Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai

Átírás

1 Bács-Kiskun 2020 fejlesztési dokumentum utómunkálatai A megyei közgyűlés által elfogadott regionális szintű összehasonlító kitekintéssel elkészített megyei fejlesztési szükségleteket beazonosító, lehetséges fejlesztési irányokat meghatározó tervdokumentum, alátámasztva a as programozási időszak végrehajtási tapasztalataival. Készítette: DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. DAOP KSZ Pályázatkezelési és Tervezési Igazgatóság 6726 Szeged, Közép fasor november 22. 1

2 Tartalomjegyzék 1. A Regionális Operatív Program forrás keretéhez kapcsolódó adatelemzés oldal 1.1. Rendelkezésre álló as keret tematikus (prioritásonkénti) bontásban Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten Támogatott pályázatok/elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. Megyei szintű összehasonlító elemzés A pályázói forrásigény tematikus, megyei szintű összevetése Kötelezettségvállalás tematikus, megyei szintű összevetése Kifizetések alakulásának tematikus, megyei szintű összevetése Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei szinten Támogatott/Elutasított pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, megyei 50 szinten 3. Megye specifikus elemzés A között az adott megyében támogatott projektek és az adott megye fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzések tematikus összefüggéseinek értékelése, vizsgálata 3.2. A megye készülő fejlesztési koncepciójában rögzített célkitűzésekhez illeszkedő nem támogatott projektek 3.3. Az EU tematikus célkitűzéséhez és beruházási prioritásaihoz illeszkedő nem támogatott 63 projektek 3.4. A megyei jogú városok forrás-felhasználási mutatóinak összevetése a megyei adatokkal A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása A regisztrált álláskeresők számának alakulása A statisztikai adatok és a megvalósult fejlesztések hatása közötti összefüggés elemzése A forrásfelhasználás elemzése Bács-Kiskun megye kistérségeinek vonatkozásában A pályázói forrásigény tematikus, kistérségi szintű bemutatása A megítélt támogatások tematikus, kistérségi szintű bemutatása Kifizetések alakulásának tematikus, kistérségi szintű bemutatása Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten Támogatott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, kistérségi szinten A működő vállalkozások ágazati megoszlásának alakulása A regisztrált álláskeresők számának alakulása A statisztikai adatok és a megvalósult fejlesztések hatása közötti összefüggés elemzése A megvalósult meghatározó jelentőségű fejlesztések bemutatása kistérségenként Gazdaságfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása 5.2. Turizmusfejlesztési témájú, 150 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása 5.3. Városfejlesztési témájú (különösen kapcsolódó közlekedés-, környezet- és humáninfrastruktúrafejlesztési), 500 millió forint feletti támogatási összegű támogatott pályázatok rövid bemutatása

3 A Bács-Kiskun 2020 területfejlesztési koncepció 2.2. A tervezési folyamat partnerségi 174 tervének elkészítése és végrehajtása című fejezet aktualizálása a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Útmutató a megyei önkormányzatok tervezés koordinációs feladataihoz kapcsolódóan című dokumentumnak megfelelően 2.2. A TERVEZÉSI FOLYAMAT PARTNERSÉGI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA a) Partnerségi terv készítése b) A partnerségi terv végrehajtása c) A partnerségi terv eredményei alapján az egyes szektorok fejlesztési elképzelései ca) Az üzleti szektor szereplőinek fejlesztési elképzelései A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE a) A területfejlesztés forrásainak elemzése b) A területfejlesztés intézményrendszere c) A területfejlesztés hatékonysága 197 Mellékletek: Bács-Kiskun Megye nyertes pályázatainak adatbázisa Bács-Kiskun Megye nem nyertes projektjeinek adatbázisa 3

4 1. A Regionális Operatív Program forrás keretéhez kapcsolódó adatelemzés (adattábla és hozzá kapcsolódó szöveges elemzés) 1.1. Rendelkezésre álló as keret tematikus bontásban 1. prioritás gazdaságfejlesztés Konstrukció kódja DAOP-1.1.1/A DAOP-1.1.1/A_2-09 DAOP-1.1.1/A-09 DAOP-1.1.1/A-13 DAOP-1.1.1/AC-11 DAOP-1.1.1/B DAOP-1.1.1/B-13 Kiírás címe Konstrukció kerete összege Ft-ban Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása Ipari területek, ipari parkok és vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése Üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztése a régiókban Üzleti infrastruktúra és befektetési környezet fejlesztése a régiókban DAOP /B. Ipari parkok, ipari területek, vállalkozói inkubátorházak infrastrukturális fejlesztése 0,00 A kecskeméti kiemelt járműipari központban működő vállalkozások szolgáltatási környezetének fejlesztése kiemelt projekt Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása DAOP-1.1.1/C-09 DAOP-1.1.1/D-09 Ipartelepítés DAOP-1.1.1/D-10 Ipartelepítés DAOP-1.1.1/D-11 Ipartelepítés DAOP-1.1.1/D-13 Ipartelepítés DAOP-1.1.1/DE-13 Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért DAOP-1.1.1/E Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1/E-10 Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1/E-11 Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1/E-12 Telephelyfejlesztés DAOP-1.1.1/F-10 Regionális Tőkebefektetési Alap DAOP-1.1.1/G-09 Komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti infrastruktúra

5 fejlesztéséhez DAOP Vállalati tanácsadás DAOP Vállalati tanácsadás DAOP Klaszter menedzsment szervezetek létrehozása, megerősítése DAOP Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása DAOP Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása DAOP-1.3.1/A-09 Regionális jelentőségű technológiai inkubátorok DAOP A régió innovációs potenciáljának fejlesztése innovatív start-up cégek létrehozásával Összesen A gazdaságfejlesztési prioritás keretében keretében rendelkezésre álló fenti keretek a legutolsó állapotot tükrözik, az adott évben meghirdetett keretből fel nem használt forrás minden esetben átcsoportosításra került. Általánosságban elmondható, hogy a keretek a várható igényekhez jó közelítéssel lettek meghatározásra, hiszen a Telephelyfejlesztési és a Start up kiírás kivételével forráshiány egyetlen konstrukción és évben sem alakult ki. Telephelyfejlesztésre pedig minden esetben vagy még a döntést megelőzően, vagy 2012-ben 5 hónapos tartaléklista után sikerült forrást átcsoportosítani, így elmondható, hogy között a 24 db jelenleg is tartaléklistás start up pályázat kivételével minden szakmai minimumpontot elérő pályázat támogatásra került. A statisztikai adatok könnyebb átláthatósága érdekében, az azonos fejlesztési területre irányuló konstrukciók a későbbi fejezetekben összevonásra kerültek. Rendelkezésre álló as keret tematikus bontásban 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A tervezés során az azonos fejlesztési területű felhívások összevonásra kerültek (kizárólag azok, amelyek megtartották a konstrukciós azonosítójukat), így ennek megfelelően a keretek bemutatása során is. Valamennyi konstrukcióra önálló kimutatás készült, melyek rendelkezésre áll a dokumentum mellékleteként megküldött táblázatokban. Konstrukció neve Keret összeg DAOP-2.1.1/A-2f. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése ,00 DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) ,00 DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) ,00 DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) ,00 DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) ,00 DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) ,00 DAOP (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) ,00 5

