A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése
|
|
- Diána Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Összefoglaló Készítette: Tapasztó Dénes szakmai vezető (Szegedi Tudományegyetem) Tóth Róbert fejlesztési szakértő (Szegedi Tudományegyetem) Tapasztó Ildikó Éva projektvezető (Szegedi Tudományegyetem)
2 Tartalom Bevezetés Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdasági-társadalmi mutatói A leghátrányosabb helyzetű kistérségek forrás abszorpciós mutatói A magyar-szerb projektek tematikus elemzése Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése Ajánlások megfogalmazása a as programozási időszak vonatkozásában
3 Bevezetés 2013-ban Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal koordináló tevékenysége mellett nagy erőkkel folyik az operatív programok kidolgozása. A jogszabályi keretek kialakításra kerültek annak érdekében, hogy megfelelő szakmai szintű tervezés előzze meg a as Európai Uniós programozási időszakra való felkészülést december 17-én jelent meg a Magyar Kormány 1600/2012-es számú határozata. A dokumentum lényegi előrelépéseket irányoz elő a as időszakra történő előkészületek kapcsán. Egyrészről rögzíti a legfontosabb határidőket a partnerségi megállapodás és az operatív programok első verzióinak elkészítésével kapcsolatban, illetve rögzíti, hogy az operatív programokhoz kapcsolódó irányító hatósági funkciók a szakminisztériumokhoz fognak kerülni. Ugyancsak e rendelet hangsúlyozza a megyék kiemelt szerepét a területfejlesztési források megtervezésében. Még 2012 végén elkészült, és az év végén társadalmi egyeztetésre került az Országos Fejlesztési Koncepciós és Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK). A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országon belül igen jelentős területi különbségek vannak fejlettségi szempontból. A területi különbségek fő törésvonalai a fejlett és leszakadó térségek, a nagyvárosok és kistelepülések között húzódnak ( ). A leghátrányosabb helyzetű kistérségek körét a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozta meg. Rögzíthető tehát, hogy között Magyarország kiemelt célként kezeli majd a területi felzárkóztatást, és ennek megfelelően a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) komoly forrásokat allokál a leszakadó, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek felzárkóztatására. A CODEX projekt keretében elkészülő elemző tanulmányban e felismerés alapján kívánjuk megvizsgálni a programterület gazdasági-társadalmi mutatóit külön 3
4 kiemelve az érintett LHH kistérségek adatait. Természetesen kitérünk a as fejlesztési dokumentumok vizsgálatára is, hangsúlyos szempontként vizsgálva a területi felzárkóztatás kérdését. Tanulmányunk egyértelműen hangsúlyos fejezetei az elmúlt időszak forrás abszorpciós mutatóit vizsgáló részek, ahol megyei és kistérségi adatokat vetünk össze területi és tematikus aspektusból is vizsgálva a forrás felhasználási képességet. Az elemző fejezeteket követően ajánlások megfogalmazására kerül sor, mely a as tervezési időszakra való felkészülésben kívánja a szakértőket orientálni. 4
5 1. Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdaságitársadalmi mutatói Az alábbi fejezet a Központi Statisztikai Hivatal online elérhető T-STAR adatbázisának adatain, illetve azok elemzésén alapul. Az adatbázis alapvetően 2000 és 2011 közötti, települési, kistérségi szintű adatbázist tartalmaz. Gazdaság és turisztika Elemzésünk korábbi fejezetésben kitértünk a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok regionális és megyei szintű elemzésére a Dél-Alföld, Bács-Kiskun megye és Békés megye vonatkozásában. Jelen fejezetünk célja, hogy a mutatókat a programterület 3 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé sorolt statisztika térségében is megvizsgáljuk, és a folyamatokat összevessük a magasabb területi szinten végbemenő tendenciákkal. A regisztrált vállalkozások számát vizsgálva kijelenthetjük, hogy a Kisteleki és a Jánoshalmi kistérségekben hasonló tendencia érvényesül, vagyis 2006-ot követően jelentősen megnő a regisztrált cégek száma. Míg mindkét kistérségben 3-4-szeres bővülés tapasztalható, addig ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben csupán megduplázódik (721 db-ról 1621 db-ra emelkedik) a regisztrált vállalkozások száma. A működő vállalkozások számát tekintve a Bácsalmási kistérségben a 2006-os mélypontot követően kismértékű bővülés indult meg, és a működő vállalkozások száma között ingadozik, vagyis a 2004-es szinten rögzül. A 2000-es adatokhoz képest a bővülés 2010-ben 7,27%-os. A Jánoshalmi kistérségben ellentétben a Bácsalmásiban rögzített tendenciákkal a 2002-es évben rögzített 973 darabos csúcshoz képest folyamatosan csökken a működő vállalkozások száma. A 2010-es 819 darab cég a kiinduló, 2000-es adat (889 darab) alig 92,13%-a. A működő vállalkozások számának alakulása kapcsán a Kisteleki kistérség mutatja a legpozitívabb 5
