A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése"

Átírás

1 HUSRB/1203/213/151 CODEX Coordinated Development and Knowledge Exchange on Spatial Planning Methodology A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Készítette: Tapasztó Dénes szakmai vezető (Szegedi Tudományegyetem) Tóth Róbert fejlesztési szakértő (Szegedi Tudományegyetem) Tapasztó Ildikó Éva projektvezető (Szegedi Tudományegyetem) 2013.

2 Tartalom Bevezetés A programterület átfogó gazdasági és társadalmi helyzetelemzése A programterület főbb gazdasági mutatói Kutatás-fejlesztés és innováció a Dél-Alföldön A programterület fontosabb turisztikai mutatói A programterület fontosabb társadalmi mutatói Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdaságitársadalmi mutatói A as fejlesztési időszak területi tervezési dokumentumainak koherencia vizsgálata EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Nemzeti Fejlesztés A releváns megyei területfejlesztési koncepciók Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Csongrád-Megye Területfejlesztési Koncepciója A pénzügyi előrehaladás regionális elemzése a as fejlesztési időszak Európai Uniós forrásaihoz kapcsolódóan A rendelkezésre álló források felhasználásának ütemezése A rendelkezésre álló pénzügyi források tematikus elemzése Gazdaságfejlesztés és turisztika Infrastruktúrafejlesztés A támogatott pályázatok részére megítélt források területi alapú elemzése Gazdaságfejlesztés és turisztika Infrastruktúrafejlesztés Támogatott pályázatok részére megítélt források a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben A benyújtott és támogatott pályázatok mennyiségének területi alapú elemzése Gazdaságfejlesztés, turisztika és infrastruktúrafejlesztés Támogatott pályázatok száma a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben A területi kohézió elvének érvényesülése A területi kohézió szempontjainak megjelenése az operatív programban A területi kohézió elveinek megjelenése a helyzetértékelésben A területi kohézió elveinek megjelenése a stratégiai fejezetben A területi kohézió elveinek megjelenése a prioritási tengelyek esetében A területi kohézió elveinek megjelenése az indikátor struktúrában A területi kohézió szempontjainak megjelenése a pályázati felhívásokban Gazdaságfejlesztés és turisztika Infrastruktúrafejlesztés A határ menti kapcsolatok vizsgálata az elmaradott térségekben

3 6.1. Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program A magyar-szerb projektek tematikus elemzése Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése Tematikus fókusz területek az EU 2020 célkitűzések alapján Tematikus fókuszterületek a as projektek tematikus jellemzői alapján Ajánlások megfogalmazása a as programozási időszak tervezésének vonatkozásában A programozási folyamat szereplőire vonatkozó ajánlások A programozás helyi koordinációs kereteire vonatkozó ajánlások Irodalomjegyzék

4 Bevezetés 2013-ban Magyarországon a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal koordináló tevékenysége mellett nagy erőkkel folyik az operatív programok kidolgozása. A jogszabályi keretek kialakításra kerültek annak érdekében, hogy megfelelő szakmai szintű tervezés előzze meg a as Európai Uniós programozási időszakra való felkészülést december 17-én jelent meg a Magyar Kormány 1600/2012-es számú határozata. A dokumentum lényegi előrelépéseket irányoz elő a as időszakra történő előkészületek kapcsán. Egyrészről rögzíti a legfontosabb határidőket a partnerségi megállapodás és az operatív programok első verzióinak elkészítésével kapcsolatban, illetve rögzíti, hogy az operatív programokhoz kapcsolódó irányító hatósági funkciók a szakminisztériumokhoz fognak kerülni. Ugyancsak e rendelet hangsúlyozza a megyék kiemelt szerepét a területfejlesztési források megtervezésében. Még 2012 végén elkészült, és az év végén társadalmi egyeztetésre került az Országos Fejlesztési Koncepciós és Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK). A dokumentum hangsúlyozza, hogy az országon belül igen jelentős területi különbségek vannak fejlettségi szempontból. A területi különbségek fő törésvonalai a fejlett és leszakadó térségek, a nagyvárosok és kistelepülések között húzódnak ( ). A leghátrányosabb helyzetű kistérségek körét a 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet határozta meg. Rögzíthető tehát, hogy között Magyarország kiemelt célként kezeli majd a területi felzárkóztatást, és ennek megfelelően a Területi- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) komoly forrásokat allokál a leszakadó, kedvezőtlen társadalmi-gazdasági mutatókkal rendelkező térségek felzárkóztatására. A CODEX projekt keretében elkészülő elemző tanulmányban e felismerés alapján kívánjuk megvizsgálni a programterület gazdasági-társadalmi mutatóit külön 4

5 kiemelve az érintett LHH kistérségek adatait. Természetesen kitérünk a as fejlesztési dokumentumok vizsgálatára is, hangsúlyos szempontként vizsgálva a területi felzárkóztatás kérdését. Tanulmányunk egyértelműen hangsúlyos fejezetei az elmúlt időszak forrás abszorpciós mutatóit vizsgáló részek, ahol megyei és kistérségi adatokat vetünk össze területi és tematikus aspektusból is vizsgálva a forrás felhasználási képességet. Az elemző fejezeteket követően ajánlások megfogalmazására kerül sor, mely a as tervezési időszakra való felkészülésben kívánja a szakértőket orientálni. 5

6 1. A programterület átfogó gazdasági és társadalmi helyzetelemzése Az alábbi fejezet a Központi Statisztikai Hivatal online elérhető T-STAR adatbázisának adatain, illetve azok elemzésén alapul. Az adatbázis alapvetően 2000 és 2011 közötti, települési, kistérségi, megyei és regionális szintű adatbázist tartalmaz. Az analízisek során e fejezetben országos, regionális és megyei adatokat vetettünk össze. Célunk az elmúlt években kirajzolódó tendenciák, gazdasági és társadalmi folyamatok feltérképezése volt. Az fejezetek nem térnek ki a programterület LHH kistérségeinek elemzésére, ezzel egy külön alfejezet foglalkozik (1.5). Amint az adatokból és diagramokból is látszani fog, nem minden esetben álltak rendelkezésre a teljes időszakra vonatkozóan az elemzésre kerülő adatok. Munkánk során mindig az elérhető teljes adatbázist felhasználtuk, a lehető legteljesebb körű szemléltetés érdekében A programterület főbb gazdasági mutatói Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus fejezetek számára. A következőkben vizsgáljuk meg, hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk. Az alábbi ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as év az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia remélhetően nem átmeneti jelleggel 2010-től folytatódik, hiszen ebben az évben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot. 6

7 Bruttó hozzáadott érték Magyarországon ( , ezer milliárd Ft) Forrás: KSH-TSTAR Bruttó hozzáadott érték a Dél-alföldön ( , milliárd Ft) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrán jól látható, hogy a Dél-alföld GDP-hez való hozzájárulása a 2000-es években jelentősen bővült, hiszen az érték 2000 és 2008 között közel duplájára nőtt. A 2008-as csúcsot követve ugyanakkor jelentős mértékben visszaesett a volumen, noha 2010-ben egy kisebb pozitív irányú korrekcióra összhangban az országos tendenciákkal sor került. 7

8 Nyilvántartott álláskeresők száma Magyarországon ( , fő) Forrás: KSH-TSTAR Ha a nyilvántartott álláskeresők számát vizsgáljuk, látható hogy 2001-ben fővel érte el a vizsgált időszak minimumát, míg eddigi információin alapján 2009-ben fővel tetőzött a mutató értéke ben már kismértékű csökkenést rögzítettek a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisában, mely tendencia 2011-ben is folytatódott. Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása a Dél-Alföldön, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk 8

9 látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat másoló tendencia érvényesül és 2007 között darabról darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól nagyságrenddel nőjön a számuk. A bővülési tendencia egészen 2010-ig folytatódik, amikor regisztrált vállalkozást tartottak számon a régióban. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban. A vizsgált időszak végén a tendencia ismételten fordul és enyhe növekedéssel 2010-ben db működő vállalkozásról lehet beszámolni a régióban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben. Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az évtized elején darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re darabra ugrott, sőt re elérte a darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes 9

10 csúcsértéket, darab vállalkozást rögzíthettünk. Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az évtized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a mutató 2009-es értéke ( db) az előző évihez képest kissé csökkent és már a 2002 évi adatokhoz ( db) közelített. E tendenciában 2010-ben azután kismértékű változással trendforduló következett be ( db) Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR 10

11 Csongrád megyében, hasonlóan a másik két megyéhez bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően ben darab céget, 2005-ben pedig már darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés következik, hogy 2010-ben már darab regisztrált vállalkozásról számolhassunk be. Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített darab vállalkozás 2005-re már re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől ben hasonlóan a többi megyéhez bővülés volt tapasztalható a működő vállalkozások száma tekintetében, ám a folyamat egészét nagy mértékben ez a tény sem befolyásolta. 11

12 1.2. Kutatás-fejlesztés és innováció a Dél-Alföldön A Dél-Alföldön 2009-ben 358 egység foglalkozott kutatás-fejlesztéssel, számuk régiós szinten az országos átlagot meghaladóan, 27 %-kal emelkedett évhez képest. A kutatófejlesztő helyek számának növekedése az öt év alatt a régió megyéiben igen eltérő, 1 és 39% között szóródott. Csongrád megyében átlagot meghaladó, Békés megyében közelítette, Bács-Kiskun megyében viszont jóval átlag alatti volt. A K+F tevékenység a Dél-Alföldön Csongrád megyére (főként Szegedre) összpontosul, ahol ben a régió kutatóhelyeinek több mint 70%-a, 257 kutatóhely működött, országos viszonylatban ennél több csak a fővárosban volt. A dél-alföldi régió kutatóhelyein 2009-ben fő végzett teljes munkaidejében vagy annak egy részében K+F tevékenységet, 1,7%-kal többen, mint 2004-ben. A régió megyéi közül a létszám több mint háromnegyedét Csongrád megye, közel egyötödét Bács-Kiskun és alig 6%-át Békés megye kutatóhelyein foglalkoztatták. A tényleges létszámnál jobban tükrözi a K+F tevékenység humánerőforrás-felhasználását a teljes munkaidőre átszámított létszám, mely az összes munkaidőből a kutató-fejlesztő munkára fordított idő alapján veszi figyelembe a K+F munkakörben dolgozókat ben a Dél-Alföldön a teljes munkaidejű dolgozóra átszámított létszám fő volt, 45,7%-kal több mint 2004-ben. Dél-Alföldön a évi adatok alapján a K+F ráfordítások az országostól kissé elmaradva a GDP 1%-át tették ki. A régió megyéi közül Csongrádban a legkedvezőbb (1,9%) ez az arány, míg Békésben a legalacsonyabb (0,3%). Csongrád megye gazdasági erejéhez képest az ország legtöbb megyéjénél többet áldoz kutatás-fejlesztésre. A megyéket tekintve ezen a téren egyedül Hajdú- Bihar előzi meg. A régió másik két megyéje közül Bács-Kiskun a hoz képest kettővel hátrébb került, Békés megye pedig a 16. az országos Budapesttel kiegészült rangsorban ben országosan 3000 kutatóhelyen (2009: db; 2010: db) fő K+F 12

13 foglalkoztatottról lehetett beszámolni, közülük kutató, fejlesztő fő volt. Természetesen a Központi Statisztikai Hivatal adatai egyértelmű budapesti fölényt mutatnak minden téren, hiszen a K+F-foglalkoztatottak 53,4%-a, a kutató, fejlesztő szakemberek 56,4%-a tevékenykedett itt. Ki kell emelni ugyanakkor, hogy a Dél-Alföldön Budapest után országos viszonylatban a második legtöbb, 165 darab vállalkozási kutató-fejlesztő hely működött 2011-ben. A Dél-Alföldön az összes K+F foglalkoztatott 11%-a (6.086 fő tevékenykedett), közülük fő (az összes 9,6%-a) volt kutató, fejlesztő. A dél-alföldi K+F foglalkoztatottak közül fő Csongrád megyében, fő Bács-Kiskunban, míg 339 fő Békés megyében dolgozott fő kutató, fejlesztő dolgozott ugyanekkor Csongrád megyében, míg ez a létszám Bács-Kiskunban 720 fő, Békésben 198 fő volt ben a KSH adatai alapján a gyógyszeriparban mindösszesen fő volt országosan a K+F foglalkoztatottak tényleges létszáma, a mi az összes feldolgozó-iparban működő kutatóhely 24,6%-át jelentette. Ugyanebben az évben az ágazat K+F ráfordítása elérte a ,8 millió forintot, mely a feldolgozó-ipar egészének 42,5%-át tette ki. Ezen összegen belül a K+F beruházás 7.629,7 millió forint volt, ami a feldolgozóipari ágazat teljes volumenének 46,8%-át tette ki. A kutató-fejlesztő helyek K+F-ráfordításait vizsgálva azt látjuk, hogy 2011-ben a Dél-Alföldön 3.026,8 millió forint értékben történt K+F beruházás, a K+F ráfordítás értéke pedig elérte a millió forintot. Előbbi az országos érték 7,99%-a, míg utóbbi 7,62%-a. A kutató-fejlesztő helyek tudományági besorolása alapján Dél-Dunántúl és Észak-Magyország kivételével az alapkutatásokra fordított költségek legnagyobb hányada, 36 46%-a a természettudományokhoz kötődött. Az alapkutatásokra felhasznált összegek országos szinten ötöde szolgált orvostudományi fejlesztéseket, a régiók közül Dél-Dunántúlon, valamint Észak- és Dél-Alföldön képviselt jelentősebb, közel hattizedes, illetve háromtizedes súlyt. A témák költségeinek 17%-át társadalomtudományi kutatásokra számolták el, a tudományág Közép-Magyarországon, valamint Észak-Magyarországon az átlagosnál nagyobb szereppel bírt. Az alkalmazott kutatások, valamint a kísérleti fejlesztések tekintetében a műszaki tudományok jelentősége kimagaslónak tekinthető, a költségek átlagosan 54, valamint 72%-át jelentette. Ez 13

14 alól Dél-Dunántúl és Dél-Alföld jelentett kivételt. A dél-dunántúli régióban az alkalmazott kutatások között szintén a műszaki tudományokra számolták el a legtöbb költséget, emellett azonban az agrártudományok szerepe is jelentős, a kísérleti fejlesztések között pedig az utóbbi tudományág szerepe a nagyobb. Dél-Alföldön a műszaki tudományok a kísérleti fejlesztések között relatíve kisebb hányadot képviseltek, ugyanis e térségben a természet-, az orvos- és az agrártudományokra felhasznált költségek aránya számottevően meghaladta az átlagost A programterület fontosabb turisztikai mutatói A turizmus 2012-es teljesítményéről készített KSH jelentés szerint 2012-ben 533 ezer turista, vagyis az ez évben Magyarországra látogató külföldiek 5,1%-a jutott el a Dél-Alföldre. Ezzel a régió hazánk 10 turisztikai régiója közül a hetedik helyen áll. Ahhoz azonban, hogy átfogó képet kapjunk a szektor helyzetéről, látnunk kell, hogy az elmúlt években milyen folyamatok zajlottak az ágazatban. Az alábbiakban regionális és megyei mutatók idősoros elemzését végezzük el. A Dél-alföldi régió fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR A régió látogatottsági mutatói kapcsán a folyamatosan növekvő tendencia egyértelműen rögzíthető a vizsgált időszakban. Láthatjuk, hogy a vendégéjszakák száma a 2000-es kiinduló értékhez képest 2011-re mintegy vendégéjjel bővült (27,56%), míg a vendégek 14

15 számában hasonló mértékű növekedést állapíthatunk meg, amennyiben a 389 ezer fős bázishoz képest 2011-re 486 ezer feletti vendégszám volt rögzíthető (24,96%-os növekedés). Bács-Kiskun megye fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megye esetében a regionális szinten már bemutatott folyamatok ismétlődnek, vagyis a es időszakra jellemző kisebb mértékű visszaesést követően ismét növekedési pályára álltak a vizsgált mutatók. Ezzel együtt a vendégéjszakák számában 2000 és 2011 között mintegy 19,87%-os, a regionális bővülési mértéket alul múló növekedés volt rögzíthető, míg a vendégek számában 20,16%-os ugyancsak a regionális növekedési ütemet el nem érő bővülést tapasztalunk. Csongrád megye fontosabb turisztikai mutatói ( ) Forrás: KSH-TSTAR 15

