A KUNÁGOTAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Átírás

1 A KUNÁGOTAI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA MELY A TEVÉKENYSÉG KÖZPONTÚ ÓVODAI PROGRAM ELVÁRÁSAIHOZ IGAZODVA KÉSZÜLT Kunágotai Óvoda 5746 Kunágota, Árpád u. 66. AZ INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓJA:202005

2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 2. I.1. Az intézmény adatai I.2. Törvényi háttér I.3. Intézményünk bemutatása I.4. Pedagógiai alapelveink II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP. 6. II.1. Gyermekkép II. 2. Óvodakép III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai III.2. Óvodánk koncepciója III.3. Egészséges életmód alakítása III.4. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés III.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI. 20. IV.1. Személyi feltételek IV.2. Tárgyi feltételek IV.3. Az óvodai élet megszervezése IV.4. Az óvoda kapcsolatai V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. Játék V.2. Verselés, mesélés V.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc V.4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka V.5. Mozgás V.6. A külső világ tevékeny megismerése V.7. Munka jellegű tevékenységek V.8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE VII. ÓVODÁNK ÜNNEPEI, MEGEMLÉKEZÉSEINK VIII. A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK IX. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEK. 49. IX.1. SNI gyermekek IX.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek IX.3. Kiemelten tehetséges gyermek X. GYERMEKVÉDELEM 53. XI. KÖTELEZŐ (MINIMÁLIS) ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK XII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 58. XIII. MELLÉKLETEK: Munkacsoportok tevékenységeinek bemutatása

3 I. BEVEZETŐ I.1. Az intézmény adatai Az óvoda neve: Kunágotai Óvoda Címe: 5746 Kunágota, Árpád u. 66. Tel: 06 68/ OM azonosító: Az Óvoda telephelyei, megnevezése, elhelyezése: - Kunágotai Óvoda Rákóczi utcai Telephelye 5746 Kunágota, Rákóczi u. 73. Tel.: 06 68/ Kunágotai Óvoda Almáskamarási telephelye 5747 Almáskamarás, Dózsa György u.43. Tel.: 06 68/ Fenntartó: Kunágota- Almáskamarás Óvoda Társulás Kunágota Rákóczi u.9. Telefon/fax: 68/ Óvodavezető: Kissné Nagy Éva Óvodavezető helyettes: Román Aranka Összes alkalmazott: 12 fő óvodapedagógus 7 fő dajka 2

4 I.2. Törvényi háttér Törvények: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Rendeletek: 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 229/2012- (VIII.28.) Korm.rendelet a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény végrehajtásáról 277/1997. (XII.22.) Korm.rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógusszakvizsgáról 363/2012. (XII.17.) Korm.rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról Alapító okirat 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 363/2012.(XII.17.) kormányrendelet Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 137/2018. (VII. 25.) kormányrendelet az Óvodai nevelés alapprogramjáról A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelésről szóló törvény) 5. (2) bekezdése szerint az óvodai nevelés alapelveit az Óvodai nevelés országos alapprogramja (a továbbiakban: alapprogram) határozza meg. 3

5 I.3. Intézményünk bemutatása Székhely bemutatása: Óvodánk a településen a központ vonzáskörében helyezkedik el. Már a századelőn óvodaként üzemelt, akkor még szolgálati lakás is helyet kapott benne ben végeztek nagy átalakítást. Három csoportszobát alakítottak ki a szolgálati lakás megszüntetésével. Ekkor a szolgálati lakáshoz tartozó kerttel bővült az óvoda udvara is. A gyermekek jelentős hányada hátrányos, vagy halmozottan hátrányos szociális környezetből érkezik, viszonylag magas létszámban az etnikai származású. A tárgyi és személyi feltételek 56 gyermek ellátására megfelelőek. A gyermeklétszám nagyarányú csökkenése miatt 1995 óta 2 délelőttös és 1 délutános csoporttal üzemel óvodánk. Telephelyek bemutatása Rákóczi utcai Telephely: Óvodánk a jelenlegi felújított átalakított formájában 1972 óta működik. Az épület megfelelő komfort fokozatú, tiszta, gondozott kívül-belül. 60 férőhelyes, amit igyekszünk kihasználni. Egy épületben működik az általános iskola újtelepi alsó tagozatos osztályaival, tehát a mi nagycsoportosokat csak egy ajtó választja el az iskolától. A gyermekek mindig figyelemmel kísérhetik az iskola munkáját. Minden évben meglátogatjuk a leendő elsősökkel őket. Az óvoda udvara kellőképpen nagy, füves terület, homokozó medencével, mászókákkal, hintákkal, udvari játékokkal. Az óvodának előkertje van, ahol veteményes kertet alakítottunk ki. 3 délelőttös és 2 délutáni csoport működik itt is. Almáskamarási Telephely: Almáskamarás, Békés megye déli részén helyezkedik el, ahol a családok főként munkából élnek, de folyamatosan nő a munkanélküliek száma. Óvoda 40 fő befogadására alkalmas. Minden 3-7 éves korú gyermeket fogadni tudnak. Jelenleg két csoporttal működnek, melyek részben osztott szerkezetűek. Épületük megfelelő komforttal rendelkezik, vonzó, tiszta, esztétikus külső és belső környezetben fogadja az eltérő szociokulturális helyzetű családok gyermekeit. Az épülethez nagy udvar tartozik, amely a gyermekeknek sok mozgásra ad lehetőséget. Az ide járó gyermekek többségére jellemző, hogy igen rossz körülmények között élnek, ingerszegény környezetből érkeznek. Az egyre nehezedő életkörülmények tükrözik a 4

