102. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, jú li us 21., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

Átírás

1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, jú li us 21., csütörtök 102. szám Ára: 345, Ft TARTALOMJEGYZÉK 28/2005. (VII. 21.) EüM r. A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, köl - csön zé sé nek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról /2005. (VII. 21.) GKM r. Egyes közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezé - sére feljogosított intézményekrõl /2005. (VII. 21.) IHM r. Az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végzõ szervezetekrõl, il let ve a ki je lö lé sük re vo nat ko zó szabályokról /2005. (VII. 21.) OM r. A Közép-európai Egyetem által kezdeményezett, idegen nyelven folyó szak irá nyú to vább kép zé si sza kok ké pe sí té si követel - ményeirõl /2005. (VII. 21.) KE h. Bíró felmentésérõl /2005. (VII. 21.) KE h. Katonai bíró felmentésérõl /2005. (VII. 21.) KE h. Bírák kinevezésérõl /2005. (VII. 21.) ME h. A Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének felmentésérõl /2005. (VII. 21.) ME h. A Magyar Akkreditációs Bizottság tagja megbízatása megszûné - sének megállapításáról, valamint új tag megbízásáról A Miniszterelnöki Hivatalt vezetõ miniszter pályázati felhívása a kiemelt fõtisztviselõi karba, valamint a központi tisztikarba történõ felvételrõl Oldal

2 5640 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány tagjainak rendeletei Az egészségügyi miniszter 28/2005. (VII. 21.) EüM rendelete a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeirõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet módosításáról A kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény 83. -a (4) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el: 1. A gyó gyá sza ti se géd esz kö zök for gal ma zá sá nak, ja ví tá - sá nak, köl csön zé sé nek szak mai kö ve tel mé nye i rõl szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM ren de let 8. -ának (2) (3) bekez - désében a jú ni us 30-ig szö veg rész he lyé be a au gusz tus 31-ig szö veg rész lép. 2. A gazdasági és közlekedési miniszter 61/2005. (VII. 21.) GKM rendelete egyes közlekedési szakképesítések szakmai vizsgáinak szervezésére feljogosított intézményekrõl A szak kép zés rõl szó ló évi LXXVI. tör vény 5. -a (1) be kez dé sé nek b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap - ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. Az au tó busz ve ze tõ (OKJ szám: ), a te her gép - ko csi-ve ze tõ (OKJ szám: ), a köz le ke dé si és víz épí té si bú vár (OKJ szám: ) köz le ke dé si szak ké pe sí té sek szak mai vizs gá i nak szer ve zé sé re az e ren - de let mel lék le té ben fel so rolt in téz mé nye ket jo go sí tom fel. 2. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép hatályba. (2) Az 1. -ban meg ha tá ro zott jo go sult ság e ren de let kihirdetését kö ve tõ négy évig ér vé nyes. Ez a ren de let a ki hir de té sé nek nap ján lép ha tály ba. Dr. Rácz Jenõ s. k., egészségügyi miniszter Dr. Kóka Já nos s. k., gazdasági és közlekedési miniszter Melléklet a 61/2005. (VII. 21.) GKM rendelethez Sorszám Vizsgáztatásra jogosult intézmény megnevezése Ré gi ók PARTNER-T-HAJDÚ Gépjármûvezetõképzõ Kft., 4400 Nyír egy há za, Szé che nyi utca 26. Ta más Au tós is ko la Kft., 7400 Ka pos vár, Fõ utca 45. CORVIN-KÖZ Oktatási Központ Kft., 1082 Bu da pest, Kis fa lu dy utca 19. Kör út Ok ta tó és Szol gál ta tó Kft., 1214 Bu da pest, Kos suth La jos utca 117. NÉMETH Autóközlekedési-Oktatás - szervezõ és Szol gál ta tó Kft., 7400 Ka pos vár, Anna utca Autóbuszvezetõ Tehergépkocsivezetõ Közlekedési és vízépítési bú vár Észak-Al föl di + + Dél-Du nán tú li + + Kö zép-ma gyar or szá gi + Kö zép-ma gyar or szá gi + + Dél-Du nán tú li + +

3 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5641 Sor szám Vizs gáz ta tás ra jo go sult in téz mény meg ne ve zé se Ré gi ók V. Se bes ség Gép jár mû ve ze tõ-kép zõ Kft., 1045 Bu da pest, Anony mus utca 7 9. B+T Au tós Kft., 7622 Pécs, So mo gyi Béla utca 4. Göm bicz Gyu la Ma gán Au tós is ko la, 3532 Mis kolc, Gyu la utca 2. Bak tay Er vin Gim ná zi um, Víz ügyi Szakközépiskola és Kol lé gi um, 2330 Du na ha rasz ti, Bak tay tér 1. Hor váth Jár mû ve ze tõ-kép zõ Is ko la Kft., 9330 Ka pu vár, Kos suth La jos utca 17. OK-TAT-60 Ok ta tást Szer ve zõ és Szolgáltató Kft., 3000 Hat van, Ta nács út 9. Ma gyar Ipar szö vet ség Ok ta tá si Központ Kft., 1139 Bu da pest, Haj dú utca TOPIDO Jár mû ve ze tõ kép zõ, Ok ta tó, Szolgáltató Kft., 9700 Szom bat hely, Welt her K. utca 17. VOLÁN HUMÁN Oktatási és Szol gál ta tó Rt., 1108 Bu da pest, Új he gyi út 14. VOLÁN Ok ta tó, Szer ve zõ és Gépjármû - vezetõ-képzõ Kft., 8900 Za la eger szeg, Zrí nyi utca 99/A RUTIN B-A-Z. Me gyei Gépjármû - vezetõ-képzõ Kft., 3529 Mis kolc, Ki ni zsi P. utca 15. Bé kés Me gyei De fen zív Gépjármû - vezetõ-képzõ Kft., 5600 Bé kés csa ba, Sze me re utca 2/1. Bé kés csa bai Re gi o ná lis Kép zõ Köz pont, 5600 Bé kés csa ba, Két egy há zi út 1. Jász-Nagy kun-szol nok Me gyei Autó - közlekedési Kft., 5000 Szol nok, Ba ross út 52. Ma gya rá zat: + pá lyá zat ban kért és meg adás ra ja va solt vizs ga jo go sult ság Autóbuszvezetõ Tehergépkocsivezetõ Közlekedési és vízépítési bú vár Kö zép-ma gyar or szá gi + + Dél-Du nán tú li + + Észak-Ma gyar or szá gi + + Kö zép-ma gyar or szá gi + Nyu gat-du nán tú li + + Kö zép-ma gyar or szá gi + + Észak-Ma gyar or szá gi + + Kö zép-ma gyar or szá gi + + Nyu gat-du nán tú li + + Dél-Du nán tú li + + Észak-Ma gyar or szá gi + + Észak-Al föl di + Dél-Al föl di + + Nyu gat-du nán tú li + + Kö zép-ma gyar or szá gi + + Kö zép-du nán tú li + + Nyu gat-du nán tú li + + Dél-Du nán tú li + + Észak-Ma gyar or szá gi + + Észak-Al föl di + + Dél-Al föl di + + Nyu gat-du nán tú li + + Észak-Ma gyar or szá gi + + Dél-Al föl di + + Dél-Al föl di + + Észak-Al föl di + +

