoztatottak száma. A megkérdezett vállalatok több mint felénél három hónapon belül, 45 százalékánál pedig az elkövetkező egy évben lényegében változatlan marad a létszám. 4. Öt nemzetgazdasági ágazat, a közigazgatás, energiaellátás, közösségi szolgáltatás bányászat és a mezőgazdaság jelölhető meg, ahol rövidtávon a foglalkoztatottak számának 1 százaléknál jelentősebb csökkenése várható. Jövő év közepéig a bányászatban másfélszeresére ( 8,5%), a mezőgazdaságban kétszeresére ( 4,5%), a közigazgatásban háromszorosára ( 4,2%) nőhet a leépítés. 5. Az ágazati létszámváltozásokat tekintve a várható növekedések is szerénynek mondhatóak: három hónapon belül sehol sem jeleztek 3 százaléknál, egyéves távlatban pedig 5 százaléknál nagyobb létszámbővülést a mintában szereplő vállalkozások. 6. Egy éven belül majdnem 5 százalékos aggregált foglalkoztatás-növekedést valószínűsítenek az energiabányászatban, gumiiparban, jóval 3 százalék felettit a fémfeldolgozásban, gépgyártásban, vendéglátásban, járműgyártásban, fafeldolgozásban, és a hulladékfeldolgozásban. 7

8 7. A koksz, illetve vegyianyag-gyártás, egészségügy, pénzügyi és közösségi szolgáltatási ágazatokban úgy történik aggregált létszámcsökkenés, hogy az alkalmazottak számát növelni szándékozó cégek aránya meghaladja, a leépítést tervezőkét. Ez azt mutatja, hogy ezekben az ágakban több gazdasági szervezet bővíti a létszámát egy éven belül, mint ahányan csökkentik azt, viszont az elbocsátások mértéke összességében meghaladja a felvételi szándékokat. 8. A várakozásoknak megfelelően a mikro- és kisvállalkozásoknál tapasztaltuk a leggyorsabb ütemű létszámnövekedést, hiszen esetükben néhány fő felvétele is relatíve magas arányú változást eredményez. A megkérdezett 10 fő alatti gazdasági szervezeteknél átlagosan közel 15 százalékkal, az 50 fő alattiaknál pedig hozzávetőlegesen 4 százalékkal emelkedik a foglalkoztatottak száma 2007 I. félévéig bezáróan, bár a növekedés döntő része már az első negyedévben lezajlik. 9. A közepes és nagyvállalatok 1 százalék alatti, illetve 0,1 százalék alatti létszámnövekedést jeleztek előre ugyanezen időszakon belül! A nagyvállalatok számos nemzetgazdasági ágban, a következő időszakban is inkább létszámleadók maradnak. 10. A régiókat tekintve gyakorlatilag egyik térségben és időpontban sem prognosztizálnak a cégek jelentős létszámcsökkenést. A legtöbb földrajzi régióban, az alkalmazásban állók számának 1-2 százalékos emelkedése várható. 11. Közép-Magyarországon, Nyugat- és Közép-Dunántúlon valószínűsíthető a foglalkoztatás relatíve dinamikus növekedése. Az előrejelzés szerint ezekben a régióban a megkérdezett gazdasági szervezetek átlagosan 1,5-2 százalékkal bővítik az alkalmazásukban állók számát egy éven belül. 12. Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön csekély, félszázalékos foglalkoztatás-bővülés valósulhat meg, ugyanakkor Észak-Magyarországon stagnálás, Észak-Alföldön némi csökkenés várható az elkövetkező 12 hónapban. 13. A megyénkénti adatok szerint Somogy, Borsod és Szabolcs megyében várható 1-2 százalékos kismértékű csökkenés az alkalmazásban állók aggregált létszámát illetően a 2007 közepére, utóbbi kettő folyamatos visszaesést is jelzett, míg Somogyban rövidtávon némi bővítést terveznek. 14. Ezzel szemben 2-3 százalékos létszámnövekedést valószínűsítenek a megkérdezett gazdasági szervezetek Komárom-Esztergom, Vas és Heves megyében, illetve Budapesten. 15. Megállapítható, hogy a régiókban tapasztalható várakozások egyik régióban sem jelentkeznek kiegyensúlyozottan, csak megyénként eltérő mértékű, sőt, irányú változások eredőjeként. 16. Annak ellenére, hogy az összegyűjtött információk számos bizonytalansági tényezőt tartalmaznak, az ágazati reprezentációs arányokat figyelembe véve becslést készítettünk az alkalmazásban állók számának változására. Ez alapján az egy év folyamán mintegy ezer fővel emelkedhet az alkalmazásban állók száma nemzetgazdasági szinten. 17. A legnagyobb létszám-növekedés a kereskedelem (+9,4 ezer), a gépipar (+7,9 ezer), valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások (+6,7 ezer) nemzetgazdasági ágakban várható. Legnagyobb leépítés a közigazgatás területén (-13,4 ezer) prognosztizálható, és mintegy 4200 fővel csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is. 18. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a három hónapon belüli létszámváltozás milyen arányú munkaerő-felvétel és -leépítés eredőjeként valósul meg, meghatározhatjuk, hogy a létszámmozgások a jelenlegi és a jövőbeni foglalkoztatottak mekkora hányadát érinti. A kiinduló létszámot alapul véve nemzetgazdasági szinten az előrebecsült átlagos 0,6 százalékos bővülés 3,1 százalékos munkaerő-növelés mellett 2,5 százalékos elbocsátással együtt valósul meg, vagyis a teljes létszám 5,6 százalékát érintik a rövidtávú változások. Abszolút számokban kifejezve, a válaszoló szervezetek által jelzett 4,2 ezer fős létszámbővítés 21,1 ezer fő alkalmazásával, de 16,9 ezer 8

