A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA"

Átírás

1 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA KONCEPCIÓ ÉS STRATÉGIAI PROGRAM KIVONAT 2005

2 Tartalomjegyzék I. Bevezetés...3 II. A helyzetfeltárás fontosabb megállapításai Település- és térszerkezet Demográfia Munkaerőpiac Helyi Társadalom Oktatás, képzés Gazdasági szerkezet Vállalkozási környezet elemzése Műszaki infrastruktúra Környezeti állapot...15 III. SWOT tábla...17 IV. A Mátészalkai Kistérség stratégiája Jövőkép és misszió Stratégiai célrendszer Prioritások bemutatása...25 MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 2

3 I. BEVEZETÉS A Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás pályázatot nyújtott be a Belügyminisztérium támogatásának elnyerésére A Mátészalkai kistérség Területfejlesztési stratégiája és programja elkészítéséhez. A fejlesztési program elkészítésének átfogó célja a Mátészalkai kistérség felkészítése az EU csatlakozásból származó lehetőségek kihasználására, azaz a kistérség hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években. A projekt konkrét célja egy átfogó területfejlesztési stratégia és program kidolgozása a kistérség részére. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan területfejlesztési dokumentum, mely a kistérség jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés reális prioritásait a kistérségben. A készülő koncepció és programok a Mátészalkai statisztikai kistérség valamennyi (26) településére kiterjednek. A 18/1998 (VI.25.) KTM rendelet a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről meghatározza a területfejlesztési koncepciók, stratégiai és operatív programok, részletes tartalmi követelményeit. A tervezési munka a Mátészalkai kistérségben a fenti rendeletben előírtaknak megfelelően történik, a kistérségi szintnek megfelelő részletezettséggel. A fejlesztési koncepció és program felépítése E L Ő K É S Z Í T É S Területfejlesztési Koncepció: Helyzetfeltárás Külső környezet elemzése SWOT analízis Fejlesztési stratégia T Á R S A D A L M A S Í T Á S Stratégiai Program: Stratégia részletezése, Célok, Prioritások kifejtése, Javasolt programok. Operatív Program: Komplex projektek beazonosítása, Megvalósítás feltételinek kidolgozása. T Á R S A D A L M A S Í T Á S P R O J E K T Z Á R Á S Jelen dokumentum a Területfejlesztési koncepció és stratégia program kivonata, amely tartalmazza a helyzetfeltárás főbb megállapításait, és az ez alapján kialakított stratégiát. A stratégiai rész kijelöli a kistérség jövőképét, misszióját, a fejlesztés célrendszerét, és ezek alapján prioritásokat és alprogramokat határoz meg. Az alprogramok megvalósítását szolgáló kiemelt projekteket nevesítve szerepelteti a dokumentum. A stratégia elfogadását követően kerül sor az operatív program kidolgozására, az alprogramok részletes kifejtésére. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 3

4 II. A HELYZETFELTÁRÁS FONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. TELEPÜLÉS- ÉS TÉRSZERKEZET A Mátészalkai kistérség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye déli, keleti részén található. A térség az országon belül periférikus fekvésű, a fővárostól legtávolabb fekvő kistérségek egyike. A kistérség délről Romániával határos, míg a megyén belül nyugatról a Nyírbátori és a Baktalórántházai, északról a Vásárosnaményi, keletről pedig a Fehérgyarmati és a Csengeri kistérség határolja. A kistérség természetföldrajzi tájhatáron, a Nyírség és a Szatmári-síkság találkozásánál helyezkedik el. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították ki, a térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Éghajlata kontinentális, az Alföld hűvösebb tájai közé tartozik. Csapadékosabb, mint az Alföld egésze, ennek ellenére a talajok - mezőgazdasági művelés szempontjából - alacsony termékenységűek. A térség a megye harmadik legnagyobb területű, és harmadik legnépesebb kistérsége. Népsűrűsége 108 fő/km 2, mely alapján a kistérség az OECD-besorolás szerint alapvetően vidéki térségnek minősül. 26 település alkotja: Fábiánháza, Fülpösdaróc, Géberjén, Győrtelek, Hodász, Jármi, Kántorjánosi, Kocsord, Mátészalka, Mérk, Nagydobos, Nagyecsed, Nyírcsaholy, Nyírkáta, Nyírmeggyes, Nyírparasznya, Ópályi, Ököritófülpös, Őr, Papos, Rápolt, Szamoskér, Szamosszeg, Tiborszállás, Vaja, Vállaj. A települések közül Mátészalka, valamint Nagyecsed bír városi ranggal. A kistérségben az elmúlt évek során két önállónak mondható mikro-térség alakult ki: az egyik a Mátészalka központú (a várostól a többi település körülbelül 15 km sugarú sávban helyezkedik el), a másik a Nagyecsed központú mikro-térség, a várostól délre elhelyezkedő 5 településsel együtt (Fábiánháza, Mérk, Nyírcsaholy, Tiborszállás, Vállaj). A kistérségen belül Mátészalka bír központi szerepkörrel, Nagyecsed csak alközpontként értelmezhető. A kistérség intenzíven kapcsolódik Nyíregyházához és Debrecenhez, melyet a térség közlekedési hálózatának szerkezete is elősegít. A határon átnyúló kapcsolatokra pozitív hatást gyakorolt a közelmúltban megnyitott vállaji határátkelőhely, s Románia 2007-es EU csatlakozását követően elérhető közelségbe kerül Szatmárnémeti és Nagykároly is. 2. DEMOGRÁFIA A fejezet a kistérség népességének összetételéről ad számot, keretbe foglalva a természetes szaporodás és a vándorlás alakulását, a kor- és nem szerinti összetételt és az öregedési index alakulását, valamint a lakosság etnikai összetételét. A Mátészalkai kistérségben a megye népességének 11,8%-a lakik, a lakosság száma az elmúlt egy évtizedben stagnált. A népesség természetes szaporodása mindössze néhány településre jellemző (Vaja, Nyírkáta, Őr, Fábiánháza, Ökörítófülpös), összességében 2003-as adat alapján -3,2%-os természetes fogyás tapasztalható. Arányaiban a legnagyobb természetes fogyás Tiborszállásra, Mérkre, Fülpösdarócra, Szamoskérre és Rápoltra jellemző. A kistérségben intenzív belföldi vándorlás figyelhető meg. A természetes fogyást felmutató települések nagyon gyakran a vándorlás célterületei (pl. öregedő népességű városias területek), így ellensúlyozzák a természetes népességfogyást, míg a magasabb természetes szaporodással bíró térségekre gyakran a fiatal népesség kiáramlása jellemző. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 4