6 DAOP (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ,00 ÖSSZESEN ,00 Az alábbiakban bemutatott keretekkel rendelkeznek a konstrukciók, amelyek kapcsán az elemzések különböző dimenziókban kerültek elkészítésre. A táblázatból jól látszik, hogy az egyik legmarkánsabb kerettel rendelkező konstrukció a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztésére irányult, amely a 2012-es évben került megnyitásra és kötelezettségvállalásra. Közel 10-át teszi ki a meghirdetett keretnek a fürdőfejlesztésekre irányuló kiírás, valamint a évi üzleti célú szálláshely fejlesztési-, attrakciófejlesztési felhívások. Konstrukció neve Keret összeg DAOP-2.1.1/A-2f ,00 9,39 DAOP-2.1.1/B ,00 3,44 DAOP-2.1.1/C ,00 0,53 DAOP-2.1.1/D ,00 0,68 DAOP-2.1.1/E ,00 2,17 DAOP-2.1.1/F ,00 2,36 DAOP-2.1.1/B ,00 5,67 DAOP-2.1.1/D ,00 0,36 DAOP-2.1.1/E ,00 3,32 DAOP-2.1.1/F ,00 1,76 DAOP-2.1.1/G ,00 5,29 DAOP-2.1.1/G-09-2f ,00 2,11 DAOP-2.1.1/G-11-k ,00 3,52 DAOP-2.1.1/G-11-k ,00 12,31 DAOP-2.1.1/G ,00 3,53 DAOP-2.1.1/I ,00 5,29 DAOP-2.1.1/J ,00 9,66 DAOP-2.1.1/K ,00 3,07 DAOP-2.1.2/A ,00 6,01 DAOP ,00 9,08 DAOP ,00 7,63 DAOP ,00 0,44 DAOP ,00 1,32 DAOP ,00 1, ÖSSZESEN 028,00 100,00 Rendelkezésre álló as keret tematikus bontásban régiós adatok 3.prioritás közlekedésfejlesztés Konstrukció száma DAOP-3.1.1/A DAOP-3.1.1/A- 09-2f DAOP-3.1.1/C- 09-2f DAOP-3.1.1/A-11 Konstrukció megnevezése Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása Eljárás Megadott keretösszeg (Mrd Ft) kiemelt pr. 5,0 kiemelt pr. 8,9 kiemelt pr. (LHH) ÚSzT standard 0,9 3,8 38,8 6

7 eljárás DAOP-3.1.1/A összesen: 18,7 DAOP-3.1.1/B DAOP-3.1.1/B-08 standard standard 4,7 5,4 DAOP-3.1.1/B-09 DAOP-3.1.1/B-11 Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése standard ÚSzT standard 3,0 1,7 eljárás DAOP-3.1.1/D standard (LHH) 0,9 DAOP-3.1.1/B összesen: 15,9 DAOP standard 2,9 DAOP-3.1.2/A-09 standard 1,5 Kerékpárforgalmi standard DAOP-3.1.2/B-09 0,3 hálózat fejlesztése (LHH) ÚSzT DAOP-3.1.2/A-11 standard 2,2 eljárás DAOP-3.1.2/A összesen: 7,0 DAOP standard 3,8 DAOP-3.2.1/A-09 standard 2,3 Közösségi Közlekedés standard DAOP-3.2.1/B-09 0,4 fejlesztése (LHH) ÚSzT DAOP-3.2.1/A-11 standard - eljárás DAOP-3.2.1/A összesen: 6,5 33,0 14,6 13,6 Összesen: 48,2 100 A közlekedési infrastruktúra fejlesztés területén 2007 és 2013 között összesen 14 darab pályázati konstrukció jelent meg, amelyhez mintegy 48 Mrd forintos keretösszeg kapcsolódott. Arányait tekintve Az állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása tématerületre állt rendelkezésre a legnagyobb elérhető forrás, a teljes keret 38,8-a (18,7 MrdFt), ezt követte az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése 33 -kal (15,9 MrdFt) majd a Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése 14,6-kal (7 MrdFt) és a Közösségi Közlekedés fejlesztése 13,6-kal. A közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keret elérhetővé vált már a pályázók számára. További, meghirdetésre váró keret a jelenlegi információk alapján nem áll rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan több Mrd Ft-os támogatási igényű tartaléklistás pályázatok állnak a rendszerben, melyek a jövő tekintetében mindenképp potenciális pályázatokat jelenthetnek a közlekedésfejlesztés területén a régió számára. 7

8 Rendelkezésre álló as keret tematikus bontásban 5.1. prioritás településfejlesztés Konstrukció kódja Konstrukció kerete összesen az átcsoportosítások után DAOP DAOP DAOP DAOP-5.1.1/B DAOP-5.1.2/A DAOP-5.1.2/A DAOP-5.1.2/B DAOP-5.1.2/B DAOP-5.1.2/C DAOP-5.1.2/C DAOP-5.1.2/D DAOP Összesen A megadott értékek a benyújtott projektek támogatásigényét vették alapul és nem az azok támogatásához szükséges közkiadás alapú forrásigényeket. Az elemzés további fejezetei során is ez az elv érvényesül következetesen. Rendelkezésre álló as keret tematikus bontásban 5.2. prioritás környezetfejlesztés Tématerület Komponens Tématerület Komponens kódja megnevezése kerete össz keretösszege DAOP-5.2.1/A DAOP-5.2.1/A Vízvédelem DAOP-5.2.1/A (belterületi, DAOP-5.2.1/B regionális, kiemelt) DAOP-5.2.1/B DAOP-5.2.1/D Szennyvíz (2000 DAOP-5.2.1/C LE alatti) DAOP-5.2.1/C Partfal 1. kör DAOP-5.2.1/D_ f Partfal 2. kör DAOP-5.2.1/D-12-k Hulladéklerakók rekultivációja DAOP-5.2.1/E Összesen