6 gyermekek személyes higiéniájának hiányát, durva és agresszív viselkedésmódját. Törekszünk a folyamatos életmódszervezésre. 1 délelőtti és 1 délutáni csoporttal működik ez az intézmény. I.4. Pedagógiai alapelveink A gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, és ebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakozásának elősegítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásával; oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző köztük innovatív pedagógiai törekvések. Az alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek, értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. A nevelés elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. A gyermek fejlődő személyiség; mint fejlődő személyiséget különleges védelem illeti meg (biztonsági, szociális szükséglet). A fejlesztésnek az egész személyiségre kell irányulnia. Éppen ezért a nevelési, fejlesztési folyamatot, a komplexitás jellemzi. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés és bizalom övezi Minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön a színvonalas nevelésben. A valódi tudás az, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekedetein keresztül sajátít el, ezért biztosítani kell minél több tapasztalatot és élményt szerezhessen és kiélhesse természetes kíváncsiságát. 5

7 A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes óvodai légkört igyekszünk megteremteni, amelyben a gyermeket elfogadás, megbecsülés, szeretet övezi. Minden tevékenységgel, eszközzel, módszerrel a gyermekek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatására, kompetenciáinak alakítására törekszünk életkoruk és egyéni fejlettségük figyelembevételével. II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP II.1. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. I.2. Óvodakép 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvóvédő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. 6

8 3. Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 4. Az óvodai nevelésben alapelv, hogy: a) a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi; b) a nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; c) az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. 5. Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű - az életkornak és fejlettségnek megfelelő - tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. 6. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. 7. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI III.1. Az óvodai nevelés általános feladatai Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés, - az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 7

9 Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. A 3 éves (esetenként 2,5 éves) kortól tankötelezettség kezdetéig, a gyermekek társadalmi gyakorlatra való felkészítése, mely magában foglalja: a teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül, az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, ideértve a különleges gondozást igénylő gyermek, (SNI, HHH, HH) ellátását is. az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. kooperációra és kommunikációra képes gyermekek nevelését. Ez a pedagógiai program az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenekelőtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és által létezik. A nevelés, mint "tudatos értékválasztás" a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-6 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a 8

10 nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat. Ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához. Programunk vallja, hogy a gyereket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová Mire orientálhat az óvoda? A szélesen értelmezett életfeladatokra. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientálás az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg. A nevelési cél elérésének feltételei: Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani. A szükséglet szerepe a nevelési cél érdekében A gyermek, fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen a család az első szocializációs szintér, mely a kisgyermeket formálja. A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a "társadalomba való bevezetés" feladatait. A családi nevelés mellett igen nagy szerepe van az óvodának az elsődleges szocializáció során. Az óvoda a családnál tágabb, tagoltabb szocializációs közeg. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja a nevelő hatásokat. Az óvoda tehát nem spontán, hanem pedagógiailag determinált szocializációs színtér, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos ki-bontakoztatása folyik. Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében: az egészséges óvodai környezet megteremtése, 9

