SZILÁRD/GÁZ HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ
|
|
- Dezső Fehér
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ZILÁRD/GÁZ HATÁRFELÜLETI ADZORPCIÓ 1. Elméleti bevezető: gázok adszorpciója szilárd adszorbenseken zilárd testek határfelületén az erőtér mindig anizotróp, ezért az adszorptívum (a fluid fázisban jelen levő, adszorbeálódni képes molekulák) egyensúlyi koncentrációja a határfelületi fázisban 1 más, mint a fázis belsejében. A koncentrációváltozásnak megfelelő anyagmennyiséget, amelyet szigorúan véve az adszorbens felületegységére kellene vonatkoztatni, adszorbeált mennyiségnek nevezzük. Mivel azonban az adszorbensek valódi felülete többnyire ismeretlen, az adszorbeált mennyiséget tömegegységre vonatkoztatják, és fajlagos adszorbeált mennyiségnek (n, esetenként V, lásd később) nevezik. A szilárd testek nagy felületi energiája miatt a gázok és gőzök szilárd felületen történő adszorpciója mindig pozitív, melynek következtében a felületi energia csökken. Adszorbeált anyagmennyiség (ncm 3 /g) Relatív nyomás zilárd felületen a gázmolekulák megkötődését okozhatják intermolekuláris erők, melyek az adszorptívum belső szerkezetét, azaz az atomokat összekapcsoló vegyérték-elektronok eloszlását a molekulapályákon lényegében változatlanul hagyják, és ezért ezeket a hatásokat fizikaiaknak tekintjük. Ha csak ilyen kölcsönhatások jelentkeznek, akkor fizikai adszorpcióról (vagy fiziszorpcióról) beszélünk. A gázok fiziszorpciója (ritka kivételektől eltekintve a kemiszorpció is) mindig exoterm, mert az adszorptívum transzlációs mozgásának szabadsági foka és ezzel az entrópiája is csökken a határrétegben történő immobilizációja hatására. A fizikai adszorpcióval szemben kémiai adszorpcióval (vagy kemiszorpcióval) van dolgunk, ha az adszorptívum kötésviszonyai megváltoznak, amikor az adszorptívum az adszorbens felületével kölcsönhatásba lép. Ilyen esetben az adszorptívum vegyértékelektronrendszere beolvad az adszorbensébe, az eredetiek helyett új kémiai kötések alakulnak ki. 1. ábra: Gázok fiziszorpciós izotermáinak típusai (IUPAC ajánlása, 1985) Az adszorpciós többlet anyagmennyiség függ az adszorbens/adszorptívum pár és a határfelület minőségétől, a nyomástól (p) és a hőmérséklettől (T). A méréseket általában állandó hőmérsékleten végezzük, és az n = f(p) T függvényt adszorpciós izotermának nevezzük. A gázadszorpciós izotermák alakjuk szerint az 1. ábrán látható hat fő típusba sorolhatók. Legáltalánosabb az I. típus, melyre felírható Langmuir izotermaegyenlete (1. összefüggés): 1 A határfelületen megkötődött, adszorbeált állapotban levő molekulákat megkülönböztetésképpen az adszorptívumtól adszorbátumnak nevezzük. 1
2 n nm p = (1/ b) + p s ahol n m a monomolekulás borítottságú határfelület adszorpciós kapacitása (mol/g), b pedig az adszorpció erősségére jellemző állandó. A Langmuir-egyenlet linearizált alakjából (2. összefüggés.) grafikus módszerrel meghatározhatjuk az egyenlet konstansait: = + (2) n nm nmb p Az adszorbens a s fajlagos felülete az egymolekulás adszorpciós kapacitás és az adszorptívum A m moláris felületigényének ismeretében számítható (3. összefüggés). Ennek alapja az a meggondolás, hogy az adszorbens teljes felülete letapogatható, beborítható szoros illeszkedésű próbamolekulákkal. Ha ezen molekulák egyréteges borítottsághoz szükséges anyagmennyiségét, és a molekula hasznos területét, felületigényét ismerjük, a teljes felületet (ennek fajlagosítása pedig a s -t) a két mennyiség szorzata adja meg: a s (m 2 /g)= (1) s n m (mol/g) A m (m 2 /mol) (3) A Langmuir-egyenlet három fontos egyszerűsítést feltételez: az adszorpciós réteg monomolekulás, a felület energetikailag homogén, az adszorptívum-molekulák közötti laterális (oldalirányú) kölcsönhatás elhanyagolható. A valóságban ezek a feltételek általában nem teljesülnek, ezért a tapasztalati gázadszorpciós izotermák nem, vagy csak közelítőleg ill. megfelelő korlátok között írhatók le a Langmuiregyenlettel. Brunauer, Emmett és Teller, a fiziszorbeálódott gázmolekulák többmolekulás határrétegének kialakulásának lehetőségét feltételezve 2, lényegesen bonyolultabb izotermaegyenletet vezetett le, melyet csaknem kizárólag a fajlagos felület kiszámítására használnak (BET-egyenlet). Az egyenlet linearizált alakja (4. összefüggés): pr 1 C 1 = + p r (4) V (1 pr ) Vm C Vm C ahol p r = p/p o a relatív nyomás, amely a gáz(gőz-)fázis p adszorpciós egyensúlyi nyomásának és az adszorptívum izoterma-hőmérsékletre vonatkozó p o tenziójának (a folyadékállapotú adszorbenssel egyensúlyban levő gőz nyomásának, azaz a telítési gőznyomásnak) hányadosa, V a p r relatív nyomáshoz tartozó adszorbeált anyagmennyiség (normál cm 3 /g, röviden ncm 3 /g), V m az adszorbens monomolekulás borítottságához szükséges anyagmennyiség (normál cm 3 /g), C pedig a (hőmérséklettől, az első réteg adszorpciós hőjétől és a további rétegek kondenzációs hőjétől függő) BET-konstans. Különösnek tűnhet, hogy az adszorbeált anyagmennyiséget V -vel jelöljük és térfogatjellegű mennyiséggel adjuk meg. Ennek valójában pusztán gyakorlati (méréstechnikai) oka van, de a szakirodalomban, kutatási jelentésekben, stb. még ma is kizárólag így szerepel. zemléletesen az 1 g adszorbensen megkötött kondenzált (folyadékállapotú) nitrogén elpárologtatása után kapott normál állapotú gáz (cm 3 -ben mért) térfogatát jelenti a ncm 3 /g dimenzió, 3 amely a moláris térfogat ismeretében természetesen valódi adszorbeált anyagmennyiség-értékké konvertálható. 