4 5642 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám Az informatikai és hírközlési miniszter 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelete az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végzõ szer ve ze tek rõl, il let ve a ki je lö lé sük re vo nat ko zó szabályokról Az elekt ro ni kus alá írás ról szóló évi XXXV. tör - vény (a továb biak ban: Eat.) 27. -a (2) be kez dé sé nek b) pont já ban, va la mint a mû sza ki ter mé kek meg fe le lõ sé - gét vizs gá ló, el len õr zõ és ta nú sí tó szer ve ze tek ki je lö lé sé - rõl szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 11. -ában ka pott fel ha tal ma zás alap ján az elekt - ro ni kus alá írás elõ ál lí tá sá hoz fel hasz nál ha tó alá írás-lét re - ho zó esz köz és egyéb elekt ro ni kus alá írá si ter mék (a továb biak ban: elekt ro ni kus alá írá si ter mék) minõsíté - sére jo go sult ta nú sí tó szer ve ze tek rõl, il let ve a kijelölé - sükre vo nat ko zó sza bá lyok ról a kö vet ke zõ ket ren de lem el: Általános rendelkezések 1. A ren de let ha tá lya az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek tanúsítását vég zõ szer ve ze tek re, va la mint az ezek ki je lö lé - sé re irá nyu ló el já rás ban részt vevõ sze mé lyek re és szer ve - ze tek re ter jed ki. Értelmezõ rendelkezések 2. E ren de let al kal ma zá sá ban a) mér ték adó elõ írás: jog sza bály ban, szab vány ban vagy egyéb mû sza ki elõ írásban meg ha tá ro zott kö ve tel - mény, b) ki je lö lõ: az R. 1. -ának (1) be kez dé se, va la mint az Eat. 4. -ának (4) be kez dé se alap ján az in for ma ti kai és hírközlési mi nisz ter, c) ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet: olyan sze mély vagy szer - ve zet, amely az elekt ro ni kus alá írá si ter mék megfelelõ - ségének ta nú sí tá sá ra a ki je lö lés ben fog lal tak sze rint jo go - sult, d) meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány: a ki je lölt ta nú sí tó szer - vezet ál tal ki bo csá tott ok irat, amely iga zol ja, hogy a ter - mék meg fe lel az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek kel szem - ben tá masz tott mér ték adó elõ írásokban meg ha tá ro zott követelményeknek, e) ta nú sí tás: olyan el já rás, amely alap ján egy füg get - len, ha tó sá gi jo go sít vá nyok kal nem ren del ke zõ, Ma gyar - or szá gon szék hellyel vagy la kó hellyel ren del ke zõ ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet vagy az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség va la - mely tag ál la má nak el já rá sa sze rint nyil ván tar tás ba vett tanúsító szer ve zet írás ban iga zol ja, hogy az elekt ro ni kus alá írá si ter mék az elõ írt kö ve tel mé nyek nek meg fe lel. A kijelölési eljárás megkezdése 3. (1) A ki je lö lõ a fel adat- és ha tás kö ré be utalt, jog sza - bály ban elõ írt ta nú sí tá si te vé keny ség re szóló ki je lö lést a ki je lö lést kérõ (a továb biak ban: ké rel me zõ) ké rel me alap - ján adja meg. (2) A ké rel met az In for ma ti kai és Hír köz lé si Miniszté - riumban (a továb biak ban: IHM) mû kö dõ Ki je lö lé si Bi zott - ság hoz (a továb biak ban: bi zott ság) kell be nyúj ta ni. (3) A bi zott ság tag ja it és kö zü lük a bi zott ság ve ze tõ jét a ki je lö lõ ha tá roz za meg. A bi zott ság nak öt tag ja és két pót - tag ja van. A bi zott ság ve ze tõ jé nek és tag ja i nak meg bí zá sa öt évre szól. A bi zott ság mû kö dé si rend jét maga ala kít ja ki. (4) A bi zott ság ba a Nem ze ti Akk re di tá ló Tes tü let (a továb biak ban: NAT), a Ma gyar Szab vány ügyi Tes tü let és a Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság (a továb biak ban: Ha tó - ság) egy-egy ta got je löl het, je lö lé sét új je lölt megjelölé - sével egy ide jû leg az ál ta la je lölt tag meg bí zá sá nak le jár ta elõtt is vissza von hat ja. (5) A ki je lö lõ a (4) be kez dés ben fog lal ta kon túl ak kor mó do sít hat ja a bi zott ság össze té te lét, ha va la mely tag körülményeiben a bi zott sá gi te vé keny sé gé vel össze füg gõ vál to zás kö vet ke zik be. (6) A ki je lö lé si el já rás ban pót tag vesz részt a bi zott ság azon tag ja he lyett, aki vagy aki nek a Ptk b) pont ja sze rin ti kö ze li hoz zá tar to zó ja a) a ké rel me zõ ben tu laj do ni ré sze se dés sel ren del ke zik, b) a ké rel me zõ vá lasz tott tes tü le te i ben tiszt sé get vi sel, c) a ké rel me zõ vel mun ka vi szony ban vagy mun ka vég - zés re irá nyu ló egyéb jog vi szony ban áll, il let ve d) a ké rel me zõ nél egyéb ve ze tõ be osz tást tölt be. (7) Nem le het a bi zott ság tag ja, aki ki je lölt ta nú sí tó szer - ve zet tel, il le tõ leg elekt ro ni kus alá írá si ter mé ket gyár tó, im por tá ló, for gal ma zó, il let ve elekt ro ni kus alá írás sal kap - cso la tos szol gál ta tá so kat nyúj tó val áll a (6) be kez dés sze - rin ti jog vi szony ban. A bi zott ság ve ze tõ jé nek és tag ja i nak ki je lö lé si el já rá son ként a je len ren de let 3. mel lék le te sze - rin ti nyi lat ko za tot kell ten ni ük. A kérelmezõvel szembeni követelmények 4. (1) A ki je lö lé si ké rel met az 1. mel lék let ben fog lalt ûr - lapon kell a bi zott ság hoz be nyúj ta ni. (2) A ké re lem hez csa tol ni kell az R. 5. -ának (1) be kez - dé se ál tal meg je lölt mel lék le te ket, to váb bá a) cég jegy zék ben nyil ván tar tott ké rel me zõ ese tén három hó nap nál nem ré geb bi cég ki vo na tot (ere de ti vagy hi te les má so lat ban), va la mint a lé te sí tõ ok irat hi te les má - so la tát, egyé ni cég nek nem mi nõ sü lõ egyé ni vál lal ko zó