11 a nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör biztosítása, a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása, a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése. A tevékenységek szerepe a nevelésben A gyermek személyisége és a tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek. Sokat emlegetjük, hogy a gyermek tevékeny lény. Ez a gyermeki sajátosság meghatározó jelentőségű az óvodai nevelés egészében. A gyermekben fokozatosan él a tevékenységvágy, mindig csinálni akar valamit. Elgondolásai meglehetősen tevékenységhez kötöttek. A nevelés megszervezésénél tekintettel kell lennünk arra, hogy a tevékenység nagyon időigényes. A tevékenység egyaránt forrása az új felfedezéseknek, tapasztalatoknak és a nyomukban mind járt jelentkező egyéni törekvések megvalósításának. A gyermek tevékenységhez való viszonya állandóan fejlődik. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban: - valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének - eszköze, - képesség- felhasználás, képességfejlesztés eszköze. A tevékenység életeleme az óvodásnak, összekötő kapocs az én és a környezet, a világ között. A kapcsolatfelvétel legtermészetesebb formája, a tapasztalások, a megismerés forrása. A tevékenység hordozza magában az élet alapfolyamatát a halálig tartó tanulást. A tevékenység teremti meg a másokkal való együttműködés lehetőségét, és adja a közös élmény öröm ét. Összefűzi a gyermeket és óvónőt. A tevékenység szemléletessé teszi a feladatokat, integrálja a világtól szerzett ismereteket, s megkívánja az alkalmazkodó képes tudást. Játékos természethez jobban igazodó tevékenységrendszert biztosítunk a gyerekek számára. Élvezzen előnyt az utánzásos tanulási formák, ezáltal minél több alkalma nyílik a gyereknek az utánzásra. Az óvodai tevékenységrendszer akkor felel meg az óvodás életkorának, ha magán hordozza a spontán tevékenység jellemzőit. Óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében: vegyünk részt a tevékenységekben, az óvónő, mint a modell, akit látottak alapján könnyebb utánozni, mint a verbális 10

12 utasításokra hagyatkozva, tevékenységekben, a tevékenységek által neveljünk, többfajta tevékenység gyakorlásához biztosítsuk a megfelelő feltételeket (hely, idő, eszköz, ötlet). a tevékenység megszervezésében támaszkodjunk a gyermekek élményvilágára, minél több élményt nyújtsunk a gyermek számára, mellyel sokrétűbbé, komplexebbé tehetjük a tevékenységformák kialakulását. A képességek szerepe a nevelésben A tevékenységközpontú nevelés, olyan képességek, kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Nagyon fontos szem előtt tartunk, hogy minden gyermek más - más személyiség. Ez a törekvés felvállalja, hogy minden gyereknek segít feltárni saját adottságait, nem azt keresi, ami nincs meg a gyermekben, hanem igyekszik megtalálni azt, ami van, amire építeni lehet, amit fejleszteni kell. Természetes, hogy a gyermekek nem érnek, fejlődnek azonos ütemben, s igen eltérőek lehetnek az adottságok sokszínűségéből adódóan a képességek. Figyelmünk középpontjába az egyén képességei, részképességei kerüljenek, ez jelenti a fejlődés kiindulópontját, s ne, az eltérő körülmények képezzék a fejlesztés alapját. A tevékenység szervezés és a képesség-fejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen: ezeket képtelenség lenne áttekinteni és külön- külön formálni. A nevelés szempontjából viszont vannak kitüntetett képességosztályok. A társadalmi és egyéni szempontból lényeges képességek: - kooperációs képességek, - kommunikációs képességek. A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek: - a képességek tevékenység közben fejlődnek, - a tevékenységek belső indítékokra épülnek, - mindig a legalkalmasabb tevékenységet kell megszervezni az adott képességfejlesztésre, - a tevékenységeket sokszor kell ismételni, gyakorolni ahhoz, hogy az alkalmazó képes tudás kialakulhasson, stabilizálódhasson, - a képességek fejlődését egyénenként kell ismerni (részképességek hiányát is), 11

13 - tolerálni kell a képességbeli különbségeket a fejlődés eltérés ütemét, a képesség és a tevékenység annyira mély kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelőnek lehet igazi esélye a sikeres képességfejlesztésre. Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében: biztosítsuk a gyermekek számára a képességeik kibontakozásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit, a gyermeket folyamatosan figyeljük meg, hogy tiszta képet szerezzünk meglévő képességeiről. Ennek ismeretében törekedjünk a képességek fejlesztésére, vegyük figyelembe a kiemelkedő képességű és részképességűek fejlődésében elmaradott gyermekeket egyéni fejlesztési terv alapján, gyakoroljunk hatást rájuk, minden gyermek képességét önmagához - a saját lehetőségeihez - viszonyítva igyekezzen fejleszteni. III.2. Óvodánk koncepciója Óvodai nevelésünk célja, hogy a gyermekek élmény-gazdag környezetben az egyéni fejlődési ütemük tiszteletbetartásával önálló gondolkodású, autonóm személyiségekké váljanak. Nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó, családias légkör megteremtésén keresztül, a gyermekek meglévő tapasztalatainak felhasználásával tovább alakítsuk személyiségüket, társas kapcsolataikat, viselkedési szokásaikat, nyelvi nevelésüket az integráció lehetőségének biztosításával. Olyan magatartásforma kialakítására törekszünk, amely a környezet iránti érzékenységben teljesedik ki. Biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését a más társadalomból, országból érkezett gyermekek integrálása esetén. Gyermekközpontúság, élményre épülő játékközpontúság, kommunikáció, szociális érzékenységre nevelés. Mind ez a gyermekek sokszínű tevékenységeink biztosításával kívánjuk elérni, egy olyan nevelési rendszerben, melynek feltétele a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodó optimális környezet. Cél és feladatrendszerünk 12