5 A kistérségre, hasonlóan a megye egészére, az erőteljes elvándorlás (-5,2 ) jellemző. Kiugróan nagy az elvándorlás Mátészalkáról, 2000 és 2003 között fővel csökkent a város lakossága az elvándorlás miatt. A kistérség korszerkezetére a fiatal (0-20) éves népesség magasabb aránya, illetve az idősebb (50 év feletti) népesség alacsonyabb részesedése jellemző. Az időskorú (65 év feletti) népesség fiatal népességhez (14 év alattiakhoz) viszonyított arányát reprezentáló öregedési index értéke kedvezőbb (63,6%), mint az országban, vagy a régióban. A kistérség legfiatalosabb települései Nyírkáta, Papos, Ópályi és Vaja, míg a legidősebbek Vállaj, Tiborszállás, Fülpösdaróc és Mérk. 1. ábra A Mátészalkai kistérség és Magyarország korfája 85-x nő (ország) férfi (ország) nő (kistérség) férfi (kistérség) % A Népszámlálás adatai szerint a mátészalkai kistérségben a roma kisebbség részaránya 7,3%, ami a 3. legmagasabb kistérségi érték a megyében. A kistérség roma lakosságának mintegy ötöde Nagyecseden él, arányuk legmagasabb Rápolt településen. A cigányságot - alacsony iskolai végzettségéből kifolyólag - sokkal nagyobb mértékben sújtja a munkanélküliség, körükben magasabb az inaktívak, segélyezésben részesülők aránya. 3. MUNKAERŐPIAC Egy térség gazdasági helyzetét alapvetően meghatározza a foglalkoztatottság mértéke, az aktív népesség száma, összetétele. Ezen mutatók nem csak a jelen állapotról adnak tájékoztatást, hanem mivel bizonyos elemek csak lassan változnak, illetve változtathatók meg a térség jövőbeli fejlődési pályájára is hatással vannak. A magyar népesség aktivitási rátája (52,1%) nemzetközi összehasonlításban alacsony, a Mátészalkai kistérségben a gazdaságilag aktívak aránya még az alacsony megyei átlagtól is elmarad, mindössze 40,7%. Ehhez mérten a kistérség a foglalkoztatottsági (32,2%) ráta alapján a középmezőnyben helyezkedik el a megyén belüli kistérségek rangsorában. A kistérség mindegyik településén alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya, MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 5

6 mint az országos átlag, az inaktív keresők aránya pedig Papos kivételével mindenhol magasabb, mint az országos érték. A regisztrált munkanélküliek aránya csak részben követte az országos tendenciákat, a munkanélküliség csökkenése csak átmeneti volt, a jelenlegi érték megegyezik az öt évvel ezelőttivel. A regisztrált munkanélküliek aránya 2003-ban az országos érték duplája volt (11,7%). 2. ábra A regisztrált munkanélküliek a teljes népességhez viszonyított aránya a kistérség településein Vaja Őr Nyírparasznya Papos Nagydobos Szamosszeg Ópályi Jármi Mátészalka Kántorjánosi Hodász Nyírmeggyes Nyírcsaholy Szamoskér Géberjén Kocsord Fülpösdaróc Győrtelek Ököritófülpös Rápolt 11-12,4 (6) 9-11 (5) 7-9 (10) 4,8-7 (5) Nyírkáta Nagyecsed Fábiánháza Tiborszállás Mérk Vállaj A legmagasabb értékek általában az elzárt településekre (Nyírparasznya, Szamosszeg, Szamoskér, Rápolt) jellemzők. Mátészalkától távolodva három gyűrű figyelhető meg a térségközpont körül. A kistérségi központ közvetlen közelében található két település (Ópályi és Jármi) Mátészalkával együtt rendelkezik a legkedvezőbb értékekkel. Ezt követi a város tágabb agglomerációja, amelyhez további hét település tartozik. A következő lépcsőt a második gyűrűben található települések alkotják, ezek általában a kistérség szélén helyezkednek el. Tiborszállás, Mérk és Vállaj esetében a munkanélküliségi ráta az elöregedett népesség miatt alacsonyabb. A tartós munkanélküliek (51,5%), illetve a pályakezdő munkanélküliek (11,4%) aránya a kistérségben magasabb, mint az országos érték (46,9% illetve 8%). A kistérségben a foglalkoztatottak 35%-a ingázik, de Mátészalka nélkül ez az érték jóval magasabb lenne, mivel ott csak a foglalkoztatottak 12,5%-a az ingázó. Az ingázás elsődleges célja Mátészalka, valamint a szomszédos kistérségi központok (Baktalórántháza, Nyírbátor, Vásárosnamény), a megyeszékhely és Debrecen. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 6

7 4. HELYI TÁRSADALOM A fejezet az életminőség, a jövedelmi viszonyok alakulását, szociális támogatások mértékét, a lakáshelyzetet, a szociális és egészségügyi infrastruktúra kiépítettségét, és a civil szervezetek társadalmi aktivitását komplexen elemzi. Az szja-alapot képező jövedelem alapján a Mátészalkai kistérség a megye 4. legjobb jövedelmi helyzetű kistérsége, de értéke ( Ft) az országos átlagnak mindössze 56%-a, és az alacsony megyei értéknek is csak 85%-át teszi ki. A tartós fogyasztási javak alapján a kistérségen belül Mátészalka, Jármi és Nyírmeggyes tekinthető a legmódosabbnak, a lista alján Mérk és Tiborszállás áll. Az egy főre jutó SZJA alapot képező jövedelem megoszlása a megyében, országos átlag: Ft megyei átlag: Ft Ft Nyíregyházai Kisvárdai Tiszavasvári Mátészalkai Vásárosnaményi Nyírbátori Ibrány- Nagyhalászi Nagykállói Fehérgyarmati Baktalórántházai Csengeri A szociális támogatásban részesülők aránya a kistérségben (50 ), csaknem ötszöröse az országos értéknek (11 )! A térség súlyos foglalkoztatási problémákkal szembesül, az aktív korú lakosság jelentős hányada nem képes munkát találni. A szociális, illetve egyéb rászorultság alapján kifizetett fajlagos támogatás Vállaj, Szamosszeg, Rápolt és Kántorjánosi településeken a legnagyobb. A közintézményekkel és közszolgáltatásokkal való ellátottság tekintetében megállapítható, hogy Rápolt és Fülpösdaróc kivételével mindegyik településen található óvoda. A legtöbb óvoda jól kihasznált, sőt egyes települések (leginkább Nyírkáta, Kántorjánosi, Hodász, Vállaj) intézményei túlterheltek. A kistérségben kórház működik, amely széleskörű egészségügyi ellátást biztosít. A kistérségben az öt legkisebb településen kívül mindenhol található háziorvosi rendelés és gyógyszertár. A kistérség orvos-ellátottsága a megyei átlaggal megegyezőnek mondható, de az országos átlagtól elmarad. Időskorúak otthona mindössze négy településen van, míg idősek klubja a kistérség 15 településén található. Öt településen működik megyei fenntartású szociális intézmény (ápoló-gondozó otthon, pszichiátria), melyek az ellátás mellett fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban. A civil szektor aktivitása településenként változó, kistérségi szinten azonban alacsonynak tekinthető, a legtöbb településen csak a legalapvetőbb területekre korlátozódik. A legjellemzőbb civil szervezetek a nyugdíjas klubok, és az ifjúsági klubok, szinte valamennyi településen működnek. Több településen működik alapítvány az általános iskola diákjainak támogatására, valamint teleház. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 7