9 1.2. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés Az 1.prioritásra összesen mintegy 89 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett között. A legnagyobb igény a Telephelyfejlesztési pályázatok iránt jelentkezett, összesen 39,8 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett az elmúlt 7 évben. Szintén jelentős forrás igénye volt az üzleti infrastruktúra fejlesztést célzó 111AC-s pályázatoknak, mintegy 26,3 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. Ipartelepítésre kevés, de fajlagosan magas támogatási igényű pályázat érkezett, összesen 7,4 milliárd Ft összegben. A 2008-ban és 2011-ben megjelenő Klaszterfejlesztési kiírás 2,1 milliárd Ft támogatási igényű pályázatot vonzott, a 2009-ben meghirdetésre került, a leghátrányosabb kistérségek üzleti infrastruktúra és telephelyfejlesztését célzó LHH programra kevés, összesen 1,8 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett. A DAOP Regionális innovációs fejlesztéseket támogató 1.3-as intézkedése keretében 2009-ben megjelenő, Technológiai inkubátorházak létrehozását célzó kiírás keretében 872 millió Ft-ot igényeltek a pályázók, míg a start up pályázati kiírásra 2012-ben 866 millió Ft támogatási igény érkezett. Ezen felül 10 milliárd Ft-ot tett ki a Széchényi Tőkealap 2 milliárd Ft, és a Vállalati tanácsadás program 8 milliárd Ft-os forrásigénye Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések A turisztikai célú fejlesztésekre 2007 és 2013 között összesen 17 db pályázati felhívás jelent meg (a fenti megbontás, és a kapcsolódó táblázatok az egy felhívásban megjelent konstrukciókat külön kezeli), több mint 47 milliárd forintos turisztikai fejlesztésekre rendelkezésre álló keretösszeggel. A fenti kimutatás alapján megállapítható, hogy nagy érdeklődés mutatkozott a turisztikai célú fejlesztések iránt, azok közül is a legnépszerűbb, a turisztikai attrakciók fejlesztésére érkezett be a legnagyobb darabszámban projekt, a 611 db benyújtott projekt 41/,24-a (252 db) (DAOP /B/C/D/E/F + DAOP-2.1.1/J konstrukciókat összevonva). A második legnépszerűbb konstrukció az üzleti célú szálláshelyek fejlesztése, amely az össz. benyújtott projektszámhoz képest 26,68-ot mutat (163 db). A beérkezett pályázatok konstrukciónkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés az attrakciófejlesztési pályázatok ( =251 db) iránt mutatkozott, amely a teljes érkeztetett pályázati állományhoz képest 41,08-os arányt jelent. Az attrakciófejlesztés után a szálláshely fejlesztési kiírások (163 db, 26,68), valamint a turisztikai szolgáltatásfejlesztési kiírás (113 db, 18,49) volt a legnépszerűbb. Ehhez képest alacsony arány látható az összes beérkezett pályázathoz képest az egészségturisztikai-, kiemelt turisztikai-, fürdőfejlesztési-, valamint a TDM-fejlesztési felhívásokon. Ennek két legfontosabb oka az ezeken a kiírásokon általánosan jellemző projektek magas (saját) forrás igénye (kiemelt attrakciók, fürdőfejlesztés, egészségturisztika), valamint a kiírások ritkább megjelenése (fürdőfejlesztés, egészségturisztika), de közrejátszhat ezen konstrukciók alacsonyabb népszerűsége is (TDM-fejlesztés). Ehhez kapcsolódik a beérkezett projektjavaslatok támogatásigényének megoszlása az egyes konstrukciók között. Ezt megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy itt is az attrakció-, valamint szálláshely fejlesztési felhívások mutatják a legmagasabb arányokat (39,13 ill. 26,68), azonban a darabszámot tekintve harmadik konstrukció, a turisztikai szolgáltatásfejlesztés mindössze 3,27-os forrásigénnyel rendelkezik a projektek felhívásban szereplő maximális támogatási összege miatt. Ezzel ellentétben a kiemelt attrakciós felhívásokra benyújtott projektjavaslatok a benyújtott darabszám arányához képest magasabb forrásigénnyel rendelkeznek, mivel ezen projektek nagyobb volumenűek. A legkisebb támogatásigényt a TDMfejlesztési felhívások mutatják. 9

10 A KSZ OP szinten tervezési szakaszban kevesebb pályázati felhívással kalkulált, és a évtől 2 a korábbiakhoz képest új felhívást jelentett meg (DAOP-2.1.1/I; DAOP-2.1.1/K), és egy korábbi felhívást (DAOP /B/C/D/E/F) alakított át / egészített ki új elemekkel (DAOP /J). KSZ észrevétel a kiírások esetében: a évben megjelent DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) felhívás esetében fontos megjegyezni, hogy relatív gyorsan, és nagy számban tudtunk támogatni projekteket, amelyek jellegükből eredően rövid megvalósítási időszakkal rendelkeztek, és több nagyobb attrakcióra és üzleti célú szálláshelyre alapozva kiegészítő (több esetben unikális) fejlesztéseket hajtottak végre. Megítélésünk szerint ilyen kisebb támogatási összegű projekteknek a továbbiakban is van létjogosultságuk, hiszen kockázati besorolásuk is alacsonyabb. Megye Forrásigény (Ft) Csongrád ,94 Bács-Kiskun ,58 Békés ,48 Összesen ,00 Benyújtott pályázatok aránya konstrukciónként Alintézkedés kódja, neve össz.tám. Igény össz. db régiós szinten db Ft DAOP-2.1.1/A-2f. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése ,62 3,35 DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) ,60 15,57 DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) ,49 3,27 DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) ,91 11,89 DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) ,64 23,56 DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) ,76 13,81 DAOP (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) ,68 27,92 DAOP (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ,29 0,61 ÖSSZESEN A turisztikai prioritás sajátossága a fejlesztési terület jellegéből eredően -, hogy a rendelkezésre álló / lekötött / leszerződött támogatásokat a projektek meghiúsulása okán a Közreműködő Szervezetnek vissza kellett hívni, és annak újraosztásáról kellett gondoskodnia annak érdekében, hogy a regionális források ezen tématerületen is maradéktalan felhasználást biztosítsa. A programozási időszakban további jelentős szempontként jelenik meg, hogy 2010-ig a vállalkozási típusú fejlesztések esetében az adható támogatási intenzitás max.50 volt (sőt a szálláshely fejlesztések esetében csak max. 45), míg az ÚSZT keretén belül a KKV bónusszal (max +20) ez az intenzitás 70-ra emelkedett, amely egyenesen arányosan hozta azt a tendenciát, hogy még magasabb pályázói aktivitással találkozott a KSZ-ünk. 10

