BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

Átírás

1 BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN IV. negyedik negyedévben Kecskemét, november 25. Elérhetőség: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat

2 Készült A BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJÁBAN KOLLÁR PÉTER igazgató Elemző: Brandicsné Urbán Anikó

3 Tartalomjegyzék Bevezető A munkaerő-piaci helyzet bemutatása...4 a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői...5 b) A következő három hónap várható trendje...8 c) Túlkínálati foglalkozások...10 d) Keresett foglalkozások...10 e) Az egy év múlva várható trendek...11 f) Az eddigi felmérések előrejelzései...12 g) Munkaerőigény kielégítés forrásai Megyei álláskínálat bemutatása...13 a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben...13 b) Az álláskínálatok összetétele...13 c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk az aktuális negyedévben...15 a) Pályaválasztási kiállítás, Állásbörze...15 b) Munkáltatói Fórum...16 c) Csoportos leépítés...16 d) Közfoglalkoztatás...16 Mellékletek...18

4 Bevezető A munkáltatók körében végzett negyedéves munkaerő-gazdálkodási internetes felmérés 2005 közepétől negyedéves gyakorisággal történik. Bács-Kiskun megyében a munkaügyi szervezet kirendeltségei több, mint három ezer munkáltatóval tartanak rendszeres kapcsolatot. A munkatársak október hónapban - a 11 munkaerő-piaci körzetben több mint hétszázötven munkáltatót kerestek meg, a felméréskor 672 cég válaszolt, melyből 659 volt érvényes. A válaszadási arány 88,4%-os. A munkáltatók legtöbbje Kecskemét (17,3%-a), Kalocsa (12,3%-a) és Kiskőrös (12,1%-a), valamint Kiskunfélegyháza (9,4%-a) munkaerő-piaci körzethez tartozik. A foglalkoztatott létszámuk alapján a válaszadók legtöbbje a kecskeméti, bajai, kiskunfélegyházi és a kalocsai (19,9; 18,3; 13,5 és 11,0%-a) térség munkáltatója volt. 1. A munkaerő-piaci helyzet bemutatása A megye lakónépessége január 1-jén 524,8 ezer fő 1 volt, 0,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az index rosszabb az országos átlagénál (fél százalékponttal). Bács- Kiskun megye munkavállaló korú népessége év elején 355,4 ezer fő, fél százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. A megye teljes és munkavállaló korú népessége 5,2 és 5,3%-a az országosnak. Gazdasági aktivitási adatok, III. negyedévben * Megnevezés Bács-Kiskun megye Országosan változás, %, %-pont változás, %, %-pont gazdaságilag aktívak száma 218,5 219,9 0,6 4288,2 4317,9 0,7 gazdaságilag inaktívak száma 182,6 181,9-0,4 3398,5 3355,4-1,3 munkanélküliek száma (ILO) ezer fő 22,0 21,7-1,4 465,7 462,0-0,8 foglalkoztatottak száma 196,5 198,2 0,9 3822,5 3855,9 0,9 alkalmazásban állók száma 105,4 106,9 1,4 2694,1 2691,1-0,1 nyilvántartott álláskeresők száma ** 35,7 34,5-3,4 588,8 598,3 1,6 aktivitási arány 54,5 54,7 0,2 55,8 56,3 0,5 foglalkoztatási arány % 49,0 49,3 0,3 49,7 50,3 0,6 munkanélküliségi ráta 10,1 9,9-0,2 10,9 10,7-0,2 * KSH Munkaerő-felmérés éves népesség körében. Stadat ** Foglalkoztatási Hivatal nyilvántartott álláskeresők I-III. negyedéves átlag A KSH lakossági megkérdezésen alapuló negyedévenkénti munkaerő-felmérése alapján III. negyedévben Bács-Kiskun megyében a foglalkoztatottak száma 198,2 ezer fő, alig egy százalékkal több, mint előző év azonos időszakában. A gazdaságilag aktívaké 219,9 ezer 1 KSH Stadat táblák 2 Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal 4

5 fő, ez utóbbiaknál fél százalékot meghaladó az emelkedés mértéke. Az aktivitási arány a megyében harmadik negyedévében 54,7%-os volt, alig több a azonos negyedévi 54,5%-nál. A megyében harmadik negyedévben a munkanélküliek száma 21,7 ezer fő 3 volt 1,4 ezer fővel csökkent az előző év hasonló időszakához képest. A KSH módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun megyében III. negyedévben 9,9% volt, 0,2%-ponttal kisebb, mint év azonos negyedévében volt. A foglalkoztatási arány (49,3%) egy év alatti 0,3 százalékpontos emelkedése ellenére az országos átlagnál - egy százalékponttal alacsonyabb a megyében. Míg teljes és a munkavállaló korú népesség, a gazdaságilag aktívak, a foglalkoztatottak - az országosból - öt százalék körüli aránya található Bács-Kiskun megyében, sőt a nyilvántartott álláskeresők 5,8%-a, az inaktívak majdnem öt és fél százaléka, ellenben az alkalmazottaknak négy százaléka talál munkahelyet a megyén belül. Bács-Kiskun megyében októberében csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. A zárónapon fő nyilvántartott álláskereső szerepelt a regiszterben, 139 fővel (fél százalékkal) kevesebb, mint egy hónappal ezelőtt, és 2068 fővel (6,4%-kal) kevesebb, az egy évvel korábbi állapothoz képest. A megye hat munkaerő-piaci körzetében mérséklődött a munka nélkül lévők száma egy hónap alatt, 0,1-5,0% közötti mértékben, öt körzetben pedig növekedett, 0,1-4,6 százalékkal. Az előző év azonos időszakához viszonyítva csökkenés tapasztalható kilenc körzetben, melynek mértéke 3,1-19,5% között van, és kettő térségben növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, 0,3-6,4%-kal. a) A felmérésben résztvevő foglalkoztatók jellemzői Bács-Kiskun megyében negyedéves munkaerőgazdálkodási felmérésben a részt Vállalat méret A mintában szereplő cégek A foglalkoztatottak száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás (1-9 fő) , ,6 Kisvállalat (10-49 fő) , ,9 Középvállalat ( fő) , ,9 Nagyvállalat (249 fő felett) 18 2, ,6 Összesen , ,0 vett munkáltatók jelenlegi statisztikai létszáma fő, ez a gazdaságilag aktív népesség 14,3%-a, a megyében alkalmazásban állók közel háromtizede. Míg a felmérésben résztvevő munkáltatók többnyire kis (43%) és mikrovállalkozás (egyharmad közeli) az általuk foglalkoztatott létszám megoszlása fordított arányú, a többség 3 ILO kritérium szerint. KSH Munkaerő-felmérés. 5