8 5. OKTATÁS, KÉPZÉS Az oktatás és képzés minőségének elemzése a kistérség népességének iskolai végzettségének vizsgálatára, az oktatási intézmények és szakok bemutatására, azok infrastrukturális felszereltségének, szerkezeti és minőségi mutatóinak elemzésére épül. A fejezet a lakosság munkaerőpiaci felkészültségét, részvételi feltételeit a képzések és végzettségek szemszögéből közelíti meg. A Mátészalkai kistérség értékei mind az általános, mind a középiskolai, mind a felsőfokú végzettséggel rendelkezők népességen belüli arányát tekintve kedvezőtlenebbek a megyei átlagnál. Magas az általános iskola első osztályát sem végzők (1,9%), vagy a nyolc osztályt be nem fejező lakosok (19,7%) aránya. A közép- és felsőfokú végzettséggel (6,9%) rendelkezők aránya jelentősen elmarad a megyei, a regionális vagy az országos (12,6%) értékektől. A népesség iskolai végzettsége kistérségi szinten (%), 2001 Általános iskola első évfolyamát sem végezte el (10-x) Legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégezte (15-x) Legalább középiskolai érettségivel rendelkezik (18-x) Egyetem, főiskola stb. oklevéllel rendelkezik (25-x) Baktalórántházai 1,1 81,7 17,9 4,3 Csengeri 1,7 78,3 20,3 4,6 Fehérgyarmati 1,9 77,6 22,4 6 Kisvárdai 0,9 86,5 28,7 7,3 Mátészalkai 1,9 80,3 25,2 6,9 Nagykállói 1,2 81,3 19,4 5,2 Nyírbátori 2,2 78,8 22 5,9 Nyíregyházai 0, ,6 11,8 Tiszavasvári 1,4 80,2 24,3 7,2 Vásárosnaményi 1,4 79,8 23,4 5,9 SZABOLCS-SZATMÁR- BEREG MEGYE 1,2 83,8 28,3 8,3 ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ 1,0 85,0 30,9 9,4 MAGYARORSZÁG 0,7 88,8 38,2 12,6 A nagyobb települések népessége jobb oktatási-képzettségi jellemzőket tud felmutatni. Ennek oka egyrészt az oktatási infrastruktúra hiányosságaiban keresendő, másrészt a magasabb végzettséggel rendelkezők jellemzően a nagyobb a több szolgáltatást kínáló, ezért vonzóbb településeket választják lakhelyüknek. Bár még magas a tanulók száma a kistérségben - az 1000 lakosra vetített tanulószám az országos, megyei átlag felett van -, a csökkenő gyereklétszám következtében fokozatosan csökken a tanulók száma, ami iskolák bezárásához, összevonásához vezethet. A kistérség településein a két legkisebb, Fülpösdaróc és Rápolt kivételével mindenhol van általános iskola. Az intézmények kihasználtsága Papos, Tiborszállás és Vaja településeken alacsony. Az általános iskolák általában kielégítő állapotban vannak, több iskola került felújításra az elmúlt években. Azonban még így is felújításra szorul több települési iskola épülete, el kell végezni a nyílászárók cseréjét, a víz- és energiarendszer felújítását, sok esetben a konyhai kapacitások bővítése szükséges, vagy egy hiányzó épületrész, tornaterem kialakítása. Középiskolai oktatás Mátészalkán és Nagyecseden, míg szakiskola Mátészalkán és Nagydoboson működik. Míg az osztálylétszám tekintetében a mátészalkai középiskolák MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 8

9 megfelelnek a megyei átlagnak, addig a tanári kar túlterheltsége lényegesen magasabb. A mátészalkai középfokú oktatási intézményekbe a tanulók 55%-a ingázik, más településről jár be. Ez az arány jól jelzi a város kistérségben betöltött oktatási centrum szerepét. Az intézmények állapota és eszközellátottsága megfelelő, azonban a mátészalkai kollégiumok felújítása nélkülözhetetlen. A kistérségben a hagyományos szakmák oktatása a meghatározó, Mátészalkán felsőfokú mezőgazdasági képzés folyik, és előkészítés alatt áll egy műszaki felsőfokú mérnöki képzés beindítása. A felnőttképzés eseti jelleggel működik a kistérségben, elsősorban az igényeknek megfelelően folynak képzések. 6. GAZDASÁGI SZERKEZET Egy térség gazdasági szerkezetének elemzése során az egyes ágazatok szerepét, főbb mutatóit vizsgáljuk. Az ágazati struktúra vizsgálata azért fontos, mert szorosan összefügg a gazdasági-társadalmi fejlettséggel, ugyanis a mezőgazdaság részarányának növekedésével párhuzamosan a gazdaság GDP mutatóval mért összteljesítménye romlik. A foglalkoztatottak megoszlása alapján a Mátészalkai kistérségben a mezőgazdaság súlya (7,5 %) az országos átlagnál 30%-al magasabb, az iparban foglalkoztatottak aránya (33,7%) pedig mind az országos, mind a megyei és regionális adatokat meghaladják. A szolgáltatások messze alatta vannak az országos értékeknek, a kistérség szolgáltatási központ-szerepét Mátészalka tölti be. A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint (%), % 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Fábiánháza Fülpösdaróc Géberjén Győrtelek Hodász Jármi Kántorjánosi Kocsord Mátészalka Mérk Nagydobos Nagyecsed Nyírcsaholy Nyírkáta Nyírmeggyes Nyírparasznya Ópályi Ököritófülpös Őr Papos Rápolt Szamoskér Szamosszeg Tiborszállás Vaja Vállaj Kistérség összesen Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatási jellegű ágazatok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió Ország összesen A működő vállalkozások ágazati megoszlása szerint a mezőgazdasági tevékenység részaránya (13,9 %) igen magas, az országos átlag két és félszerese, az ipari tevékenység súlya (23,9 %) a kistérség ipari hagyományainak következménye. A szolgáltató szektor lemaradást mutat a kistérség szinte valamennyi településén, kivételt Mátészalka és Győrtelek jelent. A mezőgazdasági és az ipari vállalkozások magas részesedése a helyi szolgáltató szektor fejletlenségére vezethető vissza, a települések többségén a szolgáltató szektor mindössze a lakossági alapfunkciókra terjed ki. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 9

