Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól
|
|
- Rezső Somogyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt keretében a Hungary Serbia IPA Cross border Co operation Programme finanszirozásával készült.
2 A Joint Urban and Agglomeration (JUAN) projekt ötletgazdája és megvalósítója a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület Projektvezető: Schwertner János Szakmai vezető: Tóth Róbert Szerbiai projekt partner: Agencija za ravnomerni regionalni razvoj AP Vojvodine Igazgató:Valentina Ivanić A tanulmány készítője: Tapasztó Dénes és Tóth Róbert A dokumentum tartalmáért teljes mértékben a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület vállalja a felelősséget, az semmilyen körülmények között nem tekinthető az Európai Unió, vagy az Irányító Hatóság állásfoglalását tükröző tartalomnak. 2
3 Tartalom Előszó Bevezető Célkitűzések Koncepcionális keretek és struktúra definiálása A projekt rövid bemutatása A régió társadalmi-gazdasági helyzetének statisztikai elemzése A régió gazdasága A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói A régió demográfiai és foglalkoztatási jellemzői Demográfiai jellemzők Foglalkoztatási helyzet A régió megyéinek forrás abszorpciós mutatói Város és vidéke a Dél-alföldi régióban Város és városhálózat fogalmi hátterének tisztázása A Dél-alföldi régió DAOP-ból finanszírozott városfejlesztési logikája között Beavatkozási logika és fejlesztési irányvonalak A Dél-alföldi régió városhálózata Város és gazdaság A Pólus program Az elemzési módszertan bemutatása Adatelemzés célcsoportonkénti bontásban Települések A városfejlesztés alapelveinek értékelése Fejlesztési tapasztalatok Javaslatok a as fejlesztési időszakra vonatkozóan Szakértők A városfejlesztés alapelveinek értékelése Fejlesztési tapasztalatok Közreműködő szervezet Program megvalósítás során szerzett tapasztalatok
4 Javaslatok a as fejlesztési időszakra vonatkozóan Integrált Városfejlesztési Stratégiák komparatív elemzése Célrendszer analízis Akcióterületek lehatárolása A szegregáció szempontjának figyelembevétele Fejlesztési projektek beazonosítása, a beruházások indokoltsága Város és környezete kapcsolata Az eredmények összegzése tematikus bontásban Felhasznált irodalom Mellékletek
5 Előszó Joint Urban and Agglomeration Network, vagyis Egységes Városi és Agglomerációs Hálózat. Már 2010 végén, 2011 első hónapjaiban, vagyis projektünk tervezése során az urbánus környezet és az ezt határoló térség egységes szemléletbe foglalt vizsgálata volt a célunk. Egyértelmű volt ugyanis számunkra, hogy között Magyarországon csupán elkezdődött egy hosszú folyamat, amikor is a városok lehetőséget kaptak a stratégiai szemléletű helyi fejlesztési kezdeményezések megvalósítására. E beruházások hatásukat tekintve azonban természetszerűleg befolyással vannak város és környezete, sőt adott esetben két városi rangú település kapcsolatára. Mára egyértelművé vált számunkra és erre tanulmányunkban részletesen ki is térünk hogy a fenntartható városfejlesztés a as többes Európai Uniós pénzügyi időszak egyik kulcs prioritása lesz. Hazánkban részben a regionális operatív programok, részben a különböző ágazati operatív programok (pl. a TIOP keretében finanszírozott Agóra PÓLUS Pólus- illetve társpólus városok innovatív kulturális infrastruktúra fejlesztéseinek támogatása című pályázati kiírás) keretében zajlottak, zajlanak a települési környezetet jelentős mértékben átalakító fejlesztések. E programok eredményeinek fenntarthatósága, működtetése és adott esetben továbbfejlesztése ugyanakkor részben a következő, as Európai Uniós pénzügyi időszakra nyúlik át. Az új programozási időszakban a tagállamok és Brüsszel által ellenjegyzett partnerségi megállapodások minimum 5%-os forrás allokációt rögzítenek majd a városok által végrehajtandó Integrált Területi Fejlesztési programok (Integrated Territorial Investment ITI) számára. Mindez, együttesen az ugyancsak a megállapodásban rögzített indikátor célértékekkel kiemelt felelősséget ró a tagállami programozási feladatokat lebonyolító intézményrendszerre. A JUAN Joint Urban and Aglomeration Network projekttel célunk szakmai háttértámogatást nyújtani egy olyan fejlesztési periódus programozási munkálataihoz, melyben deklaráltan priorizált célcsoportként, kedvezményezettként jelennek meg az integrált fejlesztési stratégiákat megvalósító városok. Jelen tanulmány keretében áttekintésre kerülnek a Dél-alföldi régió fontosabb társadalmi-gazdasági mutatói, elemezzük a településfejlesztést célul tűző 5
6 fejlesztési programok tapasztalatait, valamint áttekintésre kerülnek a programozási területen lezajlott városfejlesztési projektek. A kérdőíves elemzés formájában gyűjtött adatok alapján képet nyújtunk a fejlesztésekben leginkább érintettek tapasztalatairól. Az integrált városfejlesztési stratégiák összehasonlító elemzésel be kívánjuk mutatni a stratégiai dokumentumok legfontosabb paramétereit, kiemelve azokat a legjobb gyakorlatokat, melyek az IVS-ek továbbfejlesztése kapcsán támpontot jelenthetnek. A komparatív elemzés során város és agglomerációja viszonyrendszerének vizsgálatát kiemelten kezeljük. Végül mindezek alapján javaslatokat fogalmazunk meg a következő, as programozási időszakra vonatkozóan. 6
7 1. Bevezető 2007 és 2013 között a településfejlesztés az Európai Uniós fejlesztések homlokterében áll. A városi infrastruktúra, a települési környezet fejlesztésére úgynevezett ágazati- és regionális operatív programok által finanszírozott felhívások keretében egyaránt sor kerülhet. Tanulmányunkban e komplex, integrált projektek megvalósítása során szerzett gyakorlati tapasztalatok összegyűjtésére, értékelésére teszünk kísérletet. A következőkben el kívánjuk helyezni jelen tanulmányt a projekt eredmény hierarchiájában, rögzítjük a megalapozó tanulmány alapvető céljait. Mindezek mellett bemutatásra kerülnek a tanulmány tematikáját meghatározó koncepcionális keretek, valamint definiáljuk a tanulmány struktúráját. A bevezető fejezetben néhány szóban felvázoljuk a projekt szakmai tartalmát, ezzel mintegy tematikus kontextusba helyezve jelen dokumentumot. 1.1 Célkitűzések A Joint Urban and Aglomeration Network (JUAN) keretében olyan, a határ mindkét oldalán egységes értelmezési mezőt biztosító, komplex kutatási programot kívánunk lebonyolítani, mely egyrészt lehetővé teszi a magyarországi város rehabilitációs programok között történő továbbfejlesztését, másrészt szakmai háttértámogatást nyújt a szerbiai települések integrált szemléletű fejlesztéspolitikájának kialakításához. E hosszútávú célkitűzés szellemében a projekt megvalósítása során törekszünk a tervezési tapasztalatok megosztására, a magyar és szerbiai tervezési gyakorlat közös elemeinek beazonosítására, kifejlesztve egyúttal egy olyan módszertant, mely alapvetően a helyi döntéshozók és szakemberek kezébe ad hatékony tervezési eszközt. Jelen dokumentum, mint a fent leírt tevékenységeket megalapozó tanulmány kísérletet tesz a régióban a Dél-alföldi Operatív Program által finanszírozott projektek keretében lezajlott, vagy éppen zajló városfejlesztési programok átfogó elemzésére. Ennek során egyrészt átfogó célcsoport elemzéssel rávilágítunk a programok tervezése és megvalósítása során kialakult partnerségi mechanizmusok gyengeségeire és erősségeire, másrészt az IVS-ek komparatív elemzésel a kimeneti dokumentumokat is összevetjük, értékeljük. Ezzel nem csupán rögzíteni kívánjuk a fejlesztési projektek aktuális státuszát, de átfogó módon, egységes struktúrában kívánjuk bemutatni a régióban a térségi 7