2 Az elmélet feltételezései: (a) a gázmolekulák több (a telítési nyomásnál végtelen számú) rétegben adszorbeálódnak; (b) az egyes adszorpciós rétegek egymással nem állnak kölcsönhatásban; (c) minden egyes réteg kialakulásának jellemzésére a Langmuir-elmélet (annak fentebbi feltételei mellett!) alkalmazható; (d) az első réteg adszorpciós hője eltér a további rétegek kondenzálódását kísérő hőeffektustól; utóbbi az adszorptívum párolgáshőjének abszolút értékével egyezik meg. 3 Angol nyelvű szakirodalomban cm 3 /g TP jelöléssel, ahol TP jelentése: standard temperature and pressure. 2
3 A BET-egyenlettel a II-es, IV-es, VI-os típusú izotermákat lehet leírni, ezek esetén is csak az adszorptívum kritikus hőmérséklete alatt és általában a 0,05-0,35 relatív nyomástartományban alkalmazható. A II-es és IV-es típusú izotermákon a nyilak a monomolekulás borítottság kiépülésének nagyjából megfelelő, az izoterma középső, közel lineáris szakaszának kezdetét jelzik. Ha az egyenlet alkalmazhatósági tartományán belül vagyunk, és az izotermát p r /[V s (1- p r )] vs. p r koordinátarendszerben ábrázoljuk, úgy egyenest kapunk. Az egyenes tengelymetszetéből és meredekségéből V m és C meghatározható, ill. V m és az adszorptívum felületigényének ismeretében számítható az adszorbens fajlagos felülete (a BET ). Az alacsony hőmérsékletű nitrogénadszorpció, mint vizsgálati módszer, azért terjedt el, mert a különböző izotermaszakaszok más-más információt hordoznak. Az adszorpciós izoterma kezdeti szakaszából a felület heterogenitásának mértékére következtethetünk. A 0,05-0,10 p r -tartományban gyakorlatilag minden adszorbensnél befejeződik a monomolekulás adszorbeált nitrogénréteg kiépülése. Ettől kezdve az adszorbens homogén felületűnek mutatkozik, ami megkönnyíti a számításokat. A p r = 0,05-0,35 tartományban BET-módszerrel határozzák meg a fajlagos felületet. A p r = 0,10-0,70 tartományba eső izotermapontok az ún. t-módszerrel analizálhatók, legtöbbször a mikropórustérfogat kiszámítása céljából. Pórusos adszorbenseknél lehetőség van a nm átmérőjű pórusok méreteloszlásának meghatározására a deszorpciós izoterma p r = 0,99-0,20 tartományba eső szakaszából a BJH-módszerrel (Barrett, Joyner, Halenda, 1951), mely lényegében a kapilláris kondenzációt leíró Kelvin-egyenleten alapul. A t-módszer (thickness) kifejlesztése (1965) De Boer (ejtsd: dö búr) nevéhez fűződik. Alapja az a meggondolás, hogy felületi orientálódásra nem különösebben hajlamos adszorptívum-molekulák esetén a monomolekulás adszorpciós réteg kialakulását követően az eredeti adszorbensfelület minősége elhanyagolható, mert a további adszorbeált molekulák már nem közvetlenül a felülettel, hanem ezzel az adszorbeált réteggel lépnek kölcsönhatásba. Ily módon pl. sík felület esetén az adszorbeált réteg statisztikus rétegvastagsága a monomolekulás borítottság felett független a felület minőségétől, csak az adszorbátum minőségétől (a felületen megkötött molekula magasságától ) és a nyomástól függ. A nitrogén forráspontján, 77 K hőmérsékleten a monomolekulás adszorbeált réteg kísérletileg megfigyelt statisztikus vastagsága 3,54 Å (Angström). A polimolekulás adszorbeált nitrogénréteg statisztikus vastagságának nyomásfüggését 77 K-en a 0,1 < p r < 0,7 intervallumban az empirikus Harkins-Jura-egyenlet (5. összefüggés) írja le: 13,99 t( Å) = (5) 0,034 Érdekes eredményre jutunk, ha a fenti egyenlettel számítható statisztikus rétegvastagságokat összevetjük a BET-egyenletből a szokványos, közötti C-érték alkalmazásával (itt nem részletezett módon) kapott rétegvastagságokkal. A tapasztalattal összhangban 0,1 < p r < 0,3 között jó egyezést kapunk, nagyobb p r -értékeknél azonban a BETegyenlet a valóságosnál lényegesen nagyobb rétegvastagságot jósol, ami a BET-egyenlet alapjául szolgáló adszorpciós modell korlátozott érvényességét jelzi. Könnyű belátni, hogy sík felületű adszorbens esetén a nitrogén fajlagos adszorbeált anyagmennyiségét az Å-ben kifejezett rétegvastagsággal szemben ábrázolva (2. ábra) az origóból induló egyenest kapunk, mely a következő egyenlettel írható le: t = 3, 54 p r ( Å) V (6) Vm 3