11 Ugyanezen okból eredően a közszféra kedvezményezettek részére nyújtható támogatási intenzitás maximuma max. 85-ról max. 100-ra emelkedett. Megjegyzendő, hogy a közszféra kedvezményezettek esetében ez a támogatási intenzitás emelésből eredő lehetőség azt eredményezte, hogy a évben megjelent attrakciófejlesztési kiíráson olyan települések is megjelentek a pályázatot benyújtók palettáján, amelyek alacsony, vagy nem értelmezhető turisztikai potenciállal rendelkeztek. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés Beérkezett pályázatok Alintézkedés kódja, neve DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése DAOP Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen: száma (db) Igényelt támogatá s (Mrd Ft) 37 25,1 24, ,1 45, ,0 18, ,3 11, , és 2013 között 666 darab pályázatot regisztráltak a közlekedésfejlesztés prioritáson, melyek igényelt támogatási összege meghaladta a 102 Mrd forintot, mely több, mint duplája volt a rendelkezésre álló keretnek. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan a DAOP keretében a legnagyobb érdeklődés az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése c. pályázati kiírásokra mutatkozott az elmúlt 7 évben, összesen 47,1 Mrd Ft támogatási igénnyel (414 db), mely kiírások esetben a pályázói kört a települési önkormányzatok alkották, az igényelhető támogatás összege általánosan MFt. között mozoghatott. Szintén jelentős forrás igénye volt az Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása c. felhívásra benyújtott pályázatoknak mintegy 25,1 Mrd Ft támogatási igénnyel, melyhez a relatív alacsony darabszámra és a pályázók szűk körére tekintettel (összesen 37 db) magas költségigényű pályázatok (átlag 680 MFt/pályázat) benyújtására került sor. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prioritás Településfejlesztés Az 5.1.prioritásra összesen közel 39 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett között. A legnagyobb igény a kistérségi székhelyek integrált fejlesztésére (512/A) és a kiemelt városrehabilitációs eljáráson belül a funkcióbővítő típusú városrehabilitációs pályázatokra (512/C funkcióbővítő) érkezett, összesen 29,25 milliárd Ft támogatási igényű pályázat az elmúlt 7 évben. Szintén jelentős forrás igénye volt a szociális városrehabilitációt célzó 511-es pályázatoknak, valamint a hasonló témájú kiemelt eljáráson belül a szociális típusú városrehabilitációs pályázatokra (512/C szocrehab), ahol mintegy 4,5 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. A kisléptékű városrehabilitációs projektekre (512/B) döntően sok, de alacsony támogatási igényű (50 M Ft alatti) pályázat érkezett, összesen 1,86 milliárd Ft támogatási igénnyel. A leghátrányosabb kistérségek városi területeinek megújulását célzó LHH programra kevés, 11

12 összesen 0,788 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett. A 2011-ben megjelent civil szervezetek infrastrukturális fejlesztése (513) kiírás tekintetében megállapítható, hogy nagy érdeklődés mellett közel 2 milliárd Ft támogatási igényű projektjavaslat érkezett. A 2013-ben elérhető tervezési dokumentumok megalapozását támogató kiírási (511/B) konstrukcióra 0,155 milliárd Ft támogatási igényű projektjavaslat érkezett. Pályázói forrás igény alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2. prior környezetfejlesztés Tématerület megnevezése Vízvédelem (belterületi, regionális, kiemelt) Komponens kódja Komponens támogatásigény össz DAOP-5.2.1/A DAOP-5.2.1/A DAOP-5.2.1/A DAOP-5.2.1/B DAOP-5.2.1/B DAOP-5.2.1/D Tématerület támogatásigénye össz Szennyvíz DAOP-5.2.1/C (2000 LE alatti) DAOP-5.2.1/C DAOP-5.2.1/D_1-09- Partfal 1. kör f Partfal 2. kör DAOP-5.2.1/D-12-k Hulladéklerakók DAOP-5.2.1/E rekultivációja Vízvédelem Összesen Az 5.2 prioritásra összesen mintegy 40 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett között. A legnagyobb igény a vízvédelmi fejlesztések tárgyú kiírásainkra érkezett, összesen 31,3 milliárd Ft támogatási igényű pályázat érkezett az elmúlt 7 évben. Jelentős forrásigénye volt a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése tematikájú kiírásra beérkezett pályázatoknak, mintegy 5,4 milliárd Ft támogatási igényű pályázat benyújtására került sor. Az omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása tematikájú kiemelt kiírás kétszer is megjelent, azonban egyazon projekt került benyújtásra mindkét kiírása, csak más műszaki tartalommal, utoljára 1,9 milliárd Ft támogatás igénnyel, mely időközben tovább nőtt 2,2 milliárd Ft-ra. 12