9 munkavállaló elbocsátásával jár, vagyis a munkaerőpiacon ezek a változások közel 38 ezer embert érintenek. 19. A létszámmozgásnak ez az intenzitása a közigazgatásban megközelíti a 13 százalékot, de a bányászatban, valamint az ingatlanügyeknél is 10 százalék fölött várható. Ezzel szemben a kokszgyártásban, hulladék-felhasználásnál és az egészségügyben 2,5 százalék alatti szerény változás valószínűsíthető. 20. Ugyanez az arány a mikrovállalkozások esetében 15 százalék, minden hetedik ember érintetté válhat. Területi, regionális szinten az arányok kiegyenlítettebbek, a 10 százalékot csak Békés megye haladja meg. 21. Főcsoportokon belül az (építő)ipari, gépkezelői és a szakképzettséget nem igénylő foglalkozások körében találunk komoly bővítési szándékot, az országos szintű 21 ezres új munkahely-teremtési szándék több mit háromnegyede e három területet érinti, igaz, a 17 ezres leépítésből is hasonlóan nagy arányban részesednek, sőt a szakképzettség nélkülieknél az elbocsátottak száma meghaladja a bővülés következtében a nettó létszámnövekedés mértékét. 22. Foglalkoztatási csoportok tekintetében az adatfelvétel szerint az egyszerű szolgáltatás jellegű foglalkozások iránt lesz a legnagyobb kereslet, majdnem 5 ezer főt alkalmaznának az év harmadik negyedévében, igaz itt várható a legnagyobb hasonló mértékű elbocsátás is, vagyis nettó növekedés nem várható, tehát új ilyen jellegű munkahely kialakítására alig számíthatunk. Jelentős új igény mutatkozik feldolgozóipari gépek kezelői (3,9 ezer fő), vasés fémipari munkások (2,6 ezer fő), valamint mobil gépek kezelői, könnyű- és élelmiszeripari munkások, valamint kereskedelmi és vendéglátó-ipari dolgozók (0,9-1,5 ezer fő) iránt. Ugyanakkor mindezen foglalkozásúak körében komoly leépítések csökkentik az új álláshelyek munkaerő felszívó hatását. Általában elmondható, hogy a kereslet szinte mindenütt meghaladja a létszámcsökkentéseket, és az erősen leépülő mezőgazdasági terület kivételével csupán néhány, kevés munkahelyet érintő foglalkozási csoportban várható nettó leépítés. 23. Konkrét foglalkozásokat tekintve mind a leépítés, mind a felvétel a segédmunkásokat érinti leginkább, de itt inkább belső mozgásról beszélhetünk, hiszen létszámváltozásuk szerény pozitív egyenleget mutat. A legnagyobb nettó kereslet gyártósori összeszerelők iránt mutatkozik, az elbocsátani szándékozott félezer dolgozóval szemben mintegy 2,0 ezer főt alkalmaznának. Jelentős számban érintik a változások még a szabó-varró, eladó, kézi anyagmozgató, lakatos foglalkozásokat is. Mindezek a megállapítások regionális szinten is tetten érhetőek, a leggyakrabban előforduló 5 foglalkozás között a régiók többségében az előbb említettek is megtalálhatóak. AZ ÁFSZ SZOLGÁLTATÁSAINAK ÉS AKTIVÁLÓ ESZKÖZEINEK RANGSOROLÁSA A felmérés során megkértük a munkáltatókat az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által nyújtott szolgáltatások és aktiváló eszközök rangsorolására is, melyek fontosságát egy 12 fokú skálán értékelhették. Ezen túl az ismeretlen és a nem használt eszközök megkülönböztetésére is lehetőség nyílt. Az adatok összesítéséből kiderült, hogy a választ adók több területet is a legfontosabbnak minősítettek, illetve sok esetben nem jelöltek meg semmilyen választ. A felmérés elemzése során két általános megjegyzést tehetünk. Egyrészt a munkáltatók jelentős része nem ismeri, vagy nem használja ezeket a szolgáltatásokat, másrészt a területi adatok azt mutatják, hogy a különböző formák igénybevételében, illetve ismertségében, szinte nem lehet kimutatni regionális különbségeket. 9