6 (47%-a) közép és 28 százaléka nagyvállalatnál dolgozik. A mintában szereplő cégek közel egyharmadát kitevő mikrovállalkozások állományában a felmérésben résztvevő munkavállalói létszám csupán 3,6%-a tartozik. A 2,7 százalékot jelentő nagyvállalatnál áll alkalmazásban, a megfigyelt kör több, mint egyötöde. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő szervezetek száma, megoszlása Ág Mikro Kis Közép Nagy Összesen Gazdasági ág * kód száma % száma % száma % száma % száma % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 15 6,9 28 9,9 14 9,9 1 5,6 58 8,8 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar 42 19, , ,7 9 50, ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 1 0,5 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 0,2 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0 0,0 4 1,4 8 5,6 0 0,0 12 1,8 F Építőipar 22 10,2 21 7,4 6 4,2 0 0,0 49 7,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 54 25, , ,3 1 5, ,2 H Szállítás, raktározás 5 2,3 12 4,2 2 1,4 2 11,1 21 3,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6 2,8 26 9,2 5 3,5 0 0,0 37 5,6 J Információ, kommunikáció 2 0,9 2 0,7 2 1,4 0 0,0 6 0,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,5 3 1,1 1 0,7 0 0,0 5 0,8 L Ingatlanügyletek 2 0,9 3 1,1 1 0,7 0 0,0 6 0,9 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 25 11,6 5 1,8 0 0,0 0 0,0 30 4,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 2 0,9 4 1,4 1 0,7 0 0,0 7 1,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 3 1,4 17 6, ,0 1 5,6 38 5,8 P Oktatás 6 2,8 3 1,1 6 4,2 2 11,1 17 2,6 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 2 0,9 8 2,8 6 4,2 2 11,1 18 2,7 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 12 5,6 1 0,4 0 0,0 0 0,0 13 2,0 S Egyéb szolgáltatás 16 7,4 5 1,8 2 1,4 0 0,0 23 3,5 A S Összesen , , , , ,0 * TEÁOR '08 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás 1% 1% 0% 1% 1% 3% 10% 5% Alkalmazásban állók 5% 8% 11% 11% 7% 2% 1% 1% 1% 3% 4% 6% 11% 1% 0% 1% 3% 0% 1% 12% 3%0% A felmérésben negyedéves a munkaadók többségének működési területe (háromtizede), a feldolgozóipar a kereskedelem, gépjárműjavítás (közel egyötöde), (majdnem a mezőgazdaság kilenc százaléka), és az építőipar százaléka). (hét A nagyvállalatok aránya a feldolgozóiparban (50%) domináns, a kereskedelem, gépjárműjavítás ágban a mikro és 8% 0% 0% 2% 5% 31% KSH NMF felmérés 42% 6

7 kisvállalkozások (egynegyed, meghaladja az egyhatodot) túlsúlya jellemző. A mezőgazdaság részesedése a közép-, kisvállalatok körében a legmagasabb: egy-egytizedes, de a mezőgazdasági mikrovállalkozások a válaszadók gazdasági ágas megoszlásában a hét százalék felé közelítenek A Bács-Kiskun megyében alkalmazásban állók többsége a feldolgozóiparban (háromtizedet meghaladó), a kereskedelem, gépjárműjavítás (egynyolcad közeli), az oktatás, s a humánegészségügyi, szociális ellátás (egyaránt egytized feletti) gazdasági ágakban dolgozik. A negyedéves felmérésben résztvevők többsége is részben hasonló területeken foglalkoztatott, azonban lényegesen nagyobb hányaduk munkahelye található a feldolgozóiparban (kétötödöt meghaladó), viszont a kereskedelem, gépjárműjavításban dolgozók részaránya (egytized feletti) alig marad el, a megyei alkalmazottak azonos gazdasági ágára jellemző aránytól. A negyedéves felvétel munkáltatóinál munkaviszonyban állók további többsége (egytizede) a közigazgatás intézményeinél (közfoglalkoztatással együtt) áll alkalmazásban, valamint nyolc százaléka a mezőgazdaságból él. A humán-egészségügyi, szociális ellátásban található a felméréskori létszám hét százaléka. Az alkalmazásban állók száma, megoszlása gazdasági áganként Ág Bács-Kiskun megyében A NMF-ben szereplő szervezeteknél Mintakód Gazdasági ág alkalmazásban állók a/ foglalkoztattak b/ vételi száma megoszlása,% száma megoszlása,% arány, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat , ,9 39,9 B Bányászat, kőfejtés 90 0,1 0,0 0,0 C Feldolgozóipar , ,5 39,6 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 198 0,2 3 0,0 1,5 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés , ,8 45,4 F Építőipar , ,5 20,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás , ,8 25,8 H Szállítás, raktározás , ,7 34,9 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás , ,9 29,3 J Információ, kommunikáció 647 0, ,5 24,9 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 956 0, ,6 18,4 L Ingatlanügyletek 796 0, ,5 18,1 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység , ,7 15,6 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység , ,6 8,1 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,9 35,8 P Oktatás , ,0 13,2 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás , ,0 19,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,2 52 0,2 4,2 S Egyéb szolgáltatás 594 0, ,1 56,9 A S Összesen , ,0 29,3 * TEÁOR '08 a/ KSH I. félév, gazdasági ágas bontásban legutolsó adat. b/ NFSZ (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) IV. n. évi felmérés 7