4 2. ábra: A statisztikus rétegvastagság nyomásfüggése (balra), valamint a mikropórus-adszorpciónak tulajdonítható fajlagos adszorbeált térfogat meghatározása a t-módszerrel (jobbra). Az (a) egyenes mikropórusos, a (b) nem-mikropórusos adszorbenshez rendelhető. A t-módszerrel a 6. egyenlet alapján V m egyetlen izoterma-pontból is számítható az említett intervallumban, ha az adszorbens olyan szerkezetű, hogy a szemcsék sík felületnek tekinthető külső felületén kívül 2 nm-nél kisebb átmérőjű pórusokat nem tartalmaz (a pórusok osztályozását lásd az oldatadszorpciós gyakorlat leírásában). Ellenkező esetben ezekben az ún. mikropórusokban a kapilláris kondenzáció már p r < 0,1 értéknél bekövetkezik (így viselkednek pl. a zeolitok). Ezért a fenti egyenes nem metszi az origót, a mikropórusokban kondenzált anyagmennyiségnek megfelelően pozitív tengelymetszete lesz. Helyesebb tehát a V m számítására szolgáló egyenletet a következő alakban felírni: V V m = 3, 54 (7) t Így az egyenes meredekségéből V m egyszerűen számítható, a tengelymetszetből pedig meghatározható a mikropórusok össztérfogatában megkötött nitrogén anyagmennyisége (n mp ). Figyelembe véve, hogy 1 ncm 3 nitrogén 4,35 m 2 felületet képes beborítani, a t-módszer alapján számolt (külső, vagyis mikropórusok nélkül értendő) fajlagos felület (a t ) a következő módon adódik (a BET-egyenletből származó V m -ből is hasonlóképpen számolandó a BET!): a t 4, (8) = 35 V m Az adszorbens pórusszerkezetének jellemzésére használt egyik fontos adat a mikropórusok tényleges V mp térfogata (cm 3 /g) n mp -ből a sűrűségi konverziós faktor felhasználásával a 9. összefüggésből kiszámítható: V mp ( cm 3 / g) = 1, n mp ( ncm 3 / g) (9) A t-módszer tehát a BET-módszerrel történő fajlagosfelület-meghatározás vetélytársa. Ennek ellenére a BET-módszer még ma is egyeduralkodónak tekinthető, a t-módszert inkább csak kiegészítő módszerként alkalmazzák, elsősorban a mikropórus-térfogat meghatározására. 2. Nitrogénadszorpció vizsgálata volumetrikus módszeren alapuló automata gázadszorpciós készülékkel Mivel az adszorpció felületi jelenség, kellően pontos meghatározása csak nagy fajlagos felületű anyagokon lehetséges. A mérés előtt az adszorbenst alaposan meg kell szabadítani az adszorbeált gázoktól. Ez az adszorbens hevítésével (csak olyan hőmérsékleten, mely még nem 4
5 okoz szerkezetváltozást) és tartós szivattyúzásával történik. Az adszorbeált mennyiség meghatározásának módszerei két főbb csoportba oszthatók: az egyik csoport az adszorbens tömeggyarapodásának, tehát a gáz felvételének közvetlen mérésén (gravimetria), a másik az adszorptívum gázfázisból történő eltávozásának közvetett (volumetrikus) módszerrel történő meghatározásán alapul. Az adszorpciós rendszer más tulajdonságait is kapcsolatba lehet hozni az adszorbeált mennyiséggel, de ezeknek nincs gyakorlati jelentősége. Az adszorbeált gáz mennyiségét sztatikus és dinamikus technikákkal is meg lehet határozni. A sztatikus volumetrikus módszer során ismert mennyiségű tiszta nitrogéngázt adagolunk az adszorbenst is tartalmazó evakuált, zárt térfogatba, amelyet állandó hőmérsékleten tartunk. Az adszorpció során a zárt térfogatban uralkodó gőznyomás folyamatosan csökken addig, amíg az adszorpciós egyensúlynak megfelelő (relatív)nyomást (p r ) el nem éri. Az egyensúlyi gőznyomáshoz tartozó adszorbeált anyagmennyiség egyenlő az adagolt gáz anyagmennyiségének és (az adszorbenst körülvevő ún. holt tér térfogatából és az egyensúlyi nyomásból gáztörvény segítségével számolt) egyensúlyi anyagmennyiségnek a különbségeként (természetesen egységnyi adszorbens-tömegre vonatkoztatva). Az adszorpciós izoterma mérési pontjait sorozatos nitrogéngázporciók adagolása során, az egyes adagolások között az egyensúlyi körülményre jellemző stabilizálódott (időben nem változó) nyomásérték meghatározásával vesszük fel. A holttérfogat pontos értékét az (előzetesen kalibrációval meghatározott) zárt térfogatnak és az adszorbens térfogatának különbségeként számoljuk. Utóbbit vagy az adszorbens ismert sűrűségéből, vagy a holtteret kitöltő nemadszorbéálódó gáz (általában He) nyomásából számolhatjuk. 3. ábra: Automatizált gázadszorpciós készülék elvi felépítése. 1. mintatartó cső az adszorbenssel, 2. referencia cső, 3. abszolút nyomás mérőfej, 4. térfogati szimmetriát beállító csavar, 5. különbségi nyomás mérőfejek, 6. szelepek, 7. ismert térfogatú tárolótér A izotermák meghatározása meglehetősen hosszadalmas, mert minden egyes izotermapontban meg kell várni az egyensúly beállását. Ennek megkönnyítésére fejlesztettek ki automatizált készülékeket, melyek elvi felépítését a 2. ábra mutatja. Legfontosabb és legdrágább részegységei a nagy pontosságú, kapacitív elven működő, membrános nyomásmérő fejek. 3. A gyakorlat célja A különféle szilárd adszorbensek felületének minősítése igen gyakori feladat az ipari és laboratóriumi gyakorlatban. Az erre a célra kifejlesztett módszerek közül az egyik, ha nem a legtöbbször alkalmazott módszer a nitrogén alacsony hőmérsékleten meghatározott adszorpciós- és deszorpciós izotermáinak analízise a BET-egyenlet alapján. Ez a módszer a nagy diszperzitásfokú ill. pórusos adszorbensek fajlagosfelület-meghatározásának standard eljárása lett az elméletének alapjául szolgáló modell túlzott leegyszerűsítése ellenére is. A gyakorlat célja nemcsak a fajlagos felület, hanem más fontos, az adszorbensre jellemző paraméterek (BET-konstans, mikropórustérfogat) kiszámítása a primer gázadszorpciós mérési adatokból. 5