14 Célunk az egészséges gondozás, életmódra nevelés, szocializáció és kooperáció, ill. az anyanyelvi nevelés elősegítése a gyermek érzelmein át a családok aktív együttműködésével. Azonosulunk a tevékenységközpontú óvodai nevelés céljával, mely a 3-7 éves gyermek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítését vallja. A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Pedagógiai feladatunk, a gyermeki személyiség fejlesztését a gyermek adottságaiból kiindulva képességeit és szükségleteit figyelembe véve tevékenykedtetésén keresztül kívánjuk megvalósítani. A gyermek magában hordozza fejlődésének, önmegvalósításának minden csíráját, a pedagógus feladata, hogy kibontakoztassa ezt. III.3. Egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ezen belül az óvodai nevelés feladata: - a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése; - a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése; - a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése; - a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése; - az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása; - a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása; - a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása; - megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Fontos szerepet kap az egészséges életmódra nevelésben, illetve az egészséges életvitel iránti igény korai alakításában. A gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés ezért amellett, hogy biztosítja a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, olyan feladatokat is 13

15 magára vállal, mint a környezettudatos magatartás megalapozása, a természet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Mivel óvodánk egyik feladata a kiemelt gondoskodás mellett a gyermekek testi képességeinek fejlesztése is, ezzel a harmonikus, összerendezett mozgás kifejlődését is elősegítjük, az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak szakszerű kialakítása mellett. 1. Az egészséges életmód nevelésének feltételei: Az óvoda épülete, udvara biztosítja-e a hatékony nevelőmunka feltételeit: az udvara maximális kihasználtságú-e, a csoportszobákban a hely kihasználása célszerű-e, rendelkeznek-e tornateremmel, ha igen, minden csoport használja-e, a kiszolgáló helyiségek (wc, mosdó, előtér, nevelői szoba stb.) használata, használatának rendje jól kialakított-e, az intézmény épületének, udvarának karbantartása, időnkénti felújítása biztosított-e. Az óvoda udvarának kialakítása, eszközzel való felszereltsége lehetővé teszi-e a gyermekek testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítését. Az óvoda helyiségeinek bútorzata és berendezési tárgyai biztosítják-e a gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. Az intézmény felszereltsége, eszközzel való ellátottsága (tisztálkodási felszerelések, felnőttek munkavégzését segítő eszközök, nevelőmunkát segítő játékok és egyéb eszközök, speciális eszközök, egészség-, és munkavédelmi eszközök) biztosítják-e az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítását. 2. Az egészséges életvitel igényének alakítása: Testápolás A gyermek testápolását segítő, a testápolási szokásokat alakító felnőtt kialakított-e bensőséges kapcsolatot a gyermekkel, annak érdekében, hogy a gyermeket kívánsága, kérése alapján tudja segíteni. A gyermek testének gondozásához, a bőrápoláshoz, a fogmosáshoz, a hajápoláshoz, az orr tisztításához stb. biztosítottak-e az egyéni eszközök. gyermek ruházatának gondozása, esztétikus tárolása megoldott-e. Különös gonddal védik-e a gyermek érzékszerveit. 14

16 Figyelemmel kísérik-e testápolási szokások alakulásának fokozatait, az igény, az igényesség megjelenését. Az óvónő ismeri-e a család testápolási szokásait összehangolta-e a családi és az óvodai szokásokat, fordít-e külön figyelmet a hátrányos szociokulturális körülmények közül érkező gyermekek testápolási szokásaira, ha szükséges, felvállalja-e az óvónő a testápolási szokások kialakítását. Öltözködés Az intézményben milyen a gyermek egészséges, praktikus, kényelmes öltözete: napközben a csoportszobában, utcai séta, levegőzés alkalmával, az udvari levegőzés, mozgásfejlesztés idején, pihenéskor, ünnepi alkalmakkor. A családdal való együttgondolkodás-e az alapja az elfogadott viseleteknek. Táplálkozás Az óvoda nyújt-e modellt a családoknak, az egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakításában. A szülők ismerik-e legalább egy hétre előre az óvoda étrendjét. o van-e beleszólásuk az étrend alakításába, esetleg lehetőségük a "dúsításra". óvodavezető mit tesz azért, hogy a családok kezdeményezései, jó ötletei, beépüljenek az étlapba. Az óvónő ismeri-e egy-egy gyermek kedvenc ételét, nem kedvelt ételét. o o o o o o o van-e ismerete egy-egy gyermek étkezési szokásairól, figyelemmel kíséri-e egy-egy gyermek étkezési szokásainak alakulását, elfogadja-e a családok adományait, biztosít-e lehetőséget a gyermeknek a nap bármely szakában a folyadék pótlására, milyen a terítés, az ételek tálalásának esztétikája a csoportban, van-e nyugodt tempója, öröme az étkezésnek, az óvónő betölti-e a modell szerepét, 15