16 Csongrád megye esetében a két turisztikai mutató végértékei ugyancsak jelentős növekedést mutatnak, ugyanakkor a vizsgált időszakban jelentősebb szélső értékekkel nagyobb ingadozás volt tapasztalható mind a vendégéjszakák, mind pedig a vendégek számának alakulásában. A 2000 és 2011 közötti időszakban így az előbbi indikátor esetében 29,5%-os, míg az utóbbi esetében 18,37%-os mind a regionális, mind pedig a Bács-Kiskun megyei növekedési ütemet alulmúló bővülést rögzített a KSH adatbázisa A programterület fontosabb társadalmi mutatói Demográfiai folyamatok Magyarországon lakosság száma 1981 óta folyamatosan csökken, egyre növekvő mértékben. A 2000 évi 10,2 millió főről 2011-re országunk lakossága 9,95 milliósra esett vissza, a csökkenés 2,38%-os, abszolút értékben kifejezve 242 ezer fő, ami meghaladja egy Debrecen méretű város teljes lakosságát. A népesség csökkenése az ország jelentősebb területén jellemző folyamat, azonban a csökkenés mértéke nagyon különböző lehet. Egyes hátrányosabb helyzetű térségekben (régiókban, megyékben, kistérségekben) kiugróan magas is lehet országos összehasonlításban. A lakónépesség változása a Dél-alföldi régió területén ( ) Forrás: KSH-TSTAR 16

17 A regionális adatok, a vizsgált időszakra vonatkozóan, az országosnál jelentősebb mértékű, közel 6%-os (5,86%-os) népességcsökkenésről tanúskodnak. A fogyás 2000 és 2011 között szinte lineáris folyamatként követhető, a lakosság tehát regionális szinten egyenletesen fogyatkozik a Dél-Alföldön. A lakónépesség változása Bács-Kiskun megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR Hasonlóan egyenletesnek mondható, azonban a régiósnál szerényebb mértékű a Bács-Kiskun megyében megfigyelhető demográfia folyamat. Ebben a megyében 2000 és 2011 között közel 548 ezer főről 522 ezer főre csökkent a lakónépesség, ami 4,68%-os visszaesést jelent, ami még mindig a duplája az országos értéknek. Csongrád megyében árnyaltabb és összetettebb a népesség változása a tanulmányozott időszakban. 17

18 A lakónépesség változása Csongrád megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrából láthatjuk, hogy a 2000 és 2005 között tapasztalható népességvesztést követően ben emelkedett a megye lakosainak száma, ezt követően egy lassú, majd re felgyorsuló népességcsökkenést figyelhetünk meg. Összességében ebben az időszakban Csongrád megye lakónépessége 2,58%-kal esett vissza, ami csak kis mértékben haladja meg az országos szinten tapasztalt szintet. A fenti értékek egyben azt is mutatják figyelembe véve, hogy a két megye népességcsökkenése alatta marad a regionális szintnek hogy a régiót alkotó harmadik megye sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van a népességfogyás tekintetében. A KSH adatai szerint Békés megye, melynek lakossága 2000-ben még 401 ezer fő volt, 2011-ben viszont már csak 357 ezer fő, az időszakban lakossága 10,99%-át vesztette el, ami kiemelkedően magas értéknek mondható országos viszonylatban is. Természetes népmozgalom A népességcsökkenés hátterében alapvetően két folyamat húzódik meg: a természetes fogyás és az elvándorlás. A magyarországi természetes fogyás okai között hangsúlyozni kell a társadalom 18

19 öregedését, a kedvezőtlen halálozási tényezőket, a tartósan reprodukció alatti termékenységet, a csökkenő házasságkötési kedvet is és 2011 között minden évben mintegy rel kevesebb gyermek születik Magyarországon, mint amennyi haláleset történik. Bár az értékek évről évre változnak, a tendencia 2011-ig kedvezőtlen: a 2003-as fős értéket követően a 2011-es fős különbözet a legnagyobb. A természetes népmozgalom alakulása a Dél-alföldi régióban és Bács-Kiskun megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrán a piros vonal jelzi a Bács-Kiskun megyei és kék a regionális értékeket. Az évente ingadozó értékek mellett is látszik, hogy az utolsó 3 vizsgált év romló tendenciát hordoz és az is megfigyelhető, hogy a 2011-es értékek e 12 év tükrében is nagyon kedvezőtlenek. Fontos kiemelni, hogy alapvetően nem a halálozási adatok romlottak: regionális és megyei szinten e téren némi javulást tapasztalhatunk az időszakban. 19

20 Az élveszületések számának alakulása Bács-Kiskun megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR Az élveszületések száma lásd fenti ábránkat azonban ezt a javulást negatív értelemben kompenzálja, így továbbra is a népesség természetes fogyásának erősödéséről beszélhetünk. A természetes népmozgalom alakulása a Dél-alföldi régióban és Csongrád megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR A Bács-Kiskun megyeihez hasonló folyamat tanúi lehetünk Csongrád megyében is. A természetes fogyás végig jelen van a megyében a vizsgált időszak során, annak mértéke relatíve stabil, évi 20

21 2000 fő körül mozog. A két legnagyobb érték a 2000-es és a legutóbbi 2011-es évhez kapcsolódik. Csongrád megye esetében érdemes kiemelni, hogy az időszak jelentős részében mind a születési, mind a halálozási adatok viszonylag stabil értékeket mutattak, sőt, utóbbi mutató javult is (2000- ben 6119 fő, 2011-ben 5584, bár 2010-ben ennél is kedvezőbb volt). A születések száma azonban, amely 2000 és 2008 között 3800 fő körül alakult, 2009-re 3611 főre, majd 2010-ben és 2011-ben nagyságrendileg 3300 főre esett vissza. Az élveszületések számának alakulása Csongrád megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR A fentiek alapján megállapítható, hogy a régióban és annak két megyéjében a népesség csökkenésében jelentős szerepet játszott a természetes fogyás, azon belül pedig az utóbbi években tapasztalható születésszám csökkenés. Vándorlás Ahogyan azt korábban is említettük, a népességcsökkenés hátterében alapvetően két folyamat húzódik meg: a természetes fogyás és az elvándorlás. Ebben az alfejezetben a programterület vándorlási adatait fogjuk részletesen áttekinteni. 21

22 Az állandó vándorlási különbözet alakulása a Dél-alföldi régióban ( ) Forrás: KSH-TSTAR A regionális adatok tekintetében azt láthatjuk, hogy a 2007-et megelőző időszakban a Dél-Alföld elvándorlásból eredő népességvesztesége egyre kedvezőtlenebb helyzetet mutatott: ennek csúcsa a 2007-es év volt, amikor a belföldi vándorlás különbözete fő volt tól azonban évről évre javulnak az adatok, tehát a régió bár még mindig többen költöznek el a régióból, mint amennyien új lakóhelyül választják lakosságmegtartó ereje javulni látszik. Az állandó vándorlási különbözet alakulása Bács-Kiskun megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR 22

23 Bács-Kiskun megye esetében árnyaltabb a kép és 2005 között azt tapasztaljuk, hogy a vándorlási egyenleg pozitív, azonban 2006-tól, komoly visszaesés következik, majd 2008-tól a vándorlás okán évi fős népességveszteség realizálódik a megyében. Az állandó vándorlási különbözet alakulása Csongrád megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye esetében még összetettebb a kép, hiszen évről évre, viszonylag jelentős ingadozás tapasztalható a vándorlási mérlegben. Egyes évek 2002, 2006, 2008 pozitív egyenleget mutatnak, míg a többi vizsgált év során vándorlási veszteséget könyvelhetünk el a megyében. Összességében a vándorlási veszteség nem éri el a Bács-Kiskun megyei mértéket, igaz, Csongrád megye területi és népességi szempontból is szerényebb adatokkal rendelkezik Bács-Kiskun megyénél. Az elemzések alapján megerősítést nyer az a megállapítás, hogy a népesség csökkenéséhez annak két fő okozó tényezője egyaránt hozzájárul regionális és megyei szinten is. Míg azonban a vándorlási adatok alapján nem feltétlenül állapítható meg egyértelmű romló tendencia sőt, regionális szinten inkább javulást tapasztalunk addig a természetes népességi folyamatokon belül a születésszám drasztikus visszaesése elgondolkodtató és a jövőre nézve komoly demográfiai veszélyeket hordoz magában. 23

24 Foglalkoztatás, munkanélküliség Ahogyan azt a gazdaságfejlesztési alfejezetnél láthattuk, a munkanélküliség (nyilvántartott álláskeresők száma) az elmúlt évek során is jelentős problémát jelentett Magyarországon. Bár a 2010-es és 2011-es év már volumenében javulást mutat a munkanélküliek számát tekintve, az adatok mögé nézve fontos kiemelni, hogy a mutatókban történő javulás egyik oka a közfoglalkoztatás szerepének és ezzel együtt a közfoglalkoztatásban résztvevők számának emelkedése. Ahogyan országos, úgy regionális szinten is hasonló folyamatokat ismerhetünk fel a regisztrált álláskeresők számának elemzésekor. A regisztrált álláskeresők számának alakulása a Dél-alföldi régióban ( ) Forrás: KSH-TSTAR A 2008 végén kezdődő gazdasági válság tovább növelte a munkanélküliek számát a régióban is, így 2009-re már 89 ezer fő regisztrált álláskereső volt a Dél-Alföldön ben és 2011-ben ez a folyamat megfordulni látszik, amelyben szerepet játszik, részben a már említett közfoglalkoztatási intézkedések hatására. Abszolút értékben, a 2000-es adatokból kiindulva még így is igen magas az emelkedés mértéke: a 2011-es munkanélküliségi mutató 41,5%-kal haladja meg a évit. 24

25 A Bács-Kiskun megyével kapcsolatos grafikon a regionálishoz nagymértékben hasonló folyamatot ábrázol ig folyamatos emelkedés, majd ezt követően viszonylag jelentős javulás tapasztalható a munkanélküliség alakulása terén. A megyében is megállapítható, hogy a két szélső dátum között az eltérés igen jelentős: 51,4%-os, tehát az emelkedés mértéke meghaladja a regionális szintet. A regisztrált álláskeresők számának alakulása Bács-Kiskun megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye esete annyiban különbözik a regionális és Bács-Kiskun megyei folyamattól, hogy itt a korábban tapasztalt kedvezőtlen emelkedési folyamat 2006-ban megtört, ekkor az előző évihez képest 11,2%-os javulás következett be. Ez a javulás sajnos csak rövid ideig élhetett: 2007 után a foglalkoztatási adatok romlottak, majd a 2009-es csúcsot követően itt is tapasztalhatjuk a mutató értékeinek javulását és 2011 között megállapítható különbség 33%-os, tehát rögzíthető, hogy Csongrád megye kedvezőbb foglalkoztatási tendenciát mutat a régiónál és a másik megyénél. 25

26 A regisztrált álláskeresők számának alakulása Csongrád megyében ( ) Forrás: KSH-TSTAR A foglalkoztatottság növelése a közötti EU-s tervezési időszak mellett a as periódusnak is kiemelt céljaként szerepel. Az Európai Uniós forrásokból megvalósított infrastruktúra fejlesztések esetében többnyire elvárás az új munkahely létrehozása. Ez a tényező tehát szintén hozzájárulhatott és a jövőben is hozzájárulhat a foglalkoztatottság mértékének javulásához. Mindamellett le kell szögezni, hogy ennek aránya a teljes, országos foglalkoztatáson belül nem tudja elérni azt a szintet, hogy hatása dominánsan és egyértelműen kirajzolódjon. Az EU-s fejlesztések foglalkoztatásra és munkanélküliségre gyakorolt konkrét hatása csak a programok lezárulását követően válik ténylegesen értékelhetővé. A majdani elemzést külön nehezíteni fogja az a tény, hogy a munkahelyteremtés, mint eredményindikátor jelenik meg sok esetben a pályázatokhoz kapcsolódóan, tehát nem közvetlenül a beruházások befejezését követően, hanem 3-5 éven belül válnak kötelezetté az érintett projektgazdák az új munkahelyek létrehozására. 26

27 1.5. Az IPA programban érintett magyarországi LHH térségek fontosabb gazdaságitársadalmi mutatói Gazdaság és turisztika Elemzésünk korábbi fejezetésben kitértünk a legfontosabb társadalmi és gazdasági folyamatok regionális és megyei szintű elemzésére a Dél-Alföld, Bács-Kiskun megye és Békés megye vonatkozásában. Jelen fejezetünk célja, hogy a mutatókat a programterület 3 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé sorolt statisztika térségében is megvizsgáljuk, és a folyamatokat összevessük a magasabb területi szinten végbemenő tendenciákkal. Regisztrált vállalkozások számának alakulása a Bácsalmási, Jánoshalmi és Kisteleki kistérségekben, db ( ) Forrás: KSH-TSTAR A regisztrált vállalkozások számát vizsgálva látható, hogy a Kisteleki és a Jánoshalmi kistérségekben hasonló tendencia érvényesül, vagyis 2006-ot követően jelentősen megnő a regisztrált cégek száma. Míg mindkét kistérségben 3-4-szeres bővülés tapasztalható, addig ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben csupán megduplázódik (721 db-ról 1621 db-ra emelkedik) a regisztrált vállalkozások száma. 27

28 Működő vállalkozások számának alakulása a Bácsalmási kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások számát tekintve a Bácsalmási kistérségben a 2006-os mélypontot követően kismértékű bővülés indult meg, és a működő vállalkozások száma között ingadozik, vagyis a 2004-es szinten rögzül. A 2000-es adatokhoz képest a bővülés 2010-ben 7,27%-os. Működő vállalkozások számának alakulása a Jánoshalmi kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR 28

29 A Jánoshalmi kistérségben ellentétben a Bácsalmásiban rögzített tendenciákkal a 2002-es évben rögzített 973 darabos csúcshoz képest folyamatosan csökken a működő vállalkozások száma. A 2010-es 819 darab cég a kiinduló, 2000-es adat (889 darab) alig 92,13%-a. Működő vállalkozások számának alakulása a Kisteleki kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások számának alakulása kapcsán a Kisteleki kistérség mutatja a legpozitívabb képet től egy 2007-es visszaeséstől eltekintve folyamatosan nő a kistérségben a működő vállalkozások száma, sőt 2010-ben már 923 darab működő céget rögzítettek, mely érték a 2000-ben mért kiinduló adatot (806 darab), 14,51%-kal haladja meg. A regionális és megyei szintű elemzések során megállapítottuk, hogy mind a Dél-Alföld, mind pedig Csongrád és Bács-Kiskun megyék esetében növekedés tapasztalható a vendégéjszakák és a vendégek számát illetően egyaránt. Ez a tendencia nem érvényesül Bács-Kiskun megye két LHH kistérsége esetében. A Bácsalmási kistérség 4 települése közül csak a székhely Bácsalmáshoz rendelhetünk vendégéjszakákat és vendégeket, a többi településen regisztrált turisztikai vendégforgalom nem volt. 29

30 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Bácsalmási, Jánoshalmi kistérségekben ( ) Forrás: KSH-TSTAR Mindemellett a meglévő forgalom is csökkenő tendenciát mutat, annak ellenére, hogy az egyes évek között jelentős eltéréseket láthatunk: az elemzett utolsó két évben 2061 (2010), illetve 809 (2011) vendégéjszakát töltöttek el a kistérségben az odalátogatók. Hasonlóan visszaesett a vendégek száma is. Az is megállapítható, hogy egy-egy vendég átlagosan 3,4 éjszakát töltött el Bácsalmáson. A Jánoshalmi kistérség mutatói is a térség gyenge turisztikai teljesítményét szemléltetik. Regisztrált vendégek ebben a kistérségben is egy településhez, Mélykúthoz kapcsolódnak. A KSH adatok tanúsága szerint 2005 és 2011 között a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma nullára csökkent. Alábbi ábránkhoz kapcsolódóan elmondhatjuk, hogy a Csongrád megyei Kisteleki kistérség 6 települése közül 1 esetében nem volt regisztrált szállóvendég a vizsgált időszakban, míg a többi esetében igen. Kiemelkedik a térségben Ópusztaszer, mely regionális jelentőségű látványosságával (Történeti Emlékpark) sok látogatót vonz az ország és a világ számos területéről. Igaz ugyanakkor, hogy az Emlékpark látogatói többnyire 1 napos programként jelennek meg a településen, így a szálláshelyek vendégkörét csak szerény mértékben gyarapítják. 30