8 b) A következő három hónap várható trendje A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben a válaszoló Bács-Kiskun megyei munkáltatók aktuális létszáma fő, amely október végétől számított három hónap múlva 2,3 százalékkal kevesebb lesz, a várható létszám nagyságát főre becsülik. 4 A megkérdezett munkáltatói kör kettő kirendeltségi körzetben tervez kismértékű létszámemelést az elkövetkező három hónapban. A többi munkaerő-piaci térségben ellenben csökkenést jeleztek. A megkérdezett munkáltatók várakozásai nyomán a foglalkoztatás a megye kilenc körzetében romlónak, kettőben kissé javulónak tekinthető, a változások mértéke, iránya az ábrán látható. A következő három hónapban létszámbővítő kirendeltségi körzetek Kunszentmiklós és Kiskunhalas, 0,8 és 0,4%-os mértékű létszámemelkedéssel. A munkaerő-piaci térségek többségében ellenben fogyatkozik a foglalkoztatotti létszám. Legnagyobb visszaesés várható Bácsalmás és Jánoshalma körzetekben (egynyolcados, egytizedes). Kiskunfélegyháza környéki 0,1%-os mérséklődés inkább szintentartásnak minősül. (1. sz. melléklet) Az elkövetkező három hónapban a gazdálkodó szervezetek 875 fő belépő létszámra számítanak, eközben megválik munkáltatójától 1588 fő, összességében 713-an dolgoznak majd kevesebben, mint a felmérés alkalmával. A következő 3 hónap be-, kilépései a változás iránya szerint Munkáltató Belépő létszám Kilépő létszám fő megoszlás % fő megoszlás % Növekvő , ,3 Stagnáló 81 9,3 81 5,1 Csökkenő , ,6 Összesen , ,0 Az elkövetkező három hónapban a választ adó munkáltatók 17%-a növeli, 14%-a százaléka csökkenteni kívánja jelenlegi dolgozóinak számát, többségüké (héttizede) azonban változatlan marad. (5. sz. melléklet) A következő három hónapban az összes belépő háromötöde a növekvő vállalkozásoknál (a létszám változás alapján besorolt jellemző státusz szerint) létesít munkaviszonyt, a stagnálóknál kilenc százaléka, valamint a csökkenőknél közel egyharmada 4 Az elemzés adatai közfoglalkoztatás létszámát is tartalmazzák. 8

9 jut munkahelyhez. A meglévő munkahelyüket elhagyók több, mint négyötöde a csökkenő és egynyolcada a növekvő, öt százaléka a stagnáló cégektől lép ki a munkaerőpiacra. Három hónap múlva várható jellemző be-, kilépő létszám és azok különbözetei Bács-Kiskun megyéében felvétel csökkenés egyenleg A következő három hónapban újonnan munkába álló dolgozók többnyire egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás jellegű munkát végez (130 fő); egyéb takarító, kisegítő; szemétgyűjtő (egyaránt 88 fő), műanyagtermék-gyártó gépkezelő (41 fő), egyéb egyszerű építőipari és ipari foglalkozású (35-35 fő), pék, édesipari termékgyártó (26 fő), bolti eladó (23 fő) valamint gépészmérnök (20 fő). 5 A tervezett beáramlók 14,9; 10,1; 10,1; 4,7; 4,0; 4,0; 3,0; 2,6 és 2,3%-a. A lényegesen nagyobb volumenű kilépők többségének összetétele hasonló: egyéb, máshová nem sorolható egyszerű szolgáltatási foglalkozások (20,8%: 330 fő), egyszerű erdészeti foglalkozásúak (14,9%: 236 fő), egyéb takarítók, kisegítők (10,6%: 168 fő), szemétgyűjtő (7,6%: 121 fő), egyéb máshova nem sorolható építőipari és ipari -, (6,5%: 103 fő); egyszerű mezőgazdasági -, (4,2%; 67 fő); egyszerű ipari -, (4,1; 65 fő); egyéb növénytermesztési foglalkozásúak (1,9%; 30 fő); kézi csomagolók (1,3%: 21 fő) és rakodómunkások (1,3%; 20 fő). (6. sz. melléklet) A következő három hónapban létszámfelvétel elsősorban a feldolgozóiparban (a belépő létszám 35%-a), a közfoglalkoztatás dominanciájával összhangban a közigazgatásban (38%-a) várható. Ezen felül a létszámfelvétel hét százaléka a szállítás-raktározás és hat százaléka kereskedelem, gépjárműjavítás, valamint kettő és fél százaléka a mezőgazdaság területén jelenik meg. A munkáltatók létszám leadást hasonló de arányában, sorrendiségében részben eltérő, valamint a szezonalitáshoz igazodó - területekről jeleztek. Ezek többnyire a közigazgatásból (közel felét), a mezőgazdaságból (egyötödét), a feldolgozóiparból (14%-át) 5 FEOR 08 szerinti bontás: Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere a KSH elnökének 7/2010. (IV. 23.) közleménye, január 1-től hatályos. 9

10 és a szállítás, raktározás ágból (kilépők nyolc százaléka) távoznak. (A közigazgatás ág intenzív létszámforgalmát a mintában szereplő önkormányzatok létszámába beletartozó átmeneti közfoglalkoztatás okozza.) (3. sz. melléklet) A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő munkáltatóknál a következő 3 hónapban várható felvételek és létszámcsökkenések vállalat méret szerint Vállalat méret A felvételek A csökkenések száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 58 6,6 46 2,9 Kisvállalat , ,3 Középvállalat , ,0 Nagyvállalat , ,8 Összesen , ,0 A létszámforgalom nagyobb hányada mind a belépés, mind a kilépés esetében a középvállalkozásokat érinti. A létszámfelvételek és leadások többsége három hónap múlva a középvállalatoknál zajlik. Az előbbi meghaladja a megyében felveendő létszám 46%-át, az utóbbi a cégektől eltávozók közel fele. Nagyobb létszámnövelők még a nagy-, és a kisvállalatok (egyaránt megközelítik a felvételek egynegyedét). Szintén a nagy-, és a kisvállalkozásoktól lép ki több dolgozó (a kilépők 28 és 21%-a). A mikro vállalkozások létszámmozgása lényegesen kisebb, a felvételeik száma és aránya nagyobb, mint a leadásé. c) Túlkínálati foglalkozások A túlkínálati foglalkozások az ellentétes létszámmozgások azonos foglalkozáson belüli - negatív egyenlegeként jelenik meg, vagyis amelyekre a következő három hónap múlva már nem lesz szüksége a jelenlegi munkaadóiknak, de más munkáltatók sem terveznek felvételt (a leépített létszám (összesen 928 fő) százalékában). Ezek főleg erdészeti -, (236 fő: egynegyede); egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási -, (200 fő: egyötöde); egyéb máshova nem sorolható ipari és építőipari foglalkozások (100 fő: egytizede); egyéb takarítók, kisegítők (80 fő: 8,6%), egyszerű mezőgazdasági foglalkozások (51 fő: 5,5%), szemétgyűjtő (33 fő: 3,6%), egyszerű ipari -, (30 fő: 3,2%), valamint egyéb növénytermesztési foglalkozások (20 fő: 2,2%). d) Keresett foglalkozások Az elkövetkező három hónapban (a létszámmozgások foglalkozásonkénti pozitív egyenlege 215 fő: bővítés), a még be nem töltött, következő foglalkozásokra várnak dolgozókat a munkaadók. Elsősorban egyéb egyszerű építőipari foglalkozások és műanyag termék-gyártó gép kezelő (egyaránt 26 fő: 12,1%), gépészmérnök (19 fő: 8,8%), gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító (11 fő: 5,1%), pék, édesipari termékgyártó (10 fő: 4,7%), húsfeldolgozó (9 fő: 4,2%), forgácsoló (8 fő: 3,7%) és tehergépkocsi vezető (7 fő: 3,3%) keresettek. Ezen felül nagyságrendileg egy-egy foglalkozás néhány fő többletet takar. 10