10 Mezőgazdaság A mátészalkai kistérség mezőgazdasági potenciálja, részben természeti adottságai (talaj gyengeségei, belvíz, alacsonyabb napsütéses órák száma, korai és késői fagyok), részben termékszerkezete miatt alacsony. A talaj minősége összességében gyenge, melynek következtében a szántóföldi művelés versenyképessége alacsonyabb a térségben. A legnagyobb mezőgazdasági, illetve termőterülettel a térség két városa, Mátészalka és Nagyecsed rendelkezik, a területek döntő hányada szántó, s szántóként használt kert (74,6%), az erdőterületek alacsony arányt képviselnek. Alternatív mezőgazdasági tevékenységre, új típusú összefogásra elvétve akad példa a térségben. Biogazdálkodást vagy alternatív mezőgazdasági tevékenységet nem folytatnak a térség gazdái. Jellemző a klasszikus mezőgazdasági kultúrák termelése. A korábban tájjellegű növények egy része (sütőtök, dinnye, ribizli, málna) szinte teljesen visszaszorult, minimális területen termesztik. A meghatározó gyümölcsök (meggy, alma) értékesítése az országos túltermelés miatt nehéz. Az állattenyésztés szinte teljesen visszaszorult. A mezőgazdasági vállalkozások munkahelyteremtő képessége alacsony. Többségük alacsony árbevétellel rendelkezik, a tőkeszegénység miatt nincs elegendő forrás a fejlesztésekre. Több településen is működnek önszerveződő, egy-egy vállalkozás vagy integrátor köré szerveződő értékesítési csoportosulások, ezek azonban többnyire azt jelentik, hogy a kulcsszervezetek felvásárolják a helyben termel árut, és ők maguk továbbértékesítik. Ipar A kistérség jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik. Az ipari tevékenység súlya (23,9%) magasabb az országos átlagnál (21,9%). A térség ipari vállalkozásinak bővülési üteme kétszerese az országosnak, 1999 óta 13,5%-al nőtt a működő ipari vállalkozások száma. Öt jellemző ipari ágazat alakult ki a kistérségben: építőipar, gépés műszergyártás, élelmiszeripar, könnyűipar és a fa-, papíripar, bútorgyártás. A helyi vállalkozások alapvetően kisméretűek, tőkeszegények, nem képesek jelentős számú munkahely teremtésére - Az építőipar vállalkozásai kis méretűek, a 126 vállalkozásból mindössze 4 nagyobb található közöttük. - A kistérségben több élelmiszeripari feldolgozó vállalkozás működik még mindig, bár ez a korábbi termelési szintnek már csak töredéke. Konzervgyár, húsüzem, tejgyár, és több almalé feldolgozó mellett új-típusú termékeket is előállító cégek is működnek (gyümölcs-aszalvány, éti csiga feldolgozás). - A kistérségben a mátészalkai bútorgyár két utódvállalata működik. - Az optomechatronikai ágazatban működnek a korábbi Magyar Optikai Művek utódvállalatai. Ezen társaságok a kistérség legnagyobb foglalkoztatói, árbevételük és foglalkoztatotti létszámuk alapján meghatározó szerepet töltenek be a térségben. - Több gépgyártással foglalkozó vállalat működik a térségben. Szolgáltatások, turizmus A kistérségre összességében a szolgáltató szektor fejletlensége jellemző. A településeken hozzáférhető szolgáltatások többnyire a lakosság alapvető igényei elégítik ki. A helyzetfeltárás az alábbi fontosabb megállapításokat tartalmazza: MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 10

11 A térség számos turisztikai látványossággal rendelkezik, ezek elsősorban a kulturális (Vajai kastély, további kastélyépületek, múzeumok, régi templomok, Mérk-Vállaj faluszerkezet), és természeti értékek (Holt-Szamos, Ecsedi-láp, folyók) formájában. A látnivalók állapota azonban sok esetben nem megfelelő, a szolgáltatások és az információ hiánya akadályozzák azok megfelelő hasznosítását. A természeti értékek esetében még nagyobb probléma az elhanyagolt állapot, a látnivalók jelenlegi állapotokban sok esetben nem alkalmasak az idegenforgalmi bemutatásra. Problémát jelent a látnivalók megközelíthetősége, az utak állapota rossz, hiányoznak az útbaigazító táblák is sok esetben. Fejlődési lehetőséget jelent a mátészalkai strand gyógyvizes stranddá történő fejlesztése. Az idegenforgalmi szolgáltatások szinte teljesen kiépítetlenek a kistérségben. Szálláshelyek kétharmada Mátészalkán található (219 férőhely), ezen kívül Vaja, Vállaj, Ópályi, Ököritófülpös és Nagyecsed rendelkezik szálláshelyekkel. Kereskedelmi szálláshely kizárólag Mátészalkán és Vaján található. Ezt mutatja be az alábbi ábra is: Szállásférőhelyek száma szállástípusok szerint a kistérségben Panziók Turistaszállások Kempingek Üdülõházak Szállodák Ifjúsági szállók Falusi szállásadás Fizetõvendéglátás További idegenforgalmi szolgáltatások is hiányoznak, a térség több településén nem működik étterem. Nincs egységes kiajánlása a látnivalóknak, eseti jellegű együttműködés tapasztalható. Nincs kiforrott és szervezett térségi turisztikai marketing tevékenység, hiányzik a térségi image. Összességében a szolgáltató szektor jelentős növekedési potenciált hordoz, azonban ehhez nagymértékű fejlesztések is szükségesek. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 11

12 7. VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET ELEMZÉSE Az alfejezet a vállalkozói szféra fontosabb jellemzőit vizsgálja a Mátészalkai kistérségben, a helyi és a betelepülő vállalkozások körét egyaránt áttekintve. Az elemzés kitér a vállalkozói szektor fejlődését közvetlenül elősegítő üzleti szolgáltatások, üzleti infrastruktúrák térségi helyzetének bemutatására. A vállalkozások mérete, a foglalkoztatottak száma, a vállalkozások eredményessége jelentős, a térség gazdasági helyzetéről sokat mondó adat, s segít meghatározni a foglalkoztatás bővítésének lehetséges irányait is. A vállalkozások vizsgálatának alapja azok nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása. A Mátészalkai kistérségben a hazai, megyei és regionális átlagot is meghaladja a mezőgazdasági vállalkozások részaránya, az országos átlagnak a kistérségi érték a 2,6-szorosa. Az ipar súlya valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag, az építőipar jelentősége viszont jócskán magasabb, mint a megyei arány. A szolgáltatásokban a gazdasági szolgáltatások területe az, ahol a legnagyobb az elmaradás a kistérségi és az országos arányhoz képest. A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalt növekedését jelzi, hogy 1999 és 2003 között ről nőtt re a cégek száma a kistérségben, ami 14%-os, dinamikus növekedést jelent. Működő vállalkozások százalékos megoszlása nemzetgazdasági ág szerint, % 90% 80% Mûködõ vállalkozások száma a gazdasági szolgáltatás ágban (K gazd.ág) Mûködõ vállalkozások száma a szállítástávközlés-ben (I gazd.ág) 70% 60% 50% Mûködõ vállalkozások száma a vendéglátás-ban (H gazd.ág) Mûködõ vállalkozások száma a kereskedelem, javítás ágban (G gazd.ág) 40% 30% Mûködõ vállalkozások száma az építõipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) 20% Mûködõ vállalkozások száma a bányászat, feldolgozó-, villamosenergiaiparban (C+D+E gazd. ág) 10% 0% Mátészalkai kistérség Szabolcs- Szatmár-Bereg Észak-alföldi régió Magyarország Mûködõ vállalkozások száma a mezõgazdaság-ban (A+B gazd. ág) A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása kapcsán megállapítható, hogy a térségben meghatározó szerepet töltenek be az egyéni vállalkozások: arányuk a kistérségben 69,4%, míg országosan csak 53,4%. Az egyéni vállalkozások magas aránya a vállalkozási szerkezet sérülékenységét jelzi, valószínűleg ezek közül sok a kényszervállalkozás, melyek igen alacsony forgalmat bonyolítanak le. A nagyobb tőkeerővel bíró részvénytársaságok aránya hasonló a nagytérségi átlagokhoz, de a korlátolt felelősségű társaságok aránya lényegesen alacsonyabb. Foglalkoztatás tekintetében a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak. A vállalkozói szektor elmúlt években tapasztalható növekedése ellenére a vállalkozássűrűség, azaz a vállalkozói aktivitás továbbra is alacsony; ezer lakosra MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 12