17 o Pihenés - alvás - levegőzés milyen az étkezés lebonyolításának szervezettsége, van-e várakozási idő. Biztosítja-e az óvodapedagógus, hogy a gyermekek minél több tevékenységüket a szabad levegőn végezzék. Milyen a pihenés-alvás napirendben elfoglalt szerepe. A csoportszobát pihenés előtt szellőztetik-e. Kényelmes-e a gyermekek fekhelye. A gyermekek saját ágyneműt, pizsamát használnak-e. Az óvónő biztosítja-e, hogy a pihenőidőben a csoportban csend és nyugalom legyen. o o o hogyan teremti meg a nyugodt hangulatot, figyel-e a nyugtalan gyermekre, - mit tesz nyugalma érdekébe, ismeri-e egy-egy gyermek pihenési szokásait, eltérő alvásigényét, tiszteletben tartja-e. 3. A gyermek testi fejlődésének elősegítése: A gyermek egészségének védelme, edzés Az intézmény adottságai: szociokulturális környezete, épülete, udvara, kertje, helyiségei biztosítják-e a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A gondozási, a testi nevelési, a mozgásfejlesztési feladatok ellátása, a higiénés szabályok betartása, biztosítja-e az intézményben a gyermeki szervezet általános védekezőképességének fokozását, a betegségek megelőzését. A fentiek összevetése a helyi nevelési programban megfogalmazott nevelési célokkal, feladatokkal. A gyermekek egészségügyi ellátásait az orvos és a védőnő az intézmény vezetőjével egyeztetett rend szerint végzi-e. o o o o Az óvoda orvosa és a védőnő egészségügyi kérdésekben, felkérésre, szakértőként, közreműködik-e a nevelőtestület munkájában. Van-e az intézményben preventív illetve terápiás fogászati, szemészeti ellátás. Milyen az orvosi szoba felszereltsége, a fontos telefonszámok láthatóak-e. Óvónő szerepe az egészségügyi vizsgálatok során: a gyermekek körében, az orvos és a védőnő felé. Az objektív feltételek biztosítása a gyermekek edzéséhez. Az óvodapedagógusok körültekintően, tudatosan használják az edzés lehetőségeit minden évszakban. 16

18 Nevelőmunkája során figyelembe vesszük egy-egy gyermek egyéni érzékenységét, egészségi állapotát. A gyermek egészségnevelésének, egészségének védelme, edzése során mindig mindenhol jelen kell lennie a derűs, nyugodt, érzelmi biztonságot nyújtó légkörnek. Mozgás, a gyermekek mozgásigényének kielégítése Hangsúlyos a programunkban a gyermekek mozgásfejlődésének elősegítése. Az óvónő modell szerepének, szemléletének fontossága elengedhetetlen. Folyamatos feladatnak tekintjük az egészséges életmódra nevelés során a mozgásos tevékenységek pozitív megerősítést, a szükséges és elégséges szabályok megtanítását. Mozgás sokoldalú tevékenysége és feladatrendszere az egész óvodai életet átszövi. Számtalan játékos feladatot szerveznek az óvodapedagógusok a gyermek természetes mozgáskedvének megőrzése, a mozgás megszerettetése érdekében. Törekszünk a mozgásra inspiráló biztonságos környezet kialakítására az udvaron, a csoportszobában egyaránt: o o o jó hangulatú mozgástevékenységeket szervezünk, Követjük a gyermekek edzettségének teherbíró képességének, fizikai fejlődésének, ügyességének, ellenálló képességének alakulását, A gyermekről vezetett Egyéni fejlődési naplóban nyomon követjük a gyermek fejlődését. Feladatunknak tekintjük a szülők szemléletének befolyásolását. Szervezünk a szülőkkel közösen mozgásos programot. 4. Az egészséges életmód, a gondozás, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása A gondozási feladatok teljesítés segíti a gyermek szükségleteinek, komfortérzetének kielégítését: o o o megteremti a nevelési hatások komplex érvényesülésének feltételeit, alapja a jó szokások kialakításának, a gondozás tevékenysége minden óvodai dolgozó feladata a gyermek szükségleteihez igazodva. Fontos a gyermek életkorának megfelelő életritmus kialakítása, melynek során az óvodapedagógus: 17