5 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5643 ese tén az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány hi te les má so la tát, egyéb szer ve ze tek ese tén a ha tó sá gi vagy bí ró sá gi nyil ván - tar tás ba vé telt iga zo ló köz ok ira tot, il let ve a lé te sí tõ ok irat hi te les má so la tát; b) a ta nú sí tá si te vé keny ség re vo nat ko zó el já rá si sza - bály za to kat; c) a véd je gyez te tett ta nú sí tá si jel má so la tát, amennyi - ben a ké rel me zõ ren del ke zik ilyen nel; d) a fe le lõs ség biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té sét iga zo ló ok irat hi te les má so la tát; e) a ta nú sí tá si te vé keny sé get vég zõ al kal ma zot tak és a ké rel me zõ ál tal igény be vett köz re mû kö dõk szak mai kép - zett sé gét iga zo ló ok ira tok hi te les má so la tát; f) a ké rel me zõ ál tal mû köd te tett mi nõ ség irá nyí tá si rend szer meg fe le lõ sé gé rõl szóló ta nú sít vány hi te les má so - la tát. (3) A ké rel me zõ az ok ban, va la mint a 10. -ban, to váb bá az R. 4. és 7. -ában fog lalt kö ve tel mé nyek sze - rin ti meg fe le lõ sé gé nek vizs gá la tát a ki je lö lõ ál tal meg - bízott szak ér tõk bõl álló cso port (a továb biak ban: au di tá ló cso port) vagy szak ér tõ vég zi, amely (aki) a vizs gá lat ról mi nõ sí tõ jegy zõ köny vet bo csát ki. Amennyi ben a ké rel - me zõ a fen ti kö ve tel mé nyek egé szé nek vagy azok egy ré - szé nek tör té nõ meg fe le lést a NAT ál tal ki bo csá tott jegy zõ - könyv vel iga zol ja, ak kor az adott kö ve tel mény tekinte - tében a mi nõ sí tõ jegy zõ köny vön a NAT ál tal ki bo csá tott jegy zõ köny vet kell ér te ni. (4) Az au di tá ló cso port te vé keny sé gé ben nem ve het részt olyan sze mély, aki re néz ve a 3. (6) és (7) be kez dé - sé ben fog lalt kö rül mé nyek va la me lyi ke fenn áll, vagy a bizottság tag ja. 5. (1) Az au di tá ló cso port vagy szak ér tõ a mi nõ sí tõ jegy - zõ könyv el ké szí té se so rán a ta nú sí tá si te vé keny ség gel kap cso lat ban vizs gál ja, hogy a ké rel me zõ ren del ke zik-e a szük sé ges sze mé lyi, szak mai és tár gyi fel té te lek kel. (2) Az au di tá ló cso port el já rá sa so rán vizs gál ja külö - nösen az aláb bi a kat: a) a ké rel me zõ szer ve ze ti fel épí té sét, mû kö dé si és el já - rá si sza bá lya it, ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te le it; b) a ve ze tõk és az al kal ma zot tak, va la mint a ta nú sí tá si te vé keny ség kap csán a ké rel me zõ ál tal igény be vett köz re - mû kö dõk szak mai kép zett sé gét, gya kor la ti fel ké szült sé gét és a ta nú sí tá si te vé keny ség be fo lyás tól men tes el lá tá sá hoz szük sé ges füg get len sé gét; c) a ké rel me zõ, il let ve a ké rel me zõ szer ve ze tén be lül a ta nú sí tá si te vé keny sé get vég zõ szer ve ze ti egy ség füg get - len sé gét az elekt ro ni kus alá írá si ter mé ket gyár tó, impor - táló és for gal ma zó, üzem be he lye zõ, üze mel te tõ gazdál - kodó szer ve ze tek tõl, il let ve elekt ro ni kus alá írás sal kap - cso la tos szol gál ta tá so kat nyúj tó szol gál ta tók tól; d) mû kö dõ mi nõ ség irá nyí tá si rend szer meg lé tét; e) a ké rel me zõ fe le lõs ség vi se lé sé nek rend jét; f) a ké rel me zõ ál tal vég zen dõ ta nú sí tá si tevékeny - ségnek a ké rel me zõ szer ve ze tén, mû kö dé si rend jén be lü li kel lõ el kü lö nü lé sét, amennyi ben a ké rel me zõ az e ren de - let ben sza bá lyo zott ta nú sí tá si te vé keny sé gen kí vül más tevékenységet is vé gez; g) a ta nú sí tá si te vé keny sé get vég zõ sze mély zet dí ja zá - sá nak füg get len sé gét a ta nú sí tá si el já rá sok ered mé nyé tõl. 6. A ké rel me zõ nek a mér ték adó elõ írásokban rög zí tett kö ve tel mé nyek tel je sí té sén túl me nõ en ren del kez nie kell a) az ál ta la mû köd te tett ta nú sí tá si rend szer és az el já rá - sok (be le ért ve a rend sze res ter mék el len õr zé sek) le írá sát tar tal ma zó rész le tes sza bály zat tal, b) véd je gyez te tett ta nú sí tá si jel lel való ren del ke zés ese tén a ta nú sí tá si jel for má já nak, je len té sé nek, a je lö lés - hasz ná lat en ge dé lye zé sé nek és vissza vo ná sá nak, va la mint a jel lel való vissza élé sek ese tén kö ve ten dõ el já rá sok nak a le írá sá val, c) a ki je lö lés sze rin ti te vé keny ség vég zé sé re vo nat ko zó ér vé nyes, biz to sí tá si ese mé nyen ként leg alább öt mil lió forint ér ték ha tá rig fe de ze tet biz to sí tó fe le lõs ség biz to sí tá si szer zõ dés sel, amely biz to sít ja a ké rel me zõ te vé keny sé gé - vel akár szer zõ dé ses jog vi szony ban, akár azon kí vül oko - zott kár meg té rí té sét, d) a ta nú sí tá si te vé keny ség vég zé sé hez szük sé ges meg - fe le lõ szak mai kép zett ség gel és gya kor la ti fel ké szült ség - gel, figye lembe véve a ké rel me zõ ál tal igény be ven ni kívánt köz re mû kö dõk szak mai kép zett sé gét és gya kor la ti fel ké szült sé gét is. A ta nú sí tá si te vé keny sé gért fe le lõs vezetõnek a ké rel me zõ vel mun ka vi szony ban kell áll nia. Kijelölés 7. (1) A ki je lö lõ a bi zott ság ja vas la ta alap ján mér le gel ve az ab ban fog lal ta kat hoz za meg dön té sét. (2) A ki je lö lés re, il le tõ leg an nak meg szün te té sé re vo - nat ko zó el já rás ra az elekt ro ni kus alá írás ról szóló évi XXXV. tör vény, az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza - bá lya i ról szóló évi IV. tör vény és az R. sza bá lya it kell al kal maz ni. 8. (1) A ki je lö lõ a bi zott ság ja vas la tá ra a ké rel me zõ szer ve zet ré szé re ha tá ro zott leg fel jebb 3 éves idõ tar - tam ra, e ren de let 2. mel lék le te sze rin ti ki je lö lé si ok ira tot ad ki. A ki je lö lés té nyét a ki je lö lõ az IHM hi va ta los lap - jában és hon lap ján köz zé te szi.