13 1.3. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prioritás gazdaságfejlesztés Támogatást összesen 48,8 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 1.prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 38,6 milliárd Ft. Ennek fele, 19,8 milliárd Ft a között meghirdetett Telephelyfejlesztési konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik, egynegyede, összesen 9,5 milliárd Ft Üzleti infrastruktúra fejlesztési projektek által leszerződött, és az összes többi konstrukció osztozik a maradék 25.on, számszerint Ipartelepítés 4 milliárd Ft, Tőkealap 2 milliárd Ft, Klaszterfejlesztés 1,17 milliárd Ft, Tanácsadás 728,millió Ft, LHH program 574, millió Ft, Start up pályázatok 458 millió Ft, és az egyetlen megvalósult Technológiai inkubátorház támogatási szerződése 233 millió Ft támogatási összegről szól. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás Turisztikai célú fejlesztések Alintézkedés kódja, neve DAOP-2.1.1/A-2f. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése Régiós szinten összes ROP turisztikai köt.váll. régiós szinten összes ROP turisztikai leszerződött összeg , ,40 DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) , ,04 DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) , ,97 DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) , ,98 DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) , ,49 DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) , ,20 DAOP (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009; felhívások) , ,33 DAOP (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) , , ÖSSZESEN , ,00 A későbbi pontokban részletezettebben említésre kerülnek az okok, amiért a turisztikai projektek kapcsán (átlagosan 30-) a TSZ kötési folyamat, megvalósítási folyamat során nem tudnak megfelelni a jogszabályban előírt kötelezettségeknek, így azok esetében el kellett állni vagy a támogatói döntéstől, vagy a támogatási szerződéstől, amely a források újraelosztásához vezetett, ez okozza az nagyobb keretösszegre történt megítélt támogatást. Kiváltó okok közül megemlítendők: nem áll rendelkezésre a szükséges önerő, jogerős engedélyek, nem tudott a kedvezményezett biztosítékot nyújtani, nem tudta igazolni a támogató által megszabott feltételek meglétét. igazoló dokumentumokat. A forrásvesztés (megítélt támogatást a támogatási szerződés megkötése, vagy a megvalósítás visszavonás / elállás okán történő megszűnés miatt) átlagban 16,86, amely a projektek elindulását a ROP 2. tengelyének előrehaladási mutatóit figyelembe véve jelentősnek mondható. 13

14 Megye Csongrád Bács- Kiskun Békés Összesen megítélt támogatás (Ft) , , , ,00 Leszerződött támogatás (Ft) 47, , , , Megye megítélt és leszerződött támogatás közötti különbség (Ft) Csongrád ,21 Bács- Kiskun ,36 Békés ,68 Összesen ,86 Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prioritás Közlekedésfejlesztés Leszerződött projektek Alintézkedés kódja, neve száma (db) DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása összesen: 20 DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése 128 DAOP Kerékpárút hálózat fejlesztése 49 DAOP Közösségi közlekedés fejlesztése 35 Összesen: 232 Leszerződött összeg (Mrd Ft) 19,0 40,9 14,9 32,1 6,7 14,4 5,7 12,2 46,4 100 A közlekedésfejlesztés prioritáson 2007 és 2013 között 243 darab pályázat kapott támogatói döntést, melyből 232 darab esetében került sor a Támogató Szerződések megkötésére, melyek leszerződött támogatási összege összesen meghaladta a 46,4 Mrd forintot (ami a rendelkezésre álló keret 96,2-a) Az érkeztetett pályázatok darabszámát tekintve 34,8-os a Támogatási Szerződések megkötésének aránya (keret által szabott határ), összegszerűen ez az arány 45,2-os. A fenitek alapján elmondható, hogy a közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése és lekötése igen előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keretnek jelenleg már 96,2-a elérhetővé vált a pályázók számára az aláírt, megvalósítás alatt álló Támogatási Szerződések lévén. 14

15 megj.: támogatói döntéssel összesen 243 pályázat rendelkezik 51,7 Mrd Ft támogatási összeggel, azonban vannak még jelenleg a szerződéskötés folyamatában lévő pályázatok, illetve a Támogatási Szerződések megkötése folyamán voltak, akik elálltak részben az elhúzódó döntési folyamatoknak (tartaléklistáról kerül támogatásra később egy pályázat), részben az időközben megváltozott pályázói körülmények miatt -, valamint volt olyan pályázó, aki a szerződéskötési feltételeket általában rajta kívül álló okokból nem tudta időben teljesíteni. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prioritás Támogatást összesen 24,27 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 5.1.prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 23,88 milliárd Ft. Ennek harmada, 8,15 milliárd Ft a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik (512/C), több mint 40-a, összesen 10,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek (512/A) által leszerződött, és az összes többi konstrukció osztozik a maradék 30.on, számszerint a szociális célú városrehabilitáció (511) 2,65 milliárd Ft városi örökség megőrzése és korszerűsítése (512/B) 0,918 milliárd Ft, LHH program (512/D) 513 millió Ft, civil szféra fejlesztése (513) 619 millió Ft, a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) támogatási szerződései 155 millió Ft támogatási összegről szólnak. Kötelezettségvállalás alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2 prioritás Támogatást összesen 22,7 milliárd Ft összegben ítélt meg a támogató az 5.2. prioritáson, melyből a hatályos, leszerződött támogatás összege 20,4 milliárd Ft. Ebből az összegből 16,1 milliárd Ft a között meghirdetett Vízvédelmi fejlesztések konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz kapcsolódik, 2 milliárd Ft a 2000 lakosegyenérték alatti települések szennyvízkezelésének fejlesztése, 1,9 milliárd Ft az Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása és 337,3 millió Ft a Települési hulladéklerakók rekultivációja projektek által leszerződött összegről szól. 15

16 1.4. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prior gazdaságfejlesztés A prioritáson 9, 5 milliárd Ft előleg kifizetése mellett számla alapú kifizetés 21,6 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 31,4 milliárd Ft-ból 15,8 milliárd Ft (10,4 milliárd Ft+5,4 milliárd Ft előleg) kapcsolódik Telephelyfejlesztési pályázatokhoz, 7,3 milliárd Ft (5 milliárd Ft+2.3 milliárd előleg) Üzleti infra fejlesztési támogatásokhoz, 3 milliárd (2,3 milliárd Ft +700 millió előleg) Ipartelepítéses pályázatokhoz, 2 milliárd Ft a Széchényi tőkealaphoz, 1,175 milliárd Ft (727 millió Ft+448 millió Ft előleg) a Klaszterfejlesztési pályázatokhoz, 683 millió Ft (565 millió Ft+ 117 millió Ft előleg) az LHH program pályázataihoz, 316 millió Ft (16 millió Ft+300 millió Ft előleg) a Vállalati tanácsadási programhoz, 248 millió Ft (132 millióft+116 millió Ft előleg) a Technológiai inkubátorházhoz és 123 millió Ft(17,5 millió Ft+106 millió Ft előleg) a Startup pályázatokhoz. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prioritás Megye leszerződött támogatás (Ft) Kifizetett támogatás (Ft kifizetések előrehaladása Csongrád , ,56 Bács-Kiskun , ,61 Békés , ,02 Összesen , ,86 Alintézkedés kódja, neve Régiós (db) Kifizetések alakulása régiós szinten (Ft) DAOP-2.1.1/A-2f. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) DAOP (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) DAOP (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) ÖSSZESEN A ROP turisztikai projektek esetében megállapítható, hogy a megítélt támogatás mentén jelenleg közel 50 került folyósításra. A legelőrehaladottabb konstrukciók a következők: üzleti célú szálláshely-, valamint az attrakció fejlesztése, végül a kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése. Az OP időarányos előrehaladásához képest számítva az 50-os támogatás folyósítási készültségi fok alacsonynak lenne mondható, azonban ezen szempont vizsgálatakor nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy 2012-ben közel 20 Mrd kötelezettségvállalás történt meg, amely projektek az idei évben kezdték el a megvalósítást, így azok nagyobb támogatási igényléseket nem tudtak még benyújtani. Továbbá fontos megemlíteni, hogy évben a nagyobb projektek gazdái közszféra kedvezményezettek lettek, akik a közbeszerzések lefolytatására kötelezettek, és ezen folyamat lényegesen lassítja a projektek tényleges kezdését, és ezzel egyenesen arányosan a finanszírozásukat is. A fentebbi adattáblákból jól látszik az is, hogy Bács-Kiskun Megye a leszerződött támogatás majdnem 40-át hívta le, tehát az elkövetkezendő 1,5 évben jelentős támogatás folyósítását szükséges kezdeményeznie. 16