6 képet től egy 2007-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő a kistérségben a működő vállalkozások száma, sőt 2010-ben már 923 darab működő céget rögzítettek, mely érték a 2000-ben mért kiinduló adatot (806 darab), 14,51%-kal haladja meg. A Bácsalmási kistérség 4 települése közül csak a székhely Bácsalmáshoz rendelhetünk vendégéjszakákat és vendégeket, a többi településen regisztrált turisztikai vendégforgalom nem volt. Mindemellett a meglévő forgalom is csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az egyes évek között jelentős eltéréseket láthatunk: az elemzett utolsó két évben 2061 (2010), illetve 809 (2011) vendégéjszakát töltöttek el a kistérségben az odalátogatók. Hasonlóan visszaesett a vendégek száma is. Az is megállapítható, hogy egy-egy vendég átlagosan 3,4 éjszakát töltött el Bácsalmáson. A Jánoshalmi kistérség mutatói is a térség gyenge turisztikai teljesítményét szemléltetik. Regisztrált vendégek ebben a kistérségben is egy településhez, Mélykúthoz kapcsolódnak. A KSH adatok tanúsága szerint 2005 és 2011 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nullára csökkent. A Csongrád megyei Kisteleki kistérség 6 települése közül 1 esetében nem volt regisztrált szállóvendég a vizsgált időszakban, míg a többi esetében igen. Kiemelkedik a térségben Ópusztaszer, mely regionális jelentőségű látványosságával (Történeti Emlékpark) sok látogatót vonz az ország és a világ számos területéről. Igaz ugyanakkor, hogy az Emlékpark látogatói többnyire 1 napos programként jelennek meg a településen, így a szálláshelyek vendégkörét csak szerény mértékben gyarapítják. Demográfia A korábbi fejezetekben kitértünk a regionális és megyei szintű demográfiai folyamatok bemutatására. Ebben a szakaszban az LHH kistérségek népességi folyamatival foglalkozunk. A két Bács-Kiskun megyei kistérség hátrányos helyzetét jól jelképezi népességük csökkenése. A Bácsalmási kistérség 2000 és 2011 között népessége több, mint 13%-át vesztette, el, a Jánoshalmi kistérség lakónépességének csökkenése 14,76%-os ebben az időszakban. Ezek az 6
7 értékek nagymértékben meghaladják a regionális (5,86%) és Bács-Kiskun megyei (4,68%) szinteket. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. 2. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek forrás abszorpciós mutatói A következőkben átfogó módon mutatjuk be az egyes kistérségekben megjelenő forrásigényt, valamint a kapcsolódó megítélt támogatási összeget. A három érintett kistérség a Kisteleki, a Bácsalmási és a Jánoshalmi közül a Kisteleki volt a legaktívabb pályázó a regionális operatív program forráskeretei esetében. Az elnyert 7,6 milliárd forint támogatási összeg 59,97%-a a megpályázott támogatásnak. A Bácsalmási kistérség pályázói közel 3 milliárd forint összegre nyújtottak be támogatási igényt, melynek 79,81%-a megítélésre is került. Ez az összeg azonban mindössze 30%-a a Kisteleki kistérség által megnyert forrásnak. A Jánoshalmi kistérségből közel 2 milliárd forint támogatási igény érkezett a közreműködő szervezethez, ennek 52,61%-a vált támogatottá. Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a három érintett terület közül a Kisteleki kistérség volt a legaktívabb pályázó, s bár sikeressége százalékos arányban nem érte el a Bácsalmási kistérségét, volumenében jóval magasabb támogatási összeget tudott területére vonzani. A Jánoshalmi kistérség volt a legkevésbé aktív pályázó és a legkevésbé sikeres is a pályázatok során. 7
8 Ha tematikusan is megvizsgáljuk a kistérségek forrásabszorpciós képességét, akkor további fontos megállapításokat tehetünk. A gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség közel tízszer nagyobb forrásra pályázott (3,008 milliárd forint), mint a Jánoshalmi (0,317 milliárd forint) vagy a Bácsalmási (0,374 milliárd forint) kistérség. A pályázási aktivitás eredményeként Kistelek környékén 1,5 milliárd forint támogatásból valósulhatott meg gazdaságfejlesztési projekt, míg Bácsalmás térségében 0,102 milliárd, Jánoshalma térségében pedig 0,170 milliárd forint támogatási forrás került megítélésre a DAOP forrásából. A turisztikai fejlesztések területén még jelentősebb a különbség a három térség között. A Kisteleki kistérségben 4,018 milliárd forint igényelt forrásra 3,290 milliárd forint támogatás jutott, ami jelzi, hogy ezen a területen több, mint 80%-os sikerességgel pályáztak a térség projektgazdái. A másik két kistérség közel sem volt ilyen aktív. A Bácsalmási térség 0,145 milliárd forintos igényéből egyáltalán nem kapott támogatást, míg Jánoshalma szintén igen alacsony pályázati igényére (0,131 milliárd forint) is csak 35 millió forint támogatási összeg került megítélésre. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy míg a Kisteleki kistérség relatíve aktív volt a gazdaság- és turisztikai fejlesztések terén és benyújtott pályázati jelentős részben támogatásban is részesültek, addig a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség fejlesztései e területeken igen szerénynek mondhatóak. Némileg más képet mutat a közlekedés és a térségfejlesztés témaköre. A közlekedésfejlesztés terén a Bácsalmási kistérség juthatott a legtöbb megítélt támogatási összeghez (1,927 milliárd forint), a második helyen a Kisteleki (1,469 milliárd forint) van, míg a sort a Jánoshalmi kistérség zárja, ahol 0,357 milliárd forint juthatott 2013 elejéig a helyi utak fejlesztésére. A térségfejlesztés (város és környezeti fejlesztések) területén Kistelek és környéke ismét kiemelkedik a másik kistérség közül 1,353 milliárd forint elnyert támogatással. A Bácsalmási térség ennek mintegy 18%-át (0,248 milliárd forint), a Jánoshalmi kistérség pedig mintegy 35%-át (0,465 milliárd forint) tudta elnyerni térségfejlesztési célokra. Összességében a regionális források esetében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség aktív pályázati tevékenységgel, viszonylag sikeresen pályázva jóval magasabb támogatási összegekhez 8
9 jutott hozzá, mint a másik két kistérség. A következőkben a már bemutatott három LHH kistérség eredményeinek összehasonlító elemzését végezzük el. A vizsgált kistérségek közötti különbségek jól megmutatkoznak már a benyújtott pályázatok elemzésénél. Valamennyi tématerület esetében egyértelműen kirajzolódik a Kisteleki kistérség pályázói aktivátása, egyedük a közlekedésfejlesztés esetében tűnik a másik két térség szereplése is jelentősebbnek. Fontos kiemelni, hogy a térségek gazdasági hátrányainak kompenzálására hivatott intézkedések esetében gazdaségfejlesztés és turisztika nagyon alacsony a részvétel a források megszerzéséért, különösen igaz ez a turizmus ágazatára. A támogatott projektek esetében tovább nyílik az olló. Az egyetlen különbség ismét a közlekedésfejlesztés, ahol a pályázói sikeresség a két Bács-Kiskun megyei kistérség javára fordul. A 2-2 támogatott gazdaságfejlesztési projekt azonban kirívóan alacsony e térségekben. A pályázói sikeresség kapcsán megállapíthatjuk, hogy a gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség, amelyből eleve sokkal több projektjavaslat került benyújtásra, jóval sikeresebben pályázott: beadott projektjavaslatainak közel fele támogatást kapott, míg a bácsalmási projekteknek 20, a jánoshalmiaknak 33,33%-a. A turisztika esetében csalóka az arányszám a Jánoshalmi kistérség esetében: az 50% valójában azt jelenti, hogy a benyújtott 2 pályázatból az egyik támogatást kapott. Ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben az egyetlen benyújtott turizmusfejlesztési projekt nem kerülhetett be a nyertes pályázatok közé. Ahogy arra korábban is utaltunk, a közlekedésfejlesztés különbözik a pályázói sikeresség szemszögéből a többi témakörtől. Ezen a területen elmondható, hogy minden második bácsalmási és jánoshalmi pályázat támogatást kapott, míg a Kisteleki kistérségben csak minden harmadik. A térségfejlesztés a városrehabilitációs és környezetfejlesztési alprogramokból épül fel. Érdemes kiemelni, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségekből eleve kevés projektjavaslat került beadásra (3-3), azonban ezeknek is csak harmada (1-1 projekt) nyert. A Kisteleki kistérség sokkal aktívabb volt ezen a fejlesztési területen is: 15 benyújtott pályázatukból 10 támogatást kapott, ezzel pályázói sikerességük 66,67%-os. 9
10 Összességében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség a két Bács-Kiskun megyei kistérségnél jelentősen nagyobb pályázói aktivitást mutatott, amelyhez még hozzájárult az is, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi pályázatok, arányukat tekintve, jelentősen kevesebb esetben részesültek támogatásban. Mindez azt is jelenti, hogy a Kisteleki kistérség nem csak aktívabb pályázó volt a vizsgált időszakban, a DAOP érintett területein belül, de sikeresebb is a pályázati források elnyerésében. E sikeresség okának felderítése nem témája jelen tanulmányunknak, ugyanakkor a kistérségek jövője, fejlődése szempontjából lényegi kérdés lehet. 