31 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) a Bácsalmási, Jánoshalmi kistérségekben ( ) Forrás: KSH-TSTAR Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Kisteleki kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábra jelentős ingadozást mutat a kistérségen eltöltött vendégéjszakák tekintetében. Láthatjuk, hogy 2005 kiemelkedő év volt alapvetően Kisteleknek köszönhetően, ahol ebben az évben a szokásos 2-5 ezer éjszaka helyett 15 ezer éjszakát töltöttek a látogatók. A kistérségre összességében jellemző, hogy a szerényebb években is hozza a 9-10 ezer vendégéjszakát, bár az elmúlt 3 év tendenciáját tekintve a csökkenés időszaka. A vendégek száma hasonlóan 31

32 ingadozott az időszakban. Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) a Kisteleki kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR Hasonlóan tehát a vendégéjszakák számának alakulásához, természetesen a vendégek száma is jelentősen csökkent a Kisteleki kistérségben. Míg a 2005-ös csúcs évben főt regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken, addig 2010-ben már ennek a számnak kevesebb, mint fele (5505 fő) látogatott turistaként ide. Ez utóbbi szám kevesebb, mint 90%-a a 2000-ben rögzített 6162 fős adatnak. A kistérségi gazdasági adatokat elemezve elmondhatjuk, hogy a három kistérségben eltérő folyamatok zajlanak. Míg a Bácsalmási kistérségben kismértékben bővült a regisztrált vállalkozások száma, addig a működő vállalkozások száma lényegében stagnál. Ezzel szemben a Jánoshalmi kistérségben jelentősen bővült az előbbi kategória, míg a működő vállalkozások száma jelentős mértékben csökkent. A Kisteleki kistérségben ugyanakkor egy 2007-es visszaesést követően ismét bővülésnek indult a működő vállalkozások száma. A turisztikai ágazatban ezzel szemben közel hasonló folyamatokról számolhatunk be, hiszen mindhárom kistérségben jelentős mértékben visszaszorult a szektor. Míg azonban a Jánoshalmi és a Bácsalmási kistérségekben 2005-től radikálisan csökkent a vendégek száma, addig a Kisteleki kistérségben ez egy hosszabb, időben elnyúló folyamat volt. 32

33 Demográfia A korábbi fejezetekben kitértünk a regionális és megyei szintű demográfiai folyamatok bemutatására. Ebben a szakaszban az LHH kistérségek népességi folyamatival foglalkozunk. A lakónépesség változása a programterület LHH kistérségeinek területén ( ) Forrás: KSH-TSTAR A két Bács-Kiskun megyei kistérség hátrányos helyzetét jól jelképezi népességük csökkenése. A Bácsalmási kistérség 2000 és 2011 között népessége több, mint 13%-át vesztette, el, a Jánoshalmi kistérség lakónépességének csökkenése 14,76%-os ebben az időszakban. Ezek az értékek nagymértékben meghaladják a regionális (5,86%) és Bács-Kiskun megyei (4,68%) szinteket. A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. 33

34 A lakónépesség változása a Kisteleki kistérség területén ( ) Forrás: KSH-TSTAR A népesség csökkenése a Csongrád megyei Kisteleki kistérségre is jellemző, azonban annak mértéke közel sem éri el a Bács-Kiskun megyei térségekét. Ugyanakkor az itt számított 7,5%-os népesség fogyás is jelentősen meghaladja a regionális (5,86 %) és Csongrád megyei (2,58%) adatokat. Foglalkoztatás, munkanélküliség A foglalkoztatással kapcsolatban a korábbiakban megjegyeztük, hogy a regionális és megyei adatok tanúsága szerint a es évek javulást mutatnak a regisztrált álláskeresők mutatói terén. Lenti ábránk a Bácsalmási kistérség vonatkozásában mutatja be, hogyan alakult a regisztrált munkanélküliek száma között. 34

35 A regisztrált álláskeresők számának alakulása a Bácsalmási kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR A folyamatos emelkedés a 2008-as válságot követően hirtelen emelkedést okozott 2009 és 2010 vonatkozásában (a 2010-es érték 69%-kal haladja meg a 2000-ben jegyzettet), amelyet 2011-ben a mutatók kiemelkedő javulása követett (688 fő, 26%-os csökkenés az előző évi adatokhoz képest). Ez az eredmény még mindig magas, amelyet jól mutat, hogy a 2000-es értéket 25%-kal meghaladja. A regisztrált álláskeresők számának alakulása a Jánoshalmi kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR 35

36 A Jánoshalmi kistérségben lezajló folyamatok nagymértékben hasonlítanak a bácsalmásihoz. Az emelkedés ebben a térségben is 2010-ig tartott, majd 2011-ben jelentősen javult a mutató volumene. Ennek ellenére a 2011-es érték továbbra is jelentősen, 65,3%-kal haladja meg a ben rögzített értéket. A 2010-es adathoz képes a következő év végére 14,5%-os a javulás (ez jóval szerényebb a bácsalmásinál). A regisztrált álláskeresők számának alakulása a Kisteleki kistérségben ( ) Forrás: KSH-TSTAR A Kisteleki kistérségben is tény a regisztrált álláskeresők számának folyamatos emelkedése, azonban az emelkedés egyenletesebb. A 2009-es, válság következtében bekövetkező ugrás sem olyan jelentős. A 2000-es értékhez képest 2011-ben az álláskeresők száma 44,9%-kal volt magasabb. A három hátrányos helyzetű kistérség, a megyék és a régió foglalkoztatási adatainak összehasonlítására jól használható a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (%) mutató: 36

37 Bácsalmási kistérség Jánoshalmi kistérség Kisteleki kistérség Bács-Kiskun megye Csongrád megye Dél- Alföld ,8 17,9 11,2 11,4 9,2 11, ,4 17,6 9,9 10,0 8,1 9, ,3 15,4 10,7 9,2 7,3 9,0 Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2009, 2010, 2011 A táblázat adatai munkanélküliségi szempontból azt mutatják, hogy a Bácsalmási kistérség volt és van a három LHH kistérség között a legkedvezőtlenebb helyzetben. A 2011-es javulást követően is igen magas az álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességen belül, jóval kedvezőtlenebb, mint a Bácsalmási kistérségben. A térségek LHH helyzetét jól prezentálja a megyei szinttől való jelentős elmaradásuk. Az adatok között egyedi értékként jelenik meg a Kisteleki kistérség 2011-es mutatója, amely szerint e kistérségben az országos, regionális és megyei folyamatoktól eltérően 2010-et követően emelkedett az álláskeresők aránya. 37

38 2. A as fejlesztési időszak területi tervezési dokumentumainak koherencia vizsgálata Az alábbiakban a CODEX projekt tematikája szempontjából releváns, a as Európai Uniós fejlesztési időszakra való felkészülés szempontjából meghatározó szakmai dokumentumok kapcsolódási pontjait rögzítjük. Ennek megfelelően röviden áttekintjük az EU2020 stratégia, a nemzeti fejlesztés 2020 valamint a programterületen érintett két megye koncepcionális dokumentumait. A vizsgálat során kiemelten kezeljük a társadalmi-gazdasági felzárkóztatás és a területi kohézió kérdésköre által érintett szempontokat EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája A Lisszaboni Stratégia helyére lépő Európa 2020 Stratégia három, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szakpolitikai területre épül: intelligens növekedés, azaz a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása; fenntartható növekedés, azaz erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság létrehozása; és inkluzív növekedés, azaz a foglalkoztatás magas szintjét biztosító, szociális és területi kohéziót eredményező gazdaság ösztönzése. Az előrehaladást az unió öt kiemelt célkitűzés megvalósulása alapján értékeli majd, és a tagállamok feladata lesz, hogy ezeket a célkitűzéseket lebontsák a kiindulási helyzetet is tükröző, nemzeti szintű célokra. Az öt kiemelt uniós célkitűzés a következő: A évesek körében legalább 75 százalékra kell emelni a foglalkoztatás szintjét. Az uniós GDP 3 %-át kutatásra és fejlesztésre kell fordítani. Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket. 38

39 Az iskolából kimaradók arányát 10% alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel. 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. A Bizottság e célok elérése érdekében javasolja az Európa 2020 programot, amely néhány, az alábbiakban felsorolt, kiemelt kezdeményezés köré szervezi a feladatokat. Közös prioritásunk, hogy ezek a kezdeményezések megvalósuljanak, ezért az uniós szintű szervezeteknek, a tagállamoknak, a helyi és regionális hatóságoknak egyaránt cselekedniük kell. Innovatív Unió a kutatás-fejlesztési és az innovációs politikát a főbb kihívásokra kell koncentrálni, és elő kell segíteni, hogy a tudományos eredményekből mielőbb piacra dobható termékek szülessenek. A közösségi szabadalom eredményeként például a vállalkozások minden évben 289 millió eurót takaríthatnának meg. Mozgásban az ifjúság a diákok és a fiatal szakemberek mobilitásának ösztönzésével növelni kell az európai felsőoktatás minőségét és nemzetközi vonzerejét. Ide tartozó konkrét feladat, hogy a tagállamokban megnyíló lehetőségeket Európa-szerte hozzáférhetőbbé kell tenni, és megfelelően el kell ismerni a szakmai képesítéseket és tapasztalatot. Európai digitális menetrend a nagysebességű internetre épülő egységes digitális egységes piac révén fenntartható gazdasági és társadalmi előnyöket kell teremteni ra minden európai számára elérhetővé kell tenni a nagysebességű internetet. Erőforrás-hatékony Európa támogatni kell az elmozdulást az erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé. Tartani kell a 2020-ra kitűzött célokat az energiatermelés, - hatékonyság és - fogyasztás tekintetében. Ennek eredményeként 2020-ra 60 milliárd euróval csökkenthet a kőolaj- és földgázimport költsége. 39

40 Környezetbarát iparpolitika az Unió háttériparát segíteni kell abban, hogy a válságot követő világban is versenyképes legyen, ösztönözni kell a vállalkozási kedvet és az új készségek elsajátítását. Ennek nyomán több millió új munkahely jöhet létre. Új készségek és munkahelyek menetrendje meg kell teremteni a munkaerőpiac modernizálásának feltételeit, hogy növekedhessen a foglalkoztatás és biztosítani lehessen társadalmi modelljeink fenntarthatóságát a háború után született nemzedék nyugdíjba vonulását követően is. Szegénység elleni európai platform biztosítani kell a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót azáltal, hogy segítjük a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőket, és képessé tesszük őket arra, hogy aktív társadalmi szerepet játsszanak. Az Európa 2020 által megfogalmazott törekvések megvalósítása az eddiginél magasabb szintű irányítást és elszámoltathatóságot kíván, a Bizottság ezért felkérte a tagállamok állam- és kormányfőit, hogy vállaljanak felelősséget az új stratégia megvalósításáért Nemzeti Fejlesztés 2020 Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján kijelöli a as fejlesztési időszak nemzeti, szakpolitikai súlypontjait. A dokumentum 2030-ig releváns átfogó- valamint specifikus célokat rögzít, illetve definiálja a 202-ig releváns nemzeti prioritásokat. A hét tematikus- és öt területi specifikus célkitűzés közül a területi kohézió, és a periferikus térségek felzárkóztatása szempontjából egyértelműen kapcsolódik az Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, továbbá a Vidéki térségek értékalapú felemelése cél. Az öt prioritási tengely közül a Területi növekedés és integráció a helyi gazdaság bázisán prioritás emelendő ki, melynek kapcsán a dokumentum megemlíti, hogy Perifériáink felzárkózása nem lehetséges saját, belső erőforrásaik 40

41 negligálásával, továbbá állami szerepvállalással a leszakadt térségeket «vissza kell csatolni» az ország fejlett térségeihez. A Területi célok és térségfejlesztési eszközök című fejezet végül konkrét lépéseket nevesít a periferikus területek felzárkóztatása kapcsán. Kiemelt feladatok így például a foglalkoztatás bővítése, a közlekedési és kommunális infrastruktúra biztosítása, a térségek lakosságának számára a mobilitás biztosítása, illetve a közösségek népesség megtartó erejének javítása is A releváns megyei területfejlesztési koncepciók A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény (továbbiakban: Tftv.) decemberi módosításával és annak január 1-ei hatályba lépésével a jogalkotó a területfejlesztési feladatokat területi szinten a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésével a megyei önkormányzatok hatáskörébe utalta. A Tftv.-ben foglalt közfeladatok ellátása során a megyei önkormányzat összehangolja a kormányzat, az önkormányzat és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, amelynek keretében a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről. A megyei önkormányzatok tervezési feladatait a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény, valamint a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról szóló 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozat jelenti, valamint a közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III.8.) számú határozat jelöli ki. E szerint a megyék törvény szerint készítenek területfejlesztési koncepciót és programot, valamint közreműködnek a as területi alapú fejlesztések megtervezésében, továbbá a fejlesztések területi integrációjának szintje a megye és a nagyvárosok, ill. várostérségek nyarára Bács-Kiskun és Csongrád megye egyaránt elkészítette területfejlesztési koncepcióját, valamint ennek javaslattételi fázisát. A koncepcionális dokumentumok egységes módszertan alapján rögzítik a megyék jövőképét, átfogó- specifikus fejlesztési célkitűzéseit valamint a célhierarchiához rendelt horizontális elveket. 41

42 Bács-Kiskun Megye Területfejlesztési Koncepciója Az előbbiekben láthattuk, hogy mind az Európai Uniós, mind pedig a hazai országos szintű stratégiai dokumentumok kiemelt célkitűzésként kezelik a továbbiakban is a területi felzárkóztatás kérdését. Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál. Előbbiek közül az Élhető és életképes vidék, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak. Mindezeken túl horizontális célkitűzésként megfogalmazásra került a területi kohézió erősítésének szükségessége is. A következőkben röviden áttekintjük az egyes célkitűzések szakmai tartalmát: Élhető és életképes vidék A vidék sajátos értékeket hordoz a táj jellegzetes arculata, egyedisége, az alföldi puszta, a tanyavilág, és a nemzeti parkok révén, melyek megőrzését és fejlesztését a népességmegtartás és a vidék erőforrásainak fenntartható hasznosításának szem előtt tartásával ezen specifikus cél keretein belül kívánjuk megvalósítani. A cél eléréséhez szükséges az ellátó és szolgáltató intézményrendszer magas színvonala a funkcióhiányos, ellátatlan területekről való elvándorlás megelőzése érdekében. A táji jellemzőkre koncentráló integrált fejlesztések a Homokhátságon, kiemelt figyelemmel a klímaváltozásra A cél fókusza a klímaváltozással leginkább érintett Homokhátság gazdasági, társadalmi, környezeti leszakadásának visszafordítása, a hatások mérséklése, valamint a szélsőséges időjárási 42

43 körülményekből fakadó kockázatok (pl. árvizek) csökkentése. Ennek keretében kívánják orvosolni a megfelelő térségi vízgazdálkodást lehetővé tevő infrastruktúra rossz állapotát és hiányosságait, és fokozott figyelmet fordítani a vízmegtartást, a vízfelhasználás racionalizálását szem előtt tartó, valamint a felszíni és felszín alatti vizeink minőségjavítására irányuló fejlesztésekre. A Duna-mente természeti és logisztikai potenciáljának kiaknázását szolgáló integrált fejlesztések A területi fejlődés egyik legnagyobb kihívása napjainkban a többközpontú fejlődés biztosítása, amely az ország esetében Budapest, a megye esetében Kecskemét túlnyomó súlyának kiegyensúlyozását jelenti. Az OFTK szerint a városok közötti funkciómegosztás elengedhetetlen feltétele a közlekedési kapcsolatok jelentős javítása a közúti és a vízi közlekedés területén is. Igaz, hogy az M5-ös és a Duna nyugati oldalán futó M6-os autópálya teljesen elkészült, megfelelően csatlakozva a nemzetközi autópályákhoz, de az M8 és M9-es autópálya építése nem halad, pedig mindkét autópálya megépítése pozitívan hatna a folyó mentén elhelyezkedő települések gazdasági életére és fejlődősére. A térségben magas hálózati potenciállal rendelkező települések: Solt, Kalocsa, valamint Baja. Csak utóbbi kettőt lehet térségi szerepkört betöltő funkcionális kisváros kategóriába sorolni. A makrotérségi együttműködések erősítésével lehet a mobilitás fejlesztését, a kultúra és az idegenforgalom előmozdítását elérni. A határ menti térségek határon átnyúló szervezeti és térkapcsolataira alapozó kohézió erősítő fejlesztések Bács-Kiskun megyének hagyományosan jó társadalmi, gazdasági és kulturális kapcsolatrendszere alakult ki a Vajdasággal. Ezen kapcsolatok ápolásának illetve fejlesztésének fontos gátja volt a dél-szláv háború. A gazdasági kapcsolatok egyes területeken teljesen megszűntek. A háború befejeződésével és Szerbia EU-hoz való közeledésével számos területen támogatás is kapható a korábbi együttműködések újraélesztéséhez. Ezt a folyamatot segíti az is, hogy közötti 43