6 5644 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám (2) A ki je lö lõ el uta sít ja a ké rel met, ha a ké re lem nem felel meg az 1. mel lék let ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek, illetve a ké rel me zõ nem fe le l meg a ké rel me zõ vel kap cso - la tos ban meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek. 9. (1) A ki je lö lé si el já rás sal kap cso la tos va la mennyi do ku - men tá ci ót (ké rel met, ké re lem hez be nyúj tott mellékle - teket) a bi zott ság tá rol ja és õrzi. (2) A bi zott ság a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet ré szé re kiadott ki je lö lé si ok irat hi te les má so la tát a ki je lö lést kö - vetõ 3 mun ka na pon be lül kö te les meg kül de ni a Ha tó ság ré szé re. Eljárási szabályok a kijelölés után 10. (1) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet nek a ki je lö lést köve - tõen is fo lya ma to san meg kell fe lel nie a ban meg ha - tá ro zott ki je lö lé si fel té te lek nek. A ki je lö lé si fel té te lek nek való meg fe le lést a Ha tó ság el len õr zi. E cél ból a ki je lölt tanúsító szer ve zet kö te les le he tõ vé ten ni, hogy a Ha tó ság kép vi se lõi a szer ve zet he lyi sé ge i be, te rü le té re be lép hes se - nek, a ki je lö lés sel kap cso la tos te vé keny sé get érin tõ ira to - kat, jegy zõ köny ve ket, ta nú sít vá nyo kat meg te kint hes sék, és a szük sé ges el len õr zé se ket el vé gez hes sék. (2) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet kö te les a bi zott ság nál és a Ha tó ság nál 3 mun ka na pon be lül be je len te ni, ha a ki je lö - lés sze mé lyi, il le tõ leg tár gyi fel té te le i ben (kü lö nö sen a tulajdonosban, a fon tos ve ze tõ mun ka kör ben dol go zók sze mé lyé ben, a köz re mû kö dõ sze mé lyé ben) a kijelölés - kori ál la pot hoz ké pest bár mi lyen vál to zás kö vet ke zik be. A bi zott ság kö te les meg vizs gál ni, hogy a be je len tett vál - tozás nem te szi-e al kal mat lan ná a ki je lölt szer ve ze tet a kijelölési ok irat ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek el vég - zé sé re. (3) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet kö te les a mér ték adó elõ írások vál to zá sa it ha la dék ta la nul át ve zet ni és kö vet ni. (4) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet kö te les a bi zott ság gal és a Ha tó ság gal az (1) és (2) be kez dé sek ben fog lal tak vég re - haj tá sa cél já ból együtt mû köd ni. (5) A Ha tó ság az ál ta la vég zett el len õr zé sek meg ál la pí - tá sa i ról kö te les a bi zott sá got fo lya ma to san tá jé koz tat ni. (6) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet kö te les éven te be szá - mo lót kül de ni te vé keny sé gé rõl a bi zott ság és a Ha tó ság részére. A be szá mo ló tar tal maz za a ki je lölt ta nú sí tó szer - ve zet te vé keny sé gé nek rész le tes be mu ta tá sát, va la mint a ki je lö lé si fel té te lek tel je sü lé sé nek ér té ke lé sét. (7) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet kö te les a meg szû né se iránt in dí tott el já rás meg in du lá sát ha la dék ta la nul be je len - te ni a bi zott ság nak. A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet jogutód - jával kap cso lat ban ké re lem re új ki je lö lé si el já rást kell lefolytatni. (8) A ki je lö lés idõ tar ta má nak le jár ta ese tén ké re lem re új ki je lö lé si el já rást kell le foly tat ni, amely ben a ki je lö lé si el - já rás sza bá lya it a (9) és (10) be kez dé sek ben fog lalt el té ré - sek kel kell al kal maz ni. (9) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet az új ki je lö lés irán ti ké - re lem hez csa tolt nyi lat ko zat ban tá jé koz tat ja a bi zott sá got az utol só ki je lö lést köve tõen a ki je lö lés ben fog lalt te vé - keny ség gel kap cso lat ban be kö vet ke zett vál to zá sok ról, továbbá ké rel mez he ti, hogy a bi zott ság a ki je lö lé si el já rást a vál to zás sal nem érin tett kö rül mé nyek te kin te té ben az utol só ki je lö lé si el já rás ban figye lembe vett ok ira tok és do - ku men tu mok alap ján foly tas sa le. (10) A (9) be kez dés sze rin ti el já rás ban au di tá ló cso port vagy szak ér tõ ab ban az eset ben vesz részt, ha a bi zott ság ha tá ro za tá ban meg ál la pít ja, hogy a vál to zás sal érin tett kö - rül mé nyek meg íté lé sé hez olyan kü lön le ges szak ér te lem szük sé ges, amellyel a bi zott ság nem ren del ke zik. 11. (1) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet a meg fe le lõ sé gi tanú - sítvány ki adá sát, va la mint a meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány vissza vo ná sát kö te les a ki adás, il let ve a vissza vo nás nap já - tól szá mí tott há rom mun ka na pon be lül a Ha tó ság nak be je - len te ni. A be je len tés nek tar tal maz nia kell a) a meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány ban fog lalt elekt ro ni kus alá írá si ter mék gyár tó já nak ne vét és cí mét, b) a ter mék so ro za tá nak vagy tí pu sá nak meg ne ve zé sét (azo no sí tó ját), c) a meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány ki adá sá nak kel tét és érvényességi ide jét, d) a meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány, il let ve a tel jes tanúsí - tási je len tés köz vet len el ér he tõ sé gét, e) vissza vo nás ese tén an nak in do kát. (2) A meg fe le lõ sé gi ta nú sít vány nak tar tal maz nia kell leg alább a ter mék le írá sát, fel hasz ná lá si te rü le tét, a tanú - sítás so rán figye lembe vett mér ték adó elõ írások pon tos meg je lö lé sét, va la mint a fel hasz ná lás fel té te le it és eset - leges kor lá ta it. A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet a ta nú sít ványt kö te les ma gyar és an gol nyel ven is köz zé ten ni (3) A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet az ál ta la ki adott meg fe - le lõ sé gi ta nú sít vá nyok má so la ti pél dá nya it, va la mint a ki - adott ta nú sít vány alap já ul szol gá ló ké rel mek és azok mel - lék le te i nek ere de ti pél dá nya it 10 évig kö te les meg õriz ni.

7 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5645 A kijelölés megszûnése és megszüntetése 12. (1) A ki je lö lés ér vé nyes sé ge meg szû nik a ki je lö lé si ok - irat ban meg je lölt ha tár idõ le jár tá nak nap ján. (2) A ki je lö lés ér vé nyes sé ge ide jé nek fenn ál lá sa alatt a ki je lö lés tör lés sel vagy vissza vo nás sal szün tet he tõ meg. (4) A ki je lö lés fel füg gesz té sét, tör lé sét és vissza vo ná sát a ki je lö lõ az IHM hi va ta los lap já ban és hon lap ján közzé - teszi. (5) A bi zott ság a ki je lö lés fel füg gesz té sé rõl, tör lé sé rõl és vissza vo ná sá ról a dön tést kö ve tõ há rom mun ka na pon be lül ér te sí ti a Ha tó sá got. (6) Amennyi ben a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet meg szû - nik, kö te les a 11. (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ira to - kat a bi zott ság nak meg õr zés cél já ból át ad ni. 13. (1) A ki je lö lõ a bi zott ság ja vas la tá ra a ki je lö lést tör li, ha a) a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet ezt kéri, b) a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet jog utód nél kül meg - szûnik. (2) A ki je lö lõ a ki je lö lést vissza von ja és a ki je lölt ta nú - sí tó szer ve ze tet tör li a nyil ván tar tás ból, ha a) a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet már nem fe le l meg a ki - je lö lés kö ve tel mé nye i nek, b) a bi zott ság meg ál la pí tot ta, hogy a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet a te vé keny sé gé vel össze füg gõ, jog sza bá lyok ban meg ha tá ro zott kö te le zett sé ge it, il le tõ leg a mér ték adó elõ - írásokat meg szeg te. (3) A ki je lö lõ a bi zott ság ja vas la tá ra ide ig le nes in téz ke - dés sel a ta nú sí tó te vé keny ség re való jo go sult sá got azon - nali ha tállyal fel füg gesz ti, amennyi ben a ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet mû kö dé sét és alap te vé keny sé gét sú lyo san ve - szé lyez te tõ kö rül mény áll fenn. A fel füg gesz tés idõtar - tama 30 nap, amely egy al ka lom mal meg hosszab bít ha tó. Záró rendelkezések 14. (1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 5. na pon lép hatályba. (2) A 7. (2) be kez dé sé ben az ál lam igaz ga tá si el já rás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi IV. tör vény szö - veg rész he lyé be no vem ber 1-jé vel a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló évi CXL. tör vény szö veg rész lép. 15. E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyát vesz ti az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek ta nú sí tá sát vég zõ szer ve - ze tek rõl, il let ve a ki je lö lé sük re vo nat ko zó sza bá lyok ról szóló 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM ren de let. Dr. Cse pe li György s. k., in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár 1. melléklet a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelethez Il le ték bé lyeg he lye KÉRELEM a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelet alapján kérelmezem kijelölési okirat kiadását elektronikus aláírási termékek megfelelõségének tanúsítása tárgyában 1. A ké rel me zõ ada tai a) A ké rel me zõ neve és címe Név:... Cím (szék hely):... Te le fon:... Te le fax:... E-ma il:... Hon lap cím:...