11 e) Az egy év múlva várható trendek A várható trend egy év múlva a jelenlegi létszámhoz képest a megye átlagában szinte változatlan. A három hónapra történő előrejelzésnél ellenben kevésbé csökken A negyedéves munkaerő-piaci felmérés résztvevői egy év múlva 0,1%-kal mérséklik a jelen foglalkoztatási szintjüket, az általuk várható létszám fő lesz. Az egyes munkaerő-piaci kistérségek éves munkáltatói létszám szándékai lényeges eltérést mutatnak. A körzetek közül négy prognosztizál létszámemelkedést, a legmagasabbat (2,4%-ost) Kiskunfélegyháza kirendeltségi körzet gazdálkodói jelezték. Legkevésbé emelkedik a foglalkoztatás a Tiszakécske vonzás körzet munkáltatóinál, ahol egy év múlva a jelenleginél 1,4 dolgoznak többen. Létszámfogyás hat körzetben várható, 0,1-12,1% mértékben, a szélsőértékeket a bajai és a jánoshalmi vállalkozások jelezték. Kiskunhalas környezetében stagnál a foglalkoztatás. (1. sz. melléklet) Három Tizenkét Megnevezés hónap múlva száma megoszlás, % száma megoszlás, % Növekvő , ,3 Stagnáló , ,3 Csökkenő 90 13, ,4 Összesen , ,0 A munkáltatók várható létszám változási pozíciója szempontjából a következő három hónap kevésbé lesz dinamikusabb, mint amire egy év múlva számítanak. Tizenkét hónap múlva az elkövetkező három hónap várakozásaihoz viszonyítva mérséklődik (1,3%-ponttal) a csökkenő létszámmal működő vállalkozások aránya, ugyanakkor 5,3%- ponttal emelkedik a létszámnövelőké és négy százalékponttal kevesebben rendezkednek be stagnálásra. A munkáltatók megoszlása a dolgozói létszám várható változása szerint Összességében mind a következő három és tizenkét hónapban csak a mikrovállalkozások, valamint egy év múlva a nagy vállalatok számolnak létszám gyarapodással (1,1%-kal, 4,4%- kal, valamint egy százalékkal). Ugyanakkor január végére előbb a nagy vállalatok 11

12 dolgozóinak száma még 2,7%-kal csökken, legkevésbé a kisvállalkozások terveznek létszámapadást (2,0%-ost). Gazdasági áganként a rövid idejű várakozások csupán három területen: az információ, kommunikáció (3,1%-os), a feldolgozóipar (0,6%-os) és a humánegészségügyi, szociális ellátás (fél százalékos) hoznak létszámnövekedést. A munkáltatók a többi gazdasági ágban létszámfogyást prognosztizáltak, főleg a közigazgatásban (13,1%-os), a mezőgazdaságban (12,2%-os) és az ingatlanügyletek (5,6%-os) szolgáltatásban. A hosszabb idejű egy éves előrejelzés alapján létszámnövekedés várható nyolc, mérséklődés hét gazdasági ágban, a fennmaradó háromban szintentartás. Főleg a kereskedelem, gépjárműgyártás (2,3%-ost), az építőipar (2,1%-ost) és a feldolgozóipar (1,9%- ost) tervez létszámgyarapodást. Létszámfogyás leginkább a közigazgatás intézményeinél (kilenc és fél százalékos), az ingatlanügyletek vállalkozásainál (három és fél százalékos) és a mezőgazdaságban (3,4%-os) várható. (1. sz. melléklet) f) Az eddigi felmérések előrejelzései A tényleges forgalmi adatokat vizsgálva lényegesen intenzívebb létszámmozgásról számoltak be a választ adó munkáltatók, mint ahogy azt előző negyedévben prognosztizálták. Felméréskor 3 hónap múlva várható Tény: elmúlt 3 hónapban A felmérés időszaka belépő kilépő egyenleg belépő kilépő egyenleg létszám, fő I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév a tény a várható %-ában I. negyedév 197,2 182, II. negyedév 207,6 221,6 III. negyedév 197,1 170,8 IV. negyedév 197,5 193,4 I. negyedév 138,6 253, II. negyedév 209,8 329,4 III. negyedév 269,7 317,4 IV. negyedév Az idei harmadik negyedévben továbbra is erőteljesek voltak a létszámmozgások. A tavalyi és az idei negyedéveket figyelembe véve szinte az elmúlt negyedév volt a legintenzívebb. A tényleges megvalósult létszámfelvételek leginkább III negyedévben (közel háromszorosára) múlták felül a felméréskor három hónapra előre jelzett belépések számát. 12