17 Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prior Alintézkedés kódja, neve DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása összesen: DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati és állami tulajdonú belterületi valamint önkormányzati külterületi közutak fejlesztése DAOP Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen: Kifizetéssel érintett projektek száma (db) Kifizetett összeg (MrdFt) 17,6 41,9 13,9 33,1 5,4 12,8 4,9 Leszerződött projektek Leszerződött összeg (Mrd Ft) 19,0 14,9 33 5,7 11, ,0 46,4 100 kifizetett / leszerződött 92,6 93,2 6,7 80,5 82,4 90,5 A közlekedésfejlesztés prioritáson 2007 és 2013 között 226 darab Támogatási Szerződéshez kapcsolódott eddig kifizetés, mely a szerződött darabszám (232 db) 97,4-a. A kifizetett támogatási összeg 42 MrdFt, mely a leszerződött összeg 90,5-a, a lehívható keret 87,5-a. A kifizetések legmagasabb arányban az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztéséhez kapcsolódóan realizálódtak, de a többi tématerület is 80 felett mozog. Az Állami 4 és 5 számjegyű utak vonatkozásában ez az arány 92,6, a közösségi közlekedés fejlesztések vonatkozásában 82,4, a kerékpárút hálózatfejlesztések kapcsán pedig 80,5. A fenitek alapján elmondható, hogy a közlekedésfejlesztés területén a források meghirdetése, lekötése, valamint a lekötött támogatások kifizetése igen előre haladottnak tekinthető, hiszen az összesen rendelkezésre álló keretnek jelenleg már 87,5-a kifizetésre került a megvalósítás alatt álló Támogatási Szerződések lévén. Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prior A prioritáson kifizetés 16,3 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 16,3 milliárd Ft-ból 6,65 milliárd Ft kapcsolódik a kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatokhoz (512/C), 6,86 milliárd Ft kistérségi székhelyek fejlesztését célzó projektek támogatásokhoz (512/A), 1,19 milliárd szociális célú városrehabilitációs (511) pályázatokhoz, 0,911 milliárd Ft a városi örökség megőrzése és korszerűsítéséhez (512/B), 383 millió Ft az LHH program (512/D) pályázataihoz, 318 millió Ft civil szféra fejlesztéséhez (513) és jelenleg 0 Ft a fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás pályázataihoz. 17

18 Kifizetések alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2 prioritás A prioritáson 2,7 milliárd Ft előleg kifizetése mellett számla alapú kifizetés 12,6 milliárd Ft összegben történt. Ebből a 15,3 milliárd Ft-ból 13,5 milliárd Ft ( 10,9 milliárd Ft + 2,6 milliárd Ft előleg) kapcsolódik vízvédelmi pályázatokhoz, 1,256 milliárd Ft (1,2 milliárd Ft+ 56 millió előleg) a 2000 lakosegyenérték alatti szennyvíz fejlesztési támogatásokhoz, 0,335 milliárd ( 333 millió Ft + 2,6 millió előleg) hulladékrekultivációhoz Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 1. prior gazdaságfejlesztés 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 1114 db pályázat érkezett. A legtöbb, összesen 722 pályázat a 4 konstrukcióban, 5 beadási határidővel meghirdetett Telephelyfejlesztésre érkezett. Az egyszerre beérkezett legnagyobb pályázatszám is ehhez a konstrukcióhoz köthető, összesen 207 pályázat. Elmondható, hogy a Dél-alföldön ez volt a legsikeresebb pályázati konstrukció, mely a legtöbb pályázó érdeklődését keltette fel, leginkább találkozott a régióban tevékenykedő vállalkozások fejlesztési igényeivel, és mind a támogatási intenzitás, mind a támogató tevékenységek és elszámolható költségek körét illetően a régió kis és középvállalkozásai számára egy elérhető, megvalósítható fejlesztési lehetőséget kínált. A 6 alkalommal meghirdetésre kerülő, ipari park, ipari terület és inkubátorház fejlesztést célzó Üzleti infrastruktúrafejlesztés pályázati kiírásra összesen 155 pályázat érkezett ban a legtöbb pályázat még ipari park fejlesztésre érkezett, 2009-ben az inkubátorházfejlesztési elképzelések domináltak, majd ban az ipari terület fejlesztés részcélra érkező célzó pályázatok voltak túlsúlyban. Ennek oka, hogy az USZT keretében megjelenő felhívás nem zárta ki a csak felépítményt létrehozó pályázatokat, és a bérbeadási célú épületek létrehozására ebben a részcélban benyújtott pályázatok esetében voltak a legenyhébbek, legkedvezőbbek a feltételek. Klaszterfejlesztésre a 2 meghirdetés során összesen 68 pályázat érkezett, fele-fele arányban voltak a 2008 és 2011-ben beadott pályázatok. Noha a támogató a 2 kiírás kapcsán egymást kiegészítő fejlesztési elképzelésben gondolkodott, mindösszesen 2 olyan pályázat volt, mely a 2008-ban a projektmenedzsment szervezet megerősítését célzó pályázatának megvalósítását követően 2011-ben már közös beruházás megvalósítására ismételten pályázott. A tájékoztatókon, workshopokon az első kiírás után nagy volt az igény a folytatásra, de a 2011-es pályázatra sokan mégsem pályáztak, legtöbbjük a válságra és az annak hatására kialakult pénzügyi helyzetre hivatkozva. A 2008-as régiós kiírásokban még lehetett súlyozni a régiós különbségek, preferált iparágak alapján (a Dél-Alföld alapvetően agrár régió), a 2011-es kiírásokban már egységesen az ÚSZT kitörési pontjaihoz való illeszkedést figyelte a rendszer. A régióban egyébként leginkább jellemzőek a szolgáltató, tanácsadó, turisztikai klaszterek és az építőipari klaszter. Vállalati tanácsadás program 2 egymást követő évben jelent meg, az újrahirdetésre azért volt szükség, mert a 2009 évben kiválasztott Támogatás közvetítő nem köthetett támogatási szerződést. A 2 meghirdetett konstrukcióra 11 részben átfedő pályázat érkezett. LHH program keretében 31 pályázat érkezett, ezek közül Csongrád megyében ipari park és iparterület fejlesztés, Békés megyében inkubátorházfejlesztés, Bács megyében pedig inkább telephelyfejlesztési projektötletek érkeztek túlnyomórészt. A 4 egymást követő évben meghirdetésre kerülő Ipartelepítés felhívásra 22 db pályázat érkezett. Ezek a pályázatok a 10 millió és 1 milliárd Ft közötti támogatási igényű, minimum 20 munkahelyet teremtő foglalkoztatási hatású projektötleteket támogatta. A több hónapig nyitva álló, folyamatos beadású pályázati kiírásra 2009-ben és 2010-ben nagyvállalatok induló, termelő 18