3. A magyar-szerb projektek tematikus elemzése Az alábbi ábrához kapcsolódóan ki kell emelni, hogy a magyar-szerb határon átnyúló program keretében támogatást nyert magyarországi projektrészek száma összesen 167. Ennek több mint háromnegyede (127 darab) Csongrád megyei, a fennmaradó 40 darab pedig Bács-Kiskun megyei kedvezményezettet gyarapít. Minden beavatkozási terület jelentős Csongrád megyei túlsúlyt jelez. Különösen igaz ez a 2.1. Gazdasági együttműködés, turizmus és K&F területre, melynek keretében önmagában több projektrész nyert támogatást Csongrád megyéből (65 db.), mint ahány összesen támogathatónak bizonyult Bács-Kiskunban. A támogatott projektrészek számához hasonló a megítélt támogatások eloszlása is a két megye tekintetében. A 4,704 milliárd forint teljes támogatási összeg 72,29%-a (3,401 milliárd forint) hasznosul Csongrád megyében, míg 27,71%-a (1,304 milliárd forint) Bács-Kiskun megyében. Az intézkedések mindegyike Csongrád megyei projektrészek számára rendel nagyobb támogatást, azonban míg Bács-Kiskun megyében összegszerűen az infrastrukturális fejlesztések vezetnek, Csongrád megyében ebből a szempontból is a 2.1 beavatkozási terület a legnépszerűbb. Ezzel együtt mind az 1.1, mind a 2.1 területeken többszöröse a Csongrád megye 10
11 által elnyert összeg a Bács-Kiskun megyeinek. Mindkét határon átnyúló program esetében a Szegedi kistérség tűnik ki az összesen 191 darab (a teljes támogatott CBC projektrész-állomány 74,60%-a) támogatott projektrésszel. Bár a magyarszerb együttműködési felhívások kisebb támogatási összegekkel kerülnek meghirdetésre, mégis ezen program keretében került több projektrész támogatásra (105 darab) a Szegedi kistérségben. Ki kell emelni, hogy a Mórahalomi (nem LHH, de HH) kistérség a 25 darab támogatott CBC projektrészével a második helyen áll a megyében. A határon átnyúló kapcsolatok közös projektekben megnyilvánuló ápolása tekintetében a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi kistérségek tűnnek a legkevésbé aktívaknak 1-1 projektrésszel. A megye LHH kistérsége, a Kisteleki kistérség a 4. helyen áll a megye kistérségei között. Összességében négy, a HU-SRB programból azonban csak 1 nyertes projekttel rendelkezik. A támogatásként elnyert források tekintetében ugyanez az erősorrend tapasztalható. Bács-Kiskun megyében 40 darab projektrész nyert támogatást. Az egyébként pályázati szempontból aktív Kiskőrösi, sem a Kunszentmiklósi kistérség nem nyert támogatást CBC alapból. Kiemelkedő ugyanakkor a Kecskeméti kistérség aktivitása, de a Bajai kistérségben hasznosuló 11 projektrész is jelentősnek mondható. A programterület 2 LHH-s kistérsége 1-1 nyertes IPA projekttel rendelkezik, ami nagyon elmarad a kecskeméti és bajai szinttől, főleg, ha figyelembe vesszük e kistérségek földrajzi elhelyezkedését: a határ közeli helyzet elvileg több aktív kapcsolatot feltételezne. 4. Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése Jelen fejezetünkben - különböző területi felosztás alapján megvizsgáljuk, hogy a ra nyújtott forráskeretek által támogatott projektek milyen témakörben kerültek felhasználásra. Először tekintsük át a támogatott területeket megyei szinten. 11
12 Csongrád megyében a mikro-, kis- és középvállalkozások számos pályázatot nyújtottak be a Délalföldi Operatív Program (DAOP) által nyújtott források elérésére. A DAOP és a DAOP kódszámú kiírásokon 23 darab projekt jutott támogatáshoz. A vállalkozások az itt elnyert pályázati összegeket klaszterfejlesztéshez használták fel. A megyében jelentős, mintegy 5 milliárd forintot meghaladó támogatást nyertek el azok a vállalkozások, melyek a DAOP-1-1-1/E kódszámú kiírás nyerteseként telephelyfejlesztésre pályáztak. A DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP kiírás nyertes projektjei a versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez nyertek el támogatásokat. Számos sikeres pályázat született kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására valamint város rehabilitációs projektek megvalósítására is. Meg kell említenünk a DAOP kódszámú pályázati kiírást, ahol a régió lakosságának egészségtudatos életmódját támogató civil szervezetek nyertek el forrásokat infrastruktúra fejlesztésre. Bács-Kiskun megyében a vállalkozások a DAOP-1.1.1/E kódszámú kiírás többszöri megjelentetésével közel 9 milliárd forint forráshoz jutottak telephelyfejlesztés címen. A klaszterek fejlesztésére meghirdetett DAOP és a DAOP kódszámú kiírásokon 6 darab támogatott projekt született. A turisztikai szolgáltatások versenyképessé tételére kiírt DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP kódszámú kiírásokon is számos pályázat sikeres elbírálást kapott. Támogatott pályázatok születtek város rehabilitációs projektek megvalósítására, valamint kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására. A DAOP kódszámú kiírásban pedig civil szervezetek infrastruktúra fejlesztésre nyertek forrástámogatást. A következőkben tekintsük át a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben nyertes pályázatok tematikus fókuszát. A Jánoshalmi kistérség vállalkozásai közül 1 darab sikeres pályázat született telephelyfejlesztés témakörben. Ezek kívül támogatást kapott 1 darab projekt ipari terület fejlesztése címen, 1 darab város rehabilitációs valamint több közlekedés infrastruktúra pályázat is. A KOCH-VIN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. turisztikai projekttel kapott támogatást. A Bácsalmási kistérségben 2 darab nyertes pályázat született telephelyfejlesztés címen. 12