6 A gázadszorpciós adatok részletesebb értékelésével és a IUPAC által ajánlott terminológiával kapcsolatos angol nyelvű kiadvány ( Reporting physisorption data for gas/solid systems with special reference to the determination of surface area and porosity, Pure & Appl. Chem. 1985, Vol. 57, No. 4, ) a Coopace-ben elérhető a letölthető anyagok között. A gázadszorpcióval kapcsolatos további hasznos, bővebb magyar nyelvű leírás olvasható a X. mellékletben is, amelyet különösen a kolloidkémia, anyagtudomány, környezeti kémia vagy a heterogén katalízis iránt érdeklődő hallgatóknak ajánlunk. 4. Feladatok A gázadszorpciós mérés kivitelezése a teljes relatív nyomástartományban nem férhet bele egy néhány órás laboratóriumi gyakorlatba, ezért a gyakorlat során előzetes mérési adatok kiértékelését kell elvégezni. Az automata adszorpciós készülékkel 77 K hőmérsékleten, különböző adszorbenseken meghatározott nitrogén adszorpciós izotermák közül a gyakorlatvezető által kijelöltet értékeljük ki a BET-egyenlet megfelelő lineáris reprezentációjában, valamint a t-módszerrel! Az egyensúlyi gőznyomást a kiadott adatsorhoz mellékeltük. Az eredményeket foglaljuk össze az alábbi táblázat szerint: Egyensúlyi nyomás (Hgmm) V (ncm 3 /g) p pr r V 1 p ) ( r t (Å) Ábrázoljuk az adszorpciós izotermát, annak BET-módszer szerinti linearizált reprezentációját és az ún. t-plot -ot (2. ábra jobb oldalán)! Határozzuk meg a számoláshoz szükséges meredekségeket és tengelymetszeteket a megfelelő nyomástartományban illesztett egyenesek segítségével! Adjuk meg a további részeredményeket (n mp és V m, utóbbit mindkét kiértékelési módszer esetén külön-külön!), majd jellemezzük az adszorbenst az a BET, a t, C és V mp értékekkel! 6
SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ
SZILÁRD/FOLYADÉK HATÁRFELÜLETI ADSZORPCIÓ 1. Elméleti bevezető: adszorpció híg oldatokból szilárd adszorbenseken Folyadékfázisból történő adszorpció esetén az adszorbens felülete mindig teljesen borított
Részletesebben5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével
5. Az adszorpciós folyamat mennyiségi leírása a Langmuir-izoterma segítségével 5.1. Átismétlendő anyag 1. Adszorpció (előadás) 2. Langmuir-izoterma (előadás) 3. Spektrofotometria és Lambert Beer-törvény
RészletesebbenKolloidkémia 4. előadás Határfelületi jelenségek I. Gázok és gőzök adszorpciója szilárd felületeken Adszorbensek Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 4. előadás Határfelületi jelenségek I. ázok és gőzök adszorpciója szilárd felületeken Adszorbensek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. A határfelületi réteg
RészletesebbenKolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 5. előadás Határfelületi jelenségek II. Folyadék-folyadék, szilárd-folyadék határfelületek 1 Határfelületi rétegek 2 Pavel Jungwirth, Nature, 2011, 474, 168 169. / határfelületi jelenségek
RészletesebbenA gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően
RészletesebbenADSZORPCIÓ Gázadszorpció és jódszám-meghatározás
ADSZORPCIÓ Gázadszorpció és jódszám-meghatározás Kötelező irodalom: Szekrényesy Tamás: Kolloidika I (609191), Műegyetemi Kiadó, 2000, 135-142. old. Ajánlott irodalom: (1) Sawinsky János, Deák András, Simándi
Részletesebben1. előadás. Gáztörvények. Fizika Biofizika I. 2015/2016. Kapcsolódó irodalom:
1. előadás Gáztörvények Kapcsolódó irodalom: Fizikai-kémia I: Kémiai Termodinamika(24-26 old) Chemical principles: The quest for insight (Atkins-Jones) 6. fejezet Kapcsolódó multimédiás anyag: Youtube:
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
Részletesebben5. Laboratóriumi gyakorlat
5. Laboratóriumi gyakorlat HETEROGÉN KÉMIAI REAKCIÓ SEBESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA A CO 2 -nak vízben történő oldódása és az azt követő egyensúlyra vezető kémiai reakció az alábbi reakcióegyenlettel írható le:
RészletesebbenLégköri termodinamika
Légköri termodinamika Termodinamika: a hőegyensúllyal, valamint a hőnek, és más energiafajtáknak kölcsönös átalakulásával foglalkozó tudományág. Meteorológiai vonatkozása ( a légkör termodinamikája): a
RészletesebbenKatalízis. Tungler Antal Emeritus professzor 2017
Katalízis Tungler Antal Emeritus professzor 2017 Fontosabb időpontok: sósav oxidáció, Deacon process 1860 kéndioxid oxidáció 1875 ammónia oxidáció 1902 ammónia szintézis 1905-1912 metanol szintézis 1923
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK
9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium 11. Az I 2 molekula disszociációs energiája Készítette: Hagymási Imre A mérés dátuma: 2007. október 3. A beadás dátuma: 2007. október xx. 1. Bevezetés Ebben a mérésben egy kétatomos
RészletesebbenEnergia. Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Kinetikus energia: a mozgási energia Potenciális (helyzeti) energia: a részecskék kölcsönhatásából származó energia. Energiamegmaradás
Részletesebben1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1
1 Műszaki hőtan Termodinamika. Ellenőrző kérdések-02 1 Kérdések. 1. Mit mond ki a termodinamika nulladik főtétele? Azt mondja ki, hogy mindenegyes termodinamikai kölcsönhatáshoz tartozik a TDR-nek egyegy
RészletesebbenMivel foglalkozik a hőtan?