8 központokban zajló fejlesztési folyamatokat. Alapvető célunk mindezzel egy olyan elemző anyag elkészítése, mely megfelelő hátteret biztosít a as Európai Uniós pénzügyi időszakban tervezett fejlesztések előkészítéséhez. 1.2 Koncepcionális keretek és struktúra definiálása Ahhoz, hogy szakmai javaslatokat fogalmazhassunk meg az integrált városfejlesztési programok továbbfejlesztése, illetve egy új típusú városfejlesztési program struktúra kialakítása kapcsán, mindenekelőtt átfogó képet kell kapnunk az aktuálisan zajló fejlesztésekről. Az átfogó elemzést célszerű oly módon elvégezni, hogy a kapott adatok, információk értelmezhetőek és értékelhetőek legyenek egy új, a as Európai Uniós fejlesztési időszakban meghatározó szemléletmódban is. Az integrált, fenntartható városfejlesztés mint megközelítés mód egységesen kezeli a városok fizikai megújítását célzó intézkedéseket az oktatást, a gazdasági fejlődést, a társadalmi befogadást és a környezetvédelmet elősegítő beavatkozásokat. Ezek a kihívások a demográfiai változásoktól kezdve a gazdasági stagnálás munkahelyteremtésre és társadalmi előrehaladásra gyakorolt következményein át a klímaváltozás hatásáig terjednek. A kihívásokra adott válaszok kiemelkedően fontosak lesznek az Európa 2020 stratégiában felvázolt intelligens, inkluzív és fenntartható társadalom kialakítása szempontjából. A komplex megközelítés különösen indokolt, amennyiben között várhatóan úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment ITI) keretében lesz lehetőség komplex városfejlesztési programok megvalósítására. Az integrált területi beruházás olyan új eszközrendszer, amelynek segítségel összevonhatók azok a források, amelyek a több prioritási tengellyel rendelkező többdimenziós, ágazatokon átívelő működési programok finanszírozásához vehetők igénybe. Célja biztosítani az adott területhez kapcsolódó integrált stratégiák megvalósítását, egyfelől rugalmasságot biztosítva az operatív programok kialakításához, másfelől az egyszerűsített finanszírozás által lehetővé tenni az integrált intézkedések hatékony megvalósítását. Alapvetően top-down megközelítésű eszköz, azaz elsősorban a kormányzati intézményrendszer felől érkező kezdeményezésekre épít, de kapcsolódhatnak hozzá bottom-up akciók is. Végrehajtása részben vagy egészben helyi szintekre delegálható, de az ERFA források városfejlesztésre elhatárolt 5%-os forráshányad használata esetén kötelező a legalább részleges delegálás. 8
9 Alapvető fontosságú az ágazatokat átfogó, integrált fejlesztési stratégia kialakítása, amely az érintett terület fejlesztési szükségleteire irányul. A stratégiát úgy kell kialakítani, hogy az intézkedések a koordinált megvalósítás során létrejött szövetségekre épüljenek. Az ITI mindezekkel együtt ideális eszköz egy adott várostérségben végrehajtott integrált lépések támogatásához, mivel lehetővé teszi az eltérő tematikájú támogatások egyesítését, beleértve az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap által támogatott prioritási tengelyek és működési programok támogatásának egyesítését. Az ITI tárgyát bármilyen földrajzi övezet képezheti, a városkörnyékektől a városi, nagyvárosi, városi-vidéki, körzeti és régióközi szintekig. Akár egy adott régión belüli, hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de különálló földrajzi területek (pl. kis vagy közepes városokból álló hálózatok) esetében is alkalmazható az intézkedések összehangolásának elősegítésére. Az ITI-nek nem szükséges lefednie egy közigazgatási egység teljes területét ezzel összhangban európai területi együttműködések (ETC) keretében is alkalmazható. Az ITI-tervezésű beavatkozásoknak is illeszkednie kell természetesen az alkalmazott OP-k prioritásaihoz. Finanszírozási oldalról az ESZA, ERFA és KA-források bevonását az eszköz egyaránt lehetővé teszi. A kistérségi központok esetében ugyancsak releváns lehet a várost és környezetét egységben kezelő fejlesztési program. A közösségvezérelt helyi fejlesztést (CLLD) az 1991 óta működő LEADER szemléletmódra és annak uniós vidékfejlesztési sikereire épül. Hasznosítási terepét a régiók alatti szintek jelentik, helyi léptékben egészítve ki az egyéb fejlesztési támogatásokat. Célja a helyi közösségek és szervezetek mozgósítása és bevonása, az Európa 2020 stratégia céljainak (intelligens, fenntartható és inkluzív fejlődés) szem előtt tartása mellett. Alapvető alkotóelemei közé tartoznak a LEADER programokból már ismert helyi akciócsoportok (melyeknek a helyi nyilvánosságot és a magánszektor társadalmi-gazdasági érdekeit képviselő személyekből kell állniuk, oly módon, hogy a civil és a magánszektort képviselő partnereknek kell rendelkezniük a döntéshozatal legalább 50 %-ával, és egyetlen érdekcsoport sem rendelkezhet a szavazatok abszolút többségel), valamint a helyi fejlesztési stratégiák. Utóbbiak célja meghatározni, mik a fejlesztési igények és a területi lehetőségek, ismertetni a célkitűzéseket és a stratégia cselekvési tervét. A most zajló programozási ciklushoz képest újdonságnak számít, hogy a közösség által irányított helyi fejlesztésének egységes módszertanát kell majd alkalmazni az összes alap és régió tekintetében; az uniós alapokból származó támogatások egységesek és összehangoltak lesznek; illetve különféle pénzügyi ösztönzők is beépítésre kerülnek. Az utóbbiak közé tartozik, hogy azon operatív programoknál, melyeknél egy teljes prioritási tengely CLLD-eszközökön keresztül 9