13 Habár előző év valamennyi, az idei év második negyedévében is közel/vagy kétszer annyian létesítettek munkaviszonyt, mint ahogy azt a munkáltatók előre látták. A megkérdezett vállalkozások harmadik negyedévi tervezett létszámbővítésénél ugyan (45,6%-kal) nagyobb lett a tényeges, de a forgalom a belépések esetében felülmúlta az előre jelzett 2,6-szeresét, a kilépéseknél a háromszorosát. Ez utóbbi a legnagyobb az elmúlt közel két év alatt. g) Munkaerőigény kielégítés forrásai Az elmúlt évekhez hasonlóan a jelen felmérés keretében is a közreműködő munkáltatók munkaerőigény kielégítés forrásait, s azok gyakoriságát érdeklődtük meg. A válasz lehetőségek: soha, alkalmanként és gyakran voltak. A munkaerő-gazdálkodási felmérés alkalmával megkérdezett munkáltatók munkaerőigényüket leggyakrabban munkaügyi kirendeltségek segítségével (36,9%), informális csatornákon keresztül (20,6%-a), valamint belső meghirdetéssel, átcsoportosítással (9,7%-a) realizálják. A szervezetek kétötöde alkalmanként a munkaerő keresésben az informális csatornákat részesíti előnybe. Szintén alkalmanként veszi igénybe a munkaügyi kirendeltségek segítségét 38,1%-uk. A belső meghirdetés, átcsoportosítás által a cégek 31,1%-a foglalkoztat esetenként. A résztvevő szervezetek több, mint fele soha nem veszi igénybe a munkaközvetítők szolgáltatásait, 43,1%-a nem keres munkaerőt az interneten, de 30,3%-a a pályázatok révén sem alkalmaz munkaerőt. Ugyanakkor átlagosan több, mint kétötödük nem válaszolt. Az egy évvel korábbi válaszokkal összevetve kissé előtérbe helyeződött az internet alkalmankénti használata, megnőtt a munkaügyi szervezet segítségének igénybe vétele és a belső megoldások gyakorisága. Kevésbé zárkóznak el a munkáltatók az egyéb lehetőségektől. 2. Megyei álláskínálat bemutatása a) Az összes álláskínálat a vonatkozó negyedévben A munkáltatók által bejelentett munkaerőigény összetétele Bács- Kiskun megyében harmadik negyedéve folyamán a munkáltatók összesen 8712 új munkalehetőséget jelentettek be a megyében, kétötödével többet, majdnem kétszeresét mint azonos időszakában. b) Az álláskínálatok összetétele darab VII-IX. hó VII-IX. hó A harmadik negyedévben bejelentett állásokból 8712 (61,8%) volt támogatott, a fennmaradó 3326 álláshely (38,2%) pedig támogatás nélküli volt. A azonos Támogatott Nem támogatott 13

14 időszakához viszonyítva emelkedett a támogatott állások aránya (28,3%-ponttal). Egy év alatt a támogatott munkaerőigények száma a vizsgált negyedévben két és félszeresét meghaladóan nőtt, a támogatás nélküli állásoké szerényebb mértékben - egytizedével emelkedett. A harmadik negyedévi munkaerő-kereslet többsége (35%-a) a közfoglalkoztatás miatt - a közigazgatás ágban található. Ezen felül az állások 15%-át a feldolgozóiparban, nyolc százalékát az oktatásban, egyaránt hat százalékát a kereskedelem, javítás, az ingatlan ügyletek, gazdasági szolgáltatásban és az egészségügyben tevékenykedő munkáltatók hirdették meg. A zárónapi (hóvégi) munkalehetőségek átlagos száma vizsgált időszakában 1943 darab volt, míg harmadik negyedévében átlagosan 909 darab. Ennek alapján 100 regisztrált álláskeresőre együttesen VII-IX. hónapban átlagosan 6,2 álláslehetőség jutott, ugyanez a mutató azonos időszakában 2,8 volt. c) A meglévő álláskínálatok és a negyedéves felmérésben jelzett állások/leépítések viszonya A megyei munkaügyi szervezetbe az elmúlt három hónapban (2011. III. negyedévben) bejelentett munkaerőigények és a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felméréskor a választ adó munkáltatóktól az elmúlt három hónapban kilépők foglalkozásonkénti gyakorisági listája (30) szoros hasonlóságot mutat. Az első leggyakoribb 30 foglalkozás lefedi a III. negyedévben bejelentett összes üres állás majdnem háromnegyedét, míg a negyedéves gazdálkodási felmérésben résztvevő cégektől eltávozók héttizedének munkaköre az alábbi táblázatban látható. A bejelentett üres álláshelyek és a munkáltatóktól kilépők foglalkozásai közül (az első leggyakoribb 30 körében) 16 esetben tapasztalható teljes, vagy részleges megfelelés. Egyezőség áll fent kilenc állás és foglalkozás között, további hét között részleges. Az előbbiek esetében: szemétgyűjtő, utcaseprő; tehergépkocsi vezető; húsfeldolgozó; lakatos; kézi csomagoló; szabó, varró; egyéb erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású; hegesztő, lángvágó; szakács munkakörökben kínálnak más munkáltatók üres munkahelyet. További hét munkakörben még: segédmunkás és egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási-, ipari-, építőipari foglalkozások; egyéb egyszerű szolgáltatási foglalkozások; különféle takarítók; eladó, bolti eladó; pék, sütőipari munkás, édesipari termékgyártók; a különféle irodai adminisztrátorok; portás, telepőr, egyszerű őr foglalkozások esetében részben beszélhetünk a kereslet-kínálat találkozásáról. (Az egyéb segédmunkás besorolású álláshoz tartozik az egyéb máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatási és szállítási, az egyszerű ipari és az egyéb egyszerű építőipari foglalkozású személy is). A fennmaradó foglalkozás körökből a munkaadójuktól távozók számára ha szerepel is a bejelentett munkaerőigények között 14