44 időszakban a határon átnyúló együttműködések prioritást kapnak. Az együttműködés jelenlegi fázisában Bács-Kiskun megye és a Vajdaság vonatkozásában összehangolt terület és vidékfejlesztési tervezés folyik, mely a későbbek során eljuthat akár egy határon átnyúló Európai Gazdasági Térség létrehozásáig is. A határ mindkét oldalán jobbára olyan térségek vannak, melyek súlyos gazdasági és ezen belül foglalkoztatási problémákkal küzdenek. A jánoshalmi és a bácsalmási kistérségek magyar viszonylatban is kiemelkedően hátrányos helyzetűek, a kormány ezért jelölte ki a területet szabad vállalkozási zónának Csongrád-Megye Területfejlesztési Koncepciója Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik. A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon területi célt, illetve az Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni. Ezek szakmai tartalma az alábbiak szerint alakul: Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon A Tiszántúl felzárkóztatását hivatott előmozdítani az együtt 100 ezer főt meghaladó népességű mezőváros-hármas Szentes, Hódmezővásárhely, Makó, intézményi, gazdasági-foglalkoztatási központ szerepének megerősítése. Miközben saját kistérségük és tanyaviláguk számára e városok megerősítik intézményiszolgáltató és szervező szerepüket (beleértve elérhetőségük fejlesztését), bizonyos gazdaságikulturális terület(ek)en kialakítják megerősítik a térségi munkamegosztáson belüli sajátos, egyedi arculatukat. A keleti és északi megyehatár mentén élők életminőségének javítása érdekében elengedhetetlen a szomszéd megyékkel való együttműködés, a közös szolgáltatásszervezés. 44

45 Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon A társadalmi együttélés az életminőség meghatározó eleme, melynek megfelelő minősége, a közösségeken belüli összetartás még a legválságosabb helyzeteken is átsegíthet egyéneket, társadalmi csoportokat. Ennek különböző aspektusai nagymértékben összefüggenek, egy-egy elem, probléma kiragadása, elszigetelt megoldási kísérletek többnyire csak átmeneti felületi kezelést biztosítanak. Az egyes programok, projektek jellegétől függően szükséges differenciáltan, választhatóan vagy kötelező jelleggel érvényesíteni a célkitűzés összehangolt elemeit. A cél érvényesülésének egyik legfontosabb formája a hátrányos helyzetű csoportok, illetve a helyi közösségek önszerveződési és konfliktuskezelő kezelő képességének fejlesztése, a hátrányos helyzetű és önmagát ellátni kevésbé képes társadalmi csoportok iránt érzett felelősségvállalás gyakorlatba történő átültetése. 45

46 3. A pénzügyi előrehaladás regionális elemzése a as fejlesztési időszak Európai Uniós forrásaihoz kapcsolódóan A következőkben röviden áttekintjük a Dél-alföldi Operatív Program forrás felhasználásának aktuális helyzetét. Megvizsgáljuk, hogy az eredetileg tervezett ütemezéshez viszonyítva hogyan haladt előre a forrás abszorpció, továbbá az OP tematikus struktúráját követve áttekintjük hogyan alakult a támogatott pályázatok részére megítélt forrás volumene, illetve a támogatott pályázatok darabszáma. Ugyancsak megvizsgáljuk a fenti szempontok mentén a leghátrányosabb helyzetű kistérségek pozícióját A rendelkezésre álló források felhasználásának ütemezése A Dél-alföldi Operatív Program (DAOP) teljes forráskerete a as tervezési időszakra 880,841 millió euró, amely 280 HUF/EUR árfolyamon 246,635 milliárd forintnak felel meg. Ennek a keretnek a jelentősebb része összesen 96,4%-a az öt fejlesztési prioritás között oszlik meg, míg a program lebonyolításának költségei a technikai segítségnyújtásra elkülönített 31,713 millió euróból fedezhetőek. A DAOP forrás struktúrája (1 EUR=280 Ft) Prioritási tengely A prioritás kerete (Millió EUR) A prioritás kerete (Milliárd Ft) Százalékos megoszlás 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztések 3. prioritás: Közlekedési infrastruktúra fejlesztés 152,843 42,796 17,35% 161,334 45,173 18,32% 186,053 52, ,12% 46

47 4. prioritás: Humáninfrastruktúra fejlesztése 5. prioritás: Térségfejlesztési akciók 6. prioritás: Technikai segítségnyújtás 165,580 46, ,80% 183,317 51,328 20,81% 31,713 8,879 3,60% Összesen: Forrás: Dél-alföldi Operatív Program 880, , ,0% A táblázatból látható, hogy a legmagasabb forrás közlekedésfejlesztési (a rendelkezésre álló keret 21,12%-a), illetve térségfejlesztési (a rendelkezésre álló keret 20,81%-a) témakörökben állt rendelkezésre a közötti időszakban. A legalacsonyabb kerettel a regionális gazdaságfejlesztési prioritás rendelkezett (17,35%), ugyanakkor a relatíve alacsony (átlagosan 50%-os) támogatási intenzitásnak köszönhetően a közvetlen pályázói hozzájáruláson keresztül többletforrást ebben a témakörben és a turisztikai prioritáson sikerült mozgósítani. A DAOP esetében hasonlóan a többi operatív programhoz rögzítésre került a forrás felhasználás előzetesen tervezett ütemezése. Az alábbi két ábra az Európai regionális Fejlesztési Alapból rendelkezésre álló támogatás mértékét mutatja, nem kalkulálva a nemzeti társfinanszírozás összegével. Felhasználni tervezett ERFA forrás éves bontásban (EUR) Forrás: Dél-alföldi Operatív Program 47

48 Az ábrán látható, hogy közel azonos forrás mennyiség felhasználását prognosztizálták a tervezők úgy, hogy 2011-ben és 2013-ban, vagyis az utolsó akciótervi időszak két esztendejében összességében a rendelkezésre álló forrás 31%-át ütemezték. Tárgyévre tervezett ERFA forrásfelhasználás a teljes összeg százalékában Forrás: Dél-alföldi Operatív Program Amíg tehát 2010-ig a teljes rendelkezésre álló keret 54,18%-át tervezték felhasználni, addig az utolsó három évben prognosztizálták a fennmaradó több, mint 45% forrás kipályáztatását. Fontos megjegyezni, hogy ez az ütemezés az adott támogatás megítélésére és nem a forrás kifizetésére, illetve a kapcsolódó projekt pénzügyi zárására vonatkozik. Utóbbi két szempont esetében az n+2 és az n+3 szabály szerint jár el az intézményrendszer. Az alábbi ábra a Dél-alföldi Operatív program pénzügyi lebonyolításának előrehaladását ábrázolja. A grafikon ábrája szemléletesen mutatja számunkra, hogyan épül egymásra a folyamat során a támogatási döntésekhez (kötelezettségvállalás), leszerződött projektekhez és konkrét kifizetésekhez kapcsolódó pénzügyi folyamat. Az időszak első szakaszában a támogatásokhoz kapcsolódó döntéseknek kellett megszületniük, ekkor még nem zajlott kifizetés: ennek első jelei 2008 elején jelentkeznek, majd ez is felgyorsul, ahogyan egyre több támogatott és támogatási szerződéssel rendelkező projekt kerül be a rendszerbe. 48

49 A Dél-alföldi Operatív Program pénzügyi megvalósításának előrehaladása, között (Mrd Ft) Forrás: DAOP Éves jelentés, 2012 A diagram azt is jól mutatja, hogy április 15-ig az operatív 246, 36 Mrd Ft-os keretének jelentős része (229,58 Mrd Ft, amely az OP TA nélküli forrásának 96,67%-a) támogatási döntés révén kötelezettségvállalással rendelkezett. Ugyancsak előrehaladottnak tekinthető a támogatási szerződés réven lekötött forrás mennyisége is: a 221,76 Mrd Ft, a források 93,38%-át teszik ki. Bár a kifizetések viszonylagosan elmaradnak a leszerződött projektek számadataitól, elmondható, hogy a 149,19 Mrd Ft-os adat (a forrás 62,82%-a) az adott pillanatban megfelelőnek mondható, figyelembe véve természetesen azt, hogy a hátralévő időszakban az újonnan leszerződött projektek megvalósítása és ehhez kapcsolódóan kifizetései is megfelelően tudnak haladni. Amint arra korábban is utaltunk az OP megvalósítása során 2013 végéig nyílik lehetőség a források meghirdetésére, illetve a támogatott projektek esetében a kapcsolódó támogatási szerződések megkötésére. Az n+2 és az n+3 szabályok értelmében a kifizetésekre további 2, illetve 3 év áll rendelkezésére az intézményrendszernek. 49

50 3.2. A rendelkezésre álló pénzügyi források tematikus elemzése Az alábbi fejezetben röviden felvázoljuk, hogy a Dél-alföldi Operatív Program esetében milyen célokra áll rendelkezésre a program keretei között allokált forrás. Fontos megjegyezni, hogy az egyes tématerületek közötti forrásmegosztás az EU által elfogadott program hivatalos dokumentumában rögzítésre került Gazdaságfejlesztés és turisztika A gazdaságfejlesztési prioritási tengely elsődleges célcsoportjai a mikro-, kis-, és középvállalkozások voltak 1. Esetükben nem csupán a vállalati infrastruktúra közvetlen fejlesztése, de a tágabb értelemben vett üzleti környezet minőségének javítása is célkitűzésként került megfogalmazásra. Ennek megfelelően lehetőség volt ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésére, valamint ezek szolgáltatási portfoliójának bővítésére. Ugyancsak mód nyílt vállalkozások telephelyfejlesztésére, de ipari területek bérleti célú fejlesztése is lehetséges volt. A vállalkozások, felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalkozásfejlesztő szervezetek hálózatos együttműködését segítendő klaszterfejlesztési program is indult, de segítette a célcsoportot tanácsadói program és kísérleti projektek megvalósítása is támogatott tevékenység volt. Turisztikai fejlesztések témakörben a Dél-alföldi régió egyedülálló tájképi adottságaira és természeti változatosságára építve, a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiával is összhangban a turisztikai beruházások a régió legfőbb vonzerejét jelentő attrakciók koncentráltak2. A kiemelt turisztikai attrakciókhoz kapcsolódva mód nyílt kereskedelmi célú szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztésére, míg a turisztikai attrakciók fejlesztése kiemelten a gyógyfürdők, valamint az örökségturizmushoz kapcsolódó helyszínek támogatását jelentette. Mindezeken túl turisztikai desztináció menedzsment szervezetek támogatására is lehetőség volt a as időszakban. 1 Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP), 72. old. 2 DAOP, 77. old. 50

51 Infrastruktúrafejlesztés Amint azt az operatív program is kiemeli, A régióban a gazdasági fejlődés és modernizáció egyik legfőbb akadályát a közlekedési rendszerek hiánya és azok minőségi problémái jelentik. 3 Ennek megfelelően belterületi utak felújítása és építése, kerékpárút fejlesztés, állami tulajdonú négy- és ötszámjegyű utak felújítása egyaránt részét képezi a régiós közlekedésfejlesztési programnak. Mindezek mellett hangsúlyosan jelent meg a tömegközlekedési infrastruktúra fejlesztése, a közösségi közlekedés korszerűsítése, a személyszállítás színvonalának javítása, a különböző közlekedési formák összehangolt működtetése, fejlesztése is. A térségfejlesztési akciók kapcsán a városi területek fejlesztésére fókuszáló elsősorban a szociális városrehabilitációs-, illetve funkcióbővítő célú programok emelendők ki, de civil szervezetek infrastrukturális fejlesztéseire is lehetőség nyílt. Ugyancsak támogatta a releváns prioritási tengely a települési csapadékelvezető rendszerek, vagy éppen a kistelepülések szennyvízkezelő infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését A támogatott pályázatok részére megítélt források területi alapú elemzése Egy adott térség forrás felhasználási képességét természetesen számos tényező befolyásolja. A pályázói hajlandóság, a benyújtott pályázatok száma természetesen egy kiemelt szempont, hiszen nagyobb projekt tömeghez jelentősebb forrásokat lehet lehívni a pályázati rendszerben. Az abszorpció kedvező, avagy kedvezőtlen alakulása ugyancsak lehet negatív társadalmigazdasági folyamatok eredménye, de természetesen makrogazdasági tendenciák például a 2008-as pénzügyi válsággal induló recesszió is meghatározzák ezt az adottságot. Jelen alfejezetben alapvetően a megyékben megvalósuló projektekhez kapcsolódó forrás igényt vetjük össze a támogatott pályázatok részére megítélt támogatási összeggel, s tesszük mindezt a Dél-alföldi Operatív Program prioritás tengelyeinek tematikus bontásában. 3 DAOP, 83. old. 51

52 Gazdaságfejlesztés és turisztika Amint azt láthattuk, a DAOP 1. prioritási tengelyén mintegy 43 milliárd forint állt összességében rendelkezésre a as EU-s időszakban gazdaságfejlesztési projektek támogatására. A Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyéhez kapcsolódó támogatási adatok az alábbi ábrán láthatóak. A két megye pályázói összesen közel 60 milliárd forint támogatási igénnyel jelentek meg a prioritási tengelyen. Ennek az összegnek 54,62%-a Bács-Kiskun megyei, míg 45,37%-a Csongrád megyei pályázókhoz volt köthető. Míg Bács-Kiskun megyéből 32 milliárd forintot meghaladó értékben érkezett a közreműködő szervezethez támogatási igény, addig a megye pályázói számára 15,67 milliárd forint értékben került támogatás megítélésre. Ez a megye pályázói által igényelt összes támogatás 48,09%-a. Csongrád megye pályázói gazdaságfejlesztés témakörben 27 milliárd forint értékben nyújtottak be támogatási igényt, részükre 15,48 milliárd forint támogatást ítéltek meg, ami a teljes Csongrád megyei igény 57,18%-a. A pályázók által igényelt és részükre megítélt támogatási összeg a DAOP 1. prioritástengelyén (Ft) Forrás: NFÜ Turisztikai típusú fejlesztésekre a Dél-alföldi Operatív Programban 45,17 milliárd forint támogatási összeg állt rendelkezésre között. Az alábbi ábra a Bács-Kiskun, illetve Csongrád megyéhez kapcsolódó támogatási adatokat tartalmazza. 52

53 A pályázók által igényelt és részükre megítélt támogatási összeg a DAOP 2. prioritástengelyén (Ft) Forrás: NFÜ A két megyéből mindösszesen 95 milliárd forintot meghaladó támogatási igénnyel jelentkeztek a DAOP 2. prioritási tengelyén. Ennek 45,27%-a Bács-Kiskun, míg mintegy 54,72%-a Csongrád pályázóihoz kapcsolódott. Bács-Kiskun megyéből 43,13 milliárd forint támogatási igény érkezett a közreműködő szervezethez, melyből 11,55 milliárd forintra vagyis az igényelt támogatás 26,78%-át született pozitív támogatói döntés. Csongrád megye pályázói mintegy 52 milliárd forint támogatási igénnyel nyújtottak be projektjavaslatot, és ennek az összegnek 46,41%-át (24,2 milliárd forintot) támogatták a bírálóbizottságok, illetve döntés előkészítő bizottságok Infrastruktúrafejlesztés Közlekedési infrastruktúra fejlesztésére 52 milliárd forint támogatási keret került tervezésre a as pénzügyi időszakban. A tématerülethez kapcsolódó megyei szintű támogatási adatokat az alábbi ábra rögzíti. 53