Hőtan Gáztörvények Mivel foglalkozik a hőtan? A hőtan a rendszerek hőmérsékletével, munkavégzésével, és energiájával foglalkozik. A rendszerek stabilitása áll a fókuszpontjában. Képes megválaszolni a kérdést:
RészletesebbenAtomok. szilárd. elsődleges kölcsönhatás. kovalens ionos fémes. gázok, folyadékok, szilárd anyagok. ionos fémek vegyületek ötvözetek
Atomok elsődleges kölcsönhatás kovalens ionos fémes véges számú atom térhálós szerkezet 3D ionos fémek vegyületek ötvözetek molekulák atomrácsos vegyületek szilárd gázok, folyadékok, szilárd anyagok Gázok
Részletesebben2. Laboratóriumi gyakorlat A TERMISZTOR. 1. A gyakorlat célja. 2. Elméleti bevezető
. Laboratóriumi gyakorlat A EMISZO. A gyakorlat célja A termisztorok működésének bemutatása, valamint főbb paramétereik meghatározása. Az ellenállás-hőmérséklet = f és feszültség-áram U = f ( I ) jelleggörbék
Részletesebben5. gy. VIZES OLDATOK VISZKOZITÁSÁNAK MÉRÉSE OSTWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉTERREL
5. gy. VIZES OLDAOK VISZKOZIÁSÁNAK MÉRÉSE OSWALD-FENSKE-FÉLE VISZKOZIMÉERREL A fluid közegek jellemző anyagi tulajdonsága a viszkozitás, mely erősen befolyásolhatja a bennük lejátszódó reakciók sebességét,
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 6'-1 6'-2 6'-3 6'-4 6'-5 Dinamikus egyensúly Az egyensúlyi állandó Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége A reakció hányados, Q:
RészletesebbenHőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői
Hőtan ( első rész ) Hőmérséklet, szilárd tárgyak és folyadékok hőtágulása, gázok állapotjelzői Hőmérséklet Az anyagok melegségének mérésére hőmérsékleti skálákat találtak ki: Celsius-skála: 0 ºC pontja
RészletesebbenIdeális gáz és reális gázok
Ideális gáz és reális gázok Fizikai kémia előadások 1. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet Állaotjelzők állaotjelző: egy fizikai rendszer makroszkoikus állaotát meghatározó mennyiség egykomonensű gázok állaotjelzői:
RészletesebbenTermodinamika (Hőtan)
Termodinamika (Hőtan) Termodinamika A hőtan nagyszámú részecskéből (pl. gázmolekulából) álló makroszkópikus rendszerekkel foglalkozik. A nagy számok miatt érdemes a mólt bevezetni, ami egy Avogadro-számnyi
Részletesebben1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai
3.1. Ellenőrző kérdések 1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinamikai rendszer? Az anyagi valóság egy, általunk kiválasztott szempont vagy szempontrendszer
RészletesebbenMűvelettan 3 fejezete
Művelettan 3 fejezete Impulzusátadás Hőátszármaztatás mechanikai műveletek áramlástani műveletek termikus műveletek aprítás, osztályozás ülepítés, szűrés hűtés, sterilizálás, hőcsere Komponensátadás anyagátadási
RészletesebbenReakciókinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Reakciókinetika 9-1 A reakciók sebessége 9-2 A reakciósebesség mérése 9-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 9-4 Nulladrendű reakció 9-5 Elsőrendű reakció 9-6 Másodrendű reakció 9-7 A reakciókinetika
Részletesebben5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet
5. Állapotegyenletek : Az ideális gáz állapotegyenlet és a van der Waals állapotegyenlet Ideális gáz Az ideális gáz állapotegyenlete pv=nrt empírikus állapotegyenlet, a Boyle-Mariotte (pv=konstans) és
RészletesebbenTérfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület
Térfogati fajlagos felület és (tömegi) fajlagos felület A térfogati fajlagos felület az egységnyi testtérfogatú szemhalmaz szemeinek felületösszege, azaz a szemhalmaz szemei külső felülete összegének és
RészletesebbenKémiai reakciók sebessége
Kémiai reakciók sebessége reakciósebesség (v) = koncentrációváltozás változáshoz szükséges idő A változás nem egyenletes!!!!!!!!!!!!!!!!!! v= ± dc dt a A + b B cc + dd. Melyik reagens koncentrációváltozását
RészletesebbenTermodinamikai bevezető
Termodinamikai bevezető Alapfogalmak Termodinamikai rendszer: Az univerzumnak az a részhalmaza, amit egy termodinamikai vizsgálat során vizsgálunk. Termodinamikai környezet: Az univerzumnak a rendszeren
RészletesebbenAlkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz
Alkalmazás a makrókanónikus sokaságra: A fotongáz A fotonok az elektromágneses sugárzás hordozó részecskéi. Spinkvantumszámuk S=, tehát kvantumstatisztikai szempontból bozonok. Fotonoknak habár a spinkvantumszámuk,
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK
ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha
RészletesebbenAdszorpció, fluid határfelületeken. Bányai István
Adszorpció, fluid határfelületeken Bányai István 1 A felületi feszültség mérése, de minek? 2 2 r k gh r k 1 ghr c 2 Ahol r c a kapilláris sugara (m), r a sűrűség (kg/m 3 ), h a folyadékoszlop magassága,
RészletesebbenÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA
ÁLTALÁNOS METEOROLÓGIA A meteorológia szó eredete Aristoteles: : Meteorologica Meteorologica A meteorológia tárgya: az ókorban napjainkban Ógörög eredetű szavak a meteorológiában: kozmosz, asztronómia,
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása
Oktatási Hivatal I. FELADATSOR Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2009/2010. Kémia I. kategória II. forduló A feladatok megoldása 1. B 6. E 11. A 16. E 2. A 7. D 12. A 17. C 3. B 8. A 13. A 18. C
RészletesebbenFELADATOK A DINAMIKUS METEOROLÓGIÁBÓL 1. A 2 m-es szinten végzett standard meteorológiai mérések szerint a Földön valaha mért második legmagasabb hőmérséklet 57,8 C. Ezt San Luis-ban (Mexikó) 1933 augusztus
RészletesebbenKinetika. Általános Kémia, kinetika Dia: 1 /53
Kinetika 15-1 A reakciók sebessége 15-2 Reakciósebesség mérése 15-3 A koncentráció hatása: a sebességtörvény 15-4 Nulladrendű reakció 15-5 Elsőrendű reakció 15-6 Másodrendű reakció 15-7 A reakció kinetika
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 10.