10 valósul meg, az ERFA-ESZA részről biztosított maximális finanszírozási arány 10 százalékponttal növekszik. EMVA források esetén ennek maximuma 80-90%, míg az EHA esetében 75%. Az ERFA, az ESZA és az EHA esetében a CLLD választható lehetőséget jelent, az EMVA esetében azonban alkalmazása kötelező. A jelenleg rendelkezésre álló szakmai anyagok alapján egyértelműen látható, hogy között az eredmény orientált fejlesztések kerülnek előtérbe. Ennek megfelelően az egyértelműen rögzített indikátor struktúra, és ezzel párhuzamosan a folyamatos monitoring tevékenység létfontosságú lesz az Európai Uniós források hatékony felhasználásához. Az integrált programok lebonyolításában ugyancsak kiemelt jelentősége lesz a helyi, alulról jövő szerveződéseknek, melyek adott esetben önálló fejlesztési programok megvalósítását menedzselhetik teljes körű, vagy részleges döntési kompetenciákkal. A jelen tanulmányhoz kapcsolódó felmérés célcsoportjait éppen ezért oly módon definiáltuk, hogy azok a fejlesztések előkészítésében, lebonyolításában megjelenő partnerségi hálót teljes egészében lefedjék. Adatlapokkal kerestük így meg a települési fejlesztési dokumentumokat készítő városokat, a munkába bevont szakértőket, illetve a városfejlesztési programokat finanszírozó felhívásokat menedzselő közreműködő szervezetet. A kérdőíves megkereséseken túl a korábban elkészített szakmai dokumentumok komparatív elemzésére is hangsúlyt fektetünk. Terítékre kerülnek így reprezentatív módon a régióra jellemző várostípusokhoz rendelhető integrált városfejlesztési stratégiák (IVS), de erősítve az esélyegyenlőség, mint horizontális fejlesztési elv megjelenését külön kitérünk az antiszegregációs tervek bemutatására, értékelésére is. A települési stratégiai dokumentumok elemzését összehasonlító módszertannal, előzetesen rögzített értékelési alapelvek mentén végezzük el, kiemelt fókusszal a célhierarchiára, az akcióterületek lehatárolására, a szegregáció kérdéskörére, a konkrét fejlesztési projektek eredmény központú vizsgálatára, illetve a város és környezete kapcsolatrendszer elemzésére. 1.3 A projekt rövid bemutatása 2012 nyarán már rendelkezésre állnak azok az Európai Uniós rendelettervezetek, melyek várhatóan meghatározzák a as fejlesztési időszak jogszabályi kereteit. A dokumentumok alapján látható, hogy a kontinens városrégióinak, urbánus központjainak fenntartható fejlesztése kiemelt prioritás lesz a következő ekben. 10
11 Az úgynevezett integrált területi beruházások (Integrated Territorial Investment ITI) keretében nem csupán városfejlesztési, de akár határon átnyúló fejlesztések lebonyolítására is lehetőség nyílik, így ezen komplex fejlesztések megfelelő előkészítése mind Magyarországnak, mind pedig Szerbiának elemi érdeke. Új elem ugyanakkor az is, hogy a városfejlesztési projektek a fenntarthatóság szempontjának érvényesítése mellett immár település és környezete, város és agglomerációja egységes szemléletben való fejlesztésére is lehetőséget nyújtanak. Amint azt korábban is jeleztük, a Joint Urban and Aglomeration Network (JUAN) projekt alapvető célja a városfejlesztési tervezési kompetenciák megerősítése a határ menti térségben. A cél elérése érdekében a szerbiai partnerrel számos közös tevékenység lebonyolítására kerül sor. Projektünk keretében mindkét partner (a Kistérségek Fejlesztéséért Tudományos Egyesület és a Vajdasági Regionális Fejlesztési Ügynökség) megalapozó tanulmányokat készít, melyek összegzik a helyi településfejlesztési tapasztalatokat. Ezekre építve a megalapozó anyagok lényegi elemeit egységes struktúrában kezelő, azokat mintegy szintetizáló összegző tanulmány készül, majd közös tevékenység keretében egy olyan módszertani anyag összeállítására kerül sor, mely alapvetően a projekt által tett módszertani javaslatokat, megállapításokat ülteti át a gyakorlat nyelvére. A módszertan felhasználását a lehető legszélesebb körben szeretnénk biztosítani, így a dokumentumra építve egy képzési programot is kifejlesztünk a JUAN keretén belül. A projekt részeként számos workshop megrendezésére is sor kerül, melyek elsősorban a tapasztalatok átadásának, a közös értelmezési keret kialakításának fórumai lesznek. A projektet konferencia zárja terveink szerint, ahol az eredmények széles kör számára kerülnek bemutatásra. 2. A régió társadalmi-gazdasági helyzetének statisztikai elemzése A megalapozó tanulmány elején célszerű megvizsgálni azt a gazdaságitársadalmi környezetet, amelyben a városfejlesztési programok lebonyolításra kerülnek. Ennek megfelelően részletesen áttekintjük, hogy milyen tendenciák érvényesültek a Dél-alföldi régió, valamint a három megye legfontosabb gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatóinak változásában. 11
12 2.1. A régió gazdasága Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus értékelési fejezetek számára. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk. Bruttó hozzáadott érték ( , ezer millárd Ft) Forrás: KSH TSTAR A fenti ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia remélhetően nem átmeneti jelleggel 2010-től folytatódik, hiszen ebben az ben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot. 12
13 Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Magyarországon, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A regisztrált vállalatok számának alakulása országos szinten folyamatos bővülést mutat. Az ezred első tizedének elején darab vállalkozást rögzítettek Magyarországon, míg ez a szám 2007-ben darab volt. A 12,72%-os bővülés 2008-ban, az őstermelők APEH regisztrációjával emelkedik jelentősen. A működő vállalkozások száma kapcsán kisebb mértékű emelkedő tendenciáról számolhatunk be országos viszonylatban. Amíg 2000-ben darab működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2009-ben már darab ban és 2008-ban láthatunk ugyan egy-egy köztes maximumot ( db, illetve db), de ezeket rendszer szerűen visszaesés követi. Regisztrált és működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régióban, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 13
14 Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat másoló tendencia érvényesül és 2007 között darabról darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól az ismert okok miatt nagyságrenddel nőjön a számuk. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben. Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az tized elején darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re darabra ugrott, sőt 2010-re elérte a darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes csúcsértéket, darab vállalkozást rögzíthettünk. 14
15 Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az tized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a 2009-es érték ( db) az előző ihez képest kissé csökkent és már a 2002 i adatokhoz ( db) közelít. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak Békés megye vállalkozásainak adatai 2000 és 2010 között. Regisztrált vállalkozások száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békésben a regisztrált vállalkozások száma egészen 2005-ig folyamatos bővülést mutat. Az időszak elején regisztrált es szám 5 vel később már , vagyis egy hatodával emelkedett a regisztrált vállalkozások száma után 15