54 A pályázók által igényelt és részükre megítélt támogatási összeg a DAOP 3. prioritástengelyén (Ft) Forrás: NFÜ Közlekedésfejlesztés témakörben a két megye pályázói mindösszesen 67,74 milliárd forint támogatási igényű pályázattal jelentkeztek. Ennek az igénynek 58,24%-a Bács-Kiskun megye, míg 41,76%-a Csongrád megye pályázóihoz kapcsolódott. Bács-Kiskun megye esetében az igényelt támogatás (36,7 milliárd forint) 49,8 százalékára 18,78 milliárd forint értékben született pozitív támogatói döntés. Csongrád megye esetében, ahol az igényelt támogatás összege 27 milliárd forint volt, 16,17 milliárd forint értékben született pozitív döntés az igényelt forrás 59,81%-ára. A pályázók által igényelt és részükre megítélt támogatási összeg a DAOP 5. prioritástengelyén (Ft) Forrás: NFÜ 54

55 A térségfejlesztési akciók keretében városfejlesztési és környezetvédelmi beruházásokra összességében mintegy 47 milliárd forint támogatási igény érkezett, melynek 43,92%-át Bács- Kiskun, míg 56,08%-át Csongrád megye pályázói nyújtották be. A Bács-Kiskun megyéből beérkezett 20,7 milliárd forint támogatási igény 68,45%-a került jóváhagyásra (14,16 milliárd forint), míg ez az arány Csongrád megye 26,4 milliárd forintos támogatási igénye kapcsán 66,38% (17,53 milliárd forint) Támogatott pályázatok részére megítélt források a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Az alábbi ábrán a gazdaságfejlesztési, turisztikai, közlekedési és térségfejlesztési témakörökhöz kapcsolódóan összesítve láthatjuk az egyes kistérségekben megjelenő forrásigényt, valamint a kapcsolódó megítélt támogatási összeget. A pályázók által igényelt és részükre megítélt támogatási összeg az IPA magyar programterület leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben (Ft) Forrás: NFÜ Az ábra egyértelműen szemlélteti, hogy a három kistérség közül a Kisteleki volt a legaktívabb pályázó a regionális operatív program forráskeretei esetében. Az elnyert 7,6 milliárd forint támogatási összeg 59,97%-a a megpályázott támogatásnak. A Bácsalmási kistérség pályázói közel 3 milliárd forint összegre nyújtottak be támogatási igényt, melynek 79,81%-a megítélésre is 55

56 került. Ez az összeg azonban mindössze 30%-a a Kisteleki kistérség által megnyert forrásnak. A Jánoshalmi kistérségből közel 2 milliárd forint támogatási igény érkezett a közreműködő szervezethez, ennek 52,61%-a vált támogatottá. Mindezt figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a három érintett terület közül a Kisteleki kistérség volt a legaktívabb pályázó, s bár sikeressége százalékos arányban nem érte el a Bácsalmási kistérségét, volumenében jóval magasabb támogatási összeget tudott területére vonzani. A Jánoshalmi kistérség volt a legkevésbé aktív pályázó és a legkevésbé sikeres is a pályázatok során. Ha tematikusan is megvizsgáljuk a kistérségek forrásabszorpciós képességét, akkor további fontos megállapításokat tehetünk. A gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség közel tízszer nagyobb forrásra pályázott (3,008 milliárd forint), mint a Jánoshalmi (0,317 milliárd forint) vagy a Bácsalmási (0,374 milliárd forint) kistérség. A pályázási aktivitás eredményeként Kistelek környékén 1,5 milliárd forint támogatásból valósulhatott meg gazdaságfejlesztési projekt, míg Bácsalmás térségében 0,102 milliárd, Jánoshalma térségében pedig 0,170 milliárd forint támogatási forrás került megítélésre a DAOP forrásából. A turisztikai fejlesztések területén még jelentősebb a különbség a három térség között. A Kisteleki kistérségben 4,018 milliárd forint igényelt forrásra 3,290 milliárd forint támogatás jutott, ami jelzi, hogy ezen a területen több, mint 80%-os sikerességgel pályáztak a térség projektgazdái. A másik két kistérség közel sem volt ilyen aktív. A Bácsalmási térség 0,145 milliárd forintos igényéből egyáltalán nem kapott támogatást, míg Jánoshalma szintén igen alacsony pályázati igényére (0,131 milliárd forint) is csak 35 millió forint támogatási összeg került megítélésre. Fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy míg a Kisteleki kistérség relatíve aktív volt a gazdaság- és turisztikai fejlesztések terén és benyújtott pályázati jelentős részben támogatásban is részesültek, addig a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérség fejlesztései e területeken igen szerénynek mondhatóak. Némileg más képet mutat a közlekedés és a térségfejlesztés témaköre. A közlekedésfejlesztés terén a Bácsalmási kistérség juthatott a legtöbb megítélt támogatási összeghez (1,927 milliárd forint), a második helyen a Kisteleki (1,469 milliárd forint) van, míg a sort a Jánoshalmi kistérség 56

57 zárja, ahol 0,357 milliárd forint juthatott 2013 elejéig a helyi utak fejlesztésére. A térségfejlesztés (város és környezeti fejlesztések) területén Kistelek és környéke ismét kiemelkedik a másik kistérség közül 1,353 milliárd forint elnyert támogatással. A Bácsalmási térség ennek mintegy 18%-át (0,248 milliárd forint), a Jánoshalmi kistérség pedig mintegy 35%-át (0,465 milliárd forint) tudta elnyerni térségfejlesztési célokra. Összességében a regionális források esetében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség aktív pályázati tevékenységgel, viszonylag sikeresen pályázva jóval magasabb támogatási összegekhez jutott hozzá, mint a másik két kistérség A benyújtott és támogatott pályázatok mennyiségének területi alapú elemzése Az előző fejezetben a pályázati források igénylése és megítélése alapján megállapíthattuk, hogy a gazdaságfejlesztés és a közlekedésfejlesztés esetében Bács-Kiskun megye nyújtott be magasabb támogatási igényt fejlesztései finanszírozására, addig a turisztika és a térségfejlesztés esetben Csongrád megye. A megítélt támogatások kapcsán ugyanezt rögzíthettük, kiegészítve azzal, hogy a gazdaságfejlesztés területén igen kis különbség van (Bács-Kiskun megye: 15,67 milliárd forint, míg Csongrád megye 15,47 milliárd forint) a két terület között. A turisztikai fejlesztések ugyanakkor erősen koncentrálódta Csongrád megye irányába (24 milliárd forint, míg Bács-Kiskun megye esetében 11 milliárd forint). A pályázói sikeresség megítélésének másik aspektusa, ha a benyújtott, illetve támogatott projektek darabszámát vizsgáljuk meg. A Dél-alföldi régióban 2013 év elejéig 2500 darab projektjavaslat került benyújtásra. A pályázatok eloszlása az egyes megyék között nem egyenletes: Bács-Kiskun megyéből 974 darab (38,996%), míg Csongrád megyéből 850 darab (34,00%) projektjavaslat került beadásra. Az adatokból érzékelhető, hogy a fennmaradó 27%-kal Békés megye a legkevésbé aktív pályázó. A támogatott projektek tekintetében Bács-Kiskun megye 391, míg Csongrád megye 386 projekttel rendelkezik. Ez egyben azt is jelzi, hogy Csongrád megye némileg sikeresebb pályázó volt a DAOP itt vizsgált tématerületeit illetően (a beadott pályázatok 45,41%-a kapott támogatást), de Bács-Kiskun megye elmaradása sem jelentős (40,14%). A következő alfejezetben tématerületenként is megvizsgáljuk a pályázói sikerességet megyei szinten, majd a három 57

58 releváns LHH kistérség esetében Gazdaságfejlesztés, turisztika és infrastruktúrafejlesztés A korábbiakban láthattuk, hogy összességében hogyan alakult a megyék pályázói sikeressége a benyújtott és támogatott projektek számadatai alapján. Az alábbiakban mindezt tématerületenként is megvizsgáljuk, hiszen ahogyan a forráselemzés területén is láthattuk az egyes szakterületeken belül jelentős eltérések lehetnek. A benyújtott projektjavaslatok megoszlása tématerületenként Bács-Kiskun és Csongrád megyékben (db) Forrás: NFÜ Fenti ábránk jól szemlélteti, hogy a négy tématerület közül a gazdaságfejlesztés és a közlekedésfejlesztés területén Bács-Kiskun megye jelentősebb mennyiségű pályázatot adott be, mint Csongrád megye, amely viszont a turisztika és a térségfejlesztés terén volt aktívabb. Érdemes azonban kiemelni, hogy a jelentősebb többletek Bács-Kiskun megye oldalán jelennek meg. 58

59 A támogatott projektjavaslatok megoszlása tématerületenként Bács-Kiskun és Csongrád megyékben (db) Forrás: NFÜ A támogatott projektek számát illetően azt tapasztaljuk, hogy a két vizsgált megye eredményei egy esetben közelebb kerültek egymáshoz, mint a beérkezett pályázatoknál láthattuk: a közlekedésfejlesztésnél Bács-Kiskun megye helyzeti előnye, mely a több beadott projektjavaslatnak volt köszönhető, jelentős mértékben megfogyatkozott. A további három esetben a két megye közötti különbségek nőttek és ez a növekedés csak egy esetben kedvez Bács-Kiskun megyének, a gazdaságfejlesztési témakörnél. Elmondható tehát, a pályázatok értékelését követően Csongrád megye kedvezőbb helyzetbe került, mint a kiinduló helyzetben, azaz, a pályázatok benyújtásakor volt. Mindezt jól szemlélteti következő ábránk, mely a támogatott projektek arányát szemlélteti a benyújtott pályázatokhoz képest. Az arányszámok megfeleltethetőek a megyei pályázati sikeresség egyik fontos mérőeszközének. Fontos kiemelni, hogy a gazdaságfejlesztési témakörben láthatjuk a legmagasabb arányszámot, azaz megyei szinten a gazdaságfejlesztési témakörön belül Bács-Kiskun megye érte el a legjobb eredmény a vizsgált megyék és tématerületek között. 59

60 A támogatott és benyújtott projektjavaslatok egymáshoz viszonyított aránya tématerületenként Bács-Kiskun és Csongrád megyékben (db) Forrás: NFÜ A másik három fejlesztési terület azonban egyértelműen Csongrád megye előnyét mutatja és azt is érdemes kiemelni, hogy a különbségek jóval jelentősebbek a korábban említett esetnél. Mindent összevetve elmondható, hogy Bács-Kiskun megyéből összességében jelentősebb mennyiségű projektjavaslat érkezett az egyes tématerületek forrásaira és Bács-Kiskun megye összességében több nyertes pályázatot is tudhat magáénak, mint Csongrád megye, utóbbi viszont sikeresebben pályázott, hiszen a támogatott/benyújtott projektek arányát tekintve sokkal jobb eredményeket tud felmutatni a másik megyénél és ez a gazdaságfejlesztés témakörén túl minden más tématerületre külön is igaz Támogatott pályázatok száma a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben Jelen alfejezetben a már bemutatott három LHH megye eredményeinek összehasonlító elemzését végezzük el. 60

61 A benyújtott projektjavaslatok darabszám szerinti megoszlása tématerületenként Bácsalmási, Jánoshalmi és Kisteleki kistérségekben (db) Forrás: NFÜ A vizsgált kistérségek közötti különbségek jól megmutatkoznak már a benyújtott pályázatok elemzésénél. Valamennyi tématerület esetében egyértelműen kirajzolódik a Kisteleki kistérség pályázói aktivátása, egyedük a közlekedésfejlesztés esetében tűnik a másik két térség szereplése is jelentősebbnek. Fontos kiemelni, hogy a térségek gazdasági hátrányainak kompenzálására hivatott intézkedések esetében gazdaségfejlesztés és turisztika nagyon alacsony a részvétel a források megszerzéséért, különösen igaz ez a turizmus ágazatára. A támogatott projektjavaslatok darabszám szerinti megoszlása tématerületenként a Bácsalmási, Jánoshalmi és Kisteleki kistérségekben (db) Forrás: NFÜ 61

62 A támogatott projektek esetében tovább nyílik az olló. Az egyetlen különbség ismét a közlekedésfejlesztés, ahol a pályázói sikeresség a két Bács-Kiskun megyei kistérség javára fordul. A 2-2 támogatott gazdaságfejlesztési projekt azonban kirívóan alacsony e térségekben. A támogatott és benyújtott projektjavaslatok egymáshoz viszonyított aránya tématerületenként a Bácsalmási, Jánoshalmi és Kisteleki kistérségekben (db) Forrás: NFÜ A fenti ábránk a pályázói sikerességet mutatja a három elemzett kistérség esetében. Megállapíthatjuk, hogy a gazdaságfejlesztés területén a Kisteleki kistérség, amelyből eleve sokkal több projektjavaslat került benyújtásra, jóval sikeresebben pályázott: beadott projektjavaslatainak közel fele támogatást kapott, míg a bácsalmási projekteknek 20, a jánoshalmiaknak 33,33%-a. A turisztika esetében csalóka az arányszám a Jánoshalmi kistérség esetében: az 50% valójában azt jelenti, hogy a benyújtott 2 pályázatból az egyik támogatást kapott. Ugyanakkor a Bácsalmási kistérségben az egyetlen benyújtott turizmusfejlesztési projekt nem kerülhetett be a nyertes pályázatok közé. Ahogy arra korábban is utaltunk, a közlekedésfejlesztés különbözik a pályázói sikeresség szemszögéből a többi témakörtől. Ezen a területen elmondható, hogy minden második bácsalmási és jánoshalmi pályázat támogatást kapott, míg a Kisteleki kistérségben csak minden harmadik. 62

63 A térségfejlesztés a városrehabilitációs és környezetfejlesztési alprogramokból épül fel. Érdemes kiemelni, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi kistérségekből eleve kevés projektjavaslat került beadásra (3-3), azonban ezeknek is csak harmada (1-1 projekt) nyert. A Kisteleki kistérség sokkal aktívabb volt ezen a fejlesztési területen is: 15 benyújtott pályázatukból 10 támogatást kapott, ezzel pályázói sikerességük 66,67%-os. Összességében elmondható, hogy a Kisteleki kistérség a két Bács-Kiskun megyei kistérségnél jelentősen nagyobb pályázói aktivitást mutatott, amelyhez még hozzájárult az is, hogy a Bácsalmási és Jánoshalmi pályázatok, arányukat tekintve, jelentősen kevesebb esetben részesültek támogatásban. Mindez azt is jelenti, hogy a Kisteleki kistérség nem csak aktívabb pályázó volt a vizsgált időszakban, a DAOP érintett területein belül, de sikeresebb is a pályázati források elnyerésében. E sikeresség okának felderítése nem témája jelen tanulmányunknak, ugyanakkor a kistérségek jövője, fejlődése szempontjából lényegi kérdés lehet. 63

64 5. A területi kohézió elvének érvényesülése A területi kohézió egy olyan cél, melynek eredménye a harmonikus, kiegyenlített társadalmi, gazdasági, környezeti, területi fejlődés. Alapeleme a területi alapú ( place-based ) szemlélet és a decentralizáció, mely figyelembe veszi az egyes térségek közötti és a térségen belüli különbségeket, valamint azok kapacitásait és fejlődési potenciáljait. Ösztönzi a területek belső erőforrásainak feltárását, valamint a versenyképesség feltételeinek kialakítását és fenntartását. A területi kohézió ezért nem merül ki az elmaradott térségek felzárkóztatásában, és nem azonosítható kizárólag a regionális politikával sem A területi kohézió szempontjainak megjelenése az operatív programban A as fejlesztési időszakban a területi kohézió mint átfogó szempontrendszer egységesen jelent meg az ágazati és a területi típusú operatív programokban, tükrözve ezáltal az Országos Területfejlesztési Koncepcióban valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióban rögzített alapelveket is. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (ÚMFT) és Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (ÚMVST) horizontális célként meghatározott területi kohézió a különböző uniós és hazai politikai nyilatkozatokban és koncepcionális szintű tervdokumentumokban már korábban is megfogalmazódott: - Az területfejlesztésért felelős miniszterek által elfogadott Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP - European Spatial Development Concept) már 1999-ben megemlíti a fejlesztések területi hatásvizsgálatának szükségességét. 4 Egységes szerkezetbe foglalt területi kohéziós útmutató, Budapest május 64