15 minden bizonnyal kevesebb üres munkahely jut, hiszen a nyilvántartásban lévők számára is ezen felkínált állások állnak rendelkezésre. Bejelentett állásajánlatok, 2011.VII-IX. hó Negyedéves felmérésben kilépők száma az elmúlt 3 hónapban Foglalkozás Fő megoszlás, % Munkakör Fő megoszlás, % egyéb segédmunkások (pl. alkalmi munkás) ,0 Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás , egyéb takarítók és hasonló jellegű egyszerű Egyéb takarító és kisegítő foglalkozások 710 8, , szabó, varrónő, modellkészítő 245 2,8 Szemétgyűjtő, utcaseprő -93 5, kézi anyagmozgató, csomagoló 234 2,7 Egyszerű ipari foglalkozású -70 3, eladó 232 2,7 Bolti eladó -68 3, lakás-, intézménytakarító 224 2,6 Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk -47 2, irodai adminisztrátor, írnok 222 2,5 Műanyagtermék-gyártó gép kezelője -46 2, konyhai kisegítő 214 2,5 Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr -43 2, egyéb irodai jellegű foglalkozások 139 1,6 Pék, édesiparitermék-gyártó -43 2, lakatos 127 1,5 Húsfeldolgozó -40 2, gyártósori összeszerelő 118 1,4 Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású -37 2, szemétgyűjtő, utcaseprő 110 1,3 Lakatos -33 1, üzletkötő 109 1,3 Rakodómunkás -28 1, egyszerű szolgáltatási jellegű foglalkozások 105 1,2 Kézi csomagoló -26 1, egyszerű erdészeti, vadászati, halászati Szabó, varró foglalkozások 103 1,2-26 1, felszolgáló, vendéglátó-ipari eladó (pl. pincér, Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalk bárpincér) 86 1,0-25 1, gyermek- és ifjúsági felügyelő 85 1,0 Általános irodai adminisztrátor -24 1, egyéb gépek, berendezések szerelői, javítói 82 0,9 Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, -24 1, kőműves 82 0,9 Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f -22 1, festő és mázoló 80 0,9 Hegesztő, lángvágó -21 1, portás 78 0,9 Szakács -20 1, park- és kertépítő, -gondozó 76 0,9 Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású -20 1, húsfeldolgozó (hentes, mészáros), hal- és Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko baromfi-feldolgozó 76 0,9-18 1, villanyszerelő 73 0,8 Egyetemi, főiskolai oktató, tanár -17 0, sütő-, tésztaipari munkás, pék 70 0,8 Portás, telepőr, egyszerű őr -16 0, tehergépkocsi-vezető 69 0,8 Épületasztalos -15 0, szakács 59 0,7 Egyéb növénytermesztési foglalkozású -15 0, hegesztő, lángvágó 59 0,7 Egyéb ügyintéző -14 0, egészségügyi, oktatási szolgáltatási Forgácsoló foglalkozások 53 0,6-14 0, vezeték- és csőhálózat-szerelő 53 0,6 Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép keze -13 0,7 3. Egyéb események, rendezvények, a megye munkáltatói kapcsolataival, azok fejlesztésével kapcsolatos információk az aktuális negyedévben a) Pályaválasztási kiállítás, Állásbörze Baján szeptember 25-én, Kecskeméten október án került megrendezésre a pályaválasztási kiállítás. Elsősorban közép- és felsőfokú oktatási intézmények voltak jelen, de felnőtt képző intézmények is képviseltették magukat. A hiányszakmákat képviselő munkáltatók is megjelentek, így igyekeztek felkelteni a fiatalok és pályamódosítás előtt állók érdeklődését a hiányszakmák iránt. Kiskőrösön a helyi Wattay Középiskola és Szakiskola rendezett pályaválasztási kiállítást november án, melyen a kiskőrösi kirendeltségi kollegák aktív részvételükkel - tájékoztatták a megjelenteket. A kecskeméti kirendeltség án Esély a foglalkoztatásért címmel rendezett állás- és képzési börzét, mely a munkaerő-piac szereplői közötti információcserét és a munkakapcsolatok létrejöttét, elősegítését kívánta előmozdítani. 15

16 b) Munkáltatói Fórum Munkáltatói Fórumot tartott a kecskeméti kirendeltség november 18-án, ahol a vállalkozók részére az új Széchenyi Terv aktuális és az eddig ismert következő évi pályázati lehetőségeit és a vállalkozások számára a kedvező pénzügyi konstrukciókat és alternatívákat ismertették. Továbbá a vállalkozásokat tájékoztatták a pályázati és támogatási lehetőségekről, egybekötve hasznos, gyakorlati, pénzügyi és jogi tanácsadással. c) Csoportos leépítés A munkáltatók harmadik negyedév folyamán csoportos létszámleépítés keretében egy alkalommal összesen 15 főt jelentettek be, mely egytizede az előző év azonos negyedévében csoportosan leépített foglalkoztatottak számának. Az egy bejelentésre jutó átlagos létszám leépítés a tavalyi harmadik negyedév alapján 36 fő volt. A Bács-Kiskun megyében leépített dolgozók, az országos összesítés fél százalékát teszik ki a harmadik negyedévben, tavaly ilyenkor öt százaléka volt. d) Közfoglalkoztatás A jelen munkaerő-gazdálkodási felmérés alkalmával sor került a közfoglalkoztatásról is információt kérni, vagyis a megkérdezett munkáltatók alkalmazottai közül hányan dolgoznak közfoglalkoztatás keretében, ill. a következő 3 hónap múlva várhatóan hány főt kívánnak ily módon alkalmazni. Mivel munkaerő-gazdálkodási felmérés keretében mód van a közszféra megkérdezésére is. A IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésben résztvevő Bács-Kiskun megyei munkáltatóknál szeptember végi fős statisztikai létszámon belül 1440 fő közfoglalkoztatás keretében dolgozik. Többségük 42,4%-uk közepes létszámú munkaadó, közel kétötödük nagy, 16,8%-a kisvállalati kategóriába tartozó munkáltatónál kapott munka lehetőséget. Ugyanakkor a létszámváltozási pozíció szerint a közfoglalkoztatottak többsége (fele) csökkenő létszámmal működő szervezetnél végzi munkáját, háromtizedük a bővítő és közel egyötöde stagnálóknál. (2. sz. melléklet) A munkáltatók gazdasági ágas hovatartozása alapján a közfoglalkoztatottak többnyire (60,5%-a) a közigazgatás ág intézményeinél kaptak munkát. Ezen felül főleg még a mezőgazdaság (egyhatoduk), a feldolgozóipar (11,0%-a) és 7,2%-a a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, valamint a humánegészségügyi, szociális ellátás (2,3%-a) területén dolgoznak. 16

17 A közfoglalkoztatásban dolgozók többsége (36,3%-a) területileg a bajai munkaerő-piaci körzethez tartozik, további egynegyede a kalocsai, 9,9-9,8%-a a kecskeméti és a kiskunfélegyházi körzetben található. A felmérés munkáltatóinál 3 hónap múlva 38,7%-kal kevesebben dolgoznak közfoglalkoztatás keretében. Leginkább (több, mint felével) a kisebb nagyságú szervezeteknél fogyatkozik meg a létszám. Közfoglalkoztatás keretében három hónap múlva is legtöbben a közigazgatás intézményeinél dolgozhatnak (a várható létszám háromnegyede), azonban ez is majdnem egynegyedével lesz kevesebb a felméréskorinál. 17