13 Támogatást kapott 1 darab város rehabilitációs pályázat, valamint több közlekedésfejlesztési projekt, az Éléskamra Vendégház Nonprofit Kft. pedig sikeresen pályázott turisztikai beruházásával. A Kisteleki kistérségben 1,5 milliárd forint értékben nyertek gazdaságfejlesztési projektek, melyek közül több telephely fejlesztési pályázat. Turisztika témakörben 10 projekt közel 330 millió forint támogatáshoz jutott. Itt a legnagyobb összeget az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. kapta. Ezeken kívül a közlekedés témakörben több támogatott projekt valamint az 5. prioritás tengelyhez kapcsolódó projektek jutottak támogatáshoz. Végül tekintsük át a nemzetközi projekteket. Csongrád megyében a nemzetközi projektek száma 127 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 10 darab, a környezetvédelem területen 13 darab, az oktatás és kultúra területen 39 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 65 darab támogatott projektet számolhatunk. Bács-Kiskun megyében a összes nemzetközi projekt száma 40 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 3 darab, a környezetvédelem területen 7 darab, az oktatás és kultúra területen 16 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 12 darab támogatott projektet számolhatunk. A Kisteleki kistérség 1 darab környezetvédelem témakörben támogatott projektben vesz részt, amely ár- és belvízvédelmi rendszer korszerűsítésére nyert támogatást. A Bácsalmási kistérség szintén 1 darab infrastruktúra fejlesztés témakörben támogatott projekt részese, amely keretein belül a határt érintő útszakasz felújításának tervezésére kapott támogatást. Ugyancsak 1 darab projekttel rendelkezik a Jánoshalmi kistérség, amely az oktatás és kultúra témakörben nyert támogatás felhasználásával próbálja megvalósítani pályázatát. Összességében kijelenthető, hogy gazdaságfejlesztés terén a kis- és középvállalkozások közvetlen fejlesztése, infrastrukturális helyzetének javítása, míg turisztikai tématerületen az attrakciófejlesztés volt a legnépszerűbb. Infrastruktúrafejlesztés kapcsán a csapadékvíz elvezető 13
14 rendszerek fejlesztése, a kerékpárút fejlesztés, továbbá a belterületi utak fejlesztése voltak a legkeresettebb fejlesztési tématerületek. 5. Ajánlások megfogalmazása a as programozási időszak vonatkozásában A as tervezési időszak számos dologban új helyzetet teremt azoknak a szervezetnek és személyeknek, akik az Európai Uniós strukturális és kohéziós alapokból való támogatási források felhasználásához kötődnek. Napjainkban átalakulóban van a hazai intézményrendszer és átrendeződik a megszokott operatív program struktúra is. Emellett új területi fókuszok kerülnek hangsúlyozásra és új területi szereplők jutnak feladathoz az aktuális információk alapján. Az operatív programok kidolgozása A magyar kormány 1600/2012. (XII. 17.) kormányhatározata definiálta a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokat. A határozat ugyanezen pontja felkéri a nemzetgazdasági minisztert, hogy koordinálja a partnerségi megállapodás és az operatív programok kidolgozását, továbbá arra, hogy azok szakmai tartalmának meghatározása érdekében vonja be az érintett minisztereket az 1. számú mellékletben rögzített szakmai felelősségi rend szerint. A területi szintű tervezés megerősödése a tervezési folyamatok során A kormányhatározat korábbi szakasza utalt arra a területi átrendeződésre, melynek alapjai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (Tftv.) decemberi módosításával teremtődtek meg. A jogszabály megalkotásával a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei 14
15 önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A helyi tervezés mellett a megyéknek a as európai uniós tervezési időszakra való felkészülésben is fontos szerepe van, hiszen a megfelelő módon előkészített, megalapozott területi tervek az ágazati operatív programok számára is fontos inputként szolgálhatnak, annak érdekében, hogy az uniós finanszírozású ágazati és területi operatív programokban a területi fejlesztési igények is megjelenítésre kerülhessenek. Ez a szakmai dokumentum az Európai Unió pénzügyi támogatásával valósult meg. Az oktatói segédanyag tartalmáért teljes mértékben a Szegedi Tudományegyetem / Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara vállalja a felelősséget, és az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió és / vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak. A program hivatalos weboldala: 15
Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén
Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési
RészletesebbenA Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése
HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA ZALA MEGYE TOP FEJLESZTÉSEK AZ ITP ELFOGADÁSA A Zala Megyei Önkormányzat a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) végrehajtásának zalai keretrendszerét Integrált
RészletesebbenTájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.
Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban
RészletesebbenMagyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE
RészletesebbenVállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon
Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.
RészletesebbenA Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök
A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. alapcélja koordinációs
RészletesebbenElőterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére
3. napirend Előterjesztés a Dél-Dunántúli Regionális Tervezési Bizottság 2010. október 27-i ülésére Tárgy: Döntés a 2011-13. évi Dél-Dunántúli Akcióterv munkaanyagának véleményezéséről Előterjesztő: Kovács
RészletesebbenMagyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013. Az eddigi eredmények
Magyarország- Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Az eddigi eredmények A jogosult programterület A program EU támogatása 1. prioritás - Fenntartható környezet és turizmus 2. prioritás
Részletesebben4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek
4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenA 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS
A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:
RészletesebbenMAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenRégiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek
Régiós uniós fejlesztések Veszprém Megyében - Területi Operatív Program tervezése, 2014-2020 programozási időszakra vonatkozó fejlesztési tervek Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenA CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)
A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenÉszak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember
Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari
RészletesebbenA magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője
A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője Együttműködési lehetőségek a magyar-horvát területfejlesztésben konferencia Eszék, 2018. február 5. A magyar regionális fejlesztés politika
RészletesebbenA Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása
A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. bemutatása Fekete Károly geográfus - kutató, kutatásszervező Siófok, 2017. május 24. Balaton Fejlesztési Tanács Balaton Kiemelt üdülőkörzet fejlesztéseinek
RészletesebbenTurizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében
Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI GÉCZYNÉ POLYÁK EDIT NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016. NOVEMBER
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenA Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében
A Dél-alföldi régió a regionális fejlesztések tükrében Balogh László ügyvezető igazgató DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Szeged, 2008 október 7. A Dél-alföldi régió sajátosságai
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 51-61/2014.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László BESZÁMOLÓ a 2014-2020 közötti Európai Uniós tervezés megyei előkészítő
RészletesebbenAz Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa
Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai
RészletesebbenHUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology
HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology Közös módszertani keretek kialakítása a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenA területfejlesztés hazai forrásai Területfejlesztési célelőirányzat (TFC) / Terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) A helyi önkormányzatok
A hazai területfejlesztési támogatási rendszer 1996-2008 Területfejlesztési politika előadás és gyakorlat (2009/10 I. félév) ELTE, geográfus szak 2009. November 17. NAGY András vezető tervező VÁTI Nonprofit
RészletesebbenAz észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma
MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenA területfejlesztés forrásainak elemzése Jász-Nagykun-Szolnok megyében ( )
Iktatószám: 0567-013/2012 A területfejlesztés forrásainak elemzése Jász-Nagykun-Szolnok megyében (2007-2012) Debrecen, 2012 Készítette: Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) AKTUALITÁSAI PUSKÁS DÁNIEL FŐOSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG 2016.
RészletesebbenA Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.