10 Az adott szolgáltatást, támogatást fontosnak tartó, illetve nem használó, nem ismerő szervezetek aránya Alkalmi munkavállalói könyv Közhasznú munkavégzés támogatása Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Bértámogatás, járulék átvállalás Start kártya Tájékoztatás az álláskeresők összetételéről Munka melletti képzés támogatása Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Tájékoztatás a munkaerőpiacról Uniós közvetítés Munkaközvetítés 28% 22% 13% 47% 9% 7% 43% 7% 5% 15% 52% 38% 39% 16% 10% 30% 8% 5% 34% 13% 8% 19% 30% 20% 22% 18% 11% 54% 2% 1% 7% 58% 48% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% Legfontosabb Legfontosabb 3 között van Nem használják, nem ismerik Az adott szolgáltatást, támogatást nem használó, nem ismerő szervezetek aránya Alkalmi munkavállalói könyv Közhasznú munkavégzés támogatása Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás Bértámogatás, járulék átvállalás Start kártya Tájékoztatás az álláskeresők összetételéről Munka melletti képzés támogatása Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése Tájékoztatás a munkaerőpiacról Uniós közvetítés Munkaközvetítés 7% 15% 19% 22% 28% 30% 34% 39% 47% 43% 54% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 10

11 Az egyes eszközökről a következő főbb megállapítást tehetjük. 1. A munkaközvetítést legfontosabb és leghasznosabb szolgáltatásnak ítélte a munkaadók majdnem fele, és további 10 százalék sorolta a második, illetve harmadik helyre. A szolgáltatás ismertségét és kihasználtságát bizonyítja, hogy ez a forma a legkevésbé nem használt, illetve nem ismert, mindössze 7 százalékuk jelölte meg a két válasz egyikét. 2. Az Uniós munkaközvetítés a kérdőívet kitöltők egyelőre nem igénylik, és többségük nem is ismeri. Csupán 1-2 százalékuk helyezte a legfontosabbak közé 3. A munkaerőpiac helyzetéről, tájékoztatásra 18 százalékuk számít az első három hely valamelyikére rangsorolva, és csupán egyötödük nem kért még felvilágosítást egyetlen egyszer sem. A munkanélküliek összetételére nem túlságosan kíváncsiak, 30 százalék pedig még soha nem kért ilyen tájékoztatást. Mindössze öt százalék tartotta ezt leghasznosabbnak cége számára. 4. A foglalkoztatási jogszabályokban való eligazodásban segítségre 30 százaléknyian számítanak a legfontosabb helyek egyikét megjelölve a rangsorban és ebből kétharmad. a leghasznosabbnak tartja. Igaz ugyanilyen arányban találunk olyanokat is, amelyek nem vették fel a kapcsolatot a munkaügyi szervezettel ez ügyben. 5. A munka melletti képzési támogatási lehetőségről a válaszolók egyharmada nyilatkozott úgy, hogy még nem használta, nem ismeri ezt az eszközt. 13 százalékuk viszont elég hasznosnak tartja ahhoz, hogy az első három helyre rangsorolja. 6. A Start kártyát minden hatodik tartja fontosnak, és minden tizedik a legfontosabbnak. Kétötödük ellenben nem hasznosította a válaszolók közül. 7. A bértámogatás és járulék átvállalás támogatás egyértelműen a második leghasznosabb és legnépszerűbb aktív eszköz a munkaadók szerint. 