18 Mellékletek Várható létszámváltozások vállalati méret szerint 1.sz. melléklet Vállalat méret 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Mikrovállalkozás ,1 4,4 Kisvállalat ,0-0,1 Középvállalat ,5-1,2 Nagyvállalat ,7 1,0 Összesen ,3-0,1 A várható létszámváltozások iránya szerint Vállalkozás pozíciója 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Csökkenő ,8-7,0 Stagnáló ,0 0,3 Növekvő ,2 3,7 Összesen ,3-0,1 Várható létszámváltozások gazdasági ág szerint 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi Ág Gazdasági ág * 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám kód múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat ,2-3,4 B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar ,6 1,9 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ,0 0,0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ,3-0,8 F Építőipar ,5 2,1 G Kereskedelem, gépjárműjavítás ,0 2,3 H Szállítás, raktározás ,6-1,0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,7-0,3 J Információ, kommunikáció ,1 0,6 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység ,0 0,0 L Ingatlanügyletek ,6-3,5 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység ,0 0,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ,2-2,2 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,1-9,5 P Oktatás ,4 0,5 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,5 0,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 0,0 S Egyéb szolgáltatás ,9 0,6 A S Összesen ,3-0,1 TEÁOR '08 szerint Várható létszám változások munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség 3 hónap 12 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi 3 hónap 12 hónap létszám múlva várható létszám múlva Kecskemét ,7-0,8 Baja ,7-0,1 Kalocsa ,6 1,9 Kiskőrös ,4 2,2 Kiskunfélegyháza ,1 2,4 Kiskunhalas ,4 0,0 Bácsalmás ,3-3,7 Kiskunmajsa ,3-0,7 Kunszentmiklós ,8-1,5 Tiszakécske ,0 1,4 Jánoshalma ,1-12,1 Bács-Kiskun megye ,3-0,1 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 18

19 A felmérésben résztvett munkáltatók körében A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása vállalati méret szerint 2. sz. melléklet Vállalat méret 3 hónap Változás mértéke, % múlva várható létszám 3 hónap múlva Mikrovállalkozás ,0 Kisvállalat ,1 Középvállalat ,0 Nagyvállalat ,6 Összesen ,7 Vállalkozás pozíciója 3 hónap Változás mértéke, % Jelenlegi múlva várható létszám 3 hónap létszám múlva Csökkenő ,9 Stagnáló ,8 Növekvő ,5 Összesen ,7 Ág Gazdasági ág * kód Jelenlegi létszám A közfoglalkoztatás várható létszámváltozása a cég pozíciója szerint A közfoglalkoztatás várható létszámváltozsa gazdasági ág szerint Jelenlegi létszám 3 hónap Változás mértéke, % múlva várható létszám 3 hónap múlva A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés 0 0 C Feldolgozóipar ,0 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0 E Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hull.gazd. szennyeződésmentesítés F Építőipar 19 0 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 4 4 0,0 H Szállítás, raktározás 0 0 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0 11 J Információ, kommunikáció 0 0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0 0 L Ingatlanügyletek 0 0 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 0 0 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás ,1 P Oktatás 0 0 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás ,2 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő ,0 S Egyéb szolgáltatás ,7 A S Összesen ,7 TEÁOR '08 szerint A közfoglalkoztatás várható létszám változása munkaerő-piaci körzet szerint Kirendeltség Jelenlegi 3 hónap Változás mértéke, % létszám múlva várható létszám 3 hónap múlva Kecskemét ,8 Baja ,9 Kalocsa ,9 Kiskőrös ,5 Kiskunfélegyháza ,9 Kiskunhalas 0 0 Bácsalmás ,2 Kiskunmajsa ,1 Kunszentmiklós ,0 Tiszakécske ,0 Jánoshalma ,3 Bács-Kiskun megye ,7 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 19

20 3. sz. melléklet Három hónap múlva várható létszámforgalom vállalati méret szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Mikrovállalkozás 58 6,6-46 2,9 Kisvállalat , ,3 Középvállalat , ,0 Nagyvállalat , ,8 Összesen , ,0 A várható létszámváltozások a cég pozíciója szerint Vállalat méret A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Csökkenő , ,6 Stagnáló 81 9,3-81 5,1 Növekvő , ,3 Összesen , ,0 Három hónap múlva várható létszámforgalom gazdasági ág szerint Ág A belépők A kilépők Gazdasági ág * kód száma megoszlása, % száma megoszlása, % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 22 2, ,2 B Bányászat, kőfejtés 0 0,0 0 0,0 C Feldolgozóipar , ,2 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 0 0,0 0 0,0 Vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, 6 E hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés 0,7-9 0,6 F Építőipar 20 2,3-36 2,3 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 50 5,7-49 3,1 H Szállítás, raktározás 63 7, ,2 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 21 2,4-27 1,7 J Információ, kommunikáció 5 0,6 0 0,0 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 1 0,1-1 0,1 L Ingatlanügyletek 4 0,5-12 0,8 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 0,1-1 0,1 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 0 0,0-4 0,3 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás , ,4 P Oktatás 12 1,4-18 1,1 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 21 2,4-10 0,6 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0 0,0 0 0,0 S Egyéb szolgáltatás 5 0,6-8 0,5 A S Összesen , ,0 TEÁOR '08 szerint Három hónap múlva várható létszámforgalom kirendeltségenként szerint Kirendeltség A belépők A kilépők száma megoszlása, % száma megoszlása, % Kecskemét , ,5 Baja 74 8, ,0 Kalocsa 70 8, ,1 Kiskőrös 48 5,5-58 3,7 Kiskunfélegyháza , ,1 Kiskunhalas 13 1,5-6 0,4 Bácsalmás , ,8 Kiskunmajsa 45 5,1-76 4,8 Kunszentmiklós 30 3,4-14 0,9 Tiszakécske 30 3,4-47 3,0 Jánoshalma 20 2, ,8 Bács-Kiskun megye , ,0 Adatforrás: NMF (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat ) Adattárház, a IV. negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés alapján. 20

21 4. sz. melléklet A válaszadók száma, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként db Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen A válaszadók száma, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként Bács-Kiskun Gazdasági ág csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakoztatás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen TEÁOR '08 szerint 21

22 5. sz. melléklet A válaszadók aránya, a 3 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Gazdasági ág Bács-Kiskun csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 25,9 63,8 10,3 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 9,1 67,7 23,2 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 33,3 58,3 8,3 100,0 Építőipar 10,2 67,3 22,4 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 6,7 80,0 13,3 100,0 Szállítás, raktározás 9,5 76,2 14,3 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 8,1 73,0 18,9 100,0 Információ, kommunikáció 0,0 50,0 50,0 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 100,0 0,0 100,0 Ingatlanügyletek 33,3 66,7 0,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 3,3 93,3 3,3 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 14,3 85,7 0,0 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 60,5 18,4 21,1 100,0 Oktatás 17,6 76,5 5,9 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 5,6 61,1 33,3 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 17,4 69,6 13,0 100,0 Összesen 13,7 69,3 17,0 100,0 A válaszadók aránya, a 12 hónap múlva várható létszámváltozás szándéka szerint gazdasági áganként % Gazdasági ág Bács-Kiskun csökkenő stagnáló növekedő együtt Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 25,9 60,3 13,8 100,0 Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar 10,1 59,1 30,8 100,0 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionál 0,0 100,0 0,0 100,0 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék 25,0 66,7 8,3 100,0 Építőipar 4,1 71,4 24,5 100,0 Kereskedelem, gépjárműjavítás 5,8 73,3 20,8 100,0 Szállítás, raktározás 14,3 76,2 9,5 100,0 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 5,4 70,3 24,3 100,0 Információ, kommunikáció 16,7 50,0 33,3 100,0 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 0,0 100,0 0,0 100,0 Ingatlanügyletek 16,7 83,3 0,0 100,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 10,0 76,7 13,3 100,0 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenys 14,3 85,7 0,0 100,0 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 42,1 28,9 28,9 100,0 Oktatás 11,8 70,6 17,6 100,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 11,1 61,1 27,8 100,0 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 0,0 100,0 0,0 100,0 Egyéb szolgáltatás 17,4 65,2 17,4 100,0 Összesen 12,4 65,3 22,3 100,0 TEÁOR '08 szerint 22