16 kisebb visszaesést láthatunk, hogy azután újra egy dinamikus bővülés induljon nem kis mértékben az őstermelők APEH regisztrációjának köszönhetően. Működő vállalkozások száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A Bács-Kiskun megyei mutatókkal ellentétben Békésben egyértelmű visszaesést mutat a működő vállalkozások számának alakulása re lényegében az tized eleji értéket sikerült elérni úgy, hogy a csúcs a 2002-ben rögzített db vállalkozás volt. A vizsgált időszak végére így közel fele annyi vállalkozás működött Békésben, mint Bács-Kiskunban. Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 16
17 Csongrád megyében, hasonlóan a másik két megyéhez bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően ben darab céget, 2005-ben pedig már darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés következik, hogy 2010-ben már darab regisztrált vállalkozásról számolhassunk be. Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített darab vállalkozás 2005-re már re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől. Miután áttekintettük a vállalkozások adatait regionális és megyei szinten, vizsgáljuk meg hogyan alakul hosszabb időtávon a regisztrált- és működő vállalkozások száma a régió gazdasági-társadalmi fókusz térségeiben, a négy megyei jogú városban. 17
18 Regisztrált és működő vállalkozások száma Kecskeméten, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 2000 és 2009 között Kecskeméten mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások esetében jelentős bővülésről számolhatunk be. A fenti diagramon látható, hogy a városban 2000-ben db regisztrált vállalkozást tartottak számon, míg a működő cégek száma db volt. Előbbiek száma 2009-ig 31,41%-kal bővült, míg az utóbbi kategória esetében némileg alacsonyabb, 16,7%-os növekedésről adhatunk számot. Látnunk kell Kecskemét esetében továbbá, hogy a regisztrált vállalatok esetében 2007-ig folyamatos a növekedés, majd 2008-ban a már ismert okokból kiugró adatok rögzítésére került sor. Regisztrált és működő vállalkozások száma Békéscsabán, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békéscsabán a Kecskeméten látottaktól jelentős mértékben eltérő tendenciákat tapasztalunk. A regisztrált vállalkozások esetében 2007-ig lényegében minimális 18
19 (6%-os) növekedés látható, hogy azután 2008-tól itt is kimagasló értékek jelenjenek meg. Összességében a városban a regisztrált vállalkozások száma 28,83%-kal emelkedett. A működő vállalkozások esetében szemben a Kecskeméten, de összhangban a Békés megyében megfigyelt tendenciákkal csökkenésről számolhatunk be. A vizsgált időszakban a békési megyeszékhelyen a számuk 5088 db-ról 4953 darabra csökkent (2,65%-os csökkenés). Regisztrált és működő vállalkozások száma Hódmezővásárhelyen, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye kisebbik megyei jogú városában Hódmezővásárhelyen felemás képpel szembesülünk. A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között emelkedett (11,39%-kal), a működő vállalkozások száma ugyanakkor hosszabb időtávon szinte stagnált. Míg a referencia időszak első ében 2842 db működő cég volt a városban, addig számuk 2009-ben 2883 darab volt. A növekedés mindösszesen 1,44%. 19
20 Regisztrált és működő vállalkozások száma Szegeden, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Szegeden 2000 és 2009 között darabról darabra nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Ugyanebben az időszakban a működő vállalkozások száma darabról darabra nőtt, vagyis a pozitív irányú változás 8,13%. Ez kismértékben ugyan, de alulmúlja a megyei szinten mért változást (8,68%). A következőkben tekintsük át hogyan alakult a k+f beruházások volumene a Délalföldi régióban és megyéiben 2008 és 2010 között. A Dél-alföldi régió és megyéi K+F adatai ( ) Időszak K+F tevékenység területe (megye) Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft) Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye A legnagyobb értéket mutató 2009-től mind 208, mind 2010 adatai jelentősen elmaradnak. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg 208-ban Bács-Kiskunban 20
21 zajlottak jelentősebb k+f beruházások 1,1 milliárd forint, a teljes regionális volumen 50,87%-a, addig 2009-ben és 2010-ben már Csongrád megyéhez köthető a legmagasabb megyei érték (a regionális szintű volumen 81,44, illetve 74,47%-a). Látható, hogy Békés megye jelentős mértékben elmarad a másik két megyétől k+f beruházás tekintetében, egyedül 2009-ben tudta megelőzni Bács- Kiskun megyét. A következőkben érdemes megvizsgálni hogyan alakultak a as Európai Uniós időszakban kiemelten kezelt ágazat, a turizmus fontosabb mutatói a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban. Elemzésünk a 2000-től 2010-ig tartó időszakra terjed ki. Vizsgálatunk során külön értékeljük a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek, a külföldi vendégek, illetve a vendégéjszakák számát. Kecskemét fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR A vizsgált időszakban Kecskeméten mind a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a külföldi vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma kapcsán csökkenésről számolhatunk be. A vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen mutató 2000-es éréke ( fő) 2010-re főre csökkent (14,21%-os csökkenés), míg a külföldi vendégek esetében ennél nagyobb visszaesésről számolhatunk be, hiszen míg az időszak elején a mérté érték fő volt, addig ez a szám 2010-re főre csökkent. A visszaesés mértéke tehát 38,35%-os. Ha a vendégéjszakák számának alakulását vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy főről főre esett vissza a mutató értéke, ami 15%-os csökkenést jelent. 21
22 Békéscsaba fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békéscsaba esetében a vendégek száma kapcsán jelentős visszaesést tapasztalunk ben még fő vendéget regisztráltak a településen, 2010-ben ez az érték már csak fő volt. A csökkenés jelentős, mintegy 19,65%-os. A külföldi vendégek számának alakulása sem mutat sokkal kedvezőbb képet, hiszen a 6039 fős kezdő értékről az tized végére 3334 főre csökkent a mutató, vagyis a visszaesés mértéke eléri a 40%-ot is (44,79%). A vendégéjszakák száma tekintetében ugyanakkor a békési megyeszékhelyen komoly bővülés érhető tetten ben db, 2010-ben pedig már db vendégéjszakát töltöttek el a településen, ami 22,02%-os növekedést jelent a mutató esetében. Hódmezővásárhely fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR 22