19 o o figyelembe vesszük a különböző otthoni körülmények közül érkező gyermekek egyéni igényeit, az óvodapedagógus, a gyermekek idejét tudatosan, rugalmasan, az aktuális élettani szükségletei figyelembevételével tervezi. Az önkiszolgálási tevékenységekkel célzottan alakítjuk a gyermek én-képét, önállóbbá válását. Az önkiszolgáló feladatok végzése közben az óvodapedagógus biztosítja a felnőtt részéről a gyermek egyéni ismerete, a segítőkészség, a tapintat, a türelem. Elég időt és alkalmat biztosítunk a tevékenységek többszöri gyakorlására. Családias, felszabadult, kellemes légkörben zajlik a gondozási feladatok teljesítése, az önkiszolgáló feladatok elvégzése. Minden tevékenységet tudatos, pontos szóbeli megerősítés kísér III.4. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartásának érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Mindezért szükséges, hogy: - a gyermeket már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék; - az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze; - az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, éntudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek; - az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint például: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség) és akaratának (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. 18

20 Az óvoda a gyermek nyitottságára épít, és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben, az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus, az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az érzelmi nevelés feladatai: a szeretet és kötődés képességének fejlesztése, a mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése az élménybefogadás képességének fejlesztése az érzelmek kifejező képességének fejlesztése az ösztönök és az érzelmek irányításának fejlesztése az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. III.5. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása - beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel - az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, gyermek természetes beszédés kommunikációs kedvének fenntartására ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára - mint életkori sajátosságra -, valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és 19

21 élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás - alkotóképesség - fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Figyelünk arra, hogy egyetlen gyermeket sem gátoljon nyelvi lemaradása a megismerő tevékenységekben, társas kapcsolatok alakulásában Külön figyelmet fordítunk a nyelvileg gátolt gyermekek figyelmére, felderítjük a probléma okait, megkeressük a fejlődés lehetőségeit. Szükség estén logopédushoz fordulunk. Tanulás: A helyi pedagógiai programban megfogalmazott tevékenységek során a differenciálás lehetőségeivel elősegítjük az esetleges hátrányok kompenzálását szükség esetén a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítségét kérjük IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI Csoportszervezés elvei és gyakorlata Óvodáinkban részben osztott, osztott és osztatlan életkorú csoportokban zajlik a nevelés. A gyermekek csoportba kerülésének elvei: - Elsősorban a gyermekek életkora határozza meg. - A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek arányos elosztására is törekszünk a lehetőségekhez mérten. A nevelés időkeretei A napirend és a heti rend biztosítja a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott légkört. A napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát, a szokásrendszer kialakításával segítjük elő. Az egészséges fejlődéshez szükséges a mozgásos tevékenység és a pihenés váltakozó biztosítása. 20

22 A napirenden belül a legtöbb időt a szabad játék kapja, mert ez a gyermekek legfőbb tevékenysége. A gondozás és a szabad levegőn való tartózkodás jól illeszthető tevékenység a nevelés egész napos folyamatába. Törekszünk a várakozások, monoton cselekedtetések kiküszöbölésére. Célunk, hogy a gyermekek minden tevékenységet kipróbálhassanak, elvégezhessenek, amire képesek, ami életkori sajátosságaikból adódik, és nem veszélyezteti önmaguk, vagy társaik biztonságát. Heti rend: A napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, nyugalmat segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. Az alap tervhez képest minden csoportvezető óvodapedagógusnak lehetősége van módosításra az aktualitásokat, a gyermekek igényeit, ill. egyéb befolyásoló tényezőt szem előtt tartva. Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Naponta perc Mozgás Mesélés-verselés Mozgás Mesélés-verselés Mozgás Mesélés-verselés Mozgás Mesélés-verselés Mozgás Mesélés-verselés Naponta 5-35 perc - Matematika Művészeti tevékenység Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Külső világ tevékeny megismerése matematikai, vagy környezeti tartalommal Művészeti tevékenység Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Napirend A napirend alapvetően egységes, ám az egyes telephelyek egyedi szokásrendszere miatt némi időbeli eltérés mutatkozik. A kunágotai két telephelyen: Tevékenység Tevékenység Tevékenység Tevékenység megnevezése 21

23 kezdete vége időtartama 07: ,5 óra Összevont gyülekező. 07:30 08:30 1 óra Szabad játék, kezdeményezés, mindennapos testnevelés 08:30 09:15 45 perc Előkészületek az étkezéshez, tisztálkodás, tízórai. 09:15 11:45 2óra 30 perc Szabad játék, kezdeményezés, szervezett tevékenységek. 11:45 12:00 15 perc Tisztálkodás, előkészületek az ebédhez. 12:00 12:30 30 perc Ebéd. 12:30 15:00 2 óra 30 perc Előkészület a délutáni pihenőhöz, pihenés. 15:00 15:30 30 perc Ébredés, tisztálkodás, előkészületek az uzsonnához. 15:30 15:45 15 perc Uzsonna. 15:45 16:30 45 perc Szabadon választott tevékenység, folyamatos hazabocsátás. Almáskamarási telephelyen: Tevékenység Tevékenység kezdete vége Tevékenység időtartama Tevékenység megnevezése 07: ,5 óra Összevont gyülekező. 07:30 08:30 1 óra Szabad játék, kezdeményezés, mindennapos testnevelés 08:30 09:15 45 perc Előkészületek az étkezéshez, tisztálkodás, tízórai. 09:15 11:45 2óra 30 perc Szabad játék, kezdeményezés, szervezett tevékenységek. 11:45 12:00 15 perc Tisztálkodás, előkészületek az ebédhez. 12:00 12:30 30 perc Ebéd. 12:30 14:30 2 óra Előkészület a délutáni pihenőhöz, pihenés. 14:30 15:00 30 perc Ébredés, tisztálkodás, előkészületek az 22