23 Három hónap múlva várható létszámmozgások foglalkozásonként 6. sz. melléklet Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Szociális segítő Egyéb egyszerű építőipari foglalkozású Finommechanikai műszerész Számítógéphálózat- és rendszertechnikus Szakács Egyéb termék-összeszerelő Pultos Egyéb takarító és kisegítő Konyhai kisegítő Pék, édesiparitermék-gyártó Szabó, varró Lakatos Egyéb, máshova nem sorolható egyszerű szolgáltatás Intézményi takarító és kisegítő Ügyfélszolgálati központ tájékoztatója Hegesztő, lángvágó Egyéb, máshova nem sorolható feldolgozóipari gép k Bolti eladó Szociális gondozó, szakgondozó Kazángépkezelő Készlet- és anyagnyilvántartó Kereskedelmi tevékenységet folytató egység vezetőj Egyéb műszaki foglalkozású Általános irodai adminisztrátor Általános egészségügyi asszisztens Ápoló, szakápoló Műanyagtermék-gyártó gép kezelője Targoncavezető Kőműves Kézi csomagoló Kereskedelmi ügyintéző Kárpitos Tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr Cukrász Húsfeldolgozó Egyszerű mezőgazdasági foglalkozású Vízgazdálkodási gép kezelője Vezeték- és csőhálózat-szerelő (víz, gáz, fűtés) Pénzügyi ügyintéző (a pénzintézeti ügyintéző kivét Egyszerű ipari foglalkozású Forgácsoló Rakodómunkás Építőipari szakmai irányító, felügyelő Egyéb humán-egészségügyi (társ)foglalkozású Szarvasmarha-, ló-, sertés-, juhtartó és -tenyészt Személygépkocsi-vezető Mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezel

24 6. sz. melléklet folyt Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Postai ügyfélkapcsolati foglalkozású Kereskedő Autóbuszvezető Mezőgazdasági mérnök Festő és mázoló Szemétgyűjtő, utcaseprő Bútorasztalos Épületvillamossági szerelő, villanyszerelő Pincér Tűzoltó Gépjármű- és motorkarbantartó, -javító Egyéb magasan képzett ügyintéző Egyéb, máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgá Közterület-felügyelő Egyéb ügyintéző Bolti pénztáros, jegypénztáros Portás, telepőr, egyszerű őr Háztartási takarító és kisegítő Egyéb, máshova nem sorolható ipari és építőipari f Egyéb, máshova nem sorolható irodai, ügyviteli fog Egyéb, máshova nem sorolható kereskedelmi foglalko Könyvelő (analitikus) Gépésztechnikus Kútfúró, mélyfúró gép kezelője (kőolaj, földgáz, v Fémmegmunkáló, felületkezelő gép kezelője Társadalombiztosítási és segélyezési hatósági ügyi Csomagoló-, palackozó- és címkézőgép kezelője Számviteli ügyintéző Kisállattartó és -tenyésztő Egyéb, máshova nem sorolható szolgáltatási foglalk Fémcsiszoló, köszörűs, szerszámköszörűs Pénzintézeti ügyintéző Munka- és termelésszervező Egyéb járművezető és kapcsolódó foglalkozású Mechanikaigép-karbantartó, -javító (műszerész) Textilipari gép kezelője és gyártósor mellett dolg Tetőfedő Fizioterápiás asszisztens, masszőr Anyaggazdálkodó, felvásárló Mezőgazdasági és ipari gép (motor) karbantartója, Famegmunkáló Középfokú nevelési-oktatási intézményi szakoktató, Épületasztalos Egyetemi, főiskolai oktató, tanár Élelmiszer-, italgyártó gép kezelője Egyéb ügyfélkapcsolati foglalkozású Általános orvos Minőségbiztosítási technikus Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó, -tartósító Ruházati gép kezelője és gyártósor mellett dolgozó Villamosberendezés-összeszerelő

25 6. sz. melléklet folyt Foglalkozások Bács-Kiskun belépő fő kilépő fő Egyenleg Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalk Gépészmérnök Gyermekfelügyelő, dajka Egészségügyi dokumentátor Gumitermékgyártó gép kezelője Épületgondnok Villamosmérnök (elektronikai mérnök) Nyomdász, nyomdai gépmester Vagyonőr, testőr Egyéb igazgatási és jogi asszisztens Vezető eladó Egyéb növénytermesztési foglalkozású Cipőgyártó gép kezelője és gyártósor mellett dolgo Hivatalsegéd, kézbesítő Fémfeldolgozó gép kezelője Fém- és egyéb tartószerkezet-szerelő Humánpolitikai adminisztrátor Általános iskolai tanár, tanító Bőrkikészítő és -feldolgozó gép kezelője és gyártó Postai szolgáltató (kézbesítő, válogató) Piaci, utcai árus Egyéb szakképzett oktató, nevelő Jogi asszisztens Ügynök (a biztosítási ügynök kivételével) Burkoló Élelmiszer-ipari technikus Borász és egyéb szeszesital-gyártó, szikvízkészítő Fa- és könnyűipari technikus Táj- és kertépítészmérnök Gépíró, szövegszerkesztő Egyéb, máshova nem sorolható, helyhez kötött gép k Kubikos Nyomdai előkészítő Ápoló (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) Ifjúságsegítő Könyvtáros, informatikus könyvtáros Személyzeti vezető, humánpolitikai egység vezetője Gipszkartonozó, stukkózó Parkolóőr Bács-Kiskun megye FEOR