8 5646 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám b) Cég jegy zék, il let ve a ha tó sá gi, bí ró sá gi nyil ván tar tás ada tai A cég jegy zé ket ve ze tõ cég bí ró ság, bí ró ság, il let ve ha tó ság (kör zet köz pon ti jegy zõ) neve:... A cég be jegy zés, bí ró sá gi vagy ha tó sá gi be jegy zés idõ pont ja, az egyé ni vál lal ko zói iga zol vány ki adá sá nak nap ja, il - let ve ezek hi á nyá ban a lét re ho zó ok irat kel te:... A ké rel me zõ cég jegy zék szá ma, il let ve nyil ván tar tá si szá ma:... Cég for ma (rt., kft. stb.), il let ve szer ve ze ti for ma, egyé ni vál lal ko zói mi nõ ség je lö lé se:... Ál lo má nyi lét szám:... c) A ké rel me zõ fe le lõs ve ze tõ je Név:... Be osz tás:... Cím:... Te le fon:... Te le fax:... E-ma il:... d) A ké rel me zõ ré szé rõl a ki je lö lõ vel, il let ve a Nem ze ti Hír köz lé si Ha tó ság gal való kap cso lat tar tá sért fe le lõs sze mély Név:... Be osz tás:... Cím:... Te le fon:... Te le fax:... E-ma il:... e) Meg hosszab bí tá si ké re lem ese tén a ki je lö lé si ok irat szá ma: A ki je lö lés szak te rü le té re vo nat ko zó mér ték adó elõ írások: A ki je lö lés szak te rü le tén dol go zó fe le lõs al kal ma zot tak, il let ve köz re mû kö dõk Neve:... Kép zett sé ge:... Gya kor la ta: Mel lék let ként csa tol va a ké rel me zõ azon do ku men tu mai, ame lyek a ki je lö lés irán ti ké re lem meg ala po zott sá gát igazolják: a) A lé te sí tõ ok irat vagy egyé ni vál lal ko zói iga zol vány hi te les má so la ta, il let ve a cég ki vo nat ere de ti vagy hi te les má - so la ti pél dá nya, amely a ké re lem be nyúj tá sa kor há rom hó nap nál nem ré geb bi; b) A ké rel me zõ mi nõ ség ügyi ké zi köny ve vagy en nek a ki je lö lés szak te rü le té hez kap cso ló dó ré sze; c) A nem zet kö zi ta nú sí tá si rend sze rek ben ka pott el is me ré sek hi te les má so la ta; d) A fe le lõs ség biz to sí tá si szer zõ dés meg kö té sét iga zo ló ok irat; e) A ké rel me zõ ál ta lá nos szer zõ dé si fel té te lei; f) A ta nú sí tá si te vé keny ség re vo nat ko zó el já rá si sza bály za tai; g) A ta nú sí tá si te vé keny sé get vég zõ al kal ma zot tak és a ké rel me zõ ál tal igény be vett köz re mû kö dõk szak mai képzett - ségét iga zo ló ok ira tok hi te les má so la ta. 5. Ren del ke zik-e a ké rel me zõ véd je gyez te tett ta nú sí tá si vagy jó vá ha gyá si je lö lés sel? Igen, Nem Al kal maz zák-e a je lö lést a gyár tók? Igen, Nem 6. A ké rel me zõ vel szem be ni kö ve tel mé nyek tel je sí té se a) A ké rel me zõ füg get len-e az elekt ro ni kus alá írá si ter mé ke ket gyár tó, im por tá ló és for gal ma zó gaz dál ko dó szer ve ze - tek tõl, il let ve az elekt ro ni kus alá írás sal kap cso la tos szol gál ta tá so kat nyúj tó szol gál ta tók tól? Igen, Rész ben, és pe dig

9 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5647 b) Szer ve ze ti fel épí té se, ál ta lá nos mû kö dé se és a szer ve ze ten be lü li mi nõ ség irá nyí tá si rend szer e te kin te té ben meg fe - lel-e a mér ték adó elõ írásokban rög zí tett kö ve tel mé nyek nek? c) Ren del ke zik-e a meg fe le lõ kép zett ség gel és gya kor lat tal ren del ke zõ sze mély zet tel? Igen, Rész ben, és pe dig d) A ta nú sí tá si te vé keny sé get vég zõ sze mély zet dí ja zá sa füg get len-e a ta nú sí tá si el já rá sok ered mé nyé tõl? Igen, Rész ben, és pe dig e) Ha vég zett ilyet, kö zöl je a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ 2 év ta nú sí tá si sta tisz ti ká ját Vo nat ko zó elõ írás El vég zett ta nú sí tá sok szá ma f) Hány fõ sze mély zet fog lal ko zik a ta nú sí tá si te vé keny ség gel? 7. Köz re mû kö dõk a) A ké rel me zõ a ta nú sí tá si te vé keny ség hez igény be vesz-e köz re mû kö dõ ket? Igen, Rész ben, és pe dig b) Ha igen, so rol ja fel köz re mû kö dõ it (név vel, cím mel), és rész le tez ze a ké rel me zõ ta nú sí tá si te vé keny sé ge kap csán vég zett te vé keny sé gü ket. c) Csa tol ta-e ér vé nyes írás be li meg ál la po dá sát a köz re mû kö dõ i vel? Igen, Rész ben, és pe dig d) Mi nõ sí ti-e a köz re mû kö dõ it? Igen, Rész ben, és pe dig e) Ha igen, van-e írá sos el já rá sa a köz re mû kö dõk mi nõ sí té sé re? Igen, Rész ben, és pe dig f) A ta nú sí tást mi lyen vizs gá la ti do ku men tu mok ra és vizs gá ló szer ve ze tek re ala poz za? 8. Bi zal mas ügy ke ze lés Biz to sít va van-e az in for má ci ók bi zal mas ke ze lé se a szer ve zet min den szint jén? Igen, Nem, Rész ben, és pe dig 9. Ki ad vá nyok a) Van-e a ta nú sí tás ra ké rel me zõ szer ve zet nek el já rá sa a te vé keny sé gé vel érin tett szer ve ze tek, ter mé kek és ta nú sí tó ira tok jegy zé ké nek el ké szí té sé re, en nek kar ban tar tá sá ra, va la mint nyil vá nos ság ra ho za ta lá ra? Igen, Nem b) Nyil vá nos ság ra hoz za-e az el já rá si sza bály za tát a te vé keny sé gét igény be ve võk szá má ra? Igen, Nem 10. Ta nú sí tó ira tok, ta nú sí tá si je lö lé sek al kal ma zá sá nak el len õr zé se a) Van-e a szer ve zet nek do ku men tált el já rá sa az ál ta la ki adott ta nú sí tó ira tok/ta nú sí tá si je lö lé sek al kal ma zá sá nak ha - té kony el len õr zé sé re? Igen, Nem b) Tesz-e a szer ve zet meg fe le lõ in téz ke dé se ket a ta nú sí tó ira tok/ta nú sí tá si je lö lé sek meg té vesz tõ hasz ná la ta vagy a ta - nú sí tás ra vo nat ko zó hely te len hi vat ko zá sok ese tén? Igen, Nem c) Van-e a szer ve zet nek do ku men tált el já rá sa az ál ta la ki adott ta nú sí tó ira tok/ta nú sí tá si je lö lé sek vissza vo ná sá ra és tör lé sé re? Igen, Nem Alul írott mint a ki je lö lést ké rel me zõ szer ve zet fe le lõs ve ze tõ je ki je len tem, hogy a je len ké re lem ben kö zölt vá la szok és ada tok a va ló ság nak meg fe lel nek. Kelt: cég sze rû alá írás