38 százalékuk az első, 52 pedig az első három közé sorolta, s elutasítottsága is csak 15 százalék. 8. Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás és közhasznú munkavégzés csekély népszerűségnek örvend, a válaszolók alig 5-10 százalékban említették az első helyeken, s emellett nagyon magas, 43, illetve 47 százalék az igénybe nem vevők, valamint a formát sem ismerők hányada. 9. Az Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvvel való foglalkoztatás negyedik legnépszerűbb a felmérésben részvevő gazdálkodók között. 13 százalékuk jelölte meg első helyen, további 9 pedig a harmadik helyig. Ugyanakkor a nem ismerők, nem használók ennél nagyobb, 28 százalékos részét teszik ki a megkeresett cégeknek. Az ÁFSZ szolgáltatásainak, aktiváló eszközeinek értékelése A szolgáltatást, illetve az aktiváló eszközt a fontosságuk szerint az nem nem Szolgáltatások, aktiváló eszközök használók ismerők helyre rangsorolók aránya aránya aránya Munkaközvetítés 48,06% 6,00% 4,18% 7,31% 0,17% Uniós közvetítés 1,01% 0,52% 0,26% 44,52% 9,59% Tájékoztatás a munkaerőpiacról 10,77% 3,67% 3,96% 20,93% 1,52% Foglalkoztatási jogszabályok ismertetése 20,03% 4,85% 5,14% 17,70% 1,59% Munka melletti képzés támogatása 7,58% 2,53% 2,66% 29,01% 4,95% Tájékoztatás az álláskeresők összetételéről 4,65% 1,23% 1,78% 27,59% 2,48% Start kártya 9,66% 3,07% 3,09% 33,91% 5,27% Bértámogatás, járulék átvállalás 38,24% 9,34% 3,94% 13,57% 1,32% Létszámleépítéssel kapcsolatos segítségnyújtás 4,60% 0,98% 0,84% 39,16% 3,73% Közhasznú munkavégzés támogatása 6,80% 1,12% 0,68% 41,42% 5,23% Alkalmi munkavállalói könyv 13,39% 4,33% 3,98% 26,60% 1,24% 11

12 MÓDSZERTAN 1. A KSH lakossági munkaerő-felmérés fogalmai A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának - foglalkoztatottságának és munkanélküliségének - vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban - az un. vonatkozási héten - legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: - a foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; - a munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; - az aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. 2. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fogalmai Nyilvántartott álláskereső: aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik; oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat; öregségi nyugdíjra nem jogosult; az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat; maga is aktívan keres munkahelyet; elhelyezkedése érdekében a munkaügyi központ kirendeltségével álláskeresési megállapodást köt; a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja; akit a munkaügyi központ kirendeltsége álláskeresőként nyilvántart. Regisztrált álláskereső (2005. november 1. előtt munkanélküli): az állami munkaközvetítő irodában nyilvántartásba vett személy, aki munka-viszonnyal nem rendelkezik, nem nyugdíjas, nem tanuló, foglalkoztatást elősegítő nem részesül, munkát vagy önálló foglalkoztatást keres és ennek érdekében munkavégzésre rendelkezés áll. 12