13 csupán 50 vállalkozás jut. A vállalkozások lakosságarányos számát településenként vizsgálva megállapítható, hogy legalacsonyabb Vaja (13) és Mérk (20) településen, míg a legmagasabb Mátészalkán (86) és Vállajon (131). A térségben működő vállalkozások nagy részének csekély a munkahelyteremtő képessége: a kistérségben döntően a 10 fő alatti létszámmal működő társas vállalkozások dominálnak. Mindez azt sejteti, hogy alapvetően tőkeszegények a vállalkozások. Az, hogy a térségre a kisvállalkozások dominanciája jellemző, illetve, hogy a szolgáltató-szektorban a kereskedelmi tevékenység a domináns, szintén ezt a feltételezést erősíti a kényszervállalkozások jelenléte ugyanis éppen a kereskedelemjavítás területén a legjellemzőbb. A gyenge gazdasági teljesítmény feltehetően a piaci és infrastrukturális környezet fejletlenségében, s a vállalkozások alacsony versenyképességében keresendő. A kistérség tőkevonzó képességének meghatározásához nyújt alapot a külföldi érdekeltségű vállalatok aránya. A települések közül mindössze Mátészalka, Nyírcsaholy és Vaja településeken található külföldi vállalat. A külföldi tőke lehetséges megjelenéséről, érdeklődéséről is csak néhány település számolt be. Több településen úgy gondolják, hogy az M3-as autópálya kistérségen keresztül tervezett jövőbeni folytatása teremti majd meg az esélyt arra, hogy a kistérség vonzóbb célpont legyen külföldi működőtőke előtt. Az autópálya Nyíregyháza utána szakaszainak az időbeli ütemezése azonban még nem ismert. Az autópálya megépítése azonban önmagában nem elég, ezen túl szükség lenne megfelelően előkészített ipari területek kialakítására is. Mátészalkán a 78 hektáros ipari park a hetvenes évek elején kialakított városi iparnegyed területén található. Az ipari parkban a teljes infrastruktúra ki van építve, illetve a park saját iparvágánnyal is rendelkezik. Az ipari park vonzóképességét tovább növeli, hogy az önkormányzat a betelepülő vállalkozóknak hét évre elengedi az iparűzési adót. A Mátészalkai Ipari Parkban főként az optika, a finommechanika, valamint a fa- és bútoripar képviselői vannak jelen. Összességében elmondható, hogy Mátészalka kivételével kistérség vállalkozási szerkezete elaprózott, a cégek többsége alacsony jövedelem-termelő s munkahely-teremtő képességgel rendelkezik. A Mátészalkai Ipari Park sikeresnek tekinthető, a betelepült külföldi vállalkozásoknak köszönhetően jelentős foglalkoztató a térségben. Azonban noha a más településekről oda ingázók száma jelentős, de nem tudott erőteljes húzó hatást gyakorolni a kistérség egészére, beszállítói hálózat kiépítésével. Az üzleti-gazdasági szolgáltatások tekintetében a szektor továbbra is a szükségesnél kisebb méretű, de már képes a helyi vállalkozások működőképességét biztosítani, illetve segíteni. Számos strukturális gyengeséggel is bír: szervezeti elaprózottság, az egyéni vállalkozások országos átlagnál jóval nagyobb illetve a jogi személyiségű szervezetek szerényebb súlya, alacsony tőkeellátottság. Az üzleti szolgáltató szervezetek jellemzően a (nagyobb) városokban találhatóak. 8. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRA Az élhető környezet kialakításának előfeltétele a közmű- és energiaellátó-rendszerek (víz-, gáz-, csatorna-, elektromos áram-hálózatok), a közlekedési infrastruktúra (út, vasút), a távközlési és kommunikációs infrastruktúra megfelelő kiépítettsége. E fejezet a fent említett tényezők vizsgálatán túl a környezet biztonságának növelését célzó ár- és belvízvédelem témakörét foglalja magában. A helyzetfeltárás alapján az energia-és gázellátás rendszere biztosított a kistérségben, jelentősebb hiányosságok nem tapasztalhatók A villamos áram csaknem minden lakásba (néhány tanya kivételével) be van vezetve. A vezetékes gáz esetében MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 13

14 valamivel sokszínűbb a helyzet; a vezetékes gáz használatának elterjedtsége meglehetősen különböző a kistérség településein: bár az infrastruktúra széles körben kiépítésre került, az itt lakók nem használják olyan arányban a vezetékes gázt, mint amennyire azt az infrastruktúra kiépítettsége lehetővé tenné. A kistérségben a vezetékes vízzel ellátott lakások aránya alacsony (89,6%), az ivóvíz minősége szinte valamennyi településen kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul a vízhálózat kiépülésével nem tartott lépést a szennyvízhálózat építése, a Mátészalkai kistérségben a szennyvízhálózatba bekötött lakások aránya mindössze 28,4%. Annak ellenére, hogy a közműolló bezárása, azaz a szennyvízhálózat bővítése az elmúlt években megkezdődött, még 2005-ben is nagy a közműolló a kistérségben, 14 településén egyáltalán nincs szennyvízcsatorna kiépítve. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya a kistérség településein Nagydobos Szamosszeg Nyírparasznya Vaja Szamoskér Papos Ópályi Őr Jármi Mátészalka Géberjén Kántorjánosi Kocsord Fülpösdaróc Győrtelek Hodász Ököritófülpös Rápolt Nyírmeggyes Nyírcsaholy Nyírkáta Fábiánháza Nagyecsed Tiborszállás Mérk Vállaj A Mátészalkai kistérségen két folyó, a Szamos (a kistérség határán) és a Kraszna halad át. Mindkét folyó esetében a kora tavaszi és kora nyári áradások a leggyakoribbak, vízhozam-ingadozásuk igen nagy. Az áradások során gyakran találkozik árvizük a Tisza árvizével, a Szamos mentén élők utoljára 1970 májusában éltek át árvízkatasztrófát. A Szamos gátrendszerének megerősítése 2004-ben fejeződött be, ám az árvizek elleni védekezésben a gátak szüntelen magasítása már nem elegendő. Az árvízvédelem koncepcióváltásának jegyében született Vásárhelyi-terv komplex, ökológiai szemléletű árvízszabályozásban, vidékfejlesztésben gondolkodik, melynek része első ütemben, 2007-ig hat árapasztó tározó létrehozása. Ezek közé tartozik a kistérség területén, a Mátészalka Nagydobos Szamosszeg Tunyogmatolcs négyszögbe tervezett Szamos-Krasznaközi tározó is. A Mátészalkai kistérség nyugati, nyírségi része belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület. Ezzel szemben a kistérség keleti része, illetve különösen az ecsedi területek nagyon belvízérzékenyek. Általános probléma, hogy a belvízelvezető csatornák sok helyütt rossz állapotban vannak a feliszapolódás és a vízi növényzettel való benőttségük következtében. A vésztározók használatát tulajdonjogi problémák nehezítik. A kistérség az országon belül periférikus fekvésű, Budapesthez képest a kistérség központja 280 km-re keletre helyezkedik el. Mátészalka - kistérségen belüli központi MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 14