19 beruházásai, míg 2011-ben és 2013-ban kis és középvállalkozások telephelyfejlesztés méretű beruházásaival pályáztak. A Technológiai inkubátorház fejlesztésre kiírt pályázati kiírás régiós specifikum volt, egyedül a Dél-alföldön jelent meg és a vállalati inkubátorházaknál magasabb szintű üzleti, és K+F+I szolgáltatásokat nyújtó, technológiaorientált innovatív vállalkozásokat befogadó inkubátorháza létrehozására nyílt mód. A szigorú jogosultsági feltételek és az elvárt innovációs eredmények miatt mindösszesen 3 pályázat érkezett. A 3 pályázó vállalkozás mindegyike Bács megyéhez köthető, Kecskeméten megvalósuló projektötletre támogatást kérő vállalkozás volt, mely a városban működő informatikai, illetve műanyag-és gépipari vállalkozások körében megfigyelhető, klaszterekbe is tömörülő vállalkozások kiemelt számára, és a Mercedes beruházástól remélt pozitív extern hatásokra szándékozott inkubátorházat alapítani. A 2013-ban kísérleti programként meghirdetett, természetes személyek és induló vállalkozások innovatív termék és szolgáltatás ötleteinek megvalósulását támogató, un Start up pályázati felhívásra a keretet meghaladó pályázat érkezett, emiatt a beadási határidő előtt a kiírást fel kellett függeszteni. A beérkezett 101 pályázat elbírálása érkezési sorrendben történt, támogatásra a kerete kimerüléséig volt lehetőség. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 2. prior Alintézkedés kódja, neve Beérkezett pályázatok száma regionális szinten DAOP-2.1.1/A-2f. Dél-Alföld Spa, egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése 16 DAOP-2.1.1/B/C/D/E/F (attrakciófejlesztés 2007;2009 felhívások) 132 DAOP-2.1.1/K (szolgáltatásfejlesztés) 113 DAOP-2.1.1/I (eü.turisztikai fejlesztés) 30 DAOP-2.1.1/J (attrakciófejlesztés) 120 DAOP-2.1.1/G (kiemelt turisztikai attrakciófejlesztés) 23 DAOP (üzleti célú szálláshelyfejlesztés; 2007;2009;2012 felhívások) 163 DAOP (TDM) (2009;2011;2012 felhívások) 14 ÖSSZESEN 611 A beérkezett pályázatok konstrukciónkénti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a legnagyobb érdeklődés az attrakciófejlesztési pályázatok ( =251 db) iránt mutatkozott, amely a teljes érkeztetett pályázati állományhoz képest 41,08-os arányt jelent. Az attrakciófejlesztés után a szálláshely fejlesztési kiírások (163 db, 26,68), valamint a turisztikai szolgáltatásfejlesztési kiírás (113 db, 18,49) volt a legnépszerűbb. Ehhez képest alacsony arány látható az összes beérkezett pályázathoz képest az egészségturisztikai-, kiemelt turisztikai-, fürdőfejlesztési-, valamint a TDM-fejlesztési felhívásokon. Ennek két legfontosabb oka az ezeken a kiírásokon általánosan jellemző projektek magas (saját) forrás igénye (kiemelt attrakciók, fürdőfejlesztés, egészségturisztika), valamint a kiírások ritkább megjelenése (fürdőfejlesztés, egészségturisztika), de közrejátszhat ezen konstrukciók alacsonyabb népszerűsége is (TDM-fejlesztés). A KSZ OP szinten a tervezési szakaszában kevesebb pályázati felhívással kalkulált, és a évtől 2, a korábbiakhoz képest új felhívást jelentett meg (DAOP-2.1.1/I; DAOP-2.1.1/K), és egy korábbi felhívást (DAOP /B/C/D/E/F) alakított át / egészített ki új elemekkel (DAOP- 19