65 - A Közösségi Stratégia Irányelvek (CSG - Community Strategic Guidelines, 2006.) legfontosabb fejezetei a területi kohézióról szólnak. Megjelenítik az ÚMFT és ÚMVST területi kohézió horizontális céljában és területfejlesztési prioritásában jelen levő alapvető térkategóriákat: a városokat és a vidékies térségeket május 23-án Lipcsében a területfejlesztésért felelős miniszterek elfogadták az Európai Unió Területi Menetrendje (Területi Agenda Territorial Agenda) című dokumentumot, majd november 23-án az ennek végrehajtását szolgáló Első Akcióprogramot. A Területi Agenda kifejezetten a területpolitika horizontális felfogását, valamint az egyes ágazati szakpolitikákban és a fejlesztéspolitikában megjelenő területi gondolkodásmódot sürgeti. A területi kohéziót a fenntartható gazdasági növekedés, illetve a gazdasági és társadalmi kohézió előfeltételként értelmezi. Ugyanakkor a Területi Menetrend nem ad egységes európai értelmezést a területi kohézió fogalmára. - A december 13-án aláírt Lisszaboni Szerződés a gazdasági és társadalmi kohéziót kiegészíti a harmadik dimenzióval, a területi kohézióval, és a területi kohéziót a tagállamok, illetve az Európai Bizottság közös kompetenciájává teszi. - Az Európai Bizottság október 6-án tette közzé COM(2008) 616 számú közleményét: Zöld könyv a területi kohézióról - Előnyt kovácsolni a területi sokféleségből (Green Paper on Territorial Cohesion Turning Territorial Diversity into Strenght) címmel. A Zöld Könyv eredményeként indult el egy európai szintű társadalmi vita a területi kohézió kérdéséről, egységes és közös értelmezéséről, valamint a szakpolitikákban való megjelenésének fontosságáról. - Az Országos Területfejlesztési Koncepciót (OTK) az Országgyűlés a 35/1998. számú határozattal fogadta el, mint Magyarország rendszerváltozás utáni első, európai uniós elveken alapuló átfogó hosszú távú területfejlesztési dokumentumát. Ezt követően 2005-ben felülvizsgálatra került, és az új dokumentum már egy átfogóbb területpolitika alapjait fekteti le. A koncepció közép- és hosszútávra határozza meg a területfejlesztési alapelveket és célokat, részletezi azokat a területi célkitűzéseket, amelyeket az ágazati fejlesztési politikákban 65

66 érvényesíteni kíván, valamint fejlesztési irányok kijelölésével segíti a régiók tervezését. Ezzel megteremti a területi szempontok következetes érvényesítésének lehetőségét mind az ágazati szakpolitikákban, mind pedig az országos és területi programokban, és megadja a nemzeti fejlesztési tervezés területi vetületét is. A dokumentummal megújuló területpolitika jövőképe, alapvető funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének, valamint kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődésének megteremtése, és egyúttal a területi leszakadás mérséklése. Ennek érdekében az új politika hosszú távú céljait a térségi versenyképesség, a területi felzárkózás, a fenntartható térségfejlődés és az európai térségbe való fokozottabb integráció és együttműködés erősítése jelenti. Ezt egészíti ki a decentralizáció célja, amely a versenyképesség és fenntarthatóság egyik legfontosabb feltétele. A következőkben vizsgáljuk meg, hogy a területi kohézió alapelve hogyan jelenik meg a Délalföldi Operatív Programban A területi kohézió elveinek megjelenése a helyzetértékelésben A helyzetelemzés kapcsán egyértelműen tetten érhető a területi kohézió elveinek érvényesülése, amennyiben az egyes alfejezetek vállalkozásfejlesztés, turizmus, demográfia stb. konkrétan nevesítik a specifikus karakterisztikákkal, fejlődési tendenciákkal jellemezhető térségeket. Így például kiemelten jelenik meg a turizmus kapcsán az alföldi térség három borvidéke, az innováció és kutatás-fejlesztés kapcsán a Kecskemét-Szeged fejlesztési tengely, de nevesítésre kerülnek a demográfiai folyamatok nyerteseiként a régió urbánus központi térségei is. Mindezek mellett természetesen azok a belső erőforrások is bemutatásra kerülnek, melyekre építve azután a stratégiai fejezet konkrét fejlesztési célokat nevesíthet, megalapozandó az operatív program prioritási struktúráját A területi kohézió elveinek megjelenése a stratégiai fejezetben A stratégiai fejezet átfogó és specifikus célokat rögzít. A helyzetelemzésben leírtak és a SWOT 66

67 elemzésben rögzített szempontok alapján így a Dél-alföldi régió átfogó célja a fenntartható növekedés biztosítása, a foglalkoztatás bővítése, valamint a területi különbségek kiegyenlítése. Specifikus célként rögzítésre került A regionális gazdaság erősítése és versenyképességének növelése, az innováción alapuló gazdasági szerkezetváltás elősegítése, valamint A lakosság életkörülményeit meghatározó települési, környezeti állapot javítása a régió kohéziójának erősítése érdekében. Összességében elmondható hogy az előzőekben bemutatott cél struktúrával a régió gazdasági versenyképességének erősítése, a helyi kis- és középvállalkozások piaci esélyeinek javítása valamint a vidéki térségek népességmegtartó erejének javítása, ezáltal a vidék elnéptelenedésének, gazdasági marginalizálódásának lassítása, megállítása a cél A területi kohézió elveinek megjelenése a prioritási tengelyek esetében Az egyes prioritási tengelyek egyértelmű területi preferenciákkal rendelkeznek, emellett rögzítik a releváns horizontális elveket is. A gazdaságfejlesztési prioritás esetében ugyan nem került egyértelműen rögzítésre a területi kohézió erősítése bár például a barnamezős területek felszámolásának szándéka ez irányban tett lépésként értékelhető, ám a későbbiekben az LHH program elindulásával kiemelt értékelési szempontként jelent meg ez a tényező is. A turisztikai prioritás esetében egyértelmű területi preferenciák rögzítésére került sor, így Szeged, Kecskemét és Békéscsaba turisztikai fejlesztése mellett kiemelten jelenik meg a Duna menti és homokhátsági speciális táji és kulturális adottságokra épülő turisztikai infrastruktúra és tartalmak fejlesztése is. A közlekedési infrastruktúra fejlesztését célul tűző prioritási tengely a 4 és 5 számjegyű utak fejlesztésével, valamint a hivatásforgalmi kerékpárút hálózat bővítésével egyértelműen hozzájárul a vidéki ennek megfelelően demográfiai és gazdasági problémákkal egyaránt küzdő térségek felzárkózási esélyeinek javításához. A prioritási tengelyen az egyes fejlesztési beruházások indoklásánál ennek megfelelően kiemelésre került, hogy régió rendelkezik országos viszonylatban a legkiterjedtebb erősen differenciált, többségében súlyos infrastrukturális, ellátási problémákkal, társadalmi feszültségekkel jellemezhető tanyás területekkel. Sőt, A periférikus települések versenyképességének javításában meghatározó szerepe van a közlekedési 67

68 infrastruktúrának, ezért az útfejlesztéseket főként ezeken a területeken kell támogatni. 5 A DAOP 4. prioritási tengelye a humáninfrastruktúra fejlesztésére fókuszált. A helyzetelemzésben részletesen bemutatott kedvezőtlen demográfiai és foglalkoztatási tendenciák eltérő mértékben ugyan, de a régió egészét érintik. A hátrányos helyzetű területeken és a belső perifériák kisebb falvaiban a kedvezőtlen aktivitási arány, a szociálisan veszélyeztetett társadalmi csoportok és a társadalom perifériájára szorulók számának növekedése és a régió egyes területein kimondottan magas munkanélküliségi ráta azonban kiemelt problémaként jelentkezik. A kedvezőtlen tendenciák mérséklése a régió egészében, de különösen a hátrányos helyzetű területeken, az alapszolgáltatások kiépítését és színvonalának emelését, a prevenciót szolgáló eszközök és eljárások terjesztését, az ellátások differenciáltabb és területileg kiegyenlítettebb megszervezését teszi szükségessé. Az 5. prioritási tengely a környezeti infrastruktúra fejlesztését és a városi környezet minőségének javítását emelte ki fejlesztési célként. A prioritási tengely fejlesztései összhangban az Európai Bizottság elvárásaival a leromlott, illetve nem megfelelően funkcionáló városi területek újjáélesztését (revitalizálása, rehabilitálása) kívánják elősegíteni oly módon, hogy a lebonyolítandó programok egyben a régió gazdasági növekedéséhez és a foglalkoztatás javulásához is hozzájáruljanak. Mindezek mellett ugyanakkor a vidéki térségek fejlesztése is kiemelt kérdésként jelent meg, erre példa a 2000 LE alatti agglomerációk és települések szennyvízkezelése, vegyes műszaki megoldásokkal, a természet-közeli szennyvíztisztítás és a szakszerű egyedi szennyvízelhelyezés kislétesítmények előnyben részesítésével A területi kohézió elveinek megjelenése az indikátor struktúrában A Dél-Alföldi Operatív Program indikátor struktúrája az operatív program elfogadásakor alapvetően figyelmen kívül hagyta a területi kohézió kérdését. Két fázisban történt végül előrelépés ebben a témában. Először az úgynevezett LHH program indulása kapcsán az egyes pályázati felhívásokban különösen a gazdaságfejlesztési témájúak kiemelt célterületként jelentek meg az LHH térségek. Az itt lezajlott fejlesztések mérésére külön indikátorok jelentek meg, melyek kapcsán a szakmai 5 DAOP, 86. old. 68

69 előrehaladást a közreműködő szervezetek az éves jelentésekben mutatták be. Ilyen sem akciótervi, sem pedig OP szinten nem rögzített mutató volt például a Hátrányos helyzetű térségekben támogatott vállalkozások száma, vagy a Hátrányos helyzetű térségekben teremtett munkahelyek száma. Második lépésként az operatív programok átfogó indikátor struktúra felülvizsgálata során, ben került rögzítésre a horizontális célokhoz kapcsolódó indikátorként immár OP szinten ez utóbbi mutató, vagyis immár Brüsszel által hivatalosan is számon kérhető módon kerül rögzítésre az LHH térségekben elért eredmény A területi kohézió szempontjainak megjelenése a pályázati felhívásokban A területi kohézió elvének megjelenése az operatív programhoz kapcsolódó pályázati kiírásokban nem egységes. Ez természetes, hiszen a DAOP lebonyolítási rendszere alapvetően nem kedvezett területi kohéziós elvárások érvényesítésének: figyelembe véve, hogy a pályázatok nagy része versenyszellemben lett meghirdetve, az elmaradt térségek eleve hátrányból indultak. Az egyes prioritásokhoz kapcsolódóan is jelentős különbségek voltak e tekintetben a gyakorlati megvalósítás során. Már említettük, hogy a gazdaságfejlesztési prioritás esetében nem került egyértelműen rögzítésre a területi kohézió erősítése, ugyanakkor a későbbiekben elindított LHH program során kiemelt értékelési szempontként jelent meg ez a tényező is. Az elmaradott térségek felzárkóztatására, illetve annak támogatására két alapvető lehetőség adódott: az érintett térségek számára önálló célokkal és forrásokkal rendelkező pályázat meghirdetése: erre gyakorlatilag az úgynevezett LHH programon belül nyílt lehetőség, a DAOP-on belül a gazdaságfejlesztés, közlekedésfejlesztés és városfejlesztés témaköreihez kapcsolódóan; a következő alfejezetekben példákkal szolgálunk arra, hogyan jelent meg mindez a konkrét felhívásokban; a pályázó személyét érintő korlátozások nélkül megjelenő pályázati felhívások esetében lehetőség adódott a hátrányos helyzetű, illetve a releváns jogszabály által nevesített leghátrányosabb helyzetű kistérségek előnyben részesítésére; a következő alfejezetekben erre vonatkozóan is példákkal fogunk szolgálni. 69

70 Gazdaságfejlesztés és turisztika A területi kohézió támogatása az LHH program révén Az LHH programhoz kapcsolódóan egy gazdaságfejlesztési pályázati kiírás jelent meg az időszakban. A pályázat célja és egyben címe a Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra fejlesztése volt. A gazdaságfejlesztési LHH pályázat sajátos módon egyesítette azokat a fejlesztési lehetőségeket, amelyekre a régió valamennyi térségének lehetősége nyílt, azzal a különbséggel, hogy jelent esetben egy felhíváson belül, részcélokként jelentek meg az alábbi tematikus területek: A pályázati cél: Ipari park címmel rendelkező területek infrastrukturális fejlesztése részcél B pályázati cél: Ipari területek fejlesztése részcél C pályázati cél: Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése részcél D pályázati cél: Ipartelepítés részcél E pályázati cél: Vállalkozások telephelyfejlesztése részcél A pályázati felhívás mindemellett azt is rögzítette, hogy az egyes LHH kistérségek esetében a fenti részcélokhoz kapcsolódóan mekkora forrás áll rendelkezésre önkormányzati, illetve nem önkormányzati projektek megvalósítására. Az elemzésünk tárgyát képező három kistérség esetében ez a következően alakult: Gazdaságfejlesztési célú pályázati források a DAOP G kiíráson belül Kistérségek Önkormányzati Nem önkormányzati projektek projektek Források összesen Pályázható részcél Bácsalmási 151,75 548, Valamennyi részcél Jánoshalmi 142,5 357,5 500 Valamennyi részcél Kisteleki 358, , Valamennyi részcél Forrás: NFÜ 70

71 A fenti kiírás relevanciáját és előkészítettségét is megkérdőjelezi az a tény, hogy az előre rögzített forrás ellenére Bács-Kiskun megyéből csak 5 pályázat érkezett, amelyből csak 1 kapott támogatást (Jánoshalma Város Önkormányzata, 122,7 millió forintot). A benyújtott 5 pályázatból 3-at a Jánoshalmi, 2 pedig a Bácsalmási kistérség projektgazdái adtak be. Csongrád megyében és a Kisteleki kistérségben némileg jobb volt a helyzet: 14 projektjavaslat került benyújtásra, amelyből azonban csak 4 kapott támogatást, összesen 207,9 millió forint összegben. A lehetséges forrásokat, tehát itt sem sikerült felhasználni. Mindez felveti a kérdést, hogy a területi kohéziót, felzárkóztatást segítő program miért nem volt sikeresebb? A pályázati felhívást azt követően jelenhetett meg, hogy a kistérségek elkészítették saját LHH programjukat, előzetes projektcsomagjaikkal. E sikertelenség okainak elemzése és a tanulságok leszűrése a jövő felzárkóztató programjai számára is kiemelt jelentőséggel bírhat. A területi kohézió támogatása egyéb pályázati lehetőségek esetében Ahogyan arra korábban utaltunk, az egyes pályázati kiírások tartalmaztak olyan elemeket, amelyek a hátrányos helyzetű térségek, illetve települések számára az amúgy versenyszellemben bonyolított pályázati rendszere belül előnyt biztosított. Az alábbiakban erre hozunk példákat. Az egyik legkorábbi pályázati kiírás a DAOP-1.11/A Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése a szakmai értékelés során biztosított plusz pontokat a hátrányos helyzetű térségek pályázóinak: a Területi kohézió és versenyképesség szempont esetében 5 pontot, amennyiben teljesült az alábbi feltétel: a 64/2004. Korm. rendelet 3. számú melléklete által meghatározott, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb helyzetű 48 kistérség területén megvalósuló beruházás, vagy 64/2004. Korm. rendelet az 5. számú melléklete által meghatározott a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb kistérségekhez nem tartozó leghátrányosabb helyzetű 235 település területén megvalósuló beruházás. 3 pontban részesült a pályázó, amennyiben teljesült az alábbi feltétel: 64/2004. Korm. rendelet 4. számú melléklete által meghatározott, a területfejlesztés 71