10 5648 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám 2. melléklet a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelethez MAGYAR KÖZTÁRSASÁG INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM MINISZTER Szám:.../ KIJELÖLÉSI OKIRAT Az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek ta nú sí tá sát vég zõ szer ve ze tek rõl, il let ve a ki je lö lé sük re vo nat ko zó sza bá lyok ról szóló 9/2005. (VII. 21.) IHM ren de let alap ján meg ál la pí tom, hogy... (név)... (cím) a le foly ta tott el len õr zés sze rint meg fe lel a hi vat ko zott jog sza bály ban elõ írt fel té te lek nek, ezért írás ban elõ ter jesz tett kérelme alap ján év... hó... nap já ig ki je lö löm az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek meg fe le lõ sé gé nek tanúsí - tására, az aláb bi mér ték adó elõ írások sze rint: A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet a te vé keny sé gét min den kor az arra vo nat ko zó alap ve tõ kö ve tel mé nyek kö vet ke ze tes és pon tos meg tar tá sá val, az ilyen te vé keny sé get el lá tó szer ve zet tõl el vár ha tó ma gas szín vo na lon kö te les el lát ni. A ki je lölt ta nú sí tó szer ve zet fe le lõs az ál ta la be vont köz re mû kö dõ kért, akik re vele azo nos fel té te lek vo nat koz nak. A ki je lölt ta nú - sí tó szer ve zet kö te les a bi zott ság és a hír köz lé si ha tó ság ál tal vég zett el len õr zés le foly ta tá sá ban köz re mû köd ni. Bu da pest, év... hó... nap.... in for ma ti kai és hír köz lé si mi nisz ter 3. melléklet a 9/2005. (VII. 21.) IHM rendelethez Sorszám: Nyilatkozat Alul írott..., a 9/2005. (VII. 21.) IHM ren de let alap ján mû kö dõ, az elekt ro ni kus alá írá si ter mé kek meg fe le lõ sé gét ta nú sí tó szer ve ze te ket ki je lö lõ bi zott ság ve ze tõ je/tag ja ki je len tem, hogy ve lem szem ben a je len el já rás - ban a ren de let 3. (6) be kez dé sé ben meg je lölt ki zá ró ok nem áll fenn. Nincs tu do má som sem mi lyen olyan tény rõl vagy kö rül mény rõl, amely az el já rás ban a füg get len sé ge met és a be fo lyás tól men tes fel adat el lát áso mat be fo lyá sol ná. Kelt: alá írás

11 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5649 Az oktatási miniszter 20/2005. (VII. 21.) OM rendelete a Közép-európai Egyetem által kezdeményezett, idegen nyelven folyó szakirányú továbbképzési szakok képesítési követelményeirõl A fel sõ ok ta tás ról szóló évi LXXX. tör vény 74. -a (1) be kez dé sé nek e) pont já ban fog lalt fel ha tal ma - zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el: 1. E ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott szak irá nyú továbbképzési sza ko kon az egyes sza kok ké pe sí té si kö ve - tel mé nye i ben meg ha tá ro zott szak irá nyú szak kép zett sé gek csak szak irá nyú to vább kép zés ben sze rez he tõk meg. 2. (1) E ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott szak irá nyú to vább kép zé si sza ko kon a kép zés nyelv e an gol. (2) A kép zés ben való rész vé tel fel té te le az an gol nyel vû, ál la mi lag el is mert fel sõ fo kú C tí pu sú vagy az zal egyenér - tékû nyelv vizs ga, il let ve az in téz mény ál tal meg ha tá ro zott pont szá mú TOEFL (Test of Eng lish as a Fo re ign Lan - guage) nyelv vizs ga, to váb bá az e ren de let mel lék le té ben meg ha tá ro zott szak irá nyú to vább kép zé si sza kok ké pe sí té - si kö ve tel mé nye i nek 3. pont ja sze rin ti to váb bi fel té te lek. (3) Ahol a szak irá nyú to vább kép zé si sza kok szak cso - por tos ál ta lá nos ké pe sí té si kö ve tel mé nyei a zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te le ként to váb bi kö ve tel ményt ír nak elõ, azt a je len ren de let ben sza bá lyo zott adott szak cso port hoz tartozó szak irá nyú to vább kép zé si sza kok ese té ben is alkalmazni kell. 3. (1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba. (2) A mel lék let ben meg ha tá ro zott szak irá nyú to vább - kép zé si sza kok ké pe sí té si kö ve tel mé nye it fel me nõ rend - szer ben elõ ször a 2005/2006. tan év ben az elsõ évfo - lyamra fel vé telt nyert és be irat ko zott hall ga tók ra le het alkalmazni. Dr. Ma gyar Bál int s. k., ok ta tá si mi nisz ter Melléklet a 20/2005. (VII. 21.) OM rendelethez I. A Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa összehasonlító történelme szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei 1. A kép zé si cél A kép zés cél ja, hogy a tár sa da lom tu do má nyi vagy böl - csé szet tu do má nyi vég zett ség gel és szak kép zett ség gel ren - del ke zõk szá má ra tör té ne lem tu do má nyi is me re te ket nyújt son Kö zép-, Ke let- és Dél ke let-eu ró pa kö zöt ti idõ sza ká ról, to váb bá fel ké szí tést biz to sít son a to - váb bi tör té nel mi ta nul má nyok, ku ta tá si fel ada tok el lá tá sá - hoz a ku ta tá si mód szer tan, a szak szö veg írá si és a tör té nel - mi in terp re tá ció te rén. 2. Az ok le vél ben sze rep lõ szak irá nyú szak kép zett ség meg ne ve zé se Kö zép-, Ke let- és Dél ke let-eu ró pa össze ha son lí tó tör té - ne lem sza kos szak em ber. 3. A kép zés ben részt ve võk köre A kép zés ben tár sa da lom tu do má nyi vagy böl csé szet tu - do má nyi leg alább 4 éves kép zé si ide jû fõ is ko lai vagy egye te mi szin tû sza kon, il let ve ilyen kép zé si te rü le te ken alap kép zés ben vagy mes ter kép zés ben szer zett vég zett ség - gel és szak kép zett ség gel ren del ke zõk ve het nek részt. 4. A kép zé si idõ A kép zé si idõ: 2 fél év. Az ok le vél meg szer zé sé hez szük sé ges kre di tek szá ma 60 kre dit pont. A tan órák szá ma: mi ni mum 400 tan óra. 5. A kép zés fõbb ta nul má nyi te rü le tei és ará nyai 5.1. Se géd tu do má nyok: kre dit pont his to ri og rá fia, el mé let, mód szer tan, tör té ne ti meg kö ze - lí tés mó dok, szak szö veg írás Tör té ne ti sze mi ná ri u mok: kre dit pont kora új kor, új kor és leg újabb kor tör té ne te Szak dol go za ti sze mi ná ri um: 2 4 kre dit pont. 6. Is me re tek el len õr zé si rend szer e Az is me re tek el len õr zé si rend szer e a tan terv ben elõ írt gya kor la ti je gyek meg szer zé sé bõl, a vizs gák le té te lé bõl és a házi dol go za tok le adá sá ból, va la mint a szak dol go zat el - ké szí té sé bõl és a zá ró vizs gá ból te võ dik össze.