A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,
RészletesebbenA TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN
A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (TOP) PÁLYÁZATAINAK HELYZETE GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Széchenyi Programiroda Országos Konferenciasorozat Győr, 2016. november 18. SIMON RÓBERT BALÁZS
Részletesebbeneurópai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli
európai uniós pályázati források a nyugat-dunántúli és a gyôri nonprofit szervezetek Körében Dr. Reisinger Adrienn Hajós Barbara bevezető gondolatok Európaiunióscsatlakozásunkótamárhazánkszámáraisrendelkezésreállnakatársadalmi
RészletesebbenA FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS JÚNIUS 30-I ÜLÉSÉRE
E LŐTERJESZTÉS A FEJÉR MEGYEI KÖZGYŰLÉS 2016. JÚNIUS 30-I ÜLÉSÉRE 8. IKTATÓSZÁM: 35-6/2016. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Javaslat Együttműködési Megállapodás megkötésére a Fejér Megyei Önkormányzat, az ALBENSIS
RészletesebbenA Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra
A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai
RészletesebbenVESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE
VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE HATÁROZAT Szám: 25/2018. (II. 15.) MÖK határozat Tárgy: Tájékoztató a Veszprém Megyei Önkormányzat 2017. évi területrendezési tevékenységéről A Veszprém Megyei Önkormányzat
RészletesebbenA Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása
Jász-Nagykun-Szolnok megye területfejlesztési programjának (Stratégiai és Operatív rész) minőségbiztosítása Formai és tartalmi előírások A megyei területfejlesztési program Stratégiai program része formailag
RészletesebbenBács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai
Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai A megyei közgyűlés által elfogadott regionális szintű összehasonlító kitekintéssel elkészített megyei fejlesztési szükségleteket beazonosító, lehetséges
RészletesebbenSzám: 2-15/2013. K I V O N A T. a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből
Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 52/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a megyei szintű helyzetértékelő
RészletesebbenTowards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA)
Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) A projekt szakmai felépítése, tevékenységei és módszertana Szakmai tevékenységek: projekttalálkozók lebonyolítása, megalapozó tanulmányok elkészítése
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József JAVASLAT Nógrád Megye Integrált Területi Programja módosításának igénybejelentésére
RészletesebbenNÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont /2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.
NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. sz. napirendi pont 2-102/2016. ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Szabó József BESZÁMOLÓ Nógrád Megye Integrált Területi Programjához (2014-2020)
RészletesebbenTámogatási lehetőségek a turizmusban
Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó
RészletesebbenDél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai
Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenSzakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.
12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenBORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE TURIZMUSA 2016-BAN ÉS 2017 ELSŐ FÉLÉVÉBEN Szakmai háttéranyag 1. A turizmus jelentősége Magyarországon a megye jelentősége Magyarország turizmusában 2. A szálláshelyek forgalma
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenMegalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól
Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt
RészletesebbenA megyei tervezési folyamat
A megyei tervezési folyamat állása, aktualitásai KÍGYÓSSY GÁBOR Területfejlesztési munkatárs, vezető tervező Fejér Megyei Önkormányzati Hivatal ÁROP Fejér megyei nyitókonferencia Székesfehérvár, 2014.
RészletesebbenAGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL. II. évfolyam 15. szám július 15.
AGRÁR-VÁLLALKOZÁSI HITELGARANCIA ALAPÍTVÁNY AVHGA HÍRLEVÉL II. évfolyam 15. szám 2008. július 15. Tartalomjegyzék Mérlegen a vidékfejlesztési pályázatok (ÚMVP)... 2 Az Új Magyarország Vidékfejlesztési
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
RészletesebbenAz ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA
Az ÁNTSZ EGÉSZSÉGNEVELŐ MUNKÁJA Sinyiné Nagy Éva ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális Intézete Békéscsaba, 2010. 09.29. A Dél-alföldi régió 254 település Régiós egészségvédelmi struktúra ÁNTSZ Dél-alföldi Regionális
RészletesebbenNorvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -
Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok
RészletesebbenStratégiai és programozási felkészülés a as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire
Stratégiai és programozási felkészülés a 2014-20-as fejlesztési periódusra különös tekintettel a területi tervezésre és elérhetőség kérdéseire Salamin Géza főosztályvezető Tervezéskoordinációért Felelős
RészletesebbenRegionális Operatív Programok
Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenÚj kihívások az uniós források felhasználásában
Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:
RészletesebbenAz előterjesztést készítette: Bán Teodóra Az előterjesztést látta: Erdélyi Sándorné dr. jegyző. Csanádpalota Város Polgármestere
Csanádpalota Város Polgármestere 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 62/263-001 Fax: 62/263-105 Iktatószám:.../2013 Tárgy: Tájékoztató a pályázatokról Képviselő-testülete Csanádpalota Tisztelt
Részletesebben2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.