15 fekvésének köszönhetően - a térség többi településéből könnyen elérhető. A kistérség országon belüli elérhetőségét nagyban javítaná az M3-as autópálya továbbépítése, mely a tervek szerint áthaladna a kistérségen, Mátészalka mellett. Várhatóan 2006 végére éri el az M3 autópálya Nyíregyházát, jelenleg van folyamatban a következő szakasz régészeti feltárása. Szintén fontos közlekedési beruházás az S49 számú gyorsforgalmi út megépítése Csengersima és az M3-as között. Ezáltal nagymértékben csökkenne a 49-es út mentén elhelyezkedő települések átmenő forgalma, és tovább javulna a kistérség megközelíthetősége. A Romániával való szomszédság és a vállaji határátkelőhely adta lehetőségek még nem kellőképpen kihasználtak. A kistérségben a kerékpáros úthálózat kiépítettsége messze elmarad a kívánatostól: kerékpárút csak Jármi, Kocsord, Nyírcsaholy, Őr, Vaja településeken van legalább részben kiépítve, holott a kerékpáros úthálózat kiépítettsége jelentős tényező az idegenforgalmi lehetőségek mind teljesebb körű kihasználásához. A Mátészalkai kistérség megyei szinten kedvező értékekkel rendelkezik mind a telefonellátottság rangsorában (2.), mind a kábeltelevízió előfizetések 1000 főre vetített számában (4.). A megyei átlaghoz közel helyezkedik el mindkét kistérségi mutató, azonban a regionális és az országos átlagtól jócskán elmarad. 9. KÖRNYEZETI ÁLLAPOT A fejezet a kistérség vízrajzi, domborzati, éghajlati viszonyainak legfőbb jellemzőit, védett természeti értékeinek bemutatását öleli fel. Célja, hogy az adottságok és problémák megvilágításával előrevetítse a környezet javításának cselekvési irányait és módjait. A térség két táj találkozásánál helyezkedik el; nyugati része a Nyírség, keleti része pedig a Szatmári-síksághoz tartozik. A térség mai földrajzi képét a hegységből kilépő folyók (Tisza, Szamos) alakították, melyek feltöltötték a területet. A folyók mentén, az áradások által lerakott homokból, iszapból folyóhátak alakultak ki. A tökéletes síkságnak tekinthető Szatmári-síkságon ilyen kiemelkedés a Szamoshát. A térség délkeleti részén helyezkedik el a mára teljesen lecsapolt Ecsedi-láp. Lecsapolási munkálatait mintegy száz évvel ezelőtt fejezték be. Jelenleg láppá történő visszaalakítása újból napirenden van. A 2004 elején megkezdődő projekt a nagy vegyszer- és energiaigényű iparszerű mezőgazdasági termelés helyett egy természet közeli élőhely kialakítását és az extenzív gazdálkodás feltételeinek megteremtését célozza. A Szamos-Kraszna közi víztározó kialakítása szintén az előbb említett komplex tájhasználat lehetőségét, a fenntartható gazdálkodás kialakítását jelentheti. A térség fő folyói a Szamos és a Kraszna. A Szamos vízhozam-ingadozása még a Tiszáénál is nagyobb: kisvízkor 10 m 3 /s, nagyvízkor 1500 m 3 /s a vízhozam. A tavaszi és kora nyári árvize gyakran találkozik a Tisza árvizével. A Kraszna a kistérség közepén halad, az Ecsedi-láp egykori táplálója volt. A kis- és közepes vízhozama 100-szor, illetve 26-szor kisebb, mint a Szamosé. A folyó a szabályozások előtt a Szamosba ömlött, ma a Tiszába torkollik. A folyó vízhozama általában kicsiny, sokévi középvízhozama 5,5 m 3 /s. Mindkét folyó vízminősége rossz. A kistérség éghajlata megegyezik az ország kontinentális éghajlatával, az évi középhőmérséklet 9,5 C. Az országos átlaghoz képest a napsütéses órák száma kevesebb, a terület az Alföld hűvösebb területei közé tartozik, csapadékosabb is, mint az Alföld egésze, a csapadék évi összege mm. A késő tavaszi és a kora nyári csapadékmaximum következtében gyakran keletkeznek belvizek. A kistérség szeles vidék, ahol a tavaszi szél deflációs tevékenysége, az ún. szélverés időnként károkat okoz, különösen a kistérség nyírségi részén. A kistérség talajviszonyai MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 15

16 változatosak, a talajok a mezőgazdasági művelés szempontjából alacsony termékenységűek. A térségben a hulladékgyűjtés ideiglenes lerakó-tárolókban történik. A hulladék begyűjtése és az ideiglenes lerakóba történő szállítása változatos módon valósul meg. Van, ahol az önkormányzat tart fenn szállítójárművet és közmunkásokkal, önkormányzati alkalmazottakkal oldja meg ezt a feladatot, van, ahol a lakosság maga szállítja a kijelölt lerakóhelyre a képződő kommunális hulladékot. A tervek szerint a kistérség hulladékkezelését a Mátészalka területén megépülő új hulladékgazdálkodási központ irányításával kívánják megoldani. A jelenleg térségi lerakóként működő városi lerakó sérülékeny vízbázison fekszik, szabad kapacitása nincs. Mátészalka és a környező települések ivóvízellátása ebből a vízbázisból történik, ezért a térség égető környezetvédelmi problémája a Mátészalkai hulladéklerakó áthelyezése. Országos jelentőségű védett természeti területnek számít a Vajai-tó (Természetvédelmi Terület). A tó a hatvanas évektől átalakult víztározóvá, mely azóta már lefolyással is rendelkezik, de megőrizte ritka, még a jégkorszakból itt maradt növényeit. A tó vízháztartása igen sérülékeny. Az utóbbi évtizedekben gyakran fenyegette a kiszáradás veszélye, de sikerült megoldani a vízpótlást. Halászatra, horgászatra kiválóan alkalmas. A kistérség határában (a Nyírbátori kistérség területén) helyezkedik el a Bátorligeti-ősláp. Ez a védett, 53 hektárnyi terület őrizte meg a legteljesebben az Alföld vegetáció- és tájképtörténetének különböző állapotait. Bátorliget központtal régóta tervezik egy Bátorliget környéki Tájvédelmi Körzet létrehozását A Mátészalkai kistérség a megye kistérségei között közepes erdősültségi értékkel rendelkezik, mely azonban elmarad a megyei átlagtól: ha erdőterület van a kistérségben, mely területének 14%-a. A kistérség erdősültségével kapcsolatban kijelenthető, hogy a térség termőföld területének alacsony átlagos AK értéke nagyobb erdősültséget indokolna. Az elmúlt években ugyan történtek telepítések, de a szántó-földterülethez való ragaszkodás egyelőre nem kedvez a jelentősebb telepítések megvalósulásának. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 16