13 GRAFIKONOK 1. A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint -15% -10% -5% % 5% papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gumi műanyag termékek gyártása vegyi anyag, termékek gyártása gép berendezés gyártása textilia, textiláru gyártása villamosgép, műszer gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása kereskedelm, javítás élelmiszer, ital, dohány gyártása egészségügyi, szociális ellátás mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás villamos energia, gáz és vízellátás ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás máshova nem sorolt feldolgozóipar szállítás, raktározás, posta, távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás oktatás építőipar közigazgatás, védelem, kötelező tb. pénzügyi közvetítés fafeldolgozás nemfém ásványi termékek gyártása járműgyártás bányászat területen kívüli intézet energiahordozó bányászata halgazdálkodás kokszgy., kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőanyag Nemfém visszanyerése hulladékból egyéb ásványbányászat Összesen 3 hónap múlva 12 hónap múlva 13

14 2. A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva ágazatok szerint -12% -8% -4% % 4% 8% papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gumi műanyag termékek gyártása vegyi anyag, termékek gyártása gép berendezés gyártása textilia, textiláru gyártása villamosgép, műszer gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása kereskedelm, javítás élelmiszer, ital, dohány gyártása egészségügyi, szociális ellátás mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás villamos energia, gáz és vízellátás ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás máshova nem sorolt feldolgozóipar szállítás, raktározás, posta, távközlés szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás oktatás építőipar közigazgatás, védelem, kötelező tb. pénzügyi közvetítés fafeldolgozás nemfém ásványi termékek gyártása járműgyártás bányászat területen kívüli intézet energiahordozó bányászata halgazdálkodás kokszgy., kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőanyag Nemfém visszanyerése hulladékból egyéb ásványbányászat Összesen Munkaerő-leépítés Létszámváltozás Munkaerő-felvétel 14

15 3. A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva megyék és régiók szerint Budapest Pest Közép-Magyarország -3% -2% -1% % 1% 2% 3% Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Magyarország 3 hónap múlva 12 hónap múlva 15

16 4. A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva megyék és régiók szerint Budapest Pest Közép-Magyarország -6% -3% % 3% 6% Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Magyarország Munkaerő-leépítés Munkaerő-felvétel Létszámváltozás 16

17 5. A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva régiók szerint 4% 2% % 0,86 3,1 3,19 3,15 1,39 Közép- Magyarország 1,08 1,7 0,94 2,06 0,71 2,73 0,53 3,14 0,03 Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl -0,06 Észak- Magyarország 3,79 3,11 2,53 0,94 0,37 0,59 0,62 0,3 0 Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország -0,59-2% -2,24-2,11-2,21-2,01-2,16-2,49-4% -3,2-3,48 Munkaerő-leépítés 3 hónapon belül Létszámváltozás 3 hónap múlva Munkaerő-felvétel 3 hónapon belül Létszámváltozás 12 hónap múlva 6. A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3, illetve a létszámváltozás 12 hónap múlva vállalati méret szerint 14,63 14% 12,34 11% 9,5 8% 5% 2% 2,2 4,99 4,01 0,48 3,22 0,7 0,1 2,35 0,02 0,62 3,11 0 0,94-1% Mikro Kis Közepes Nagy Magyarország -4% -2,84-2,79-2,74-2,25-2,49 Munkaerő-leépítés 3 hónapon belül Létszámváltozás 3 hónap múlva Munkaerő-felvétel 3 hónapon belül Létszámváltozás 12 hónap múlva 17

18 Mikro Kis Közepes Nagy Összesen Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2006 III. negyedév 7. A évi III. NMF szerinti létszámváltozás aránya 3, illetve 12 hónap múlva létszám-kategóriák szerint -5% % 5% 10% 15% 3 hónap múlva 12 hónap múlva 8. A évi III. NMF szerinti munkaerő-felvétel és -leépítés aránya 3 hónap múlva létszám-kategóriák szerint Mikro Kis Közepes Nagy Összesen -5% % 5% 10% 15% Munkaerő-leépítés Munkaerő-felvétel Létszámváltozás 18