23 Hódmezővásárhely esetében látható, hogy a vendégek száma 2000 és 2010 között jelentős mértékben bővült. Abszolút értékben az mutató természetesen elmarad a három megyeszékhelyen rögzített értéktől, ám a növekedés így is egyértelmű. Míg 2000-ben 5963 fő, addig 2010-ben 8708 fő vendéget rögzítettek a településen. A külföldi vendégek kapcsán sajnos nem ennyire kedvező a kép és 2010 között 13,27%-kal 1717 főről 1945 főre bővült csupán a számuk úgy, hogy a mutató étéke 2006-ban még 2662 fő volt. Hasonló tendencia látszik érvényesülni a vendégéjszakák száma tekintetében is. A vizsgált időszak elején rögzített as érték 2010-re darabra bővül, ám 2007-ben még vendégéjszakát tartottak nyilván Hódmezővásárhelyen. Szeged fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Tekintsük át végül Szeged turisztikai mutatóinak alakulását. A csongrádi megyeszékhelyen 2000-től 2007-ig jelentős bővülés volt tapasztalható a vendégek számát illetően. Ez időszak alatt a mutató értéke főről főre emelkedett, vagyis közel 20%-os (19,35%) volt a bővülés tól azután jelentős visszaesés volt tapasztalható, hogy azután 2010-ben ismét korrigáljon a mutató. A külföldi vendégek száma lényegében 2008-ig folyamatosan emelkedett, főről főre ugrott. Ekkortól azonban csökkenés tapasztalható, így a ben mért érték ( fő) már alulmúlja a 2000-ben mért adatokat ( fő). 23
24 A vendégéjszakák száma tekintetében a 2006-os csúcsértéket követően ( db, 2000 óta 30,45%-os növekedés) folyamatos visszaesés tapasztalható, és a 2010-es korrekció sem tudta biztosítani a 2000-ben mért kiinduló értéket A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói Az infrastrukturális mutatók vizsgálata során külön-külön értékeljük az ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások számának alakulását, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának változását, valamint a háztartási gázfogyasztók számának alakulását. 24
25 A Dél-alföldi régió ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrából látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között folyamatosan bővült a Dél-alföldi régióban. Míg a vizsgált időszak elején darab lakásról számolhatunk be, addig 2010-re már db lakás bekötése történt meg. A bővülés így 7,8%-os. A háztartási gázfogyasztók száma már nagyobb dinamikával bővült, számuk 2000 és 2010 között db-ról db-ra nőtt, vagyis a bővülés 15,06%. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma még jelentősebb mértékben nőtt. Míg a mutató értéke 2000-ben db volt, addig 2010-ben már db ilyen lakásról lehetett számot adni. Összességében a növekedés a 88%-ot is meghaladta. 25
26 Bács-Kiskun megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között darabról darabra emelkedett Bács-Kiskunban. A bővülés mértéke így a regionális növekedés mértékét meghaladóan 8,7%-os volt. A háztartási gázfogyasztók számát illetően hasonló tendenciáról számolhatunk be darabról darabra nőtt a számuk a vizsgált időszakban, a növekedés 16,98%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma a régiós tendenciához hasonlóan ugyancsak jelentős mértékben, a regionális szintű bővülés ütemét is meghaladva 102%-kal bővült. 26
27 Békés megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma darabról darabra nőtt, mely bővülési ütem (7,58%) elmaradt a regionális értéktől. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között darabról darabra nőtt a megyében. A növekedés mértéke (14,98%) közelít a regionális átlaghoz, ám elmarad Bács- Kiskun megye értékétől és 2010 között a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma darabról darabra nőtt, vagyis összhangban a regionális és Bács-kiskun megyei tendenciákkal 100%-os bővülésről számolhatunk be. 27
28 Csongrád megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrádban a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma darabról darabra nőtt. A 6,99%-os növekedés mind a regionális értéktől, mind más megyék adataitól elmarad. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között darabról darabra nőtt, a bővülés így 13,11%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma darabról darabra nőtt, a változás mértéke (70,47%) ugyancsak elmarad a regionális értéktől. 28
29 ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma a Dél-alföldi régióban, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Ha az ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetések számát vizsgáljuk látható, hogy regionális szinten az utóbbi kategória értéke 2009-ben érte el a csúcsot, majd 2010-ben kisebb visszaesés következett be. Összességében 2003 és 2010 között darabról darabra nőtt a számuk, ami 35,25%-os bővülés. Az ISDN előfizetők száma ugyanakkor 2008-ig kisebb kilengésekkel bővült, majd 2008-tól indult csökkenésnek ben igen komoly visszaesést rögzíthetünk, így összességében a csökkenés mértéke meghaladja a 25%-ot. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 29
30 Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, vagyis a bővülés 51%-os, ami jelentősen meghaladja a regionális értéket. Az ISDN vonalak esetében Bács- Kiskunban már 2006-ban megindul a csökkenő tendencia, így 2010-re a megyében már csupán darab előfizetésről számolhatunk be. A csökkenés mértéke 21,99%-os, kis mértékben a régiós érték alatt marad. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Békés megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, a növekedés mértéke így 30%. Ez a Bács-Kiskunban és regionális szinten rögzített értékektől is elmarad. Az ISDN előfizetések száma mely egyébként is igen alacsony volt Békés megyében jelentős mértékben csökkent. Míg 2003-ban 5288 db előfizetést regisztráltak, addig ez a szám ben 3910 darab volt. A 26,05%-os csökkenés meghaladja a regionális értéket is. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 30
31 Csongrád megyében a közötti időszakban darabról darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma. A 26,87%-os növekedés mind a regionális értékhez viszonyítva, mind pedig a másik két megye mutatóihoz képest alacsonynak mondható. Az ISDN előfizetések tekintetében megállapítható, hogy egészen 2008-ig egy bővülési folyamatnak lehetünk tanúi, ekkor azonban a tendencia megtörik és 2010-ben már csupán db előfizetést tartottak számon a megyében A régió demográfiai és foglalkoztatási jellemzői Demográfiai jellemzők A régió demográfiai jellemzői összhangban az általános országos tendenciával kedvezőtlen folyamatokról árulkodnak. Néhány adat összehasonlításából azonban azt láthatjuk, hogy a régió, illetve egyes megyéi demográfiai szempontból egyáltalán nem homogének, jelentős területi különbségek mutatkoznak. Jól megmutatkozik ez többek között az ezer lakosra jutó élveszületések számánál. A Dél-alföldi régióban 2010-ben mindössze 8 élveszületés jutott 1000 lakosra, ami az országos értéktől (9 fő) elmarad. Ugyancsak kedvezőtlenebb a régiós halálozási mutató (13,8) az országosnál (13). Ennek megfelelően a régiós természetes fogyás (-5,8) mértéke is kedvezőtlenebb, mint az országos mutató (-4). A fenti folyamatok eredményeként a Dél-Alföld lakossága öregedik, amit alátámaszt az öregedési index kedvezőtlen változása is ben a regionális öregedési index 127,2 volt, ami ismét kedvezőtlenebb az országos adatnál (114,7). Ráadásul ez a mutató is egyértelműen a kedvezőtlen tendenciákról árulkodik: a régiós öregedési index 2007-ben még 116,3, 2009-ben 123,9 volt. A Dél-alföldi régió népességének változása korcsoportonként, között (fő) Időszak Állandó népességből a 0-17 esek száma (fő) Állandó népességből a esek száma (fő) Állandó népességből a 60-x esek száma (fő)