17 III. SWOT TÁBLA Erősségek Kedvező térszerkezet: Elsősorban nagyobb méretű települések alkotják a kistérséget, és két város is található. Nemzetközi határátkelő működik a térségben (közúti és vasúti). Kedvező korszerkezet, alacsony öregedési index (63,6%). Mobilis munkaerő, magas az ingázó foglalkoztatottak aránya (35%). Szinte minden településen működik óvoda. Mátészalkán kórház működik, amely szakosított ellátásokat is nyújt. A házi orvosi ellátás és gyógyszertár két kistelepülés kivételével mindenhol van. Négy idősek otthona és több nyugdíjas klub működik a kistérségben. Öt településen működik megyei fenntartású ápoló- és gondozó otthon, pszichiátria. Az alapfokú oktatás biztosított a kistérségben. Gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák biztosítják a fiatalok középfokú képzését. Önszerveződő módon folyik felnőttképzés a kistérségben. Több élelmiszeripari vállalkozás működik a térségben, kis- és középvállalkozások is. Találhatók élelmiszeri feldolgozó kapacitások. Vannak kialakult integrátori hálózatok, több gazda tagjai megyei TÉSZ-eknek. Jelentős ipari hagyományokkal rendelkezik a kistérség: meghatározó az optomechatronika és az élelmiszeripar. Nemzetközi ipari vállalatok is működnek a térségben. Mátészalkán ipari park található. Mátészalkán gyógyvizes strand működik. Jó közlekedési adottságok, a gyorsforgalmi utak mellett helyezkedik el a térség. Ecsedi láp és a Holt-Szamos, mint turisztikai és természeti érték kiajánlható termék lehet a térségben. Gyengeségek Alacsony a városi lakosság aránya (47%). Lassú természetes fogyás térségi szinten (- 620 fő között). Jelentős az elvándorlás a kistérségből ( fő között). Magas a roma lakosság aránya (7,3%), ami egyes településeken sokkal magasabb értéket is elérhet (25-30%). Rendkívül alacsony gazdasági aktivitás (40,7%), a lakosság jelentős része kivonult a munkaerőpiacról. Alacsony foglalkoztatottsági szint (32,2%). Magas, évek óta stagnáló munkanélküliség (regisztrált munkanélküliek aránya 11,7%). Strukturális problémák a munkaerőpiacon: tartósan munka nélkül lévők (51,5%) és pályakezdő munkanélküliek (11,4%) magas aránya. Alacsony jövedelmek, az inaktív és eltartott lakosság miatt egy lakosra vetítve rendkívül alacsony SZJA alap (56%). Magas a szociális támogatásban részesülők aránya (50 ), ez nagy terhet ró az önkormányzatokra. Óvodai férőhelyek szűkösek. Az orvosok leterheltsége magas (114%). Az alternatív szociális gondozás hálózata kiforratlan. Alacsony a civil aktivitás, korlátozott szervezőképesség. Alacsony a lakosság iskolai végzettsége. A lakosság 19,7%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem. Alacsony a diplomás lakosság aránya (6,9%). Az általános iskolák több esetben felújításra szorulnak, a csökkenő gyereklétszám több települései iskola jövőjét veszélyezteti. Hagyományos szakmák oktatása dominál a középiskolákban. A kistérség gazdasági szerkezetében a mezőgazdaság a meghatározó. Kedvezőtlenek a mezőgazdasági adottságok: alacsony AK földek, elaprózott birtokszerkezet, hagyományos termények. Nem folyik alternatív mezőgazdasági termelés a kistérségben. Hiányzik a MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 17

18 Lehetőségek Románia EU csatlakozása. Szamos-Kraszna közi árapasztó tározó kiépítése. Ecsedi-láp rehabilitációja M3 autópálya, és M49 gyorsforgalmi út megépítése Kormányzati lépések a kistérségi rendszer, hatékony működtetése érdekében, források biztosítása A Közös Agrárpolitika révén megnyíló támogatási formák többletforrást jelentenek a térség gazdálkodóinak A turizmus alternatív formái (öko-, falusi-, természeti- turizmus) iránti igény növekedése, azok felértékelődése Gyógy- termál- és kerékpáros turizmus népszerűségének növekedése Gazdasági együttműködések (integrátor szervezetek, új típusú szövetkezetek) szerepének felértékelődése Befektetői érdeklődés növekedése a térség iránt Természetvédelmi területek jelentőségének felértékelődése A biológiai és ökológiai gazdálkodás termékei iránti kereslet növekedése (hazai és európai piacokon) biogazdálkodás és az agrárkörnyezetvédelem. Alacsony az erdők aránya (14%), holott jóval több terület erdősítését indokolná az alacsony termőképesség. A térség turisztikai adottságai kihasználatlanok. Hiányos a turizmus infrastruktúrája, szolgáltatások alacsony volumene. A gazdaságban a kisvállalkozások dominálnak, meghatározó az egyéni vállalkozások túlsúlya. A vállalkozások alapvetően tőkeszegények, munkahelyek teremtésére korlátozottan képesek. Alacsony a vállalkozássűrűség. Az ivóvíz minősége a kistérségben nem megfelelő. Nagy a közműolló, 14 településen nincs egyáltalán szennyvízcsatorna. A térség ár-, és belvízveszélyes terület. A Szamos és a Kraszna vízminősége rossz. Kevés a természeti terület a kistérségben. Veszélyek Bizonytalanok a kistérségi rendszer működési keretei, forrásai, s ez nem segíti az együttműködés mélyülését Természeti-környezeti értékek károsodása az ökológiai szemlélet hiánya következtében Hátrányos helyzetű csoportok arányának növekedése, szociális válság kialakulása Képzett munkaerő elvándorlásának fokozódása a megfelelő minőségű munkahelyek és az alacsonyabb kereseti lehetőségek hiánya következtében A befektetői érdeklődések elmaradása a gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása következtében MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 18

19 IV. A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG STRATÉGIÁJA 1. JÖVŐKÉP ÉS MISSZIÓ A stratégia kiindulópontja a jövőkép, amely a kistérség jövőbeli kívánatos állapotát mutatja be. A jövőképben foglaltak és a jelenlegi helyzet közötti eltérések, feszültségek csökkentését, a jövőképben leírt kép elérését célozza a koncepció. A Mátészalkai kistérség versenyképes, a helyi adottságokra és hagyományokra épülő gazdasági szerkezettel rendelkezik, amely megfelelő minőségű és mennyiségű munkahelyet biztosít a térség lakosságának, így a foglalkoztatottak aránya magas, a munkanélküliség alacsony, és megközelíti az országos értékeket. A lakosság iskolai végzettsége megfelelő, a kistérségben sok diplomás él. A hátrányos helyzetű és roma lakosok széleskörű segítséget kapnak nehézségeik megoldásához. A térség gazdaságában a mezőgazdaság még mindig fontos szerepet tölt be, de a helyi adottságokra, hagyományokra és a környezeti lehetőségekre alapozva versenyképes termékeket állít elő. Fontos szerep jut az alternatív mezőgazdasági tevékenységeknek. Az iparban a multinacionális vállalkozások szoros együttműködésben dolgoznak mind egymással, mind a térség többi kisvállalkozásával, széles beszállítói hálózattal rendelkeznek. A tercier szektor az élet minden területén kínál szolgáltatásokat a lakosság és a vállalkozások számára, a térség a rekreációs turizmus egyik kedvelt célpontja. A kistérség minden településén kiépültek a szükséges közművek, a kistelepüléseken is biztosítottak a minőségi élet feltételei. A térség útjai jó minőségűek, a megépült autópálya és gyorsforgalmi út bekapcsolja a kistérséget az ország gazdasági vérkeringésébe. A települések közti kerékpárút-hálózat teljes mértékben kiépült, az országos hálózatba kapcsolódva vezeti a kerékpáros turistákat a térség természeti és kulturális látnivalóihoz. A települések rendezettek, mind a közterületek, mind a magánházak jó állapotban vannak, számos park és pihenőhely áll a lakosok rendelkezésére. A kikapcsolódni vágyók több sportolási lehetőségből és kulturális programból választhatnak. A kistérség szoros gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol romániai testvérvárosaival. A jövőkép alapján a kistérség missziója az alábbiakban fogalmazható meg: A kistérség missziója, hogy biztosítsa a kistérség valamennyi településén a lakosság életminőségének növelését. A misszió kiemeli, hogy a fejlesztések végrehajtásának eredményeként keletkező előnyökből és lehetőségekből a kistérség valamennyi településének részesednie kell, törekedve a kistérségi különbségek mérséklésére. Az életminőség javítása komplex és bonyolult feladat, amely csak hosszú távon hozhat eredményeket. Ez alapján az alábbi három stratégiai cél került meghatározásra: 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése 2. Munkaerőpiaci részvétel növelése 3. Minőségi társadalmi és természeti környezet biztosítása MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 19