12 5650 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám 6.1. A szak dol go zat A szak dol go zat kre di tér té ke: 8 kre dit pont. A szak dol go zat olyan ön ál ló tu do má nyos mun ka, amely el sõd le ges for rás anya gon vég zett ku ta tá son alap szik, és a té má hoz kap cso ló dó mód szer ta ni és el mé le ti kér dé sek ala - pos is me re tét tük rö zi A zá ró vizs ga A zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: az in téz mé nyi tan terv ben elõ írt ta nul má nyi és vizs ga - kö ve tel mé nyek tel je sí té se, szak dol go zat be nyúj tá sa és el fo ga dá sa A zá ró vizs ga ré sze: a szak dol go zat meg vé dé se, kom plex szó be li zá ró vizs ga A zá ró vizs ga ered mé nye A zá ró vizs ga ered mé nye a szak dol go zat meg vé dé se és a szó be li zá ró vizs ga ered mé nye ként adott ér dem je gyek egész jegy re ke re kí tett át la ga. II. Az összehasonlító politikatudomány szakirányú továbbképzési szak ké pe sí té si kö ve tel mé nyei 1. A kép zé si cél A kép zés cél ja a köz élet ben, a köz igaz ga tás ban, a mé - diában, kü lön bö zõ szer ve ze tek ben és in téz mé nyek ben politológusi te vé keny sé get vég zõ vagy ilyen is me re te ket igény lõ szak em be rek fel ké szí té se ko runk tár sa dal mi és po li ti kai fo lya ma ta i nak össze ha son lí tó elem zé sé re. 2. Az ok le vél ben sze rep lõ szak irá nyú szak kép zett ség meg ne ve zé se Össze ha son lí tó po li ti ka tu do má nyi elem zõ. 3. A kép zés ben részt ve võk köre A kép zés ben tár sa da lom tu do má nyi vagy böl csé szet tu - do má nyi leg alább 4 éves kép zé si ide jû egye te mi vagy fõ is ko lai, il let ve ezen te rü le tek hez tar to zó alap sza kon vagy mes ter sza kon szer zett vég zett ség gel és szak kép zett - ség gel ren del ke zõk ve het nek részt. 4. A kép zé si idõ A kép zé si idõ: 2 fél év. Az ok le vél meg szer zé sé hez szük sé ges kre di tek szá ma 60 kre dit pont. A tan órák szá ma: leg alább 450 tan óra. 5. A kép zés fõbb ta nul má nyi te rü le tei és ará nyai 5.1. Po li ti ka el mé let: 6 20 kre dit pont po li ti kai fi lo zó fia, jog- és al kot mány el mé let, de mok rá - cia el mé le tek Összehasonlító politikatudomány: 6 20 kreditpont po li ti kai in téz mény-elem zés, össze ha son lí tó mód szer - tan, je len ko ri po li ti kai rend sze rek fõbb tí pu sai Po li ti kai gaz da ság tan és köz po li ti ka: 6 20 kre dit pont mak ro- és mik ro öko nó mi ai alap is me re tek, a po li ti kai és gaz da sá gi fo lya ma tok és rend sze rek in ter ak ci ó já val kap - cso la tos kor társ és klasszi kus el mé le tek, egyes köz po li ti - kai al rend sze rek spe ci á lis prob lé mái, a po li ti kai vá la szok meg ha tá ro zói Ku ta tá si mód sze rek: 6 20 kre dit pont két- és több vál to zós sta tisz ti kai elem zés for má lis mo - del lek, sur vey, kva li ta tív-em pi ri kus és OCA-mód sze rek. 6. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az is me re tek el len õr zé si rend szer e a tan terv ben elõ írt gya kor la ti je gyek meg szer zé sé bõl és vizs gák le té te lé bõl, va la mint a szak dol go zat el ké szí té sé bõl és a zá ró vizs gá ból te võ dik össze A szak dol go zat A szak dol go zat kre di tér té ke: 12 kre dit pont. A szak dol go zat olyan tu do má nyos mun ka, amely bi zo - nyít ja, hogy a hall ga tó ma gas szint en sa já tí tot ta el a po li ti - ka tu do mány egy adott te rü le té nek szak is me re te it és mód - szer ta nát, va la mint azt, hogy ké pes ön ál ló ku ta tó mun ka vég zé sé re A zá ró vizs ga A zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: az in téz mé nyi tan terv ben elõ írt ta nul má nyi vizs ga kö - ve tel mé nyek tel je sí té se, szak dol go zat be nyúj tá sa és el fo ga dá sa A zá ró vizs ga ré sze: a szak dol go zat meg vé dé se, kom plex szó be li zá ró vizs ga A zá ró vizs ga ered mé nye A zá ró vizs ga ered mé nye a szak dol go zat ra adott ér dem - jegy és a zá ró vizs gá ra adott ér dem jegy egész jegy re ke re - kí tett át la ga. 1. A kép zé si cél III. A nemzetiségi szakértõ szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményei A kép zés cél ja olyan ma gas szin tû po li ti ka tu do má nyi is - me re tek kel ren del ke zõ szak em be rek kép zé se, akik az ok - ta tás, a ku ta tás, a köz igaz ga tás és a tö meg tá jé koz ta tás te rü - le tén, va la mint a ci vil szfé rá ban al kal ma sak az et ni kai konf lik tu sok és a ki sebb ség vé del mi prob lé mák ke ze lé sé re, il let ve az ilyen irá nyú fel ada tok el lá tá sá ra.