32 Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett táblázat A korcsoportos adatok egyértelműen árulkodnak regionális szinten a 0-17 es korosztály csökkenéséről, ami a gyermekvállalás fokozatos visszaszorulását és az első gyermekszületés későbbi időpontra tolódását jelzi. A gyermekkorúak aránya a lakosságon belül 2000-ben még 20,12% volt, 2010-ben már csak 17,32%. Ugyancsak csökken a esek száma a régióban: míg a lakosságon belüli számuk 2000-ben még fő volt, 2010-re főre csökkent. Ez százalékosan nem jelent lényegi differenciát a régiós összlakosságon belüli mindenkori arány tekintetében: a korosztálycsoport a vizsgált 10 során mindvégig mintegy 59%-át jelentette a régiós lakosságnak. Ezzel szemben a 60 es és annál idősebb lakosság száma és aránya is megnőtt: míg 2000-ben a lakosság 20,71%-a tartozott ebbe a csoportba, addig 2010-re már 23,46%-uk. Az alábbi ábra 10 távlatában mutatja a régiós népesség változását. A Dél- Alföld lakónépessége között 5,2%-kal csökkent. Ez a népességfogyás jelentősen meghaladja az időszakra jellemző országos mértéket (2,1%). A régió tíz alatt fős veszteséget szenvedett el, amely meghaladja Békéscsaba 2010-es lakónépességét (64 ezer fő). A Dél-alföldi régió lakónépességének változása között (fő) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram 32
33 Hosszabb időtávra kitekintve a fogyás még szembetűnőbb: 1990-ben a régiós lakosság fő volt, ez 1995-re főre esett vissza hez viszonyítva, a fogyás mértéke 2010-re 6,32%-os ( fő). A népességfogyás a régió egyes belső területein jelentős különbségeket mutat, s ez már megyei szinten is megmutatkozik. Míg Csongrád megye 2,0%-os, Bács- Kiskun megye 4,2%-os, Békés megye drasztikus, 9,9%-os népességveszteségen esett át ( fő). Települési szinten is jelentős eltérések mutatkoznak. Egyes térségek és itt hangsúlyosan utalnunk kell a leghátrányosabb helyzetben lő térségekben található településekre igen súlyos népességveszteséget szenvednek el folyamatosan ig a legtöbb dél-alföldi város népessége fogyást mutatott, kivételként lehet megemlíteni Szegedet (2,79%) és Kecskemétet (5,26%), valamint Mórahalmot (9,99%). Az alábbi diagram jól szemlélteti a népesség alakulásában végbemenő tendenciákat egyes települések esetében. A kedvezőtlenebb helyzetű települések esetében a népességfogyás a 10%-os mértéket is meghaladja, így például Bácsalmás, vagy Csongrád esetében is. Népességveszteség, illetve növekedés 2010-ben, a 2000-es népességhez viszonyítva (%) Szeged Makó Csongrád Gyula Békéscsaba Kecskemét Bácsalmás -14,00-12,00-10,00-8,00-6,00-4,00-2,00 0,00 2,00 4,00 6,00 8,00 Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram Érdemes megvizsgálni a természetes népmozgalom, valamint a vándorlás alakulását is a lakónépesség alakulásának tükrében. Ismert tény, hogy a 33
34 gyermekszületések száma alacsony Magyarországon, míg a halálozások száma ezt többnyire meghaladó. Természetes népmozgalom a Dél-alföldi régióban (fő) Dél-Alföld (Bács- Kiskun, Békés, Csongrád) Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram Ábránk tanúsága szerint a természetes fogyás egyértelműen hozzájárul a régió lakosságának csökkenéséhez. Bár a különbség mértéke ente változik, a halálozások száma minden ben jelentősen meghaladja a születésekét régiós szinten. Természetes népmozgalom a régió megyéiben (fő) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram 34
35 Amint látható, a régiót alkotó három megye területén a vizsgált időszakban mindig negatív volt a természetes népmozgalom előjele, azaz, a halálozások száma meghaladta a születésekét. Ez a tény önmagában erősen hozzájárul a népesség folyamatos csökkenéséhez, amit némileg kompenzálhat ideális esetben a vándorlás kedvező alakulása. Természetes népmozgás a régió megyéiben az adott es népesség arányában (%) 0,00-0,10-0, ,30-0,40-0,50-0,60 Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye -0,70-0,80-0,90 Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram A területi szintű különbséget szemlélteti jobban a fenti ábra, amelyen a népesség természetes fogyását az adott es népességhez viszonyítjuk. A Békés megyei fogyás egyértelműen jelentősebb és komoly veszélyeket hordoz magában. Az állandó vándorlásokból, azaz a lakóhely változásból adódó különbözet alkalmas szemléltetni azt, hogy egy adott település, térség mennyire tud vonzó körülményeket teremteni lakosai számára. A Dél-alföldi régió összesített vándorlási különbözete között folyamatosan negatív tartományban van, azaz az elvándorlók száma meghaladja a régióba betelepülőkét. Ábránk a régió és az egyes megyék állandó belföldi vándorlási különbözetét szemlélteti. A diagram tanulmányozása alapján egyértelmű, hogy Békés megye húzza le radikálisan a régió adatait is, bár a vándorlásból egyértelműen hasznot élvező megye nincs a Dél-Alföldön. 35
36 Állandó vándorlási különbözet a Dél-alföldi régióban és megyéiben között Dél-Alföld (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád) Bács-Kiskun megye C Csongrád megye Békés megye Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram Foglalkoztatási helyzet A régió foglalkoztatási helyzete az elmúlt ek során egyértelműen romlott. Ezt számos mutató megfelelően jelzi, ezeket fogjuk elemezni a következők során. A Dél-alföldi régióban 2010-ben 483,1 ezer foglalkoztatott volt. Ez 1,59%-kal kevesebb, mint 2006-ban (490,9 ezer fő), és 2,48%-kal alacsonyabb a 2007-es adatnál (495,4 ezer fő). A gazdasági válság miatt megindult visszaesés 2008 végén már érezhető volt, az végén a régiós foglalkoztatottak száma 489,6 ezer főre csökkent. Foglalkoztatottak száma között a Dél-alföldi régióban (ezer fő) ,9 495,4 489, ,5 483,1 Foglalkoztatott, ezer fő Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram 36
37 Ábránkból látható, hogy között 2007-ben volt a legtöbb foglalkoztatott a régióban, ben jelentős visszaesés történt, majd 2010-ben javulás következett be. A munkanélküliségi ráta alakulása is jól tükrözi a folyamatot: ben nem érte el a 8%-ot, 2008 végére már a 9%-hoz közelített, ben pedig egyaránt 10,6%-on állt, azaz stagnált. A munkanélküliségi ráta változása a Dél-alföldi régióban, között (%) ,8 7,9 8,7 10,6 10,6 6 Munkanélküliségi ráta Forrás: KSH Jól nyomon követhető ez a változás a nyilvántartott álláskeresők számának alakulásán. Országos viszonylatban a 2000-es adathoz képest ( fő) 2010-re 58,77%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma ( főre). A Dél-alföldi régió adatai némileg kedvezőbbek: a változás 56,98%-os, így ben fő volt nyilvántartott álláskereső a régióban. A változások a három megyét nem egyformán érintették. A legkedvezőtlenebb folyamatok Bács-Kiskun megyében mentek végbe, itt az időszakon belül 65,85%-kal, Békésben 53,59%-kal, míg Csongrád megyében 48,75%-kal emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma. Az alábbi ábra szemlélteti a fenti folyamatot, párhuzamosan ábrázolva a régió három megyéjében lezajlott folyamatokat. Láthatjuk, hogy 2010-re szerénynek mondható pozitív változás történt az álláskeresők tekintetében. A diagramvonalak emelkedésének meredeksége ben jól szemlélteti, hogy Bács-Kiskun megye szenvedte meg legjobban a gazdasági válságból adódó veszteségeket. 37
38 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben között (fő) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram A 180 napnál tovább nyilvántartott álláskeresők száma is jelentősen emelkedett, mutatva, hogy a munkaerőpiacról kiszorulók jelentős része hosszú időn keresztül nem tud visszatérni újra a munkával rendelkezők közé. A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régió megyéiben között (fő) Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Forrás: KSH T-STAR adatok alapján szerkesztett diagram 38
39 A tartósan munka nélkül maradók száma és aránya is Bács-Kiskun megyében emelkedett meg a legjobban a vizsgált időszakban. Fontos kiemelni, hogy a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma mindhárom megyében nagyobb arányban emelkedett, mint az álláskeresők száma. Bács-Kiskun megyében ez azt jelenti, hogy a 2000-es főről 2010-re főre emelkedett a 180 napnál hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma, a változás mértéke 84,84%-os. Békés megyében az emelkedés 65,51%, Csongrád megye esetében pedig 52,28%-os. A települési szinten vizsgált különbségek jól mutatják a régión belüli jelentős különbségeket. Igen kedvezőtlen folyamatok mentek végbe között a nyilvántartott álláskeresők száma tekintetében az időszakban, többek között Kiskunhalason (2,63-szoros emelkedés), Jánoshalmán (2,4-szeres emelkedés), Bácsalmáson (1,82-szeres emelkedés). A megyeszékhelyek közül Békéscsaba a legnagyobb vesztes (2,05-szeres emelkedés), míg Kecskeméten 1,52-szeresére, Szegeden pedig 1,33-szorosára emelkedett a nyilvántartott álláskeresők száma A régió megyéinek forrás abszorpciós mutatói A következőkben összehasonlító elemzés keretében vizsgáljuk meg először a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye forrás abszorpciós mutatóit, különös tekintettel a benyújtott, támogatott és leszerződött projektek darabszámára. Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói I. Forrás: saját szerkesztés 39
40 A fenti ábrából látható, hogy a vizsgált időszakban összesen beérkezett 2611 db pályázatból 1004 darab (38,45%) érkezett Bács-Kiskun megyéből, 749 darab (28,68%) Békésből és 858 darab pályázat Csongrádból. Az összes támogatott pályázat (1204 darab) 37,54%-a (452 darab) Bács-Kiskun megyéhez köthető, míg 25,66% (309 darab) Békés megyéhez, 36,79% (443 darab) Csongrád megyéhez. Ha megvizsgáljuk, hogy a benyújtott pályázatok hány százalékát támogatták a bíráló bizottságok azt látjuk, hogy Bács-Kiskun megye esetében ez az arány 45,01%, Békés megye esetében 41,25%, míg Csongrád megye esetében 51,63%. A nyertes projektek darabszámát tekintve tehát Csongrád megye Békés megyénél mintegy 10%-kal, Bács-Kiskun megyénél pedig mintegy 6,6%-kal eredményesebben pályázott a vizsgált időszakban. Az eddig szerződéssel rendelkező 1017 darab pályázat 36,08%-a (367 darab) köthető Bács-kiskun megyei megvalósítási helyszínhez, 26,45%-a (269 darab) Békés megyében valósul meg, míg 37,46%-a Csongrád megyében kerül megvalósításra. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan oszlott meg 2007 és 2012 áprilisa között a beérkezett-, támogatott-, valamint leszerződött pályázatok száma Bácskiskun megyében a DAOP prioritásai között. Ahogy láttuk, Bács-kiskun megye megvalósítási helyszínnel mindösszesen 1004 darab pályázatot nyújtottak be a projektgazdák. Bács-Kiskun megye összesített forrásabszorpciós mutatói I. Forrás: saját szerkesztés 40
KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT TERÜLETI BEFEKTETÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013 decemberében
RészletesebbenMegalapozó tanulmány
Két ország, egy cél, közös siker! Megalapozó tanulmány a térségi projektfejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatok felmérése és összegzése céljából Towards an Effective Regional Resource Allocation
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenAZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI
AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI Területileg integrált beruházások és Közösségvezérelt helyi fejlesztés a 2014-20-as programozási időszakban Zsolt SZOKOLAI H.1 Inclusive growth, Urban
RészletesebbenEGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenProjekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.
Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség
RészletesebbenAz integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre
Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján - 2014-2020 különös tekintettel az ITI eszközre A diák Nicholas Martyn, a DG Regio főigazgatóhelyettesének 2012. március
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)
RészletesebbenAz Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar
Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika
RészletesebbenKÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS HORVÁTH CSILLA OSZTÁLYVEZETŐ NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG STRATÉGIAI TERVEZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI
RészletesebbenMunkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
Részletesebbenas uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető
2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott
RészletesebbenBKM KH NSzSz Halálozási mutatók Bács-Kiskun megyében és a megye járásaiban 2007-2011
BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE HALÁLOZÁSI MUTATÓK BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN ÉS A MEGYE JÁRÁSAIBAN 2007-2011 A Halálozási Mutatók Információs Rendszere (HaMIR) adatai
Részletesebbendr. Szaló Péter 2014.11.28.
Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között
RészletesebbenA turizmus szerepe a Mátravidéken
gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek
RészletesebbenFelkészülés a as EU-s tervezési időszakra
Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő Tartalom A 2014-2020-as
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenSzeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája
Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált
RészletesebbenKözösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben
Bikal, 2013. október 18. Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben Péti Márton NTH 2013. Október 28. Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) tervezése A TOP tervezés folyamata
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenHogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium
Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTowards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA)
Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) A projekt szakmai felépítése, tevékenységei és módszertana Szakmai tevékenységek: projekttalálkozók lebonyolítása, megalapozó tanulmányok elkészítése
RészletesebbenDemográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 02 207700/1120, Fax.: +4 02 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Demográfiai mutatók
RészletesebbenA vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében
A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési
RészletesebbenMit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között
Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép
A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenFókuszban a megyék I. negyedév Térségi összehasonlítás
Fókuszban a megyék 2017. I. negyedév Térségi összehasonlítás 2017 I. negyedévében Magyarországon 22 072 gyermek született, és 38 589 személy hunyt el. Az élveszületések száma 1,7%-kal csökkent, a halálozásoké
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenGazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban
HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat
RészletesebbenINTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE
INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...
RészletesebbenKOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT
KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az EU kohéziós politikájának következő, 2014 és 2020 közötti időszakával kapcsolatos új szabályokat és jogszabályokat 2013
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenTerület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések
RészletesebbenA Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése
A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Összefoglaló Készítette: Tapasztó Dénes
RészletesebbenMagyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.
Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
Részletesebben0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés
0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként
RészletesebbenDr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó. 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc Szeptember 4.
Dr. Szaló Péter Belügyminisztérium szakmai főtanácsadó 53. Közgazdász Vándorgyűlés Miskolc 2015. Szeptember 4. A Lipcsei Charta Az integrált városfejlesztés szorgalmazása A Toledói deklaráció Harc a városfejlesztés
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenPARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.
PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY 2017. ÁPRILIS 10. MI A PAKTUM? A helyi gazdaság és foglalkoztatás fejlesztésében érdekelt szervezetek partnerségi alapú együttműködése a térség munkaerő-piaci helyzetének javítása
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenTrend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről
Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2011 évi teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint 2011-ben világviszonylatban Ausztrália & Óceánia, Délkelet- Ázsia és Dél-Amerika szállodái
RészletesebbenDél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai
Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető
RészletesebbenA nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben
A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...
RészletesebbenA Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat
A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat.. MNVH. megyei területi felelős 2015. szeptember Az MNVH célja, feladatai Az MNVH célja: Az MNVH feladata a vidékfejlesztésben érdekelt összes szereplő együttműködési hálózatba
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május
Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.
RészletesebbenA határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére
Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenAz integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu
Az integrált tervezés alkalmazhatóságának kérdései területi szinten Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 2 Előtérbe került az integrált szemléletmód? Közösségi szabályozás: a KSK (közösségi stratégiai keret)
RészletesebbenTERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS
TERÜLETI INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS ATTRAKTIVITÁS Nagy András PhD Lechner Nonprofit Kft. http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/attractive-danube Project co-founded by European Union funds (ERDF,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...
RészletesebbenHátrányos helyzetű járások és települések. Urbánné Malomsoki Mónika
Hátrányos helyzetű járások és települések Urbánné Malomsoki Mónika Jogi szabályozás Felhatalmazás alapja: 1996. évi XXI. Törvény a területfejlesztésről és területrendezésről 290/2014. Kormányrendelet a
RészletesebbenGazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai
Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei
RészletesebbenProposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 12.3.2013 COM(2013) 146 final 2011/0276 (COD) Proposal for a A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai
RészletesebbenMAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI
MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Dr. Dancsó József Magyar Államkincstár TARTALOM Az Operatív Programok, és a Területi és Településfejlesztési
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenMunkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenRegulation (EC) No. 1080/2006
Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenA foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)
A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében) Dr. Simon Attila István Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiacért Felelős Helyettes Államtitkár Székesfehérvár, 2017. január 31.
RészletesebbenA Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában
A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi
RészletesebbenTOP- CLLD Dr. Loncsár Krisztina. Miniszterelnökség Május 10. Május 14. Kecskemét, Balatonfüred
TOP- CLLD 2016-2020 Dr. Loncsár Krisztina Miniszterelnökség 2016. Május 10. Május 14. Kecskemét, Balatonfüred A CLLD eszköz helye és szerepe a térségfejlesztésben legfontosabb speciális szabályai Eredete:
RészletesebbenAz Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban
dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra
RészletesebbenBékés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa
Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye
RészletesebbenHelyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.
Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program
RészletesebbenTartalom. Területi integrációs eszközök Új területi integrációs eszközök a as programozási időszakban
Területi integrációs eszközök 2014-2020 Farkas Sára referens Területfejlesztési Tervezési Főosztály Tervezéskoordinációért Felelős Államtitkárság 2013. Augusztus 30. Tartalom 1) Új területi integrációs
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.
RészletesebbenINTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra
INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet
RészletesebbenÚjdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén
Újdonságok a területfejlesztés és a 2014-2020-as időszak előkészítése területén Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Szakmai workshop Szeged, 2013. január 18. Tóth Róbert, fejlesztési
RészletesebbenTóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
RészletesebbenMunkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu
RészletesebbenHelyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban
Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA
AZ EURÓPAI UNIÓ KOHÉZIÓS POLITIKÁJÁNAK HATÁSA A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEK ALAKULÁSÁRA Zsúgyel János egyetemi adjunktus Európa Gazdaságtana Intézet Az Európai Unió regionális politikájának történeti
RészletesebbenMTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása
MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan
RészletesebbenVersenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából
Versenyképtelen vidék? Térségtípusok a versenyképesség aspektusából Pénzes János, PhD egyetemi adjunktus A vidékfejlesztés jelene és jövője műhelykonferencia Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár,
RészletesebbenA Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű
RészletesebbenDél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12
2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1
Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. augusztus TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3
Központi Statisztikai Hivatal Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/3 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás...
RészletesebbenStatisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4
2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...
RészletesebbenA területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében
A területi tervezés megújításának szempontjai a 2014-2020 időszakra szóló kohéziós politika tükrében Kajdi Ákos XVII. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2011. október 27., Pécs Kohéziós politika területi
RészletesebbenTOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA
A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. július TOVÁBB CSÖKKENT AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE ÉS ARÁNYA
RészletesebbenÖsszességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?
Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 2016. évi fogyasztói vizsgálat eredményei Elosztói szolgáltatások és vállalat specifikus kérdések ÉSZAKI és DÉLI régió A hat magyarországi földgázelosztó társaság fogyasztói
RészletesebbenFarkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.
Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április
1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi
RészletesebbenTERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Szegedi Igazgatósága TERHESSÉGMEGSZAKÍTÁSOK A DÉL-ALFÖLDÖN Szeged, 2005. november 7. Központi Statisztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága, 2005 ISBN 963 215 872 5 Igazgató:
Részletesebben