21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı
RészletesebbenVállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP /F
Vállalkozások telephelyfejlesztése ÉMOP 2009-1.1.1/F A támogatás célja: A termelő és/vagy szolgáltató tevékenységüket fejleszteni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban KKV-k) működési
RészletesebbenKÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO.
KÖZOP, IKOP, CEF - KAPCSOLÓDÁS A KÖZLEKEDÉST ÉRINTŐ EU FINANSZÍROZÁSI PROGRAMOK KÖZÖTT DR. NAGY GÁBOR NFM PROJEKTVÉGREHAJTÁSI FŐO. 2014-15: TÖBB FINANSZÍROZÁSI ZSEB PÁRHUZAMOS MŰKÖDÉSE A 2007-13-AS CIKLUSBÓL
RészletesebbenIntegrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2014-2020 Gecse Gergely Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2013. november 14. Integrált Közlekedésfejlesztés
RészletesebbenIktatószám: 9-97/2013 Tárgy: Tájékoztató a pályázatokról
Csanádpalota Város Polgármestere 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 62/263-001 Fax: 62/263-105 Iktatószám: 9-97/2013 Tárgy: Tájékoztató a pályázatokról Csanádpalota Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenA közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a közötti időszak várható feladatainak áttekintése
A 2007-13. közötti európai uniós programozási időszak előrehaladásának, valamint a 2014-20. közötti időszak várható feladatainak áttekintése PBKIK pályázói tájékoztató fórum Nagy Árpád tervezési csoportvezető
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi
RészletesebbenA hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései
Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet A hazai hátrányos helyzetű kistérségek/járások főbb térgazdasági összefüggései Készítette: Némediné Dr. Kollár Kitti,
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 23-AI ÜLÉSÉRE
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:
RészletesebbenA 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei
A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési
RészletesebbenJelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban
Jelenleg elérhető fejlesztési források és pályázati lehetőségek a Közép-Dunántúli régióban Rendelkezésre álló forrás 2009-2010 - Gazdaságfejlesztés 13,56 Mrd Ft - Turizmusfejlesztés 9,91 Mrd Ft - Fenntartható
RészletesebbenTájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről
Gödöllő Környéki Regionális Turisztikai Egyesület Közgyűlés Tájékoztató a hazai turisztikai intézményrendszerről és a Magyar TDM Szövetség tevékenységéről Szalóki Jenő Magyar TDM Szövetség Veresegyház,
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenAz előterjesztést készítette: Bán Teodóra Az előterjesztést látta: Erdélyi Sándorné dr. jegyző. Csanádpalota Város Polgármestere
Csanádpalota Város Polgármestere 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Tel.: 62/263-001 Fax: 62/263-105 Iktatószám:9-97/2012 Tárgy: Tájékoztató a pályázatokról Csanádpalota Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenKerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban
Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.
RészletesebbenJász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program végrehajtása
1 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Integrált Területi Program 2014-2020 végrehajtása Járási egyeztetések 2015. szeptember 8-9-10. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 2 Országos: HATÁLYOS SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET
RészletesebbenAz Észak-magyarországi Operatív Program eredményei, tapasztalatai. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Az Észak-magyarországi Operatív Program eredményei, tapasztalatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) 2007-2013 Átfogó cél:
RészletesebbenHAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK
HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai
RészletesebbenNEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ TÁMOGATÁS A GINOP-BAN Keller Péter főosztályvezető-helyettes Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenA KDRFÜ Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása. Molnár Tamás Ügyvezető igazgató
A KDRFÜ Nonprofit Kft. tevékenységének bemutatása Molnár Tamás Ügyvezető igazgató A KDRFÜ Nonprofit Kft. múltja Az Ügynökséget, közhasznú társaságként 1997-ben alapította a Közép- Dunántúli Regionális
RészletesebbenAz NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai
Az NFT I. ROP képzési programjai és a területfejlesztés aktuális feladatai Sára János főosztályvezető Területfejlesztési Főosztály 2008. április 3. Az NFT I. Regionális Operatív Programjának két képzési
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.3.8-17 Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,
RészletesebbenA BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT ÉS SZERVEZETEINEK SZEREPE A MEGYEI FEJLESZTÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI 2014-2020-BAN
RészletesebbenA turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés
A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja
RészletesebbenHeves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020
A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési
RészletesebbenA turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében
A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében Az ágazatról általánosságban A turizmus a világ egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Sajátossága ugyanakkor, hogy nem csak a kereslet
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenLEADER és más pályázati lehetőségek Távlatok a falusi- és agro-turizmusban. Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály
LEADER és más pályázati lehetőségek Távlatok a falusi- és agro-turizmusban Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Turisztikai tevékenységek ösztönzése 2007-2013 között négy alkalommal
Részletesebben