24 uzsonnához. 15:00 15:20 20 perc Uzsonna. 15:20 16:00 40 perc Szabadon választott tevékenység, folyamatos hazabocsátás. IV.1. Személyi feltételek Székhely: Óvodánk 2 délelőtti és 1 délutáni csoportjában 5 felnőtt dolgozik. Jelenleg az óvodapedagógusok száma 3 fő. Az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt, óvodapedagógusok irányítják az óvoda életet. Mindhárom óvodapedagógusi diplomával rendelkezik. Pedagógiai munkát segítő főállású szakképzett dajka 2 fő. Fő tevékenységük a gondozás, de bekapcsolódnak a szabad játékba, szívesen látják őket a gyermekek a csoportban, ezzel is elősegítve az óvodapedagógus munkáját. Szükségesnek tartjuk a nevelőtestület rendszeres belső és külső továbbképzését és a folyamatos önképzést. Munkánk eredményességét elősegíti az óvodapedagógusok és a nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája, kommunikációja, bánásmódja. Rákóczi utcai Telephely: Óvodánk 3 délelőtti osztott és 2 délutáni összevont csoportjában 8 felnőtt dolgozik. 5 szakképzett óvónő, ebből 1 óvónő óvodavezetői szakvizsgával rendelkezik, és 3 szakképzett dajka. A megfelelő szakmai műveltség megszerzéséhez elengedhetetlennek tartjuk az önképzést és a továbbképzést. A közoktatási törvényben meghatározott óvodapedagógus felsőfokú szakirányú végzettség mellett elengedhetetlen a pedagógus kreativitása, az ismeretanyag csoportra, gyermekre lebontott tudatos, tervszerű, alkotó alkalmazása. Ezen intézményünkre is az összehangolt munka és a jó légkör jellemző, mely elengedhetetlen az eredményes gyermekneveléshez. Almáskamarási Telephely: 23

25 Az óvodában 2 fő óvodapedagógus és 2 fő szakképzett dajka van alkalmazásban. Délelőtt 1 osztatlan csoporttal, 1 délutáni csoporttal működik az óvoda. Az óvoda működését az óvodapedagógusok és a dajkák összehangolt munkájukkal biztosítják. Egy fő óvodapedagógus fejlesztő pedagógusi oklevéllel rendelkezik. Az óvodában a nevelőmunka kulcs-szereplője az óvodapedagógus. Óvodánkban olyan óvodapedagógusok dolgoznak, akikre a humanizmus, s pedagógiai optimizmus, a szülők tisztelete, a megértő, elfogadó gyermekszeretet jellemző. Nevelőtestületünk tagjai pedagógiai megújulásra törekszenek, képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére. A nevelő munkát segítő alkalmazottakkal nagyon jó az egymást segítő, kiegészítő kapcsolat. I IV.2. Tárgyi feltételek A tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges tárgyi feltételeket. Elvárásainak minden óvodában természetesnek kell lenniük: a felszerelt udvar (mászókák, homokozó, hely a szerepjátékokhoz), betonos, füves rész, a csoportszobákban biztosítani kell az elkülönült játszóhelyeket, melyek a nyugodt tevékenységek alapfeltétele. Kellő mennyiségű játék szükséges a gyermekek benti és kinti tevékenységeihez. A készen kapható képességfejlesztő játékokon kívül az óvónők is készítenek különböző eszközöket, melyek a differenciált képességfejlesztéshez nélkülözhetetlenek. A csoportszobák megfelelő méretűek, kényelmesen elférnek a gyermekek a különféle tevékenységeik alkalmával. Ahol, és amikor kevésnek bizonyul a hely azt rugalmasan kezeljük alternatív megoldással. A csoportszobák, az épületben is több funkciósak: a játék, a pihenés, az étkezés és az alvás színhelyei. Csak a Rákóczi utcai telephelyen van külön ebédlő. A csoportszobák berendezése többnyire megfelelő, az elhasználódott bútorokat a lehetőségekhez mérten folyamatosan javíttatja a fenntartó. Fejlesztő eszközök, játékok mennyisége megfelelő, minőségük jó. Ahol hiányosság mutatkozik azt a fenntartó felé jelezzük. A nevelőmunka tárgyi eszközei: A zenei neveléshez használt eszközök megfelelőek, alkalmanként bővítjük azokat. A vizuális tevékenységet segítő feltételrendszerünk kielégítő, de folyamatos pótlásra szorul. Munka jellegű tevékenységhez gyermek méretű eszközök többnyire biztosítottak. 24