Matematikai geodéziai számítások 10. Hibaellipszis, talpponti görbe és közepes ponthiba Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 10.: Hibaellipszis, talpponti görbe és Dr. Bácsatyai, László
Részletesebben2011/2012 tavaszi félév 2. óra. Tananyag:
2011/2012 tavaszi félév 2. óra Tananyag: 2. Gázelegyek, gőztenzió Gázelegyek összetétele, térfogattört és móltört egyezősége Gázelegyek sűrűsége Relatív sűrűség Parciális nyomás és térfogat, Dalton-törvény,
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenBAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011.
BAGME11NNF Munkavédelmi mérnökasszisztens Galla Jánosné, 2011. 1 Mérési hibák súlya és szerepe a mérési eredményben A mérési hibák csoportosítása A hiba rendűsége Mérési bizonytalanság Standard és kiterjesztett
RészletesebbenAxiomatikus felépítés az axiómák megalapozottságát a felépített elmélet teljesítképessége igazolja majd!
Hol vagyunk most? Definiáltuk az alapvet fogalmakat! - TD-i rendszer, fajtái - Környezet, fal - TD-i rendszer jellemzi - TD-i rendszer leírásához szükséges változók, állapotjelzk, azok csoportosítása -
RészletesebbenÉgés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont)
Égés és oltáselmélet I. (zárójelben a helyes válaszra adott pont) 1. "Az olyan rendszereket, amelyek határfelülete a tömegáramokat megakadályozza,... rendszernek nevezzük" (1) 2. "Az olyan rendszereket,
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
Részletesebben6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása. Előkészítő előadás
6. Oldatok felületi feszültségének meghatározása Előkészítő előadás 2017.02.13. Elméleti áttekintés Felületi feszültség: a szabadentalpia függvény felület szerinti parciális deriváltja. Ez termodinamikai
RészletesebbenKövetelmények: f - részvétel az előadások 67 %-án - 3 db érvényes ZH (min. 50%) - 4 elfogadott laborjegyzőkönyv
Fizikai kémia és radiokémia B.Sc. László Krisztina 18-93 klaszlo@mail.bme.hu F ép. I. lépcsőház 1. emelet 135 http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/fizkem/kornymern Követelmények: 2+0+1 f - részvétel
RészletesebbenFizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz
Fizikai kémia 2 Reakciókinetika házi feladatok 2016 ősz A házi feladatok beadhatóak vagy papír alapon (ez a preferált), vagy e-mail formájában is az rkinhazi@gmail.com címre. E-mail esetén ügyeljetek a
RészletesebbenDigitális tananyag a fizika tanításához
Digitális tananyag a izika tanításához Gázok állaotjelzői Adott mennyiségű gáz állaotjelzői: Nyomás: []=Pa=N/m Térogat []=m 3 Hőmérséklet [T]=K; A gázok állaotát megadó egyéb mennyiségek: tömeg: [m]=g
RészletesebbenAz előadás vázlata: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: Állapotjelzők: nagy közepes kicsi. Hőmérséklet, T tapasztalat (hideg, meleg).
Az előadás vázlata: I. A tökéletes gáz és állapotegyenlete. izoterm, izobár és izochor folyamatok. II. Tökéletes gázok elegyei, a móltört fogalma, a parciális nyomás, a Dalton-törvény. III. A reális gázok
Részletesebben(2006. október) Megoldás:
1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon
RészletesebbenAz egyensúly. Általános Kémia: Az egyensúly Slide 1 of 27
Az egyensúly 10-1 Dinamikus egyensúly 10-2 Az egyensúlyi állandó 10-3 Az egyensúlyi állandókkal kapcsolatos összefüggések 10-4 Az egyensúlyi állandó számértékének jelentősége 10-5 A reakció hányados, Q:
RészletesebbenTALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL
TALAJOK RÉZMEGKÖTŐ KÉPESSÉGÉNEK VIZSGÁLATA OSZLOPKÍSÉRLETEK SEGÍTSÉGÉVEL Rétháti Gabriella Varga Dániel, Sebők András, Füleky György, Tolner László, Czinkota Imre Szent István Egyetem, Környezettudományi
Részletesebben2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított. Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: Leadás dátuma:
2. Rugalmas állandók mérése jegyzőkönyv javított Zsigmond Anna Fizika Bsc II. Mérés dátuma: 2008. 09. 17. Leadás dátuma: 2008. 10. 08. 1 1. Mérések ismertetése Az első részben egy téglalap keresztmetszetű
RészletesebbenÁltalános Kémia Gyakorlat II. zárthelyi október 10. A1
2008. október 10. A1 Rendezze az alábbi egyenleteket! (5 2p) 3 H 3 PO 3 + 2 HNO 3 = 3 H 3 PO 4 + 2 NO + 1 H 2 O 2 MnO 4 + 5 H 2 O 2 + 6 H + = 2 Mn 2+ + 5 O 2 + 8 H 2 O 1 Hg + 4 HNO 3 = 1 Hg(NO 3 ) 2 +
RészletesebbenNEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL)
NEDVESEDÉS (KONTAKT NEDVESEDÉS TANULMÁNYOZÁSA TENZIDOLDATOKKAL) /Az elméleti számonkérés mindig a gyakorlatok legelején írásos formában történik az előadások idetartozó anyaga, valamint Szekrényesy T.:
RészletesebbenAz anyagi rendszer fogalma, csoportosítása
Az anyagi rendszer fogalma, csoportosítása A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 1 1 A rendszer fogalma A körülöttünk levő anyagi világot atomok, ionok, molekulák építik
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenKémiai átalakulások. A kémiai reakciók körülményei. A rendszer energiaviszonyai
Kémiai átalakulások 9. hét A kémiai reakció: kötések felbomlása, új kötések kialakulása - az atomok vegyértékelektronszerkezetében történik változás egyirányú (irreverzibilis) vagy megfordítható (reverzibilis)
RészletesebbenÁltalános kémia vizsgakérdések
Általános kémia vizsgakérdések 1. Mutassa be egy atom felépítését! 2. Mivel magyarázza egy atom semlegességét? 3. Adja meg a rendszám és a tömegszám fogalmát! 4. Mit nevezünk elemnek és vegyületnek? 5.
RészletesebbenFázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca. Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium
Fázisátalakulások, avagy az anyag ezer arca Sasvári László ELTE Fizikai Intézet ELTE Bolyai Kollégium Atomoktól a csillagokig, Budapest, 2016. december 8. Fázisátalakulások Csak kondenzált anyag? A kondenzált
RészletesebbenÁltalános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat
Általános Kémia GY, 2. tantermi gyakorlat Sztöchiometriai számítások -titrálás: ld. : a 2. laborgyakorlat leírásánál Gáztörvények A kémhatás fogalma -ld.: a 2. laborgyakorlat leírásánál Honlap: http://harmatv.web.elte.hu
RészletesebbenTöbbkomponensű rendszerek. Diszperz rendszerek. Kolloid rendszerek tulajdonságai. Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek
Többkomponensű rendszerek 7. hét Folytonos közegben eloszlatott részecskék - diszperz rendszerek homogén - kolloid - heterogén rendszerek - a részecskék mérete alapján Diszperz rendszerek Homogén rendszerek
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenA kolloidika alapjai. 4. Fluid határfelületek
A kolloidika alapjai 4. Fluid határfelületek Kolloid rendszerek csoportosítása 1. Folyadék-gáz határfelület Folyadék-gáz határfelület -felületi szabadenergia = felületi feszültség ( [γ] = mn/m = mj/m 2
RészletesebbenKolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában. Szőri Milán: Kolloidkémia
Kolloidkémia 1. előadás Első- és másodrendű kémiai kötések és szerepük a kolloid rendszerek kialakulásában 1 Órarend 2 Kurzussal kapcsolatos emlékeztető Kurzus: Az előadás látogatása ajánlott Gyakorlat
RészletesebbenSzámítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban
Számítógépek és modellezés a kémiai kutatásokban Jedlovszky Pál Határfelületek és nanorendszerek laboratóriuma Alkímia ma 214 április 3. VALÓDI RENDSZEREK MODELL- ALKOTÁS MODELL- RENDSZEREK KÍSÉRLETEK
RészletesebbenA kémiai és az elektrokémiai potenciál
Dr. Báder Imre A kémiai és az elektrokémiai potenciál Anyagi rendszerben a termodinamikai egyensúly akkor állhat be, ha a rendszerben a megfelelő termodinamikai függvénynek minimuma van, vagyis a megváltozása
RészletesebbenMérési hibák 2006.10.04. 1
Mérési hibák 2006.10.04. 1 Mérés jel- és rendszerelméleti modellje Mérési hibák_labor/2 Mérési hibák mérési hiba: a meghatározandó értékre a mérés során kapott eredmény és ideális értéke közötti különbség
RészletesebbenElméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport
Elméleti kérdések 11. osztály érettségire el ı készít ı csoport MECHANIKA I. 1. Definiálja a helyvektort! 2. Mondja meg mit értünk vonatkoztatási rendszeren! 3. Fogalmazza meg kinematikailag, hogy mikor
RészletesebbenTárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés.
A TERMELÉSI FOLYAMAT MINÕSÉGKÉRDÉSEI, VIZSGÁLATOK 2.4 2.5 Porózus anyagok új, környezetkímélő mérése Tárgyszavak: kapilláris, telítéses porometria; pórustérfogat-mérés; szűrés; átáramlásmérés. A biotechnológiában,
RészletesebbenTermoelektromos hűtőelemek vizsgálata
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 4. MÉRÉS Termoelektromos hűtőelemek vizsgálata Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. november 30. Szerda délelőtti csoport 1. A mérés célja
RészletesebbenEnergia. Energiamegmaradás törvénye: Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul.
Kémiai változások Energia Energia: munkavégző, vagy hőközlő képesség. Energiamegmaradás törvénye: Az energia nem keletkezik, nem is szűnik meg, csak átalakul. A világegyetem energiája állandó. Energia
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenAZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK. Rausch Péter kémia-környezettan
AZ ANYAGI HALMAZOK ÉS A MÁSODLAGOS KÖTÉSEK Rausch Péter kémia-környezettan Hogy viselkedik az ember egyedül? A kémiában ritkán tudunk egyetlen részecskét vizsgálni! - az anyagi részecske tudja hogy kell
RészletesebbenOrszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások
ktatási Hivatal rszágos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2010/2011. tanév Kémia II. kategória 2. forduló Megoldások I. FELADATSR 1. C 6. C 11. E 16. C 2. D 7. B 12. E 17. C 3. B 8. C 13. D 18. C 4. D 9.
RészletesebbenHidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai
Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba
RészletesebbenA gázadszorpció környezetvédelmi jelentősége
GÁZADSZORPCIÓ A gázadszorció környezetvédelmi jelentősége A társadalmi fejlődés, a felgyorslt iarosodás, nagyüzemi mezőgazdaság, rbanizáció következtében felbomlott a környezet egyensúlya, előtérbe kerültek
RészletesebbenOktatási Hivatal. 1 pont. A feltételek alapján felírhatók az. összevonás után az. 1 pont
Oktatási Hivatal Öt pozitív egész szám egy számtani sorozat első öt eleme A sorozatnak a különbsége prímszám Tudjuk hogy az első négy szám köbének összege megegyezik az ezen öt tag közül vett páros sorszámú
RészletesebbenFizika feladatok. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből november 28. Hővezetés, hőterjedés sugárzással. Ideális gázok állapotegyenlete
Fizika feladatok 2014. november 28. 1. Feladatok a termodinamika tárgyköréből Hővezetés, hőterjedés sugárzással 1.1. Feladat: (HN 19A-23) Határozzuk meg egy 20 cm hosszú, 4 cm átmérőjű hengeres vörösréz
Részletesebben1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak?
Ellenörző kérdések: 1. előadás 1/5 1. előadás 1. Egy lineáris hálózatot mikor nevezhetünk rezisztív hálózatnak és mikor dinamikus hálózatnak? 2. Mit jelent a föld csomópont, egy áramkörben hány lehet belőle,
RészletesebbenAz atom- olvasni. 1. ábra Az atom felépítése 1. Az atomot felépítő elemi részecskék. Proton, Jele: (p+) Neutron, Jele: (n o )
Az atom- olvasni 2.1. Az atom felépítése Az atom pozitív töltésű atommagból és negatív töltésű elektronokból áll. Az atom atommagból és elektronburokból álló semleges kémiai részecske. Az atommag pozitív
RészletesebbenHőtan I. főtétele tesztek
Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele
RészletesebbenModern Fizika Labor. 12. Infravörös spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 04. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 011. okt. 04. A mérés száma és címe: 1. Infravörös spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 011. dec. 1. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenÁltalános kémia képletgyűjtemény. Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám (Z) Neutronok száma (N) Mólok száma (n)
Általános kémia képletgyűjtemény (Vizsgára megkövetelt egyenletek a szimbólumok értelmezésével, illetve az egyenletek megfelelő alkalmazása is követelmény) Atomszerkezet Tömegszám (A) A = Z + N Rendszám
RészletesebbenVíz. Az élő anyag szerkezeti egységei. A vízmolekula szerkezete. Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges
Az élő anyag szerkezeti egységei víz nukleinsavak fehérjék membránok Olyan mindennapi, hogy fel sem tűnik, milyen különleges A Föld felszínének 2/3-át borítja Előfordulása az emberi szövetek felépítésében
RészletesebbenTermokémia. Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Termokémia Hess, Germain Henri (1802-1850) A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A reakcióhő fogalma A reakcióhő tehát a kémiai változásokat kísérő energiaváltozást jelenti.
RészletesebbenTermodinamika. Belső energia
Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk
RészletesebbenBevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba
Bevezetés a lézeres anyagmegmunkálásba FBN332E-1 Dr. Geretovszky Zsolt 2010. október 13. A lézeres l anyagmegmunkálás szempontjából l fontos anyagi tulajdonságok Optikai tulajdonságok Mechanikai tulajdonságok
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenSzilárd gáz határfelület. Berka Márta 2009/2010/II
Szilárd gáz határfelület Berka Márta 2009/2010/II 1 Szilárd gáz határfelület Hasonlóság a fluid határfelületekhez, felületi feszültség Különbségek: állandó alak γa, γ F deformáció- feszültség, (aprítási
RészletesebbenAZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN
Laboratóriumi gyakorlat AZ ALUMINUM KORRÓZIÓJÁNAK VIZSGÁLATA LÚGOS KÖZEGBEN Az alumínium - mivel tipikusan amfoter sajátságú elem - mind savakban, mind pedig lúgokban H 2 fejldés közben oldódik. A fémoldódási
RészletesebbenAz energia. Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség)
Az energia Energia : munkavégző képesség (vagy hőközlő képesség) Megjelenési formái: Munka: irányított energiaközlés (W=Fs) Sugárzás (fényrészecskék energiája) Termikus energia: atomok, molekulák véletlenszerű
RészletesebbenFIZIKA I. Ez egy gázos előadás lesz! (Ideális gázok hőtana) Dr. Seres István
Ez egy gázos előadás lesz! ( hőtana) Dr. Seres István Kinetikus gázelmélet gáztörvények Termodinamikai főtételek fft.szie.hu 2 Seres.Istvan@gek.szie.hu Kinetikus gázelmélet Az ideális gáz állapotjelzői:
RészletesebbenFolyadékok. Molekulák: Gázok Folyadékok Szilárd anyagok. másodrendű kölcsönhatás növekszik. cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással
Folyadékok Molekulák: másodrendű kölcsönhatás növekszik Gázok Folyadékok Szilárd anyagok cseppfolyósíthatók hűtéssel és/vagy nyomással Folyadékok Molekulák közti összetartó erők: Másodlagos kötőerők: apoláris
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 5.
Matematikai geodéziai számítások 5 Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 5: Hibaterjedési feladatok Dr Bácsatyai László Lektor: Dr Benedek Judit Ez a modul a TÁMOP
RészletesebbenÁltalános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I.
Általános és szervetlen kémia Laborelıkészítı elıadás I. Halmazállapotok, fázisok Fizikai állapotváltozások (fázisátmenetek), a Gibbs-féle fázisszabály Fizikai módszerek anyagok tisztítására - Szublimáció
RészletesebbenReakció kinetika és katalízis
Reakció kinetika és katalízis 1. előadás: Alapelvek, a kinetikai eredmények analízise Felezési idők 1/22 2/22 : A koncentráció ( ) időbeli változása, jele: mol M v, mértékegysége: dm 3. s s Legyen 5H 2
Részletesebben