19 TÁBLÁZATOK 1. A évi IV. NMF főbb adatai régiók és megyék szerint Régió, megye Munkatársak száma Felkere-sett szer-vezetek száma Válaszadó szerve-zetek száma Válasz-adási arány (%) jelenlegi létszám (fő) Közép- Budapest , Magyarország Pest , Közép-Magyarország , Közép-Dunántúl Fejér , Komárom-Esztergom , Veszprém , Közép-Dunántúl , Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron , Vas , Zala , Nyugat-Dunántúl , Dél-Dunántúl Baranya , Somogy , Tolna , Dél-Dunántúl , Észak- Borsod-Abaúj-Zemplén , Magyarország Heves , Nógrád , Észak-Magyarország , Észak-Alföld Hajdú-Bihar , Jász-Nagykun-Szolnok , Szabolcs-Szatmár-Bereg , Észak-Alföld , Dél-Alföld Bács-Kiskun , Békés , Csongrád , Dél-Alföld , Területi megoszlás , A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek és foglalkoztatottak száma és megoszlása létszám-kategóriák szerint Vállalati méret válaszadók száma válaszadók megoszlása jelenlegi létszám (fő) jelenlegi létszám megoszlása Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret 19

20 3. A évi IV NMF ágazati reprezentációja Nemzetgazdasági ágazat 2006 I. félévben a KSH intézményi adatai szerint alkalmazásban állók Az NMF-ben szereplő szervezeteknél 2006 III. negyedév végén foglalkoztatottak Reprezentációs arány száma megosz-lása száma megosz-lása fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,16% ,26% 36,77% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,69% ,89% 44,49% vegyipar ,69% ,55% 41,31% gépipar ,13% ,31% 54,38% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,51% ,21% 50,84% kereskedelm, javítás ,52% ,84% 13,36% élelmiszer, ital, dohány gyártása ,83% ,31% 40,32% egészségügyi, szociális ellátás ,81% ,16% 31,79% mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat ,36% ,11% 44,42% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,07% ,17% 25,22% villamos energia, gáz és vízellátás ,99% ,96% 48,55% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás ,83% ,59% 11,21% máshova nem sorolt feldolgozóipar ,94% ,47% 38,21% szállítás, raktározás, posta, távközlés ,88% ,31% 13,39% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,93% ,96% 16,40% oktatás ,16% ,67% 12,47% építőipar ,96% ,30% 16,26% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,40% ,36% 7,20% pénzügyi közvetítés ,11% ,54% 6,28% nemfém ásványi termékek gyártása ,85% ,71% 49,22% bányászat ,17% ,29% 41,60% területen kívüli intézet n.a. n.a. 48 0,01%.. TEAOR ,00% ,00% 24,44% 4. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 és 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint Létszámváltozás csökkenő stagnáló növekedő +3 hónap csökkenő stagnáló növekedő +12 hónap 20

21 5. A évi IV. NMF alapján becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten, áganként Nemzetgazdasági ág 2006 I. félévben a KSH intézményi adatai szerint alkalmazásban állók Az NMF-ben szereplő szervezeteknél 2006 I. negyedév végén foglalkoztatottak száma 2006 III. negyedév (tényadat) 2007 III. negyedév (előre-jelzés) Reprezentációs arány Becsült létszámváltozás nemzetgazdasági szinten egy éven belül fafeldolgozás, papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység ,77% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása ,49% vegyipar ,31% gépipar ,38% textilia, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása ,84% kereskedelem, javítás ,36% élelmiszer, ital, dohány gyártása ,32% egészségügyi, szociális ellátás ,79% -16 mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat ,42% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás ,22% 198 villamos energia, gáz és vízellátás ,55% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás ,21% máshova nem sorolt feldolgozóipar ,21% 987 szállítás, raktározás, posta, távközlés ,39% -142 szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,40% 311 oktatás ,47% -168 építőipar ,26% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás ,20% pénzügyi közvetítés ,28% 303 nemfém ásványi termékek gyártása ,22% 439 bányászat ,60% 38 területen kívüli intézet n.a TEAOR (súlyozott értékek összege) ,44% TEAOR (abszolút érték) ,44%

22 6. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek száma ágazatok és létszám-kategóriák szerint Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR 22

23 7. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek foglalkoztatottjainak száma ágazatok és létszámkategóriák szerint Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR

24 8. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként Nemzetgazdasági ág csökkenő stagnál növekedő Együtt mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás 100,00% halgazdálkodás 100,00% energiahordozó bányászata 100,00% egyéb ásványbányászat 100,00% élelmiszer, ital, dohány gyártása 100,00% textilia, textiláru gyártása 100,00% bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása 100,00% fafeldolgozás 100,00% papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany 100,00% vegyi anyag, termékek gyártása 100,00% gumi műanyag termékek gyártása 100,00% nemfém ásványi termékek gyártása 100,00% fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása 100,00% gép berendezés gyártása 100,00% villamos energia, gáz és vízellátás 100,00% járműgyártás 100,00% máshova nem sorolt feldolgozóipar 100,00% villamosgép, műszer gyártása 100,00% építőipar 100,00% kereskedelm, javítás 100,00% szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 100,00% szállítás, raktározás, posta, távközlés 100,00% pénzügyi közvetítés 100,00% ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás 100,00% közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít 100,00% oktatás 100,00% egészségügyi, szociális ellátás 100,00% egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 100,00% területen kívüli intézet 100,00% Nemfém visszanyerése hulladékból 100,00% bányászat 100,00% IPAR 100,00% TEAOR 100,00% 24

25 9. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, ágazatonként Nemzetgazdasági ág csökkenő stagnál növekedő Együtt mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR 25

26 10. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, régiónként, megyénként Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Területi megoszlás Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld 11. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 3 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként Vállalati méret csökkenő stagnál növekedő Együtt Mikro 5,80% 71,77% 22,43% 100,00% Kis 11,76% 57,68% 30,57% 100,00% Közép 20,55% 43,24% 36,21% 100,00% Nagy 28,27% 26,95% 44,78% 100,00% Vállalati méret 14,18% 54,33% 31,49% 100,00% 26

27 12. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, régiónként, megyénként Régió, megye csökkenő stagnál növekedő Együtt Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Területi megoszlás Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld 13. A évi III. NMF-ben résztvevő szervezetek megoszlása 12 hónapon belüli létszámnövelési és -csökkentési szándékok szerint, létszám-kategóriánként Vállalati méret csökkenő stagnál növekedő +12 hónap Mikro 8,48% 59,53% 31,99% 100,00% Kis 14,08% 48,74% 37,18% 100,00% Közép 26,00% 35,80% 38,20% 100,00% Nagy 35,29% 22,01% 42,69% 100,00% Vállalati méret 17,78% 45,42% 36,80% 100,00% 27

28 14. A évi III. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 3 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint Vállalati méret Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR 28

29 15. A évi III. NMF-ben szereplő szervezetek aggregált létszámának várható változása 12 hónapon belül ágazatok és létszám-kategóriák szerint Vállalati méret Nemzetgazdasági ág Mikro Kis Közép Nagy Vállalati méret mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR 29

30 16. A évi III. NMF szerinti létszámváltozás 3, illetve 12 hónap múlva ágazatok szerint Nemzetgazdasági ág jelenlegi létszám három hónap múlva várható létszám tizenkét hónap múlva várható létszám mezőgazdaság,vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás halgazdálkodás energiahordozó bányászata egyéb ásványbányászat élelmiszer, ital, dohány gyártása textilia, textiláru gyártása bőr, bőrtermékek, lábbeli gyártása fafeldolgozás fő fő % fő % papírgyártás, kiadói nyomdai tevékenység kokszgyártás, kőolaj feldolgozás nukleáris fűtőany vegyi anyag, termékek gyártása gumi műanyag termékek gyártása nemfém ásványi termékek gyártása fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása gép berendezés gyártása villamos energia, gáz és vízellátás járműgyártás máshova nem sorolt feldolgozóipar villamosgép, műszer gyártása építőipar kereskedelm, javítás szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szállítás, raktározás, posta, távközlés pénzügyi közvetítés ingatlanügyek, gazdasági szolgátatás közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosít oktatás egészségügyi, szociális ellátás egyéb közösségi, személyi szolgáltatás területen kívüli intézet Nemfém visszanyerése hulladékból bányászat IPAR TEAOR 30