20 A következőkben részletesen bemutatásra kerülnek a stratégiai célok és azok részcéljai. 2. STRATÉGIAI CÉLRENDSZER A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak alapján három stratégiai cél képezhető le. Az alábbi ábra a kistérség célrendszerét mutatja be. Központi helyen a fejlesztés alapcélja, a misszió áll, az alatt helyezkedik a három stratégiai cél, és azok alatt az egyes részcélok (összesen hét). 1. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése A koncepció helyzetelemzése részletesen elemzi a kistérség gazdasági-társadalmi folyamatait. Ezek alapján a térség egyik legmeghatározóbb, központi problémája a munkalehetőségek hiánya. A korábban működő mezőgazdasági nagyüzemek megszűnése, az ipari létesítmények létszámleépítése, valamint az országon belüli ingázási lehetőségek radikális csökkenése következtében a térségben egy igen jelentős munkaerő-többlet keletkezett. Ezt a szabad munkaerőt nem képes a mai napig felszívni a térség gazdasága. Ez eredményezi a térség magas munkanélküliségi rátáját, a foglalkoztatottak rendkívül alacsony arányát, valamint a szintén alacsony aktivitási rátát. A kistérség gazdasági szerkezete nem tekinthető korszerűnek. A mezőgazdaság magas részesedése a gazdaságon belül kedvezőtlen termelési adottságokkal és versenyképtelen birtokstruktúrával párosul, kevés az igazi árutermelő gazdaság. Az iparban bár működnek jelentős multinacionális vállalkozások, valamint termelnek korábbi gyárak utódvállalatai, ezek nem képesek dinamizálni a térség vállalkozásait, azok alacsony tőkeerejükből kifolyólag nem képesek bekapcsolódni a nagyvállalatok beszállítói hálózatába. A szolgáltató szektor alacsony részesedése szintén a térség elmaradott gazdasági szerkezetét jelzi. Idegenforgalmi szolgáltatások Mátészalkán kívül szinte nincsenek is a térségben, az ágazat minimális kapacitással rendelkezik. A jelentős foglalkoztatási potenciált rejtő tercier szektor országos szintű térhódítása viszont még nem érte el a kistérséget. A vállalkozások száma alacsony, legtöbbjük költséghatékony szervezeti formában, alacsony létszámot foglalkoztatva működik. Külső befektetők térségbe vonzását akadályozza az üzleti infrastruktúra hiánya, valamint a szakképzetlen munkaerő, melyet nem képes ellensúlyozni a működő ipari park. A térség rossz közúti megközelíthetősége, Budapesttől való nagy távolság végképp ellehetetleníti a térség tőkevonzó képességét. A foglalkoztatási problémák leküzdése igen nehéz feladat, közösségi eszközökkel csak közvetve segíthető. A munkahelyek teremtését szolgálja a gazdasági szerkezet diverzifikációja, a térségi adottságok alaposabb hasznosítása. E mellett szükség van a kistérség tőkevonzó képességének javítására, de legalábbis a hátrányok fokozatos leküzdésére. MEGAKOM STRATÉGIAI TANÁCSADÓ IRODA 20

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA 2005 I. A STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE 1. BEVEZETÉS Jelen dokumentum a Mátészalkai kistérség átfogó területfejlesztési stratégiájának

Részletesebben

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM

A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV PROGRAM 2005 A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG ÁTFOGÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ÉS PROGRAMJA STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma

Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI CSALÁDI NAPKÖZIK, HÁZI GYERMEKFELÜGYELET CÍMLISTÁJA 20.. Családi napközi Intézmény neve Működés helye Vezető Telefon Férőhelyek száma Hétszínvirág Családi Napközi 448 Nyíregyháza-Sóstóhegy

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja

A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Tokaji kistérség felzárkóztatási fejlesztési programja a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal támogatásával, a Zempléni Regionális Fejlesztési Társulás megbízásából

Részletesebben

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG

BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG BALMAZÚJVÁROSI KISTÉRSÉG PRIORITÁSOK ÉS PROGRAMOK Készítette: ProKat Mérnöki Iroda Kft. 2010. augusztus 1 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...5 II. HELYZETELEMZÉS KÖVETKEZTETÉSEI...6 1. A helyzetelemzés legfontosabb

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31.

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS 2015. DECEMBER 31. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NAGYECSED VÁROS Készült Nagyecsed Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2015. Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás

Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei elszegényedett településeken, kirekesztett közösségekben Kiútkeresés, úton lévő falvak szegénység, szociális gazdaság, társadalmi befogadás Dr. Németh Nándor elemző,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I.

Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B. Tartalomjegyzék. I. MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Mátészalkai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Mátészalkai Kistérség által az LHH program keretében

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28

Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Nők munkaerő-piaci helyzete - esélyek és veszélyek Budapesten Simonyi Ágnes Budapest, 2012 február 28 Átgondolandó A nők foglalkoztatási helyzetének fővárosi sajátosságai - esélyek Női munkanélküliség

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Csongrád Megyei Önkormányzat

Csongrád Megyei Önkormányzat Csongrád Megyei Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójának felülvizsgálata 2008. Készítette: Majláthné Lippai Éva Közreműködtek: Hivatal munkatársai: Makhult Zoltán Szekeresné dr. Makra

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Ellátási t: NYMJV Molnárné Tóth Katalin 42/310-910 Önkormányzat (állami) Ellátási t.: NYMJV Szokolyiné Koczka Judit

Ellátási t: NYMJV Molnárné Tóth Katalin 42/310-910 Önkormányzat (állami) Ellátási t.: NYMJV Szokolyiné Koczka Judit 1. számú táblázat Szabolcs-Szatmár-Bereg megye bölcsődéinek címjegyzéke 11. Sorszám Megnevezés Vezető neve Telefon Fenntartó forma, ellátási terület Megyei Jogú Város Nyíregyháza 1. 12.sz. Babaház Bölcsőde

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből Hajdu Sándor ügyvezető Sajátos helyzet: TISZK a TISZK ben HEFOP/ TÁMOP pályázatok lehetősége, eredményei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Települési jövőkép. Csősz

Települési jövőkép. Csősz Települési jövőkép Csősz Problémák Szociális struktúra Alacsony képzettségi szint Szociális, kulturális élet hiánya Fizikai struktúra Infrastuktúra hiánya Elhanyagolt környezet Gazdasági struktúra Helyi

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0

Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Debrecen Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója és Integrált Településfejlesztési Stratégiája 2014-2020 Településfejlesztési Koncepció munkaanyag v1.0 Készítette: Euro Régió Ház Kft. INNOVA

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés Sajtótájékoztató Budapest, 2009. október 29. Ez a dokumentum a sajtótájékoztatóra meghívott résztvevők használatára készült. A dokumentumban szereplő összes

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Agrár-környezetgazdálkodás helyzete Magyarországon és az EU-ban. 94.lecke

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés. Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009. Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok,

Részletesebben