13 2005/102. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y Az ok le vél ben sze rep lõ szak irá nyú szak kép zett ség meg ne ve zé se Nem ze ti sé gi szak elõ adó. 3. A kép zés ben részt ve võk köre A kép zés ben tár sa da lom tu do má nyi vagy böl csé szet tu - do má nyi leg alább 4 éves kép zé si ide jû egye te mi vagy fõ is ko lai, il let ve ezen te rü le tek hez tar to zó alap sza kon vagy mes ter sza kon szer zett vég zett ség gel és szak kép zett - ség gel ren del ke zõk ve het nek részt. 4. A kép zé si idõ A kép zé si idõ: 2 fél év. Az ok le vél meg szer zé sé hez szük sé ges kre di tek szá ma: 60 kre dit pont. A tan órák szá ma: mi ni mum 600 tan óra. 5. A kép zés fõbb ta nul má nyi te rü le tei és ará nyai 5.1. Na ci o na liz mus és kor társ po li ti ka a po li ti ka el mé let ben: kre dit pont kor társ na ci o na liz mus el mé le tek; az egyén, az ál lam és a nem zet kö zi szer ve ze tek kap cso la ta; ki sebb ség vé de lem és po li ti kai de mok rá cia Az et ni kai kü lönb sé gek ke ze lé sé nek nor mái és in téz mé nyei: kre dit pont ki sebb sé gi jo gok; ki sebb ség vé de lem in téz mény rend - sze re; ki sebb ség vé de lem ha té kony sá gá nak mé ré se; nem - zet kö zi nor mák Az et ni ci tás, rassziz mus és na ci o na liz mus szo ci o ló gi ai és ant ro po ló gi ai meg kö ze lí té sei: 8 12 kre dit pont el mé le ti mo del lek, az ope ra ci o na li zá lás mód szer ta na, szo ci ál pszi cho ló gi ai ered mé nyek Re gi o ná lis ta nul má nyok: kre dit pont Ke let-eu ró pa; Bal kán; a volt Szov jet unió te rü le te; ot to - mán te rü le tek; Kö zel-ke let; kü lön le ge sen ne héz több sé - gi-ki sebb sé gi konf lik tu sok (roma, zsi dó, isz lám) Esszé írás és szak dol go zat írás: 8 kre dit pont. 6. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az is me re tek el len õr zé si rend szer e a tan terv ben elõ írt gya kor la ti je gyek meg szer zé sé bõl, a vizs gák le té te lé bõl és a házi dol go za tok le adá sá ból, va la mint a szak dol go zat el - ké szí té sé bõl és a zá ró vizs gá ból te võ dik össze A szak dol go zat A szak dol go zat kre di tér té ke: 8 kre dit pont. A szak dol go zat ta nú sít ja, hogy a hall ga tó ké pes össze - füg gõ és ön ál ló ku ta tó- és elem zõ mun ka el vég zé sé re, és en nek ered mé nye it ké pes a tu do má nyos ság sza bá lya i nak meg fele lõen írás ba fog lal ni A zá ró vizs ga A zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: az in téz mé nyi tan terv ben elõ írt kö ve tel mé nyek tel je - sí té se, szak dol go zat be nyúj tá sa és el fo ga dá sa A zá ró vizs ga A zá ró vizs ga a szak dol go zat meg vé dé sé bõl áll A zá ró vizs ga ered mé nye A zá ró vizs ga ered mé nye a szak dol go zat meg vé dé se ered mé nye ként adott ér dem jegy. IV. Az alkalmazott közgazdaságtudomány szakirányú továbbképzési szak ké pe sí té si kö ve tel mé nyei 1. A kép zé si cél A kép zés cél ja ma gas szin tû köz gaz da ság tu do má nyi mû velt ség gel ren del ke zõ szak em be rek kép zé se, akik an - gol nyelv tu dá suk, va la mint el mé le ti és mód szer ta ni is me - re te ik bir to ká ban ké pe sek al kal ma zott köz gaz da ság tu do - má nyi ku ta tá sok vég zé sé re az aka dé mi ai, ál la mi és ma gán - szfé rá ban. 2. Az ok le vél ben sze rep lõ szak irá nyú szak kép zett ség meg ne ve zé se Köz gaz dász szak kép zett ség gel ren del ke zõk ese tén: al kal ma zott köz gaz da ság tu do má nyi szak irá nyú sza kos szak köz gaz dász. Köz gaz dász szak kép zett ség gel nem ren del ke zõk esetén: al kal ma zott köz gaz da ság tu do má nyi szak irá nyú sza kos szak em ber. 3. A kép zés ben részt ve võk köre A kép zés ben köz gaz dász vagy kap cso ló dó tu do mány te - rü le ti leg alább négy éves kép zé si ide jû egye te mi vagy fõ is ko lai vég zett ség gel, il let ve ilyen alap sza kon vagy mes ter sza kon szer zett vég zett ség gel és szak kép zett ség gel ren del ke zõk ve het nek részt. 4. A kép zé si idõ A kép zé si idõ: 4 fél év, amely hat ta nul má nyi idõ szak - ból áll. Az ok le vél meg szer zé sé hez szük sé ges kre di tek szá ma: 120 kre dit pont. 5. A kép zés fõbb ta nul má nyi te rü le tei és ará nyai 5.1. Szak mai el mé le ti alap is me re tek: kre dit pont mak ro öko nó mia, mik ro öko nó mia, ma te ma ti kai mód - szer tan köz gaz dá szok nak, öko no met ria, bank- és pénz - ügyek Kö te le zõ en vá laszt ha tó is me re tek: kre dit pont spe ci a li zált mak ro öko nó mi ai, mik ro öko nó mi ai, öko no - met ri ai is me re tek Mel léks pe ci a li zá ci ók: kre dit pont a hall ga tók ál tal sza ba don vá lasz tott szak mai tár gyak, pl. nem zet kö zi gaz da ság tan, mun ka gaz da ság tan.

14 5652 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/102. szám 6. Az is me re tek el len õr zé si rend szer e Az is me re tek el len õr zé si rend szer e a tan terv ben elõ írt vizs gák le té te lé bõl, a ku ta tá si idõ szak kö ve tel mé nye i nek tel je sí té sé bõl, a szak dol go zat el ké szí té sé bõl, va la mint a zá ró vizs gá ból te võ dik össze A szak dol go zat A szak dol go zat el ké szí té sé nek és si ke res meg vé dé sé - nek kre di tér té ke: 12 kre dit pont. A szak dol go zat olyan ön ál ló tu do má nyos mun ka, amely tük rö zi, hogy a hall ga tó al kal mas ön ál ló, al kal ma zott köz - gaz da ság tu do má nyi ku ta tás vég zé sé re A zá ró vizs ga A zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: a tan terv ben elõ írt ta nul má nyi és vizs ga kö ve tel mé - nyek tel je sí té se, a szak dol go zat be nyúj tá sa és el fo ga dá sa A zá ró vizs ga A zá ró vizs ga a szak dol go zat meg vé dé sé bõl áll A zá ró vizs ga ered mé nye A zá ró vizs ga ered mé nye a szak dol go zat meg vé dé se ered mé nye ként adott ér dem jegy. V. Az em ber i jogi szak jo gász szak irá nyú to vább kép zé si szak ké pe sí té si kö ve tel mé nyei 1. A kép zé si cél A kép zés cél ja, hogy a jo gász szak kép zett ség gel ren del - ke zõk szá má ra el mé le ti ala pot nyújt son az em ber i jo gok vé del mé nek ha gyo má nyos és al ter na tív meg kö ze lí té sé hez. 2. Az ok le vél ben sze rep lõ szak irá nyú szak kép zett ség meg ne ve zé se Em ber i jogi szak jo gász. 3. A kép zés ben részt ve võk köre A kép zés ben egye te mi szin tû, il let ve mes ter fo ko zat tal zá ru ló vég zett ség gel és jo gász szak kép zett ség gel ren del - ke zõk ve het nek részt. 4. A kép zé si idõ A kép zé si idõ: 2 fél év. Az ok le vél meg szer zé sé hez szük sé ges kre di tek szá ma: 60 kre dit pont. A tan órák szá ma: leg alább 420 óra. 5. A kép zés fõbb ta nul má nyi te rü le tei és ará nyai 5.1. Kö te le zõ tárgy cso por tok Em ber i jo gok ér vé nye sí té se: 6 10 kre dit pont Al kot má nyos ság, de mok rá cia, em ber i jo gok: 8 12 kre dit pont Ki sebb sé gek, a diszk ri mi ná ció ti lal ma és em ber i jo gok: 4 8 kre dit pont Kö te le zõ en vá laszt ha tó tan tárgy cso por tok: 8 16 kre dit pont Sza ba don vá laszt ha tó tan tárgy cso por tok: kre dit pont. 6. Az ismeretek ellenõrzési rendszere Az is me re tek el len õr zé si rend szer e a tan terv ben elõ írt vizs gák le té te lé bõl és a házi dol go za tok, be szá mo lók le - adá sá ból, va la mint a szak dol go zat el ké szí té sé bõl és a zá - ró vizs gá ból te võ dik össze A szak dol go zat A szak dol go zat kre di tér té ke: 6 kre dit pont. A szakdolgozatnak a nemzetközi emberi jogok valamely jelentõs elméleti vagy gyakorlati kérdését kell tárgyalnia. Továbbá elvárás, hogy a szakdolgozat a kérdéskört a nemzetközi mércékre és a különféle nemzeti jogi megoldásokra is figyelemmel kritikai szemlélettel tárgyalja, és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára is kitérjen A zá ró vizs ga A zá ró vizs gá ra bo csá tás fel té te lei: az in téz mé nyi tan terv ben elõ írt kö ve tel mé nyek tel je - sí té se, a szak dol go zat be nyúj tá sa és el fo ga dá sa A zá ró vizs ga ré szei: kom plex szó be li vizs ga le té te le, a szak dol go zat meg vé dé se A zá ró vizs ga ered mé nye A szak dol go zat meg vé dé se és a szó be li vizs ga ered mé - nye ként adott ér dem je gyek egész jegy re ke re kí tett át la ga.