20 2.1.1/J). Ezen konstrukciókra benyújtott pályázatok száma az össz.benyújtott pályázatokhoz képest magas. Elgondolkoztató a szálláshely fejlesztésekre irányuló benyújtott pályázatok száma, és azok támogatás igénye a valós piaci igények, illetve a jelenleg működő üzleti célú szálláshelyek kapacitáskihasználtságát, az adatok figyelembe vételével ezen szektor esetében megfontolandó a további szálláshelyek kapacitására irányuló fejlesztések létjogosultsága oly módon, hogy a források megszerzése kapcsán kerüljenek meghatározásra preferált települések, ahol viszont indokolt újabb kapacitások elősegítése. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 3. prior Beérkezett pályázatok Alintézkedés kódja, neve DAOP-3.1.1/A. Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása DAOP-3.1.1/B,D. Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése DAOP Kerékpárút hálózat fejlesztése DAOP Közösségi közlekedés fejlesztése Összesen: száma (db) Igényelt támogatás (Mrd Ft) 37 25,1 5, ,1 62, ,0 21, ,3 10, , és 2013 között a prioritásra összesen 666 db pályázat érkezett A legtöbb, összesen 414 db pályázat az Önkormányzati tulajdonú belterületi utak fejlesztése tématerülethez érkezett, mely az érkeztetett pályázatszám több, mint 60-a. A közlekedésfejlesztéshez kapcsolódóan a települési önkormányzatok részéről folyamatosan ezen intézkedés iránt nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés időszakban. Mindezt indokolta, hogy országos összehasonlításban a Dél-alföldi települések önkormányzati úthálózata mind a kiépítettség, mind a műszaki állapot tekintetében elmarad az országos átlagtól. Az Állami kezelésű közutakon az elérhetőség javítása tématerülethez kapcsolódóan benyújtott pályázatok tekintetében alapjában véve a kevés darabszám dominált (összesen 37 db), arányaiban magas támogatási igénnyel (25,1 MrdFt), magas költségigényű pályázatokkal. Ezen területen alapvetően a pályázók köre is jóval szűkebben került lehatárolásra (Magyar Közút NZrt., Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.), valamint fontos kiemelni, hogy ezen konstrukció esetében a benyújtott pályázatok minden esetben a szaktárca jóváhagyásával is rendelkeztek. A Kerékpárút hálózat fejlesztése tématerülethez kapcsolódóan 145 db pályázat került érkeztetésre, 19 Mrd Ft-nyi támogatási igénnyel. Alapjában véve magas darabszám, relatív alacsony költségigényekkel, ami többek között a kiírásokban meghatározott fajlagos költségmaximumnak is köszönhető. A Közösségi közlekedés fejlesztése kiírások kapcsán, amely 3 alkalommal jelent meg összesen 70 db pályázat érkezett be az Ügynökségre 11,3 MrdFt-os támogatási igénnyel. A pályázók köre erősen determinált volt, települési önkormányzatok, önkormányzati társulások, központi költségvetési szervek és intézményeik, közösségi közlekedés feladatainak ellátására jogosult közszolgáltatási szerződéssel rendelkező gazdasági társaságok pályázhattak. 20

21 Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.1. prior 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 172 db pályázat érkezett (az első és második fordulós pályázatok közötti átfedés kiszűrésével ez az érték 151 db). A legtöbb, összesen 60 db pályázat A régió lakosságának egészségtudatos életmódját-támogató civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése című kiírásra (513) érkezett. Ez a kiírás azonban döntően nem tartozott városrehabilitációval foglalkozó egyéb kiírások témaköréhez. A városrehabilitációs pályázatok tekintetében alapjában véve a kevés darabszám dominált, hiszen a pályázók köre is jóval szűkebben került lehatárolásra (pl. kistérségi székhelyek, megyei jogú városok stb) Talán a legnagyobb érdeklődés a funkcióbővítő városrehabilitáció iránt adódott, amit nem kifejezette a pályázatok darabszáma, hanem azok összes forrásigénye (közel 30 milliárd Ft) reprezentált kellően. A darabszámok alakulását jelentősen befolyásolta a régió városszerkezeti jellege, hiszen országos viszonylathoz képest döntően kevesebb város található, azonban azok átlagosan nagyobb közigazgatási területtel és lakosságszámmal rendelkeznek. A kiemelt városrehabilitációs konstrukció keretében megvalósuló pályázatok tekintetében 7db projekt ( 2 alkalommal jelent meg a felhívás), a kistérségi székhelyek fejlesztését célzó kiírás kapcsán 42 db pályázat ( 2 alkalommal jelent meg a felhívás) érkezett be az Ügynökségre. A 42 db pályázati szám azonban csalóka is lehet, mert ez az érték tartalmazza az adott konstrukcióra jellemző két fordulós eljárásrendből adódó első és második fordulós pályázatokat egyaránt, de mindegyik egy beadott pályázat, amely külön azonosítószámmal, pályázati életúttal rendelkezik függetlenül attól, hogy az egy nem nyertes, vagy egy nyertes pályázat egy első fordulós pályázatának második fordulós átdolgozása (a projektfejlesztési eljárás eredményeként). A szociális célú városrehabilitáció (511) kapcsán 3 alkalommal jelent meg felhívás, melyre összesen 8 db pályázat érkezett. Alapjában véve az alacsony darabszámot az a tény okozta, hogy a fejlesztési akcióterületek lehatárolásának egyedi jellegei, kritériumai, valamint a kötelező bérlakás fejlesztési előírás jelentősen csökkentette a potenciálisan pályázhatók körét és maga a projekt megvalósítása is jóval nagyobb erőbefektetést várt el a pályázóktól, különösen a szociális területek és a kiegészítő szoft, esza típusú elemek kapcsán. A kisléptékű városrehabilitációs projektek (512/B) felhívása 2 alkalommal jelent meg összesen 38 db benyújtott pályázattal. A kiírás népszerű volt a kisvárosok, kistelepülések körében és elmondható, hogy a potenciális pályázói kör nagy része be is nyújtotta pályázatát valamelyik felhívásra. Az évek alatt a potenciális pályázók köre bővült, hiszen nőtt a városi ranggal rendelkező települések köre. Az integrált városfejlesztés a komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben pályázati kiírás (512/D) 1 alaklommal jelent meg, amelyre 3 pályázat érkezett be. A kevés darabszámot az indokolta, hogy számos egyéb, LHH-s kistérségi székhely már nyert hasonló típusú támogatást az 512/A konstrukció keretein belül és így ezen konstrukcióban történő indulásuk nem volt lehetséges. A fenntartható városfejlesztési programok előkészítése (511/B) kiírás kapcsán, amely 2 alkalommal jelent meg összesen 5 db pályázat érkezett be az Ügynökségre. A pályázók köre is erősen determinált volt, a teljes érintett kör beadta a pályázatát. Benyújtott pályázatok darabszámának alakulása tematikus bontásban, regionális szinten 5.2. prior 2007 és 2013 között a prioritásra összesen 163 db pályázat érkezett. A legtöbb, összesen 138 pályázat a vízvédelmi fejlesztésekre meghirdetett kiírások kapcsán érkezett, az alábbiak szerint: 21