72 szempontjából hátrányosabb helyzetű 47 kistérség területén megvalósuló beruházás. A fentebb bemutatott feltételrendszer számos másik pályázati kiírás esetében is szerepet játszott abban, hogy az érintett területekről benyújtott projektjavaslatoknak nagyobb esélyt adjon a forrásszerzésre. Így történt ez a DAOP /A. Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése kiírás esetében is, a különbség csak annyi volt, hogy az értékelési szempontok a releváns, 311/2007-es kormányrendelet 2. számú mellékletére hivatkoztak, mely rögzítette az LHH kistérségek, valamint egyéb, hátrányos helyzetű kistérségek körét. A pályázati rendszerben arra is láthattunk példát, hogy az elmaradottabb területek pályázói magasabb támogatási intenzitásban részesültek. Erre példa a DAOP /E Telephelyfejlesztés kiírás, amely a következő módon rendelkezik: A 311/2007. (XI.17.) Korm. rendelet szerinti leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a maximum 50 millió Ft támogatási igényű projektek esetén a támogatás maximális mértéke a táblázatban szereplő értékekhez képest mikro- és kisvállalkozások esetén 20 százalék ponttal, középvállalkozások esetén 10 százalék ponttal növelhetők. Ez azt jelentette, hogy a Dél-Alföld esetében az egyéb térségekből származó pályázatokkal ellentétben, az LHH kistérségek nem 50, hanem 60, illetve 70%-os támogatási aránnyal kalkulálhattak. Ugyanezen kiírás azt is lehetővé tette, hogy az érintett pályázók magasabb támogatási összegre nyújtsanak be kérelmet (a többiekkel szemben nem 100, hanem akár 150 millió forintra) ebben az esetben azonban elvesztették másik előnyüket, azaz a magasabb támogatási intenzitást. Ez a kedvezmény a későbbiek során is fennmaradt, így például a Telephelyfejlesztés a régiókban című, 2012-es pályázatban, annyi változással, hogy a vállalatok típusától függetlenül maximum 60%-os intenzitást tett lehetővé az LHH térségek pályázóinak. A turisztikai pályázatok esetében ritkábban találkozhatunk a hátrányos helyzetű térségek megkülönböztetett támogatásával. Van azonban erre is példa. A DAOP Turisztikai 72

73 vonzerőkhöz kapcsolódó kereskedelmi szálláshelyek minőségi és mennyiségi fejlesztése kiírási a támogatás mértékében tesz engedményt plusz 5%-os támogatási intenzitás lehetőségével Infrastruktúrafejlesztés A területi kohézió támogatása az LHH program révén A DAOP közlekedésfejlesztési prioritása is tartalmazott direkt módon az LHH kistérségek számára kiírt pályázatokat. Ilyen volt a DAOP /D - Önkormányzati tulajdonú belterületi közutak fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben című pályázat is. Az LHH programhoz az NFÜ által megjelentetett módszertani dokumentum rögzíti azt is, hogy az egyes tématerületekre mekkora forrás került előzetesen rögzítésre a régióban. Az alábbi táblázat ezt rögzíti. LHH források tematikus megosztása a DAOP-hoz kapcsolódóan, Mrd Ft DAOP 9,0 gazdaságfejlesztés 2,7 Közlekedésfejlesztés 2,6 humán infrastruktúra fejlesztése 2,9 településfejlesztés 0,8 környezetfejlesztés - Forrás: NFÜ A táblázatból láthatjuk, hogy a DAOP-ból összesen 9 milliárd forint került elkülönítésre az LHH program finanszírozására. E keretből a gazdaságfejlesztésre 2,7 Mrd Ft, a közlekedésfejlesztésre 2,6 Mrd Ft lett allokálva. A fentebb említett DAOP /D kiírás forráskerete 287 millió forint volt és 95%-os támogatási intenzitást tett lehetővé az érintett térségek pályázó önkormányzatai számára. Hasonló pályázati feltételeket biztosított a DAOP /B, Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben című kiírás., amely 308 millió forintos kerettel rendelkezett, az intenzitás ez esetben is 95% lehetett. A közösségi közlekedés fejlesztése területén is volt lehetőségük az LHH kistérségeknek elkülönített forrásokra pályázni, erre a DAOP /B Közösségi közlekedés fejlesztése a 73

74 komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben kiírás biztosított 400 millió forintos forrást. A városfejlesztés területén is jelent meg LHH kiírás. Ez a pályázat kiemelte az LHH kistérségek települési központjai a többi település közül, így azoknak nem kellett versenyezni a forrásokért. A DAOP /D Integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben című kiírás 800 millió forintos kerettel rendelkezett és három LHH kistérségi központ fejlesztésére biztosított lehetőséget. Azért három számára, mert Jánoshalma, illetve Kistelek városa a hagyományos pályázati kiíráson már elnyert pályázati támogatást. Így e keretből a másik három kistérség számára nyílt lehetőség fejlesztések megvalósítására. A kiírás itt is a szokásosnál kedvezőbb feltételeket teremtett a pályázók számára. A területi kohézió támogatása egyéb pályázati lehetőségek esetében Mind a közlekedés- mind pedig a városfejlesztés területén találunk példákat arra is, hogy az LHH térségek pályázóit előnyben részesítik a kiírások. A DAOP /A Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése több kedvezményt is ötvözött. Egyrészt magasabb támogatási intenzitást tett lehetővé: a hátrányos helyzetű térségekből a hagyományos 85% helyett 90%, míg az LHH térségekből 95%-is intenzitással lehetett pályázni. Emellett a kiírás a szakmai értékelés pontszámainál is plusz 2 pontot adott a hátrányos helyzetű térségek projektjavaslatainak. 74

75 6. A határ menti kapcsolatok vizsgálata az elmaradott térségekben A régiót érintő határon átnyúló (CBC) támogatási források tekintetében alapvetően két programról beszélhetünk: a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programról, illetve a Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programról. Előbbi magyarországi programterülete Csongrád és Békés megye, míg utóbbié Bács-Kiskun és Csongrád megye. A támogatás forrását a magyar-román program esetében az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), míg a magyar-szerb program esetében tekintettel Szerbia csatlakozás előtti státuszára az IPA előcsatlakozási alap adja. Alábbi elemzésünk alapját a magyar-szerb projektek elemzése képezi, lévén, hogy a programterület megyéi által e program forrásai hozzáférhetőek Magyarország-Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program A Program hosszú távú célja egy olyan fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő régió létrehozása, ahol az együttműködés hangsúlya a közös kulturális és természeti örökség megőrzésén, a gazdasági lehetőségek hatékony kiaknázásán, valamint a közös oktatási, kutatási tevékenységek erősítésén van. Ezen célok teljesülése elősegíti a munkahelyteremtést, valamint a Schengeni külső határ okozta periféria-helyzet negatív hatásainak mérséklését. Az átfogó célok eléréséhez az alábbi prioritások és beavatkozási területek kerültek megfogalmazásra: 1. Prioritás: infrastruktúra és környezet A Prioritás fő célja, hogy a határ mindkét oldalán elterülő kistérségek fizikai összeköttetése javuljon. Cél továbbá a környezeti örökségért, valamint a határvidék folyó- és vízhálózatáért való közös felelősségvállalás ösztönzése. 75

76 1.1. Infrastruktúra fejlesztés Határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építése, felújítása Határon átnyúló közlekedési útvonalak tervezése, a közösségi közlekedés összehangolása 1.2. Közös felelősségvállalás a környezetért Kisebb léptékű vízgazdálkodási (ár- és belvízvédelem) tevékenységek Állategészségügyi monitoring, a környezet minőségét javító tevékenységek 2. Prioritás: gazdaság, oktatás és kultúra Cél a határ két oldalán működő gazdasági szereplők együttműködésének elősegítse a versenyképesség növelése, a gazdasági növekedés előmozdítása és munkahelyteremtés érdekében. Kutatóintézetek és üzleti partnereik közös, termékorientált és innovatív Kutatás Fejlesztési törekvései, továbbá az oktatási, kutatási és kulturális szervezetek együttműködése is ezen prioritás keretében támogatható. Önkormányzatok és civil szervezetek a közös regionális identitás fejlődéséhez hozzájáruló projektek megvalósítására pályázhatnak Gazdasági együttműködés, turizmus és K&F Képzések és határon átnyúló üzleti partnerkeresés Határon átnyúló kulturális útvonalak létrehozása, kulturális örökségvédelem A régió terület- és ágazati fejlesztéséről szóló közös tanulmányok Termékorientált közös kutatás-fejlesztés és innováció 2.2. Oktatási és kulturális együttműködések Oktatási együttműködés Emberek közötti (people-to-people) együttműködés 76

77 6.2. A magyar-szerb projektek tematikus elemzése Az alábbi ábrához kapcsolódóan ki kell emelni, hogy a magyar-szerb határon átnyúló program keretében támogatást nyert magyarországi projektrészek száma összesen 167. Ennek több mint háromnegyede (127 darab) Csongrád megyei, a fennmaradó 40 darab pedig Bács-Kiskun megyei kedvezményezettet gyarapít. Minden beavatkozási terület jelentős Csongrád megyei túlsúlyt jelez. Bács-Kiskun és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói I. (támogatást nyert HU-SRB IPA projektrészek száma megyénként és beavatkozási területenként) Forrás: NFÜ Különösen igaz ez a 2.1. Gazdasági együttműködés, turizmus és K&F területre, melynek keretében önmagában több projektrész nyert támogatást Csongrád megyéből (65 db.), mint ahány összesen támogathatónak bizonyult Bács-Kiskunban. A támogatott projektrészek számához hasonló a megítélt támogatások eloszlása is a két megye tekintetében. A 4,704 milliárd forint teljes támogatási összeg 72,29%-a (3,401 milliárd forint) hasznosul Csongrád megyében, míg 27,71%-a (1,304 milliárd forint) Bács-Kiskun megyében. 77

78 Bács-Kiskun és Csongrád megye összesített forrásabszorpciós mutatói II. (HU-SRB CBC projektek támogatási összege megyénként és beavatkozási területenként) Forrás: NFÜ Az intézkedések mindegyike Csongrád megyei projektrészek számára rendel nagyobb támogatást, azonban míg Bács-Kiskun megyében összegszerűen az infrastrukturális fejlesztések vezetnek, Csongrád megyében ebből a szempontból is a 2.1 beavatkozási terület a legnépszerűbb. Ezzel együtt mind az 1.1, mind a 2.1 területeken többszöröse a Csongrád megye által elnyert összeg a Bács-Kiskun megyeinek. Támogatást nyert HU-RO CBC és HU-SRB IPA projektek száma kistérségenként, Csongrád megyében (darab) Forrás: NFÜ 78

79 Mindkét határon átnyúló program esetében a Szegedi kistérség tűnik ki az összesen 191 darab (a teljes támogatott CBC projektrész-állomány 74,60%-a) támogatott projektrésszel. Bár a magyarszerb együttműködési felhívások kisebb támogatási összegekkel kerülnek meghirdetésre, mégis ezen program keretében került több projektrész támogatásra (105 darab) a Szegedi kistérségben. Ki kell emelni, hogy a Mórahalomi (nem LHH, de HH) kistérség a 25 darab támogatott CBC projektrészével a második helyen áll a megyében. A határon átnyúló kapcsolatok közös projektekben megnyilvánuló ápolása tekintetében a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi kistérségek tűnnek a legkevésbé aktívaknak 1-1 projektrésszel. A megye LHH kistérsége, a Kisteleki kistérség a 4. helyen áll a megye kistérségei között. Összességében négy, a HU-SRB programból azonban csak 1 nyertes projekttel rendelkezik. A támogatásként elnyert források tekintetében ugyanez az erősorrend tapasztalható. Támogatást nyert projektrészek száma kistérségenként (darab) Forrás: NFÜ Fenti táblázat az összesen Bács-Kiskun megyében támogatást nyert 40 db. projektrész megoszlását mutatja be kistérségek szerint. Az első, ami feltűnik, hogy sem az egyébként pályázati szempontból aktív Kiskőrösi, sem a Kunszentmiklósi kistérség nem nyert támogatást CBC alapból. Kiemelkedő ugyanakkor a Kecskeméti kistérség aktivitása, de a Bajai kistérségben hasznosuló 11 projektrész is jelentősnek mondható. 79

80 A programterület 2 LHH-s kistérsége 1-1 nyertes IPA projekttel rendelkezik, ami nagyon elmarad a kecskeméti és bajai szinttől, főleg, ha figyelembe vesszük e kistérségek földrajzi elhelyezkedését: a határ közeli helyzet elvileg több aktív kapcsolatot feltételezne. 80

81 7. Ajánlások megfogalmazása a közös szerb-magyar módszertan megalapozásához, a tematikus fókuszterületek rögzítése 7.1. Tematikus fókusz területek az EU 2020 célkitűzések alapján Az Európai Unióban fenntartható növekedés és a munkahelyteremtés nem valósulhat meg az egységes piac megerősítése, elmélyítése és kiszélesítése nélkül. Ahhoz, hogy az egységes piac hozzájáruljon az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek megvalósításához, jól működő, egymással összeköttetésben álló piacokra van szükség, ahol a verseny és a fogyasztók hozzáférése ösztönzi a növekedést és az innovációt. A szolgáltatási irányelv alapján nyílt és egységes piacot kell létrehozni, biztosítva ugyanakkor a fogyasztók számára nyújtott szolgáltatások minőségének megőrzését. Az Európa 2020 stratégia 5 kiemelt célt definiál, úgy, mint a foglalkoztatás szintjének javítása, a kutatás-fejlesztés erősítése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelentős csökkentése, az iskolából kimaradók arányának csökkentése, az országos szegénységi küszöbök alatt élő európaiak számának jelentős csökkentése. E célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés eszközeivel érheti el a kontinens a következő hétéves fejlesztési időszakban. Az Európa 2020 stratégia KSK - alapok által megvalósítandó fő célkitűzéseinek és tizenegy tematikus célkitűzés keretében végrehajtandó legfontosabb intézkedéseknek a meghatározása révén a közös stratégiai keret további iránymutatással szolgálhat azt illetően, hogyan állíthatók leghatékonyabban a növekedés szolgálatába a KSK - alapok a partnerségi szerződésekben és programokban. A tematikus célkitűzések jelentőségét tovább növeli, hogy a megyei szinten, valamint a megyei jogú városokban meginduló tervezési folyamatoknak ugyancsak e célkitűzések mentén szükséges definiálniuk a térségi szintű célkitűzéseket és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, 81

82 komplex program csomagokat. Az EU közötti időszak 11 tematikus célkitűzése és a kapcsolódó beruházási prioritások Tematikus célkitűzés Alap 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése a kutatási és innovációs infrastruktúra (K+I) és ennek kiválóságának a 1.1. fejlesztésére irányuló kapacitás megerősítése és különösen az európai érdekeltségű kompetenciaközpontok támogatása a vállalatok K+I beruházásainak, a vállalkozások és K+F központok és felsőoktatási intézmények egymás közötti kapcsolatainak és szinergiáinak kialakításának támogatása, különösen a termék- és szolgáltatásfejlesztés 1.2. elősegítése, technológiaátadás, szociális innováció és közszolgálati alkalmazások, keresletélénkítés, hálózatépítés, klaszterek és nyílt innováció intelligens specializáció által a technológiai és alkalmazott kutatás, kísérleti programok, korai termékhitelesítési intézkedések, az alaptechnológiák fejlett gyártási 1.3. kapacitásának és az első gyártás támogatása, az általános célú technológiák terjesztése a kutatás, a technológiai fejlődés és az innováció ösztönzése posztgraduális képzések kidolgozása, kutató képzési programok, valamint 1.4. a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása a szélessáv-kiépítés kiterjesztése és nagy sebességű hálózatok kiépítése, 2.1. továbbá feltörekvő technológiák és hálózatok támogatása a digitális gazdaság érdekében az IKT-termékek és szolgáltatások, az e-kereskedelem továbbfejlesztése és 2.2. az IKT iránti kereslet fokozása az e-kormányzás, az e-tanulás, az e-befogadás, e-kultúra és az e egészségügy IKT-alkalmazásainak megerősítése az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés elősegítése és a technológiák használatának és minőségének fokozása a 2.4. digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális jártassággal és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan) ERFA ERFA ERFA ESzA (csak másodlagosan) 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 3.1. a vállalkozói szellem előmozdítása, különösen az új ötletek gazdasági hasznosításának megkönnyítésével, valamint új cégek alapításának ösztönzésével, beleértve az üzleti inkubációt ERFA 82