26 A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelve helyezzük el. A szükséges berendezések, eszközök beszerzését részben önkormányzati támogatásból, részben pályázati pénzből oldjuk meg. IV.3. Az óvodai élet megszervezése A gyermek egészséges, a tevékenységekben megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a hetirend biztosítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamosan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csoportos foglalkozások tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és a gyermek egyéni szükségleteihez, valamint tekintettel van a helyi szokásokra, igényekre. A rendszeresség és az ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermeknek. A jó napirendet folyamatosság és rugalmasság jellemzi. Fontos a tevékenységek közötti harmonikus arányok kialakítása, szem előtt tartva a játék kitüntetett szerepét. A napi- és hetirendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. Az óvodai élet szervezésében a gondozásnak is kiemelt szerepe van. Az óvodapedagógus a gondozás folyamatában is nevel, építi kapcsolatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállóságuk fejlődését, együttműködve a gondozást végző munkatársakkal. Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését és fejlesztését, a fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok szolgálják. Az óvodai nevelés csak a jóváhagyott pedagógiai program alapján valósulhat meg és a teljes óvodai életet magába foglaló tevékenységek keretében szervezhető meg, az óvodapedagógus feltétlen jelenlétében és közreműködésével. IV.4. Az óvoda kapcsolatai Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt szolgálja a gyermek fejlődését. Ennek alapvető feltétele a családdal való szoros együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a 25

27 lehetőségeket, amelyeket az óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait, szokásait, az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait. Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt (bölcsődék és egyéb szociális intézmények), az óvodai élet során (pedagógiai szakszolgálat intézményei, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, egészségügyi, illetve közművelődési intézmények), és az óvodai élet után (iskolák) meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. A kapcsolattartás formái, módszerei alkalmazkodnak a feladatokhoz és a szükséglethez. A kapcsolatok kialakításában és fenntartásában az óvoda nyitott és kezdeményező. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvoda kapcsolatot tart az érintett nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel. Iskolával való kapcsolattartás A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együtt működés kialakítása Egészségügyi ellátás - egészségügyi szűrővizsgálatok, minden csoportban évente egy alkalommal a házi orvos szűrővizsgálatot rendez, a védőnő tisztasági vizsgálatot tart szükség szerint - évenkénti szemészeti szűrővizsgálat. Gyermekjóléti szolgálat - szociális és jogi segítség biztosítása a rászoruló családok számára. - szakmaközi megbeszélés Szakszolgálatok (pedagógiai, pszichológiai) - Nevelési Tanácsadó - Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság - a hiányosságok feltárása, diagnózisok felállítása fejlesztési irányvonal megállapítása Polgármesteri Hivatal - szociális ügyintézés - pénzügyi, személyügyi intézkedés - fenntartóval való tárgyalás. 26

28 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓGUS FELADATAI V.1. Játék A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszantartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, a pszichikumot, a mozgást, az egész személyiséget fejlesztő, élményt adó tevékenységgé. A kisgyermek első valódi játszótársa a családban, az óvodában is a felnőtt a szülő és az óvodapedagógus. Az óvodapedagógus utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. Az óvodapedagógus jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű, alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, eszközökre, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógus feladata, hogy megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítson a különböző játékformákhoz, a gyakorló játékokhoz, a szimbolikus játékokhoz, konstruáló játékokhoz, a szabályjátékokhoz. A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. Az óvodában előtérbe kell helyezni a szabadjáték túlsúlyának érvényesülését. A játék kiemelt jelentőségének az óvoda napirendjében, időbeosztásában, továbbá a játékos tevékenységszervezésben is meg kell mutatkoznia. A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat 27

29 kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett "játékos módszerekkel" nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet - különösen a játékban - nem szabad szűken értelmeznünk. A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a "szellemi alkotást" is tevékenységként fogjuk fel a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen eszközzel vagy tárggyal helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység - beleértve a játékot is - felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységre. Nagyon fontosnak tartjuk olyan hangulatok, ingerek tárgyi lehetőségek megteremtését, melyeknek hatására a gyermekek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen köztudott, hogy 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis alapvetően attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit is létrehozza. Jót és jól játszani ez a gyermek dolga az óvodában Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén indirekt módon befolyásolni. A játék kicsiben maga az élet; az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. Külön szót érdemel az élmények szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból a környezetéből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás, az 28