83 3.2. a kkv-k számára új vállalati modell kidolgozása és megvalósítása, elsősorban a nemzetközivé válás céljával ERFA 3.3. a termék- és szolgáltatásfejlesztésre irányuló korszerű kapacitások támogatása, létrehozása ERFA 3.4. a kkv-k kapacitásainak támogatása a növekedés és innováció érdekében ERFA 3.5. a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése a vállalkozások és munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése és a humántőke-beruházások növelése révén ESzA (csak másodlagosan) 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 4.1. megújuló energiaforrások gyártásának és forgalmazásának támogatása ERFA, KA 4.2. a vállalkozásokban az energiahatékonyság és a megújuló energia használatának elősegítése ERFA, KA 4.3. az infrastrukturális létesítményekben, beleértve a közcélú épületeket és a lakásépítési ágazatban az energiahatékonyság és a megújuló energia ERFA, KA támogatása 4.4. alacsony és közepes feszültségű intelligens elosztórendszerek fejlesztése és megvalósítása ERFA, KA 4.5 minden típusú területi egységben, különösen a városokban alacsony szén-dioxid-kibocsátású fejlesztési stratégiák támogatása, beleértve a fenntartható városi mobilitás előmozdítását és a releváns adaptációs ERFA, KA intézkedések negatív hatásainak enyhítését 4.6. alacsony szén-dioxid-termelésű technológiák kutatásának, innovációjának és átvételének előmozdítása ERFA 4.7. magas hatékonyságú hő- és áramtermelés alkalmazásának előmozdítása a ERFA hasznos hő keresleten alapulva a kis szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaságra való áttérés támogatása az oktatási és képzési 4.8. rendszerek reformja, a készségek és képesítések munkaerő-piaci igényekhez való igazítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló célzott beruházás 5.1. támogatása egyedi kockázatok kezelésére, a katasztrófákkal szembeni ellenálló 5.2. képesség biztosítására és katasztrófavédelmi rendszerek kifejlesztésére irányuló beruházások elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése ESzA (csak másodlagosan) ERFA, KA ERFA, KA 83

84 6.1. a hulladékgazdálkodási ágazat jelentős beruházási szükségletének kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek ERFA, KA teljesítése érdekében 6.2. a vízgazdálkodási ágazat jelentős beruházási igényeinek kielégítése az Unió környezetvédelmi vívmányai követelményeinek teljesítése ERFA, KA érdekében 6.3. a kulturális és természeti örökség védelme, elősegítése és fejlesztése ERFA, KA 6.4. a biológiai sokféleség védelme és helyreállítása, talajvédelem éshelyreállítás, és az ökoszisztéma-szolgáltatások elősegítése, ideértve a ERFA, KA NATURA2000-t és a zöld infrastruktúrákat is 6.5. a városi környezetfejlesztést célzó intézkedések, ideértve a rozsdaövezetek helyreállítását és a légszennyezettség csökkentését is ERFA, KA 6.6. innovatív technológiák támogatása a környezetvédelem és az erőforráshatékonyság fokozása érdekében a hulladék- és vízgazdálkodási ágazatban, a talajvédelem területén és a légszennyezettség csökkentése ERFA érdekében 6.7. az erőforrás-hatékony gazdaság irányába történő ipari átmenet támogatása a zöld növekedés érdekében ERFA 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 7.1. multimodális egységes európai közlekedési térség támogatása a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T) való beruházás álal ERFA, KA 7.2. a regionális mobilitás fokozása a másodrangú és harmadrangú csomópontok TEN-T infrastruktúrához történő kapcsolásával ERFA 7.3. környezetbarát és alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési rendszerek - beleértve a folyami és tengeri közlekedést, kikötőket és multimodális csomópontokat is - kifejlesztése és a fenntartható városi ERFA, KA mobilitás elősegítése 7.4. átfogó, színvonalas és interoperábilis vasúti rendszerek kifejlesztése és rehabilitációja ERFA, KA 7.5. intelligens gáz- és áramelosztó, tároló és átviteli rendszerek ERFA 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése üzleti inkubátorházak létrehozása, valamint az önfoglalkoztatás, a mikrovállalkozások és a cégalapítás beruházásokkal való támogatása foglalkoztatás-barát növekedés támogatása a területi stratégiákban foglalt endogén potenciálok fejlesztése által a speciális területeken, beleértve a hanyatló ipari régiók szerkezetváltását, továbbá a különös természeti és kulturális erőforrásokhoz való hozzáférés növelését, valamint ezen erőforrások fejlesztését helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása új munkahelyek teremtése érdekében, amennyiben ezek a tevékenységek az ESzA alkalmazási körén kívül esnek ERFA ERFA ERFA 84

85 8.4. beruházás az állami foglalkoztatási szolgálatok infrastruktúrájába ERFA 8.5. munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a ESzA munkavállalói mobilitás ösztönzése révén 8.6. fiatalok - különös tekintettel a munkanélküli és oktatáson kívüliekre - fenntartható munkaerő-piaci integrációja ESzA 8.7. önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozásalapítás ESzA 8.8. a nemek közötti egyenlőség biztosítása, a munka és a magánélet összeegyeztetése ESzA 8.9. a munkavállalók, vállalkozások és a vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez ESzA aktív és egészséges idősödés ESzA a munkaerő-piaci intézmények modernizációja és erősítése, beleértve a transznacionális földrajzi mobilitást ösztönző tevékenységeket ESzA 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 9.1. beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészégügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi ERFA alapú szolgáltatásokra 9.2. a rászoruló városi és falusi közösségek és térségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének ERFA támogatása 9.3. a szociális vállalatok támogatása ERFA 9.4. aktív befogadás, különös tekintettel a foglalkoztathatóság javítására ESzA 9.5. a társadalom peremére szorult közösségek - például romák - integrációja ESzA 9.6. a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló ESzA megkülönböztetés elleni küzdelem 9.7. a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a ESzA közérdekű szociális szolgáltatásokat 9.8. a szociális gazdaság és vállalkozások ösztönzése ESzA 9.9. közösségek szintjén irányított helyi fejlesztési stratégiák ESzA 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével ERFA a korai iskolaelhagyás megelőzése, a korai iskolaelhagyók számának csökkentése; és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés ESzA ösztönzése mind a koragyermekkori nevelésben, mind az alap- és középfokú oktatásban 85

86 a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése és a végzettségi szintek emelése érdekében az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése, a munkavállalók készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, továbbá az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való jobb igazítása; beleértve a szakoktatás és szakképzés minőségi javítását, valamint a gyakornoki rendszerek és munkaalapú tanulás kialakítását, mint pl a duális képzési rendszerek ESzA ESzA 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása az intézményi kapacitás és az ERFA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által, valamint az ESzA által támogatott intézményi kapacitásra és a közigazgatás hatékonyságára irányuló intézkedések támogatása az intézményi kapacitás és a KA végrehajtásához kapcsolódó közigazgatási hatékonyság és közszolgáltatások megerősítése által a közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a felelősségteljes kormányzás megvalósítása a foglalkoztatás-, oktatás- és szociálpolitika kidolgozásában érintett felek intézményi kapacitásának növelése; ágazati és területi paktumok a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzésére ERFA KA ESzA ESzA Elemző tanulmányunk és a CODEX projekt témaköre, vagyis a területi kohézió és az elmaradott térségek felzárkóztatása kapcsán alapvetően a 8. valamint a 9. tematikus célkitűzések relevanciája a szembetűnő, különösen, ami a foglalkoztatási helyzet javítását, a munkaerő mobilitásának elősegítését és a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést erősítő beavatkozási elemeket illeti. 86

87 7.2. Tematikus fókuszterületek a as projektek tematikus jellemzői alapján Jelen fejezetünkben - különböző területi felosztás alapján megvizsgáljuk, hogy a ra nyújtott forráskeretek által támogatott projektek milyen témakörben kerültek felhasználásra. Először tekintsük át a támogatott területeket megyei szinten. Csongrád megyében a mikro-, kis- és középvállalkozások számos pályázatot nyújtottak be a Délalföldi Operatív Program (DAOP) által nyújtott források elérésére. A DAOP és a DAOP kódszámú kiírásokon 23 darab projekt jutott támogatáshoz. A vállalkozások az itt elnyert pályázati összegeket klaszterfejlesztéshez használták fel. A megyében jelentős, mintegy 5 milliárd forintot meghaladó támogatást nyertek el azok a vállalkozások, melyek a DAOP-1-1-1/E kódszámú kiírás nyerteseként telephelyfejlesztésre pályáztak. A DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP kiírás nyertes projektjei a versenyképes turisztikai szolgáltatások fejlesztéséhez nyertek el támogatásokat. Számos sikeres pályázat született kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására valamint város rehabilitációs projektek megvalósítására is. Meg kell említenünk a DAOP kódszámú pályázati kiírást, ahol a régió lakosságának egészségtudatos életmódját támogató civil szervezetek nyertek el forrásokat infrastruktúra fejlesztésre. Bács-Kiskun megyében a vállalkozások a DAOP-1.1.1/E kódszámú kiírás többszöri megjelentetésével közel 9 milliárd forint forráshoz jutottak telephelyfejlesztés címen. A klaszterek fejlesztésére meghirdetett DAOP és a DAOP kódszámú kiírásokon 6 darab támogatott projekt született. A turisztikai szolgáltatások versenyképessé tételére kiírt DAOP-2.1.1/K-11 és a DAOP kódszámú kiírásokon is számos pályázat sikeres elbírálást kapott. Támogatott pályázatok születtek város rehabilitációs projektek megvalósítására, valamint kerékpár- és belterületi utak fejlesztésére, felújítására. A DAOP kódszámú kiírásban pedig civil szervezetek infrastruktúra fejlesztésre nyertek forrástámogatást. A következőkben tekintsük át a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben nyertes pályázatok tematikus fókuszát. 87

88 A Jánoshalmi kistérség vállalkozásai közül 1 darab sikeres pályázat született telephelyfejlesztés témakörben. Ezek kívül támogatást kapott 1 darab projekt ipari terület fejlesztése címen, 1 darab város rehabilitációs valamint több közlekedés infrastruktúra pályázat is. A KOCH-VIN Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. turisztikai projekttel kapott támogatást. A Bácsalmási kistérségben 2 darab nyertes pályázat született telephelyfejlesztés címen. Támogatást kapott 1 darab város rehabilitációs pályázat, valamint több közlekedésfejlesztési projekt, az Éléskamra Vendégház Nonprofit Kft. pedig sikeresen pályázott turisztikai beruházásával. A Kisteleki kistérségben 1,5 milliárd forint értékben nyertek gazdaságfejlesztési projektek, melyek közül több telephely fejlesztési pályázat. Turisztika témakörben 10 projekt közel 330 millió forint támogatáshoz jutott. Itt a legnagyobb összeget az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. kapta. Ezeken kívül a közlekedés témakörben több támogatott projekt valamint az 5. prioritás tengelyhez kapcsolódó projektek jutottak támogatáshoz. Végül tekintsük át a nemzetközi projekteket. Csongrád megyében a nemzetközi projektek száma 127 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 10 darab, a környezetvédelem területen 13 darab, az oktatás és kultúra területen 39 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 65 darab támogatott projektet számolhatunk. Bács-Kiskun megyében a összes nemzetközi projekt száma 40 darab. Ebből az infrastruktúra fejlesztés területen 3 darab, a környezetvédelem területen 7 darab, az oktatás és kultúra területen 16 darab míg a gazdaság, turizmus, K+F területen 12 darab támogatott projektet számolhatunk. A Kisteleki kistérség 1 darab környezetvédelem témakörben támogatott projektben vesz részt, amely ár- és belvízvédelmi rendszer korszerűsítésére nyert támogatást. A Bácsalmási kistérség szintén 1 darab infrastruktúra fejlesztés témakörben támogatott projekt részese, amely keretein belül a határt érintő útszakasz felújításának tervezésére kapott támogatást. Ugyancsak 1 darab 88

89 projekttel rendelkezik a Jánoshalmi kistérség, amely az oktatás és kultúra témakörben nyert támogatás felhasználásával próbálja megvalósítani pályázatát. Összességében kijelenthető, hogy gazdaságfejlesztés terén a kis- és középvállalkozások közvetlen fejlesztése, infrastrukturális helyzetének javítása, míg turisztikai tématerületen az attrakciófejlesztés volt a legnépszerűbb. Infrastruktúrafejlesztés kapcsán a csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése, a kerékpárút fejlesztés, továbbá a belterületi utak fejlesztése voltak a legkeresettebb fejlesztési tématerületek. 89

90 8. Ajánlások megfogalmazása a as programozási időszak tervezésének vonatkozásában A as tervezési időszak számos dologban új helyzetet teremt azoknak a szervezetnek és személyeknek, akik az Európai Uniós strukturális és kohéziós alapokból való támogatási források felhasználásához kötődnek. Napjainkban átalakulóban van a hazai intézményrendszer és átrendeződik a megszokott operatív program struktúra is. Emellett új területi fókuszok kerülnek hangsúlyozásra és új területi szereplők jutnak feladathoz az aktuális információk alapján A programozási folyamat szereplőire vonatkozó ajánlások Az operatív programok kidolgozása A magyar kormány 1600/2012. (XII. 17.) kormányhatározata definiálta a közötti európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokat. A jogszabály egyebek mellett meghatározza 1. számú mellékletében a következő tervezési időszakra vonatkozó operatív programok körét az alábbiak szerint: Forrás: 1600/2012. (XII. 17.) kormányhatározat, 1. számú melléklet (MAGYAR KÖZLÖNY évi 171. szám) 90

A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése

A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A Dél-alföldi Régió forrás abszorpciós képességének értékelése A programterület magyarországi perifériális térségeinek és településeinek összehasonlító elemzése Összefoglaló Készítette: Tapasztó Dénes

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16.

Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program. Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Szarvas, 2011. Február 16. Magyarország részvétele a határon átnyúló együttműködési programokban Magyarország 1995 és 2003 között a PHARE

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN

TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN TUDOMÁNY ÉS TUDOMÁNYFINANSZÍROZÁS A K+F+I RENDSZERBEN Fonyó Attila Osztályvezető Nemzeti Erőforrás Minisztérium Felsőoktatásért és Tudománypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárság Tudománypolitikai

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19.

Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról. Dátum: 2009. október 19. Tájékoztató a 2007-2008. évi DAOP-os pályázatokról Dátum: 2009. október 19. A közzétett pályázati keretek Prioritás száma, neve 1. Regionális Forrás 2007-2013-ban (millió Ft) Meghirdetett forrás 2007-2008-ban

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól

Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól Megalapozó tanulmány az Európai Uniós finanszírozású dél-alföldi városfejlesztési programok tapasztalatairól Joint Urban and Agglomeration Network projekt 2012 A kutatás a HUSRB/1002/213/096 számú projekt

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére Az Európai Unió azért hozta létre a strukturális és kohéziós alapokat, hogy segítsék a

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE 2014. december 1., Százhalombatta Kocza Mihály oktatási menedzser Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások VI./2.2.1.: A kohéziós és strukturális alapok felhasználása Magyarországon 2007 és 2013 között Milyen szabályok vonatkoznak az Unió kohéziós

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban

Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban és a Partnerségi Megállapodásban Helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezések 2014 20-as fejlesztéspolitika koncepcionális szintjein Helyi gazdaságfejlesztési üzenetek és beavatkozási logikák az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Regionális Operatív Programok

Regionális Operatív Programok Regionális Operatív Programok A ROP-ok az ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Tematikus és területi prioritások Operatív programok: Területfejlesztés (ROP-ok) Gazdaságfejlesztés (GOP) Közlekedésfejlesztés

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége

Az építőipar 2012.évi teljesítménye. Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipar 2012.évi teljesítménye Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Az építőipari termelés alakulása 2012-ben is folytatódott az építőipari termelés 2006 óta tartó csökkenése Az építőipar egésze

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014. augusztus 26. Összefoglalás Magyarországnak a 2014 2020-as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról Általános információk A partnerségi megállapodás öt alapot

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben